Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. március 6. vasárnap, 7:25

Trénerek kézikönyve 1

Amikor kezembe vettem a könyvet, a címe alapján arra gondoltam, egy módszertant és gyakorlatokat egyaránt összefoglaló művel lesz dolgom. Hamar rájöttem azonban arra, hogy csupán egy gyakorlatgyűjteményről van szó, melyet a Düsseldorfi Tréner- és Tanácsadófórum egy munkacsoportja a már meglévő szakirodalom és saját tréneri tapasztalatai alapján állított össze. Az előszóban is utalnak rá a szerzők – és ezt magam is meg tudom erősíteni –: a könyv főként tapasztalt trénereknek szól.

A gyakorlatokat, játékokat a már jól ismert témakörök alapján kategorizálja:

  • Bemelegítés, aktivizálás, feszültségoldás
  • Ismerkedés
  • Visszajelzés
  • Vezetés
  • Kommunikáció és testbeszéd
  • Együttműködés és csapatépítés
  • Önmenedzselés
  • Értékelés
  • Gyakorlatba való átültetés, a tapasztalatok hasznosítása
  • Érzékelés

A könyv elején néhány táblázat található, amely segít eligazodni a gyakorlatok alkalmazásának lehetséges formái között. A gyakorlatokat témakörönként csoportosítják, és abban is segítenek, hogy a csoporttal való munka mely szakaszában érdemes ezeket használni. Feltüntetik a szükséges segédeszközöket, a lehetséges résztvevők számát, az időigényt és a szükséges felkészülési időt. A szükséges felkészülési idő megjelölését nem tartom reálisnak, mivel ezt számos szubjektív tényező befolyásolja (pl.: a tréner felkészültsége, a gyakorlathoz kapcsolódó korábbi tapasztalatai, a helyszín, a csoportlétszám stb.).

Ha abból indulunk ki, hogy a könyvet tapasztalt szakemberek, trénerek forgatják, akkor – a szerintem fontos – fogalommagyarázat elmaradhat, de a kezdőknek biztosan szükségük lenne rá.

Az általam hiányolt módszertani vonatkozású ismeretek helyenként azért felfedezhetők a könyvben. A „Melléklet a Bevezetés – »Kérdezési technikák« feladathoz” című fejezetben például a szerzők a nyitott és a zárt kérdések típusait, példákkal ellátva írják le, ami azért különösen érdekes, mert egy jó tréner számára elengedhetetlen, hogy képes legyen a gyakorlat levezetését követően megfelelő nyitott kérdéseket feltenni. A másik nagyon hasznos rész a „Melléklet a Bevezetés a »Kommunikációs modell« témához” című, mely a kommunikáció útját és szereplőit foglalja össze.

A könyv – sajnálatos módon – nem fektet kellő hangsúlyt a gyakorlatok során szerzett tapasztalatoknak a csoporttagok mindennapi életébe történő átültetésére. Ezt a gyakorlatleírások végén akár feldolgozandó kérdések, témák formájában jelölni lehetett volna.

A magyar fordítás néhol igen nehézkes, és nem tükrözi pontosan azokat a fogalmakat, melyeket a szakemberek a pszichológia, a pedagógia területén használnak (például a „plénum” kifejezés használata a csoportmunka helyett, vagy a „partnermunka” a páros munkaforma helyett). A gyakorlatok leírását „eljárásnak” fordítják, a konfliktuskezelés során alkalmazott modell ismertetésében pedig megtartják az angol kifejezéseket, noha a szakirodalomban többnyire már meghonosodtak a magyar nyelvű formák (a „win-win” és „win-loose” helyett általában nyertes-nyertes és nyertes-vesztes stratégiáról beszélünk). A fordításból ered az a probléma is, hogy a gyakorlatleírások és eszközök megnevezése nem egyértelmű (lásd a Varázspálca c. gyakorlatot, melynek szükséges eszköze egy „mérőpálca”, amit a magyarországi gyakorlatban egy sátorrúd, vagy nádpálca helyettesíthet, továbbá e gyakorlat esetében trénerként érdemes tudnunk, hogy milyen fizikai jelenség húzódik meg a jelenség hátterében). Mindezeket a hiányosságokat egy szakfordítás vagy szakmai lektorálás megoldhatta volna.

Összességében elmondható, hogy a könyv remek gyakorlatgyűjtemény lehet a már tapasztalt trénerek számára, ugyanis a sok ismert gyakorlatot új perspektívákból képes megvilágítani, és rengeteg új játékkal, a szerzők által kitalált, illetve továbbfejlesztett gyakorlattal bővítheti a szakemberek eszköztárát.

Peer Krisztina

1Peter Dürrschmidt, Joachim Koblitz, Marco Mencke, Andrea Rolofs, Konrad Rump, Susanne Schramm, Jochen Strasmann, Z-Press Kiadó, 2008.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.12.01.
Rossz álom és józan ész – „A puszta hatalmi őrjöngésen kívül semmilyen alapja nincs a félév érvénytelenítésének”
Az egészségügyi helyzet miatt kihirdetett statárium árnyékában, sunyi módon meghozott \"lex SZFE\" pontosan illeszkedik a hatalom durva és folyamatos támadásainak sorába, 155 éves egyetem...
(Forrás: Népszava)
--
2020.12.01.
“Nem mondjuk ki hangosan: ég a ház!” – egy diák véleménye az oktatásról
A tanár választhat: vagy a kerettantervben foglaltakat tanítja meg, vagy az életre készít fel. Ez a választás, ahogy sok minden más kimeríti őt: amikor a fő tantárgyat tanító pedagógus...
(Forrás: Adom diákmozgalom)
--
2020.12.01.
Az iskolát be kell záratni, annyi fertőzött tanár volt- mutatjuk a tanárszűrés tapaszlatait
A lap megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) a tesztelés kapcsán, Gosztonyi Gábor alelnök szerint vegyes a kép: sok helyen akadtak olyan tanárok, akik nem vállalták az önkéntes tesztel...
(Forrás: Hírhugó)
--
2020.12.01.
Hajnal Gabriella: Büszke vagyok a pedagógusaink helytállására
Az utóbbi időben számottevően javult az iskolák informatikai felszereltsége, az eszközpark több tíz milliárd forintos támogatásból bővülhetett – mondta lapunknak Hajnal Gabriella. A Klebelsberg...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.12.01.
Fullajtár Andrea egy különös SZFE-s tárgyalásról: „Azóta is hányingerem van”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai szerint fenyegető trükkel érték el az új vezetők, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velük az oktatók: azokat rendelték be elbeszélgetésre,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.12.01.
\"Miközben ellenállunk, adjunk is valamit\" – az SZFE-sek tévéjével elviselhetőbb a bezártság
Az ellenállás és a sztrájk egyik formája lett az online nézhető Sztrájktévé, amelyen hazai filmes nagyágyúk, esztéták, újságírók szabad egyetemi előadásait nézhetjük meg. Ha már...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep