Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. március 6. vasárnap, 7:25

Trénerek kézikönyve 1

Amikor kezembe vettem a könyvet, a címe alapján arra gondoltam, egy módszertant és gyakorlatokat egyaránt összefoglaló művel lesz dolgom. Hamar rájöttem azonban arra, hogy csupán egy gyakorlatgyűjteményről van szó, melyet a Düsseldorfi Tréner- és Tanácsadófórum egy munkacsoportja a már meglévő szakirodalom és saját tréneri tapasztalatai alapján állított össze. Az előszóban is utalnak rá a szerzők – és ezt magam is meg tudom erősíteni –: a könyv főként tapasztalt trénereknek szól.

A gyakorlatokat, játékokat a már jól ismert témakörök alapján kategorizálja:

  • Bemelegítés, aktivizálás, feszültségoldás
  • Ismerkedés
  • Visszajelzés
  • Vezetés
  • Kommunikáció és testbeszéd
  • Együttműködés és csapatépítés
  • Önmenedzselés
  • Értékelés
  • Gyakorlatba való átültetés, a tapasztalatok hasznosítása
  • Érzékelés

A könyv elején néhány táblázat található, amely segít eligazodni a gyakorlatok alkalmazásának lehetséges formái között. A gyakorlatokat témakörönként csoportosítják, és abban is segítenek, hogy a csoporttal való munka mely szakaszában érdemes ezeket használni. Feltüntetik a szükséges segédeszközöket, a lehetséges résztvevők számát, az időigényt és a szükséges felkészülési időt. A szükséges felkészülési idő megjelölését nem tartom reálisnak, mivel ezt számos szubjektív tényező befolyásolja (pl.: a tréner felkészültsége, a gyakorlathoz kapcsolódó korábbi tapasztalatai, a helyszín, a csoportlétszám stb.).

Ha abból indulunk ki, hogy a könyvet tapasztalt szakemberek, trénerek forgatják, akkor – a szerintem fontos – fogalommagyarázat elmaradhat, de a kezdőknek biztosan szükségük lenne rá.

Az általam hiányolt módszertani vonatkozású ismeretek helyenként azért felfedezhetők a könyvben. A „Melléklet a Bevezetés – »Kérdezési technikák« feladathoz” című fejezetben például a szerzők a nyitott és a zárt kérdések típusait, példákkal ellátva írják le, ami azért különösen érdekes, mert egy jó tréner számára elengedhetetlen, hogy képes legyen a gyakorlat levezetését követően megfelelő nyitott kérdéseket feltenni. A másik nagyon hasznos rész a „Melléklet a Bevezetés a »Kommunikációs modell« témához” című, mely a kommunikáció útját és szereplőit foglalja össze.

A könyv – sajnálatos módon – nem fektet kellő hangsúlyt a gyakorlatok során szerzett tapasztalatoknak a csoporttagok mindennapi életébe történő átültetésére. Ezt a gyakorlatleírások végén akár feldolgozandó kérdések, témák formájában jelölni lehetett volna.

A magyar fordítás néhol igen nehézkes, és nem tükrözi pontosan azokat a fogalmakat, melyeket a szakemberek a pszichológia, a pedagógia területén használnak (például a „plénum” kifejezés használata a csoportmunka helyett, vagy a „partnermunka” a páros munkaforma helyett). A gyakorlatok leírását „eljárásnak” fordítják, a konfliktuskezelés során alkalmazott modell ismertetésében pedig megtartják az angol kifejezéseket, noha a szakirodalomban többnyire már meghonosodtak a magyar nyelvű formák (a „win-win” és „win-loose” helyett általában nyertes-nyertes és nyertes-vesztes stratégiáról beszélünk). A fordításból ered az a probléma is, hogy a gyakorlatleírások és eszközök megnevezése nem egyértelmű (lásd a Varázspálca c. gyakorlatot, melynek szükséges eszköze egy „mérőpálca”, amit a magyarországi gyakorlatban egy sátorrúd, vagy nádpálca helyettesíthet, továbbá e gyakorlat esetében trénerként érdemes tudnunk, hogy milyen fizikai jelenség húzódik meg a jelenség hátterében). Mindezeket a hiányosságokat egy szakfordítás vagy szakmai lektorálás megoldhatta volna.

Összességében elmondható, hogy a könyv remek gyakorlatgyűjtemény lehet a már tapasztalt trénerek számára, ugyanis a sok ismert gyakorlatot új perspektívákból képes megvilágítani, és rengeteg új játékkal, a szerzők által kitalált, illetve továbbfejlesztett gyakorlattal bővítheti a szakemberek eszköztárát.

Peer Krisztina

1Peter Dürrschmidt, Joachim Koblitz, Marco Mencke, Andrea Rolofs, Konrad Rump, Susanne Schramm, Jochen Strasmann, Z-Press Kiadó, 2008.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.06.
Az óvodákban és iskolákban is lesz hétfőtől gyermekfelügyelet
Hétfőtől április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak az óvodák, az iskolák pedig online oktatásra térnek át. A kormány mindenkit arra kér, hogy ha van erre módja, akkor otthon oldja...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
A már meghirdetett felvételiket nem törlik a középiskolákban, kollégiumban az érettségizők maradhatnak
A kollégiumokból nem kell mindenkinek kiköltöznie a következő egy hónapban, az intézményvezető az idén érettségizőknek bennlakást, és méltányossági kérelem alapján ezt az arra rá...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Maruzsa digitális oktatást jelent be, a kormány rendkívüli iskolai szünetről posztol
Miután Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár pénteken bejelentette, hogy hétfőtől az óvodákban rendkívüli szünet lesz, az iskolák pedig tantermen kívüli, digitális munkarendre...
(Forrás: telex)
--
2021.03.05.
Ercse Kriszta: A tanárok a kormányzat elhanyagolt, veszélyeztetett és bántalmazott gyerekei
Nem kérdezik meg őket soha semmiről. A körülöttük kialakított szabályozási környezet tökéletesen ellehetetleníti, hogy autonóm, kreatív, felelős szakemberként, hivatásukhoz méltó...
(Forrás: g7.hu)
--
2021.03.05.
„Miért? Digitális oktatás lesz? Jaj, de jó, egész nap biciklizhetek az utcán!”
Majdnem pontosan egy évre a hirtelen bejelentett iskolabezárás után most újra tantermen kívüli digitális munkarendre állnak át az iskolák. A lépés várható volt, de nem sokkal felkészü...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.03.
Irodalom és cancel culture: Nyáry Krisztián a kötelezőkről és a vitakultúráról
Az író úgy véli, hogy a tananyagban, kánonban szereplő műveket reflektálatlanul semmiképpen nem kell a gyerekek kezébe adni. Nyáry a legnagyobb problémának a kronologikus irodalomoktatást...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep