Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. augusztus 11. kedd, 23:59

Az osztályfőnöki munka tervezése 1. – Helyzetelemzés

Mostanában gyakran fordulnak hozzánk olyan kéréssel, hogy adjunk segítséget  osztályfőnöki tanmenet elkészítéséhez. Bármi is szerepel az aktuális kerettantervben egy biztos: kiindulni a saját osztály helyzetéből, igényeiből, aktuális állapotából kell. Mielőtt tehát bárki neki kezd osztályfőnöki munkája  tervezésének, át kell tekinteni az adott tanulócsoport állapotát. Csak ennek alapján lehet valós célokat kitűzni, és ennek ismeretében tantervet (foglalkozási tervet) készíteni. Az itt közölt írás az aktuális helyzetelemzés elkészítésére ad két tipusú  módszertani ajánlást. Az első esetében az osztályfőnök készíti el az elemzést, a másodikban ez a tanulókkal egyűttműködve történik. A közölt útmutató és a hozzákapcsolt példa ugyan 2005-ből származik, de ma is használható. Nyilván ki-ki eldönti, hogy hol mit aktualizáljon, hiszen azóta sok minden változott. 

A tanulócsoport állapotának jellemzése

Hagyományos modell

Amikor a pedagógus osztályfőnökként vagy szaktanárként kapcsolatba kerül a tanulócsoporttal, menet közben lép be egy rendkívül komplex és soktényezős folyamatba. Hatékonyabban végezheti dolgát, ha az általa vezérelt tevékenység kezdetén megkísérli diagnosztizálni a kiinduló helyzetet. Ezt a helyzetfeltárást tanácsos időszakonként megismételni, és az újabb eredményeket összevetni az előző állapottal. Az elmozdulások okainak elemzése segíthet a következő időszak pedagógiai feladatainak a körvonalazásánál, és alapot adhat az osztályfőnöknek ahhoz is, hogy önnön munkáját mérlegre tegye. Az elmozdulások valódi okait csakis a két diagnosztizáló időszak közötti folyamatkövetés tapasztalatainak birtokában lehet feltárni.

A komplex helyzetfeltárás szempontjai a következők:

  • A szűkebb társadalmi környezet jellemzőinek feltérképezése (szociális állapot, az iskolázás helyzete az adott településen, a lakosság iskoláztatás iránti igénye, stb.);
  • Az adott intézmény jellemzői, pedagógiai programja, írott és íratlan szabályai, ethosza, rejtett tanterve, működési feltételei, szakmai kondíciói stb.;
  • Az osztály előélete (pozíciója, hírneve az iskolában, tanulmányi eredményének alakulása, a csoport alakulásának története stb.), aktuális komplex struktúrája, amely az objektív adottságok (nemek, életkor, szociális helyzet, egészségi állapot stb.) szerinti összetételből, a pedagógiai értékelés által tükrözött szerkezetből, valamint az informális kapcsolatrendszerből, az osztályon belüli tekintélyhierarchiából és szociális szerepekből tevődik össze.1

(Az így nyert adatok elemzése alkalmas arra, hogy kijelölhessük az osztállyal kapcsolatos pedagógiai teendőket. Általában igaz, hogy ott találhatók a neuralgikus pontok, a legsürgetőbb feladatok, ahol az információk ellentmondásosak. Például egy különben egyenletesen teljesítő tanuló vagy tanulócsoport egyik vagy másik tantárgyból feltűnően gyengén produkál, vagy egy meghatározott időszakban visszaesik a tanulmányi munkája. Figyelemreméltók lehetnek a szociometriai vizsgálat során feltárt rangsorok ellentmondásai (társai körében sztárhelyzetű tanuló például a pedagógiai értékelésben nagyon rossz helyzetű is lehet, s előfordulhat ennek fordítottja is, amikor a pedagógusok „favoritja” népszerűtlen az osztályban.) Az ilyen és hasonló esetekben érdemes utánanézni az okoknak, s a feladatokat ennek megfelelően megtervezni.

A vizsgálat menete és az ajánlott eljárások

 

Célok Eszközök
adatok, tények összegyűjtése Dokumentumelemzés (osztálynaplók,
Anyakönyvek, statisztikák, gyermekvédelmi és iskolaorvosi nyilvántartás, jegyzőkönyvek, ellenőrzők stb.)
Különféle vélemények meghallgatása és összevetése Írás- és szóbeli interjúk az osztályt korábban és jelenleg tanító pedagógusokkal, napközis nevelőkkel, szülőkkel, egyéni és csoportos interjúk a tanulók körében
Betekintés az osztály életének mélyrétegébe Több szempontú szociometriai vizsgálat, mélyinterjúk

Példa a helyzetelemzésre

Az iskola a főváros egyik peremkerületében található. Járnak ide nehéz szociális körülmények között élő gyerekek a lakótelep önkormányzati lakásaiból és jobb módúak a kertvárosi negyedből. Ennek megfelelően a tanulói összetétel rendkívül heterogén.

 

Az iskola olyan intézmény hírében áll, ahol törődnek a gyerekekkel, fegyelmi problémák miatt nem tanácsolnak el senkit, és ezért is gyakori, hogy más iskolák nehezen kezelhető tanulóit ideirányítják. Ez visszariasztja az igényesebb szülők egy részét, viszont vonzza a problémásabb családokat.

Az iskola két évvel ezelőtt a tanulmányi nehézségekkel küzdő tanulók jelentős arányára való tekintettel kis létszánú fejlesztő osztályokat indított. Tavaly – tehetséggondozási igénnyel – a harmadik évfolyamon beindult a rajztagozat is.

Mint osztályfőnök idén kaptam meg az 5. a osztályt. Ez a tanulócsoport a jelenlegi formájában csak harmadiktól működik. Az első két évben más összetételű volt az osztály. Harmadikban kikerültek belőle a fejlesztőbe utalt tanulók (összesen 8 fő), és más iskolákból negyedikben három, most ötödikben pedig négy új gyerek került hozzánk.

Kilenc gyereket csak az egyik szülője nevel (nyolcat az anya, egyet az apa). Hét esetben elváltak a szülők, két esetben az egyik szülő meghalt. Hat tanuló szerepel gyermekvédelmi nyilvántartásban. G. Éva apja súlyos alkoholista. D. Balázs anyja mozgássérült. G. Erikának nem él az édesanyja, a nagyszülei nevelik. (Az apja vidéken vállalt munkát.) Zs. Szabolcs édesapja, Gy. Katalin édesanyja leszázalékolt, mindkét család igen nehéz anyagi körülmények között él. B. László apja nem él, anyja munkanélküli. A nyilvántartás ugyan nem jelzi, de további öt gyereknek az egyik, háromnak pedig mindkét szülője munkanélküli. A családdal együtt élő apák iskolázottság szerinti megoszlása a következő: értelmiségi 2 fő, szellemi foglalkozású 3 fő, szakmunkás 4 fő, segédmunkás 1 fő, vállalkozó 1 fő, munkanélküli 5 fő (közülük 1 fő diplomás, 2 fő szellemi dolgozó, 2 fő szakképzetlen). A családdal együtt élő anyák közül értelmiségi 1 fő, szellemi foglalkozású 7 fő, szakmunkás 5 fő, a többiek háztartásbeliek, illetve munkanélküliek.

Az osztály az iskolában átlagos hírnévnek örvend. Tanulmányi átlageredményük az elmúlt tanévben 3,8 volt, s ezzel az iskola középmezőnyében foglalnak helyet. (Az iskolai átlag 3,6.) Az osztály tanulói létszáma jelenleg 24, 10 fiú és 14 lány. Egy évvel túlkoros két lány, két évvel túlkoros egy fiú. Bár mindhárman évismétlők (ketten a másodikat, egy tanuló pedig az elsőt járta újra) a következő időszakban nyújtott teljesítményük nem indokolta a fejlesztő osztályba történő áthelyezésűket. A két ével túlkoros S. Zsolt egészségi okokból vesztett még egy évet. Egy kislány született augusztusban, lényegesen fiatalabb tehát a többieknél. Az előző osztályfőnök szerint az értelmi képességeivel nincs gond (négyes tanuló), de viselkedése éretlenebb a többiekénél, fáradékony, nehezére esik a huzamos ideig tartó koncentrálás.

A mulasztási statisztika azt mutatja, hogy az osztály tanulóinak megfelelő az egészségi állapota. Testnevelésből senkit sem kell felmenteni. Egy tanulónak kell gerincferdülés miatt gyógytestnevelésre járnia.

Kitűnő tanuló egy volt az osztályban: R. Zita. Neki első osztály óta még egyetlen négyese sem volt. Két tanulónak – T. Kálmánnak és N. Adrienn-nek volt 4,8 az átlageredménye. Az osztály túlnyomó többsége 3,6 és 4,5 között teljesített. Két tanuló volt ennél gyengébb: I. Márk és D. Csilla. Az osztály inkább humán érdeklődésű. A matematika átlageredménye viszonylag gyenge (3, 2) volt.

A szociometriai vizsgálat tanúsága szerint a fiúk és a lányok különválnak. (Ez ebben az életkorban természetes.) A fiúk „sztárja” T. Kálmán. Érdekes módon központi helyet foglal el (s Kálmánnal is szoros kapcsolatban áll) a viszonylag gyengén teljesítő I. Márk. Az előző osztályfőnök ezt Márk sportsikereivel és igen jó humorával magyarázza. A fiúk közül senki sem szorult peremre. A lányok csoportja közel sem ilyen egységes: egy három és egy négytagú csoportból, egy párosból és öt magányos egyénből áll. A háromtagú csoport tagjai a kitűnő tanuló R. Zita, N. Adrienn és még egy jó tanuló kislány. A négyes tagjai egymás közelében laknak. A baráti páros szoros kapcsolata már negyedik éve tart. Érthető módon magányos még a négy új gyerek. Nehezebb D. Csilla problémája, aki ötödik éve jár ebbe az osztályba, és egyetlen kapcsolata sincsen. Ezt csak részben magyarázza gyenge tanulmányi eredménye. Azt mondják róla, hogy nagyon zárkózott, szinte észre sem lehet venni, hogy a világon van.

A legnépszerűbb gyerek T. Kálmán. Előkelő helyet foglal el (a lányok egy része szerint is) L. Márk. A jó tanuló lányok (Zita, Adrienn) csak a 4. illetve 6. helyen szerepelnek.

Az előző osztályfőnök elmesélte, hogy évekre visszamenő ellentét feszül Z: Kálmán és R. Zita szülei között. Valószínűleg rivalizálás lehet a háttérben. Kálmán édesanyja szerint Zitával már első osztály óta kivételeznek a tanárok, ezért tiszta kitűnő. Zita édesanyja viszont arról panaszkodik, hogy Kálmán és fiútársai nem hagyják békén a lányokat, órák alatt is piszkálják, szünetekben gúnyolják őket. Ez az ellentét egyre inkább hangot kap az osztályban is.

A fentiekből a következő feladatok adódnak:

– utánanézni a gyermekvédelmi nyilvántartásba vett családok helyzetének, az esetleges segélyezés lehetőségeinek,

– beszélni a matematika tanárral, hogy előzze meg a tantárgyával adódó problémák súlyosabbá válását (tárja fel a hiányosságokat, beszélgessen a gyerekekkel a tantárgy tanulásának: módszereiről, segítse őket hiányaik pótlásában stb);

– tanítási órán kívüli programokon lehetőséget adni a gyerekeknek, hogy alaposabban megismerjék egymást;

– kezelni T. Kálmán és R. Zita (és szüleik) konfliktusát;

– foglalkozni D. Csilla osztálybeli helyzetével (megismerni peremhelyzete okait, az ő véleményét erről, megismerkedni az otthoni körülményeivel stb.).A képhez tartozó alt jellemző üres; Türk-Péter.jpg a fájlnév

Türk Péter: Osztályátlag (1979)

Kooperatív modell

Az osztályönarckép elkészítésének egy lehetséges menete

A tanulók először egyénileg írják fel, hogy melyik öt pozitív és melyik öt negatív tulajdonság jellemzi az osztályukat. Ezt követően párokat alkotnak, és társukkal konszenzusra jutnak az öt-öt jellemző tulajdonságot illetően. Ezután két-két csoport (négy fő) jut közös nevezőre az öt-öt pozitív, illetve negatív tulajdonság kérdésében. Majd (az összlétszámtól függően) két-három nagyobb (7, 8 vagy 9 fős) csoport jön létre. Ezek mindegyike – egymással a csoporton belük konszenzusra jutva – létrehozna a maga két öttagú listáját, s ezeket felírja egy nagy méretű poszterre. E posztereket mindenki számára jól látható helyre kifüggesztik a teremben, s elkezdődhet a vélemények most már osztályméretű egyeztetése, és ennek során elkészül a közös lista. Elképzelhető, hogy a vitát a csoportokban megválasztott szóvivők bonyolítják le. A megbeszélés végeredményeként elkészül a közös, tehát a mindenki által elfogadott osztályjellemzők jegyzéke. Néhány szempont a megbeszélés lebonyolításához:

  • A végső listán szereplő tulajdonságok számát már nem kell limitálni. Akárhány jellemző vonás felkerülhet.
  • Fontos, hogy minden gyerek tisztában legyen a listára került jellemzők pontos tartalmával. Tehát, ha valami nem világos, kérdezzenek rá, törekedjenek a közérthető és pontos megfogalmazásra.
  • Minden véleménynek jelen kell lennie a végső képben. Nem a többségi szavazás dönti tehát el, hogy mi kerül a listára. Olyan tartalmak és megfogalmazások kerülhetnek csak oda, amelyekkel kivétel nélkül mindenki egyetért.
  • Meg kell kérdezni, hogy az elkészült listát mindenki jellemzőnek tartja-e az osztályra, illetve hiányoznak-e lényeges vonások. Bárki javasolhat kiegészítést, ha javaslatát el tudja fogadtatni a társaival.
További munka az „önarcképpel”

Készítsen el az osztályfőnök is egy – lehetőleg – öt-öt jellemző vonásból álló listát, hasonlítsa össze ezt az osztály véleményével. Vitassák meg az eltérések okait, és gyűjtsék össze a további együttes munka feltételeit.

Tartson az osztály közvéleménykutatást arról, hogy ki milyen osztályban érezné igazán jól magát. A véleményeket evvel megbízott tanulók szedjék össze és összesítsék, majd készítsenek róla egy újabb posztert. Ezt összevetve az osztályt jellemző tulajdonságokat tartalmazó listával, meg lehet beszélni, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy jól érezzék magukat az osztályban. Miben kell változniuk, illetve mely tulajdonságaikat kell megerősíteniük? Milyen közös szabályokat kell betartaniuk ahhoz, hogy képesek legyenek az együttélésre, és az együttműködésre?

Az osztályfőnök is elmondja, hogy ő mit vár az osztálytól, hogy elérhesse velük, amit szeretne, s a gyerekek is elmondják, hogy mit várnak az osztályfőnöktől. Olyan megállapodásra kell jutniuk, amelyek mindkét fél számára megfelelő.

Néhány szempont a megbeszélés lebonyolításához:

  • A végső listán szereplő tulajdonságok számát már nem kell limitálni. Akárhány jellemző vonás felkerülhet.
  • Fontos, hogy minden gyerek tisztában legyen a listára került jellemzők pontos tartalmával. Tehát, ha valami nem világos, kérdezzenek rá, törekedjenek a közérthető és pontos megfogalmazásra.
  • Minden véleménynek jelen kell lennie a végső képben. Nem a többségi szavazás dönti tehát el, hogy mi kerül a listára. Olyan tartalmak és megfogalmazások kerülhetnek csak oda, amelyekkel kivétel nélkül mindenki egyetért.
  • Meg kell kérdezni, hogy az elkészült listát mindenki jellemzőnek tartja-e az osztályra, illetve hiányoznak-e lényeges vonások. Bárki javasolhat kiegészítést, ha javaslatát el tudja fogadtatni a társaival.

Szekszárdi Júlia

  • Az osztályfőnöki munka tervezése 1. – Helyzetelemzés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.28.
A digitális oktatásra való átállástól nem a gyerekek és a szülők félnek, hanem a politika
Abban, hogy a teljes magyar oktatási rendszer a súlyosbodó járványhelyzet ellenére, a tavaszihoz hasonlóan nem állt át digitális oktatásra nem a pedagógiai, hanem a politikai és gazdasági...
(Forrás: hírklikk)
--
2020.11.28.
Mától él az ingyenes hozzáférés a főbb oktatási oldalakhoz a Telenornál
November 27-étől lép érvénybe a Telenor hálózatán a főbb oktatási weboldalak ingyenes, adatforgalmi díj nélküli látogathatósága, és ezt egészen 2021. február 8-ig biztosítja a mobilt...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.11.28.
Koren Balázs: a digitális tanrendben sem ülhet nyolc órát a diák a monitor előtt
Nagyon fontos, hogy meg tudjuk mutatni a diákjainknak, hogy nem tantárgyak vannak, hanem tudomány van, és ebben a tudományban ők fürödjenek – mondta Koren Balázs matematikatanár az InfoRá...
(Forrás: Infostart)
--
2020.11.28.
Vidnyánszkyék érvénytelenítik az SZFE idei első félévét a friss kormányrendeletre hivatkozva
A továbbra is fennálló rendkívüli helyzetre tekintettel a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei az Egyetemen nem állnak fenn – jelentette ki a Színház- és Filmm...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.28.
Az oktatási ombudsman szerint jogsértő, hogy az SZFE hallgatóit a tanév felfüggesztésével fenyegetik
Aáry-Tamás Lajos vizsgálata szerint az egyetem polgársága igazolta, hogy az oktatás az intézmény falain belül rendben zajlik, így a fenntartónak semmilyen alapja nincsen a tanév akadályoztat...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.28.
Nádudvari Gergely: Digitális oktatás újra: a birodalom visszavág
Ez a különleges helyzet, ahol az évek óta halálba centralizált közoktatást, amiben még a WC-papír vásárlásról sem dönthetett az iskola, nem hogy arról, hogy például melyik könyvből...
(Forrás: telex)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep