2. Társasjáték a pénzügyi-gazdasági kompetencia fejlesztésében
Az alábbiakban bemutatjuk a kipróbált játékokat és tapasztalatainkat, valamint az adaptációs lehetőségeket. Igyekeztünk a kipróbáláshoz olyan játékokat választani, hogy a javasolt korosztály széles réteget fogjon át, és így minél több kolléga számára szolgáljunk hasznos információval. Azt tapasztaltuk, hogy a választott játékok megfeleltek a céljainknak, meg tudták szólítani a tanulóinkat. Egyedül a Szuper farmer játékkal tévedtünk, mert mi ebben a formájában inkább kisebbeknek ajánlanánk, azonban szabálymódosításokkal adaptáltuk a fiataljaink korosztályára, illetve SNI tanulók esetében az eredeti verziót is megfelelően tudtuk használni. A másik problémánk az időhatárokkal volt: az Airlines Europe és a Chicago Stock Exchange játékokra nem elég 2 óra (mi azzal terveztünk alkalmanként). Nehéz lett volna a játék állását megőrizni, ezért ki kellett találnunk, hogyan lehet „véget vetni” a megadott intervallum alatt a játéknak úgy, hogy a játékban kitűzött célokat elérjék tanulóink.
A felhasznált társasjátékok bemutatása
Szuper farmer: A játék matematikai törvényszerűségeket használ, és gazdálkodásra, tervezésre, előrelátásra nevel. Bár tartottunk attól, hogy mivel elég egyszerű játékról van szó, ezért nem nyeri el a diákok tetszését, de tévedtünk. Valószínűleg egyszerűsége, a játék gyorsasága miatt nagyon megszerették. Nem csak ezért választottuk, hanem szerettük volna felhasználni más órákon is (élelmiszerismeret, angol nyelv stb.), de éppen egyszerű felépítése miatt a felhasználhatóságnak ebben a módjában tévedtünk. Arra viszont kiválóan alkalmas, hogy egy gazdasági folyamatot a tervezéstől kezdve a számoláson át a döntésig végigvigyünk.
Monopoly: ezt a játékot mindenki ismeri, nem kell bemutatni senkinek. Kiválóan alkalmas a pénzügyi kultúra fejlesztésére, a pénzügyi ismeretek megerősítésére, és ismertsége és egyszerű játékmenete okán arra is, hogy a társasjáták-pedagógia alkalmazása során bevezető társasjáték legyen.
Chicago Stock Exchange: Ez a játék a kedvencünk lett! Nagyon egyszerű, taktikai játék a tőzsde és a kereskedelem világából. A feladat áruk vétele és eladása, az aktuális ár/érték aránynak megfelelően. Ha oktatási szempontból nézzük, ez a játék a tökéletes választás, hiszen a játék során megoldandó probléma tökéletesen illeszkedik a gazdasági műveltségterülethez. Nagyon gyors játékokat lehet játszani vele, és kialakítása, menete egyértelműen gazdasági szemléletű. Ha a pénzügyi tudatosság fejlesztésének folyamatában gondolkodunk, mi a Monopoly elé tennénk időben, mert a pénzügyi gondolkodás, ismeretek alapjait lehet kialakítani vele. Ráadásul táblája, árukorongjai sokrétűen felhasználhatóak: mi még angol órán is tudtuk a szakmai angol terén használni.
A Catan telepesei a kipróbáltak közül talán a legismertebb: elsősorban stratégiai játék, melynek célja a megtermelt terményekből, termékekből kereskedés útján városokat, szigetet fejleszteni. Használatát megkönnyítették a neten található hasonló digitális játékok, melyeket a gyerekek a telefonjaikon is játszanak. Ismertsége, illetve a játékmenet logikájának ismerete okán hamarabb bevethető, azonban táblás változatában ez a játék igényli a leghosszabb játékidőt, ezért szervezési előkészületet igényel.
Airlines Europe: A játékban Európa térképe látható, melyen tíz repülőtársaság színes repülőivel kell bejárni minél hosszabb útvonalakat. A játékosok részvényekkel kereskednek, hogy útvonalengedélyeket vásárolhassanak.
Maximum 5 játékos játszhatja, de érdekes lehet, és mi ki is próbáltuk az 5 páros általi játékot, amivel a célunk a szociális kompetenciák (konszenzusos döntés, kooperáció stb.) fejlesztése volt. A játékban a tanulók megismerkedtek a tőzsde, részvény, osztalék, pénzforgalom, bankcsőd, csőd fogalmával. Bár a játékot 10 éves kortól ajánlják, tapasztalataink azt mutatják, hogy érdemes a korosztályt feljebb tolni legalább 12 éves korra. Komoly pénzügyi tervezést igényel a játék, s bár játékidőnek 75 percet ír a játékleírás, nekünk mindig tovább tartott. Haladó játék, összetettsége folytán kellő előkészítés után, de mindenképpen ajánljuk!
(Nem is pedagógusok lennénk, ha a játékot nem használtuk volna fel, kihasználva a térkép adta lehetőséget, például a földrajz tanításában.)
A Village játékban egy családot kell végigvezetnünk a nemzedékek viszontagságain, hogy végül a történelemkönyvek minket tartsanak a város legfontosabb embereinek. Az idősebb rokonok idővel átadják helyüket a fiatal, ambiciózus leszármazottaknak, és eredményeiket már csak a krónikáskönyv lapjain láthatjuk viszont. A játék során minden lépésünkkel arra kell törekednünk, hogy a nemzedékek távlatából figyelve is jó és jövedelmező irányba tereljük a történelem menetét. Számunkra és a gyerekek számára is ez volt a legbonyolultabb, legösszetettebb játék. Időbe telt a megtanulása, és maga a játék is. Elsősorban a tervezést fejleszti, az előrelátást, előre gondolkodást, felelősséggel gondolkodást. Okosan kell bánni az idővel, és a tanulók megtanulják, hogy a döntéseiknek súlyos következményei lehetnek. Számunkra így a játék legfontosabb érdeme a felelősséggel hozott döntések és következményeik megtapasztalása volt.
A foglalkozások menete, gyakorisága
Osztályainkban heti egy alkalommal volt kifejezetten társasjáték pedagógiai foglalkozás (kivéve szakmás osztályunkat, ahol kéthetente nyílt erre alkalom). A foglalkozásokat zömében az osztályfőnöki órára időzítettük és/vagy az utolsó órára, így lehetőség nyílt a játékok végigvitelére a tanításon kívüli időben. A tanulók szívesen maradtak és játszottak, tanultak a játékokkal. SNI osztályaink kis létszáma (átlagosan 12 fő) lehetővé tette, hogy egy új játék bevezetésén mindannyian részt tudjanak venni. Megkönnyítette ezt az is, hogy a játékok többségéből nem egy áll a rendelkezésünkre, így két készlettel az egész osztály tudott dolgozni. A szervezési feladatok megoldása után új játék esetében a játék bemutatása, a legfontosabb szabályok megbeszélése következett, majd „próbajátékokat” játszottunk. Ha úgy láttuk, hogy elsajátították a játék menetét, akkor hagytuk őket szabadon játszani, megfigyelő szerepbe vonultunk és csak akkor avatkoztunk be a játékba, ha arra tényleg szükség volt. Viszont a játékok végén mindig megbeszéltük, hogy mi állt a győzelem mögött, hol és mivel nyerte meg valaki a játékot. Az ismeretlen fogalmakra többször is rákérdeztünk, ezzel is segítve a megerősítést, a bevésődést.
Tapasztalatok a társasjáték pedagógia (gazdasági szemléletű) alkalmazásáról
A társasjáték pedagógiát korábban a tanult ismeretek megerősítésére, képességfejlesztésre (gondolkodás, olvasás, szókincsbővítés stb.) használtuk, míg most, a Budapest Bank támogatása kapcsán, arra kaptunk lehetőséget, hogy a gazdasági szemlélet, gondolkodás kialakításában, tudatosabbá tételében alkalmazzuk azokat; ez tőlünk is tervezettebb, átgondoltabb tevékenységet igényelt. Mivel már régebb óta alkalmazunk társasjátékokat a nevelési-oktatási folyamatban, nem kellett elfogadtatnunk tanulóinkkal, hogy ezeknek a játékoknak helyük van az óráinkon, nem kellett ellenérzésekkel megküzdenünk. Tanulóink az elejétől fogva partnereink voltak a „játékban”. Így a pályázat megvalósításának egyetlen féléve nem bizonyult kevésnek.
Annak érdekében, hogy ellenőrizni tudjuk a folyamat eredményességét, bemeneti és kimeneti mérést végeztünk a tanulókkal. Ebben nem a tanulók tudásában, ismereteiben beálló változásokat (mennyire ismeri a gazdasági fogalmakat, folyamatokat) mértük direkt módon, hanem a pénzügyi kultúrával kapcsolatos gondolkodásmódot próbáltuk figyelemmel kísérni és amennyire lehet, objektíven mérni. Ehhez Dr. Németh Erzsébet Pénzügyi személyiségtesztjét használtuk fel. A teszt hat területen méri a válaszadó pénzügyi gondolkodását: árérzékenység, pénzügyi tervezés, mértéktartás, takarékosság, pénzügyi tudatosság és szorgalom területeken. Éppen ezek azok a területek, amelyekkel diákjaink (és családjaik) hadilábon állnak. Mivel a teszt felnőttekre, önálló keresőkre készült, a benne szereplő négy, számunkra alkalmatlan kérdést átalakítottuk úgy, hogy érintse a gyerekeinket, de ugyanazt mérje, mint a felnőtt változat. A felméréseket informatika órán végeztük el, az eredményeket Excel táblában összesítettük a teszt saját értékelési skálája alapján. A féléves program után elvégzett visszamérés azt mutatta, hogy a tanulók pénzügyi gondolkodása, ismeretei valamennyi területen javultak. A javulás nem nagymértékű (amint azt egy ennyire rövid programtól nem is várhattuk), figyelemre méltó azonban, hogy az alsó régiókban, tehát a legkisebb pontszámok terén számok határozott, nagymértékű javulást mutatnak. Úgy tűnik ebből, hogy azoknak a tanulóknak a számára, akiknek a gondolkodásából jószerivel hiányzott a pénzügyi szemlélet, ez a program valódi elmozdulást eredményezett. Ezt fontos eredménynek tartjuk.
Emellett objektív módon nehezen mérhető, ám határozottan érzékelhető eredményeink is vannak:
1. A tanulók motivációs szintje egyértelműen és mérhetően jobb, magasabb, mint a hagyományos oktatásban. Ezért is törekszünk hasonló módszerek alkalmazására évek óta.
2. Jobb a gyerekek kommunikációja, gyorsabban alakul az ön- és társismeret, hiszen a szabadidős tevékenységekben, kihívásokban lehet a legjobban megismerni egymást és önmagunkat.
3. A szociális kompetenciák fejlődése jól nyomon követhető: diákjaink megtanulnak egymással kommunikálni, konfliktusokat megoldani, kooperálni, együtt dolgozni közös célokért, segíteni egymást.
A társasjátékok adott céllal történő alkalmazása (jelen esetben a pénzügyi kultúra fejlesztése) sikeresebben, hatékonyabban csak hosszabb intervallumú alkalmazásban érhető el maradéktalanul. Pénzügyi kultúra alatt elsősorban nem a pénzügyi ismeretek átadását, megerősítését stb. értjük, hanem sokkal inkább egyfajta pénzügyi szemléletű gondolkodást, amelynek alapját természetesen ezek az ismeretek képezik
A társasjátékok elsősorban a tanulási képességeket, a gondolkodási képességeket fejleszthetik, hiszen a játékok során alkalmazott gondolkodási műveletvégzésben megjelenik az analízis, szintézis, elvonatkoztatás, összefüggés felfogása, rendezés.
A tanulókat nem kell motiválni, a játékosítás eléri ezt a célt
Nagymértékben fejleszthető a figyelem, a munkavégzés tartóssága, a koncentráló képesség
A társasjáték, a tartalmától függetlenül, egy sor szociális és kognitív kompetencia fejlesztéséhez hozzájárul: ilyen a szabályok betartása, a számolási képesség, az alkalmazkodás a társakhoz és a folyamatosan változó játékmenethez
Ha nem dolgoznánk a legkülönfélébb játékokkal évek óta, akkor gondot okozhatott volna, hogy a társasjátékok alkalmazásának célja éppen maga a játék, és sokkal kevésbé a megtanítandó tananyag, ismeret. Éppen ezért nem fogalmaztuk meg direkt célnak a pénzügyi kultúra fejlesztését, sokkal inkább a játék öröme, a társas kapcsolatok megélése volt a cél. Ugyanakkor, mivel tanítási órákba illesztve is használjuk a játékot, azt gondoljuk és azt tapasztaltuk, hogy a tanítási célok kitűzése és elérése sem megoldhatatlan feladat, és a társasjáték a tanítási órán is bátran alkalmazható, ha a pedagógus a „helyzet magaslatán áll”, és elég kreatívan köti össze az óra különböző részegységeit. Ezért nem ragaszkodtunk a csak tanítási időn kívüli, szakkör jellegű foglalkoztatáshoz, hanem átvezettük a tanítási órát a kötetlenebb szakköri, szabadidős tevékenységbe
Összességében rendkívül hasznosnak találtuk a projektet. A felhasznált játékokat azóta célirányosan adaptáltuk a különböző műveltségi területekre, így kihasználtságuk jóval nagyobb, felhasználásuk sokkal tudatosabb.
Jó játékot kívánunk mindenkinek!
Leiner Károly – Földes Petra
A fotókat Leiner Károly készítette.
A szerkesztőségünk önkéntes munkában dolgozik, ám a webtárhelyet és az oldal műszaki karbantartását az egyesület költségvetéséből biztosítjuk. Ha hasznosnak találtad az írást és megteheted, kérjük, hogy támogasd a munkánkat! Számlaszámunk: 11705008-20474887.
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)
