Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. május 23. kedd, 16:25

Carma-projekt: Pályaorientáció a szakiskolákban

Közismert probléma, hogy a munkaerőpiac igényei és a frissen végzettek képességei nem feltétlenül felelnek meg egymásnak. Az iskola világából a nagybetűs életbe való átmenet nem zökkenőmentes a szakképzésben végzettek esetén sem. A szakmai képzés központi fejlesztése folyamatos, ám a tanulóknak a munkaerőpiacon nemcsak szakmai kritériumoknak kell megfelelniük, hanem számos, úgynevezett soft skillel is rendelkezniük kell, ha meg akarják találni a helyüket. Ezek közé tartozik a sikeres pályaorientáció, a karrierjük megtervezéshez szükséges képességek, amelyek fejlesztését az Erasmus + program keretén belül megvalósuló Carma-projekt célul tűzte ki. Osztályfőnökként valamennyien felelősséget érzünk a diákjaink életének további alakulásáért – a támogatásukban segíthet ez a projekt.

Európa-szerte egyre nő a szakiskolás diákok lemorzsolódásának, a korai iskolaelhagyásnak a veszélye. A CARMA (Carrier Management Skills at VET school level) projekt célja, hogy a résztvevő országok – Magyarország, Finnország és Bulgária – és lehetőség szerint minél több európai ország tanárai is képesek legyenek pályaválasztási és karriertervezési tanácsokat adni a szakiskolai tanulóknak, valamint fejleszteni a munkaerőpiacon való mozgáshoz szükséges készségeiket. Ezáltal a tanulók sikeresebben megtervezhetik pályafutásukat, az egyes szintek eléréséhez szükséges lépéseket, ami mindenképp növeli sikerességüket. Mivel eközben motiváltabbak lesznek a szakiskolai tanulmányaik során is, várhatóan csökken majd a hiányzások és a korai iskolaelhagyók száma, aminek eredménye megint csak az, hogy a végzett diákok nagyobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon.

Azért, hogy mindezt elérje, egy öttagú nemzetközi konzorcium a már említett 3 országból – Magyarországról, Finnországból és Bulgáriából – a Raabe Klett Kft. vezetésével arra vállalkozott, hogy kidolgoz egy átfogó pályaorientációs kézikönyvet szakiskolai oktatók számára. A konzorciumban résztvevő két szakiskola (a csepeli Weiss Manfréd és a finn Brahe Intézet) öt-öt tanára egy ötnapos képzésen vesz majd részt a bolgár fővárosban, amelyen megismerkednek majd a kézikönyvben kialakított módszertannal. Az itt felkészített tanárok továbbadják kollégáiknak a tanultakat, és a csapatok kísérleti oktatást tartanak a saját iskolájukban, összesen 100 diáknak. A kézikönyv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat két ún. multiplikátor rendezvényen ismertetik és vitatják meg a szakképzésben dolgozó elméleti szakértők, intézetvezetők és döntéshozók: egy műhelymunkán (workshop), amelyet Szófiában tartanak és egy budapesti nemzetközi konferencián.

Hogyan készül a kézikönyv?

A kézikönyvet a BME pedagógiai tanszék csapata készíti, dr. Molnár György tanszékvezető, illetve Vidékiné dr. Reményi Judit tanszékvezető helyettes vezetésével. Természetesen nagyban támaszkodnak a nemzetközi partnerek információira is, hiszen a kiadvány használhatósága szempontjából elsőrendű annak a jelentősége, hogy a szerzők már a tervezési fázisban elegendően pontos képpel rendelkezzenek a kiinduló oktatási rendszerekről, amelyek keretén belül a kiadványt alkalmazni fogják. Ezek után a pilot már a konkrét pedagógiai módszerek kipróbálására, az egyedi szociokulturális közegben született tapasztalatok begyűjtésére és visszacsatolására irányul majd.

Mit hiányolnak a szakiskolások?

Hogy a projekthez képest külső véleményeket is figyelembe tudjunk venni a kötet készítése során, három intézmény fókuszcsoportos beszélgetést szervezett. Ennek során egy-egy csoport meghívott szakember egy moderátor által irányított beszélgetés keretén belül beszélgetett a szakképzés alapvető kérdéseiről és kihívásairól. A beszélgetés tanulságai bekerülnek majd a kézikönyvbe.

A Selfinvest 10, pályaorientációval és karriertervezéssel foglalkozó coachot, a Weiss és a Brahe pedig 10-10 külső, tehát nem az intézményben tevékenykedő tanárt illetve diákot választott ki és hívott meg erre a fókuszcsoportos beszélgetésre, amelyen az egyes szakképzési rendszerek erősségeit és gyengéit, a fenyegető veszélyeket és a helyzetben rejlő lehetőségeket tárgyalták meg, valamint azokat a készségeiket és képességeiket, amelyeket szerintük fejleszteni kellene ahhoz, hogy megfeleljenek a munkaerőpiaci elvárásoknak. Mint kiderült, a problémákat nem is elsősorban abban látják az érintettek, hogy nem esik elég szó a gyakorlati teendőkről, például arról, hogyan írjunk CV-t, vagy hogyan alakítsuk ki stratégiánkat az állásinterjúra, a bemutatkozástól kezdve egész az öltözködésig. Sokkal inkább az úgynevezett szoft munkavállalói képességek fejlesztését hiányolják, köztük a személyiségfejlesztési módszerekre, szociális, együttműködési készségek fejlesztésére vonatkozó aktív, gyakorlati ismereteket.

A Carma-projekt folytatódik! Kövesse a fejleményeket a Carma.hu weboldalon!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.20.
L. Ritók Nóra: Ami beleég az emberbe
Ezek a történetek nem múlnak. És mindig jönnek újabbak. Küzdünk, harcolunk, végre az egyik helyen már nem jellemzők, de akkor felbukkan egy másik faluban. Vagy egy odaköltöző családban...
(Forrás: hvg.hu/a nyomor széle )
--
2020.09.19.
Az alsósok szülei is bemehetnek gyerekükkel a lázmérésre
Az érdekképviselet vezetője megkésettnek látja a hőmérőzést. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa nemrég azt nyilatkozta lapunknak, nemhogy iskolaorvosokból, még...
(Forrás: Népszava)
--
2020.09.19.
ásler: Kizárt, hogy minden osztályban megjelenjen a koronavírus
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője hozzátette, számoltak azzal, hogy a vírus megjelenik az iskolákban, azt azonban kizárta, hogy mindegyik osztályban feltűnik a koronavírus....
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.19.
Több helyen az iskolaőrök lettek a maszkfelelősök, portások
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy pozitívan fogadták a tanárok és a diákok a szeptember elsején munkába állt iskolaőröket, igaz, a jelenlétük nem mindenkinek tetszik – tudta meg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.18.
A tanári elköteleződésről. Fontos-e, és mitől függ? Gönczöl Enikő írása
Aki ismeri az iskolák világát, az tudja, hogy az oktatásban semmilyen külső szándék nem válik valóra az ott dolgozók elköteleződése nélkül. Ezt akár szerencsének is tekinthetjük, amikor...
(Forrás: tani-tani online)
--
2020.09.18.
„Bőgtem az első tanítási napon” – Halácsy Péter az Indexnek
A gyerekeit szerette volna egy újragondolt iskolai struktúrában taníttatni Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, de miután nem találta a neki legjobban tetsző iskolát, a barátaival sajá...
(Forrás: index)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep