Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. május 23. kedd, 16:25

Carma-projekt: Pályaorientáció a szakiskolákban

Közismert probléma, hogy a munkaerőpiac igényei és a frissen végzettek képességei nem feltétlenül felelnek meg egymásnak. Az iskola világából a nagybetűs életbe való átmenet nem zökkenőmentes a szakképzésben végzettek esetén sem. A szakmai képzés központi fejlesztése folyamatos, ám a tanulóknak a munkaerőpiacon nemcsak szakmai kritériumoknak kell megfelelniük, hanem számos, úgynevezett soft skillel is rendelkezniük kell, ha meg akarják találni a helyüket. Ezek közé tartozik a sikeres pályaorientáció, a karrierjük megtervezéshez szükséges képességek, amelyek fejlesztését az Erasmus + program keretén belül megvalósuló Carma-projekt célul tűzte ki. Osztályfőnökként valamennyien felelősséget érzünk a diákjaink életének további alakulásáért – a támogatásukban segíthet ez a projekt.

Európa-szerte egyre nő a szakiskolás diákok lemorzsolódásának, a korai iskolaelhagyásnak a veszélye. A CARMA (Carrier Management Skills at VET school level) projekt célja, hogy a résztvevő országok – Magyarország, Finnország és Bulgária – és lehetőség szerint minél több európai ország tanárai is képesek legyenek pályaválasztási és karriertervezési tanácsokat adni a szakiskolai tanulóknak, valamint fejleszteni a munkaerőpiacon való mozgáshoz szükséges készségeiket. Ezáltal a tanulók sikeresebben megtervezhetik pályafutásukat, az egyes szintek eléréséhez szükséges lépéseket, ami mindenképp növeli sikerességüket. Mivel eközben motiváltabbak lesznek a szakiskolai tanulmányaik során is, várhatóan csökken majd a hiányzások és a korai iskolaelhagyók száma, aminek eredménye megint csak az, hogy a végzett diákok nagyobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon.

Azért, hogy mindezt elérje, egy öttagú nemzetközi konzorcium a már említett 3 országból – Magyarországról, Finnországból és Bulgáriából – a Raabe Klett Kft. vezetésével arra vállalkozott, hogy kidolgoz egy átfogó pályaorientációs kézikönyvet szakiskolai oktatók számára. A konzorciumban résztvevő két szakiskola (a csepeli Weiss Manfréd és a finn Brahe Intézet) öt-öt tanára egy ötnapos képzésen vesz majd részt a bolgár fővárosban, amelyen megismerkednek majd a kézikönyvben kialakított módszertannal. Az itt felkészített tanárok továbbadják kollégáiknak a tanultakat, és a csapatok kísérleti oktatást tartanak a saját iskolájukban, összesen 100 diáknak. A kézikönyv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat két ún. multiplikátor rendezvényen ismertetik és vitatják meg a szakképzésben dolgozó elméleti szakértők, intézetvezetők és döntéshozók: egy műhelymunkán (workshop), amelyet Szófiában tartanak és egy budapesti nemzetközi konferencián.

Hogyan készül a kézikönyv?

A kézikönyvet a BME pedagógiai tanszék csapata készíti, dr. Molnár György tanszékvezető, illetve Vidékiné dr. Reményi Judit tanszékvezető helyettes vezetésével. Természetesen nagyban támaszkodnak a nemzetközi partnerek információira is, hiszen a kiadvány használhatósága szempontjából elsőrendű annak a jelentősége, hogy a szerzők már a tervezési fázisban elegendően pontos képpel rendelkezzenek a kiinduló oktatási rendszerekről, amelyek keretén belül a kiadványt alkalmazni fogják. Ezek után a pilot már a konkrét pedagógiai módszerek kipróbálására, az egyedi szociokulturális közegben született tapasztalatok begyűjtésére és visszacsatolására irányul majd.

Mit hiányolnak a szakiskolások?

Hogy a projekthez képest külső véleményeket is figyelembe tudjunk venni a kötet készítése során, három intézmény fókuszcsoportos beszélgetést szervezett. Ennek során egy-egy csoport meghívott szakember egy moderátor által irányított beszélgetés keretén belül beszélgetett a szakképzés alapvető kérdéseiről és kihívásairól. A beszélgetés tanulságai bekerülnek majd a kézikönyvbe.

A Selfinvest 10, pályaorientációval és karriertervezéssel foglalkozó coachot, a Weiss és a Brahe pedig 10-10 külső, tehát nem az intézményben tevékenykedő tanárt illetve diákot választott ki és hívott meg erre a fókuszcsoportos beszélgetésre, amelyen az egyes szakképzési rendszerek erősségeit és gyengéit, a fenyegető veszélyeket és a helyzetben rejlő lehetőségeket tárgyalták meg, valamint azokat a készségeiket és képességeiket, amelyeket szerintük fejleszteni kellene ahhoz, hogy megfeleljenek a munkaerőpiaci elvárásoknak. Mint kiderült, a problémákat nem is elsősorban abban látják az érintettek, hogy nem esik elég szó a gyakorlati teendőkről, például arról, hogyan írjunk CV-t, vagy hogyan alakítsuk ki stratégiánkat az állásinterjúra, a bemutatkozástól kezdve egész az öltözködésig. Sokkal inkább az úgynevezett szoft munkavállalói képességek fejlesztését hiányolják, köztük a személyiségfejlesztési módszerekre, szociális, együttműködési készségek fejlesztésére vonatkozó aktív, gyakorlati ismereteket.

A Carma-projekt folytatódik! Kövesse a fejleményeket a Carma.hu weboldalon!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2022.01.25.
Tanügyi intézkedés nincs, de sok iskolában alig van tanár, aki tanítana
Tanügyi intézkedés jelenleg egy iskolában sincs, ugyanis nemrég módosultak a karanténszabályok, az oltatlanokra öt nap karantén vár, aki viszont be van oltva és nincs pozitív teszteredmé...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.25.
Ránki Sára: ELBALTÁZOTT ÍRÁSBELIK
Összegezve: az idei felvételi feladatsor sem azt kéri számon, amit tanítunk. Nem indulnak a gyerekek egyenlő esélyekkel, eleve nem tudnak egyenlő esélyekkel indulni. Gondoljunk a Covid okozta...
(Forrás: Jelen)
--
2022.01.25.
A kormány szeretné, ha úgy sztrájkolnának a tanárok, hogy azért tanítanak is közben
Nem jutott eredményre a kormánnyal folytatott tárgyalások során a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének közös sztrájkbizottsága. Pedig már hónapok...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.01.25.
UZSALYNÉ PÉCSI RITA A TRANSZHATÁSRÓL, AZ OKOSESZKÖZMENTES ISKOLÁKRÓL ÉS A SZÜLŐI MINTÁRÓL
Hirtelen lett az életünk része a kütyüvilág, nem alakult még ki a kultúrája, nem vagyunk tudatosak. Sikeres elvonót irányító kutató is van olyan, aki azt mondja magáról, hogy maga is leszok...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2022.01.24.
„A feladatsorok összeállítói egyáltalán nem vettek tudomást arról, mi történt az elmúlt két évben\"
Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.24.
Ónody-Molnár Dóra: TÖMEGESEN KERÜLNEK KI AZ ISKOLÁKBÓL OLYAN FIATALOK, AKIK NEM TUDNAK SEM ÍRNI, SEM OLVASNI, SEM SZÁMOLNI – 2. rész
A tanárok szavaiból kiderül: nem a „lemorzsi” miatt csökken a statisztikában a buktatások száma, hanem azért, mert az elszegregálódó iskolákban a pedagógusok felhagytak a buktatással...
(Forrás: Jelen)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep