Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok 3.
A szójegyzék-módszer
A módszerről
A módszer kialakítása a francia Annick Percheron nevéhez fűződik, aki 1969-70-ben 10–14 éves gyerekeket kérdezett meg arról, hogy szeretik vagy nem szeretik azt, amit e szavak jelentenek. Percheron abból a fejlődéslélektani tényből indult ki, hogy ebben az életkorban még a gyerekek elsősorban érzelmileg kapcsolódnak a politikailag is megformált valósághoz. A módszert azóta sikerrel alkalmazzák világszerre, így hazánkban is a gyerekek politikai szocializációjának vizsgálatánál.
A módszer előnye, hogy rendkívül rugalmas: a fogalmak köre ugyanis tetszés szerint változtatható. A szójegyzékbe beépíthetők a váratlan társadalmi és politikai fordulatok kulcsfogalmai, de az időállóbb alapfogalmak is. A módszer emellett rendkívül egyszerű. Alkalmazása nem követel komolyabb szociológiai előképzettséget, ugyanakkor lehetővé teszi a többváltozós elemzést is. Alkalmas arra, hogy segítségével a pedagógus az iskolai osztály szintjén összképet nyerhessen a gyerekek érzelmi beállítódásairól, preferenciáiról, szubjektív ismeretszintjéről.
A módszer csak akkor működik, ha a szójegyzék összeállításánál figyelembe vesszük a társadalmi és politikai élet aktuális problémái mellett a megkérdezett gyerekek ismereteit, fejlettségi szintjét, érdeklődését. Egyetlen kész kérdőív sem vehető át tehát változatlan formában. A pedagógus azokra a fogalmakra, eseményekre vagy személyiségekre kérdezzen rá, amelyekkel kapcsolatban fontosnak tartja diákjai érzelmi színezetű véleményének a megismerését.
A kérdőív összeállításánál figyelembe kell venni, hogy az eredményeket ki is kell értékelni és visszacsatolni a gyerekekhez. Visszacsatolás nélkül ugyanis nincs értelme a vizsgálatnak. S ha a visszacsatolás túlságosan sokáig várat magára, a tanulók számára érdektelenné válhatnak az eredmények.
Az ilyen típusú vizsgálattal a tanulók és tanulócsoportok nem minősíthetők. A felméréseknek nem is ez a céljuk. Segítségükkel azonban az adott csoport aktuális értékvilágának egy szeletére láthatunk rá.
A gyerekeknek jogukban áll, hogy elzárkózzanak a véleménynyilvánítástól. Semmilyen eszközzel nem szabad őket arra kényszeríteni, hogy részt vegyenek a vizsgálatokban. Nagyon fontos, hogy előre tájékoztassuk őket: mi a célunk a kérdőívvel. S végül, de nem utolsó sorban fontos, hogy milyen stílusban kérjük fel őket a közreműködésre. A mi jelenismereti vizsgálatainkban a következő bevezető szöveg szokott szerepelni:
Ezen a kérdőíven arra keressük a választ, hogy miként viszonyulnak a fiatalok a jelen időszerű kérdéseihez, a különböző eszményekhez, ismert közéleti szereplőkhöz. Ehhez kérjük a Te segítségedet. A következőkben fogalmakat, politikai jelenségeket, neveket sorolunk fel. Jelöld a megfelelő szám bekarikázásával, hogy miként vélekedsz ezekről. A válaszokat névtelenül összesítjük. Együttműködésedet előre is köszönjük.
Példák
A továbbiakban az egyik iskolai vizsgálatban szereplő kérdőívet mutatjuk be, majd a szójegyzék-módszerre épülő kérdőívek lehetséges szerkezeti megoldásait illusztráljuk. Végül egy nagy, országos középiskolai vizsgálatból származó adatsort mutatunk be.
1. táblázat: Példa a szójegyzék módszer iskolai alkalmazására (1990. február)
1. Globális kérdések
4. Aktuális társadalmi kérdések
1.1 atomerőmű
4.1 Nemzeti Színház
1.2 hadsereg
4.2 olajszőkítés
1.3 globalizáció
4.3 munkanélküliség
1.4 gépkocsik
4.4 foci
1.5 Internet
4.5 csatlakozás Európához
2. Társadalmi rétegek
5. Előítélettel sújtott csoportok
2.1 vállalkozók
5.1 vállalkozók
2.2. értelmiség
5.2 cigányok
2.3 hajléktalanok
5.3 szkinhedek
2.4. menekültek
5.4 szekták
2.5.nyugdíjasok
5.5 színes bőrűek
3. Eszmények
6. Népek
3.1. kapitalizmus
6.1. franciák
3.2. szocializmus
6.2. kínaiak
3.3. hazafiság
6.3. horvátok
3.4. sajtószabadság
6.4 szlovákok
3.5. forradalom
6.5 amerikaiak
A tanulóknak az előbbi listán szereplő fogalmakkal kapcsolatban kell állást foglalniuk. mégpedig feleletválasztós módszerek, tehát a következő válaszvariánsok egyikének megjelölésével:
2. táblázat: Példa a szójegyzék szerkezetére
Ismertség:
Jól ismerem
kevéssé ismerem
nem ismerem
Érzelmek:
Szeretem
nem szeretem
nem tudom eldönteni
Érdeklődés:
Érdekel
nem érdekel
nem tudom eldönteni
Értékelés:
Fontos
nem fontos
nem tudom eldönteni
Félelem:
Félek tőle
nem félek tőle
nem tudom eldönteni
A kérdőívet érdemes táblázatos formában megszerkeszteni. A szójegyzék különböző (tehát az ismertség, az érzelmek, az érdeklődés, az értékelés és a félelem szerinti válaszvariációkra utaló) fejlécekkel többször ismétlődik. Természetesen a válaszvariációk szempontjai és változtathatók, és nem szükségszerű valamennyi itt felsorolt dimenziót alkalmazni.
3. táblázat: Minta a kérdőív formájára
Érdekel
Nem érdekel
Nem tudom eldönteni
1. atomerőmű
1
2
3
2. hadsereg
1
2
3
3. globalizáció
1
2
3
4. gépkocsik
1
2
3
5. internet
1
2
3
Az adatok feldolgozásának első lépése az egyes fogalmaknak a vizsgált dimenziók szerinti rangsorolása előfordulási gyakoriságuk alapján. A különböző rangsorokból, illetve ezek összevetéséből számos érdekes probléma kerülhet felszínre.
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)
