Szabó Ildikó

Eligazodás a társadalomban, a világban

Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok 3.

A szójegyzék-módszer

A módszerről

A módszer kialakítása a francia Annick Percheron nevéhez fűződik, aki 1969-70-ben 10–14 éves gyerekeket kérdezett meg arról, hogy szeretik vagy nem szeretik azt, amit e szavak jelentenek. Percheron abból a fejlődéslélektani tényből indult ki, hogy ebben az életkorban még a gyerekek elsősorban érzelmileg kapcsolódnak a politikailag is megformált valósághoz. A módszert azóta sikerrel alkalmazzák világszerre, így hazánkban is a gyerekek politikai szocializációjának vizsgálatánál.

A módszer előnye, hogy rendkívül rugalmas: a fogalmak köre ugyanis tetszés szerint változtatható. A szójegyzékbe beépíthetők a váratlan társadalmi és politikai fordulatok kulcsfogalmai, de az időállóbb alapfogalmak is. A módszer emellett rendkívül egyszerű. Alkalmazása nem követel komolyabb szociológiai előképzettséget, ugyanakkor lehetővé teszi a többváltozós elemzést is. Alkalmas arra, hogy segítségével a pedagógus az iskolai osztály szintjén összképet nyerhessen a gyerekek érzelmi beállítódásairól, preferenciáiról, szubjektív ismeretszintjéről.

A módszer csak akkor működik, ha a szójegyzék összeállításánál figyelembe vesszük a társadalmi és politikai élet aktuális problémái mellett a megkérdezett gyerekek ismereteit, fejlettségi szintjét, érdeklődését. Egyetlen kész kérdőív sem vehető át tehát változatlan formában. A pedagógus azokra a fogalmakra, eseményekre vagy személyiségekre kérdezzen rá, amelyekkel kapcsolatban fontosnak tartja diákjai érzelmi színezetű véleményének a megismerését.

A kérdőív összeállításánál figyelembe kell venni, hogy az eredményeket ki is kell értékelni és visszacsatolni a gyerekekhez. Visszacsatolás nélkül ugyanis nincs értelme a vizsgálatnak. S ha a visszacsatolás túlságosan sokáig várat magára, a tanulók számára érdektelenné válhatnak az eredmények.

Az ilyen típusú vizsgálattal a tanulók és tanulócsoportok nem minősíthetők. A felméréseknek nem is ez a céljuk. Segítségükkel azonban az adott csoport aktuális értékvilágának egy szeletére láthatunk rá.

A gyerekeknek jogukban áll, hogy elzárkózzanak a véleménynyilvánítástól. Semmilyen eszközzel nem szabad őket arra kényszeríteni, hogy részt vegyenek a vizsgálatokban. Nagyon fontos, hogy előre tájékoztassuk őket: mi a célunk a kérdőívvel. S végül, de nem utolsó sorban fontos, hogy milyen stílusban kérjük fel őket a közreműködésre. A mi jelenismereti vizsgálatainkban a következő bevezető szöveg szokott szerepelni:

Példák

A továbbiakban az egyik iskolai vizsgálatban szereplő kérdőívet mutatjuk be, majd a szójegyzék-módszerre épülő kérdőívek lehetséges szerkezeti megoldásait illusztráljuk. Végül egy nagy, országos középiskolai vizsgálatból származó adatsort mutatunk be.

A tanulóknak az előbbi listán szereplő fogalmakkal kapcsolatban kell állást foglalniuk. mégpedig feleletválasztós módszerek, tehát a következő válaszvariánsok egyikének megjelölésével:

A kérdőívet érdemes táblázatos formában megszerkeszteni. A szójegyzék különböző (tehát az ismertség, az érzelmek, az érdeklődés, az értékelés és a félelem szerinti válaszvariációkra utaló) fejlécekkel többször ismétlődik. Természetesen a válaszvariációk szempontjai és változtathatók, és nem szükségszerű valamennyi itt felsorolt dimenziót alkalmazni.

Az adatok feldolgozásának első lépése az egyes fogalmaknak a vizsgált dimenziók szerinti rangsorolása előfordulási gyakoriságuk alapján. A különböző rangsorokból, illetve ezek összevetéséből számos érdekes probléma kerülhet felszínre.