Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59

Szabó Ildikó

Eligazodás a társadalomban, a világban

Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok 4.

Vaktérkép

A módszerről

Nyugat-Európában a hetvenes évek második felétől terjedt el egy először 1968-ban alkalmazott, szellemes módszer arra, hogy összehasonlítsák a különböző országokban élő gyerekek és fiatalok tudatában élő Európa képet egymással. Az összehasonlító vizsgálatban résztvevők egy olyan lapot kaptak, amelyen Európának csak a körvonalai voltak megrajzolva. Az volt a feladatuk, hogy rajzolják be az országhatárokat, és írják be az egyes országok neveit.

Szinte természetes, hogy a gyerekek úgy népesítették be a kontinenst a különböző országokkal, hogy valamilyen értelemben a saját országuk legyen a középpontjában. Általában nagyobbra rajzolták saját országukat, mint a valóságos mérete. A tőlük távolabbi részeket már csak elnagyoltan érzékelték: az országok körvonalai nem is emlékeztettek tényleges alakjukra, elhelyezésükben is sok volt a bizonytalanság. Sok nyugat-európai gyerek rajzán például Magyarország nem is szerepelt.

A vaktérkép kiválóan alkalmas arra, hogy megtudjuk: hogy látják a diákok Magyarország helyét Európában. Számukra élvezetes és gondolkodtató játék a határok berajzolása. 12-13 éves koruktól már rendelkeznek annyi előzetes ismerettel, amely ahhoz szükséges, hogy Európában gondolkozzanak. Ebben az életkorban kezdenek megalapozódni azok az általánosítások és teoretizálások is, amelyek nélkülözhetetlenek a nemzeti identitás nemzetközi összefüggéseinek a kiépüléséhez.

Kísérleteink során kiegészítettük az eredeti funkciót. Azt is kértük a gyerekektől, hogy – miután beírták a térképre az egyes országok neveit –, színezzék be kékkel azokat, amelyeket Magyarország barátainak, és pirossal azokat, amelyeket Magyarország ellenségeinek tekintenek. Amelyik ország sem barátnak, sem ellenségnek nem minősíthető, hagyják fehéren.

A módszer alkalmazása

A vaktérkép elkészítése nem okoz nehézséget. Európa körvonalai könnyen átmásolhatóak pausz papírra az iskolai atlaszból, erről pedig fénymásolatok készíthetőek. A gyerekek által megrajzolt térképeket a pausz papír hasznosításával érdemes feldolgozni. Ha Európa teljes térképét megrajzoljuk a pausz papíron, össze tudjuk vele hasonlítani a gyerekek rajzait. Megállapítjuk, hogy

  • Magyarország nagysága mennyire tér el az eredetitől (sokkal kisebb vagy nagyobb);
  • keletebbre vagy nyugatabbra, illetve északabbra vagy délebbre fekszik-e, mint valóságos helyzete;
  • a Magyarországgal szomszédos országok kisebbek-e vagy nagyobbak tényleges területüknél;
  • mely országok maradtak le a térképről;
  • hogyan ábrázolják a tanulók a volt Szovjetuniót;
  • hogyan jelenik meg a volt Jugoszlávia;
  • hogyan jelenik meg Csehország és Szlovákia;
  • hogy ábrázolják Németországot;
  • Nyugat-Európa tényleges határait hol rajzolják meg: keletebbre vagy nyugatabbra stb.

Majd feldolgozzuk, hogy mely országokat milyennek látják a tanulók hazánkhoz fűződő viszonyuk szempontjából, tehát melyeket tekintik barátoknak, melyeket ellenségeknek, illetve közömbösnek.

Ennek a diagnosztikai eszköznek akkor van értelme, ha az eredmények ismeretében módunk van feldolgozni a gyerekekben élő képet csoportos beszélgetéssel, illetve ha rájuk alapozva terveznek az érintett szaktanárok is földrajz- vagy történelemórákat, társadalomismereti, politikai előadásokat, vitákat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.20.
L. Ritók Nóra: Ami beleég az emberbe
Ezek a történetek nem múlnak. És mindig jönnek újabbak. Küzdünk, harcolunk, végre az egyik helyen már nem jellemzők, de akkor felbukkan egy másik faluban. Vagy egy odaköltöző családban...
(Forrás: hvg.hu/a nyomor széle )
--
2020.09.19.
Az alsósok szülei is bemehetnek gyerekükkel a lázmérésre
Az érdekképviselet vezetője megkésettnek látja a hőmérőzést. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa nemrég azt nyilatkozta lapunknak, nemhogy iskolaorvosokból, még...
(Forrás: Népszava)
--
2020.09.19.
ásler: Kizárt, hogy minden osztályban megjelenjen a koronavírus
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője hozzátette, számoltak azzal, hogy a vírus megjelenik az iskolákban, azt azonban kizárta, hogy mindegyik osztályban feltűnik a koronavírus....
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.19.
Több helyen az iskolaőrök lettek a maszkfelelősök, portások
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy pozitívan fogadták a tanárok és a diákok a szeptember elsején munkába állt iskolaőröket, igaz, a jelenlétük nem mindenkinek tetszik – tudta meg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.18.
A tanári elköteleződésről. Fontos-e, és mitől függ? Gönczöl Enikő írása
Aki ismeri az iskolák világát, az tudja, hogy az oktatásban semmilyen külső szándék nem válik valóra az ott dolgozók elköteleződése nélkül. Ezt akár szerencsének is tekinthetjük, amikor...
(Forrás: tani-tani online)
--
2020.09.18.
„Bőgtem az első tanítási napon” – Halácsy Péter az Indexnek
A gyerekeit szerette volna egy újragondolt iskolai struktúrában taníttatni Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, de miután nem találta a neki legjobban tetsző iskolát, a barátaival sajá...
(Forrás: index)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep