Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59

Szabó Ildikó

Eligazodás a társadalomban, a világban

Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok 4.

Vaktérkép

A módszerről

Nyugat-Európában a hetvenes évek második felétől terjedt el egy először 1968-ban alkalmazott, szellemes módszer arra, hogy összehasonlítsák a különböző országokban élő gyerekek és fiatalok tudatában élő Európa képet egymással. Az összehasonlító vizsgálatban résztvevők egy olyan lapot kaptak, amelyen Európának csak a körvonalai voltak megrajzolva. Az volt a feladatuk, hogy rajzolják be az országhatárokat, és írják be az egyes országok neveit.

Szinte természetes, hogy a gyerekek úgy népesítették be a kontinenst a különböző országokkal, hogy valamilyen értelemben a saját országuk legyen a középpontjában. Általában nagyobbra rajzolták saját országukat, mint a valóságos mérete. A tőlük távolabbi részeket már csak elnagyoltan érzékelték: az országok körvonalai nem is emlékeztettek tényleges alakjukra, elhelyezésükben is sok volt a bizonytalanság. Sok nyugat-európai gyerek rajzán például Magyarország nem is szerepelt.

A vaktérkép kiválóan alkalmas arra, hogy megtudjuk: hogy látják a diákok Magyarország helyét Európában. Számukra élvezetes és gondolkodtató játék a határok berajzolása. 12-13 éves koruktól már rendelkeznek annyi előzetes ismerettel, amely ahhoz szükséges, hogy Európában gondolkozzanak. Ebben az életkorban kezdenek megalapozódni azok az általánosítások és teoretizálások is, amelyek nélkülözhetetlenek a nemzeti identitás nemzetközi összefüggéseinek a kiépüléséhez.

Kísérleteink során kiegészítettük az eredeti funkciót. Azt is kértük a gyerekektől, hogy – miután beírták a térképre az egyes országok neveit –, színezzék be kékkel azokat, amelyeket Magyarország barátainak, és pirossal azokat, amelyeket Magyarország ellenségeinek tekintenek. Amelyik ország sem barátnak, sem ellenségnek nem minősíthető, hagyják fehéren.

A módszer alkalmazása

A vaktérkép elkészítése nem okoz nehézséget. Európa körvonalai könnyen átmásolhatóak pausz papírra az iskolai atlaszból, erről pedig fénymásolatok készíthetőek. A gyerekek által megrajzolt térképeket a pausz papír hasznosításával érdemes feldolgozni. Ha Európa teljes térképét megrajzoljuk a pausz papíron, össze tudjuk vele hasonlítani a gyerekek rajzait. Megállapítjuk, hogy

  • Magyarország nagysága mennyire tér el az eredetitől (sokkal kisebb vagy nagyobb);
  • keletebbre vagy nyugatabbra, illetve északabbra vagy délebbre fekszik-e, mint valóságos helyzete;
  • a Magyarországgal szomszédos országok kisebbek-e vagy nagyobbak tényleges területüknél;
  • mely országok maradtak le a térképről;
  • hogyan ábrázolják a tanulók a volt Szovjetuniót;
  • hogyan jelenik meg a volt Jugoszlávia;
  • hogyan jelenik meg Csehország és Szlovákia;
  • hogy ábrázolják Németországot;
  • Nyugat-Európa tényleges határait hol rajzolják meg: keletebbre vagy nyugatabbra stb.

Majd feldolgozzuk, hogy mely országokat milyennek látják a tanulók hazánkhoz fűződő viszonyuk szempontjából, tehát melyeket tekintik barátoknak, melyeket ellenségeknek, illetve közömbösnek.

Ennek a diagnosztikai eszköznek akkor van értelme, ha az eredmények ismeretében módunk van feldolgozni a gyerekekben élő képet csoportos beszélgetéssel, illetve ha rájuk alapozva terveznek az érintett szaktanárok is földrajz- vagy történelemórákat, társadalomismereti, politikai előadásokat, vitákat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.03.08.
Szegregáció vagy integráció…? Petrikné Jánossy Csilla írása
Vizsgálódásunk tárgya: a segítségre, támogatásra szorulók, azaz a különleges figyelmet igénylők, az SNI-sek, a részképességzavarral élők helyzete. A többségi, a köznyelv szerint „...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.03.08.
Modernizációba kényszerítve
2019-ben hozta létre a magyar kormány az első vagyonkezelő alapítványt, melyből kísérleti jelleggel a Budapesti Corvinus Egyetem intézményi modellváltását finanszírozta. Az alapítványi...
(Forrás: Drót.eu)
--
2021.03.08.
Csikorog a KRÉTA az általános digitális oktatás első napján
NEM ELŐSZÖR VAN GOND A KRÉTA-RENDSZERREL. Februárban is többször tört borsot a tanárok orra alá. Ez akkor és most is azért okoz a szokásosnál nagyobb kellemetlenséget a pedagógusoknak é...
(Forrás: index)
--
2021.03.08.
Az iskolaőröknek nem jár home office
Az iskolaőrök zöme az online oktatás idején is bejár dolgozni, néhányukat ideiglenesen másik iskolába vezényelték vagy a helyi kapitányságon kaptak megbízást – tudta meg a rendőrsé...
(Forrás: Népszava)
--
2021.03.08.
Dr. Sófi Gyula: A gyerekek 25–30 százalékának van pszichés gondja, és ezen a Covid tovább ront
Szorongás, halálfélelem, tisztálkodási kényszer – csak néhány olyan pszichés probléma, amely jelentősen gyakoribb lett a gyermekek és a serdülők között a járvány kezdete óta. Sófi...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.03.06.
Az óvodákban és iskolákban is lesz hétfőtől gyermekfelügyelet
Hétfőtől április 7-ig, a tavaszi szünet végéig bezárnak az óvodák, az iskolák pedig online oktatásra térnek át. A kormány mindenkit arra kér, hogy ha van erre módja, akkor otthon oldja...
(Forrás: telex)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep