Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59

Szabó Ildikó

Eligazodás a társadalomban, a világban

Politikai szocializáció – jelenismereti vizsgálatok 4.

Vaktérkép

A módszerről

Nyugat-Európában a hetvenes évek második felétől terjedt el egy először 1968-ban alkalmazott, szellemes módszer arra, hogy összehasonlítsák a különböző országokban élő gyerekek és fiatalok tudatában élő Európa képet egymással. Az összehasonlító vizsgálatban résztvevők egy olyan lapot kaptak, amelyen Európának csak a körvonalai voltak megrajzolva. Az volt a feladatuk, hogy rajzolják be az országhatárokat, és írják be az egyes országok neveit.

Szinte természetes, hogy a gyerekek úgy népesítették be a kontinenst a különböző országokkal, hogy valamilyen értelemben a saját országuk legyen a középpontjában. Általában nagyobbra rajzolták saját országukat, mint a valóságos mérete. A tőlük távolabbi részeket már csak elnagyoltan érzékelték: az országok körvonalai nem is emlékeztettek tényleges alakjukra, elhelyezésükben is sok volt a bizonytalanság. Sok nyugat-európai gyerek rajzán például Magyarország nem is szerepelt.

A vaktérkép kiválóan alkalmas arra, hogy megtudjuk: hogy látják a diákok Magyarország helyét Európában. Számukra élvezetes és gondolkodtató játék a határok berajzolása. 12-13 éves koruktól már rendelkeznek annyi előzetes ismerettel, amely ahhoz szükséges, hogy Európában gondolkozzanak. Ebben az életkorban kezdenek megalapozódni azok az általánosítások és teoretizálások is, amelyek nélkülözhetetlenek a nemzeti identitás nemzetközi összefüggéseinek a kiépüléséhez.

Kísérleteink során kiegészítettük az eredeti funkciót. Azt is kértük a gyerekektől, hogy – miután beírták a térképre az egyes országok neveit –, színezzék be kékkel azokat, amelyeket Magyarország barátainak, és pirossal azokat, amelyeket Magyarország ellenségeinek tekintenek. Amelyik ország sem barátnak, sem ellenségnek nem minősíthető, hagyják fehéren.

A módszer alkalmazása

A vaktérkép elkészítése nem okoz nehézséget. Európa körvonalai könnyen átmásolhatóak pausz papírra az iskolai atlaszból, erről pedig fénymásolatok készíthetőek. A gyerekek által megrajzolt térképeket a pausz papír hasznosításával érdemes feldolgozni. Ha Európa teljes térképét megrajzoljuk a pausz papíron, össze tudjuk vele hasonlítani a gyerekek rajzait. Megállapítjuk, hogy

  • Magyarország nagysága mennyire tér el az eredetitől (sokkal kisebb vagy nagyobb);
  • keletebbre vagy nyugatabbra, illetve északabbra vagy délebbre fekszik-e, mint valóságos helyzete;
  • a Magyarországgal szomszédos országok kisebbek-e vagy nagyobbak tényleges területüknél;
  • mely országok maradtak le a térképről;
  • hogyan ábrázolják a tanulók a volt Szovjetuniót;
  • hogyan jelenik meg a volt Jugoszlávia;
  • hogyan jelenik meg Csehország és Szlovákia;
  • hogy ábrázolják Németországot;
  • Nyugat-Európa tényleges határait hol rajzolják meg: keletebbre vagy nyugatabbra stb.

Majd feldolgozzuk, hogy mely országokat milyennek látják a tanulók hazánkhoz fűződő viszonyuk szempontjából, tehát melyeket tekintik barátoknak, melyeket ellenségeknek, illetve közömbösnek.

Ennek a diagnosztikai eszköznek akkor van értelme, ha az eredmények ismeretében módunk van feldolgozni a gyerekekben élő képet csoportos beszélgetéssel, illetve ha rájuk alapozva terveznek az érintett szaktanárok is földrajz- vagy történelemórákat, társadalomismereti, politikai előadásokat, vitákat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep