Munkavállalás és pénzügyek – nem lehet elég korán kezdeni a nevelést

A pszichológus szerint már óvodáskorban érdemes elkezdeni a gyerekek pénzügyi nevelését, mert így nagyobb eséllyel alakul ki bennük később, hogy tegyenek és dolgozzanak céljaiért. A zsebpénz is jó eszköz lehet ebben, ha a szülők következetesek és elmagyarázzák, mi mennyibe kerül.

Hogyan vegyem rá a gyerekemet, hogy elmenjen dolgozni? Valószínűleg nem egy szülő tette fel már magában ezt a kérdést. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a szülői unszolás sokszor pont az ellenkező hatást váltja ki a gyerekekből. Ugyanakkor mégiscsak el kell kezdeni valahol a munka és a pénz világával való ismerkedést: mennyibe kerül a család megélhetése, mennyit kell ezért dolgozni stb. Arról nem is beszélve, hogy egyre kevesebb szülő engedheti meg magának, hogy az egyetemi évek végéig finanszírozzák gyerekeik szórakozását, ruházkodását.

Megkérdeztünk ezért egy szakembert, mit tanácsol a szülőknek ilyen esetekben. Miskei Anikó pszichológus rögtön arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek munkavállalási hajlandósága szorosan összefügg a pénzügyi neveléssel. Ha ez kellőképpen megalapozott, akkor nagy eséllyel kialakul a gyerekben, hogy tegyen és dolgozzon a céljaiért. Kérdésünkre elmondta,  kevés szülő van ezzel tisztában, pedig ezt a fajta nevelést már óvodás korban érdemes elkezdeni. „Eleinte érdemes megtanítani nekik, hogy nem az érme nagysága határozza meg az értékét. Hiába nagyobb az 50 Ft-os, abból csak 1 rágó, míg a kisebb 100 Ft-osból 2 rágó vehető”, magyarázta.

Gyakorlati tanácsként említette, hogy ha pénzt kap a gyerek, akkor érdemes két részre osztani az összeget: az egyik rész legyen, amiből vásárolhat magának csokit, matricát, a másik pedig, amit gyűjt. Hangsúlyozta, hogy a spórolás szó helyett a szülők inkább használják a gyűjtést,  mivel a spórolás arra helyezi a hangsúlyt, amiről le kell mondani, míg a gyűjtés arra, amit szeretne megvásárolni a gyereke. „Segítsünk nekik reális célokat kiválasztani, mondjuk mesekönyv, kisautó, baba, amire nem kell túl sokat várniuk” – tette hozzá a pszichológus.

Az sem ördögtől való, ha már kisiskolás korában saját zsebpénz kap a gyerek, de fontos, hogy a szülők tisztázzák, mi az, amit zsebpénzéből neki kell megvennie, mondta a szakember. A következetességen nagyon sok múlik: ha egy nap alatt elkölti a heti zsebpénzt, akkor csak a következő héten kaphat legközelebb pénzt.

A felső tagozatosokat már komolyabban is bele lehet vonni a család pénzügyeibe, például úgy, hogy a szülők részletesen elmagyarázzák nekik, mire költenek és az mennyibe kerül. „Magyarázzuk el a vásárlásnál, hogy mennyit szánunk az adott alkalomra és mikor miért döntünk egy-egy termék mellett. Itt már azt is megtehetjük, hogy a saját feladatain kívül elvégzett feladatokért plusz pénzt adunk. Ezzel sajátítja el azt, hogy munkájával pénzt tud keresni.”

Középiskolás kortól pedig a szülők nyugodtan bátoríthatják gyerekeiket, hogy vállaljanak valamilyen diákmunkát. A MŰISZ Iskolaszövetkezeten keresztül havonta kb. 2500-3500 diák talál magának munkát; ez lehet  fagyiárusítás, valamilyen könnyű fizikai munka, szórólapozás stb. Az idősebbek már olyan komolyabb munkák közül is válogathatnak, mint az applikáció fejlesztés, programozás vagy a különféle szakmába vágó gyakornoki pozíciók.

Később, idősebb korban hasznos lehet, hogy az egyetemi, főiskolai évek alatt a család közösen tervezi meg a továbbtanulással kapcsolatos költségeket, illetve azok fedezését. Miskei szerint a diákmunka ebben az időben nem csak azért lehet fontos, mert nagyobb (pénzügyi) önállóságra ad lehetőséget. Egyre inkább fontossá válik a kapcsolatteremtő képesség, amire nem lehet otthon, a számítógép előtt ülve szert tenni, mutatott rá a pszichológus. „Viszont lehet, hogy 5 év múlva azért kapunk egy felkérést, mert diákmelón együtt csomagoltunk az illetővel. „

A pénzügyi tudatosságot nem csak a szülőnek kell megtanítania a gyereknek, hanem jó, ha az iskolában is hall erről. Így jobban tudatosul és erősödik benne a pénzbeli felelősség.

Ennél az oknál fogva döntött úgy a MŰISZ Iskolaszövetkezet, hogy a diákmunka közvetítésén kívül a fiatalok életében egy pénzügyi és jogi iránytű is kíván lenni. Új kampányával, a Pénzügy és Joginfó Fiataloknak (PJF) című előadássorozattal célja a fiatalok tájékoztatása az őket akár már érintő, akár majd a jövőben érintő, munkavállalással kapcsolatos hasznos és fontos tudnivalókról. Ezen felül fontos diákmunka megismertetése a fiatalsággal, ugyanis jóval kedvezőbb és több biztonságosabb lehetőséget kínál számukra, mint teljes illetve részmunkaidős vagy a még mindig létező feketemunka általi foglalkoztatás.

Az előadássorozat ingyenes minden jelentkező osztály számára, sőt még egy nyereményjátékot is nyújt a kampányban szereplő osztályoknak. A nyereményjáték nyereménye egy hétvégi osztálykirándulás. A nyereményjátékba kerüléshez azonban kikell tölteni a két online kérdőívet, amit a https://penzinfo.muisz.hu/ és a https://joginfo.muisz.hu/ oldalakon találhatóak meg. A sorsolásra 2018. április 10-én fog sor kerülni.