Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59
Címkék:

Erkölcsi botrányok az iskolában

Szekszárdi Júlia tanulmánya (1. rész)

Tartalom

Bevezetés

1. rész: Az ötvenes évek vége

2. rész: A hatvanas és hetvenes évek fordulója

3. rész: Közvetlenül a rendszerváltás után
4. rész: Az ezredfordulón
5. rész: Hogyan tovább?

Bevezetés

„Hová tűnt az erkölcsi halál?” – vetette fel a kérdést Popper Péter, amikor a 80-as évek közepén egy országos botrány központi szereplőjét (ki emlékszik ma már a híres-nevezetes totócsalóra?!) hároméves börtönbüntetéséből kiszabadulva négyszáz rajongó fogadta az ún. „Botrány klubban”. (Az eseményről az egyik országos napilap is beszámolt.) Popper eltöpreng azon, hogy hajdanában az az ember, aki megsértette a társadalmi együttélés normáit vagy köztörvényes bűncselekményt követett el hosszú időre, olykor örökre elvesztette erkölcsi hitelét.

Az iskolai erkölcsbotrányok természetrajzának fél évszázados történetét néhány jellegzetes eset példáján keresztül szemügyre véve figyelemre méltó tendenciák rajzolódnak ki, amelyek – többek között – azt is segítenek megérteni, hogy miért olyan nehéz ma a pedagógus, az iskola dolga, ha szerepet akar vállalni diákjai erkölcsi szocializációjában.

Az ötvenes évek vége

Illusztráció1958-ban a fordulat éve óta először (és évtizedekre utoljára) országos szépségkirálynő választás volt Magyarországon. Az akkoriban szokatlanul nagy sajtóvisszhanggal járó versenyt egy középiskolás lány, a harmadik gimnáziumi osztályba készülő B. Margit nyerte, akinek – mint ahogyan ezt valamennyi újság kiemelte – minden smink nélkül, egyszerű szolid öltözékben sikerült a legszebbet megillető koronát megkapnia. Mi, az iskolatársnők (ez még az általános koedukáció előtti időszak) őszinte, irigységgel vegyes csodálattal fogadtuk a kapcsolódó újsághíreket, és úgy éreztük, hogy ez egyben az iskola dicsősége is. Gratulálnunk azonban nem sikerült a „királynőnek”, mert az iskola a lehető leghatározottabban, a fellebbezés legapróbb lehetősége nélkül kicsapta őt avval az indokkal, hogy egy diákhoz méltatlan, erkölcsromboló magatartást tanúsítva szégyent hozott az intézményre, és így többé a lábát be nem teheti oda. Tanáraink e kérdésről általában nem beszéltek velünk, s az itt-ott elejtett megjegyzések azt engedték sejtetni, hogy többségükben nem vonják kétségbe a döntés indokoltságát.

Az eset akár az Abigél Matulájában is megeshetett volna. Szigorú szabályok, az „erkölcs” konzervatív módon történő védelmezése, a megfellebbezhetetlen normák feltétel nélküli képviselete. Persze a Matula erkölcsi rendjét valódi hagyományok őrizték, hiteles pedagógusok, meggyőződéssel képviselték: Nem is szólva arról, hogy az az iskola valóban képes volt (igaz csak ideig-óráig) megvédelmezni a főszereplő Ginát a külső, kegyetlen világ gonosz erőitől. (Nem véletlen, hogy az írónő Szabó Magda még ma is büszkén hivatkozik az ő „matulájában” megszerzett, a nehéz időkben erőt adó erkölcsi tartására). Az ötvenes évek „vörös zárdaként” emlegetett középiskolájában a formák és a szigor megmaradt ugyan, bár a hitelesség eltűnőben volt. Az eset semmifajta nyilvánosságot nem kapott, nem lett belőle tehát „botrány”.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.01.25.
23 év tanítás után felmondott a Karinthy Frigyes Gimnázium tanára, Berta Beáta
Mint írta, most már azt a példát tudja mutatni, amelyet a legfontosabbnak tart: ha valahol nem becsülnek meg, ha a véleményed nem számít, ha megaláznak, mert azt hiszik, megtehetik, akkor ne...
(Forrás: hvg.hu)
--
2023.01.25.
AZ ELIT MINDIG MEG FOGJA SZERVEZNI A SZÍNVONALAS OKTATÁST A GYEREKEINEK, A KORMÁNY PEDIG CSAK A SAJÁT ÉRTELMISÉGI RÉTEGÉNEK KINEVELÉSÉBEN ÉRDEKELT
Van-e egyáltalán válság a hazai oktatásban, lehet-e valódi krízisről beszélni? – lépett egy lépéssel hátrébb a kerekasztalt megnyitó kérdésével a korábban az MTA Molekuláris Farmakol...
(Forrás: Qubit)
--
2023.01.25.
A közszolgálati dolgozók a tanársztrájk mellett mozgósítanak
Boros Péterné, az MKKSZ vezetője tavaly tavasszal elmondta, új sztrájktörvényre is szükség van, mert a jelenlegi a közszférában alkalmazhatatlannak minősül. A pedagógusok pedig – az eln...
(Forrás: Mérce)
--
2023.01.25.
Gábor György–Sükösd Miklós: Egyetemi autonómia vagy pártállami alapítványok?
A fideszes alapítványok létét az Európai Bizottság és 25 európai uniós kormány összeegyeztethetetlennek látja az egyetemi autonómia (és az azon alapuló tudományos, oktatási és tanszabads...
(Forrás: 444.hu)
--
2023.01.25.
Nem tolonganak a magyar egyetemisták, hogy az Erasmus programban külföldön tanuljanak
Vitás kérdés, hogy a nyelvvizsga előírása jó vagy rossz dolog. Az egyetemeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a hallgatók minél magasabb szintű, értékes diplomával rendelkezzenek. Ugyanakkor...
(Forrás: Népszava)
--
2023.01.25.
Ezek a legelismertebb, legjobban fizető szakmák 2023-ban: még mindig kevesen vágnak bele?
Nincsenek most könnyű helyzetben a pályaválasztás előtt állók. Nehéz ugyanis olyan szakmát találni, amelyet megbecsülés övez, hasznos tevékenység a társadalom számára, és még jól...
(Forrás: Pénzcentrum)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep