Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59
Címkék:

Erkölcsi botrányok az iskolában

Szekszárdi Júlia tanulmánya (5. rész)

Hogyan tovább?

Ha mai szemmel tekintünk vissza ezekre a véletlenszerűen kiválasztott, de az adott korok hangulatát híven tükröző esetekre, elgondolkodtató következtetésekre juthatunk:

  • Egy szépségversenyen való részvételért ma már senkit sem csapnak ki az iskolából. Sőt az iskolán kívül elkövetett cselekedetekkel kapcsolatban az iskolának nincs joga eljárni, szankcionálni. Az iskola házirendje mint jogi szabályzat funkcionál, de csupán az intézmény belső életének kereteit határozhatja meg.
  • Az iskola számára nem létezik egyetlen kötelezően előírt ideológia, a plurális demokráciában mindenki nyíltan vállalhatja meggyőződését, hitét, ha evvel nem sérti mások jogait saját meggyőződésük, hitük vállalásában. A szélsőségek ugyanúgy tiltottak (ha a határvonalak nem is mindig elég határozottak), mint korábban. Tehát a horogkereszt ábrázolása vagy a lerombolt templom helyén álló kereszt ledöntése minden megközelítésben erkölcsi törvényeket sértő cselekedet, bármi is motiválja az elkövetőket.
  • A vietnámi háború elleni tiltakozók meghurcolása a 60-as és 70-es évek fordulóján egy hazug és diktatórikus hatalom etikátlan lépése volt. A jelenlegi háború(k) elleni tiltakozásokat már nem büntetik, bár nem is méltányolják súlyuknak megfelelően. Iskolai szinten azonban semmiképpen nem kell megtorlástól tartania annak, aki nem ért egyet például az Irak elleni támadással, de annak sem, aki egyetért vele.
  • A 90-es években a szülői és a diákjogoknak a kodifikációja, érvényesülése, illetve érvényesíthetetlensége mentén számtalan vita, konfliktus keletkezett az iskolákban és az iskolák körül. Lényegesen kevesebb szó esik a pedagógusok jogairól. A pedagógustársadalom nagy része a rendszerváltás vesztesei közé sorolja magát, és nem ritka, hogy tanulóikhoz (és szüleikhez) viszonyítva alárendelt, kiszolgáltatott helyzetűnek érzi magát. A frusztráció aztán agressziót szül, a bizalmatlanság felerősíti a szemet szemért, fogat fogért közismert mechanizmusát. Ez a jelenség is fellelhető a szilveszteri telefonálás történetében.
  • A médianyilvánosság egy bizonyos határig jelenthet akár a pedagógusok számára is védelmet, fellebbezési lehetőséget vélt vagy valódi sérelmek esetén. A média beavatkozása azonban több ponton rejt buktatókat. A telefonon kapott sértésért ugyan elégtételt vehettek a sértettek, de a probléma nyílttá tétele ebben az esetben a probléma elhárításával, a közvélemény megosztásával járt együtt, és az ügyben érdekelt diákok számára a mártírrá válás lehetőségét, az elkövetett vétséggel való őszinte szembesülés elmaradását jelentette. A nyilvánosság másik buktatója, hogy fokozhatja a kiszolgáltatottság esélyét főként, ha az érintettnek nincs módja saját érdekei, személyiségi jogai érvényesítésére (mint az öngyilkos fiú osztályfőnökének).
  • A média különböző orgánumaiban megjelenő tényfeltáró, oknyomozó riportok segíthetik a tisztánlátást, a szenzációhajhász, felelőtlen, esetenként politikailag is manipulált sajtótermékek, tévé- és rádióadások azonban hallatlanul sokat árthatnak. És a joggal is vissza lehet élni…

Nagyon nehéz lezárni a felidézett történetek által gerjesztett gondolatsort. Meg lehet állapítani, hogy ma társadalmi szinten az erkölcsi halál – a fogalom Popper Péter által sejtetett értelmében – valóban nem létezik, de bárki erkölcsi hullává tehető hosszabb-rövidebb időre, ha úgy hozzák a körülmények. Miközben hatalmas bűnöket meg lehet úszni, sőt nyertesként is ki lehet jönni belőle. Ma már akár mártírrá vagy hőssé, ideig-óráig sztárrá válhat még az olyan ember is, aki nyilvánvalóan áthágott erkölcsi törvényeket.

Mi következhet mindebből az iskolára, a pedagógiára nézve?
Programként természetesen felvállalható, hogy igyekezzünk autonómokká, belső kontrollosokká, „mezőfüggetlenekké” válni. De hogyan maradhat az ember független attól a társas, társadalmi környezettől, amelyben él?

Van-e nekünk felnőtteknek, szülőknek és pedagógusoknak elég erőnk ahhoz, hogy Münchhausen báróhoz hasonlóan saját hajunknál fogva rángassuk ki magunkat a mocsárból?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.04.15.
Tízezrek dilemmája: Menjen-e iskolába a gyerek, ha kötelező, de nem biztonságos?
Mert nagyot mondani Orbán Viktor, amikor arra hivatkozott, hogy a magyarok többsége a nemzeti konzultáción azt kérte, nyissák ki az iskolákat: a témakört firtató kérdés ugyanis nem szerepelt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.15.
Maruzsa: Ha nagyon rosszul sikerül az írásbeli érettségi, lehet javítani szóbelin
Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az operatív törzs pénteki tájékoztatóján beszélt az iskolákat érintő járványügyi intézkedések változásairól. Elmondta, az óvod...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.15.
Maruzsa: Nem lesz kötelező a gyerekeket visszavinni az óvodába és az iskolába
Az államtitkár elmondta, hogy az óvodák és az alsó tagozatok megnyitása mellett az is szólt, hogy e két csoportban alacsonyabb volt a fertőzöttek aránya. Hozzátette, hogy az alsó tagozaton...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.14.
Biztonságos-e az iskolák jövő heti újranyitása Magyarországon?
Hétfőn újranyitnak az általános iskolák a kormány döntése alapján, ezért megvizsgáltuk, hogy járványügyi szempontból indokolható-e az újranyitás. Amikor a kabinet március végén d...
(Forrás: portfolio.hu)
--
2021.04.13.
Koronavírus és iskolanyitás: a diákoknak könnyebb, a tanároknak nehezebb lesz otthon maradni
Egyfelől tehát valós igény, hogy újrainduljon a jelenléti oktatás, másfelől valós járványügyi veszély is a nyitás. Mint a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak elmondta, hozzájuk is...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.04.13.
Oroszi Beatrix: Amíg nem telik el két hét a tanárok második oltása után, maszkban kellene tanítani
Az esetszámokat tekintve túl vagyunk a harmadik hullám csúcsán, de továbbra sem dőlhetünk hátra, mondta Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsokat adó minisztériumi elemzőcsapat...
(Forrás: 444.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep