Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása
(HBSC)

Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat („Nemzeti Jelentés” 2002)

Szerkesztette: dr. Aszmann Anna¹

Magyarország 1985 óta vesz részt a HBSC az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) című nemzetközi kutatásban. Ez a kutatás kivételes lehetőségeket biztosít arra, hogy egyfelől az egészség szempontjából kulcsfontosságú, meghatározó jelentőségű környezeti tényezők (iskolai közérzet, személyközi viszonyok, családi körülmények stb.) szubjektív megítélését felmérje, valamint, hogy képet kapjunk a későbbi egészségi állapot szempontjából meghatározó magatartások mintázatáról az 5., 7., és a 11. évfolyamokat látogató ifjúsági csoportok körében.

Az aktuális (2002-es) adatfelvételeknek és a kimunkált vizsgálati eszközrendszernek fontos „mellékterméke”, hogy bizonyos egészségfejlesztési programok hatásvizsgálatára is lehetőséget biztosítanak.

Az előző (1998-as) vizsgálat eredményeiről szó esett a Jelentés a magyar közoktatásról 2000 című kiadvány Iskolák belső világa című fejezetében², és a 2002-es adatok egy részével is foglalkozott az 2003-as Jelentés-ben az azonos című fejezet.³
A legfrissebb adatokról Aszmann Anna összefoglalóját korábban saját honlapunkon is közzé tettük (Aszmann Anna: Iskolásgyermekek egészségemagatartása című kutatás 2002. évi adatfelvételének néhány adata).

Ehelyütt – a teljesség igénye nélkül – néhány fontos megállapítást idézek a kötetből.⁴

• A hátrányos társadalmi és gazdasági helyzet (SES) a gyermeknépesség egészségi állapotát, közérzetét, élettel való elégedettségét és életmódját is befolyásolja. A serdülőkorú fiatalok életminőségének és életmódjának kedvező irányú befolyásolásához szükséges ismernünk a családok szocioökonómiai helyzete és a gyermekek életminősége, életmódja közötti kapcsolatot és azokat a környezeti és pszichoszociális tényezőket, amelyek közvetítő szerepet töltenek be a társadalmi és gazdasági helyzet valamint az életminőség között.
• A mai társadalmi elvárások olyanok, hogy az állandó testtömeg-kontroll, testformálás, esztétikus megjelenés mind több fiatal számára válnak fontos szempontokká. Az életkor növekedésével kedvezőtlen tendenciát mutató táplálkozási szokások hátterében többek között a csökkenő szülői kontroll és a növekvő kortárs befolyás is szerepet játszik.
• A dohányzás és alkoholfogyasztás a felnőttek körében elterjedt magatartásformák, a gyermekek számára általában tiltottak. A tinédzserek pedig, akik egyik csoporthoz sem tartoznak, ezek alkalmazásával átmenetileg rituálisan átélhetik a felnőtt státuszt.
• Minden negyedik-ötödik fiatal kapcsolatba került már illegális droggal, még ha csak a kipróbálás szintjén is. (…) Az elmúlt évek helyzetelemzésének eredményein alapulva kirajzolódtak a kábítószer-probléma hazai jellegzetességei, és körvonalazódott az az irány, amely felé a hazai drogpolitikának haladnia kell. Az iskola kiemelt helyet foglal el a stratégia cselekvési színterei között (vö.: Nemzeti stratégia a kábítószer visszaszorítása érdekében, 2000).
• Mindegyik vizsgált korcsoportban és mindkét nemnél magas a kedvetlenség és a fáradtság előfordulása. A pszichés tünetek közül az ingerlékenység is magas arányú… Az életkorral előrehaladva a fiúk önértékelése nő, a depresszió-skálán elért pontszám nem emelkedik, ezzel szemben a lányoknál az önértékelés csökken, és a depresszió-skála átlagértéke növekszik.
• Minden hiedelemmel ellentétben a serdülő attitűdjei sokkal inkább hasonlítanak szülei attitűdjeihez fontos kérdésekben, mint a kortársak véleményéhez.⁵ A KSH adatai szerint a gyermekes családok 24,9 %-a egyszülős. Minden korcsoportban magas azoknak a tanulóknak az aránya, akik képeseknek érzik magukat arra, hogy problémáikat hozzájuk közel álló személyekkel megbeszéljék. E tekintetben a legjobb barát áll az első helyen, őt az édesanya és a nővér követi, majd a báty és végül az édesapa zárja a sort.
• Általános életkori trendként az iskolához való viszonyulás minden tekintetben kedvezőtlenebbé válik. A tanulók egyre kevésbé élvezik az iskolai feladatokat, egyre kevésbé gondolják úgy, hogy beleszólásuk van a szabályok kialakításába, illetve egyre inkább érzik úgy, hogy nyomasztóak az iskolai feladatok. A tanárokról kialakított kép is romlik. Az osztályklíma kedvező észlelése (percepciója) is csökken az életkorral.
• A gyerekek iskolaképének romlása túlmutat e leíró elemzés keretein. Nyilvánvaló azonban, hogy itt is soktényezős összefüggésrendszerről van szó, melynek egyik eleme lehet azon fejlődéslélektani jelenség, amely szerint a serdülőkorúak sokkal „kritikusabban” szemlélik mind önmagukat, mind az őket körülvevő világot. Nyilvánvaló az is, hogy a feszültebb légkör kialakításához, az elszemélytelenedéshez maga az iskolarendszer is hozzájárul fokozódó elvárásaival, a felvételicentrikus oktatással.

—

Jegyzetek

¹Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2003

²A kötet az OKI gondozásában jelent meg, szerkesztők: Halász Gábor és Lannert Judit. Az említett fejezet szerzője: Szekszárdi Júlia.

³A 2003-as OKI kiadvány szerkesztői Halász Gábor és Lannert Judit, a fejezet szerzői: Golnhofer Erzsébet és Szekszárdi Júlia.

⁴A kötet teljes szövege letölthető magyar nyelven a következő helyről: http://www.hbsc.org.

⁵Vö.: Cole M.-Cole S.R.: Fejlődéslélektan. Osiris, 1997