Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 22:59
Címkék:

Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása
(HBSC)

Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat („Nemzeti Jelentés” 2002)

Szerkesztette: dr. Aszmann Anna1

Magyarország 1985 óta vesz részt a HBSC az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) című nemzetközi kutatásban. Ez a kutatás kivételes lehetőségeket biztosít arra, hogy egyfelől az egészség szempontjából kulcsfontosságú, meghatározó jelentőségű környezeti tényezők (iskolai közérzet, személyközi viszonyok, családi körülmények stb.) szubjektív megítélését felmérje, valamint, hogy képet kapjunk a későbbi egészségi állapot szempontjából meghatározó magatartások mintázatáról az 5., 7., és a 11. évfolyamokat látogató ifjúsági csoportok körében.

Az aktuális (2002-es) adatfelvételeknek és a kimunkált vizsgálati eszközrendszernek fontos „mellékterméke”, hogy bizonyos egészségfejlesztési programok hatásvizsgálatára is lehetőséget biztosítanak.

Az előző (1998-as) vizsgálat eredményeiről szó esett a Jelentés a magyar közoktatásról 2000 című kiadvány Iskolák belső világa című fejezetében2, és a 2002-es adatok egy részével is foglalkozott az 2003-as Jelentés-ben az azonos című fejezet.3
A legfrissebb adatokról Aszmann Anna összefoglalóját korábban saját honlapunkon is közzé tettük (Aszmann Anna: Iskolásgyermekek egészségemagatartása című kutatás 2002. évi adatfelvételének néhány adata).

Ehelyütt – a teljesség igénye nélkül – néhány fontos megállapítást idézek a kötetből.4

  • A hátrányos társadalmi és gazdasági helyzet (SES) a gyermeknépesség egészségi állapotát, közérzetét, élettel való elégedettségét és életmódját is befolyásolja. A serdülőkorú fiatalok életminőségének és életmódjának kedvező irányú befolyásolásához szükséges ismernünk a családok szocioökonómiai helyzete és a gyermekek életminősége, életmódja közötti kapcsolatot és azokat a környezeti és pszichoszociális tényezőket, amelyek közvetítő szerepet töltenek be a társadalmi és gazdasági helyzet valamint az életminőség között.
  • A mai társadalmi elvárások olyanok, hogy az állandó testtömeg-kontroll, testformálás, esztétikus megjelenés mind több fiatal számára válnak fontos szempontokká. Az életkor növekedésével kedvezőtlen tendenciát mutató táplálkozási szokások hátterében többek között a csökkenő szülői kontroll és a növekvő kortárs befolyás is szerepet játszik.
  • A dohányzás és alkoholfogyasztás a felnőttek körében elterjedt magatartásformák, a gyermekek számára általában tiltottak. A tinédzserek pedig, akik egyik csoporthoz sem tartoznak, ezek alkalmazásával átmenetileg rituálisan átélhetik a felnőtt státuszt.
  • Minden negyedik-ötödik fiatal kapcsolatba került már illegális droggal, még ha csak a kipróbálás szintjén is. (…) Az elmúlt évek helyzetelemzésének eredményein alapulva kirajzolódtak a kábítószer-probléma hazai jellegzetességei, és körvonalazódott az az irány, amely felé a hazai drogpolitikának haladnia kell. Az iskola kiemelt helyet foglal el a stratégia cselekvési színterei között (vö.: Nemzeti stratégia a kábítószer visszaszorítása érdekében, 2000).
  • Mindegyik vizsgált korcsoportban és mindkét nemnél magas a kedvetlenség és a fáradtság előfordulása. A pszichés tünetek közül az ingerlékenység is magas arányú… Az életkorral előrehaladva a fiúk önértékelése nő, a depresszió-skálán elért pontszám nem emelkedik, ezzel szemben a lányoknál az önértékelés csökken, és a depresszió-skála átlagértéke növekszik.
  • Minden hiedelemmel ellentétben a serdülő attitűdjei sokkal inkább hasonlítanak szülei attitűdjeihez fontos kérdésekben, mint a kortársak véleményéhez.5 A KSH adatai szerint a gyermekes családok 24,9 %-a egyszülős. Minden korcsoportban magas azoknak a tanulóknak az aránya, akik képeseknek érzik magukat arra, hogy problémáikat hozzájuk közel álló személyekkel megbeszéljék. E tekintetben a legjobb barát áll az első helyen, őt az édesanya és a nővér követi, majd a báty és végül az édesapa zárja a sort.
  • Általános életkori trendként az iskolához való viszonyulás minden tekintetben kedvezőtlenebbé válik. A tanulók egyre kevésbé élvezik az iskolai feladatokat, egyre kevésbé gondolják úgy, hogy beleszólásuk van a szabályok kialakításába, illetve egyre inkább érzik úgy, hogy nyomasztóak az iskolai feladatok. A tanárokról kialakított kép is romlik. Az osztályklíma kedvező észlelése (percepciója) is csökken az életkorral.
  • A gyerekek iskolaképének romlása túlmutat e leíró elemzés keretein. Nyilvánvaló azonban, hogy itt is soktényezős összefüggésrendszerről van szó, melynek egyik eleme lehet azon fejlődéslélektani jelenség, amely szerint a serdülőkorúak sokkal „kritikusabban” szemlélik mind önmagukat, mind az őket körülvevő világot. Nyilvánvaló az is, hogy a feszültebb légkör kialakításához, az elszemélytelenedéshez maga az iskolarendszer is hozzájárul fokozódó elvárásaival, a felvételicentrikus oktatással.

Jegyzetek

1Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2003

2A kötet az OKI gondozásában jelent meg, szerkesztők: Halász Gábor és Lannert Judit. Az említett fejezet szerzője: Szekszárdi Júlia.

3A 2003-as OKI kiadvány szerkesztői Halász Gábor és Lannert Judit, a fejezet szerzői: Golnhofer Erzsébet és Szekszárdi Júlia.

4A kötet teljes szövege letölthető magyar nyelven a következő helyről: http://www.hbsc.org.

5Vö.: Cole M.-Cole S.R.: Fejlődéslélektan. Osiris, 1997

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.02.26.
Több hun, több Mátyás - Vizsgakövetelmények az új történelem érettségire
A középkor témakörében első helyre kerül az „iszlám világ”, ahol már középszinten is ismerni kell Mohamed tanításait és a Koránt, az iszlám terjeszkedésének és „feltartóztat...
(Forrás: Népszava)
--
2021.02.26.
öbb Alaptörvény-sértést talált az Ab a 2019-es köznevelési törvénymódosításban
A köznevelési törvény 2019-es módosítása miatt 56 ellenzéki képviselő fordult az Ab-hoz. Általában is kifogásolták, hogy a törvény rövid felkészülési időt adott és tele van szerint...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.02.26.
... informatikai oktatással kezdődik, nem hazafias neveléssel
A Szovjetunióból szabadult Észtország sok áldozat és megszorítás árán integrálódott, és lassan felzárkózik a Nyugathoz, a világ egyik legjobban digitalizált országává vált. Magyarorsz...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.02.26.
Vajon lesz-e végre modern a magyar oktatás?
\"Belátva, hogy a középiskolásoknak egy teljes tanéve volt abnormális, esélyünk lenne arra, hogy változtassunk akár a számonkérések és értékelések rendszerén, akár a tananyagszervez...
(Forrás: Klubrádió)
--
2021.02.22.
Több általános iskolában teljesen online oktatásra állnak át a héten
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, hogy február 22-én összesen 159 óvodában van rendkívüli szünet, illetve 250 iskolában van elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarend...
(Forrás: telex)
--
2021.02.22.
Wass Albert igen, a magyar nyelv finnugor származása nem kerülhet elő a magyar érettségi témái között
Az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin, az új nevek között szerepel a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb ír...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep