Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 22:59
Címkék:

Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása
(HBSC)

Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat („Nemzeti Jelentés” 2002)

Szerkesztette: dr. Aszmann Anna1

Magyarország 1985 óta vesz részt a HBSC az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) című nemzetközi kutatásban. Ez a kutatás kivételes lehetőségeket biztosít arra, hogy egyfelől az egészség szempontjából kulcsfontosságú, meghatározó jelentőségű környezeti tényezők (iskolai közérzet, személyközi viszonyok, családi körülmények stb.) szubjektív megítélését felmérje, valamint, hogy képet kapjunk a későbbi egészségi állapot szempontjából meghatározó magatartások mintázatáról az 5., 7., és a 11. évfolyamokat látogató ifjúsági csoportok körében.

Az aktuális (2002-es) adatfelvételeknek és a kimunkált vizsgálati eszközrendszernek fontos „mellékterméke”, hogy bizonyos egészségfejlesztési programok hatásvizsgálatára is lehetőséget biztosítanak.

Az előző (1998-as) vizsgálat eredményeiről szó esett a Jelentés a magyar közoktatásról 2000 című kiadvány Iskolák belső világa című fejezetében2, és a 2002-es adatok egy részével is foglalkozott az 2003-as Jelentés-ben az azonos című fejezet.3
A legfrissebb adatokról Aszmann Anna összefoglalóját korábban saját honlapunkon is közzé tettük (Aszmann Anna: Iskolásgyermekek egészségemagatartása című kutatás 2002. évi adatfelvételének néhány adata).

Ehelyütt – a teljesség igénye nélkül – néhány fontos megállapítást idézek a kötetből.4

  • A hátrányos társadalmi és gazdasági helyzet (SES) a gyermeknépesség egészségi állapotát, közérzetét, élettel való elégedettségét és életmódját is befolyásolja. A serdülőkorú fiatalok életminőségének és életmódjának kedvező irányú befolyásolásához szükséges ismernünk a családok szocioökonómiai helyzete és a gyermekek életminősége, életmódja közötti kapcsolatot és azokat a környezeti és pszichoszociális tényezőket, amelyek közvetítő szerepet töltenek be a társadalmi és gazdasági helyzet valamint az életminőség között.
  • A mai társadalmi elvárások olyanok, hogy az állandó testtömeg-kontroll, testformálás, esztétikus megjelenés mind több fiatal számára válnak fontos szempontokká. Az életkor növekedésével kedvezőtlen tendenciát mutató táplálkozási szokások hátterében többek között a csökkenő szülői kontroll és a növekvő kortárs befolyás is szerepet játszik.
  • A dohányzás és alkoholfogyasztás a felnőttek körében elterjedt magatartásformák, a gyermekek számára általában tiltottak. A tinédzserek pedig, akik egyik csoporthoz sem tartoznak, ezek alkalmazásával átmenetileg rituálisan átélhetik a felnőtt státuszt.
  • Minden negyedik-ötödik fiatal kapcsolatba került már illegális droggal, még ha csak a kipróbálás szintjén is. (…) Az elmúlt évek helyzetelemzésének eredményein alapulva kirajzolódtak a kábítószer-probléma hazai jellegzetességei, és körvonalazódott az az irány, amely felé a hazai drogpolitikának haladnia kell. Az iskola kiemelt helyet foglal el a stratégia cselekvési színterei között (vö.: Nemzeti stratégia a kábítószer visszaszorítása érdekében, 2000).
  • Mindegyik vizsgált korcsoportban és mindkét nemnél magas a kedvetlenség és a fáradtság előfordulása. A pszichés tünetek közül az ingerlékenység is magas arányú… Az életkorral előrehaladva a fiúk önértékelése nő, a depresszió-skálán elért pontszám nem emelkedik, ezzel szemben a lányoknál az önértékelés csökken, és a depresszió-skála átlagértéke növekszik.
  • Minden hiedelemmel ellentétben a serdülő attitűdjei sokkal inkább hasonlítanak szülei attitűdjeihez fontos kérdésekben, mint a kortársak véleményéhez.5 A KSH adatai szerint a gyermekes családok 24,9 %-a egyszülős. Minden korcsoportban magas azoknak a tanulóknak az aránya, akik képeseknek érzik magukat arra, hogy problémáikat hozzájuk közel álló személyekkel megbeszéljék. E tekintetben a legjobb barát áll az első helyen, őt az édesanya és a nővér követi, majd a báty és végül az édesapa zárja a sort.
  • Általános életkori trendként az iskolához való viszonyulás minden tekintetben kedvezőtlenebbé válik. A tanulók egyre kevésbé élvezik az iskolai feladatokat, egyre kevésbé gondolják úgy, hogy beleszólásuk van a szabályok kialakításába, illetve egyre inkább érzik úgy, hogy nyomasztóak az iskolai feladatok. A tanárokról kialakított kép is romlik. Az osztályklíma kedvező észlelése (percepciója) is csökken az életkorral.
  • A gyerekek iskolaképének romlása túlmutat e leíró elemzés keretein. Nyilvánvaló azonban, hogy itt is soktényezős összefüggésrendszerről van szó, melynek egyik eleme lehet azon fejlődéslélektani jelenség, amely szerint a serdülőkorúak sokkal „kritikusabban” szemlélik mind önmagukat, mind az őket körülvevő világot. Nyilvánvaló az is, hogy a feszültebb légkör kialakításához, az elszemélytelenedéshez maga az iskolarendszer is hozzájárul fokozódó elvárásaival, a felvételicentrikus oktatással.

Jegyzetek

1Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2003

2A kötet az OKI gondozásában jelent meg, szerkesztők: Halász Gábor és Lannert Judit. Az említett fejezet szerzője: Szekszárdi Júlia.

3A 2003-as OKI kiadvány szerkesztői Halász Gábor és Lannert Judit, a fejezet szerzői: Golnhofer Erzsébet és Szekszárdi Júlia.

4A kötet teljes szövege letölthető magyar nyelven a következő helyről: http://www.hbsc.org.

5Vö.: Cole M.-Cole S.R.: Fejlődéslélektan. Osiris, 1997

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.12.01.
Rossz álom és józan ész – „A puszta hatalmi őrjöngésen kívül semmilyen alapja nincs a félév érvénytelenítésének”
Az egészségügyi helyzet miatt kihirdetett statárium árnyékában, sunyi módon meghozott \"lex SZFE\" pontosan illeszkedik a hatalom durva és folyamatos támadásainak sorába, 155 éves egyetem...
(Forrás: Népszava)
--
2020.12.01.
“Nem mondjuk ki hangosan: ég a ház!” – egy diák véleménye az oktatásról
A tanár választhat: vagy a kerettantervben foglaltakat tanítja meg, vagy az életre készít fel. Ez a választás, ahogy sok minden más kimeríti őt: amikor a fő tantárgyat tanító pedagógus...
(Forrás: Adom diákmozgalom)
--
2020.12.01.
Az iskolát be kell záratni, annyi fertőzött tanár volt- mutatjuk a tanárszűrés tapaszlatait
A lap megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) a tesztelés kapcsán, Gosztonyi Gábor alelnök szerint vegyes a kép: sok helyen akadtak olyan tanárok, akik nem vállalták az önkéntes tesztel...
(Forrás: Hírhugó)
--
2020.12.01.
Hajnal Gabriella: Büszke vagyok a pedagógusaink helytállására
Az utóbbi időben számottevően javult az iskolák informatikai felszereltsége, az eszközpark több tíz milliárd forintos támogatásból bővülhetett – mondta lapunknak Hajnal Gabriella. A Klebelsberg...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.12.01.
Fullajtár Andrea egy különös SZFE-s tárgyalásról: „Azóta is hányingerem van”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai szerint fenyegető trükkel érték el az új vezetők, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velük az oktatók: azokat rendelték be elbeszélgetésre,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.12.01.
\"Miközben ellenállunk, adjunk is valamit\" – az SZFE-sek tévéjével elviselhetőbb a bezártság
Az ellenállás és a sztrájk egyik formája lett az online nézhető Sztrájktévé, amelyen hazai filmes nagyágyúk, esztéták, újságírók szabad egyetemi előadásait nézhetjük meg. Ha már...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep