Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. július 6. hétfő, 15:58

Hogyan tanulunk majd meg idegen nyelveket 2030-ban? – 1. rész

“Régen a hatalom az adatokhoz való hozzáférést jelentette.

Ma a hatalom annak tudása, mire ne figyeljünk.”

 Yuval Noah Harari

Vajon hogyan hat az idegen nyelvtanulás folyamatára a 21. századi technikai környezet? Hogyan változtatja meg a virtuális világ az oktatási folyamatban a tanár szerepét? Egyáltalán szükségünk van – e nyelvtanárra ahhoz, hogy egy idegen nyelvet jó kommunikációs szinten elsajátíthassunk?

80’as évek: A tudás forrása a könyv és a nyelvtanár

Régebben a tudás és az idegen nyelv forrása a könyv volt. Lomb Kató, a 16 nyelven beszélő poliglotte is azt javasolta az önállóan idegen nyelvet tanulni vágyóknak, hogy szerezzenek egy, a célnyelven íródott könyvet és szótárt, és kezdjék el olvasni, próbáljanak rájönni a fő tartalomra, majd szótárazzanak, a mondatok kontextusában tanulják meg a szótárazott kifejezéseket, szavakat. A szövegben fellelhető példák alapján következtessék ki a nyelvtani szabályokat.

Akkoriban külföldiekkel kapcsolatot kezdeményezni inkább levelezés útján lehetett, kivételes helyzetben voltak a turizmusban illetve a diplomáciai testületeknél dolgozók.

Igen munkás folyamat volt önálló nyelvtanulásba kezdeni, valóban keveseknek volt türelmük és kitartásuk így ismerkedni egy idegen nyelvvel, érdemes volt a gyorsabb haladás érdekében képzett tanárhoz fordulni.

90’es évek: A tudás forrása a könyv, a nyelvtanár és a műholdas csatornák

A politikai rendszer megváltozásával az emberek számára elérhetővé váltak az idegen nyelvű műholdas csatornák, a szocialista blokk lebomlásával magyar állampolgárok szabadon utazhattak külföldre, és külföldi érdekeltségű cégek alapíthattak vállalatot itthon.

Megváltoztak a munkaerőpiac elvárásai, először előny, később feltétel lett a jobb pozíciók betöltetésénél az idegennyelv tudás.

Másrészt az emberek részéről is kialakult egyfajta nyelvtanulási motiváció a jobb elhelyezkedés reményében, a külföldi utazásokon való kommunikáció és a műholdas csatornák német illetve angol nyelvű csatornáinak megértése miatt.

A külföldiekkel való kapcsolatfelvétel már nem csak a levelezésre korlátozódott, találkozhattunk velük munkahelyeken, turisztikai központokban, szükségessé vált az élő kommunikáció, a gyors idegennyelvi reagálási képesség.

Ekkoriban a társadalmi igényeket kiszolgálva rengeteg nyelvkönyv, többféle kommunikációra alapuló nyelvtanítási módszer, és sok-sok nyelviskola került a piacra, leginkább oroszból gyorstalpalón átképzett nyelvtanárokkal.

Ha valaki önállóan szeretett volna nyelvet tanulni, már egy szerencsésebb helyzetben volt, hiszen inkább az élőhöz hasonló nyelvvel ismerkedhetett meg, a tévében hallhatta is azt, csere programokkal nyelvtanulási céllal már lehetséges volt külföldön pár hetet eltölteni. De még mindig a jó nyelvtanárnak (és a diák motivációjának) volt a gyors nyelvi fejlődésben döntő szerepe.

A 2000-es évek: A tudás forrása az internet és a nyelvtanár

Az előző folyamatot az internet megjelenése és a háztartásokban való természetes jelenléte felgyorsította. Az angol a net elterjedésével is összefüggő globalizációval kezdett el idegen nyelvi pozíciójából kimozdulni és a modern alfabétizmus részévé válni. Hiszen, minden információ, ha gyorsan szerettünk volna a világban történő eseményekről hallani, ha tudományos munkát írtunk, ha utazni szerettünk volna, a legkönnyebben és a leggyorsabban a neten vált elérhetővé.

Előnyből elvárássá válik az angol készségszintű használata

Az álláspályázatok alapkövetelménye lett az angol nyelv készségszintű használata és emellett legalább egy másik európai idegen nyelv ismerete, amely leginkább a német volt, tekintettel gazdasági kapcsolatokra és az ország közelségére.

Az önálló nyelvtanulást segítették a világhálón már egyre inkább megtalálható idegen nyelvet oktató oldalak, az idegen nyelvvel kapcsolatos információk. Az autentikus idegennyelvű szövegek. Mindezzel együtt strukturált tudást adó bázisok még nem alakultak ki, így a gyorsabb haladás érdekében szükség volt képzett nyelvtanárra.

A nyelvtanár átalakulásának kezdete nyelvi mentorrá

A technikai fejlődéssel együtt azonban ebben az időben kezd megváltozni a nyelvtanár szerepe az oktatási folyamatban. Már nem kizárólagos birtokosa a tudásnak, egyre inkább – a nyelvkönyvek interneten megtalálható önálló gyakorlást segítő feladatainak is köszönhetően – elkezd nyelvi edzővé, mentorrá, az önálló tanulást facilitáló személlyé válni. Ő maga is (ki)használja a Google kereső nyújtotta lehetőségeket, fejében egyfajta virtuális tanítási tudásbázis gyűlik össze, mint egy térkép, hogy a nyelvtanulót a céljának megfelelő úton elindíthassa és kísérhesse.

2010-es évek: A tudás forrása már nem a könyv és nem a nyelvtanár, hanem az applikációk, a TED és a YouTube

Az okostelefonok, a különböző közösségi hálók elterjedésével, a YouTube megjelenésével már nemcsak azok motiváltak az idegen nyelveket megtanulni, akik állást pályáznak meg, vagy külföldön szeretnének továbbtanulni, hanem szinte minden egyes ember, aki a világ vérkeringésébe be szeretne kapcsolódni.

Az angol egyértelműen meghatározó ebben a folyamatban, már nem tekinthető idegen nyelvnek, hanem használata egy olyan készség, mint az írás és az olvasás. Éppen ezért, mivel szinte mindenki beszéli valamennyire, minimum értés szintjén, más európai és nem európai valódi idegen nyelvek szerepe felértékelődik. Ezek jól kamatoztathatóak a karrierépítésben, hiszen igen kevesen beszélnek például németül, franciául, spanyolul, oroszul.

A modern eszközök alapvetően lehetővé teszik egy idegen nyelv teljesen önállóan való elsajátítását, megfelelő hozzáállással és kitartással egészen hamar el lehet jutni egy alap kommunikációs szintre.

Az applikációk mentén strukturálhatjuk tudásunkat, a közösségi hálókon találhatunk magunknak anyanyelvi beszélgetőtársat, a különböző blogokon utána nézhetünk a nyelvtani szerkezetek pontos használatának.

Könyvek nélkül lehetséges idegen nyelvet tanulni, és ami szintén nagyon fontos, szinte minden kérdésünkre kapunk választ, már nemcsak a Google keresőben, hanem a YouTube-on és TED-en is.

Folytatása következik

 Tóth Edina

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.22.
Gulyás nem tud arról, hogy magyar iskolákban nemváltást népszerűsítettek volna
Akár már decemberben, de inkább januárban vagy februárban lehet megtartani a gyermekvédelmi népszavazást, ami Gulyás szerint okafogyottá válna, ha Brüsszel visszavonná a kötelezettségszeg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.22.
A pedagógushiány a gazdag térségekben is gond: több, mint tízezer tanár és tanító hiányzik a rendszerből
A közigallas.hu adatai alapján – méretéből is adódóan – Budapesten a legnagyobb a tanárhiány, a fővárosban 454 tanári szakos állást hirdetnek jelenleg. Nem sokkal jobb a helyzet Pest...
(Forrás: Népszava)
--
2021.07.21.
Porogi András: a digitális oktatás nem tud hatékonyabb lenni, mint a jelenl
Nagyon nehéz objektív adatok alapján nyilatkozni, mert például ha az érettségi eredményeket megnézzük, nem rosszabbak, mint a korábbiak, bizonyos tantárgyakból még jobbak is. Valószínű...
(Forrás: Infostart)
--
2021.07.21.
Covid-örökség: hogyan tovább, felsőoktatás?
Mindenki máshogy könyvelte el tapasztalatait, a hallgatók Facebook csoportokban és memeoldalakon adtak hangot véleményüknek. A felsőoktatási intézmények belső üléseken vitatták meg a sz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.07.21.
Még egy szám, ami befolyásolja a ponthatárokat: minden, amit a kapacitásról tudni kell
ha a felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek egy képzésre, akkor a jelentkezők között rangsorolni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a jogszabályi minimumpontnál - alap- és osztatlan eset...
(Forrás: Eduline)
--
2021.07.21.
Okafogyott kérdésekkel rakta tele a kormány a “gyermekvédelmi” népszavazást
Anépszavazás inkább a jelenleg is zajló nemzeti konzultáció hangulatára hasonlít: értelme nem sok van, politikai haszna – a kormány várakozásai szerint legalábbis – annál több. Az,...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep