Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2008. február 6. szerda, 16:18

Szociális kompetenciák fejlesztése 9.

Az erkölcsi dilemmaviták a nevelőmunkában

Jó gyakorlat

Az alábbi leírás útmutatást ad ahhoz, hogy a középiskolások körében miként lehet a fenti célok megvalósulását segítő, eredményes vitasorozatot szervezni. Az írás értelmezi a konstruktív vita fogalmát, és példákon keresztül érzékelteti, miként illeszthető be ez a módszer a pedagógiai folyamatokba. A szerző áttekinti az erkölcsi dilemmavita pedagógiai funkcióit, és bemutatja e munkaforma hatékony felhasználásának feltételeit. Végül sorra veszi, hogy melyek egy osztálytermi vita megvalósításának jellegzetes elemei. A folyamat leírását megvitatásra javasolt problémagyűjtemény és szakirodalmi ajánlás egészíti ki.

1. A vitáról általában

A vita olyan kommunikációs forma, amelyben a résztvevők érveket és ellenérveket sorakoztatnak fel, és ezeket ütköztetik egymással. A szócsata azért folyik, hogy

  • meggyőzzük a másik felet saját igazunkról;
  • közösen találjuk meg az optimális megoldásokat;
  • ütköztessük, és próbáljuk egyeztetni az eltérő érdekeket, szándékokat és
    véleményeket;
  • közelebb kerüljünk olyan kérdések megválaszolásához, amelyekre nem tudjuk a biztos
    és végleges választ.

A konstruktív vitának nem az a célja, hogy egymást legyőzzük, hanem az, hogy

  • próbára tegyük az érvek megalapozottságát és hitelességét az ellenérvekkel való
    ütköztetés során;
  • tisztázzunk bizonyos állásfoglalásokat és véleményeket a magunk számára;
  • felelősséggel hozzunk meg fontos döntéseket;
  • és demokratikusan működtessünk csoportokat, szervezeteket és intézményeket.

A vita egy sajátos formája az erkölcsi dilemmákról folytatott diszkusszió.

2. A dilemmaviták beépítése a pedagógiai folyamatba

A módszert kipróbáló tanárok szerint a rendszeres dilemmaviták hatása a többi tanórán is érződik, és fokozza a tanulók motiváltságát az aktív részvételre, az önálló véleményalkotásra. Ennek ellenére nem tanácsos a módszer túlságosan gyakori és ötletszerű alkalmazása. A kutatások és kísérletek tapasztalatai a következő esetekben igazolták a módszer használatának hatékonyságát:

1. A szakórák új tematikai egységének bevezetésekor, amikor a vita segítheti a diákokat abban, hogy ráhangolódjanak a témára, és mélységében megértsék annak lényeget.
Az igazságnak ugyanis gyakran több arca van. A reformkor történelmének tanítását kezdhetjük például egy Kossuth és Széchenyi közötti vita bemutatásával, illetve egy olyan szerepjátékkal, amely segíti mindkét nagy politikus „igazságának” a megértését. Ehhez kapcsolódhat aztán a dilemmavita, amelynek során a két nézetrendszert ütköztetjük.

2. A dilemmavita hatékony lehet a tananyag olyan részeinek feldolgozásakor is, amikor ellentétes vélemények megismerésére kerül sor, és az egymással szemben álló nézetek között nehéz választani. Mindegyik mellett és ellen is hozhatók fel ésszerű és elfogadható érvek. Ilyen, vitát gerjesztő témák lehetnek például az abortusz, a béranyaság, a géntechnológia, a klónozás, az eutanázia vagy a halálbüntetés.

3. Ugyancsak hatékony lehet ez a fajta vita az erkölcsi tartalmú döntéshelyzetek spontán megjelenésekor. Ilyen helyzet lehet például a következő: a diák elégtelenről négyesre javítja az osztályzatát az ellenőrzőjében. A tanár észreveszi, és vitát kezdeményez a témáról. A tanuló elmondhatja érveit, lehetnek vádlói és védői az osztályban. (Ebben az esetben persze csak akkor van valódi hatása dilemmavitának, ha sikerül a hibát elkövető diákot és társait ráébreszteni arra, hogy a tett etikailag és jogilag is elítélendő.) A vita során el kell dönteni azt is, hogy jár-e büntetés a tettért, és ha igen, milyen. Ezután véglegesen le kell zárni az ügyet. A hatás ugyanis elvész, ha az ügy nem zárul le, vagy ha a tettest túlbüntetik, és a vétkesből mártírt csinálnak.

Az erkölcsi gondolkodás fejlesztését kitűző foglalkozások célja, hogy megalapozza az erkölcsi ítélőképességet és a felelős döntéshez szükséges kompetenciákat. Az alábbi írás egy ilyen foglalkozássorozathoz kíván útmutatást adni.

3. A morális dilemmavita pedagógiai funkciói

A morális dilemmákról folytatott vita bizonyítottan fejleszti a résztvevők felelős döntéséhez szükséges kompetenciáit, ön- és társismeretét, kommunikációs képességér, erkölcsi ítélőképességét, kritikai gondolkodását és reflexivitását.

A viták során ugyanis a résztvevők

  • megtapasztalhatják a pro- és kontraérvek nyilvános jelenlétét;
  • felismerhetik a független és a kényszer hatására létrejövő döntés közötti különbséget;
  • tapasztalatot szerezhetnek arról, hogy egy-egy morális problémában több elfogadható döntés is létezhet;
  • megélhetik az azonosan gondolkodók támogató erejét;
  • tapasztalatokat szerezhetnek az érvelés pozíciót erősítő hatásáról;
  • megtanulják elfogadni és tiszteletben tartani a vitapartner véleményét;
  • gyakorolhatják saját érveik felülvizsgálatát, módosítását, esetleg megváltoztatását.

Illusztráció

4. Amiről a vita folyik: az erkölcsi dilemma

Nem minden problémahelyzet alkalmas arra, hogy az erkölcsi gondolkodás fejlesztése érdekében vitára bocsássuk. A hatékony vitát kiváltó dilemmák a következő ismérvekkel rendelkeznek:

  • a problémahelyzetben világosan meghatározott tények szerepelnek;
  • a tények száma nem túlságosan magas, így a részletkérdések nem terelik el a
    figyelmet;
  • az egymásnak ellentmondó állítások mindegyike ésszerű és védhető;
  • a dilemma tartalma közel áll a diákok élettapasztalataihoz, és alkalmas arra, hogy
    felkeltse az érdeklődésüket, illetve motiválja őket az aktív részvételre;
  • a problémahelyzet az adott tanulócsoport érettségi szintjéhez és előzetes ismereteihez
    igazodik.

5. A hatékony dilemmavita feltételei

Az eredményes vita fontos feltétel a tanár és a diákok közötti bizalomteli és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat és a demokratikus keretek biztosítása. Olyan légkört kell teremteni, ahol mindenki bátran nélkül elmondhatja a gondolatait, nem kell tartania negatív következményektől, minősítéstől, gúnyolódástól, rossz osztályzattól stb. A résztvevőknek érezniük kell, hogy minden vélemény egyformán fontos, nincsenek elvárt válaszok, és kinek-kinek saját felelőssége, hogy az adott helyzetben miként dönt.

A pedagógusra a vitában moderátori szerep hárul. Gondoskodik a beszélgetés mederben tartásáról, a szabályok érvényesüléséről, de nem foglal állást egyik vagy másik fél mellett sem. Semmiképpen sem élhet hatalmi eszközökkel, és semmilyen módon nem sugallhatja a szerinte helyes válaszokat. Hiszen ebben az esetben éppen a vita lényege sikkadna el. A vita lezárásakor természetesen elmondhatja saját érveit és véleményét, de érzékeltetnie kell, hogy ez az ő személyes és másokra nem kötelező állásfoglalása.

Ahhoz, hogy érezhetővé váljanak ennek a foglalkozási típusnak a pozitív hatásai, a tapasztalatok szerint legalább tíz alkalomra, vagyis tíz megvalósult dilemmavitára van szükség. Egy ilyen vita optimális időtartama 80-100 perc. Egy héten belül azonban nem érdemes több vitát szervezni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a túl gyakran előforduló vitákra ráunhatnak a tanulók. Az egyhetes szünetek beiktatása abból a szempontból is hasznos, hogy a tanulóknak így van idejük az adott probléma érlelésére és továbbgondolására.

Illusztráció

6. A vitasorozat bevezetése

A vitasorozat elején a vitavezető tanár tájékoztatja a diákokat a folyamat lényegéről. Elmondja nekik, hogy az előttük álló foglalkozások során döntéseket kell majd hozniuk konkrét problémahelyzetekben. Ezek olyan helyzetek lesznek, amelyekben nincs elvárt válasz. Kinek-kinek az a feladata, hogy válasszon a lehetséges alternatívák közül, és védje meg véleményét a saját érveivel. Szükség szerinti módosítson a nézetein, vagy változtassa meg azokat. Nem az a feladat, hogy kiálljon saját igazsága mellett, hanem hogy mérlegeljen, és kialakítsa a maga számára leginkább elfogadható álláspontot.

A vita során minden résztvevőnek azonos feladatot kell majd végrehajtania. Azzal segítik egymást, ha nyíltak és őszinték, ha úgy törekszenek saját véleményük kialakítására, hogy közben figyelnek a többiek gondolataira is. A foglalkozás sikere a csoport egészén múlik, tőlük függ tehát, hogy mennyire lesz a közös munka érdekes vagy unalmas, hasznos vagy haszontalan.

Nem kapnak osztályzatot, közösen fognak értékelni, de nem az egyéneket, hanem a tevékenységet.

7. A közös szabályok megalkotása

A folyamat elején szükség van közös szabályok megalkotására, hogy a vita demokratikus módon folyhasson, hogy mindenki egyenlő eséllyel vehessen részt benne.

A feladatra elegendő időt kell hagyni: legalább 20 percet. Az alapvető szabályokat a tanár javasolja, de a csoport véleményezi és véglegesíti őket. Természetesen a résztvevők is javasolhatnak újabb szabályokat. Abban, hogy mit fogadnak el közös normaként, nem a többség szava dönt, hanem konszenzusra kell jutni.

A megvitatott szabályok alkotják majd a közös szerződés alapját. Ezt minden résztvevő (a vitavezető is!) aláírja, és ezzel vállalja a szabályok betartását és betartatását. Amennyiben a vita során valaki feleslegesnek, betarthatatlannak, vagy a közös munkát gátlónak tartja valamelyik szabályt, javasolhatja annak módosítását, illetve érvénytelenítését. Erről a csoportnak kell döntenie. Amíg ez nem történik meg, addig a szabály érvényben marad. A vitavezető és a vita résztvevői menet közben is javasolhatnak új szabályokat. Azok akkor lépnek érvénybe, ha a csoport tagjai egyetértenek velük.

Példák a közös szabályokra

Végig tartjuk magunkat a vita témájához.

Betartjuk az időkereteket.

Csak az beszélhet, akinek a vitavezető szót ad.

Nem vágunk egymás szavába.

Mindenkit türelmesen és figyelmesen meghallgatunk.

Kiscsoportos tevékenységnél a csoport dönt az egyének feladatairól.

A kiscsoportok választott vagy kijelölt vezetőinek az útmutatásait a csoporttársak betartják.

Senki sem erőlteti rá másokra a saját véleményét.

A vitában való részvételre a résztvevők nem kapnak érdemjegyet.

8. Az erkölcsi dilemmavita lehetséges menete

8.1 A dilemma bemutatása (10-15 perc)

Cél: Ismerjék meg a tanulók a problémát, és érzékeljék a vele kapcsolatos erkölcsi dilemmák természetét.

A vitavezető tanár bemutatja a dilemmát. Ha ez szóban történik, mindent meg kell tenni azért, hogy a tanulók tisztán lássák a vitára bocsátandó kérdés lényegét. Az is jó megoldás, ha a tanár kivetíti, vagy papíron kézbe adja a probléma leírását.

A tanár és a diákok közösen tisztázzák, hogy miben áll a probléma lényege, és milyen döntési alternatívák között lehet választani. Megbeszélik azt is, hogy mennyire sürgős a döntés meghozatala.

8.2 Próbaszavazás (5-10 perc)

Cél: A tanulók szerezzenek tapasztalatot arról, hogy ugyanazon helyzethez különböző ítéletek kapcsolódhatnak.

Az osztályban két csoport alakul annak megfelelően, hogy a résztvevők helyeslik-e vagy helytelenítik a megvitatandó problémában szereplő központi személy döntését. Ha túlságosan sokan vannak az egyik csoportban, tanácsos felhívni a figyelmet az olyan részletekre, amelyek alapján esetenként felülvizsgálhatók és megváltoztathatók a korábbi vélemények.

8.3 Pro- és kontraérvek gyűjtése (15 perc)

Cél: Az érvek kidolgozásának gyakorlása. Tapasztalatok szerzése az érvek tartalmi és minőségi különbözőségeiről kiscsoportos munka keretében.

A pro- és a kontraoldalon is 3-4 fős kiscsoportok alakulnak, amelyek érveket gyűjtenek saját véleményük támogatására. Ebben a gyakorlatban jó, ha nem szabad választás alapján alakulnak meg a kiscsoportok. Fontos ugyanis, hogy a tanulók a hozzájuk kevésbé közelálló társaik véleményeit is megismerjék. A tanulók minden kiscsoportban választanak egy beszélgetésvezetőt és egy jegyzőt, aki rögzíti a csoportban összegyűjtött érveket. Az azonos oldalon születő érveket végül egy-egy közös lapon összesítik.

8.4 Az érvek ütköztetése (25-30 perc)

Cél: Az érvek világos megfogalmazásának, és a lényeges elemek kiemelésének gyakorlása. Annak tudatosítása, hogy az egyes érvek megítélése független az érvet megfogalmazó személytől – a különbség nem a személyek, hanem a vélemények között van!

A vitavezető tanár ismerteti az érvelés szabályait. Ha szükségesnek látja, visszautalhat a közösen alkotott normákra is: minden érvnek van létjogosultsága, így szabad minden érvet megfogalmazni. Tilos azonban bárkit személyében támadni, és akár pozitív, akár negatív módon minősíteni.

Mind a pro- mind a kontracsoport kiválaszt egy-egy tanulót, aki a másik fél érveit rögzíti majd a táblán vagy egy poszteren. Általában a kisebb létszámú csoport indítja a vitát. Egy vállalkozó csoporttag röviden elmondja a közösen kialakított véleményt és a mellette szóló legfőbb érveket. Ugyanezt megteszi a mások csoport képviselőije is. A két oldal tagjai ezután felváltva szólalnak meg, és minden esetben az előzőleg hallott érvre próbálnak meg reagálni.

A tanár nem avatkozik be a vitába, csak a játékszabályok betartására ügyel. Közbeszól azonban, ha az érvelők túl halkan vagy túl gyorsan beszélnek; ha valamelyik résztvevő túl sok érvet sorol fel egyszerre; ha a vitázók elkalandoznak a tárgytól. Figyelnie kell arra is, hogy a jegyzők pontosan rögzítsék az érveket.

8.5 Az érvek rangsorolása (10 perc)

Cél: Annak tudatosítása, hogy a másik fél érveinek is lehetnek értékes, méltányolható elemei.

Mindkét oldal rangsorolja a másik fél érveit abból a szempontból, hogy mennyire tartja elfogadhatónak azokat. Ha túlságosan nagy az osztály létszáma, a közös rangsort kiscsoportos megvitatással is elő lehet készíteni. A két oldal szóvivői végül kölcsönösen ismertetik egymással a csoportban kialakult nézeteket.

8.6 Záró szavazás (10 perc)

Cél: A korábban kialakult vélemények kritikusan felülvizsgálatának gyakorlása. Annak megtapasztalása, hogy az egyes érvek különböző erkölcsi minőségeket hordozhatnak.

A tanár ismét felteszi a vita elején megfogalmazott kérdést arra vonatkozóan, hogy a történet főszereplőjének tette erkölcsi szempontból helyeselhető volt-e vagy sem. Válaszukat úgy jelzik a tanulók, hogy a tér egyik vagy másik oldalára állnak. Feltehetően lesznek, akiknek megváltozik a véleményük a vita hatására. Akik így döntöttek, elmondják, hogy milyen érvek hatására jutottak új álláspontra.

8.7 Értékelés (10 perc)

Cél: Annak tudatosítása, hogy a dilemmavita során mindenki maga alakította ki a véleményét, és hozta meg a döntését; e felismerés révén fejleszteni kritikai gondolkodásukat és önismeretüket.

A foglalkozás nyilvános értékelése a következő kérdések alapján történhet meg:

  • Hogyan érezték magukat a résztvevők?
  • Mi találtak érdekesnek és hasznosnak?
  • Milyen zavaró elemekkel találkoztak?
  • Előfordult-e már velük is olyan eset, mint a vizsgált történet főszereplőjével?
  • Beszéltek-e már hasonló témáról az iskolában vagy más helyszínen?

A tanár számára tanulságos lehet, ha a tanulók írásban fejezik be a következő hiányos mondatot: A mai vitából azt tanultam, hogy…

Megvitatásra javasolt erkölcsi problémahelyzetek (dilemmák)

1.

A tanulók témazáró dolgozatot írnak matematikából. Tudják, hogy a tanár nagyon szigorúan bünteti a puskázást. Elégtelent ír a csaló dolgozatára, de elégtelent kap az is, aki engedi, hogy más belenézzen a munkájába.
Mindenki számára fontos, hogy ez a dolgozat jól sikerüljön. A példák nagyon nehezek, és Gábor nem boldogul velük. Mellette ülő barátja szemmel láthatóan rájött a megoldásra, és lázasan dolgozik. Gábor megpróbálja lemásolni a készülő dolgozatot…

2.

A tanár beküldi Évit a tanáriban felejtett könyvért. A tanári üres! Éva az asztalon meglátja a másnapra szánt témazáró dolgozat példáit. Gyorsan lemásolja, s abban reménykedik, hogy közben senki nem lép be a szobába.

3.

Az osztályfőnök pénzt szed össze a kirándulásra. Balázs látja, hogy barátja, Géza ezressel fizet, és a tanár véletlenül ötezresből ad neki vissza. Géza megkéri Balázst, hogy ne szóljon senkinek. Balázs megőrzi a titkot.

4.

A tanár számítógépen állítja össze a másnapi témazáró történelemdolgozat kérdéseit. Váratlanul sürgős telefonhoz hívják, és Kinga észreveszi a monitoron a feladatokat. Tudja, hogy a dolgozat eredménye alapján választja ki a tanár azt a diákot, aki részt vehet az iskolai tanulmányi versenyen. Többen is vannak, köztük Kinga, akik nagyon szeretnének a kiválasztottak lenni, de csak egy tanuló mehet egy osztályból. Kinga úgy dönt, hogy megszerzi társainak is az információt.

5.

Az osztályba belépve Péter meglátja, hogy néhány osztálytársa festékszóró pisztollyal fújja be a frissen festett falakat, ajtókat és bútorokat. Veréssel fenyegetik meg, ha elárulja őket. Az igazgató azt mondja, hogy az osztálynak kell kifizetnie az okozott kárt, ha nem jelentkeznek a tettesek. Meglehetősen magas összegről van szó. Péter nem kockáztat, és hallgat a dologról…

6.

Eltűnt az osztálypénz. Jutka tudja, hogy a legjobb barátnője vette ki a tárcát az osztálypénztáros táskájából. A lopással azonban egy másik diákot gyanúsítanak, aki már követett el hasonló dolgot. Senki sem hisz neki. Jutka úgy dönt, hogy semmi szín alatt nem árulja el a barátnőjét…

7.

Tamásnak elárulja legjobb barátja, hogy másnap megszökik otthonról, és megpróbál elutazni külföldön élő apjához. Azért nem szól édesanyjának, mert ő biztosan nem engedné el. Megkéri Tamást, hogy legalább két napig ne szóljon senkinek a tervéről. Másnap Tamás barátja valóban nem jön iskolába. Anyukája kétségbe van esve, és éppen Tamástól, a legjobb baráttól szeretné megtudni, hogy mit tud a fiáról. Tamás elárulja neki, amit tud…

8.

Juli és Miklós már régóta együtt járnak. Juli azonban egyre inkább úgy érzi, hogy Miklós kezd elhidegülni tőle. Az is nyilvánvalóvá számára, hogy Miklós kábítószert terjeszt, és talán fogyaszt is. Juli nagyon szereti Miklóst, és meg akarja tartani a fiút. Nem tesz semmit, és abban reménykedik, hogy az idő majd mindent megold…

Szakirodalom

Boros Ottilia (1999): Az „Igazságos közösség” elveinek alkalmazása néhány veszprémi közép- és általános iskolában. Magyar Pszichológiai Szemle, 3. sz. 55-67.

Falus Katalin – Jakab György (2000): Erkölcs és jog. Tankönyv és tanári kézikönyv, AKG Kiadó, Budapest

Kamarás István (2001): Erkölcstan. 11. évfolyam. PSZM

Kósáné Ormai Vera – Völgyi Péterné (2001): Az erkölcsi gondolkodás fejlesztése konfliktushelyzetek alkalmazásával. In: Szekszárdi J. (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó – Dinasztia Tankönyvkiadó, 215-241. o.

Lányi A. – Jakab Gy. (1999): Erkölcsi esettanulmányok. AKG Kiadó, Budapest

Lind, G. (2003): Moral ist lehrbar. Handbucs zur Theorie und Praxis moralischer und demokratischer Bildung. Oldenburg Schulbuchverlag, München

Sallai Éva – Szekszárdi Júlia (2000): Emberi kapcsolatok. Tankönyv és tanári kézikönyv, AKG Kiadó, Budapest

Vajda Zsuzsanna (1999): Az erkölcsi ítélet fejlődésének kutatása Piaget és Kohlberg után. Magyar Pszichológiai Szemle, 3. sz. 37-54.

Váriné Szilágyi Ibolya (1994): Az erkölcs a cselekvő és a néző szemszögéből. Scientia Humana, Budapest

Váriné Szilágyi Ibolya (1996): Igazságos és méltányos közösség: utópia vagy reális lehetőség? Új Pedagógiai Szemle, 5. sz. 22-32.

(Szerző: Szekszárdi Júlia)

Az írás több civil szakmai szervezettel közös projekt keretében jött létre, melyhez az OFOE 2005-ben csatlakozott. A projekt kezdeményezője és szervezője az EDUNET Alapítvány szakmai vezetője, Gönczöl Enikő. A projekt többi résztvevője: ALÉLA Kulturális Egyesület, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) és a Szabad Iskolákért Alapítvány (SZIA). A projektet a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatta.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.07.12.
Horn Gábor: Az erősek, a bosszúállók, a kicsinyesek világa
A vasalódeszkás tanár esete is mutatja, hogy a NER oktatáspolitikája megalázza, elsöpri, kiiktatja azt, aki bárhogyan is eltér a sorvezetőtől. Ráadásul az ellenállásnak legjobb szándé...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.07.11.
Pygmalion-effektus vagy fejlesztés? Adalékok és értelmezési lehetőségek az iskolarendszer alulteljesítésének és méltányossági mutatóinak összefüggésrendszerében. Asztalos György írása
Jelen dolgozat egy konkrét, mégis tipikusnak tekinthető intézmény országos kompetenciamérési eredményeire épülő esettanulmány. Ugyanakkor segédletnek is felfogható, ha valaki saját iskol...
(Forrás: tani-tani online)
--
2020.07.11.
A BM, az Emmi és az ORFK sem adott választ arra, hogy valós-e az iskolaőrök véletlenül kiderült fizetése
A kormány az iskolai erőszak megfékezésére bevezeti az iskolaőrséget, amely külön rendészeti szervként jön létre, az őrök pedig gázspray-t, rendőrbotot és bilincset is használhatnak...
(Forrás: 168 óra)
--
2020.07.10.
Maruzsa: Sikeres volt az idei tanév, hatalmasat csökkent a bukások száma
Sikeresnek értékelte a koronavírus-járvány miatt tantermen kívüli, digitális munkarendben befejezett elmúlt tanév lezárását a köznevelésért felelős államtitkár csütörtökön sajtó...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.07.09.
SZAKKÉPZÉS – TE MÁR MEGKAPTAD A VÉGKIELÉGÍTÉSEDET?
Mivel a továbbfoglalkoztatást nem vállaló közalkalmazottak jogviszonya 2020. július 1. napjával, automatikusan megszűnik, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.07.09.
Klebelsberg Központ: álhír, hogy fejenként 1000 forintos jutalmat kaptak a pedagógusok, mert az intézmények 1000/fő pluszjuttatást kaptak
Fejenként kerek ezer forinttal honorálta pedagógusai egy jelentősebb csoportját a veszprémi tankerület pedagógusnap alkalmából, szemléztük mi is tegnap a magyarnarancs.hu cikkét. Bár a Narancs...
(Forrás: 444.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep