|
?>
|
Sajtófigyelő
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) --
2023.07.15. A státusztörvény miatt elhagyja a tanári pályát Jocó bácsi, az ország kedvelt pedagógusa Elhagyja a tanári pályát Balatoni József, vagy ahogy mindenki ismeri, Jocó bácsi. A közel százezer követővel bíró pedagógus úgy fogalmazott, „a lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe... (Forrás: Index) --
2023.07.09. Kiválóan fejlesztő általános iskolák. Asztalos György írása Egy intézmény akkor kerül fel a kiválóan teljesítők listájára, ha az elmúlt öt kompetenciamérésen legalább egyszer a „sárga pont” felette van a „kék vonalnak”. Vagyis a gyerekek... (Forrás: tani-tani online) --
2023.07.09. Pedagógusoknak, rendőröknek ad havi 150 ezres albérlet-támogatást Terézváros Három éven át havi bruttó 150 ezer forintos albérlet-támogatást nyújt 18 olyan munkavállalónak Terézváros, akik az állami szférában dolgoznak nehéz körülmények között, ezzel is pr... (Forrás: Telex) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep           |
||||
|
|
Ugyanakkora cinizmus továbbképezni a meghalásra ítélt iskolák pedagógusait, mint amekkora gazemberség volt 50 év után távolugró gödröt építtetni (szépen kibélelve szövettel, feltöltve EU-s homokkal, elugróléccel stb) nem kevés pénzért (többért, mint 2havi fizum) akkor, amikor az építtető Önk. már féléve tudta, hogy be fogja zárni az iskolát.
Ennek a vitának van egy másik szála Gyuzsu blogjában. http://iskola.freeblog.hu/archives/2008/09/12/Modszerek_es_megujulas/#comments Ott is izgalmas kérdések vetődnek fel.
A lenti hozzászólást Bodnár Jánostól a Köznevelés fórumán találtam.
"10 évig voltam gyakorló pedagógus, jelenleg közgazdászként dolgozom. Szerintem az egész folyamat kulcskérdése a hatékonyság. Közoktatás vezetői diplomamunkám megírásakor, összehasonlítottam a holland, a görög, a portugál és a magyar közoktatási rendszert (elsősorban finanszírozási szempontból).
Valaki kérdezte a finn példát, mitől olyan jó, (mert a PISA méréseket a finn rendszerre találták ki.) Néhány adalék a finn rendszerről, nincsenek kis iskolák, nincs szabad iskolaválasztás (kötelező a körzetes iskolába járni), a szülő osztályt és pedagógust sem választhat (hát erre bírja rá valaki a magyar szülőket). A gyerekek tanulmányi idejének felét tölti ki a kötelező tananyag, a maradék időben szabadon tervez a pedagógus, és a alternatív témákat dolgoz fel a gyerekekkel (nem is fásul bele ugyanabba a tananyagba). Viszont a kötelező rész elvégzését szigorúan ellenőrzik és büntetnek (írás, olvasás, számolás). Az a pedagógus, aki lemarad, nem tartja be az előírásokat, egy figyelmeztetés után, elbocsájtják. Sokszor nem pedagógus az iskolaigazgató. 15 éves korig mindenki ugyanazt tanulja (nem tanulnak meg a gyerekek mindent kétszer). 15 éves kor fölött, általában ugyanabban az iskolában, az alsó harmadot (33%-ot) leválasztják, akik innentől kezdve erős gyakorlati képzést kapnak és belőlük lesznek a szakmunkások. A maradék kétharmad érettségizik, egyharmadát veszik fel egyetemere, egyharmadát pedig főiskolára. A gyerekek továbbtanulási mutatóiban nem a szülők iskolai végzettsége dominál. Gyakori, hogy diplomások gyerekéből szakmunkás lesz, ez nem jelent tragédiát egy skandináv családban. A kötelező pedagógus óraszám heti 30 5 óra benti ügyelet (hát ez is elgondolkodtató). Európában (EU) csak a szlovákok keresnek kevesebbet, viszont csak a csehek dolgoznak a magyar pedagógusoknál kisebb osztálylétszámokkal. Hollandiában nem lehet 1500 fősnél kisebb iskolákat működtetni. Rendszeresen mérik az iskolákat, és közlik az első tíz, és az utolsó tíz nevét, melyeket, bizony gyorsan bezárnak, ha nincs javulás. A görög és a portugál rendszer a mienknél is rosszabbul működik, mindamellett, hogy a tanárok lényegesen jobban keresnek (rengeteg analfabéta kerül ki ebből a két rendszerből, bár ezek főleg bevándorlók gyermekei). Mexikóban és Törökországban reál értéken háromszor annyit keres egy pedagógus, viszont 30, 40 fős tömeggel dolgozik egy átlagos tanórán, egy átlagos iskolában. Hát tudom a pedagógusok a számokat nem szeretik, de a jelenlegi általános iskoláink 25%-ába kevesebb, mint 100 gyerek jár illetve 10%-ába kevesebb, mint 50. Én le merem írni, a gazdag Nyugat- és Észak-Európa miért nem engedi meg magának ezt a luxust??? Tanítottam 10 fős és 35 fős iskolai csoportokat. 20 fő alatt látványosan romlanak általában a diákcsoporton belüli oktatási és nevelési folyamatok (kisebb vagy egészségtelenebb rivalizálás a diákok között, kortárskapcsolatok kényszeres választásokon alapulnak, nem pedig valódi választáson). A valóban kiugró illetve valóban gyenge eredmények nagyon kevéssé összehasonlíthatóak. A magyar oktatási rendszer rendkívül korán szegregál, szerintem 6-10 év, ami konzerválja a magyar családok társadalmi viszonyait, viszont elzárja a felemelkedés útját a valóban szegény családokba született tehetséges gyerekek elől (ez pedig óriási áldozat szerintem). Amire Pokorni úr célzott, hogy a községi és falusi kisiskolák kb. 20-25%-kal teljesítenek rosszabbul, mint a városi és nagyvárosiak. Ennek hátterében elsősorban, szerintem is az áll, hogy ezen településekről a tehetős szülők elhordják gyermekeiket, valami miatt a közeli városi iskolákba. Így viszont a szülők maguk felgyorsítják ezen iskolák erózióját, bezárását. Kérdés miért döntenek, így. A maradékkal nyilván nehéz jó munkát végezni. A másik probléma, nincsenek szaktanárok a pici iskolákban, és ki az aki szívesen járatja a gyerekét olyan iskolába, ahol nem fizika, biológia vagy kémia szakos tanítja a gyerekét, hanem lelkes autodidakták (hát ez is bűn szerintem). Illetve mikor tanítottam (földrajz-történelem szakos vagyok) többször fordultak hozzám tanító kollégák, hogy bizonyos dolgot, hogyan lenne érdemes csinálniuk környezetismeretből, vagy mi a véleményem bizonyos történelmi kérdésekről, amik szóba kerülnek egy-egy monda vagy ünnepség kapcsán, kihez fordulnak egy kis iskolában???
Visszatérve az első gondolatomhoz, egyetértek veletek, hogy az oktatási-nevelési folyamat kulcsa a tanár. Elsősorban szakmai, és emberi rátermettsége, kommunikációs képességei és karizmája. Jelen jövedelmi viszonyok között a pedagógus utánpótlás siralmas. A pszichés terhelés illetve a jövedelmek miatt, általában a "maradékok" jelentkeznek pedagógusnak, és ezen "maradékok" java nem a pályán helyezkedik el. Ezt a kettős kontraszelekciót, nem lehet büntetlenül évtizedekig művelni a rendszerrel, ha rendezik a béreket, tíz-húsz év mire az utánpótláson ezt majd lehet, érezni. Jelenleg nem a legrátermettebbek jelentkeznek pedagógusnak, az iskolai erőszak is ennek a tünete szerintem.
A skandináv országokban 10-15 évre vezetnek be oktatási reformokat, majd jön a következő az ellenzék és kormánypárt konszenzussal hozza a döntést, mert a jövő generációival nem lehet szórakozni.
Hát a fenti számokon, és módszereken érdemes mindenkinek elgondolkodnia, mert számos tabut döntögetnek. "
Csak egyet hadd fűzzek hozzá. Magyarul tudó holland barátom írta néhány hete:
"Nalunk is sok voltl az osszevonas – ebbol rengeteg oriasi iskolegyyutes keletkezett, pedig sok ott a kolcsonos nemismeres es nemtorodes. lassan belatjak, hogy jobbak a kicsi iskolak, ahol az igazgato(saaag) nevrol is ismeri a tanulokat."
Azaz a holland 1500 se működik, de ott esetleg belátják…