Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2021. március 23. kedd, 17:20

Két új e-könyv az OFOE Könyvesboltban 2

Szabó Anna Míg roppan egy utolsót című kötetének hátsó borítóján ez olvasható:

Különös rőzsedalok. „Füstösek, furcsák, búsak, bíborak.”

Igen, a halálról is. Életről. Gyerekkorról. Az igazságérzet szenvedélyéről. Ami úgy világít, mint egy lámpás. Másoknak utat mutat, de aki azzal van megverve, hogy nem bírja elengedni, nehezen viseli el, amit lát.

Éles kontúrokkal sejlik föl a könyv első harmadában a múlt. A háborús generációé, a mai ötvenesek szüleié. A baljós huszadik század. Sivító sziréna és a pincében egy biztonságot jelentő mackó. Később a csalán csípése. Hétköznapi apróságok, amikbe kapaszkodni lehet. Nagy szüksége van erre az eszköztárra a második részben megismert tanárembernek, aki érzékszervi fogyatékos gyerekekkel foglalkozik. Ez a legfontosabb tudás, amit átadhat: a túlélés képességéé. Miközben neki, az utazó gyógypedagógusnak, ki kell bírnia, hogy nem segíthet mindenkin. Nem csak azért, mert az élet ilyen, hanem mert, akinek dolga lenne ehhez feltételeket teremteni, nem teszi meg.

És ekkor a lámpás csodalámpássá változik. Csak meg kell dörzsölni, és áradnak belőle a mesék. Gyógyítanak, hűsítik a homlokot, és közben okosan, észrevétlenül megtanítanak matematikául, földrajzul, vagy emberül.

Gyerekekről szólnak, felnőttekről, a léleketetőről és a kígyókirályról – aki talán csak egy kígyóuborka. Szikrázva rajzolnak ívet.

Mesélni gyereknek ártalmatlan dolgokról szokás. S valóban, mi a hétfejű sárkány és a gonosz boszorkány a háborútól még sebhelyes épületekben lakó, zúzott testű-lelkű emberek életéhez képest?

Lázár Júlia

Részlet a szerző előszavából

„Gyermekkorom, szakmai életpályám és magánéletem egyes történései, mint macska gyomrából a szőrcsomók, feltolulnak, kikívánkoznak. A könyvben szereplő írások segítenek a túlélésben – nekem. Cseppjeiben koránt sem a tiszta vizű tenger tükröződik. Arcunkat azonban nem csak csillogó tengerszem, hanem pocsolya, hínáros tó vagy a mocsár tenyérnyi szabad vízfelületében is láthatjuk.”

Rostás Margaréta: Hegedűs dal (Igazgyöngy Alapítvány)

Részletek Sulyok Blanka recenziójából

Lehetne naiv, naplószerű könyvet írni ilyen élettapasztalatokból, valószínűleg már csak a puszta „események” dokumentumszerű rögzítéséből is figyelemreméltó olvasmány születne. Szabó Anna azonban ennél jóval többet nyújt. Írása nemcsak a túlélésben segít, neki, és persze nekünk is, és nemcsak azt mutatja meg, hogy miképp is szabadulhatnak meg sebeink a „salakdaraboktól”. A legfájdalmasabb alámerülések közepette is – gyönyörködtet. Mert olyan jól ír. Hogy az már szépirodalom.

Az egyes történetek lazán kapcsolódnak egymáshoz, de önmagukban is gyakran töredékesek és sejtelmesek, talán kibírhatatlanul kíméletlen lenne vakító fénnyel világítani be a múlt legsötétebb zugait.(…)Szüleinkben, nagyszüleinkben, akikbe sokáig mi szerettünk volna kapaszkodni, és akiket gyakran igazságtalanul okolunk személyes kudarcainkért. Megrendítő az a feloldozó szeretet és empátia, ahogy a narrátor ezekhez a „kisgyerekekhez” viszonyul. A megértő megbocsátás az, ami lehetővé teszi, hogy aztán saját, kisgyerekkori emlékeit se vádiratként olvassuk. Hanem, minden mesterkélt didaktikusságot nélkülöző, mégis világos figyelemfelhívásként – nincs nagyobb ínség, mint egy gyerek szeretetéhsége. („Varjatok mackót! Kössetek mackót! (…) Adjátok gyerekeiteknek, hetedíziglen. Öleljétek őket, hogy ölelhessenek.”)

Ahogy a saját gyerekkor, úgy a gyógypedagógusként átélt tapasztalatok megjelenítése is nélkülöz minden hamis érzelgést vagy megszépítő nosztalgiát. Az utazó gyógypedagógus, aki látássérült gyerekkel foglalkozik a legkülönbözőbb állami intézményekben, gyakran szembesül reménytelen élethelyzetekkel. Iskolát agyonnyomó bürokráciával vagy épp pedagógiai „vaksággal”, tehetetlen, nyomorban vergődő családokkal és dacos, kudarcra ítélt gyerekekkel. Ami miatt mégis fénnyel és színekkel telítődnek ezek az írások, az nem más, mint az a nagyon mély és tiszta forrásból fakadó, megértő, cinkos szeretet, ahogy a gyógypedagógus a gyerekekhez viszonyul. A tűpontos együttérzés, melyet a gyerekek érzékeny antennáikkal azonnal megéreznek, és ettől megnyílnak a magasra felhúzott, vastag falak, és megláthatjuk, ki lakik bennük valójában.

Felfénylő mesék a könyv utolsó harmadában. Színesek, szomorúak, vigasztalóak mégis. Gyógyítva tanítóak. Tündért rejtő, öreg fáról, megelevenedő kőmadárról, enyhülést kereső, árva hóemberről. Küzdelmekről, haragról, emberségről és megbocsátásról. Az Igazgyöngy Alapítvány nehézsorsú kis illusztrátorainak szemkápráztató, felkavaró, gyönyörű képeivel.

<< Két új e-könyv az OFOE Könyvesboltban 1.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.09.23.
Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el
Recseg-ropog a világ tartószerkezete, nem ok nélkül gondolják sokan, hogy a klímaválság, a koronavírus-járvány és az új európai háború az új hét csapás, és ki tudja, milyen nehézs...
(Forrás: g7.hu)
--
2022.09.23.
Rétvári: A Nemzeti alaptantervben jelentősen csökkentettük a tanulói terheket
„Nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti. Nem alaptanterv, mert a tanítást teljes...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.09.23.
Minőségi kulturális élmény elsőtől nyolcadik osztályig
Októbertől lehet pályázni az európai viszonylatban is egyedülálló Lázár Ervin-programra, amelynek célja, hogy szociális helyzettől függetlenül évente legalább egyszer minden 1–8. é...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2022.09.23.
Geszti: „Tanári diplomám most dörömböl a fiókban, és emlékeztet rá, hogy szolidaritást kell vállalni velük”
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ISKOLA, ahol becsülték a tudást, a tehetséget, a szorgalmat, a jellemet – és becsülték a tanárokat is. Ebben az ISKOLÁBAN tanított a regényb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.09.22.
SZTRÁJK: MIÉRT KELL FOLYTATNI? MIT ÉRTÜNK EL EDDIG?
A kormány csak arra vár, hogy kifáradjunk, lelombozódjunk, elveszítsük a lendületet. Ezt nem szabad megengedni!De van egy sokkal jobb érvünk. Bár érdemtelenül keveset beszélünk róla, de...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2022.09.21.
Óvodapedagógus-hiány: Minden nyolcadik állás betöltetlen Budapesten
A G7 készített egy részletes összeállítást a fővárosi önkormányzatok válaszaiból. A gazdasági portál az óvodapedagógusok helyzetéről érdeklődött, az óvodák – a bölcsődékkel...
(Forrás: 24.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep