Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2009. április 17. péntek, 5:39
Címkék:

A diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésében fontos jogokkal rendelkezik. Ennek célja a diákok érdekeinek hatékony érvényesítése. Az a diákönkormányzat, amelyik hatékonyan tud élni ezekkel a jogokkal, eredményes, sikeres szervezet lesz.
A rovatban szereplő – főként törvényi hivatkozásokra épülő – cikkeink kiegészítéseképpen a Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesülete (MODE) készített gyakorlatiasabb, életközelibb összeállítást diákok és tanárok számára.

Mi is a diákönkormányzat?

A diákönkormányzat definíciója a következő: A Diákönkormányzat (DÖK) a tanulók és/vagy tanulóközösségek és/vagy diákkörök által létrehozott, a tanulók érdekeinek képviseletére, jogaik és érdekeik érvényesítésére és igény szerint közös tevékenységük szervezésére alakított szervezet. A definícióból következik, hogy a DÖK-öt diákok, diákok csoportjai alakítják meg és működtetik. A DÖK nem csupán egy csapat diák: ideális esetben előre lefektetett célok érdekében dolgozó, feladatukat pontosan ismerő diákok szervezete.

Mit csinál a diákönkormányzat?

Mivel a diákönkormányzat a diákok szolgálatában működik, céljait, tevékenységét a diákok igénye határozza meg. A DÖK célokat fogalmaz meg magának, ezeket valamilyen folyamat, tevékenység révén eléri, megvalósítja. A DÖK tevékenységeit alapvetően négy csoportba sorolhatjuk:

  • érdekérvényesítés,
  • programszervezés,
  • gazdálkodás,
  • kapcsolattartás, marketing.

A DÖK alapvető feladata a diákok érdekeinek védelme, jogainak érvényesítése. Ide tartozik a problémafeltárás, a diákság képviselete, részvétel fegyelmi eljárásokban, részvétel az iskolai élet szabályainak alakításában.

A diákönkormányzatok szinte minden esetben szerveznek különböző programokat az iskolában. Ezek lehetnek sportversenyek, ünnepi műsorok, délutáni rendezvények, diáknapok. A törvényben biztosított egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezése a DÖK egyik fontos feladata.

A DÖK mint szervezet gazdálkodik különböző erőforrásaival. Saját vagyonának felhasználása, az iskola által rendelkezésre bocsátott eszközök hasznosítása, pályázatok írása és az adományszervezés tartozik ide.

A működéssel kapcsolatos információk terjesztése, a programok reklámozása fontos a DÖK sikeres működéséhez. A jó DÖK megfelelő kapcsolatot ápol a pedagógusokkal, az iskola vezetésével, a diákokkal, diákszervezetekkel, az iskolai élet minden érintettjével.

Mihez van joga a DÖK-nek?

A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) számos jogkört biztosít a diákönkormányzatnak. Ezek hat csoportba sorolhatók.

Döntési jog

A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével szabadon dönthet az alábbi kérdésekben:

  • saját működéséről (ez a DÖK SZMSZ),
  • tisztségviselőinek megválasztásáról,
  • anyagi eszközeinek felhasználásáról,
  • egy tanítás nélkülimunkanap programjáról (diáknap).

Egyetértési jog („Vétójog”)

A DÖK egyetértése nélkül az alábbi kérdésekben nem hozható döntés:

  • az iskolai SZMSZ-ben a tanulókra vonatkozó valamennyi kérdésben;
  • szociális juttatások elveinek meghatározásakor (tankönyvtámogatás odaítélésének elve);
  • az iskolai házirend valamennyi pontjában;
  • ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása elveinek meghatározásakor;
  • első tanítási óra max. 45 perccel korábban történő megkezdése (legkorábban 7:15);
  • tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek megrendelése.

Véleményezési jog

A DÖK véleményét kötelező kikérni a tanulók nagyobb közösségét (házirendben meghatározott szám vagy arány) érintő minden kérdésben; szóbeli érettségi időpont megállapításakor; intézményvezető megbízása, megbízásának visszavonása; iskolai, kollégiumi munkaterv; fenntartói irányítással összefüggően (pl. bezárás) stb. A DÖK véleményét a döntéshozó nem köteles figyelembe venni.

Tanácskozási jog

A DÖK képviselője részt vehet tanácskozásokon, és beleszólhat a vitába (pl. nevelőtestületi ülésen).

Javaslattételi jog

A DÖK javaslatot tehet a tanulókat érintő valamennyi kérdésben, erre az igazgatónak vagy a nevelőtestületnek 30 napon belül érdemben reagálnia kell, de nem feltétlenül lesz érdemi következménye.

Egyéb, szerzett jogok

A DÖK a felsoroltakon kívül egyéb, jogszabályban lefektetett jogokkal is rendelkezik. Ilyenek: érettségi lebonyolításában való részvétel; iskolaszékbe bizonyos számú diák delegálása; szövetséget létesíthet, ill. szövetséghez csatlakozhat; térítésmentesen használhatja az iskola termeit, berendezéseit, ha ezzel nem zavarja a tanítást, stb.

Mint láthattuk, a diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésben fontos jogokkal rendelkezik. Ennek célja a diákok érdekeinek hatékony érvényesítése. Az a diákönkormányzat, amelyik hatékonyan tud élni ezen jogaival, eredményes, sikeres szervezet lesz.

Hogyan működik a DÖK?

A diákönkormányzat működésével kapcsolatos kérdésekről maga dönt. A működéssel kapcsolatos szabályokat a diákönkormányzat Szervezet és Működési Szabályzata tartalmazza. Ebben a dokumentumban célszerű a következő kérdéseket szabályozni:

  • a DÖK célkitűzései,
  • a DÖK cél szerinti tevékenysége,
  • a tagok jogai, kötelezettségei,
  • szervezeti felépítés (hogy néz ki a DÖK, tagok, tisztségek),
  • DÖK tagok megválasztásának, visszahívásának módja,
  • elnök és egyéb tisztségviselők megválasztása, visszahívása, feladatai,
  • diákközgyűlés összehívására vonatkozó szabályok,
  • lehetséges munkacsoportokra, felelősökre vonatkozó előírások,
  • az ülésekre vonatkozó szabályok (ki, mikor, hol szervezi meg, hívja össze),
  • gazdálkodás, pénzkezelés,
  • egyéb kérdések,
  • záró rendelkezések, formai követelmények: elfogadás, jóváhagyás napja, hitelesítő aláírások, nyilvánosságra vonatkozó rendelkezések.

A működés egyik alapvető kérdése a tagválasztás. A DÖK-tagokat választhatják közvetlenül a diákok vagy a diákok által kijelölt képviselők. Az iskola, kollégium bármely diákja tagja lehet a DÖK-nek. Célszerű a tagok létszámát az intézmény méretéhez igazítani. Egy 1-200 fős iskolában felesleges 30-40 fős diákönkormányzatot működtetni. A létszámot természetesen befolyásolják a DÖK által végzett feladatok is.

A megválasztott DÖK tagok közül a szabályozástól függően a diákság vagy a DÖK-tagok vezetőket választanak. A diákönkormányzat elnökét és helyettesét minden esetben ajánlott megválasztani. Természetesen a helyi sajátosságoknak, feladatoknak megfelelően lehetnek egyéb tisztségek is (médiafelelős, programfelelős stb.) Fontos, hogy legyen egy tisztségviselő, aki a pénzügyekért, a gazdálkodásért felel.

Tevékenysége során a diákönkormányzatnak alapvető céljait kell szem előtt tartania. Ezek mentén végzi különböző tevékenységeit. Munkája során fontos, hogy számoljon a következőkkel:

  • a diákok igényei, hozzáállása,
  • a DÖK erőforrásai,
  • iskolai hagyományok,
  • az iskola támogatása,
  • a DÖK-tagok munkája.

Arra, hogy mit csináljon egy diákönkormányzat, nincs tökéletes recept. Fontos azonban, hogy mindig a diákok érdekeit, igényeit tartsák szem előtt, és éljenek jogaikkal, lehetőségeikkel.

Mi a diákközgyűlés?

Közgyűlést minden tanévben legalább egyszer össze kell hívni; ezt a közoktatási törvény 63. § (1) mondja ki. Célja a DÖK működésének és a tanulói jogok érvényesülésének, valamint a házirendben foglaltak érvényesülésének áttekintése.

A jogszabály megkülönböztet évi rendes és rendkívüli diákközgyűlést.

Évi rendes közgyűlés: a diákközgyűlést iskolai, kollégiumi DÖK vezetője hívja össze évente egyszer (tehát nem az igazgató). Időpontját a DÖK határozza meg. Az iskola, a DÖK és a kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszakban végzett munkájáról, elsősorban a gyermeki, tanulói jogok érvényesüléséről, az ezzel kapcsolatos történésekről és a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

A diákok kérdéseket tehetnek fel az iskola, a kollégium és a DÖK vezetőségének az iskola ügyeivel kapcsolatban. A diákközgyűlés napirendi pontjait legalább 15 nappal a közgyűlés előtt nyilvánosságra kell hozni.

Rendkívüli közgyűlés: akárhányszor összehívható, amennyiben szükséges; általában iskolabezárás miatt vagy DÖK-tagok lemondása után szokás megtartani. Itt nincs beszámolási kötelezettsége az igazgatónak, illetve a DÖK vezetőjének. Általában egy napirendi pontja van. Különben ugyanaz a menete, mint az évi rendes közgyűlésnek.

A diákközgyűlést meg lehet szervezni küldöttgyűlés formájában vagy a teljes diákság részvételével.

Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesülete

8 üzenet

  1. Milicz Ákos szerint:

    Vegyük figyelembe, hogy a jogok felsorolása értelemszer, de nem teljeskörű a cikkben és nem szó szerint idézi a jogszabályt! Pontos és aktuális listát érdemes pl. a jogtárból összeszedni a diákönkormányzat ill. diák-önkormányzat szavakra szűkítéssel!

    Vegyük észre, hogy a felsorolt DÖK tevékenységek között vannak fő tevékenységek (pl. érdekvédelem, programok megvalósítása) és kiegészítő, háttértevékenységek (gazdálkodás, ülésezés, marketing, stb.). Utóbbi a főtevékenységek érdekében merül fel!

  2. Juli szerint:

    Kedves Ákos! Megköszönjük, ha kiegészíti, korrigálja a felkerült anyagot. Nagyon jó lenne lépni ebben az ügyben és tenni valamit annak érdekében, hogy a diákönkormányzatok működése ne legyen ennyire formális. Persze tisztelet a kivételnek.

  3. Balogh György szerint:

    Kedves Ákos! Ez egy pedagógusoknak készült tájékoztató anyag, melynek célja a közérthetőség, nem a jogszabályok összeollózása. A jogszabályok pontos szövege a magyarorszag.hu-n bárki számára elérhető.
    Üdv, Gyuri

  4. Fóti Péter szerint:

    Kedves Szerzö/k/,

    Kétlem, hogy a cikk elején emlitett mondat megfelelne a valóságnak!

    A diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésében fontos jogokkal rendelkezik.

    En inkább azt gondolom, hogy az önkormányzat nagyon kevés dologban dönt! Az iskolában a legfontosabb kérdés, hogy mit és mennyit tanuljanak a gyerekek, hogyan összák be idejüket és a rendelkezésükre álló teret. Mindebbe nagyon kevés beleszólása van a diákönkormányzatnak. Ameddig az igy marad, addig senki se csodálkozzon, hogy nem müködik. Akit a kérdés jobban érdekel nézzen bele uj könyvembe az Utmutató rebellis tanároknak c. könyvbe (SAXUM 2009)

    Üdvözlettel

    Fóti Péter

  5. Balogh György szerint:

    Tisztelt Fóti Úr!

    A jogszabályok fontos jogosítványokat biztosítanak a diákönkormányzatoknak. A gyakorlat valóban azt mutatja, hogy ezekkel a jogokkal nem mindenhol tudnak/akarnak élni. Ennek megváltoztatásán több szervezet dolgozik hosszú évek óta, úgy gondolom, eredményesen.

    Ami könyvének reklámozását illeti, …

  6. Fóti Péter szerint:

    Kedves Balogh György!

    Mit irt volna a pontok után: Azt, hogy disznóság itt reklámot folytatni? Ha ezt, akkor azt gondolom nincs igaza: könyvem az adott témáról szól, gondolom ezt megirhatom és nincs kivetnivaló benne.

    Nem azzal van szerintem baj, hogy megvannak a jogok és nem él vele senki, hanem, hogy ezek a jogok ugy vannak megadva, hogy senki ne akarjon elni velük.

    Üdvözlettel

    Fóti Péter

  7. csilla szerint:

    Azt gondolom, hogy minden a pótlékkal bíró DÖK-tanár személyiségén múlik, mennyire nyitott, nennyire kommunikatív, aktív és interaktív személyiség: jogalkalmazás, fenntartó, iskolavezetés, pedagógusok-kollegák, tanulók , szülők helyzetének felmérése.

  8. Milicz Ákos szerint:

    Péter és György párbeszéde kapcsán egy másik aspektust is ajánlok figyelmetekbe: létezik-e az a jelenség, hogy a mai diákok nem érdeklődnek annyira közösségük, környezetük és saját jólétük, problémájuk iránt?
    Mert ha ez igaz, akkor ők ma a diákjogokkal sem akakrnak mit kezdeni, mert nem fontos nekik.

    Fontosabb lehet nekik a szombat esti buli, vagy az, hogy legyen feltöltve a mobiltelefon és az, hogy lehessen otthon internetezni. És ha egyébként nem bántják őket, akkor ők a diákjogok érvényesítése kapcsán is érdektelenek. Mert miért is lenne motivációjuk rá? Meg tudják fogalmazni az érdekeiket? Fontos ez nekik?

    És ha állításaim igazak, akkor már nem az a kérdés, hogy a pedagógusok személyisége milyen, vagy az iskola támogató attitűdű-e, hanem az, hogy hogyan tudnánk felkelteni a diákokban az akaratot és a kíváncsiságot a kollektív ügyek és a közösségi érdekérvényesítés iránt!

    Ti mit gondoltok erről? Van ötletetek?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.20.
L. Ritók Nóra: Ami beleég az emberbe
Ezek a történetek nem múlnak. És mindig jönnek újabbak. Küzdünk, harcolunk, végre az egyik helyen már nem jellemzők, de akkor felbukkan egy másik faluban. Vagy egy odaköltöző családban...
(Forrás: hvg.hu/a nyomor széle )
--
2020.09.19.
Az alsósok szülei is bemehetnek gyerekükkel a lázmérésre
Az érdekképviselet vezetője megkésettnek látja a hőmérőzést. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa nemrég azt nyilatkozta lapunknak, nemhogy iskolaorvosokból, még...
(Forrás: Népszava)
--
2020.09.19.
ásler: Kizárt, hogy minden osztályban megjelenjen a koronavírus
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője hozzátette, számoltak azzal, hogy a vírus megjelenik az iskolákban, azt azonban kizárta, hogy mindegyik osztályban feltűnik a koronavírus....
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.19.
Több helyen az iskolaőrök lettek a maszkfelelősök, portások
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy pozitívan fogadták a tanárok és a diákok a szeptember elsején munkába állt iskolaőröket, igaz, a jelenlétük nem mindenkinek tetszik – tudta meg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.18.
A tanári elköteleződésről. Fontos-e, és mitől függ? Gönczöl Enikő írása
Aki ismeri az iskolák világát, az tudja, hogy az oktatásban semmilyen külső szándék nem válik valóra az ott dolgozók elköteleződése nélkül. Ezt akár szerencsének is tekinthetjük, amikor...
(Forrás: tani-tani online)
--
2020.09.18.
„Bőgtem az első tanítási napon” – Halácsy Péter az Indexnek
A gyerekeit szerette volna egy újragondolt iskolai struktúrában taníttatni Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, de miután nem találta a neki legjobban tetsző iskolát, a barátaival sajá...
(Forrás: index)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep