A diákönkormányzat

Mi is a diákönkormányzat?

A diákönkormányzat definíciója a következő: A Diákönkormányzat (DÖK) a tanulók és/vagy tanulóközösségek és/vagy diákkörök által létrehozott, a tanulók érdekeinek képviseletére, jogaik és érdekeik érvényesítésére és igény szerint közös tevékenységük szervezésére alakított szervezet. A definícióból következik, hogy a DÖK-öt diákok, diákok csoportjai alakítják meg és működtetik. A DÖK nem csupán egy csapat diák: ideális esetben előre lefektetett célok érdekében dolgozó, feladatukat pontosan ismerő diákok szervezete.

Mit csinál a diákönkormányzat?

Mivel a diákönkormányzat a diákok szolgálatában működik, céljait, tevékenységét a diákok igénye határozza meg. A DÖK célokat fogalmaz meg magának, ezeket valamilyen folyamat, tevékenység révén eléri, megvalósítja. A DÖK tevékenységeit alapvetően négy csoportba sorolhatjuk:

• érdekérvényesítés,
• programszervezés,
• gazdálkodás,
• kapcsolattartás, marketing.

A DÖK alapvető feladata a diákok érdekeinek védelme, jogainak érvényesítése. Ide tartozik a problémafeltárás, a diákság képviselete, részvétel fegyelmi eljárásokban, részvétel az iskolai élet szabályainak alakításában.

A diákönkormányzatok szinte minden esetben szerveznek különböző programokat az iskolában. Ezek lehetnek sportversenyek, ünnepi műsorok, délutáni rendezvények, diáknapok. A törvényben biztosított egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezése a DÖK egyik fontos feladata.

A DÖK mint szervezet gazdálkodik különböző erőforrásaival. Saját vagyonának felhasználása, az iskola által rendelkezésre bocsátott eszközök hasznosítása, pályázatok írása és az adományszervezés tartozik ide.

A működéssel kapcsolatos információk terjesztése, a programok reklámozása fontos a DÖK sikeres működéséhez. A jó DÖK megfelelő kapcsolatot ápol a pedagógusokkal, az iskola vezetésével, a diákokkal, diákszervezetekkel, az iskolai élet minden érintettjével.

Mihez van joga a DÖK-nek?

A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) számos jogkört biztosít a diákönkormányzatnak. Ezek hat csoportba sorolhatók.

Döntési jog

A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével szabadon dönthet az alábbi kérdésekben:

• saját működéséről (ez a DÖK SZMSZ),
• tisztségviselőinek megválasztásáról,
• anyagi eszközeinek felhasználásáról,
• egy tanítás nélkülimunkanap programjáról (diáknap).

Egyetértési jog („Vétójog”)

A DÖK egyetértése nélkül az alábbi kérdésekben nem hozható döntés:

• az iskolai SZMSZ-ben a tanulókra vonatkozó valamennyi kérdésben;
• szociális juttatások elveinek meghatározásakor (tankönyvtámogatás odaítélésének elve);
• az iskolai házirend valamennyi pontjában;
• ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása elveinek meghatározásakor;
• első tanítási óra max. 45 perccel korábban történő megkezdése (legkorábban 7:15);
• tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek megrendelése.

Véleményezési jog

A DÖK véleményét kötelező kikérni a tanulók nagyobb közösségét (házirendben meghatározott szám vagy arány) érintő minden kérdésben; szóbeli érettségi időpont megállapításakor; intézményvezető megbízása, megbízásának visszavonása; iskolai, kollégiumi munkaterv; fenntartói irányítással összefüggően (pl. bezárás) stb. A DÖK véleményét a döntéshozó nem köteles figyelembe venni.

Tanácskozási jog

A DÖK képviselője részt vehet tanácskozásokon, és beleszólhat a vitába (pl. nevelőtestületi ülésen).

Javaslattételi jog

A DÖK javaslatot tehet a tanulókat érintő valamennyi kérdésben, erre az igazgatónak vagy a nevelőtestületnek 30 napon belül érdemben reagálnia kell, de nem feltétlenül lesz érdemi következménye.

Egyéb, szerzett jogok

A DÖK a felsoroltakon kívül egyéb, jogszabályban lefektetett jogokkal is rendelkezik. Ilyenek: érettségi lebonyolításában való részvétel; iskolaszékbe bizonyos számú diák delegálása; szövetséget létesíthet, ill. szövetséghez csatlakozhat; térítésmentesen használhatja az iskola termeit, berendezéseit, ha ezzel nem zavarja a tanítást, stb.

Mint láthattuk, a diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésben fontos jogokkal rendelkezik. Ennek célja a diákok érdekeinek hatékony érvényesítése. Az a diákönkormányzat, amelyik hatékonyan tud élni ezen jogaival, eredményes, sikeres szervezet lesz.

Hogyan működik a DÖK?

A diákönkormányzat működésével kapcsolatos kérdésekről maga dönt. A működéssel kapcsolatos szabályokat a diákönkormányzat Szervezet és Működési Szabályzata tartalmazza. Ebben a dokumentumban célszerű a következő kérdéseket szabályozni:

• a DÖK célkitűzései,
• a DÖK cél szerinti tevékenysége,
• a tagok jogai, kötelezettségei,
• szervezeti felépítés (hogy néz ki a DÖK, tagok, tisztségek),
• DÖK tagok megválasztásának, visszahívásának módja,
• elnök és egyéb tisztségviselők megválasztása, visszahívása, feladatai,
• diákközgyűlés összehívására vonatkozó szabályok,
• lehetséges munkacsoportokra, felelősökre vonatkozó előírások,
• az ülésekre vonatkozó szabályok (ki, mikor, hol szervezi meg, hívja össze),
• gazdálkodás, pénzkezelés,
• egyéb kérdések,
• záró rendelkezések, formai követelmények: elfogadás, jóváhagyás napja, hitelesítő aláírások, nyilvánosságra vonatkozó rendelkezések.

A működés egyik alapvető kérdése a tagválasztás. A DÖK-tagokat választhatják közvetlenül a diákok vagy a diákok által kijelölt képviselők. Az iskola, kollégium bármely diákja tagja lehet a DÖK-nek. Célszerű a tagok létszámát az intézmény méretéhez igazítani. Egy 1-200 fős iskolában felesleges 30-40 fős diákönkormányzatot működtetni. A létszámot természetesen befolyásolják a DÖK által végzett feladatok is.

A megválasztott DÖK tagok közül a szabályozástól függően a diákság vagy a DÖK-tagok vezetőket választanak. A diákönkormányzat elnökét és helyettesét minden esetben ajánlott megválasztani. Természetesen a helyi sajátosságoknak, feladatoknak megfelelően lehetnek egyéb tisztségek is (médiafelelős, programfelelős stb.) Fontos, hogy legyen egy tisztségviselő, aki a pénzügyekért, a gazdálkodásért felel.

Tevékenysége során a diákönkormányzatnak alapvető céljait kell szem előtt tartania. Ezek mentén végzi különböző tevékenységeit. Munkája során fontos, hogy számoljon a következőkkel:

• a diákok igényei, hozzáállása,
• a DÖK erőforrásai,
• iskolai hagyományok,
• az iskola támogatása,
• a DÖK-tagok munkája.

Arra, hogy mit csináljon egy diákönkormányzat, nincs tökéletes recept. Fontos azonban, hogy mindig a diákok érdekeit, igényeit tartsák szem előtt, és éljenek jogaikkal, lehetőségeikkel.

Mi a diákközgyűlés?

Közgyűlést minden tanévben legalább egyszer össze kell hívni; ezt a közoktatási törvény 63. § (1) mondja ki. Célja a DÖK működésének és a tanulói jogok érvényesülésének, valamint a házirendben foglaltak érvényesülésének áttekintése.

A jogszabály megkülönböztet évi rendes és rendkívüli diákközgyűlést.

Évi rendes közgyűlés: a diákközgyűlést iskolai, kollégiumi DÖK vezetője hívja össze évente egyszer (tehát nem az igazgató). Időpontját a DÖK határozza meg. Az iskola, a DÖK és a kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszakban végzett munkájáról, elsősorban a gyermeki, tanulói jogok érvényesüléséről, az ezzel kapcsolatos történésekről és a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

A diákok kérdéseket tehetnek fel az iskola, a kollégium és a DÖK vezetőségének az iskola ügyeivel kapcsolatban. A diákközgyűlés napirendi pontjait legalább 15 nappal a közgyűlés előtt nyilvánosságra kell hozni.

Rendkívüli közgyűlés: akárhányszor összehívható, amennyiben szükséges; általában iskolabezárás miatt vagy DÖK-tagok lemondása után szokás megtartani. Itt nincs beszámolási kötelezettsége az igazgatónak, illetve a DÖK vezetőjének. Általában egy napirendi pontja van. Különben ugyanaz a menete, mint az évi rendes közgyűlésnek.

A diákközgyűlést meg lehet szervezni küldöttgyűlés formájában vagy a teljes diákság részvételével.

Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesülete