Bűnmegelőzés és konfliktuskezelés

Alternatív módszerek Nagybörzsönyben

A program kezdeti szakaszában, idén februárban, a szervezők személyes interjúk segítségével tárták fel a helybeliek véleményét, igényeit és kompetenciáit, valamint megismerték a település életét megnehezítő problémákat, a közösséget megosztó törésvonalakat. A helyzetfeltárást követően kialakított, településre szabott szolgáltatásterv rugalmasan igazodott a helyi viszonyokhoz.

A projekt két tartópillére a közösségépítés és az alternatív vitarendezés módszere volt. A különböző területek szakembereinek együttműködésével lezajlott közösségépítő tevékenységek (hétvégi gyerekfogalkozások; baba-mama csoport; ruhabörze megszervezése; önkéntesek szervezése egy helyi játszótér megépítéséhez; érdekek és információ közvetítése az általános iskola megtartása és fejlesztése érdekében), valamint a jövőbeni konfliktusok megoldását elősegíteni hivatott helyi vitarendezési szakemberek kommunikációs, tolerancia- és mediációs képzései adták a tevékenységek gerincét. A képzési sorozat 50 órás volt, a csoport 14 főből állt. Okleveles mediátorrá nyolc helyi lakos vált a projekt befejezésére. A három hónap alatt közel húsz program, csoportfoglalkozás, fórum, előadás, közösségi beszélgetés valósult meg.

A program szabta viszonylag szűk időkeret ellenére a három hónap végére kirajzolódtak a közösséget érintő legfontosabb kérdések, valamint érezhetően javult az ezekkel kapcsolatos, érintettek közti kommunikációs kultúra.

A nagybörzsönyi lakosokból, ottani szociális és oktatási szolgáltatásokat nyújtó, valamint közbiztonságért felelős szakemberekből álló, kiképzett mediátorok szakértelme és elkötelezettsége garanciát jelent a fenntarthatóságra.
A helyi konfliktuskezelési és megelőzési intézményrendszer keretei közt a helybéli közvetítők az oktatásukat végző szakemberekkel karöltve már négy ügyben kezdték meg az alternatív vitarendezés módszereinek alkamazását.

A projekt során Hajdú Eszter rendezésében egy tizenöt perces rövidfilm is készült. A szervezők a film segítségével szeretnék eljuttatni más településekhez is a program legfőbb üzenetét: a békés vitarendezés módszerei mindenki számára elérhetők, alkalmazásuk pedig nagyban megkönnyítheti a lakóközösségek életét, hosszú távon javítva ezzel életminőségüket.

A sikeresen megvalósított modellprogram más, a közösségfejesztésért és a helyi problémák megoldásáért aktívan tenni kívánó települések számára is elérhető, adaptálható segítség lehet.

Az alternatív vitarendezés

Az alternatív vitarendezés fogalomköre konfliktuskezelési és tárgyalástechnikai módszereket foglal magában. A módszerek közös jellemzője, hogy egy harmadik semleges fél, egy konfliktuskezelő szakember segítségével a konfliktusban álló felek úgy zárják le a konfliktusaikat, hogy érdekeik nagymértékben érvényesülnek, negatív érzelmeik semlegesítődnek, a kapcsolatok általában stabilizálódnak. A módszerek alkalmazásával mód nyílik arra, hogy a vitából mindenki nyertesként kerüljön ki.

A mediáció az alternatív vitarendezés egy formája. Az eljárásban, melyben a felek önként vesznek részt, egy pártatlan közvetítő segíti az érintetteket, hogy tisztázzák konfliktusuk mibenlétét és problémájukra maguk találják meg az összes érintett számára előnyös megoldást. A mediáció hatása abban áll, hogy képes a feleket egymás felé fordítani, köztük új viszonyulást kialakítani. Kapcsolatuk újszerű és közös felfogásának megteremtésével nyitja meg az utat arra, hogy a felek közös érdekeik mentén egyezségre jussanak.

A települési közösségfejlesztés

A települési közösségfejlesztés egy adott lokalitásban élő emberek aktivizálásával, valamint kapcsolataik, tudásuk és érdekérvényesítő képességük fejlesztése által járul hozzá a település fejlesztéséhez és az ottlakók életminőségének javulásához. A közösségfejlesztés legfontosabb területei a szükségletekre épülő helyi kezdeményezések segítése, a helyi nyilvánosság csatornáinak megnyitása, a közösségi cselekvésért elköteleződő emberek és csoportok megerősítése és a közösség bevonása a helyi döntés-előkészítési folyamatokba.

A közbizalom helyi szintjének emelkedése maga után vonja a közösségi kezdeményezések számának növekedését, a közérdekű önkéntesség fejlődését, valamint a helyi identitás és az együttélési normák legitimitásának erősödését is. Mindez segíti a különböző szektorok közötti hatékony együttműködést és végső soron jelentősen növeli a települések lakosságmegtartó, forrásvonzó és forrásfelhasználó képességét.

A Foresee Kutatócsoport Nonprofit Közhasznú Kft.

A 2008. májusban alapított közhasznú szervezet kutató, képző, programfejlesztő, tanácsadó és nemzetközi hálózatépítő tevékenységével hozzá kíván járulni a társadalmi egyenlőtlenségek és előítéletek kialakulásának megelőzéséhez, csökkentéséhez valamint az alternatív konfliktuskezelési technikák szemléletének és gyakorlatának elterjesztéséhez. Kiemelt alapelve a szakterületen működő szervezetek és intézmények partnerségének elősegítése és a szakmaközi együttműködés fejlesztése. További információ: www.foresee.hu.

(Sajtóanyag)