Férj: Nem tudom, mindjárt megnézem. (Előveszi a tévéújságot.) Előbb lássuk a bemutatócsatornát, aztán végigmegyek az adókon…
Zene: Verdi: Szabadság-kórus
(A zene alatt berendezik a börtöncellát.)
Fogoly: Egy vagonban érkeztünk. A váltók kattogásából tudtam mindig, merre járunk. Vasutas voltam Hatvanban. 1949-ben Szolnokon tüntetést rendeztek Mindszenty bíboros kiszabadítása érdekében. Néhány órával a tüntetés után letartóztattak a hatvani állomáson. Azzal vádoltak, hogy részt vettem a tüntetésen. Megmutattam a menetlevelemet: akkor érkeztem tizennégy órás vasúti szolgálatról az ország másik feléből. – Akkor a maga rohadt felesége vett részt a tüntetésen – mondta az ávós. – Nőtlen vagyok – mondtam. – Sebaj – felelte a hadnagy. – Az is marad.
Cseri Jancsi: Engemet meg a kocsmábúl hoztak egyenesen. Ott mulattunk a cimborákkal. Hamar fejbecsapott a pályinka. Tökrészegen szuszogtam az asztal alatt, ők meg danászgattak, hogy „Horthy Miklós katonája vagyok” meg hasonló nótákat. Felpofoztak, bevittek. A danászókat elengedték, engemet benntartottak. Az állt a végzésen: „Bár bebizonyosodott, hogy Cseri János részegsége miatt a dalolásban nem vett részt, feltehető, hogy józan állapotban velük énekelt volna. A magyar állam biztonsága érdekében Cseri Jánost hat hónapra internálom.”
Ajtai: Vagy az a nyomorult Mauthner. Csepelen, az üzemben ő volt a helyi ávós besúgó. Az ÁVO megbízta, írja össze azokat a dolgozókat, akik antikommunista érzelmeikről ismeretesek. Mauthner összeírta pártállásra való tekintet nélkül huszonnégy haragosát, és a listát aláírta. Mauthnert is beszállították. Együtt kerültek ide, Recskre. Minden éjjel pokrócba csavarták, és véresre verték. Mióta ismerik a történetét, nem verik.
Börtönőr: Nem vagytok még elég fáradtak, rohadt hazaárulók! Az anyátok keservit! Melyik nem tudja még befogni a pofáját?! Maga velem jön. Kifelé!
Zene: Bunkócska
(A zene alatt átrendezik a színpadot irodának.)
Őrmester: (fenyegetően) Jól van. Kezdjük elölről! Mikor került kapcsolatba az imperialista kémekkel?
Fogoly: Nem voltam kapcsolatban semmiféle imp…
Őrmester: Jól van, akkor máshogy kérdezem: kitől kapta Orwell könyvét, az 1984-et? Ne tagadja, megtaláltuk magánál.
Fogoly: A nagynénémtől kaptam, de még nem olvastam.
Őrmester: Akkor honnan tudott a televízió gépről, ha nem belőle?
Fogoly: A BBC-t hallgattam.
Őrmester: Hiába akarja hallgatni. Sikeresen zavarjuk a rohadékok adását.
Fogoly: Angolul hallgattam.
Őrmester: Ááá, szóval angolul hallgatta a kenyéradó gazdáit?!
Fogoly: (ingerülten) Angol irodalmi adásokat hallgattam.
Őrmester: A magyar irodalom nem elég jó neki. Söpredék! Álljon fel! Mély térdhajlítás! (A Gyorsírónak diktálva.) „Elismerem, hogy súlyosan vétkeztem a dolgozó magyar nép és a Magyar Népköztársaság törvényei ellen. Engedve gerinctelenségemnek és pénzszerzési viszketegségemnek családom diverzáns elemeivel vettem fel a kapcsolatot, és kémtevékenységet folytattam az imperialista titkosszolgálat ügynökeként. Továbbá: fegyveres felkelést szerveztem a Népköztársaság megdöntésére. Megbízóimtól a rádión át kaptam az utasításokat. Elismerem, hogy könnyű szívvel árultam el hazámat, mert mérhetetlenül gyűlölöm a magyar népet.” Megvan? Írja alá!
Őrmester: Hiába tagad. Ha nem írja alá azonnal a vallomását, kiegészíttetem a következő csinos kis passzussal: „Elismerem, hogy kémtevékenységemben hasznos segítséget nyújtott a feleségem.” Mit is mondtak? Várandós az asszonyka?
Fogoly: (Szó nélkül, összeszorított fogakkal aláírja.)
Őrmester: Rossz időnek néz elébe, barátom. (Uzsonnát csomagol ki.) Az én órámat holnap reggel öt harminckor újra felhúzom. (Nyel.) Magát is felhúzzák. (Odaad neki egy darabot az uzsonnájából.) Ez a maga vacsorája. Írhat a családjának, ha írni akar, és elbúcsúzhat tőlük. Ha aludni akar, párnát is kap. De altatószert nem adunk. Most este nyolc óra huszonhárom perc van. Reggel ötkor átvisszük a gyűjtőfogházba. Öt harminckor akasztás.
Zene: Amerika hangja
(Zene alatt berendezik a FALU-t: 3 pad a 3 tanya.)
(2 csendőr házkutatást tart, a padokból mindent kihajigálnak.)
1. csendőr: Mi ez? (Felmutatja a zacskókat.) Cukor? Liszt? Krumpli? Büdös áruhalmozó disznó! Ez legalább 3 év börtön! Indulás, majd ott bent megtanulod mi a tisztesség! (Az 1. gazdát kiráncigálják a színpadról.)
2. csendőr: (a másik padnál) Hol a hízód?
2. gazda: Nekem nincs…
2. csendőr: Mi az hogy nincs? Múlt héten még volt! Talán… (Elővesz a padból egy darab szalonnát.) Na, nézd csak, szalonna, kolbász… Szóval levágtad, te büdös… (Őt is elviszik.)
(A középső padnál összedugják a fejüket, úgy beszélgetnek.)
Házigazda: Hallottátok, házkutatás volt a szomszédoknál!
1. valaki: Az egyiket elvitték, mert levágta a hízóját.
2. valaki: A másikat meg azért. mert találtak nála 2 kiló cukrot, meg 3 kiló lisztet.
1. valaki: A rohadt ávós disznók!
(Az ávósok odalopakodnak, eldugják a fegyvereket a padba.)
2. valaki: Nálunk, a gyárban, megint emelték a normát, ha belegebedünk, sem tudjuk megcsinálni!
Házigazda: Annyiból, amit fizetnek, nem tudunk megélni a családommal…. És még hogy békekölcsön…!
(Az ávósok bejönnek, házkutatás, megtalálják a fegyvert.)
1. csendőr: Az anyádat, te büdös disznó! Fegyvert rejtegetsz!
2. csendőr: Ez a népköztársaság fegyveres megdöntésére irányuló cselekmény! Legalább tíz év! (Elviszi a Házigazdát és a Valakiket.)
Zene: Zokog ez a föld
(A zene alatt visszarendezik a börtönirodát.)
Börtönőr: (a földön gubbasztó Fogolyhoz vágja a motyóját) Fogja!
Fogoly: (Értetlenül nézi.)
Börtönőr: (türelmetlenül) A civil ruhája! Öltözzön át! Mindjárt meg fogják borotválni!
(Az íróasztalnál egy Őrmester ül.)
Őrmester: Neve? Anyja neve? Hová távozik?
Fogoly: Nem tudom.
Őrmester: (ingerülten) Hogyhogy? Mi az, hogy nem tudja?
Fogoly: (csöndben) Nem tudom, hogy hova visznek.
Őrmester: (unottan) Nem viszik magát sehova. Mehet haza ebédelni a feleségéhez. Éjjel meg má’… (Összeröhög a Börtönőrrel.) Értve? Tehát hova távozik?
Fogoly: Szilfa utca 17. Miért engednek ki?
Őrmester: Mit kérdez annyit? Kiengedik és kész. Örüljön, hogy megszabadul tőlünk. (Nejlonzsákban odadobja az egykor elkobozott értéktárgyakat.) Ezt írja alá! Nyugta, hogy átvette.
Fogoly: (Szótlanul áll, a földet bámulja.)
Börtönőr: (Ráförmed.) Mire vár?
Fogoly: (Szótlanul áll, a földet bámulja.)
Börtönőr: (Meglöki.) Menjen már a fenébe!
Zene: Kijössz velem
(A zene alatt berendezik a Trafikot, TRAFIK tábla fölé, Fogoly bemegy a trafikba.)
Fogoly: Jó napot!
Trafikos: Jó napot!
Fogoly: Egy doboz cigarettát kérek. Mennyibe kerül az mostanság?
Trafikos: Most szabadult?
Fogoly: Most…
Trafikos: A sógorom is ült két évet. Politikai. Annak is az első útja a trafikba vezetett.
Fogoly: Meglátszik rajtam?
Trafikos: Hát egy kicsit talán meglátszik. A sógoromnak is ilyen beteges színe volt. Persze, jöhetne kórházból is, de ott nem gyűrik a ruhát. Meddig volt benn?
Fogoly: Hét évig.
Trafikos: (Füttyent) Politikai?
Fogoly: Igen. Másfél év a halálraítéltek cellájában.
Trafikos: És most kiengedték?
Fogoly: Úgy látszik. Nagyon meglátszik rajtam?
Zene: Összekacsintanak
(TRAFIK tábla le, BÉRHÁZ tábla fel, Házmesterné a ház előtt sepreget.)
Házmesterné: Jaj, szentem. Maj’ meg sem ismertem! Hét év! Hát nem csoda!
Fogoly: A feleségem még itt lakik?
Házmesterné: Haza tetszett jönni? Uramisten! Hát persze, hogy itt lakik. Ő sem tudja, hogy haza tetszett jönni? Jóságos úristen! Hát persze, hogy itt lakik!
Fogoly: És a … fiam. Ő is?
Házmesterné: Egészséges. Semmi baja. Derék, szép nagy fiú lett belőle. Uramisten! (Noszogatja.) Tessék bejönni hozzánk! Tessék csak. Tudtam, hogy ártatlan. Tudtam, hogy egyszer haza tetszik jönni.
Fogoly: Nem nyitottak ajtót, pedig háromszor csengettem.
Házmesterné: Tessék bejönni hozzánk! Senki sincs otthon. A felesége dolgozni jár, a Gyurika meg még iskolában van. Nálam van a lakáskulcs. Tessék felmenni és lepihenni, míg a felesége haza nem jön. (Elindulnak kifelé.)
Fogoly: Maga is jön?
Házmesterné: Megmutatom, hogy a felesége melyik szobában lakik.
Fogoly: (Értetlenül) Melyik szobában?
Házmesterné: Tetszik tudni, most társbérlőik vannak. Azoknak utalták ki a két szobát. A felesége meg a Gyurika a cselédszobába költözött. A konyha és a fürdőszoba közös maradt.
Fogoly: Felmennék. Lepihenni.
Házmesterné: Menjen csak. Várjon kicsit. (Kávét és kalácsot hoz.) Fogja ezt. Rendesen kell ennie. Most ez a legfontosabb.
Zene: Fel vörösök, proletárok
(Megint előre kerül a szoba, a Férj és a Feleség csendben nézik a tévét.)
Férj: Amikor az ÁVO emberei hajnalban bejöttek, már tudtam, hogy elmarad az akasztás. Nem kötöztek meg, és nem törték el a karcsontjaimat, mint ahogy politikai foglyok akasztása előtt szokás. Még másfél évet töltöttem el ott, a siralomházban. Egy alkalommal egészen az akasztófáig vittek. Csak ott mondták meg, hogy kivégzés – ismét – elmarad.
Zene: Magyar rapszódia
—
A zenei betétek szövege
Volt egy tánc
(Üres színpadon Férj és Feleség keringőzik.)
Hófehér hajó úszott a folyón
S összesimult a fiú s a lány
Színes lampion fénylett az égen
Mint a brosstű a mélykék ruhán
És a fedélzet zenével megtelt
Szólt a ringató, lassú románc
Aj, aj, aj, aj
Volt egy tánc, volt egy tánc
Ilyen szépet csak filmekben látsz.
(Férj lassan felveszi a zsákját és elindul.)
És a vonatok indultak sorra
És a fiú az ablakban állt
(Integetnek.)
És a vagonban nevettek rajta
(Feleség egyedül táncol.)
A harcedzett vén katonák
Hogyha férfi vagy, rejtsd el a könnyed
Mi lesz veled, ha a csatában jársz
(Férj be.)
Aj, aj, aj, aj
(Férj és Feleség együtt fordul egyet.)
Volt egy tánc, volt egy tánc
(Férj ki.)
Talán egyszer még lesz folytatás
(Feleség egyedül táncol.)
És a lángon, a halálon, füstön át
Úszik egy fehér hajó
És a vonatok megjöttek sorra
(Feleség didergősen áll, kendőt köt.)
Néhány békeév nekünk is járt
Aztán jött az a rettegett autó
És a ház előtt halkan megállt
És a mama az ablaknál állva
Újra évekig apámra várt
Aj, aj, aj, aj
Volt egy tánc, volt egy tánc
Talán egyszer még lesz folytatás
És a brosstűből szénre már nem telt
És a harmadik tél is lejárt
És egy hajnalon csöngettek hármat
És az apám az ajtóban állt
(Férj be, megölelik egymást.)
Azt se bántuk, hogy nem volt már semmink
(Lassúzás.)
Mindent elnyelt a nagy zálogház
Aj, aj, aj, aj
Volt egy tánc, volt egy tánc
Talán mégiscsak lesz folytatás
Egy tánc, egy tánc, egy tánc, egy tánc
(Keringő.)
És a börtönön, magányon, reményen át
Úszik egy fehér hajó
(Felveszik a zsákokat és elindulnak.)
De már szóltak a hírek s az ágyuk
Mondd, az életük miért lenne más
És mi mindent két bőröndbe gyűrtünk
De már nem ment az elindulás
(Színpad szélén megállnak.)
(Lassan visszajönnek, berendezik a színpadon a lakást: 2 fotel és egy tévé.)
Már csak csendesen nézik a tévét
Ahol ragyog egy másik világ
És ők nem kérik senkin se számon
Az elrabolt évek sorát
Pedig semmiért vesztek el álmok
Mint a zálogban hagyott ruhák
Hm, volt egy tánc
Volt egy tánc, volt egy tánc
S néha elhitték, lesz folytatás.
Bunkócska
Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót,
Amilyent sihedernyi koromban.
A szívembe nyilall, ez a szép, régi dal,
Kifakadnak a könnyeim nyomban!
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)
