Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2009. szeptember 18. péntek, 19:56
Címkék:

Volt egy tánc

Ünnepi műsorterv október 23-ára

Szereplők: Férj, Feleség, Fogoly, Börtönőr, Őrmester, Ajtai (rab), Cseri Jancsi (rab), Gyorsíró, 1. csendőr, 2. csendőr, 1. gazda, 2. gazda, Házigazda, 1. valaki, 2. valaki, Trafikos, Házmesterné

(Minden zeneszámra külön koreográfia)

Zene: Volt egy tánc

Feleség: Mi lesz ma este a tévében?

Férj: Nem tudom, mindjárt megnézem. (Előveszi a tévéújságot.) Előbb lássuk a bemutatócsatornát, aztán végigmegyek az adókon…

Zene: Verdi: Szabadság-kórus

(A zene alatt berendezik a börtöncellát.)

Fogoly: Egy vagonban érkeztünk. A váltók kattogásából tudtam mindig, merre járunk. Vasutas voltam Hatvanban. 1949-ben Szolnokon tüntetést rendeztek Mindszenty bíboros kiszabadítása érdekében. Néhány órával a tüntetés után letartóztattak a hatvani állomáson. Azzal vádoltak, hogy részt vettem a tüntetésen. Megmutattam a menetlevelemet: akkor érkeztem tizennégy órás vasúti szolgálatról az ország másik feléből. – Akkor a maga rohadt felesége vett részt a tüntetésen – mondta az ávós. – Nőtlen vagyok – mondtam. – Sebaj – felelte a hadnagy. – Az is marad.

Cseri Jancsi: Engemet meg a kocsmábúl hoztak egyenesen. Ott mulattunk a cimborákkal. Hamar fejbecsapott a pályinka. Tökrészegen szuszogtam az asztal alatt, ők meg danászgattak, hogy „Horthy Miklós katonája vagyok” meg hasonló nótákat. Felpofoztak, bevittek. A danászókat elengedték, engemet benntartottak. Az állt a végzésen: „Bár bebizonyosodott, hogy Cseri János részegsége miatt a dalolásban nem vett részt, feltehető, hogy józan állapotban velük énekelt volna. A magyar állam biztonsága érdekében Cseri Jánost hat hónapra internálom.”

Ajtai: Vagy az a nyomorult Mauthner. Csepelen, az üzemben ő volt a helyi ávós besúgó. Az ÁVO megbízta, írja össze azokat a dolgozókat, akik antikommunista érzelmeikről ismeretesek. Mauthner összeírta pártállásra való tekintet nélkül huszonnégy haragosát, és a listát aláírta. Mauthnert is beszállították. Együtt kerültek ide, Recskre. Minden éjjel pokrócba csavarták, és véresre verték. Mióta ismerik a történetét, nem verik.

Börtönőr: Nem vagytok még elég fáradtak, rohadt hazaárulók! Az anyátok keservit! Melyik nem tudja még befogni a pofáját?! Maga velem jön. Kifelé!

Zene: Bunkócska

(A zene alatt átrendezik a színpadot irodának.)

Őrmester: (fenyegetően) Jól van. Kezdjük elölről! Mikor került kapcsolatba az imperialista kémekkel?

Fogoly: Nem voltam kapcsolatban semmiféle imp…

Őrmester: Jól van, akkor máshogy kérdezem: kitől kapta Orwell könyvét, az 1984-et? Ne tagadja, megtaláltuk magánál.

Fogoly: A nagynénémtől kaptam, de még nem olvastam.

Őrmester: Akkor honnan tudott a televízió gépről, ha nem belőle?

Fogoly: A BBC-t hallgattam.

Őrmester: Hiába akarja hallgatni. Sikeresen zavarjuk a rohadékok adását.

Fogoly: Angolul hallgattam.

Őrmester: Ááá, szóval angolul hallgatta a kenyéradó gazdáit?!

Fogoly: (ingerülten) Angol irodalmi adásokat hallgattam.

Őrmester: A magyar irodalom nem elég jó neki. Söpredék! Álljon fel! Mély térdhajlítás! (A Gyorsírónak diktálva.) „Elismerem, hogy súlyosan vétkeztem a dolgozó magyar nép és a Magyar Népköztársaság törvényei ellen. Engedve gerinctelenségemnek és pénzszerzési viszketegségemnek családom diverzáns elemeivel vettem fel a kapcsolatot, és kémtevékenységet folytattam az imperialista titkosszolgálat ügynökeként. Továbbá: fegyveres felkelést szerveztem a Népköztársaság megdöntésére. Megbízóimtól a rádión át kaptam az utasításokat. Elismerem, hogy könnyű szívvel árultam el hazámat, mert mérhetetlenül gyűlölöm a magyar népet.” Megvan? Írja alá!

Őrmester: Hiába tagad. Ha nem írja alá azonnal a vallomását, kiegészíttetem a következő csinos kis passzussal: „Elismerem, hogy kémtevékenységemben hasznos segítséget nyújtott a feleségem.” Mit is mondtak? Várandós az asszonyka?

Fogoly: (Szó nélkül, összeszorított fogakkal aláírja.)

Őrmester: Rossz időnek néz elébe, barátom. (Uzsonnát csomagol ki.) Az én órámat holnap reggel öt harminckor újra felhúzom. (Nyel.) Magát is felhúzzák. (Odaad neki egy darabot az uzsonnájából.) Ez a maga vacsorája. Írhat a családjának, ha írni akar, és elbúcsúzhat tőlük. Ha aludni akar, párnát is kap. De altatószert nem adunk. Most este nyolc óra huszonhárom perc van. Reggel ötkor átvisszük a gyűjtőfogházba. Öt harminckor akasztás.

Zene: Amerika hangja

(Zene alatt berendezik a FALU-t: 3 pad a 3 tanya.)

(2 csendőr házkutatást tart, a padokból mindent kihajigálnak.)

1. csendőr: Mi ez? (Felmutatja a zacskókat.) Cukor? Liszt? Krumpli? Büdös áruhalmozó disznó! Ez legalább 3 év börtön! Indulás, majd ott bent megtanulod mi a tisztesség! (Az 1. gazdát kiráncigálják a színpadról.)

2. csendőr: (a másik padnál) Hol a hízód?

2. gazda: Nekem nincs…

2. csendőr: Mi az hogy nincs? Múlt héten még volt! Talán… (Elővesz a padból egy darab szalonnát.) Na, nézd csak, szalonna, kolbász… Szóval levágtad, te büdös… (Őt is elviszik.)

(A középső padnál összedugják a fejüket, úgy beszélgetnek.)

Házigazda: Hallottátok, házkutatás volt a szomszédoknál!

1. valaki: Az egyiket elvitték, mert levágta a hízóját.

2. valaki: A másikat meg azért. mert találtak nála 2 kiló cukrot, meg 3 kiló lisztet.

1. valaki: A rohadt ávós disznók!

(Az ávósok odalopakodnak, eldugják a fegyvereket a padba.)

2. valaki: Nálunk, a gyárban, megint emelték a normát, ha belegebedünk, sem tudjuk megcsinálni!

Házigazda: Annyiból, amit fizetnek, nem tudunk megélni a családommal…. És még hogy békekölcsön…!

(Az ávósok bejönnek, házkutatás, megtalálják a fegyvert.)

1. csendőr: Az anyádat, te büdös disznó! Fegyvert rejtegetsz!

2. csendőr: Ez a népköztársaság fegyveres megdöntésére irányuló cselekmény! Legalább tíz év! (Elviszi a Házigazdát és a Valakiket.)

Zene: Zokog ez a föld

(A zene alatt visszarendezik a börtönirodát.)

Börtönőr: (a földön gubbasztó Fogolyhoz vágja a motyóját) Fogja!

Fogoly: (Értetlenül nézi.)

Börtönőr: (türelmetlenül) A civil ruhája! Öltözzön át! Mindjárt meg fogják borotválni!

(Az íróasztalnál egy Őrmester ül.)

Őrmester: Neve? Anyja neve? Hová távozik?

Fogoly: Nem tudom.

Őrmester: (ingerülten) Hogyhogy? Mi az, hogy nem tudja?

Fogoly: (csöndben) Nem tudom, hogy hova visznek.

Őrmester: (unottan) Nem viszik magát sehova. Mehet haza ebédelni a feleségéhez. Éjjel meg má’… (Összeröhög a Börtönőrrel.) Értve? Tehát hova távozik?

Fogoly: Szilfa utca 17. Miért engednek ki?

Őrmester: Mit kérdez annyit? Kiengedik és kész. Örüljön, hogy megszabadul tőlünk. (Nejlonzsákban odadobja az egykor elkobozott értéktárgyakat.) Ezt írja alá! Nyugta, hogy átvette.

Fogoly: (Szótlanul áll, a földet bámulja.)

Börtönőr: (Ráförmed.) Mire vár?

Fogoly: (Szótlanul áll, a földet bámulja.)

Börtönőr: (Meglöki.) Menjen már a fenébe!

Zene: Kijössz velem

(A zene alatt berendezik a Trafikot, TRAFIK tábla fölé, Fogoly bemegy a trafikba.)

Fogoly: Jó napot!

Trafikos: Jó napot!

Fogoly: Egy doboz cigarettát kérek. Mennyibe kerül az mostanság?

Trafikos: Most szabadult?

Fogoly: Most…

Trafikos: A sógorom is ült két évet. Politikai. Annak is az első útja a trafikba vezetett.

Fogoly: Meglátszik rajtam?

Trafikos: Hát egy kicsit talán meglátszik. A sógoromnak is ilyen beteges színe volt. Persze, jöhetne kórházból is, de ott nem gyűrik a ruhát. Meddig volt benn?

Fogoly: Hét évig.

Trafikos: (Füttyent) Politikai?

Fogoly: Igen. Másfél év a halálraítéltek cellájában.

Trafikos: És most kiengedték?

Fogoly: Úgy látszik. Nagyon meglátszik rajtam?

Zene: Összekacsintanak

(TRAFIK tábla le, BÉRHÁZ tábla fel, Házmesterné a ház előtt sepreget.)

Házmesterné: Jaj, szentem. Maj’ meg sem ismertem! Hét év! Hát nem csoda!

Fogoly: A feleségem még itt lakik?

Házmesterné: Haza tetszett jönni? Uramisten! Hát persze, hogy itt lakik. Ő sem tudja, hogy haza tetszett jönni? Jóságos úristen! Hát persze, hogy itt lakik!

Fogoly: És a … fiam. Ő is?

Házmesterné: Egészséges. Semmi baja. Derék, szép nagy fiú lett belőle. Uramisten! (Noszogatja.) Tessék bejönni hozzánk! Tessék csak. Tudtam, hogy ártatlan. Tudtam, hogy egyszer haza tetszik jönni.

Fogoly: Nem nyitottak ajtót, pedig háromszor csengettem.

Házmesterné: Tessék bejönni hozzánk! Senki sincs otthon. A felesége dolgozni jár, a Gyurika meg még iskolában van. Nálam van a lakáskulcs. Tessék felmenni és lepihenni, míg a felesége haza nem jön. (Elindulnak kifelé.)

Fogoly: Maga is jön?

Házmesterné: Megmutatom, hogy a felesége melyik szobában lakik.

Fogoly: (Értetlenül) Melyik szobában?

Házmesterné: Tetszik tudni, most társbérlőik vannak. Azoknak utalták ki a két szobát. A felesége meg a Gyurika a cselédszobába költözött. A konyha és a fürdőszoba közös maradt.

Fogoly: Felmennék. Lepihenni.

Házmesterné: Menjen csak. Várjon kicsit. (Kávét és kalácsot hoz.) Fogja ezt. Rendesen kell ennie. Most ez a legfontosabb.

Zene: Fel vörösök, proletárok

(Megint előre kerül a szoba, a Férj és a Feleség csendben nézik a tévét.)

Férj: Amikor az ÁVO emberei hajnalban bejöttek, már tudtam, hogy elmarad az akasztás. Nem kötöztek meg, és nem törték el a karcsontjaimat, mint ahogy politikai foglyok akasztása előtt szokás. Még másfél évet töltöttem el ott, a siralomházban. Egy alkalommal egészen az akasztófáig vittek. Csak ott mondták meg, hogy kivégzés – ismét – elmarad.

Zene: Magyar rapszódia

A zenei betétek szövege

Volt egy tánc

(Üres színpadon Férj és Feleség keringőzik.)

Hófehér hajó úszott a folyón

S összesimult a fiú s a lány

Színes lampion fénylett az égen

Mint a brosstű a mélykék ruhán

És a fedélzet zenével megtelt

Szólt a ringató, lassú románc

Aj, aj, aj, aj

Volt egy tánc, volt egy tánc

Ilyen szépet csak filmekben látsz.

(Férj lassan felveszi a zsákját és elindul.)

És a vonatok indultak sorra

És a fiú az ablakban állt

(Integetnek.)

És a vagonban nevettek rajta

(Feleség egyedül táncol.)

A harcedzett vén katonák

Hogyha férfi vagy, rejtsd el a könnyed

Mi lesz veled, ha a csatában jársz

(Férj be.)

Aj, aj, aj, aj

(Férj és Feleség együtt fordul egyet.)

Volt egy tánc, volt egy tánc

(Férj ki.)

Talán egyszer még lesz folytatás

(Feleség egyedül táncol.)

És a lángon, a halálon, füstön át

Úszik egy fehér hajó

És a vonatok megjöttek sorra

(Feleség didergősen áll, kendőt köt.)

Néhány békeév nekünk is járt

Aztán jött az a rettegett autó

És a ház előtt halkan megállt

És a mama az ablaknál állva

Újra évekig apámra várt

Aj, aj, aj, aj

Volt egy tánc, volt egy tánc

Talán egyszer még lesz folytatás

És a brosstűből szénre már nem telt

És a harmadik tél is lejárt

És egy hajnalon csöngettek hármat

És az apám az ajtóban állt

(Férj be, megölelik egymást.)

Azt se bántuk, hogy nem volt már semmink

(Lassúzás.)

Mindent elnyelt a nagy zálogház

Aj, aj, aj, aj

Volt egy tánc, volt egy tánc

Talán mégiscsak lesz folytatás

Egy tánc, egy tánc, egy tánc, egy tánc

(Keringő.)

És a börtönön, magányon, reményen át

Úszik egy fehér hajó

(Felveszik a zsákokat és elindulnak.)

De már szóltak a hírek s az ágyuk

Mondd, az életük miért lenne más

És mi mindent két bőröndbe gyűrtünk

De már nem ment az elindulás

(Színpad szélén megállnak.)

(Lassan visszajönnek, berendezik a színpadon a lakást: 2 fotel és egy tévé.)

Már csak csendesen nézik a tévét

Ahol ragyog egy másik világ

És ők nem kérik senkin se számon

Az elrabolt évek sorát

Pedig semmiért vesztek el álmok

Mint a zálogban hagyott ruhák

Hm, volt egy tánc

Volt egy tánc, volt egy tánc

S néha elhitték, lesz folytatás.

Bunkócska

Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót,

Amilyent sihedernyi koromban.

A szívembe nyilall, ez a szép, régi dal,
Kifakadnak a könnyeim nyomban!

Hej, te bunkócska, te drága,

Hej, te eleven fa gircses-görcsös ága,

Te drága…! Segíts most!

Nagyapákról e dal unokákra maradt,

S unokákra maradt ez a szerszám.

Ha nagy baj van veled, soha el ne feledd,

Hogy van még bunkó, van még ezerszám!

Hej, te bunkócska, te drága,

Hej, te eleven fa gircses-görcsös ága,

Te drága…! Segíts most!

De majd eljő a nap, mikor ébred a rab,

S lekötött kezét, lábát kinyújtja,

Aki ellene volt, az a fűbe harap,

Mert a bunkó a földre lesújtja!

Hej, te bunkócska, te drága,

Hej, te elven fa gircses-görcsös ága,

Te drága…! Segíts most!

Amerika hangja

Tartsatok ki, tartsatok ki, (fel nem adni)

Közel már a szabadság!

Tartsatok ki, fel nem adni,

Véget ér a rabság!

Ezt harsogja Amerika Hangja,

Harcotokat támogatva,

A „művelt Nyugat” segít a bajban…

Egyáltalán nincs zavarban!

Mikor a rendet a testvéri tankok

Helyretenni megjelentek,

Csendes volt az éter…

Mert a magyar vér megint nem tétel!

A valóság csak ritkán szép,

Tudja ezt a Miszter!

Ezért játszik a Világtotóban

X-szel!

Tartsatok ki, tartsatok ki, (fel nem adni)…

Csak a jobbak, azok tudják,

A pesti utcák üzenete mélyül:

Választotta ezt az Isten

Szabadságnak színhelyéül.

Vörös Rém, ránk dübörög a tankod,

Csodált Nyugat, halld a harangot!

Vészjelzést most kinek adjunk?

Kinek fontos, hogy megmaradjunk?

A valóság csak ritkán szép,

Tudja ezt a Miszter!

Ezért játszik a Világtotóban

X-szel!

Tartsatok ki, tartsatok ki, (fel nem adni)…

Zokog ez a föld

Zokog ez a föld

Ezeregy év óta,

Hányféle megszálló,

Idegen rótta? Ó-ó

Zokog ez a föld…

Kifosztották

Rabló hordák,

Kilátszik már

Minden bordánk,

A Vörös Dögvésztől.

Zokog ez a föld…

Mi volnánk pogány, eretnek?

Szöges ágyba mások vetnek.

Csak tartsd a szád!-

Így intett jó anyánk.

Megfogyva bár,

De meg nem törve,

Hátunk már

Ifjan is görbe. Ó-ó

Zokog ez a föld…

Többször nem eszünk, mint igen,

Az osztályharc már csak ilyen,

Elvtárs, így fizet

A békekölcsön…

Suhanó, fekete

Pobjedák

Szántják a fénytelen

Éjszakát,

Ránk fagy a rettegés verejtéke,

Mikor lesz már ennek vége?

Kijössz velem

Kijössz velem, az utca vár?

Olyan lesz minden, akár egy utcabál,

Az utca vár, a jövő dalol,

Jókedvünk árad a föld alól,

Az utca vár, a jövő dalol,

Jókedvünk fortyog a föld alól

Táncol, táncol a múlt, a Föld forog,

Jókedved forr, akár a jó borod

Az utca vár…

A kis utcák sora fut be a térbe,

Erős szándék öltöztet talpig vérbe.

Utcakő, felveszünk, utolsó fegyverünk,

Végre, hogy merhetünk, végre élhetünk…

Az utca vár, a jövő dalol,

Jókedvvel jövünk a föld alól.

Összekacsintanak

Egyik bitang, másik gaz,

Ennyi biztos igaz!

Összekacsintanak

A nagyhatalmak felettünk.

Hullik a mi vérünk és az ő

Emberbarát könnyük.

Átrajzolják a térképet,

Egymás mohó kezét fogva.

Célra mutat a lézer,

Pontos az a bomba!

Egyik bitang, másik gaz,

Ennyi biztos igaz!

Erre nézve, arra intve,

Érdekükre feltekintve,

Az érdek nem is lehet más,

Szegény kicsi kintornás!

Mert miközben ő zenél,

Nagyhatalom nem henyél,

Neki térkép csak a táj,

Szuez, Duna vagy Altáj…

Egyik bitang, másik gaz,

Ennyi biztos igaz!

Dőljön össze minden ház,

Kirúgjuk az oldalát,

Felrúgják a szerződést,

Nyiszál a sok szemzőkés.

Hogy beoltsuk életünket,

Közben ők csak kéregetnek,

Sóvárogva néznek ránk,

Nyöghetik egy életen át.

Mert a világ humanista,

Az asztalon van egy lista,

Beleírva minden népnek,

Hiába mondják: elég lett!

Ha kis nép vagy, nem lehetsz nagy,

Játszunk veled mindennap.

Befutóra avagy tétre?

Vagy a világ függeléke!

Egyik bitang, másik gaz,

Ennyi biztos igaz!

Békét teremt sietve,

Kilencedét kivetve,

Megtizedeli a lelkünket,

Mint tanító: feleltet.

S aki szépen válaszol,

Az úttörő így dalol!,

Vagyis tudja már a leckét,

S elfeledte szép Vereckét…

Egyik bitang, másik gaz,

Ennyi biztos igaz!

Mindegyik bitang és gaz,

Ez sajnos így igaz!

Fel, vörösök, proletárok

Fel vörösök, proletárok,

Csillagosok, katonák,

Nagy munka vár ma reátok,

Állnak még a paloták.

Királyok, hercegek, grófok,

Naplopók és burzsoák,

Reszkessetek, mert feltámad

Az elnyomott proletár.

Világot megváltó szabadság,

Zászlaját fújja a szél.

Éljenek a leninisták,

És a nemzetköziség!

Éljenek a kommunisták,

És a nemzetköziség!

Kormorán: Magyar rapszódia

Európa közepén, mondd mit hívnak hazának,

hol a szavakra, s a csókra őrök nem vigyáznak

Hol a költő és a színész gyilkosa magának,

hol vér folyik a sebekből, de orvost nem találnak

Haj rege rajta.

Európa közepén, mondd mit hívnak hazának,

hol egymillió csillagra a földtől messze várnak

Hol bűnös és büntetlen egy templomban térdel,

hol felszántva a határ, hol végtelen az éjjel

Haj rege rajta.

Európa közepén, mondd mit hívnak hazának,

hol jövendölő bölcsek, hosszú telet várnak,

hol kerékbetört nemzedékek álmodtak hazát,

hol egyaránt ver zápor szolgát és királyt

Haj rege rajta.

(Összeállította: Hadnagy Márta.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.20.
L. Ritók Nóra: Ami beleég az emberbe
Ezek a történetek nem múlnak. És mindig jönnek újabbak. Küzdünk, harcolunk, végre az egyik helyen már nem jellemzők, de akkor felbukkan egy másik faluban. Vagy egy odaköltöző családban...
(Forrás: hvg.hu/a nyomor széle )
--
2020.09.19.
Az alsósok szülei is bemehetnek gyerekükkel a lázmérésre
Az érdekképviselet vezetője megkésettnek látja a hőmérőzést. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa nemrég azt nyilatkozta lapunknak, nemhogy iskolaorvosokból, még...
(Forrás: Népszava)
--
2020.09.19.
ásler: Kizárt, hogy minden osztályban megjelenjen a koronavírus
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője hozzátette, számoltak azzal, hogy a vírus megjelenik az iskolákban, azt azonban kizárta, hogy mindegyik osztályban feltűnik a koronavírus....
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.19.
Több helyen az iskolaőrök lettek a maszkfelelősök, portások
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy pozitívan fogadták a tanárok és a diákok a szeptember elsején munkába állt iskolaőröket, igaz, a jelenlétük nem mindenkinek tetszik – tudta meg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.18.
A tanári elköteleződésről. Fontos-e, és mitől függ? Gönczöl Enikő írása
Aki ismeri az iskolák világát, az tudja, hogy az oktatásban semmilyen külső szándék nem válik valóra az ott dolgozók elköteleződése nélkül. Ezt akár szerencsének is tekinthetjük, amikor...
(Forrás: tani-tani online)
--
2020.09.18.
„Bőgtem az első tanítási napon” – Halácsy Péter az Indexnek
A gyerekeit szerette volna egy újragondolt iskolai struktúrában taníttatni Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, de miután nem találta a neki legjobban tetsző iskolát, a barátaival sajá...
(Forrás: index)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep