Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2022. április 10. vasárnap, 10:55

Műveltség, tekintély, közélet

Részletek Knausz Imre A tanár dolga című írásából


Műveltségnek a továbbiakban az olyan világismeretet nevezem, amelyet egy közösség igaznak fogad el, azaz nem kell a mindennapi kommunikáció során újra és újra bizonyítani. A műveltség fogalmához szívesen kapcsolunk olyan jelzőket, mint „általános” vagy „nemzeti”, de világos, hogy az „általános műveltség” nem abban az értelemben általános, hogy mindenki rendelkeznék vele, és a „nemzeti műveltség” sem abban az értelemben nemzeti, hogy a nemzet egészét jellemezné. Egyesek műveltebbek, mások kevésbé azok, így a közösség különböző tagjai a közösség ügyeihez is különböző felkészültséggel tudnak hozzászólni.

(…)úgy van-e, hogy a társadalomnak az az osztálya, amely a műveltséget konstruálja és terjeszti – nevezzük értelmiségnek – nagyobb felkészültséggel tud hozzászólni a közügyekhez is? Azt a tézist szeretném megfogalmazni, hogy minden olyan kormányzati rendszerben, ahol mindenkinek egyenlő joga van beleszólni a közügyekbe, létszükséglet, hogy a politikai diskurzus ne egyszerűen csak eszmecsere legyen, hanem egyben kölcsönös edukáció is, amelyben a „művelt osztály”, az értelmiség szimbolikus konstrukciókkal segíti, hogy a „nép” pontosabban értse a saját helyzetét, és érdekeit artikulálni tudja, miközben persze az értelmiség folyamatosan tanul is a „néptől”, nevezetesen azt, hogy milyen is a valóság a maga meztelenségében. Egy ilyen edukatív viszonynak azonban magától értetődő feltétele a kölcsönös bizalom. Hogy az állampolgárok elhiggyék, hogy az értelmiségre érdemes legalábbis odafigyelni, mert tud valamit, ami mindenkinek hasznos lehet. És hogy az értelmiség is elhiggye: az iskolázatlan emberek hétköznapi tapasztalata olyan tudás, amely nélkül a műveltség üres. Ennek a kölcsönös bizalomnak az egyik oldala tehát az értelmiség tekintélye, a másik oldala pedig az értelmiség nyitottsága.(…) Azt a tézist szeretném megfogalmazni, hogy az igazi nagy veszélyt a demokrácia lehetőségére nem a műveltség hiánya jelenti, hanem a műveltségbe vetett bizalom megingása, a műveltség tekintélyének szétporladása.

(…)Először is a tudományos műveltség ahhoz nyújtana fogódzókat, hogy megértsük, miért történnek a dolgok. Hogy észrevegyük világunk működésének szabályszerűségeit. Ha ilyen tudásunk nincs, nemcsak az történik, hogy nem tudunk helyes magán- és közéleti döntéseket hozni, talán ennél is nagyobb baj, hogy befolyásolhatóvá válunk, és nemtudásunkat tudásnak fogjuk érezni. Viszont olyan világban élünk, ahol egyre kevésbé látszik szükségesnek az oksági összefüggések keresése. A világot egy grafikus felhasználói felület takarja el, és legtöbbször elég azt tudni, hogy mikor melyik gombot kell megnyomni. Hogy a gombnyomás hatására pontosan mi történik, az legtöbbször meghaladja az érdeklődésünk határait. 

(…)Másodszor a műveltség arra volna való, hogy észrevegyük a lehetőségeket. Mert a világ olyan, amilyen, és okkal olyan. De ebből nem következik, hogy ne lehetne másmilyen.

(…)Harmadszor a műveltség abban segítene, hogy megértsük egymást. Egyrészt azzal, hogy közös nyelvet teremt, közös metaforákat és közös allúziókat. Másrészt azzal, hogy – és megint elsősorban a narratív műveltségről van szó – megtanít arra, hogy keressük és megtaláljuk a szavak és tettek mögötti szándékot, azaz képesek legyünk olvasni felebarátaink gondolataiban.

Ebben a helyzetben a közoktatás lehetne az a tevékeny elem, amely szembefeszül a félelmetes világtendenciákkal. Ennek a szembefeszülésnek azonban e pillanatban nincsenek jelei. Úgy tűnik, Magyarországon a közismereti oktatás elsődleges funkciója az, hogy meggyőzze az ifjúságot a műveltség haszontalanságáról. Nem gondolom, hogy ez kifejezetten cél lenne, de megszilárdítja ezt a funkciót az a bűnös nemtörődömség, amellyel a politikai osztály eltűri, sőt az utóbbi években célzott intézkedéseivel kifejezetten előmozdítja azt.

Az írás alapjául szolgáló előadás a Magyartanárok Egyesületét köszöntötte 25. születésnapján a 2022. április 9-én a budapesti Kossuth Klubban rendezett konferencián.

Egy üzenet

  1. Domokos+Zsuzsa szerint:

    Kulcsszó a bizalom. Enelkül minden társadalom szétforgácsolodik és vagy sutoriter rezsimbe vagy anarchiába fullad.
    A műveltsŕh fogalma nálunk leegyszerűdödött a humán tudományokra és lexiksi tudásra. Ez korszerűtlen a 21. században. Interdisciplinarisan tsrssdslomismeret kellene smibe akár még a képzőművészet is integrálhato lenne. Több biologiát, fizikat kémiat is tanitani kellene ( talan a “természet és környezetbédelembe” integrálva ) általános iskolaban ‘ és csak középiskolában lehetne tudományos alapú tantargyakra bontani a megtanulandókat. Sokkal több gyskorlat kevesebb elmélet! Sokkal több team -és projektminka, sokkal kevesebb prelegalas! Sokkal kevesebb teszt felmérő, sokkal több szobeli “felelési” alkalom kellene szerintem.
    Kérdezem: van erre alkalmas metodikaoktatás az egyetemeken???

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2022.05.26.
Ezerforintos jutalmat kapnak a tanárok pedagógusnapra
„Ereszd el a hajam! Lesz ám bulika!” – írta Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra reagálva, hogy ezer per főből kell kihozni egy „méltó összejövetelt...
(Forrás: index)
--
2022.05.24.
Felmondott a pedagógus, akinek kiállása elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat
„A feleségem is pedagógus, tehát időről időre beszélgetünk arról, hogy elsősorban a pénzügyi okok miatt előbb-utóbb valamelyikünknek olyan állás után kell néznie, ahol azért anyagilag...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.05.24.
PDSZ: Tíz év múlva a tanárok fele eltűnhet a rendszerből – az iskola már gyerekmegőrzésre sem lesz alkalmas
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az elmúlt hetekben készített online felmérést az oktatásban tapasztalható szakemberhiányról. „Ideális esetben arra a kérdésünkre, hogy a válaszad...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.05.24.
Pintér Sándor annyit beszél a rendről, hogy a pedagógusok elkezdtek aggódni
Semmilyen szakmai indoka nincs annak, hogy a köznevelés a BM fennhatósága alá kerüljön – hangsúlyozza Radó Péter oktatáskutató is. Ő úgy véli, nem az történik, hogy a kormányzat el...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.05.22.
Centenáriumi falujárás Kodály népdalgyűjtő útjainak emlékezetére. Dinyés Soma, Körber Katalin és Walter Judit írása
Éppen száz esztendeje, hogy Kodály Zoltán emlékezetes népdalgyűjtő útjaira sor került. A modern magyar zeneélet, nem kevésbé a XX. századi énektanítás meghatározó műveit jegyezhette...
(Forrás: tani-tani online)
--
2022.05.22.
Totyik Tamás: meddig lehet a hivatástudatra hivatkozni, meddig lehet azzal visszaélni?
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt tartotta volna fontosnak, hogy az oktatás egésze egységes rendszerben, egy tárcánál legyen. Ebből a szempontból másodlagos kérdés, hogy a minisztert...
(Forrás: hírklikk)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep