Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2022. július 20. szerda, 20:30

Hogyan fosszuk meg a kultúrától a magyarságot?

Egy Kasszandra levél 2000-ből

Knausz Imre 22 éve írta ezt a cikket. Az írás eredetileg a Népszabadság 2000. augusztus 14-i számában jelent meg akkor még az ellenoldali összeesküvés-elméletek ironikus kritikájaként. Ma ez nem vicc: ez a szándék. 

Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani arról, hogy bizonyos köröknek (a multiknak, az Egyesült Államoknak, egyes hazai csoportoknak) célja a világ – és így Magyarország – gazdasági leigázása, csendes megszállása, kizsákmányolása, és evégett tudatosan törekednek arra, hogy a magyarságot alacsony kulturális szinten tartsák, engedelmes, ostoba nyájjá változtassák. Bár nem kaptam megbízást e köröktől, de az igényeknek elébe menve végiggondoltam, milyen közoktatásra volna szükség e törekvések megvalósításához. Vizsgálódásom eredményeit ezúton bocsátom az érdeklődők rendelkezésére.

  1. A legfontosabb az, hogy megtörjük a tanulók önbizalmát. Ha a fiatalok úgy érzik, képesek a nemzeti és egyetemes kulturális értékek elsajátítására, fennáll a veszély, hogy minden igyekezetünk ellenére megmarad bennük a tudásvágy, és nem fognak megelégedni a nemzetközi média által kínált zenés-táncos bódulattal. Az önbizalom megtörésére többféle módszer ismeretes. Először is állandóan hangsúlyozni kell az iskolában, hogy mindaz, amit ők tudnak és gondolnak, értéktelen és haszontalan ostobaság. Így elérjük, hogy a magas kultúra és a fiatalok világa közötti szakadék a valóságosnál is szélesebbnek — valójában áthidalhatatlannak – tűnjék, így a gyerekek érdeklődését még időben elfordíthatjuk a tudományoktól és művészetektől. Másodszor teljesíthetetlen követelményeket kell a tanulók elé állítani. Ez tantervi eszközökkel központilag is előmozdítható. Ha mindig többet követelünk tőlük, mint amennyit teljesíteni tudnak, akár már tanulmányaik kezdetén egy életre elvehetjük a kedvüket a tanulástól. Olyan értékelési rendszert kell kialakítani, amely garantálja, hogy a tanár mindig csak a tanulók kisebb részével lehessen teljesen elégedett. Célszerű egy ötjegyű skálát alkalmazni azzal a rejtett elvárással, hogy a legjobb minősítést csak a tanulók 10-25 százaléka érhesse el.
  1. Minél több olyan iskolát kell létrehozni, amely mentes a középosztálybeli, illetve értelmiségi családból származó tanulóktól. Az egyszerű emberek gyerekei ugyanis csak akkor lesznek fogékonyak a kulturális „fertőzés” iránt, ha rendszeresen együtt vannak olyan fiatalokkal, akik már otthonról magukkal hozzák a „kórokozókat”. Ahol lehet, már az általános iskolákat is külön kell megszervezni a nép és az elit számára, ahol ez nem megy, ott legalább tízéves kor után külön iskolákban kell elhelyezni a kulturális „vírushordozókat”. Ez azért is jó taktika, mert megnyugtatja a hazafiakat azzal, hogy egy szűk elitréteg látszólag továbbviszi a műveltséget. Nekünk azonban fontosabb, hogy a fiatalok túlnyomó többsége teljesen ki lesz szolgáltatva az elektronikus média tudatátalakító hatásának.
  2. Természetesen ez még nem zárja ki, hogy a tömegek iskoláiban néhány elszánt pedagógus eredményes munkát végezzen. Szerencsére azonban vannak eszközeink ennek megakadályozására. Olyan tantervi szabályozást kell bevezetni, amely megnehezíti, hogy a tanítás során a pedagógusok figyelembe vegyék a gyerekek tapasztalatait, képességeit, érdeklődését. Ennek érdekében központilag kell részletesen meghatározni a tananyagot, a felhasználható órák számát, a feldolgozás sorrendjét stb. — lehetőleg az elitiskolák szempontjait szem előtt tartva. Ezzel elkerülhetjük, hogy a tanulók megértsék a tananyag mélyebb összefüggéseit. El kell érnünk, hogy gyerekek és pedagógusok reménytelen küzdelmet folytassanak a megtanulandó adattömeggel, mert így nem marad idő a gondolkodásra. Meg kell értetni a hatalom közelében lévő barátainkkal, hogy a nép leigázásának leghatékonyabb eszköze a gondolkodásmentes iskola.
  3. Sajnos minden igyekezetünk hiábavalóvá válhat, ha a közoktatás elkötelezett és kreatív pedagógusok kezébe kerül. Ezt a veszélyt lecsökkenthetjük, ha a pedagógusok bérét tartósan alacsony szinten tartjuk, nehogy meg tudjanak élni a fizetésükből. Ha nem tudnak, akkor a szüleik támogatására szorulnak – ezzel hatékonyan infantilizáljuk és sebezhetővé tesszük őket -, vagy a házastársuk lesz a családfenntartó – ezzel a háztartáshoz láncoljuk őket -, vagy különmunkát kénytelenek vállalni, és ezzel elvonjuk energiáikat a tanítástól. A bérleszorítás legfontosabb hatása azonban az lesz, hogy a legfelkészültebb és legambiciózusabb fiatalokat így távol tudjuk tartani az iskoláktól.

Megítélésem szerint ennyi elég is lenne a magyarság kulturális leigázásához.

Munkára fel! Közel a cél!

 

Knausz Imre,

Népszabadság,

2000. augusztus 14.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.08.15.
Kell-e nyelvvizsga egy diplomásnak?
Újabb mérföldkőhöz érkezett a felsőoktatás reformja, ennek – a kormány álláspontja szerint – célja, hogy tovább nőjön az intézmények autonómiája és a hallgatói felelősségvá...
(Forrás: Mandiner)
--
2022.08.15.
Több iskolában is online oktatást rendelhetnek el a rezsiköltségek emelkedése miatt
Az ELTE spórolásra kényszerül, bezárhatja néhány részlegét. A legdrágább rezsivel bíró TTK képzéseit átállítják online formájú távoktatásra. Az ATV-nek Nagy Erzsébet, a Pedagó...
(Forrás: index)
--
2022.08.15.
Novák Katalin: A magyarságot, a biztonságot és a barátságot jelentik az Erzsébet-táborok
A köztársasági elnök hozzátette: a tábor a biztonságot is jelenti lelki és fizikai értelemben, a szülőknek nem kell aggódniuk gyerekeik miatt, emellett új barátságok szövődnek, és a...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2022.08.15.
Még nem döntött az ELTE, hogy átáll-e az online oktatásra
„Az ELTE-n jelenleg is zajlik az energiaszolgáltatókkal a jövő évre vonatkozó szerződések előkészítése. Az idei évben az energiaárrobbanás hatása csak részlegesen érinti az egyetemet...
(Forrás: Népszava)
--
2022.08.15.
Drágulhatnak a kollégiumok, de az állami ösztöndíjas hallgatók zöme ugyanannyit fizet majd, mint eddig
A rezsi emelkedése miatt a kollégiumi díjak is magasabbak lehetnek, de a drágulás az állami ösztöndíjasként tanulók nagy részét nem érinti majd.
(Forrás: Eduline)
--
2022.08.15.
Setényi János: Egy oktatáspolitikai vízió a Tanuláskutatóból
A cél az, hogy 2030-ra a magyarok birtokolhassák a legversenyképesebb tanulási rendszert Közép-Európában, azaz minden Kárpát-medencei magyar képes legyen arra, hogy élethossziglani tanulá...
(Forrás: Mandiner)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep