Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
?>
2011. május 4. szerda, 8:22

Versrontó workshop 60 percben1

„2007-ben komolyan felvetődött az az ötlet a francia oktatási minisztériumban, hogy az irodalomoktatást fakultatívvá tegyék. Tíz évvel ezelőtt egy hasonló ötletet mindenki kinevetett volna, négy éve már érvelni kellett ellene.” (Kovács András: Mire jó a bölcsészet? Élet és Irodalom, 2011. április 8.) Nálunk ugyan nem esett szó az irodalomtanítás fakultatívvá tételéről, de a tárgy vonzereje az utóbbi időben erősen megcsappant. Mit lehet tenni a változás érdekében? Hogyan motiválhatók a mai fiatalok arra, hogy egy-egy irodalmi művel behatóbban foglalkozzanak? Íme egy pozitív példa, ami nem csupán a magyartanárok számára szolgál tanulsággal.

Kele Fodor Ákos


Két gimnáziumban tanítok filozófiát végzős osztályoknak; emellett az Eső irodalmi lap szerkesztőbizottsági tagja és a Prizma filmművészeti folyóirat szerkesztője, valamint költő és kritikus vagyok.
(Kele Fodor Ákos)


A következő írás szerzője, Roszik András a szolnoki Tiszaparti Gimnázium 13. osztályos, végzős tanulója.

Romboljunk, hogy építhessünk!

Kele Fodor Ákos „tanár úr” a napokban igen rendhagyó módon értelmezte a verselemzés mikéntjét. Rendhagyó értelmezés, mégis pusztán arról van szó, hogy elhagyta a formális, iskolai kereteket és hagyott bennünket kitörni a hétköznapok szürkeségéből. Az elképzelés egyszerűen fantasztikus és noha – sajnos éppen ritkasága miatt – nehézkesen indult, a kíváncsiskodók egy remek beszélgetésnek lehettek résztvevői.

De miről is van szó? Egyszerű: fogunk egy verset, s képzelőerőnk segítségével elrontjuk. Nincs kivétel: bődületes bolondságok jönnek majd ki a végén, hiszen – a tanár úr szavaival élve – „nincs rossz válasz”. S a lényeg valahol itt rejlik. Ahogy a költő egy vers írása során szabadjára engedi képzelőerejét, úgy engedtünk magunknak mi is egy kis szabadságot magasan az évek során unásig hajtott, órai munkának hívott robotolás felé emelkedéssel.

Keretek nélkül természetesen ez sem működhetett volna, ahogy egy játék sem jó, ha nincsenek szabályai. Aznap úgy alakult, hogy öt feladat – nem, legyen inkább –, küldetéstípus közül választhattunk. A pontos nevükre sajnos már nem emlékszem, pedig nagyon találóak voltak, de álljon itt a lényeg. Lírai robbantásra szakosodott specialistákká léptünk elő abban az egy órában és leszakítottunk rímeket, hogy odarakhassuk a sajátjainkat; kulcsszavakra vadásztunk és kicseréltük sokkal jobbakra, vagy éppen kipurgáltuk őket, mert már eleve semmi keresnivalójuk nem volt ott. Az éppen adott vers tételmondata és kulcsfontosságú sorai sem kerülhették el a szent kézigránátot: teljesen mást írtunk oda, vagy éppen kicseréltük őket…

Apropó, ugyanis csoportokban dolgoztunk! Valahol szerintem ez volt az igazi célja ennek a játéknak: a csapat. Be kell vallanom, először én is kényelmetlenül éreztem magam: a fantáziámat, a legelemibb építőkövét személyiségemnek csak úgy vessem mások elé, tegyenek vele belátásuk szerint? Még mit nem… Ahogy láttam, valahol a többiek is ezzel küszködtek. Azonban hamarosan, úgy igazából a játék legvégén ez a jég oldódni kezdett, noha teljesen megtörni képtelen volt.

Nos, nem véletlen: kevés idő volt rá. Szervezett volt, mégis szervezetlen ez a kis játékidő; valójában alig volt valaki, aki tudatosan készülhetett volna lelkiekben. Márpedig az e fajta verselemzés nem is különbözik nagyon a tanóraitól, nemde? Hiszen az ilyen: Megállapítjuk a versszakok számát, a vélt mondanivalók határait, a közölt érzelmek elejét s végét, és elkönyveljük szerkezetnek. Sorról-sorra lépünk, szótagot számolunk, rímeket keresünk, s ezeket belehajigáljuk az elődök által ránk hagyott értelmező-skatulyákba. Aztán pusztán a megérzéseinkre hagyatkozva felismerjük a mű apró rezdüléseit, lelki üzeneteit, és ha az óraszámba belefér, talán megoszthatjuk ezt másokkal is. Ez a tanóra aspektusa.

Ezt most bővítsük ki egészen egyszerűen annyival, hogy van idő mindenre. S máris jobban érezzük magunkat, ugye? Ha belegondolunk, nem is olyan elképzelhetetlen. A titka: a csapat. A csapat, ahol mindenki egyenlő és a cél nem pusztán a tudás elsajátítása, hanem a tudás maga. Minden – érdekes és unalmas – ismertetőjegyével, a legbővebb tájékoztatóval egyenesen a diák által csomagolva.

Mellékletek

Hídrombolás
József Attila: A szolnoki hídon
Hídrombolás – akciókártyák

1A foglalkozásra a szolnoki Tiszaparti Gimnáziumban került sor egy a szolnoki hidakról és a vasútról szóló társadalomtudományi nap keretében.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
--
2023.07.15.
A státusztörvény miatt elhagyja a tanári pályát Jocó bácsi, az ország kedvelt pedagógusa
Elhagyja a tanári pályát Balatoni József, vagy ahogy mindenki ismeri, Jocó bácsi. A közel százezer követővel bíró pedagógus úgy fogalmazott, „a lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe...
(Forrás: Index)
--
2023.07.09.
Kiválóan fejlesztő általános iskolák. Asztalos György írása
Egy intézmény akkor kerül fel a kiválóan teljesítők listájára, ha az elmúlt öt kompetenciamérésen legalább egyszer a „sárga pont” felette van a „kék vonalnak”. Vagyis a gyerekek...
(Forrás: tani-tani online)
--
2023.07.09.
Pedagógusoknak, rendőröknek ad havi 150 ezres albérlet-támogatást Terézváros
Három éven át havi bruttó 150 ezer forintos albérlet-támogatást nyújt 18 olyan munkavállalónak Terézváros, akik az állami szférában dolgoznak nehéz körülmények között, ezzel is pr...
(Forrás: Telex)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep