Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2014. október 29. szerda, 6:44

Fuss fiú! – egy nem szokványos film az áldozattá válás elleni küzdelemről

OFOE Filmklub a Kino Caféban


A Budapest Film Zrt-vel közösen szervezett filmklubunk 2014 november 4-i vetítésén Pepe Danquart francia rendező németekkel és lengyelekkel koprodukcióban készített filmdrámáját nézhetjük meg. Címe: Fuss, fiú! (Lauf, Junge, lauf), készült 2013-ban1.

Sokat gondolkodtam, hogy milyen címet is adjak ennek az ajánlónak, írhattam volna azt is hogy „film egy üldözött zsidó kisfiúról” vagy „egy üldözött menekülő gyerek kalandjai Lengyelországban”. Mindegyik cím igaz lehetne, de ennek a filmnek nem ez a fő mondandója. Sokkal inkább az, hogy miként tud küzdeni egy nyolc-tíz éves gyerek az áldozattá válás ellen, a benne egyre erősebben megnyilvánuló élni akarás miként teszi már-már emberfelettien bátorrá, s hogyan válik sorsának irányítójává, ami végül is lehetőséget ad a megmenekülésre, a túlélésre.

Mostanában amikor a magyar holokauszt hetvenedik évfordulójára emlékezünk, rengeteget beszélünk az áldozatokról, a gettóba zárt, vagonokba hajtott százezrekről, akik meggyötörtségük következtében megadóan lemondtak önmagukról. A film hőse a varsói gettóba zárt nyolcéves Srulik nem akar áldozattá válni, nem fogadja el az életről való könnyű lemondást. Megszökik, az erdőben bujkál egy gyerekcsoporttal. Amikor társait elkapják, egyedül is megpróbálja a lehetetlent. 1942/43 telén befogadja egy lengyel asszony, akinek a segítségével „megtanul” hiteles módon kereszténnyé válni, egy új identitást felépíteni, amely megkönnyítheti, hogy bizalmat ébresszen a környezetében. Egyszersmind új nevet ad magának, Jurek Staniak néven lengyel árvának adja ki magát. Az új szerep vállalása, a tudatos identitásváltás az élni akarás megnyilvánulása. Nyáron erdőkben, mezőkön rejtőzködik, télen parasztgazdaságokban dolgozik, hogy fedélhez és némi élelemhez jusson. Többek hosszabb-rövidebb ideig menedéket adnak neki, de van, aki feladja a Gestapónak. Elénk tárulnak a fiú fizikai szenvedései, a hideg, az éhség, de ezt könnyebb elviselni, mint a magányt, a szeretethiányt és az állandó fenyegetettséget. A történet tragikus fordulata, amikor a Jureket befogadó egyik gazdaságban a cséplőgép bekapja a kezét. Kórházba kerülve fény derül zsidóságára, s az egyik antiszemita orvos nem hajlandó megoperálni, csak késve jut műtétre, amikor már csak a fél karjának amputációjával menthető meg az élete. Fél karral még nagyobb erőpróba a bujkálás, az életben maradásért folytatott küzdelem.

Ez a küzdés, az áldozati létből való szakadatlan kimenekülés ennek a filmnek a legfőbb mondandója. S még valami: annak keresése, milyen emberi, morális tényezők döntik el, hogy ki válik Srulik/Jurek menekülésének segítőjévé, s ki miért árulja el, ha hagyná magát, ha nem ösztönösen azokhoz vonzódna, akiktől jót, támaszt, és főleg emberi érzéseket remélhet.

A film, s a forgatókönyv alapjául szolgáló Uri Orlev regény külön érdekessége, hogy valós történeten alapul. Srulik alakjában Yoram Friedmmann Izraelben élő tanár történetét dolgozza fel a regény, amely bestsellerként hódított a világban. (Magyar fordítása még nincs.) A ma nyolcvanas éveiben járó lengyel származású Friedmann egy rövid jelenet erejéig felbukkan a film végén.

Hogy Srulik megmenekülésével nem tűnt el végleg az az ordas eszme, amelynek jegyében a hozzá hasonlóan ártatlan milliókat gettókba zártak, majd megöltek, elég felidézni, hogy Yoram Friedman 1962-ig Lengyelországban élt, Varsóban matematikát tanult, de az akkori idők hol rejtett, hol nyílt antiszemitizmusa, az egyetemi környezetben elszenvedett megaláztatások arra késztették, hogy kivándoroljon.


A film kapcsán számos kérdés vetődik fel. Ezek közül néhány:

  • Hogyan kerülte el Srulik azt, hogy a szó eredeti értelmében áldozattá váljon? Vagy Surlik mégis csak áldozat, hiszen elvesztette családját, gyerekkorát, kilenc-tízévesen rettegésben, szeretethiányban kellett élnie?
  • Ahogy utaltam rá, arra is választ kereshetünk, hogy egy ilyen kiélezett történelmi helyzetben ki miért válik segítővé és ki miért feljelentővé, a hatalommal azonosulóvá?
  • A legizgalmasabb kérdés: milyen emlékezeti terhekkel élte le felnőttként az életét ez a fiú? Yoram Friedmann másfél évtized után ott kellett, hogy hagyja hazáját. Mennyiben lehet ebben szerepe a gyerekként megélt történetnek?
  • S végül a legfontosabb: Kikkel kellene feltétlenül megnézetni ezt a filmet?

Schüttler Tamás

1A vetítés 17.30-kor kezdődik a Kino Caféban november 4-én, kedden. Jegyár: 700 Ft

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep