Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2015. január 5. hétfő, 9:10

OFOE Filmklub 2014

A BudapestFilm Zrt-vel közösen szervezett filmklub második évadában tíz film került bemutatásra. Jó szívvel ajánljuk bármelyiket pedagógusoknak és szülőknek, hiszen amellett, hogy fontos és időszerű témákat vetnek fel, lehetőséget adnak különböző életkorú gyerekek, fiatalok alaposabb megismerésére. Úgy véljük, hogy segítségükkel közelebb kerülhetünk saját hasonló korú gyerekeink, tanítványaink gondolkodásának, magatartásuk, cselekedeteik indítékainak a megértéséhez is.

A filmekről vetítésük sorrendjében adunk rövid ismertetést. A címekre kattintva minden esetben elérhető az OFOE honlapon olvasható részletesebb tájékoztatás.

Hasta la Vista (belga filmdráma, 2011., rendező: Geoffrey Enthoven, 108 perc)

Az „Hasta la vista!” Arnold Schwarzenegger hírhedtté vált mondata a Terminátor második részéből. Ezútal egy kimondottan életigenlő filmben köszön vissza a Halálosztó híres végszava. Lars, Philip és Josef, a három huszonéves jóbarát szereti a bort és a nőket. A nedűt megízlelték már, ám nővel még egyiküknek sem volt dolga, lévén mindhárman fogyatékosak: az egyik vak, a másik tolószékbe kényszerült, a harmadik pedig teljesen béna. A három srác elhatározza, hogy Spanyolországba utaznak, ahol a speciális bordélyban végre elveszíthetik a szüzességüket.

A kanyaron túl (magyar film, 2002., rendező: Dér András, 106 perc)

Szilvi drogos. Nyugtatókkal teletömve fekszik a drogosztályon. Mágocs a drogosokért él. Összegyűjti, gyámolítja, segíti, elfoglalja őket, hogy ne legyen egy újabb adag anyag, amit magukba nyomnak. Tamás művésznek tartja magát, de nem veszi észre, hogy csak a drog szól belőle. Görcseit a kábítószer segít oldani. Ezt jónak látja, s ha jó, akkor másnak is jó lesz. Különösen, hogy a lányok kezesebbek tőle, a vevők fizetnek érte, pénzt hoz, amin lehet megint anyagot venni. Szilvit vonzza Mágocs férfias önfeláldozása, törődése, ezért beleszeret. De ő Tamás nője, és Mágocs különben is pap. Katolikus pap, aki komolyan veszi hivatását.

Egy jobb világ (Haevnen/In a Better World, dán-svéd film, 2010., rendező: Susanne Bier, 119 perc)

A történet két szálon zajlik: előbb Afrikában járunk, ki tudja, melyik államban, a polgárháború sűrűjében, egy menekülttáborban. Anton, a svéd orvos a lehetetlenre vállalkozott: napjait méhekből kivágott magzatok és szilánkos csonkolások teszik elviselhetetlenné, miközben otthon a felesége szépen lassan eltávolodik tőle. Claus, a Londonban élő dán apa éppen most költözik haza. Felesége meghalt, egyetlen, kiskamasz fia a sírnál felnőtteket meghazudtoló komolysággal mond búcsúbeszédet, de apjával képtelen megtalálni a közös hangot. A két család sorsa hamarosan összefonódik. Anton fiát a nagyobbak csicskáztatják, az új jövevény, Claus fia pedig ezt nem hagyja. A dolgok egyre kockázatosabb fordulatokat vesznek, a folyamat végén pedig egy szerencsétlen kimenetelű robbantás áll, amit a fiúk közösen tervelnek ki.

Precious – a boldogság ára (Precious: Based on the Novel Push by Sapphire, amerikai film, 2009., rendező: Lee Daniels, 109 perc)

A film (és az alapjául szolgáló regény) főhősnője, Precious minden, csak nem perspektivikus egzisztencia. Iszonyúan kövér (láthatóan túl van a másfél mérőmázsán), tizenhat éves, enyhén retardált, olvasni is alig tud, ráadásul második gyermekével várandós. Borzasztó lelkületű anyja üti-vágja, csak a szociális segélyért a lányát. Egyébként meg passzívan közreműködött Precious három éves kora óta tartó megerőszakolásában – hagyta –, amit történetesen a saját apja követett el, s aminek két eredménye Precious két kicsinye, a Little Mongónak becézett Down-kóros kislány és az épp megszületésre váró kisfiú.

Papírsárkányok (The Kite Runner, amerikai film, 2007., rendező: Marc Forster, 122 perc)

Amír és Hasszán legeslegjobb barátok, állandóan együtt vannak, és közösen nyerik meg a papírsárkány-eregető versenyt Kabulban. Ketten Kabul ellen – ahogy ők fogalmaznak. Amír egy gazdag kereskedő fia, Hasszán pedig a szolgájuk gyermeke. Egy házban nőnek fel, testvérként szeretik egymást, mígnem egy napon Amír gyáván elárulja az őt védelmező kis barátját. Ez az árulás egész életében kísérti, és felnőttként megpróbálja jóvátenni tettét. „Egy fiú, aki nem áll ki magáért, férfiként sem fog kiállni semmiért.” – visszhangoznak Amír apjának szavai a gyermek fülében – még az árulás előtt.

A messzi dél vadjai (Beasts of the Southern Wild, amerikai film, 2012., rendező: Benh Zeitlin, 93 perc)

Hushpuppy, a történet mesélője hatéves kislány, és a Teknőben jár iskolába, egy önjelölt tanítóhoz. Az alapvető ismereteken túl megtanulja a természet törvényeit, és azt, hogy hogyan lehet úgy élni, hogy harmóniában legyen vele. Miközben tanul, a mindennapokat is át kell vészelnie. Anyja elhagyta, részeges apjával él egy kalyibában, amely magasan a vízszint fölé épült. De a víz a monszunesőkkel minden évben jön, és akinek nem volt elég pénze vagy esze ahhoz, hogy megfelelően védekezzen, annak mindenét elmossa az ár.

A nagy füzet (német-francia-magyar-osztrák film, 2013., rendező Szász János, 109 perc)

A film egy – a második világháború idején túlélni igyekvő – ikerpár megrázó története. A gyerekek magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a „nagy füzet”-be. Lejegyzik sorra azokat az állomásokat, ahogyan a túlélés érdekében tudatosan, szélsőséges eszközökkel megedzik testüket és lelküket. A film parabola arról, hogy milyen pusztító hatással van a háború és a magára hagyottság a gyermeki pszichére. A két ikerfiú a háború embertelenségével, a felnőttek morális züllésével szemben kialakítja saját, kőkemény erkölcsi törvényeken alapuló szabályrendszerét. Megedzik testüket és lelküket, bármit túlélnek, és ha kell, halált is osztanak.”

A házban (Dans la maison, francia film, 2012., rendező: François Ozon, 105 perc)

Germain középkorú, fásult irodalomtanár új osztályt kap, és a tanév kezdetén ki is osztja az egyszerű feladatot: a diákok írjanak fogalmazást a hétvégéjükről. Claude Garcia szemtelen őszinteséggel leírja, hogy a szombatot Raphael Artole korrepetálásával töltötte, azzal a hátsó szándékkal, hogy beleshessen ebbe a középosztálybeli otthonba, amit a parkból egész nyáron figyelt. Germain mint az első adagot megízlelt függő csap le Claude írásaira, és megkezdődik Rapháék „feltárása”. Claude hétről-hétre ír róluk, ezekből a beszámolókból ismerjük meg Rapha anyját, apját, végül Raphát magát. Claude beférkőzik az otthonba, a megfigyelés pedig sajátos pusztítássá alakul át.

Fuss, fiú (Lauf, Jung, lauf, német- francia-lengyel film, 2013, rendező: Pepe Danquart, 112 perc)

A nyolcéves Srulik 1942-ben menekül el a varsói gettóból. Hogy egyedül is túlélje a háború borzalmait, előbb egy gyerekcsapathoz szegődik, és az erdőben próbál boldogulni, majd felveszi a Jurek nevet és keresztény árvának kiadva magát egy lengyel farmon keres menedéket. A megpróbáltatások közepette zsidó identitása elveszni látszik. Találkozik olyan emberekkel, akik jutalom fejében elárulják és megverik őt, de olyanokkal is, akik az életüket kockáztatva segítenek neki. Srulik kitartását egy szörnyű baleset is próbára teszi, ám még ekkor sem adja fel a küzdelmet saját életéért.

Lore (német-osztrák-angol film, 2012., rendező: Cate Shortland, 109 perc)

A 17 éves Lore négy testvérével marad egyedül a 2. világháborút elvesztő, romjaiban álló Németországban. A fiatal lány egyik pillanatról másikra válik felnőtté, és a menekülés viszontagságai között szembesül szüleinek a nemzetiszocialista múltjával. Lore számára véget ér a gyermekkor, a túlélésért folytatott küzdelem nemcsak szüleinek és a náciknak a bűneivel szembesíti, hanem az életben maradásnak az árával. A gyerekek által megtett hosszú út egy jelképes utat is jelent. Egyrészt az új helyzetnek, az árvaságnak, az otthontalanságnak – egyébként ésszel nehezen érthető valóságának az érzelmi megélését. Másrészt a gyerekek emocionális fejlődését a természet szépségének és a háború pusztításainak kettős „megélt” élménye kíséri.

***

A filmklub vetítései 2015-ben folytatódnak: január 13-án a Mi vagyunk a legjobbak című svéd filmet nézzük meg együtt. A vetítések programjáról és pontos időpontjáról – a korábbiakhoz hasonlóan – tájékoztatunk a Suli-mozi és az OFOE Facebook oldalán, és részletes tájékoztatást adunk az OFOE honlapon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep