Carma-projekt: Pályaorientáció a szakiskolákban

Közismert probléma, hogy a munkaerőpiac igényei és a frissen végzettek képességei nem feltétlenül felelnek meg egymásnak. Az iskola világából a nagybetűs életbe való átmenet nem zökkenőmentes a szakképzésben végzettek esetén sem. A szakmai képzés központi fejlesztése folyamatos, ám a tanulóknak a munkaerőpiacon nemcsak szakmai kritériumoknak kell megfelelniük, hanem számos, úgynevezett soft skillel is rendelkezniük kell, ha meg akarják találni a helyüket. Ezek közé tartozik a sikeres pályaorientáció, a karrierjük megtervezéshez szükséges képességek, amelyek fejlesztését az Erasmus + program keretén belül megvalósuló Carma-projekt célul tűzte ki. Osztályfőnökként valamennyien felelősséget érzünk a diákjaink életének további alakulásáért – a támogatásukban segíthet ez a projekt.

Európa-szerte egyre nő a szakiskolás diákok lemorzsolódásának, a korai iskolaelhagyásnak a veszélye. A CARMA (Carrier Management Skills at VET school level) projekt célja, hogy a résztvevő országok – Magyarország, Finnország és Bulgária – és lehetőség szerint minél több európai ország tanárai is képesek legyenek pályaválasztási és karriertervezési tanácsokat adni a szakiskolai tanulóknak, valamint fejleszteni a munkaerőpiacon való mozgáshoz szükséges készségeiket. Ezáltal a tanulók sikeresebben megtervezhetik pályafutásukat, az egyes szintek eléréséhez szükséges lépéseket, ami mindenképp növeli sikerességüket. Mivel eközben motiváltabbak lesznek a szakiskolai tanulmányaik során is, várhatóan csökken majd a hiányzások és a korai iskolaelhagyók száma, aminek eredménye megint csak az, hogy a végzett diákok nagyobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon.

Azért, hogy mindezt elérje, egy öttagú nemzetközi konzorcium a már említett 3 országból – Magyarországról, Finnországból és Bulgáriából – a Raabe Klett Kft. vezetésével arra vállalkozott, hogy kidolgoz egy átfogó pályaorientációs kézikönyvet szakiskolai oktatók számára. A konzorciumban résztvevő két szakiskola (a csepeli Weiss Manfréd és a finn Brahe Intézet) öt-öt tanára egy ötnapos képzésen vesz majd részt a bolgár fővárosban, amelyen megismerkednek majd a kézikönyvben kialakított módszertannal. Az itt felkészített tanárok továbbadják kollégáiknak a tanultakat, és a csapatok kísérleti oktatást tartanak a saját iskolájukban, összesen 100 diáknak. A kézikönyv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat két ún. multiplikátor rendezvényen ismertetik és vitatják meg a szakképzésben dolgozó elméleti szakértők, intézetvezetők és döntéshozók: egy műhelymunkán (workshop), amelyet Szófiában tartanak és egy budapesti nemzetközi konferencián.

Hogyan készül a kézikönyv?

A kézikönyvet a BME pedagógiai tanszék csapata készíti, dr. Molnár György tanszékvezető, illetve Vidékiné dr. Reményi Judit tanszékvezető helyettes vezetésével. Természetesen nagyban támaszkodnak a nemzetközi partnerek információira is, hiszen a kiadvány használhatósága szempontjából elsőrendű annak a jelentősége, hogy a szerzők már a tervezési fázisban elegendően pontos képpel rendelkezzenek a kiinduló oktatási rendszerekről, amelyek keretén belül a kiadványt alkalmazni fogják. Ezek után a pilot már a konkrét pedagógiai módszerek kipróbálására, az egyedi szociokulturális közegben született tapasztalatok begyűjtésére és visszacsatolására irányul majd.

Mit hiányolnak a szakiskolások?

Hogy a projekthez képest külső véleményeket is figyelembe tudjunk venni a kötet készítése során, három intézmény fókuszcsoportos beszélgetést szervezett. Ennek során egy-egy csoport meghívott szakember egy moderátor által irányított beszélgetés keretén belül beszélgetett a szakképzés alapvető kérdéseiről és kihívásairól. A beszélgetés tanulságai bekerülnek majd a kézikönyvbe.

A Selfinvest 10, pályaorientációval és karriertervezéssel foglalkozó coachot, a Weiss és a Brahe pedig 10-10 külső, tehát nem az intézményben tevékenykedő tanárt illetve diákot választott ki és hívott meg erre a fókuszcsoportos beszélgetésre, amelyen az egyes szakképzési rendszerek erősségeit és gyengéit, a fenyegető veszélyeket és a helyzetben rejlő lehetőségeket tárgyalták meg, valamint azokat a készségeiket és képességeiket, amelyeket szerintük fejleszteni kellene ahhoz, hogy megfeleljenek a munkaerőpiaci elvárásoknak. Mint kiderült, a problémákat nem is elsősorban abban látják az érintettek, hogy nem esik elég szó a gyakorlati teendőkről, például arról, hogyan írjunk CV-t, vagy hogyan alakítsuk ki stratégiánkat az állásinterjúra, a bemutatkozástól kezdve egész az öltözködésig. Sokkal inkább az úgynevezett szoft munkavállalói képességek fejlesztését hiányolják, köztük a személyiségfejlesztési módszerekre, szociális, együttműködési készségek fejlesztésére vonatkozó aktív, gyakorlati ismereteket.

A Carma-projekt folytatódik! Kövesse a fejleményeket a Carma.hu weboldalon!