A vizuális képességfejlesztés új útjai – LEGO

Az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola lassan 20 éves fennállása alatt saját módszertani kultúrát fejlesztett ki, amely célja a gyerekek komplex képességfejlesztése, beleértve a szociális kompetenciákat és a hátránykompenzációt is. Ez a módszertan, bár alapjait tekintve változatlan, alapja a gyermekközpontúság, folyamatos innováción nyugszik, megújul és kiegészül olyan új elemekkel, amelyek a gyerekek változó igényeire és érdeklődésére kívánnak reflektálni.

Mint ahogy az oktatás egészére, úgy alapvetően a vizuális nevelésre is igaz, hogy figyelembe kell vennie a gyerekek egyedi, miénktől eltérő kultúráját. Ide értve mindazokat az ingereket, amelyek hatással vannak mindennapi életükre, ami érdekli őket és meghatározza gondolkodásmódjukat, beleértve a játékkultúrát is. Manapság pedagógusként is tisztában kell lennünk azzal, hogy ezekkel a az egyes játékok miként hatnak a gyerekek fejlődő személyiségére, gondolva itt mind a negatív, mind a pozitív hozadékokra, és azzal is érdemes foglalkozni, hogy ezek milyen képességek kialakulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá.

Természetesen számos olyan játéktípus létezik, amely lehetővé teszi a széleskörű képességfejlesztést és elősegítik a kognitív képességek fejlődését, ha már csak példának okáért a logikai játékokat említem, ez máris nyilvánvalóvá válik számunkra. De ne felejtsük el az építő és konstruáló játékokat sem, amelyek már óvodás kortól fontos szerepet töltenek be a gyerekek mindennapi tevékenységében. Ezen játéktípusok személyiség és képességfejlesztő hatása ismert és elfogadott, mint ahogy az is, hogy a tevékenység az alkotás örömét is magában hordozza.

Ilyen a LEGO is, ami talán az egyik legnépszerűbb építőjáték, sikere évtizedekre óta töretlen, így megkérdőjelezhetetlenül a gyermekkultúra fontos része. Kapcsolata a vizualitással egyértelmű, egyfajta szobrászatként is értelmezhető, hiszen a gyerekek a létrehozott térformát elképzelik, majd megépítik, miközben nagyban hagyatkoznak fantáziájukra, logikájukra és kézügyességükre is. Azonban a vele való játék nem kell, hogy itt megálljon, hiszen a térbeli alkotás könnyen összekapcsoltatható a vizuális leképezéssel, képalkotással és általában véve a vizuális neveléssel. Segítségével különböző feladattípusok és fejlesztésé célok mentén tehetjük gyermek közelibbé az ismeretek elsajátítását.

Alapvető színtani ismeretek, A színkeverés alapjai

A lego készletekben található színek, színvariációk tökéletesen alkalmasak az alapvető színtani ismeretek elsajátítására. A három főszín mellett, ugyanis megtaláljuk a másodlagos színeket, sőt a kevert, valamint derített színeket is. Ennek során a gyerekek egy olyan eszköz segítségével erősíthetik meg a festékszínek keverésével megalapozott ismereteket, amely közel áll érdeklődésükhöz és sok esetben a mindennapjaik részét képezi. Ez által segíti a rögzítést és az ismeretek ismétlését, majd beépülését.

A gyerekeknek a lego kockákon keresztül mutatjuk meg az elsődleges színeket, amelyek semmilyen más színből nem keverhetőek ki. Megbeszéljük a színek hőhatásának fogalmát, illetve hogy mely színek sorolhatók a meleg, illetve a hideg színek közé. Illetve beszélünk a semleges színekről. A gyakorlatban megkérhetjük a gyerekeket, hogy csak adott színek, színcsoportok felhasználásával építsenek különféle térbeli elemeket.

Ugyanígy dolgozhatunk a gyakorlatban történő színkeverés megalapozása után a különféle színű kockákkal történő játékos összeadás, kivonás, kiegészítés során. Így gyakorolhatjuk a másodlagos színeket, illetve azok elhelyezkedését a színkörben a lego elemek felhasználásával, és megbeszélhetjük a színek derítésének fogalmát is.

Konstruáló képesség fejlesztése, Térbeli kapcsolódások

A lego, mint építőjáték sajátosságai közé tartozik, hogy az egyes elemek lineárisan kapcsolódnak egymáshoz. Az elemek összekapcsolódásának és az elemekből való építkezésnek megvannak a szabályszerűségei, hiszen a kockákat egymásra fölé helyezve, és összepattintva tudunk csak térbeli alakzatokat kreálni. Ennek során figyelni kell arra, hogy az egyes sorokra úgy tudunk egy következő sort építeni, hogy az alul elhelyezkedő elemeket összekapcsoljuk a felette lévő kockákkal. Ez a metódus egy sajátos logikát és következetességet igényel a gyerekektől. Fontos megjegyezni, hogy nem minden gyerek találkozott és játszott korábban legoval, vagy hasonló építőjátékkal, így számukra nagyobb kihívást jelent a gyakorlat. Ezért az első lépésként meg kell ismerkednünk az alapokkal, a játék sajátosságaival.

Az ide kapcsolódó feladatban a gyerekek egy falat építenek időre, ami adott magasságú, a cél pedig az, hogy minél hosszabb legyen. Ezzel egy versenyhelyzetet teremtve egyben tesztelve a figyelemkoncentrációt ismerkedhetnek meg az alapvető szabályokkal. Az is kiütközik, hogy ki az aki korábban már találkozott a játékkal és ki az, aki nem. Számukra nagyobb kihívást jelentett a feladat.

A térben létrehozott alakzatokat, illetve azok struktúráját síkban leképezve segíthetjük az ismeretek bevésődését. Ennek során színes papírcsíkok felhasználásával kell egy házat kirakni egy papírlapra, ügyelve arra, hogy az elemek, lineárisan épüljenek egymásra és egyben leképezzék a lego kockák térbeli elhelyezkedését. Ez által nem csak a konstruáló képesség, hanem a gondolkodási képességek is nagymértékben fejlődnek, megtörténik az ismeretek összekapcsolása.

Felületképzési játékok. Szabálykövetés, szabálytartás.

A lego készletekben különböző méretű, és most már formájú építőelemek találhatóak. Ezek felülete, struktúrája kiválóan alkalmas olyan nyomhagyó feladatokra, amelyek során az elemeket, mint nyomóformát felhasználva hozunk létre különféle dekoratív felületeket, oldhatunk meg felületkitöltéshez kapcsolódó feladatokat. Ebben a gyakorlatban a lego nem, mint konstrukciós játék jelenik meg, hanem a vizuális kifejezés, képalkotás egy eszköze. Ugyanakkor az egyszerű nyomhagyás mellett a feladatot szabályokkal kiegészítve komplex képességfejlesztést valósítunk meg.

A feladathoz a lego készletekben található 4 pöttyös és 8 pöttyös egyszerű elemeket használjuk. Minden gyerek kap egy négyzet és egy téglalap alakú kockát, amelyeket variálva kell elvégezniük a felületkitöltést soronként, különböző szabályok mentén. A szabályok tetszőlegesen variálhatóak. A nyomhagyás tetszőleges színű tempera segítségével történik fehér műszaki rajzlapra, addig míg a lap teljesen be nem telik. A gyerekeket rendkívüli mértékben motiválja a szokatlan eszközhasználat, a szabályok beiktatásával pedig jól mérhető a figyelem koncentráció szintje. Az így létrehozott dekoratív felületek pedig alapul szolgálnak az egyéni alkotáshoz. A motiváció a gyakorlat végéig, a lapra készült önálló alkotás elkészítéséig fennmaradt a téma felszínen tartásának köszönhetően.

Összefoglalva tehát a LEGO, mint építőjáték és, mint a vizuális képességfejlesztés eszköze is számos lehetőséget rejt magában. Csak a pedagógus kreativitásán múlik, hogy mely képességterületek fejlesztésére koncentrálva építi azt be az oktatásba. Én itt csak néhány példát említettem, de a benne rejlő lehetőségek tárháza igen széles skálán mozog.

2015 szeptembere óta dolgozom az Igazgyöngy Alapítvány által működtetett művészeti iskolában pedagógusként, ahol grafika és festészetet, illetve vizuális alkotó gyakorlatok tantárgyat tanítok gyerekeknek egészen 1. osztályos kortól. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy ilyen helyen kezdhettem a szakmai pályafutásomat, különösen, hogy korábban magam is az iskola diákja voltam, majd itt töltöttem a szakmai gyakorlatomat is. Később pedig, mint munkatárs ismertem meg behatóbban az intézményben folyó oktató-nevelő munka sajátos módszertanát, emellett az alapítvány összetett munkáját.

Érdekelnek az alternatív pedagógiai módszerek, amelyeket szívesen alkalmazok és próbálok ki az óráimon. Folyamatosan keresem a művészeti neveléshez kapcsolódó új megközelítéseket, felfogásokat. Igyekszem ezeket beépíteni a munkámba, csakúgy mint saját tapasztalataimat az alkotótevékenység terén, hiszen magam is foglalkozom képzőművészettel, festészettel.

Karácsony Krisztina