2008. január 29. kedd, 16:53
Szociális kompetenciák fejlesztése 8.
Atlantiszi építőmesterek
12-14 éveseknek 45 percben
A tanulók megismerkednek egy messzi múltba vezető titokzatos történettel, amely arról szól, hogyan építették fel az elsüllyedt földrészen, Atlantiszon, az egykori gyerekek Meto istenség obeliszkjét. Az építményből mára nem maradt meg semmi, de a „történeti források” apró részletek sokaságát őrizték meg az egykori építkezésről. A diákok csoportokat alkotnak. Kis kártyákra írva minden csoport megkapja a rendelkezésre álló adattöredékeket. A kártyákat szétosztják egymás között. Mindenki csak a maga adatait látja, de a rajtuk lévő információkat elmondhatják egymásnak. A csoportok feladata az, hogy rekonstruálják az építkezés folyamatát, és végül mondják meg, hogy atlantiszi idő szerint pontosan milyen napon készült el az obeliszk. A foglalkozás a munka során szerzett személyes élmények megbeszélésével ér véget.
A foglalkozás célja
Egy érdekes „matematikai” feladat csoportos megoldása során személyes tapasztalatokat szerezni az egymásra utaltságról és együttműködés fontosságáról.
Megjegyzés:
Ez a gyakorlat mindenképp érdekes élményt jelenthet a tanulóknak. Igazi értelmet azonban az ad neki, ha a foglalkozást egy olyan elemző beszélgetés követi, amelynek során mindenki elmondhatja saját tapasztalatait, és megismerheti mások reflexióit.
Előkészítés
A termet 3-4 csoport számára rendezzük be úgy, hogy az egyes csoportok egymástól jól elkülönülten, a terem különböző sarkaiban körbe ülhessenek. A csoportok kívánatos létszáma 6-8 fő.
Mivel a véletlenre szeretnénk bízni, hogy végül ki legyen az, aki beszámol a csoport munkájáról a többieknek, jelöljünk meg valamilyen egyértelmű jelzéssel egy-egy széket minden csoportban úgy, hogy arról a gyerekek ne tudjanak. (Például ragasszunk matricát az aljára.)
A feladat elvégzéséhez készítsünk elő annyi információs kártyacsomagot, ahány csoport dolgozik majd az osztályban, és tegyük a készleteket egy-egy borítékba.
Az óra végén be kell majd mutatnunk a feladat helyes megoldását. A megoldókulcs segítségével készítsünk ehhez egy olyan méretű demonstrációs anyagot (például csomagolópapírra), amit az osztály minden részéből jól lehet látni.
Megjegyzés:
Ha több csoportban is ki szeretnénk próbálni a gyakorlatot, érdemes tartósabb eszközöket készíteni. A részekre vágott fénymásolt lapokat ez esetben célszerű kartonra ragasztani. Ahány sorozatot készítünk, annyiféle színű kartont használjunk – így könnyen át tudjuk majd tekinteni, hogy melyik kártyák tartoznak egy csomagba. Ha igazán szép eszközt akarunk készíteni, azt is megtehetjük, hogy átlátszó öntapadós fóliával vonjuk be a kártyákat.
Szükséges eszközök
- A csoportok számának megfelelő mennyiségű boríték vagy más tetszetősebb tasak;
- matricák, amelyekkel minden csoportban megjelölünk egy-egy széket (természetesen mást is használhatunk erre a célra);
- jegyzetpapírok – csoportonként legkevesebb 1 db, A/3-as méretű lap vagy csomagolópapír és 1 db írószerszám (célszerű vastag filctollat használni, hogy a jegyzetek a távolabb ülők számára is jól láthatóak legyenek);
- A foglalkozás mellékletében található segédletek megfelelő módon előkészítve.
A foglalkozás felépítése
I. Ráhangolás
A gyerekek a tanár irányításával 6-8 fős csoportokat alakítanak. A csoportok helyet foglalnak az előre körbeállított székeken a terem különböző sarkaiban. A tanár a segédlet alapján ismerteti a feladatot, és odaadja a csoportoknak az információs kártyákat tartalmazó borítékokat. (5 perc)
II. Új ismeretek és fejlesztő gyakorlatok
A gyerekek úgy osztják szét egymás közt az információs kártyákat, hogy a csoporton belül mindenkinek közel azonos számú kártya jusson. A csoportok önállóan dolgoznak a feladat megoldásán. A tanár közben körbe jár, megfigyeli a munkájukat, és szempontokat gyűjt az óra végi megbeszélés irányításához. (20 perc)
Megjegyzés:
Csak végső esetben segítsünk a tanulóknak. De akkor se mondjuk el a megoldást, hanem csak tegyünk javaslatot más módszerekre, vagy hívjuk fel a figyelmet a diákok nyilvánvaló hibáira.
Ha valamelyik csoport jelzi, hogy megoldotta a feladatot, a tanár odamegy hozzájuk. Megkéri őket arra, hogy mindenki üljön át másik székre a csoporton belül. (Erre azért van szükség, hogy a tanár még a látszatát is elkerülje annak, hogy ő választotta ki a válaszadót.) A megjelölt széken ülő tanuló ismerteti a csoport megoldását.
Az idő lejártával minden csoport beszámol az általa kapott eredményről. (10 perc)
III. Lezárás
A tanár egy előre elkészített, nagyméretű plakát segítségével bemutatja a helyes megoldást, és felhívja a figyelmet a nehézséget okozó részletekre. (2 perc)
A gyerekek a tanár irányításával megbeszélik, hogy melyek voltak a feladatmegoldás legfontosabb tapasztalatai az egyes csoportokon belül. Ennek során mindenképp érdemes érinteni a következő kérdéseket (8 perc):
- Mi minden segítette a csoportot a feladat megoldásában?
- Mi minden gátolta vagy zavarta a csoportot a feladat megoldásában?
- Hogyan osztottátok meg a munkát egymás között?
- Hogyan alakult ki vezetés a csoporton belül?
- Ki szerepelt a legtöbbet?
- Ki szerepelt a legkevesebbet?
- Hogyan lehetett volna növelni az egyes csoportok teljesítményét?
Mellékletek
(A foglalkozás terve a Mátrix tréner-csoport ZIN – obeliszk című gyakorlata alapján készült.)
—
(Szerző: Sulyok Zsuzsa és Mandák Csaba)
Az óraleírás több civil szakmai szervezettel közös projekt keretében jött létre, melyhez az OFOE 2005-ben csatlakozott. A projekt kezdeményezője és szervezője az EDUNET Alapítvány szakmai vezetője, Gönczöl Enikő. A projekt többi résztvevője: ALÉLA Kulturális Egyesület, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) és a Szabad Iskolákért Alapítvány (SZIA). A projektet a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatta.
