Az OFOE Filmklub vetítései a járvány miatt megszakadtak. A két elmaradt programot Távmozi formájában valósítjuk meg. Mindenképpen előnye ennek a változatnak, hogy nem csupán a fővárosiak, hanem az egész ország érdeklődőinek lehetőségük nyílik a film megnézésére, és az után következő beszélgetésbe történő bekapcsolódásra.
Az első távmozi program a Nyomorultak (Les Misérables) című 2019-ben készült francia film.
Egyöntetű vélemények szerint a Nyomorultak 2019 egyik legjobb, legfelkavaróbb filmje. A film azon a környéken játszódik, ahol a rendező, Ladj Ly felnőtt; Párizs legszegényebb bevándorlónegyede nemcsak a francia főváros egyik legveszélyesebb környéke.
Stephane vidéki rendőr, nemrég költözött Párizsba és egy civil ruhás bűnüldöző egységhez kerül a város legproblémásabb negyedébe. A törvénytisztelő férfi számára sokkolóan hat, hogy az itt szolgálatot teljesítő kollégák az erőszaktól sem riadnak vissza szolgálatteljesítés közben, és teljesen szabadon értelmezik a törvényeket. A háromfős csapat tagja a rasszista fehér Chris és az afrikai származású, muszlim Gwanda, akik nem kímélik a külváros lakóit, s maguk is elsüllyednek a korrupció és bűn mocsarában. Stephane-nak rá kell döbbennie, hogy a környéken sajátos igazságszolgáltatás működik, ahol a békét a különféle bűnbandák tartják fenn, törékeny alkuk és pillanatnyi megállapodások alapján. S elég egy szikra, hogy fellángoljon a megállíthatatlan erőszak.(port.hu)
Részletek a filmről készült kritikákból
Ladj Ly saját élményéből született ez a film. 2005-ben ő volt az a fiatal videós, aki a filmbeli fiúval ellentétben huszonévesként a külvárosi lázadások idején felvett egy rendőri akciót. Ennek nyomán el is ítélték a hatalmukkal visszaélő rendőröket. Ez a film viszont más forgatókönyvet követ.
A rendőrök eltüntethetnek minden nyomot, de a kilátástalan, rossz sorban élő, elhanyagolt gyerekek elemi dühét sem ők, sem más nem képes elfojtani.
Nem megengedhető, nem tartható a módszer, ahogy ezek a rendőrök, ez a társadalom kezeli a kérdést.
Erre hívja fel a figyelmet a filmet záró Victor Hugo-idézet is a címet adó A nyomorultakból: „Jegyezzék meg maguknak, barátaim, nincsenek sem rossz növények, sem rossz emberek. Csak rossz gazdák vannak.” („Mes amis, retenez ceci, il n’y a ni mauvaises herbes ni mauvais hommes. Il n’y a que de mauvais cultivateurs.” Éber László és Csillay Kálmán fordítása a MEK-en.) Ahogy a romantikus irodalom klasszikusa is írja – bár Hugónál konkrétan a gazdálkodás, a csalán felhasználása köré épül a parabola –, az emberek alapvetően nem jók vagy rosszak, a társadalom adta lehetőségek és a környezetük jó vagy rossz nevelése határozza meg, milyen útra térnek. A három rendőrből egyedül az újonc képviseli a Victor Hugo sugallta emberséges hozzáállást. Ám a film nyitva hagyja a kérdést, hogy egy ember tettei mekkora hatást érhetnek el.
Félreértés ne essék, ez nem a Victor Hugo-féle Les misérables. Ráadásul, hogy még egy félreértés hasonlóan ne essék, itt mindenki francia, még akkor is, ha a bőrszínek teljes szivárványában rázzák büszkén a piros-fehér-kéket – üzeni Ladj Ly rendező az utcai népfelkelést idéző címképekkel, ahogy a Champs-Élysées-n a nemzeti futballcsapat győzelmét ünneplő tömeg őrjöng.
Inverz módon és sajátosan, a francia köztársaság jelmondatait ez a közösség integrálta, magára nézve alkalmazza, és azt, ki ellene tör – mint jelen esetben a járőr – megleckézteti. Ladj Ly rendező pedig ezt a szentháromságot szövi a filmes elbeszélésbe, erre az alapra építi a történet erővonalait és üzenetét, képez le egy keveset az eredeti Hugo-regényből, húzza meg vészharangját az erőszak öngerjesztő természetéről, és ajándékozza meg a világot egy Oscar-esélyes alkotással.
A címadás nem véletlen és nem csak azért, mert a film cselekményéül szolgáló negyed iskolája Victor Hugo nevét viseli, aki itt írta meg híres regényét. Bár A nyomorultak megjelenése óta közel másfél évszázad telt el, tartalmában, mondanivalójában, szereplőinek motivációjában szinte alig van eltérés, mondhatni, a film a regény modernkori átirata. Ahogyan azt a Wiki nagyon szépen megfogalmazza: „A regény körkép Franciaország 19. századi történelméről, politikai, társadalmi, kulturális helyzetéről, elmélkedés jóról, rosszról, erkölcsről, vallásról, törvényről, szerelemről és családi összetartozásról.” Minden stimmel, a moziból éppen csak a szerelem hiányzik, mert a romantika bizony távol áll tőle. Na meg a XXI. században járunk, de ha az okostelefon és a drón nem lenne, talán ez fel sem tűnne. A bűnben született generáció a bűnben éli le az életét és a bűnben, a bűn által ér – általában szomorú és korai – véget. (Hubi kritikája, a 7. sor közepe)
Ladj Ly nem teszi le a voksát senki mellett. Nem állítja, hogy a rendőrök mind korrupt, rasszista disznók lennének, bár vannak közöttük korrupt, rasszista disznók. Azt sem mondja, hogy a bevándorlók mind ártatlan áldozatai a rendőri erőszaknak, bár vannak közöttük ártatlan áldozatok éppen úgy, ahogy hétpróbás bűnözők. És olyanok is akadnak szép számban, akikből éppen most, nagyjából tíz és tizenhat éves koruk között válik hétpróbás bűnöző.
Amit viszont határozottan állít a film legelső képkockájától kezdve az az, hogy itt mindenki francia.
A Nyomorultak kezdő képsorain ugyanúgy Párizs utcáin járunk, ahogy a film főhősei, a rendőrök egész álló nap. De ekkor még egy ünnep az apropó, a tömeg a Champs-Élysées-n a nemzeti futballcsapat győzelmének örül. Látjuk a legkülönbözőbb rasszú, öltözékű embereket, ahogy a Marseillaise-t éneklik, és egyformán magukénak érzik a francia válogatott sikerét.
A helyzet tehát adott, és kezdeni kell vele valamit – mondja a film, de hogy mit, azt nem mondja ki, legfeljebb csak utal rá. Abban a jelenetben, amikor Stephane egy börtönben megtért exbűnözővel, a környék amolyan szellemi vezetőjével próbál kiagyalni egy megoldást egy képtelen helyzetre. Egy olyan megoldást, ami nem sérti senki büszkeségét, de lehetővé teszi, hogy ne folyjon vér. Legalább aznap még ne. (Matalin Dóra: Mindenki francia, de elég egy apróság, és az erőszak elszabadul, Index).
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)
