Matekóra babzsákkal

Az alábbi harmadikos matematikaóra igazi differenciált és tevékenység-központú tananyag-feldolgozás. A szigetcsépi Jantner Pálné óratervét jó szívvel ajánljuk minden tanítónak.

A feldolgozás menete

1. Motiváció, csoportalakítás puzzle kirakásával (8 perc)

A tanító előzetesen kinyomtatja az 1. mellékletben található képeket, vagy ha tud, előre gyűjt újságokból sportolókkal kapcsolatos fotókat. Ezeket használja majd az irányított csoportalakításhoz. Ezen az órán ugyanis fontos, hogy képességek alapján alakuljanak meg a csoportok. Egy csoportba a tantárgy szempontjából 1 jól teljesítő, 2 közepes eredményű és 1 gyenge tanuló kerül a tanár beosztása alapján. A tanár előre kialakítja ezeket a csoportokat, és 1-2-3-stb. számokkal jelzi őket. A kinyomtatott sportolóképeket minimum 8 vagy annál több darabra vágja. A névre szóló borítékban elhelyezi a csoport sorszámát és minden borítékban a csoportnak szánt sportolókép két (vagy több) darabját.

„Mindenkinek névre szóló borítékot készítettem. Szeretném, ha kinyitnátok és megnéznétek, mit rejtettem bele.”

A tanulók röviden reagálnak arra, amit a borítékban találnak.

„Azt kérem tőletek, hogy keressétek meg az osztályban azokat a tanulókat, akiknek ugyanolyan számú kép jutott. Ha megtaláltátok egymást, üljetek le ahhoz a csoportasztalhoz, amelyiken ugyanazt a számot látjátok! Rakjátok össze a képet és ragasszátok fel egy lapra! Ha készen vagytok, jelezzétek úgy, hogy a zöld korongot beteszitek az asztal közepére!”

A számok alapján megalakulnak a tanulócsoportok, és egymást segítve kirakják a képet.

„Most azt kérem tőletek, hogy járjátok be a tantermet és nézzétek meg a többi csoport munkáját is!”

A tanulók körbejárják a tantermet, megnézik egymás munkáját.

„Mit tapasztaltatok? Kiket láttatok a képeken? Mi a feladatuk?…”

Röviden beszélgetünk a képen látható sportolók feladatairól, munkájáról, teljesítményéről. A kirakott képek felkerülnek a táblára.

2. Állításkártyák (5 perc)

A tanító előzetesen elkészíti a kártyákat (2. melléklet), minden csoportnak mást. A feladatokat fóliára is elkészíti, mert az ellenőrzéshez írásvetítőt használ. Mivel nem ez az óra központi része, egyszerű, gyorsan megoldható állításokat célszerű adni a gyerekeknek.

„Most kis kártyákat kaptok. Mindegyik kártyán állítok valamit. Döntsétek el közösen, igaz vagy hamis az állítás. Készüljetek fel, hogy magyarázatot is várok a csoportoktól!
Egyezzetek meg abban is, ki fog a csoport döntéséről beszámolni.”

A tanulók közösen megvizsgálják az állítást, majd tudásuk alapján döntenek annak igaz vagy hamis voltáról. Meg kell beszélniük, hogyan fogják és ki fogja a csoport véleményét elmondani az ellenőrzésnél. Ezután elhangzanak a csoportbeszámolók.

Ellenőrzés:

„Nézzük és hallgassuk meg a csoportok beszámolóit!”

A tanító egyenként kivetíti a feladatokat az írásvetítőn, és bevonja az osztály minden tanulóját a csoportmunka ellenőrzésébe. Ha jó a csoportdöntés, dicséret jár a jó munkáért, ha hibás, más csoportokból kisegíthetik a tanulókat. Ha előfordul, hogy nem tudnak segíteni az osztálytársak, a tanító rávezeti őket a jó megoldásra, esetleg feladhatja otthoni kutakodásnak.

3. Feladatkártyák (5 perc)

A tanító előre elkészíti a kártyákat (3. melléklet).

A feladatok háromfélék: A) a jól teljesítőknek; B), C) a közepes eredményűeknek; D) a gyengén haladóknak.
Itt is a gyors feladatmegoldás, a rutinos számolás a lényeg.
Itt már csak a hosszúságméréssel kapcsolatos feladatokat kapnak.

„Ismét kártyákat kaptok. Az a kérésem, hogy önállóan oldjátok meg a rajta található feladatokat. Úgy gondolom, két perc elég lesz rá.”

A gyerekek önállóan dolgoznak.

Ellenőrzés:

„Minden kártyán találtok egy betűt. Keressétek meg azokat a tanulókat, akiknek ugyanez a betű szerepel a kártyáján! Üljetek le egy csoportba és ellenőrizzétek a feladatokat! Amiben nem értetek egyet, jelöljétek be!”

Csoportot váltanak, és ellenőrzik önálló munkájuk helyességét.

„Melyik csoport jutott ugyanahhoz a megoldáshoz? Hol voltak problémák?”

Röviden visszajeleznek a tanító kérdésére.

A tanító bekéri a kártyákat, órán kívül ellenőrzi, mert előfordulhat, hogy rossz döntést hoztak a tanulók. Ennek a munkának mindig pozitív eredménye van, mert sok mindenről tájékoztatja a tanítót: kik dolgoztak hibátlanul, milyen típusú hibák adódtak, kinek kell még gyakorolni, hol tartanak az ismeretanyag elsajátításában. Ezek alapján a továbbiakban differenciáltan tud dolgozni a tanulókkal.

„Megkérlek benneteket, menjetek vissza eredeti csoportotokhoz!”

A tanulók visszaülnek az óra eleji csoportasztalukhoz.

4. Babzsákos játék (15 perc)

A) Babzsáklökés

A tanító előre elkészíti a táblázatokat, grafikonokat (4. melléklet, 5. melléklet), a munkához szükséges eszközöket. Kijelöli a csoportok helyét. Célszerű a padokat kicsit eltolni, vagy kimenni az aulába. Minden tanító az iskola adottságaihoz alakítja ezt a munkát. Ha kicsi a hely, meg lehet oldani frontális munkában is. Én azért választottam a csoportmunkát, mert gyorsabb a feladatvégzés, és nincs unatkozó gyerek. Hogy a gyerekeknek könnyebben menjen a becslés, célszerű megjelölni a méterek helyét, vagy a mérőszalagot lefektetni. Ez támpont a tanulóknak.

„Az óra elején beszélgettünk a táblán látható sportolókról, teljesítményeikről. Most nézzük meg, Ti milyenek vagytok, hogy tudtok teljesíteni babzsáklökésben?
Minden csoportnak adok egy babzsákot, egy mérőszalagot, egy táblázatot és egy grafikont.

A feladatotok a következő lesz:
Próbáljátok ki, mennyire csúszik a babzsák, és ennek figyelembevételével próbáljátok megbecsülni, milyen távolságra tudod lökni a babzsákot. Becslésedet írd a táblázatba! Utána végezd el a lökést, mérd le és ezt az eredményt is írd be a táblázatba!
Ha ezzel kész vagy, rajzold meg az oszlopdiagramot!
Fel kell vezetned a becslés és a mérés eredményét is! Válassz egy színest és színezd is ki az oszlopod!
Szeretném, ha segítenétek egymás munkáját és olyan munkazajjal dolgozzunk, hogy más csoport munkáját se zavarjuk! Amelyik csoport elkészül, tegye ki az asztalra a zöld korongot! Jó munkát!”

A gyerekek csoportokban babzsákot csúsztatnak (löknek) a padlón. Előzetesen megbecsülik a várható eredményt. Mérnek, lejegyzik az adatokat a táblázatba és megrajzolják az oszlopdiagramot.

Ha valamelyik csoport nagyon hamar végezne, nekik egyszerű időkitöltő feladatot ad a tanító, pl. rejtvény, képrejtvény. Arra is alkalmas az idő, hogy pontosítsák munkájukat.

„Hasonlítsátok össze az eredményeket a grafikon és a táblázat alapján!

Álljatok egymás mellé úgy, hogy az általatok lökött eredmény növekvő sorrendben legyen!
Ezek csoporteredmények. Hogy lássuk ezt osztályviszonylatban is, alakítsunk egy élőláncot! Ide álljon az a tanuló, aki a legrövidebbet lökte, a terem túlsó végébe pedig, aki a leghosszabbat lökte!”

Összehasonlításokat végeznek, sorba állnak, élőláncot alkotnak.

„Kinek sikerült közelítőleg megbecsülnie a lökése eredményét?
Köszönöm, üljetek vissza a csoportotokhoz!”

B) Számolások (5 perc)

„A továbbiakban is azt kérem tőletek, hogy együtt dolgozzatok! Szeretném, ha írásbeli műveletekkel számolnátok!
– Adjátok össze a mért legnagyobb és a mért legkisebb hosszúságot!

– Mennyi a különbség a mért legnagyobb és a mért legkisebb hosszúság között?

– Milyen hosszú a csoport összeredménye?

– A csoport összeredménye rövidebb vagy hosszabb 2000 centiméternél?”

Ellenőrzés: Csoportforgóval.

Minden csoport eggyel arrébb megy, és az adatok segítségével leellenőrzik a számításokat. Ha valamelyikkel nem értenek egyet, megjelölik a javítószínnel (zöld színes).

Ezután a csoportok visszatérnek a helyükre és megnézik a javítást. Ha szükséges, elvégzik az esetleges javításokat. Ha túl sok lenne a hiba, a tanító beszedi a lapokat, áttanulmányozza, és a következő órán térnek vissza erre a feladatra.

5. Valószínűségi játék (3 perc)

„Nagyon sokat dolgoztunk, de még egy kis játékra meghívnálak benneteket. Nem kell semmi mást csinálni, csak töltsétek ki a táblázatot az utasításnak megfelelően!”

A tanító kiosztja az előzetesen elkészített táblázatokat. Egy csoportnak kétféle feladatot ad, tehát páronként mást (6. melléklet). A tanulók mellettük ülő társukkal dolgoznak.

Ellenőrzés: Frontális munkában. A tanító egyenként olvassa fel a mondatokat és közösen meghallgatják a variációkat.

6. Értékelés (4 perc)

„Minden csoportnak adok egy 100 cm hosszú szalagot. Értékeljétek munkátokat aszerint, hogy a teljesítményetek arányában osztozzatok a szalagdarabon. Döntsétek el, ki hány cm-t érdemel a mai munkájáért! Először csak hajtsátok be a szalagot a javasolt értékeknél. Ha minden csoporttag egyetért ezzel, akkor vágjátok fel!”

Beszélgetnek, érvelnek, döntést hoznak, végül elvágják a szalagot.

„Szeretném, ha megosztanátok velünk is, hogyan sikerült megegyeznetek!”

A tanító reagál(hat) ezekre; megerősítheti a véleményeket vagy javaslatokat tehet a további munkára nézve. Minden csoportnál kiemelheti azt a pozitívumot, ami előbbre vitte a csoport munkáját.

Ezek után a tanulók elrámolják az eszközöket, kidobják a szemetet, rendet raknak.

—

Mellékletek

1. melléklet

Sportolókat ábrázoló fotók (pdf). Az öt kép saját gyűjtésű fotókkal is helyettesíthető.

2. melléklet

Állításkártyák (pdf). Az itt szereplő állítások saját belátás szerint más állításokkal is helyettesíthetők. Az állításkártyákat fóliára is készítsük el.

3. melléklet

Feladatkártyák (pdf). A feladatok háromfélék: A) a jól teljesítőknek; B), C) a közepes eredményűeknek; D) a gyengén haladóknak.

4. melléklet

Táblázat (pdf). Csoportonként 1-1 példány szükséges.

5. melléklet

Grafikon (pdf). Csoportonként 1-1 példány szükséges.

6. melléklet

Táblázat (pdf). Párban dolgoznak a tanulók.