|
2022. november 20. vasárnap, 19:42 Ami a lábjegyzeten is túl van
a 2020-as nagymintás ifjúságkutatás autonóm narratívája
A „Lábjegyzeten is túl” a magyarországi 2020-as nagymintás ifjúságkutatás autonóm narratíváját tartalmazó kötet.
Nagymintás ifjúságkutatás 2000 óta, négy évente folyik Magyarországon. A 15-29 évesek körében felvett, korra, nemre, iskolai végzettségre, településtípusra, lakhelyre (járás/város) reprezentatív adatok szolgálják az ifjúság élethelyzetének megismerését, a fiatalok életmódbeli változásainak követését és elvileg a (jellemzően közpolitikai) döntéshozatal előkészítését.
2012-ig valamennyi ifjúságkutatási adat hozzáférhető volt, amolyan „népfrontos” együttműködés jellemezte az ezzel dolgozókat. 2016-ban azonban a kormány és a hozzá közeli kutatóintézetek – noha közadatokról és uniós forrásból finanszírozott kutatásról beszélünk – majd két évig nem hozták nyilvánosságra az adatbázist (csak jóval a 2018-as választások után). Sőt e két évben ellehetetlenítették, hogy egy jól meghatározható kutatói körön kívül más is dolgozhasson az adatokkal.
Ezért jelentettük meg 2018-ban – a ma már a Magyar Elektronikus Könyvtárban is hozzáférhető Margón kívül című kötetet, amely a 2016-os adatok alapján átfogóan elemzi a fiatalok világát, a demográfiai szerkezet, származó család, a családalapítás-gyerekvállalás, a társadalmi rétegződés, az oktatási és munkaerőpiaci státusz és életút aspektusait. Áttekinti a gazdasági erőforrások, az egészségvilág, a fogyasztás és az online lét sajátosságait, az identitás és önkép, értékrendszer, a szabadidős tér jellegzetességeit, továbbá beszél a generációs problématérkép, a migráció és az ifjúságügy, valamint a civil világ specialitásairól.
S bár a 2020-as kutatás gyorsjelentése, háromnegyed évvel az adatfelvétel után, 2021. nyarán megjelent, tehát az adatok minden bizonnyal már ekkor rendelkezésre álltak, azok újfent nem voltak másfél évig hozzáférhetőek. Holott nehezen vitatható, hogy köz(adat)vagyonról beszélünk. Sőt a kutatást ismét uniós forrás finanszírozta, s az Unió szabályaival konkrétan ellenkezik az adatforrások közzé nem tétele. Még pikánsabbá teszi a helyzetet, hogy a gyorsjelentés szerzői olyan – korábbi kutatásokban magától értetődően közzétett adatokat tartottak homályban – mint a pártpreferencia és a fiatalok politikai beállítódása, emellett meglehetősen furcsa magyarázatokat adtak egyes jelenségekre (pl.: a házasságban élők aránya), sőt egyszerűen félrevezető, hibás adatokat is közöltek (családonkénti kívánt gyerekszám). Úgy hisszük, hogy a kontroll, a független szakértői ellenőrzés ilyetén hiánya nem véletlen vezet téves adatokhoz, hibás következtetésekhez, egyoldalú narratívákhoz és nagyvonalú elhallgatásokhoz.
5 tétel, ami a hivatalos jelentésből kimaradt
- Az elmúlt évtized egyes törekvésekkel szemben – (keleti nyitás, kipcsák kapcsolat, EU ellenesség) a magyar fiatalok kifejezetten EU-pártiak, 49 százalékuk szerint az EU tagság Magyarország számára előnyös vagy kifejezetten előnyös, csupán 13% gondolja úgy, hogy a tagság teljes mértékben vagy inkább hátrányos. Mindemellett az identitásuk stabil, magyarnak érzik magukat (5 fokú skálán 4,37 átlagérték), büszkék magyarságukra (4,20 átlagérték). A 15-29 évesek 68%-a egyetért azzal, hogy Magyarország a NATO tagja.
- A magyar fiatalok kevesebb, mint tizede (9%) határozza meg magát konzervatívként, több mint ötödük (22%) liberális gondolkodásúként tekint magára, héttizedük (69%) a liberális- konzervatív skála közepére pozícionálja magát. A baloldali – jobboldali skálán a fiatalok csaknem háromnegyede (73%) szintén a közepén helyezi el magát, 15% jobboldaliként tekint magára, 12% baloldaliként. A fiatalok választási részvételi hajlandósága az elmúlt 12 évben nem volt ilyen magas: 64% biztosan vagy valószínűleg részt venne egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson.
- A 15-29 évesek véleménye lesújtó a kormányzati teljesítményről: a fiatalok négytizede (40%) szerint az elmúlt 10 évben az ország gazdasági helyzete és nemzetközi pozíciója romlott, 47%-uk szerint az emberek életszínvonala romlott, a fiatalok több mint fele (52%) úgy ítéli meg, hogy az ország lakosságának hangulata, csaknem harmaduk (29%) szerint a saját családjának anyagi helyzete romlott.
- A családvédelmi intézkedéseinek igazolására szolgáló Magyar Fiatalok 2020 Gyorsjelentés állításaival ellentétben a 15-29 évesek körében a tervezett gyermekszám nem 2,0, hanem 1,78 – azonban ezek a tervek a trendet tekintve vágyálmok maradnak. 2020-ra tovább emelkedett a gyermektelen fiatalok aránya a fiatal férfiak 89, a nők 81 százaléka gyermektelen, a 2, 3 vagy több gyermekesek aránya folyamatosan csökken. Továbbra is igaz az az összefüggés, ami eddig minden adatfelvételnél megmutatkozott: minél több gyermeket nevelnek a fiatalok, annál nehezebb anyagi körülmények között élnek. A 20-24 évesek körében nőtt az egyedülállók aránya, és a 25-29 éveseknél markánsan (46%-ról 27%-ra) visszaestek a házasságok az élettársi kapcsolatok javára. A házasság a jövőbeli tervek között sem szerepel egyértelmű célként: a 2020-ban megkérdezett fiatalok mindössze 18%-a nyilatkozott úgy, hogy inkább/biztosan tervezi a házasságkötést a jövőben, a fiatalok háromnegyede (76%) bizonytalan a kérdésben.
- A CSOK, falusi CSOK programokat új megvilágításba helyezi, hogy a magyar fiatalok héttizede (69%) szülői háztartásban él. Ennek fő oka a háztartásváltás képtelensége, az elszabaduló lakás- és albérletárak. 2010 és 2022 között Magyarországon 152%-kal emelkedtek a lakásárak, az albérlet csaknem 60%-kal.
A kutatás 2020-ban zajlott, az azóta eltelt két évben nagyon fontos változások történtek, amelyek erősen befolyásolták a fiatalok életét, gondolkodását, viselkedését. November 10-én a Magyar Pedagógiai Társaság Kalokagathia szakosztálya szervezett online bemutatót a kötetről, ahol ezekről az aktuális változásokról is szó esett. A beszélgetés résztvevői az egyik tanulmány szerzője Fekete Mariann, a Szegedi Egyetem oktatója és a kötet szerkesztője Nagy Ádám vettek részt, a moderátor Fábry Béla volt.
A következő linken tekinthető meg a találkozó videófelvétele:
(1423) A Kalokagathia-szakosztály az ifjúságkutatásról – YouTube
Kapcsolódó linkek
(1423) „A Lábjegyzeten is túl – Magyar Ifjúságkutatás 2020” című kötet bemutatása – YouTube
12_Nagy Ádám_Fekete Mariann.indd (szociologia.hu)
06_Fekete-Nagy_2020_03.pdf (kulturaeskozosseg.hu)
|
|
Vissza |
|
|