Szociális szerepek az osztályban

Ebben az időszakban a fiatalok iskolai teljesítményét erősen meghatározza, hogy mennyire találnak a csoporton belül a személyiségüknek megfelelő, pozitív szerepet. Mivel egyik legfőbb törekvésük a megfelelő csoportpozíció elfoglalása, az iskola akkor van szerencsés helyzetben, ha ez a csoportszerep és a csoport egészének normái megfelelnek az iskolai értékeknek. A csoport alakulásának fontos katalizátora lehet a pedagógus (osztályfőnök), ezért jó, ha minél inkább tisztában vagyunk a kamaszcsoportok jellegzetességeivel.

Milyen szerepek kínálkoznak a kamaszok csoportján belül? A következő kategóriák egy ’80-as évek végén végzett vizsgálatból származnak¹, és, bár ma talán másképp neveznénk el egyik-másik szerepet, lényegét tekintve kiválóan alkalmasak a csoportok dinamikájának feltárására.

Az idézett kutatás az osztályban betöltött társas pozíciót éppen a minket érdeklő szempontból – a diákok iskolai értékekhez fűződő viszonyával összefüggésben – vizsgálta. Az egyes szereptípusokat tanulságosan értelmezi Fenyő D. György², aki ezeket összekapcsolja a gyerekek tanteremben elfoglalt helyével. Ezzel olyan sémát hoz létre, melynek segítségével pusztán az ülésrendet megfigyelve szerezhetünk értékes információkat az adott osztályról.
Fenyő D. György megfigyelései alapján az alábbi jellegzetes tanulói szerepek különíthetők el:

• Közvetlenül az ajtó mellett, a kijárathoz, „a menekülés útjához” közel ülő tanulók a kívülállók, akik nem tartoznak oda. Gyakran kabátban, táskával az ölükben ülnek. Ők azok, akik utoljára lépnek az osztályterembe, és az óra végén először mennek ki onnan. Nem kötődnek az osztályhoz, és az iskolához (a tanításhoz) sem.
• A tanári asztal előtt, az ablak felőli oldalon a tanárral, az iskola értékrendjével lojálisok ülnek. Ők a tanártól várják a támogatást. Kevésbé kötődnek az osztályhoz, lehet, hogy tartanak az osztálytársaktól.
• Az ajtó oldalán lévő legsötétebb sarokban ülnek a „lázadók”. Nekik a hivatalos értékekkel szembeni kortárs értékrendjük, titkaik vannak. Ők az ellenzék.
• Az ablak felőli oldalon, hátul ül az autonómok csoportja. Fölényesen viselkednek az iskolával, kicsit le is nézhetik az iskolai tudást, bár jól tanulnak. Nekik van saját szakterületük, amihez jól értenek. Konkrét tervekért, programokért lelkesednek.
• Egyik oldalon, közép-tájon ülnek a szorgalmasok. Még látják-hallják a tanárt, de nem ülnek nagyon közel hozzá. Tanulásukat érdeklődés és kötelességtudat vezérli. Szociális érzékük mindig egy lépéssel intellektuális jelenlétük és érzékük után halad.
• Az ablak melletti középső hely a fény világa. A tudás, értelem, tanulás fényéé. Itt ülnek a legjobb tanulók, vagy a legtehetségesebbek. Gyakran kitűnő tanulók, és szociális érzékük is fejlett.
• Az osztályterem közepére ülnek be azok, akik szeretnének sokakkal jóban lenni. Megszervezik az osztálykirándulásokat, a közös szórakozásokat. Az osztálytársakkal szolidárisak inkább, mint a tanárokkal, de velük sem állnak szemben. Szociális érzékük fejlett.

Járó Katalin kategóriarendszere a következő szociális szerepeket tartalmazza:
Vezetők, ideális diákok, szakértők, szorgalmasok, sportolók, nevettetők, divatkövetők, szórakozó partnerek, egyéb szerepűek, visszafogottak, talajtalanok, kívülállók, arcnélküliek.

Ezeket a szerepeket a következő módon tudjuk elhelyezni Fenyő D. György osztálytermében:

A fenti szerepek befolyásolják a diákok közötti hierarchiát, ami tudvalévően nem mindig esik egybe a tanárok által felállított rangsorral. Ezt be kell látnunk, ha tudatosan kívánunk jelen lenni egy osztály társas folyamataiban. Fontos, hogy a pedagógus felismerje az alternatív erőközéppontokat, melyek sok esetben a tanároknál erősebben befolyásolják a társas dinamikát. Ezek az erőközéppontok gyakran a lázadók csoportjában szerveződnek, de jelentős lehet az ún. „fölényeseknek” a csoport értékrendjére gyakorolt hatása is.

Sokat segít, ha sikerül a csoport működése érdekében hasznosítani a társas erőtérben megjelenő energiát, ezért a „lázadók” és a „fölényesek” értékei nem maradhatnak a tanári látómezőn kívül. A lázadókat céljaik pozitív megfogalmazására érdemes ösztönözni, a fölényeseket pedig arra rábírni, hogy tudásukat, érdeklődésüket bemutassák, és az egész csoport érdekében (is) kamatoztassák.

Az osztályfőnöknek mint formális vezetőnek az is feladata, hogy észrevegye és figyelje azokat a diákokat, akiknek a közösségben nem jutott pozitív szerep (a kívülállókat, az arcnélkülieket, a visszafogottakat, a talajtalanokat). Segítsen nekik abban, hogy ők is biztonságban érezzék magukat a csoportban, és hosszabb távon megtalálják a nekik való pozitív szociális szerepet.

A formális vezető és az osztály számára a fenti séma középső sorában elhelyezkedő szereplők jelenthetik a hidat. Ők azok, akik mindkét oldal irányában lojálisak, és mind az iskolai-, mind a csoportfolyamatokban kellő biztonságérzettel vannak jelen. Ezért különösen fontos, hogy szavuk kellő súllyal jelenjen meg a normaképzés folyamatában.

Földes Petra

¹lásd Járó Katalin-Fenyő D. György: Diákpályafutás és pedagógiai stratégia Új Pedagógiai Szemle, 1992/7-8.
Járó Katalin: Diákpályafutások – a gimnáziumi osztályok szociális strukturálódása I-II. Új. Pedagógiai Szemle 1992/10.

²Fenyő D. György: Osztálytermek topográfiája (Mit üzen egy osztály ülésrendjével az iskolának?) Taní-tani, 1997./ 3. sz.