Sajtófigyelő | OFOE

L. Ritók Nóra: Méltányos oktatás?

Amikor az egyházi fenntartók visszakapták iskoláikat, épületeiket, még semmi gond nem volt. Mindenki jogosnak érezte ezt, hiszen nagy múltra visszatekintő iskolák voltak, az oktatási palettán olyan értéket képviseltek, amit vissza kell állítani, meg kell őrizni. Az iskolarendszer színessége mindenképpen fontos elv a köznevelésben. Ám a dolog itt nem állt meg, hiszen a törvények lehetőséget adnak az iskolaalapításra is, amivel még mindig nincs semmi baj, de itt valami más is történt.

(Forrás: Tani-tani Online)

Eldőlt: nem változtat a kormány a szakmai érettségi szabályain

Az oktatásban tervezett közel 180 milliárdos uniós fejlesztési forrásokról és a diákparlament által elfogadott 50 pontos ajánlásokról volt szó a köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülésén, ahol az is kiderült, hogy hiába tiltakoznak ezrek, nem változtat a szakmai érettségi szabályain a kormány.

(Forrás: Eduline)

Kiröhögték az oktatáspolitika vezetőit az akadémikusok

A Stádium 28 kör közoktatási fórumán ezer Facebook posztnál is látványosabban jött elő a vidékizés, amikor Kertesi Gábor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetéből arról beszélt, hogy központosították az oktatást az elmúlt években, hogy vettek el minden döntést az iskoláktól. Ezeknek a változásoknak pontosan az volt az üzenete, hogy fent, a központban mindent jobban tudnak annál, mint ami helyben eszébe juthat egy tanárnak vagy egy iskolaigazgatónak.

(Forrás: 444.hu)

„A gyerekeket egymás ellen hangolja a rendszer” – miről is szól a Mindenki?

De ha csak a szorosan vett témájánál, az iskolánál maradunk, akkor is megdöbbentően aktuális a Mindenki. Noha a rendszerváltás környékén játszódik, mindez tulajdonképp fel sem tűnik. Ha a jelmezeket, kellékeket maira cserélnénk, akkor pontosan bemutatná, milyen is a 2017-es magyar iskola. Ma is ugyanilyenek a folyosók, a padok, a tábla – a magyar iskola gyakorlatilag egy dohos múzeum –, az iskolán kívül egy sokkal pörgőbb világban élő, a digitáliát természetesnek megélő gyerekek számára.

(Forrás: hvg.hu)

Nagyon nagy szó, hogy a mi iskolánk nyert egy Oscar-díjat - videó

Gyerekpezsgő és torta: ilyen egy igazán menő Oscar-buli. A Bakáts Téri Általános Iskolában ünnepeltek a Mindenki gyerekszereplői.

(Forrás: Index)

A magatartászavaros gyerekek csak ne zavarják a többieket a tanulásban!

A sajátos nevelési igényű gyerekekhez oktatási intézményekben jogszabály szerint járna plusz egy fő szakember. Nos, ezzel csak két baj van: az egyik, hogy gyakran nagyjából egy év alatt sem sikerül elérni, hogy legyen diagnózisuk a gyerekeknek, vagyis ki lehessen mondani: a gyerek SNI-s, jár mellé mondjuk egy pedagógiai asszisztens, aki segít az óvónőnek/tanárnak. Egyszerűen nincs elég pedagógus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens, vagyis van, csak nem itthon, hanem vagy valamelyik multicégnél dolgoznak inkább, vagy Angliában vigyáznak egy gyerekre, amivel a háromszorosát keresik annak, amit akkor keresnének, ha harminc gyerekkel bajlódnának valamelyik iskolában.

(Forrás: Dívány)

Jövőre jön az ingyenes KRESZ- és nyelvvizsga

Az oktatási szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy a jelenlegi oktatási rendszer alkalmas-e arra, hogy felkészítse a gyerekeket a megméretésre. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke lapunknak korábban rámutatott: a szakmában senki nem érti, miként lehetséges az, hogy a gyerekek a közoktatásban csaknem ezer órát tanulnak nyelvet, de nem képesek arra, hogy letegyenek egy középfokú nyelvvizsgát az érettségiig. Úgy értesültünk: a KRESZ-vizsgát is ingyenessé teszi a kormány a diákok számára.

(Forrás: Magyar Idők)

Ez a nap videója: így örültek az Oscar-díjnak a Mindenki gyerekszereplői

A Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskolában óriási volt az öröm, miután a Mindenki kapta az Oscar-díjat a kisfilmek mezőnyében. A győztes filmben ők alakították a kórust. Molnár Mónika kórusvezető a hvg.hu-nak azt mondta, nagyon boldog, egy picit el is pityeredett a meghatódottságtól. Hozzátette: ő érezte, hogy nyerni fognak, de azért félt tőle, hogy csalódottak lennének a gyerekek, ha mégsem így történne.

(Forrás: hvg.hu)

Hatalmas magyar siker: Oscar-díjat kapott a Mindenki című rövidfilm

Hatalmas magyar siker: Oscar-díjat kapott a Mindenki című rövidfilm. A Mindenki című alkotás az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját. Deák Kristóf a díjat átvéve köszönetet mondott a filmakadémiának, valamint családjának és tanárainak.A Mindenki című alkotás az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját. Deák Kristóf a díjat átvéve köszönetet mondott a filmakadémiának, valamint családjának és tanárainak.

(Forrás: Eduline)

Tankönyvbe illő bukta: "Szívlapáttal szórjuk ki a pénzt az ablakon

Felelőst találni pedig a legnehezebb: az OFI megszűnt, feladatait részben az Emmi vette át, ott pedig nem találni tartalomfejlesztési felelőst, legalább is Keresztynek Péternek, a TANOSZ elnökének nem sikerült, amikor a minisztériumhoz fordult. A tankönyves szerint rengeteg probléma van még ezen túl is a tankönyvrendszerben, pl. nem érvényesül a szabad tankönyvválasztás elve, de mivel a tiltakozók hangja nem elég erős, nincsenek következmények. A következő nagy döbbenet 2018. augusztus 31-én lesz, amikor lejárnak a magánkiadók tankönyveinek engedélyei, és a tankönyvjegyzéken nem marad más választás, mint a kísérleti, állami tankönyv.

(Forrás: hvg.hu)

Középiskolai felvételi: csak a népszerű iskolákba jelentkezőknek kell izgulniuk?

Több középiskolai hely van - különösen a négyosztályos iskolákban -, mint ahány jelentkező - emelte ki az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója. Az intézet főigazgatója kitért arra is, hogy a gyerek 14 éves korában döntően még a szülő segíti, illetve dönti el a választást. A szakember ugyanakkor kiemelte: a legfontosabb a tanulás megszerettetése, ez a feltétele az élethosszig tartó tanulásnak. "Mindegy, hogy mit tanul a gyerek, a lényeg hogy szeresse."

(Forrás: Eduline)

Tárgyalnak a 9 órás iskolakezdésről: sokat javulna a gyerekek teljesítménye

Egyes tanulmányok szerint okosabbak és egészségesebbek lesznek azok a gyerekek, akik a szokásosnál korábban lefekszenek aludni. Míg mások szerint az lenne az előnyös, ha egy órával később kezdődne az iskola.A témában Palkovics László oktatási államtitkár Indexen tartott szülői értekezletén azt mondta, hogy ma is van lehetősége az iskoláknak arra, hogy reggel 8 óra után kezdjék a tanítást. A reggeli fél kilences vagy kilences iskolakezdés mellett sok érv szól, ennek megvalósítása azonban a gyakorlatban egyáltalán nem egyszerű.

(Forrás: Pénzcentrum)

Fideszes provokáció és több száz érdeklődő a Momentum szegedi fórumán

A csoportokban több helyen is kritikával illették a közoktatásban az iskolai demokrácia és a demokratikus döntéshozatalra való felkészítés hiányát, és a tanterv hiányosságait is.és annyit már elárultak, hogy a KLIK megszüntetését és az iskolák nagyobb autonómiáját tartanák kívánatosnak. A további tájékozódást a mozgalom részéről jelzi, hogy Pottyondy Edina mintegy fókuszcsoportos jelleggel arról is kikérdezte a hozzászólókat, mi a véleményük a privát iskolákról és a magánoktatásról.

(Forrás: Kettős Mérce)

"Szeretnék szépen elbúcsúzni"

Deutsch Zoltán azt mondja, bizonyos tekintetben megérti, hogy a kerettanterv alkotói számára miért volt kevésbé fontos szempont, hogy mindenki tanuljon filozófiát. Pedig szerinte ez a tantárgy arra a fajta önálló, absztrakt gondolkodásra tanít, amire semmi más nem képes, és ha gimnáziumban nem találkozik filozófiatörténettel egy tanuló, valószínűleg később már nem is lesz lehetősége rá. "Hiba azt gondolni, hogy ez nem olyan fontos dolog. Egy kamaszt a világ számtalan olyan ingerrel bombáz, amik közül meg kell tanulnia kiválasztani, mi az ami értékes, és ebben a filozófia nagyon sokat segít."

(Forrás: hvg.hu)

Hozzáférés: biztosítva! A gyerekeket védeni kell a ragadozóktól!

A 2014 májusa óta működő, fővárosi – hűvösvölgyi – központ mellett már a regionálisan öt megyét (Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) lefedő, múlt héten Debrecenben megnyílt médiacentrum is várja az iskoláscsoportok jelentkezését, hogy egynapos, 4-5 foglalkozást magába sűrítő médiafogyasztási gyakorlatokon vegyenek részt – élményszerű keretek között.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Közvéleménykutatás a közoktatásról

2016 őszén az OFOE szakmai csoportja Lannert Judit oktatáskutató vezetésével egy online kérdezést végzett a pedagógusok, szülők, diákok és egyéb érdeklődők körében. A mérőeszköz tematikájának kialakításánál a Tanítanék Mozgalom a CKP és a két pedagógus szakszervezet által megfogalmazott követelések jelentették a legfontosabb alapotA minta ugyan nem reprezentatív, de a mozgalommal rokonszenvezők véleményét jól mutatja.

(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Tovább terjedt az e-napló az iskolákban

A e-napló rendszere a tanárok visszajelzései alapján érezhetően megkönnyíti és lerövidíti a tanárok félévi és év végi adminisztrációs terheit, emellett a szülők számára is naprakész információkkal szolgál. A kormány célja, hogy az iskolákban minél jobban kihasználják a korszerű technikai lehetőségeket. Ennek azonban technológiai követelményei is vannak, ami több ezer iskolában források hiányában még nem áll rendelkezésre, erre azonban nem tért ki Rétvári Bence.

(Forrás: Eduline)

A katolikus iskoláknak gyűjtenek ma a templomokban

A katolikus egyház az idei tanévben 125 199 fiatal oktatásáról gondoskodik, oktatási intézményeikben 11 894 pedagógus dolgozik – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciasajtószolgálata az MTI-vel. „Az adakozás évről évre bizonyítja, hogy milyen sokan szívükön viselik” a katolikus egyház „oktatási-nevelési szolgálatának támogatását” – írták.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Nyílt levél Aáry-Tamás Lajoshoz, az oktatási jogok biztosához

Ön a szemünkbe nézett, és megígérte, hogy azonnali hatállyal, még a munkaidő vége előtt továbbítja a diákok beadványát Palkovics László államtitkárnak és Balog Zoltán miniszternek. Hová tűnt azóta, Aáry-Tamás Úr? Hová bújt? Nem érjük el Önt, sem mi, sem a sajtó. A leveleinkre nem válaszol. Nem tudjuk, továbbította-e egyáltalán a panaszt. Nem kaptunk semmiféle tájékoztatást, pedig már eltelt két hét, lezárult az érettségire való jelentkezés is. Hiába hívjuk a titkárságát, ugyanaz a hölgy veszi fel, és egyre zavartabb hangon közli: „Aáry-Tamás Lajos úr házon kívül van. Majd visszahívjuk Önöket.” De nem hívnak minket vissza. Soha.

(Forrás: Tanitanék)

Prókai Eszter: Évek óta volt tetű az osztályban, mégsem szólt senki

Sokan még mindig szégyellik, ha a gyerek fején tetvek jelennek meg, pedig a probléma ugyanúgy érinti a második kerületi elitiskolát, mint a cigány szegregátumot. Az állandó mosás és tetűirtás egy soha véget nem érő spirálba tehet, főleg, ha a többi szülő titkolózása miatt a gyerekek folyamatosan visszafertőzik egymást. Ráadásul az irtás egy vagyonba kerül.

(Forrás: abcug.hu)

Ha nem javul az oktatás, az ország jövője forog kockán - Interjú Lovász Lászlóval

Több gimnazistára és több diplomásra lenne szükség, nem pedig kevesebbre – mondja Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki nem tartja helyesnek a tankötelezettségi kor leszállítását, nem hiszi, hogy csak mérnökökre lenne szükség, és óv a hirtelen reformoktól. A világhírű matematikus szerint lemaradtunk a világtól, az iskolának kreativitásra, csapatmunkára és modern civil ismeretekre is jobban kellene tanítania. Javulóban van az Akadémia és a minisztérium közötti együttműködés, de a korábbi javaslataik az asztalfiókban végezték.

(Forrás: Index)

Budapest legjobb általános iskolái - itt a teljes lista

A legjobbiskola.hu oldalon kilistázták az összes budapesti általános iskolát, közzétéve a 2015-ben elért országos kompetenciamérés eredményeit. Az eredmények alapján sorba rendezték az iskolákat, így kialakult a teljes budapesti iskolai rangsor.

(Forrás: Inforádió)

Márciusra elkészül az új alaptanterv

az új NAT egyik legfontosabb feladata, hogy korszerűsítse a korábbi elképzeléseket, irányokat, és megfelelő kereteket biztosítson a versenyképes oktatáshoz. – Újra kell gondolni a kompetenciafejlesztés fogalmát annak minden elemével – például ismeret, készség, képesség, kimeneti szabályozás – együtt. Az oktatási kormányzat célja, hogy egy olyan koherens szabályozási rendszer jöjjön létre, amely a jelenleginél erőteljesebben épít a pedagógusok szakmai tudására.

(Forrás: Magyar Idők)

Milyen az álommunka a magyarok számára?

A pályakezdők a tapasztalatlanságuk miatt, az idősebb dolgozók pedig a korukat érintő megkülönböztetés miatt kerülnek hátrányos helyzetbe. Vannak azonban olyan területek, ahol mindkét korcsoport előnyöket élvezhet. A pályakezdőket örömmel vadásszák le például az informatikai, mérnöki cégek nem csak állásbörzéken, hanem különböző gyakornoki programokon keresztül is. A szakmunkások körében pedig akkora a hiány, hogy az iskolából kikerült fiatalokra és a tapasztalt szakemberekre is hamar lecsapnak a munkaerő-közvetítő cégek.

(Forrás: Eduline)

Minden eddiginél többen fociznak az iskolákban

A 2016/17-es tanévben 1445 alapfokú oktatási intézményben 71 707 gyermek kapcsolódott be a Magyar Labdarúgó Szövetség grassroots igazgatósága által szervezett és felügyelt OTP Bank Bozsik Intézményi programba. Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője az MTI-nek kifejtette, soha ennyi gyermek nem futballozott az iskolákban szervezett keretek között. A 7-14 éves korosztály számára szervezett programban résztvevő iskolákban rendszeres, heti kétszer egyórás labdarúgó foglalkozásokon vesznek részt a diákok.

(Forrás: Eduline)

Foglalkozzon a szakgimnáziumi érettségivel az ombudsman!

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) közös szakmai állásfoglalásában hívja fel az ombudsman figyelmét a szakgimnáziumi érettségi alkotmányos visszásságainak feltárásához nélkülözhetetlen szempontokra. Már eddig is több ezer érintett tanuló tiltakozott a lehetőségeiket szűkítő, érettségi felkészülésüket kiszámíthatatlanná tevő változások ellen: az érintettek képviseletében a Civil Közoktatási Platform (CKP) is az ombudsmanhoz fordult. A TASZ és az EKINT szakmai álláspontjával a CKP beadványát kívánja alapjogi érvekkel támogatni.

(Forrás: EKINT)

Palkovics: a szülők kérésére vezetik ki a tartós tankönyveket

Tavaly tavasszal "szülői oldalról" vetették fel, hogy az 1. és 2. osztályos tanulók esetében nehéz a könyveket "tartós állapotban" megőrizni, a beleírtakat radírozni, majd visszaadni. A kormány ennek nyomán hozta meg döntését, hogy ne terheljék feleslegesen a szülőket.Az idei költségvetésben már számoltak is ezzel - jegyezte meg. Az oktatási államtitkár hozzátette: megvizsgálják, hogy a 3. és 4. osztályosokra is kiterjesszék a tartós tankönyvek kivezetését.

(Forrás: Eduline)

Oláh Zoltán Sándor: Tudásátadás, de hogyan?

Ami a szerves tudásátadást illeti, az – éppúgy, mint a régebbi korokban – a XXI. században is csak mester és tanítvány együtt végzett munkáján alapulhat. Ennek az alapelvnek az érvényesítésére megörökölt iskolarendszerünk teljességgel alkalmatlan. Inkább tűnik fiataljaink gyűjtőfogházának arra az időre, amíg a szülők a kenyérre- – és a rendszer fenntartására – valót megkeresik. Így marad a versenyfutás vagy még inkább a vesszőfutás a majdan versenyképes emberi erőforrás előállításáért. A gyerekek legjobb esetben a minden pillanatban megélt stresszhelyzetek kezelését tudják elsajátítani, minimális, az életben használható tudás megszerzése nélkül.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Százötvenezer gyermektől vonták meg a segítséget

Kilenc éve egy fillérrel sem emelkedett az öregséginyugdíj-minimum, ami nem csak a minimális szolgálati idejű időseket érinti, de egyre jobban sújtja a nehéz körülmények között élő gyermekeket is. Több szociális ellátásra való jogosultság, így például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ugyanis a nyugdíjminimumhoz van kötve. Mivel a jogosultsági küszöb évek óta nem növekedett, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt esztendőről esztendőre egyre kevesebb gyermek tudja megkapni. Hat év alatt több mint 150 ezer gyermek szorult ki a kedvezményezetti körből, jelentős részük így elesik az ingyenes étkezéstől és a térítésmentes tankönyvtől is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„A magyar iskolarendszer nem tanítja meg gondolkodni a gyerekeket”- videó

A magyar iskolarendszer nem tanítja meg gondolkodni a gyermekeket, az egyes tantárgyak során megszerzett készségeket nem tudják más tantárgyak során alkalmazni, ezért teljesítenek rendre alul a magyar diákok a PISA-teszteken – mondta Magyarország élőben című műsorunkban Csapó Benő oktatáskutató.

(Forrás: Hírtv)

Nagyobb hangsúlyt kaphat a pedagógus az új NAT-ban - videó

Márciusra elkészül és társadalmi egyeztetésre megy az új Nemzeti alaptanterv. A kormánypárti Magyar Idők birtokába került háttéranyag szerint az korszerűsítené az irányokat, és jobban támaszkodna a pedagógusokra. Az oktatási államtitkár korábban arról beszélt, az OECD-országok közül nálunk töltik a diákok a legkevesebb időt iskolai tanulással.

(Forrás: Hírtv)

Végleg elbukott a tartós tankönyv a legkisebbeknél

Az intézkedést a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kellett alkalmazni először az általános iskolák első évfolyamán, majd tanévenként felmenő rendszerben. A kötelező tartós tankönyvek rendszere azonban évek óta szakmai tiltakozást váltott ki. Tavaly a Meixner Pedagógiai Egyesület petíciót is indított, hogy töröljék el az intézkedést az első négy évfolyamon. Végül tavaly óta az 1–2. évfolyamon már nem kötelező tartós tankönyvet használni, de az erre vonatkozó rendelet eddig nem módosult, mostantól azonban ezeket a könyveket kivezetik az említett két évfolyamból.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Ennek a tehetséggondozó modellnek a lényege, hogy nem modell

Lezárult a Magyar Templeton Program. A magyar modell iránt már 16 ország tehetséggondozói érdeklődnek. A tapasztalatokról beszélgettünk a program szellemi atyjával, Csermely Péter biokémikus-hálózatkutatóval.

(Forrás: BITport)

Magolni jól tud a magyar gyerek

A magyar iskolarendszer még mindig a memorizálásra és az élettől elszakított formulák megtanulására idomítja főleg a diákokat, amiket aztán gyorsan el is lehet felejteni – nem meglepő, hogy már a sereghajtók között vagyunk a PISA-mérésekben. A Magyar Tudományos Akadémia konferencián néz szembe az alulfinanszírozott és elavult oktatás válságával: ezt tanította nekünk idáig a PISA-sokk.

(Forrás: Index)

Fóti Péter: Homer Lane

Az 1875 és 1925 között élt Homer Lane amerikai pedagógus, szociális munkás és pszichoterapeuta alig ismert Magyarországon. Ezen a helyzeten igyekeztem változtatni korábbi írásaimmal is. Az angol nyelvű pedagógiai irodalom ugyan említi néha a nevét, de tevékenységének jelentőséget alábecsülik. A demokratikus iskolarendszer mai követői – köztük magam is – őrá vezetjük vissza a demokratikus iskolai önkormányzat modelljének kitalálását és kipróbálását.

(Forrás: Tani-tani Online)

Határidőt szabott Balognak a CKP az érettségi miatt

Annak ellenére, hogy a Civil Közoktatási Platform szakemberei már bő egy éve jelezték, hogy e területen súlyos problémák adódhatnak a kormányzat felelőtlen mulasztásai miatt, semmiféle korrekció nem történt az oktatásirányítás részéről, most is csupán annyi reakció érkezik, hogy nem érzékelnek problémát, tehát nincs mit kezelni. A CKP közleménye szerint még lehetne változtatni azon, hogy kötelező a szakgimisek számára ötödik érettségi tárgyként szakmai tárgyat választani.

(Forrás: Eduline)

Forgács István: Így oldd meg a cigányügyet – 3. rész: a közoktatásról

Ma Magyarországon szinte felfoghatatlan mértékű és gyorsaságú az a romlás, amelyben túlnyomórészt cigány gyerekek tízezrei csak érintőlegesen találkoznak a magyar oktatási rendszerrel. z "integrált" oktatás egy agybaj, különösen fölső tagozatban, mikor is már olyan kínos problémák merülhetnek föl, amit a többségi társadalomból jövő gyerek szülei NEM vállalhatnak.Jó lenne kormányzati szinten valami józan döntésre jutni, de tartok attól, h. a korszellem és a környezet ezt nem teszi lehetővé a maga brutális valóságában.

(Forrás: Mandiner)

Prókai Eszter: Minden erejével kaparta ki magát a legmélyebb gödörből

Édesanyja lemondott róla, nevelőotthonban élt nyolcéves koráig. Fodrász szeretett volna lenni, de az általános iskola után már nem tanult tovább. Hosszú évekig drogozott, emiatt négy gyerekét is elvették tőle. Pár éve még azt sem tudta, mi fán terem a bazsalikom, ma a Prezi bisztrójának junior menedzsere. Ő a 37 éves Lakatos Heléna, aki a bagi cigánytelepről indult, egy víz nélküli kis lakásból, ma a hatodik kerületben bérel lakást, hamarosan pedig repül Ciprusra, hogy elmesélje, hogyan jutott idáig. Heléna története jól mutatja, milyen csodákra képes az erős akarat és egy elszánt önkéntes.

(Forrás: abcug.hu)

Nem szűnik meg az iskolai buktatás

A szaktárca nem tervezi a bukással, az évfolyamismétléssel kapcsolatosan a jelenlegi jogszabály módosítását – reagált lapunk megkeresésére az oktatásért felelős államtitkárság. Erről azután érdeklődtünk, hogy múlt héten a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) a buktatás azonnali megszüntetését javasolta a kormánynak. Szerintük nem a tanulási nehézségekkel küzdő diákok értelmi képességével van a baj, hanem „a megszokott oktatási módszerek azok, amelyek fogyatékosak”.

(Forrás: Magyar Idők)

Újabb útvonalakon menekítik a szülők gyermekeiket a közoktatásból

A diák magántanulóként is teljesítheti tankötelezettségét. Ezt elsősorban a kiemelkedő tehetségű vagy egyéb területen jól teljesítő, ezért elfoglalt, például élsportoló gyerekeknek találták ki. A gyakorlatban viszont bárki lehet magántanuló, ha a család megkapja az engedélyt. Ezeket az egérutakat általában akkor választják a szülők, ha nem tudnak vagy akarnak részesei lenni az állami oktatásnak. Az utóbbi években megjelent a kínálatban egy harmadik lehetőség: a tanulócsoport. A gyerekek kis csoportokban, általában vegyes korosztályban egy vagy két tanító vezetésével sajátítják el a tananyagot.

(Forrás: 24.hu)

Egy élhető és sikeres ország – mit tudnak a finnek?

Finnország száz szociális innovációjáról jelent meg pár hete egy könyv, abból az alkalomból, hogy az északi ország idén ünnepli függetlenségének századik évfordulóját. A finnek mindig is próbálkoztak társadalmi újításokkal: az oktatás például első pillantásra (magyar szemmel nézve) anarchikus. Ám valójában a demokratikus szellemet megőrizve igyekeznek az iskolák a modernizációnak megfelelni, és mint az összes nemzetközi vizsgálat mutatja, rendkívül eredményesen.

(Forrás: hvg.hu)

Nem adja a HÖK-elnökséget Török Márk, nemzetközi bíróság elé viheti az ügyet

Nem igazán hiszem el, hogy ezt az ügyet el lehet bukni – így reagált a Magyar Nemzetnek Török Márk, a Szegedi Tudományegyetem EHÖK-elnöke arra, hogy a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint nem választhatták volna újra a hallgatói szervezet élére 2015-ben. Fellebbezni fog, sőt akár nemzetközi bíróság elé is vinné az ügyet.

(Forrás: Eduline)

Ilyen az élet a Vörös Hadsereg Általános Iskolában

Ezek az iskolák extrém példái a Kínai Kommunista Párt által hirdetett hazafias oktatásnak. A kritikusok ezzel szemben szimpla agymosodának nevezik. Az iskola igazgatója, Mu Csunjung szerint azonban erről szó nincs, csupán arra készítik fel a kicsiket, hogy felnőtt korukban is keményen dolgozzanak. És hogy emlékezzenek, honnan jöttek. Hozzátette, hogy erre Kujcsou tartományban különösen nagy szükség van, mivel ez az ország egyik legszegényebb területe. – Bár most már viszonylag kényelmesen élnek a családok, fontos, hogy a gyerekek megtanulják, milyen nehézségekkel kellett itt szembenézniük a múltban

(Forrás: Magyar Nemzet)

A magyar fiatalok nem is álmodnak 200 ezres fizetésről

Ma már nem a munkanélküliségtől, hanem az elszegényedéstől félnek a fiatalok. Nem fest túl hízelgő képet a munkaerő-piaci érvényesülésről a fiatalok véleménye, amely viszont reálisnak tűnik. Szerintük ugyanis csaknem ugyanolyan fontos a jó állás megszerzéséhez a szaktudás (közel 85 százalék tartja teljes mértékben vagy inkább szükségesnek), a szakmai gyakorlat (84%) és a kapcsolatrendszer (83%). Fizetési igényeik nem tekinthetőek túlzónak, és ezt elég megrázó látni: a fiatalok körében a legnagyobb csoport, 22 százalék lenne elégedett egy maximum 150 ezres nettó fizetéssel. Miközben a fővárosban egy akármilyen kis lyuk albérlet ennek legalább a felét elviszi.

(Forrás: hvg.hu)

Tényleg fontos, hogy a gyerek a legjobb középiskolába kerüljön?

A jobbnak tartott gimikbe épp, hogy bejutott diákok csak kicsivel érettségiznek jobban, mintha kicsivel kevésbé jó gimikbe jártak volna. Lehet, hogy nem azon kellene aggódnunk, hova jut be a gyerek, hanem segítenünk kéne akárhova is jár. A gimnáziumok rangsorát az határozza meg, hogy a diákok átlagosan milyen eredményeket érnek el a kompetencia-felméréseken, illetve az érettségin.

(Forrás: Index)

Az Átlátszó Oktatás 7. heti hírösszefoglalója

Perre mentünk a Debreceni Egyetemmel, Antall Péter perli kirúgott alkalmazottját, magyar fiatalok tömegei telepednének le külföldön, és 30.000 szakgimnazistának kell felkészülnie egy jogsértő érettségire 4 hónap alatt. 7. heti hírösszefoglalónk.

(Forrás: Átlátszó Oktatás)

A gyerek nem számít - Knausz Imre az oktatási rendszerről - hnaganyag

Az a részletesen, aprólékosan leírt tananyag, mely az általános iskola közvetíteni próbál és az a pedagógiai kultúra, mely ezt közvetíteni próbálja, nagyon távol van attól a világtól, melyben a gyerekek ma élnek. Ez a véleménye Knausz Imre oktatáskutatónak, aki a minap egy konferencián fejtette ki erről álláspontját. Knausz Imre a Reggeli gyorsban azt mondta, az iskola elvesztette a gyerekeket. Szerinte változásokat csak nagy társadalmi párbeszéd után lehetne megvalósítani. Arról kéne itt beszélni, hogy mire való az iskola

(Forrás: Klubrádió)

Alternatív iskolák és új oktatási „formák” Magyarországon a XXI. század elején. Dobos Orsolya írása

Az alternatív iskola kifejezésről a neveléstudományban kétféle megközelítés terjedt el. Alternatív iskolaként tekintenek az ún. reformpedagógiai irányzatokhoz csatlakozó iskolákra , illetve az ún. modern alternatív vagy innovatív iskolákra (Bodonyi Edit: Modern alternatív iskolák, 2012). Előbbiek a XX. század első felében létrejött pedagógiai irányzatokat vagy módszereket vették át. Ugyan nem a XX. század elején jöttek létre, de mivel átvehető modellek, én a reformpedagógiákhoz sorolom az egyéb külföldről átvett vagy magyar fejlesztésű, módszertani alapú „franchise”-okat is. A modern alternatív iskolák közé pedig azok az iskolák tartoznak, melyek – számos reformpedagógiai gyakorlatot is ötvözve – saját magukat „alkották” meg, így alakítva ki egy teljesen egyedi, az adott intézményre jellemző arculatot.

(Forrás: Tani-tani Online)

MÁSSZUNK KI A GÖDÖRBŐL!

A meghívottak között ott voltak az oktatás állami vezetését képviselők is, de természetesen számukra ez a szakmai fórum, nem terep. Ők még most is egy elefántcsonttoronyból szemlélik az oktatás ügyét, s amint az több hozzászóló véleményeként elhangzott, sokszor tudatosan ártva a jövő nemzedékének. Alattvalók kellenek, nem gondolkodó, tenni akaró állampolgárok. A szegénység miatt leszakadókra, pedig egyáltalán nincs szükség. Kilátástalanul „kasztosodnak” a gazdagoknak kitalált világban.

(Forrás: Nagylátószög)

Menekítik a gyerekeket

Néhány éve megfigyelhető tendencia, hogy megnőtt az alternatív- és magániskola-alapítási kedv. Horn Györgyöt, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) igazgatóját egyre többen keresik meg ezzel a szándékkal, a kilencvenes évekhez hasonlóan sok iskolát szeretnének közösségek, sőt magánvállalkozások is alapítani.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Amig egy terhességi teszt értelmezése problémát okoz, addig nehéz felvenni a harcot az abortusszal

Nem hiszek abban, hogy a szexuális felvilágosítást a mai magyar közoktatás keretein belül jól lehet csinálni. Az intézményekben uralkodó hierarchikus struktúrában a szexualitással kapcsolatos narratíva nem működik. A weboldal ezzel szemben közvetlenül szól a fiatalokhoz, nem a felülről jövő kioktató magatartást képviseli (Gyurkó Szilvia).

(Forrás: 24.hu)

Nem érdekli az iskolákat az internetes zaklatás

A tanároknak se idejük, se tudásuk, se kedvük nincs foglalkozni a problémával. A legtöbb szülő vagy tanár úgy érzi, nem tud mit kezdeni a helyzettel, mert nem ismeri és nem használja a felületeket, ahol a gyereke aktív. Pedig a megoldás egyszerű lenne, és digitális ismeretek nélkül is kivitelezhető: kezelni az egyes gyerekek kipécézését és kiközösítését, és megértetni a diákokkal, hogy nem oké az előítéletes, kirekesztő viselkedés.

(Forrás: abcug.hu)

Polihisztorok helyett együttműködés

A természettudományokat oktatók között a vita nem arról folyik, hogy szakmailag megalapozott igény van-e az integrált oktatásra, hanem hogy azt hogyan lehet megvalósítani – írja Horányi Gábor, a Lauder Javne iskola főigazgatója, fizikatanára. Nem taníthatunk úgy, nem taníthatjuk azt és annyit, mint évtizedekkel ezelőtt. Az internet az információk közel teljes körű liberalizációját hozta – , az érettségi követelmények változásával a tananyagtartartalmak mellett előtérbe kerül a készségek és képességek mérése.

(Forrás: Magyar Hírlap)

Egy forintnyi munkabért kaptak a tanárok, a KLIK nem reagált

Egy forint értékben kaptak munkabér-átutalást tanárok február elején, az óraadói megbízási díjak helyett csupán ennyit utalt az illetékes Közép-Budai Tankerületi Központ. A megbízási díjak hónapok óta több hónapos késésekkel érkeztek, de ez még a sokat látott érintetteket is meglepte. A fizetéseket végül egy hét késéssel teljesítették, továbbra is külön jelzés nélkül.

(Forrás: Átlátszó Oktatás)

Kevesebb a fiatalkorú közmunkás

Valószínűleg nem a fiatalkorúak közfoglalkoztatásból való kitiltása volna a legjobb megoldás, hiszen ez önmagában nem akadályozná meg az iskolai lemorzsolódásukat. Legalábbis ezt mutatják a fiatalkorú álláskeresőkre vonatkozó adatok, amelyeket szintén a Belügyminisztériumtól kértünk ki. 2013-ban még csak 636 kamaszt regisztráltak álláskeresőként, ami az összes álláskeresőnek alig a 0,12 százaléka. Ezzel szemben 2014 decemberében már közel háromszor ennyi, 1741 regisztrált álláskereső volt.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Túlterhelt logopédusok, öregszik a szakma

Ha kiszűrik is a gyerekeket, nem tudni, ki fog velük foglalkozni. Ezért a szakemberek kénytelenek súlyozni a gyerekek problémái szerint. Így például a gyermekek közt járványszerűen terjedő beszédészlelési, illetve nyelvi zavar kezelése elsőbbséget élvez majd, mint mondjuk a kiejtési nehézségeké. „Ha nem pörög az r betű, azzal le lehet élni az életet, és nem lesznek belőle iskolai problémák. Persze az lenne a szép, ha mindenkit el tudnánk látni, de akkor dupla ennyien kellene lennünk.”

(Forrás: Magyar Nemzet)

Rendhagyó érettségi lehet az idei

Az oktatási jogok biztosa osztja a szakgimnáziumban érettségiző diákok aggályait - derült ki a héten. Kérdés, mit lehet tenni, miután szerdán lezárult a jelentkezés. A pedagóguskar elnöke szerint nem igaz, hogy csak magántanárra lehet felkészülni a középiskola során teendő középfokú nyelvvizsgára, ezért nem is gond, hogy 2020-tól csak ezzel vennék fel főiskolára a diákokat.

(Forrás: Eduline)

Tévúton az iskola: a tudáshoz nem bebiflázni kell a tananyagot, hanem felejteni kell

A tanárok mindeddig azt gondolták, hogy akkor tanítottak meg jól valamit, ha a diák az óra végén folyékonyan tud válaszolni a kérdéseikre. A kutatások azonban azt mutatják, hogy az olyankor nagyon jól elérhető információk hosszú távon már sokkal gyengébben rögzülnek. Szaknyelven: nem jön létre hosszú távú konszolidáció. A nagy nehézségek árán, kínlódva összerakott emlékek viszont tartósan megmaradnak.

(Forrás: hvg.hu)

Még egy iskolát nyit a Prezi alapítója Joób Sándor

Szeptemberben Óbudán is iskolát fog nyitni Halácsy Péter, a Prezi nevű világcég egyik alapítója. Halácsy 2015-ben először óvodát hozott létre, miután barátaival úgy látták: alapjaiban kellene újragondolni a magyar oktatást. Ma már három lakásóvodát működtetnek Budapesten, amelyekben kis csoportokban, személyre szabottan próbálják fejleszteni a gyermekek kreativitását.

(Forrás: Index)

Magyar egyetemisták Budapesten és Manchesterben - Két külön világ

Az oktatás színvonala, a családtól való elszakadás, önállósodás, anyagi áldozatok – ezek csak a legfontosabb szempontok, amiket egy diáknak és családjának mérlegelni kell, ha a külföldi továbbtanuláson gondolkodik. Két hasonló képzésre járó, hasonló korú fiatallal beszélgettünk, közülük az egyik az Egyesült Királyságban tanul, a másik pedig Magyarország egyik legnagyobb presztízsű egyetemét választotta.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Ónody-Molnár Dóra: Cigányoknak kötelező? Éles viták a bentlakásos iskoláról

A szélsőjobboldaltól a liberális közvéleményig nagyon sokan megértéssel fogadták azt a javaslatot, hogy a szegény (értsd: cigány) gyerekeket ki kell emelni a családjukból és bentlakásos intézményekben kell őket elhelyezni. Vérmérséklettől függően ki az önkéntességre, ki a kötelezővé tételre esküszik. A humántárca tagadja, hogy erre készülnének, de a szakértők óvatosak, mert már semmit nem tartanak elképzelhetetlennek. Pedig a felvázolt megoldás rettenetes károkat okozna.

(Forrás: 168 óra)

Prókai Eszter: Roma vagy? Legyél szakács!

Rendőr, ruházati eladó, fodrász vagy műkörmös. Ezek az álomszakmák a hátrányos helyzetű roma fiatalok szemében. A vágyaikról azonban nyolcadik osztályra általában lemondanak, és helyette mennek abba az iskolába, ahová a többség. Iskolát választanak, nem pedig piacképes szakmát, de mégsem utóbbi miatt nem találnak utána munkát, hanem, mert be sem fejezik az iskolát.

(Forrás: abcug.hu)

Erdélyben sokan érzik: a poroszos oktatás ideje lejárt!

Bányai Sándor egyetemi docenst, az élmény- és kalandpedagógia elkötelezett művelőjét, a Kalandok és álmok szakmai műhely vezetőjét egy pedagógusoknak tartott képzés alkalmával szólítottam meg, elsősorban arról érdeklődve, mit rejt magában az élménypedagógia fogalma.

(Forrás: Nyugati Jelen)

Ösztöndíjak az ápolóképzésben

Az idei évtől egyetemi képzésben (MSC) részesülhetnek a diplomás szakdolgozók, valamint háromezer ápolónak tanuló kap ösztöndíjat - mondta az egészségügyért felelős államtitkár. Az államtitkár kiemelte, az ápolási szakma, az abban dolgozók nélkül nincs egészségügyi ellátás sem, a dolgozók megbecsültsége "nem lehet kérdéses" a kormány részéről.

(Forrás: Magyar Hírlap)

Egy kortalan gondolkodó életművét menti a nemrég megjelent könyv

Az utóbbi időben több izgalmas kötet látott napvilágot. Legfrissebb kiadványaik közül kiemelkedik Deme Tamás tanár, művelődéskutató, a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjának a Gondolatok Karácsony Sándor művészetszemléletéről című könyve. A szerző doktori disszertációját Karácsony Sándor pedagógiájának aktualitásáról írta. Karácsony Sándor soha nem volt annyira aktuális, mint ma, jó lenne, ha szemléletmódját a magyar pedagógusok magukévá tennék, és a nevelést közösségi cselekvésként, fejlesztésként, a képességek felszínre hozásaként, nem pedig kényszerhelyzetként, erőszakként fognák fel.

(Forrás: Magyar Idők)

Nyílt levél: eddig csak Sorosék terjesztették ezt az őrültséget

Az ELTE rektorának, Dr. Mezey Barnának írt nyílt levelet Nacsa Lőrinc Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke, aki a „gender studies” kapcsán fogalmazta meg mondanivalóját. Megdöbbenéssel értesültünk arról, miszerint az Ön által vezetett intézmény is elindítja a gender studies-t, azaz a társadalmi nemek tanulmánya szakot. Az ELTE Magyarország első egyeteme, többféle európai rangsorban évről-évre kiemelkedő helyet foglal el, diákjai közül számos neves jogász, politikus, tudós és közéleti ember került ki. Sajnálatos, hogy az egyetem nem szeretne hű maradni értékteremtő múltjához, hiszen elindult egy lejtőn.

(Forrás: Magyar Idők)

266 ezer aláírás! A Momentum megtette a magáét, megfutamodik-e a hatalom?

A Momentum Mozgalom bejelentette, hogy a pártokkal együtt 266 ezer aláírást gyűjtöttek a budapesti olimpiai pályázatról szóló népszavazási kezdeményezéshez. Ez még korántsem jelenti azt, hogy automatikusan kiírják a népszavazást, jogi csatározásokra számíthatunk, bár Orbán Viktor máris hárítja magától az olimpia ügyét.

(Forrás: hvg.hu)

Szétverték a Momentum aláírásgyűjtő standját a Blaha Lujza téren

Egy férfi szétverte a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtő standját a Blaha Lujza téren. A Momentum megerősítette, hogy tényleg ez történt, rendőrt is hívtak. Úgy tudjuk, a támadó még két kézzel beintett a rombolás után, majd lelécelt.A balhé közben a férfi széttépett egy ívet is, amin aláírások voltak, de csak három aláírás veszett emiatt kárba.

(Forrás: 24.hu)

Szakértőt kérdeztünk, van-e érték a mai rajzfilmekben

Jó hírünk van. Peer Krisztina gyermekpszichológus gyakorlatilag felmentett minden lelkiismeret-furdalás alól (vö. szaranyaság, amiért hagyjuk, hogy ezt nézzék). Azt mondja, ezek a rajzfilmek egyáltalán nem olyan rosszak, mint ahogy sok szülő gondolja. Mondjuk annyira nem is jók.Ha a rajzfilmnézés nem megy a barátkozás, az emberi kapcsolatok, a játék, a tanulás, vagy a mozgás rovására, semmi baja nem lesz a gyereknek, ha egy kicsit tévézik.

(Forrás: Dívány)

SNI-s gyerekek: a Waldorf nem csodafegyver!

A Waldorf pedagógia nem csodaszer az SNI-s gyerekeknél, ugyanakkor természetesen Waldorf iskolákba is járnak SNI-s tanulók, többé-kevésbé megoldott a külön fejlesztésük is, jellemzően szülői segítséggel.A Waldorf-pedagógia azt azonban lehetővé teszi, hogy az SNI-s gyerekek se szorongjanak, hiszen sokkal lassabb haladási üteme, mint a normál tanrendű általános iskoláé.

(Forrás: Kölöknet)

Foglalkozása: szupertanár

Ahogy egyre igazságtalanabb lesz a világ, úgy lesznek az emberek egyre segítőkészebbek – vélekedik Prievara Tibor, aki egyébként főállásban egy budapesti elit gimnázium, az Apáczai angoltanára. Azt mondja, a tanítványai, és mindazok, akik jelentkeznek a feladatokra, gyakran nagyon is érzik, hogy milyen szerencsések, hogy jó helyre születtek, és adni szeretnének. Mert Magyarországon nagyjából a születésekor eldől egy gyerekről, hogy mi lesz belőle: ha orvos szülei vannak, az isten se menti meg a diplomától, és persze ott van a másik véglet is.

(Forrás: Dívány)

Knausz Imre: Az általános iskola feladatáról

"Az általános iskola bölcsőjénél nem állt ott, és máig nem védi a Pedagógia jó tündére" – írta Takács Etel 1989-ben, az általános iskola megszűnésének évében. A megszűnés évében, mert létrehozásának idején ez az iskolatípus abban különbözött markánsan elődjétől, az elemi népiskolától, hogy az akkor 14 éves korig tartó tankötelezettséget mindenkinek ott kellett teljesíteni.

(Forrás: Tani-tani Online)

Oktatási államtitkárság: útjára indult a Mobil Digitális Iskola

Mobil Digitális Iskola (Mobidik) program indult útnak Komáromban a Feszty Árpád Általános Iskolában, a Mobidik segítségével a gyerekek a jövő digitális oktatási környezetében vehetnek részt tanórákon - közölte az oktatási államtitkárság kedden. A diákok a modern felszerelés használata mellett számos különleges tananyaggal ismerkedhetnek meg, például nyomtathatnak 3D-ben, tanulhatnak LEGO robotikát, pénzügyi tudatosságot, programozást. A projekt Czunyiné Bertalan Judit kormánybiztos támogatásával a PontVelem Nonprofit Kft. szervezésében, a Digitális Mintaiskola projekt keretében indult útjára.

(Forrás: Magyar Hírlap)

Nemzetközi egyezményt sérthet a magyar gimnazisták katonai kiképzése

Január közepén jelentette be a Honvédelmi Minisztérium, hogy a kormány a 2017/18-as tanévtől katonai képzést indít két magyar középiskolában. A minisztérium szerint a Szekszárdi Szakképzési Centrum Ady Endre Szakképző Iskolája és Kollégiumában, valamint a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában azért van szükség a képzés beindítására, mert fel kell készíteni a felnövő generációkat a haza védelmére, és „a fiatalság honvédelmi nevelése olyan közös cél, melynek érdekében a tanároknak, a diákoknak és a katonáknak össze kell fogniuk”.

(Forrás: 444.hu)

A fél országban nem kapnak enni a hajléktalanok

Decemberben indult el a Rászoruló személyeket támogató operatív program (RSZTOP) hajléktalanokat segítő része, a kilenc megyét magában foglaló Kelet-Magyarországon a késedelmesen kiírt közbeszerzési eljárás is eredménytelenül zárult. Így ott a programban máig nem kapnak egy tányér ételt sem a hajléktalanok, s a mélyszegénységben élő gyerekek sem jutnak hozzá az évek óta ígérgetett élelmiszercsomagokhoz

(Forrás: Magyar Nemzet)

Szuper az oktatásunk, kár, hogy rosszra használjuk

Az igazi megoldás tehát az oktatás lenne? Igen, méghozzá egyszerre két irányban. Egyrészt a gyerekeknél. Nekem két gyerekem van, a nagyobb egy 13 éves lány, és félelmetes, mi minden információt oszt meg a neten, anélkül hogy értené, ezek milyen kockázatot hordozhatnak. És ugye ezt a korosztályt nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy ne mutassák meg a közösségi médiában az életük legapróbb részleteit is. De legalább ennyire veszélyeztetett réteg az idősebbeké, a szüleink korosztálya

(Forrás: Index)

Még a fideszesek se vevők a civilellenes kampányra

A Závecz Research Kutatóintézettel együttműködve január végén egy ezerfős reprezentatív mintán azt próbáltuk felmérni, hogy mindezek fényében hogyan alakul a civilek és Soros György megítélése. A kormányzati propaganda sikeréről akkor lehetne biztosat mondani, ha korábban is születtek volna a mostanival összehasonlítható felmérések, ezek hiányában most a hazai civilekkel kapcsolatos közvélekedés jelenlegi alakulását tudjuk bemutatni.

(Forrás: Index)

A kormány is elismerte, hogy gond volt a központi történelematlasszal, újat adnak ki

Mint arról már korábban írtunk, a Történelemtanárok Egylete tiltakozott a szabad atlaszválasztás megtiltása miatt az érettségin, ugyanis szerintük ez hátrányosan érinti azokat, akik korábban nem az OFI által kiadott atlaszokat használták, és ezzel szerintük az Emmi csak az OFI atlaszainak megvételére akarta kényszeríteni a szülőket.Az új verzió tartalmaz majd névmutatót, illetve a kerettantervekben meghatározott évszámokra épülő rövid kronológia is lesz benne, sőt ki is bővítik az atlaszt, 20 százalékkal nagyobb lesz a terjedelme.

(Forrás: hvg.hu)

Jogsértőnek találja az ombudsman az idei szakmai érettségit

A diákok leveléhez eddig több mint háromezer fő csatlakozott, ebből 800-an érintettek közvetlenül, ők 2017-ben a szakképzésben érettségiznének.A levélben foglaltakat támogató diákok, szülők, pedagógusok és szakértők ezért február 10-én személyesen mentek el az EMMI-be, de Balog nem fogadta őket, így Palkovicsnak adták át a kinyomtatott levelet és az aláírásokat, ám az államtitkár ismét elutasította őket. Fogadta viszont a diákokat az oktatásügyi ombudsman, Aáry-Tamás Lajos, aki elismerte a panasz jogosságát, a jogsértés tényét.

(Forrás: Index)

Prókai Eszter: Nem szólok a szüleimnek, semmi értelme

YouTube, Google, Facebook, Ask.fm – sorolják az általuk napi szinten használt alkalmazásokat egymás szavába vágva ötödikes gyerekek, de azt már nem tudják, hogy ha valaki bántja őket a neten, kihez forduljanak. Ezen is próbál változtatni a finn erőszakellenes program, a KiVa, amit tavaly szeptemberben három magyar iskolában is bevezettek. A gyerekek szituációs játékokon és csoportfeladatokon keresztül élik át, milyen kirekesztettnek vagy csúfoltnak lenni, és miért nem jó, ha bántjuk a másikat.

(Forrás: abcug.hu)

„A szex örömteli dolog, amit érdemes megtanulni”

A Telenor támogatásával a Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő által alapított Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány csapata fiatalok bevonásával fejlesztette ki a Yelon nevű weboldalt és okostelefon-alkalmazást. A Yelon a 10–18 éves korosztálynak nyújt felvilágosítást olyan testet, lelket érintő kényes kérdésekkel kapcsolatban, amelyekre nem mindig könnyű megtalálni a választ. Valamint a felelősen gondolkodó felnőtteknek – szülőknek, pedagógusoknak – is tanácsokat ad, hogyan kezeljék a szexuális felvilágosítás sokszor tabunak számító témáit.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Oktatják a pénzügyeket

Az idei tanévnek hivatalosan is része lesz a Pénz7 elnevezésű kezdeményezés, amely három iskolás korosztálynak igyekszik egy héten keresztül gyakorlati ismereteket nyújtani a pénzügyekről, gazdasági alapismeretekről. Az oktatóprogramban részt vesz több minisztérium, állami intézmény és pénzügyi szereplő – erről a napokban született többoldalú megállapodás az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Junior Achievement Magyarország Alapítvány között.

(Forrás: Magyar Idők)

Már készül az új történelematlasz

Mivel az eddig megismert kétféle, átdolgozott történelematlasz nem nyerte el a szakma tetszését, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet többek között a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének közreműködésével már dolgozik egy harmadik verzión. Az első két, már átdolgozott változatnál a térképek alapból névmutató nélkül készültek, és ezzel összefüggően fokhálózat – amely keresőhálózatként is szolgálna – sem került rájuk. Ez azonban, a tanári visszajelzések kiértékelését követően, valamint a külső szakértők javaslatai alapján változni fog

(Forrás: Magyar Idők)

Jogsértő lehet az idei érettségi? Az ombudsman a tiltakozó diákokkal van

Február 13-án fogadta irodájában a panaszosokat Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. A számára benyújtott dokumentumok áttanulmányozása, valamint a megjelent diákok, tanárok, szakértők és szülők meghallgatása után az érintetteket biztosította arról, hogy velük egyetért, és beadott kérelmüket maximálisan támogatja. Ígéretet tett arra is, hogy még aznap, a munkaidő lejárta előtt elküldi beadványát az üggyel kapcsolatban Palkovics László államtitkárnak és Balog Zoltán miniszternek, hogy az illetékes politikusok tegyék meg a szükséges lépéseket.

(Forrás: Kettős Mérce)

Csúnyán kioktatták Rétvári Bencét a felsőoktatási dolgozók

A 2015-ben bejelentett, 3 évre elhúzódó oktatói/kutatói bérrendezés éppen a legjobban rászoruló fiatal oktatókat alig érinti, a tanáraink egy részének garantált illetménye lényegesen alacsonyabb azóta, hogy átsorolták őket oktatói állományba, az oktatást segítő magasan kvalifikált, nagy tapasztalattal rendelkező technikai személyzet (könyvtárban, laborokban, gazdasági adminisztrációban dolgozók) 2008 óta (!) egyetlen fillér garantált béremelést sem kapott - áll az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete közleményében.

(Forrás: Eduline)

Levelet kaptak az iskolák: tilos lesz buszozni éjszaka

Éjjel 11 és hajnali 4 között meg kell szakítani az iskolai buszos kirándulásokat a sofőrök pihenése miatt – áll abban a levélben, amelyet a tankerületi központok küldtek ki az iskoláknak. Azt később határozzák meg, milyen utazásokra vonatkozna a tiltás, a Klik szerint nem akarják, hogy emiatt csökkenjenek az iskolán kívüli programok. Már több színházi programot visszamondtak e miatt.

(Forrás: hvg.hu)

Iskola, ami generációk életét tette tönkre

A bentlakásos iskolában nevelkedett indiánok körében a kanadai átlagnál tízszer nagyobb volt az öngyilkosok aránya. Tömegesen váltak az alkohol és a drog rabjává. A „túlélők” (nyugodtan nevezhetjük így őket) a velük készített interjúkban arról számoltak be, hogy vagy teljesen érzelemmentessé váltak, vagy fogvatartóik (nyugodtan nevezhetjük így „tanáraikat”) és minden fehér ellen olthatatlan gyűlölet élt bennük.A közelmúltban Magyarországon ismét fölmerült egy olyan javaslat, hogy a hátrányos helyzetű, jelentős részben roma diákokat bentlakásos iskolákban kellene nevelni.

(Forrás: Index)

Magasabb fizetést kapnak a felsőoktatásban dolgozók

Rétvári Bence felidézte, hogy tavaly januárban kezdődött béremelés a felsőoktatásban, akkor ez 15 százalékos illetménynövekedést jelentett. A folyamat pedig jövőre tovább folytatódik, újabb 5 százalékos emeléssel - tette hozzá.Úgy fogalmazott: fontos megbecsülni a fiatalokkal foglalkozók munkáját. Minőségi, versenyképes felsőoktatás csupán jól megfizetett dolgozókkal képzelhető el; a cél az, hogy Magyarország erősödését ebben a szektorban is megtapasztalják.

(Forrás: Magyar Hírlap)

Magyarázza a CEU a bizonyítványát

A CEU úgy reagált: az új tanszéket azért hozzák létre a következő tanévtől, hogy összehangolják az üzleti iskola és a közgazdaság-tudományi tanszék erősségeit. Úgy fogalmaztak: a Magyar Idők információja, miszerint a konszolidáció a magyar nemzetiségű oktatókat diszkriminatívan érintő elbocsátásokkal járna, téves.

(Forrás: Magyar Idők)

Látogatást tettünk a Momentum bázisán

De mi különbözteti meg a Momentumot a Hallgatói Hálózattól, a Millától, a MostMitől vagy bármelyik másik, különböző ügyek köré szerveződő mozgalomtól? A momentumosoknak erre kétféle válaszuk is van. Egyrészt ők nem egy ügy felvállalásának hirtelen sikere után kezdtek szervezetet építeni, hanem először szervezetet építettek, és csak akkor álltak ki a nyilvánosság elé, amikor már elég erősnek érezték magukat a politikai cselekvéshez. Másrészt sosem állították magukról, hogy ártatlan civilek: rögtön világossá tették, hogy ez politikai mozgalom, politikai célokkal.

(Forrás: Magyar Nemzet)

“Lehet, hogy még nem elég szar itt” - mi lesz veletek, Sándor Máriák?

“Van egyfajta kiüresedés az aktivitásban, ami nagyon nem jó érzés" - értékelt a múlt vasárnapi pedagógustüntetés után Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője A pedagógustüntetés után - hogyan tovább, civilek? címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen.A Republikon Intézet által szervezett csütörtöki beszélgetésre a Tanítanék vezetőjén kívül Gulyás Márton civil aktivistát és Mikecz Dániel mozgalomkutatót, a Republikon Intézet munkatársát hívták meg.

(Forrás: hvg.hu)

Séta – történelmi emlékezet és identitás.Alexovics Ingrid írása az IWalk programról

A pécsi helytörténeti séták előkészületei 2015 nyarán kezdődtek a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakgimnáziumban. A résztvevők itt is önként jelentkeztek a programra. A sétaútvonal összeállítását megelőzően a diákok önálló tevékenység keretében, tanítás időn túl, de az iskolai közösségi szolgálat keretében gyűjtöttek információt Pécs zsidó közösségéről, melyben nagy segítségükre volt Hábel János kutatómunkája, melynek nagy része rendkívül praktikusan az interneten is hozzáférhető.

(Forrás: Tani-tani Online)

"Nem tudok türelmes lenni" - L. Ritók Nóra ellenszélben is a hátrányos helyzetű gyerekekért küzd

Az oktatási rendszer ebben a formában nemcsak az esélykiegyenlítő funkcióját nem képes betölteni, de korszerű tudást sem ad. A világ, és a gyerekek nagyon gyorsan változnak, újabb és újabb kihívások jönnek és a pedagógiának erre rugalmasan kell reagálnia. Amire a mai kor munkaerőpiacának szüksége van, az nem a lexikális tudás, hanem a logikai készségek, a kreativitás, és a szociális kompetenciák fejlettsége. De úgy tűnik, mi még nem ebbe az irányba mozgunk. Ráadásul az oktatási rendszerrel nem lehet felelőtlenül bánni. Pontos helyzetértékelés nélkül bevezetni valamit, aztán, ha nem megy, az ellenkezőjével próbálkozni. Akik épp most vannak a rendszerben, azoknak ez az időszak az egyetlen, hogy az alapvető készségeket megszerezzék, különben elvesznek.

(Forrás: feol)

Bíró András: Legyen vége a lájkolásnak

Sándor Mária jeanne d'arc-i figurája mélységesen megható, de nem sikerült megmozdítania a társadalmat. Pukli István meg kivált a mozgalomból, de a Tanítanék továbbra is él, dolgozik, és véleményt formál a saját szakterületének dolgairól. Nem tudom, meddig élnek még, de drukkolok nekik, mert körülbelül így képzelek el egy civil mozgalmat. Ami pedig a karizmatikus figurákat illeti: Magyarországon és sok kelet-közép-európai országban szinte mindig és mindent a vezér figurája határoz meg. Ha nincs vezér, nincs mozgás. A társadalomban nem az egyéni részvétel a fontos, hanem a képviselet. Egy főnök, egy apa, aki helyettem kiáll és cselekszik. Itt mindig azért imádkozunk, hogy jöjjön valaki, és nehogy nekünk kelljen lenni annak a valakinek.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Palkovics nem érti, mi baj az érettségivel

Az oktatásért felelős államtitkár azt mondta, már 2011 óta ismert volt, hogy az ötödik érettségi vizsgatantárgy nem lesz választható, így szerinte a kormány elég időt hagyott a változások megismerésére. Palkovics László közleménye szerint a cél az, hogy megfelelő és versenyképes tudással lépjenek be a munka világába a szakgimnáziumban tanulók, azt pedig jelentős könnyítésnek tartja, hogy a szakmai érettségi vizsga középszinten is letehető, nem csak emelt szinten.

(Forrás: hvg.hu)

ífj. Lomnici Zoltán: NOlimpia, a nagy átverőshow

Közeledik a 2018. évi országgyűlési választások időpontja. A választások előtt egy évvel szoktak megjelenni a zászlóbontók, a „civilek”, akik egy óvatlan pillanatban párttá alakulnak, és természetesen teljesen új alapokra akarják helyezni a politikai kultúrát. Ezzel a jelszóval alakult meg 2009-ben a Lehet Más a Politika (LMP), és látjuk, hogy mára mivé lettek. Most a Momentum Mozgalom állt a startvonalra.

(Forrás: Magyar Idők)

Ismét jönnek, tüntetgetnek

A Tanítanék Mozgalom nem ült le tárgyalni a kormány képviselőivel, és itt azért a józan állampolgár elkezdi vakargatni a feje búbját, mert valamit nem ért. Mi az, hogy ők nem ülnek le a kormánnyal tárgyalni? Már elnézést, de az egyébként is lejáratott civilség jelmeze mögött kit képviselnek ők, és hány ember áll mögöttük? Ez nem szakszervezet, ahol számszerűsíteni lehet a tagságot. Mi van akkor, ha megalakul még hat ilyen mozgalom és a hét minden egyes napján lesz egy tüntetés a Kossuth téren és egymással homlokegyenest más követelésekkel állnak elő?

(Forrás: Magyar Idők)

Nem angyalok, de taníthatók

Mindenki jó valamiben. Ez a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola mottója, mögötte pedig a szándék, hogy nyolc év alatt megalapozzák és felépítsék tanulóik önbecsülését. A borsodi iskola a Miskolci Egyetem bázisintézménye, Géniusz-tehetségpont és a Komplex Instrukciós Program vezetőiskolája. Magyar oktatás és köznevelés kategóriában elnyerte a Prima Primissima díjat az elmúlt évben.

(Forrás: Magyar Idők)

Elhúzódó informatikushiányra készülnek a cégek, kapkodnak a szakemberek után

Szoftver- és mobilalkalmazásfejlesztőkből lesz továbbra is a legnagyobb hiány az informatikai munkaerő magyar piacán, ahol a foglalkoztatók egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tegyenek az álláshelyek betöltéséért – derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég közleményéből. A cég HR-vezetők körében végzett kutatása alapján a szakértők szerint tévedés, hogy ez magyar sajátosság lenne, vagyis az átmeneti megoldásokban sem nagyon lehet bízni, mind a munkaerőkölcsönzés.

(Forrás: Eduline)

Lovaskultúrával az ismeretterjesztésért és képességfejlesztésért

Márciustól 500 általános iskolás gyermek ismerkedhet a magyar lovaskultúrával Jászberényben. A cél elsősorban a hagyományőrzés, de fontos szempont az ismeretterjesztés és a fogyatékkal élők bevezetése is a lovas környezetbe.„Azt szeretnénk a programtól, hogy olyan minőségalapú oktatásban legyen részük, amivel képesek lesznek felismerni egy minőségi lovaskörnyezetet, ahol biztonsággal hajthatnak végre lovastevékenységeket, legyen ez a lovas szakágak bármelyike, illetve akár hagyományőrző tevékenység” – mondta a Győri-Karádi Oktatási és Tanácsadó Bt. ügyvezetője.

(Forrás: Hírtv)

A szülőket megosztja, a tanárok nemet mondanak az egyházi fenntartásra

Megosztja a szülőket, tanárokat Keszthelyen, hogy egyházi fenntartásba adnák a Vajda János Gimnáziumot. A témáról péntek délután tartottak fórumot az iskolában, ahová azonban kamerákat nem lehetett bevinni. A szülők azt mondták, február végéig szavazhatnak az iskola sorsáról, az egyház képviselője ezt tiszteletben fogja tartani.

(Forrás: Hirtv)

Nem igaz, amit a Magyar Idők írt: nem diszkriminálja a CEU a magyar oktatókat

A Magyar Idők pénteken azt írta, a Soros György alapította Közép-Európai Egyetem hallgatói az egyetem rektorához készülnek fordulni a főállású magyar tanárok elbocsátása miatt. A lap azt írta, hogy a CEU Business School összeolvad a közgazdasági tanszékkel, ami pozíciók megszűnésével jár. Szerintük a közelmúltban 17 embert bocsátottak el. A CEU közleményt adott ki. Azt írták, a konszolidáció nem jár a magyar nemzetiségű oktatókat diszkriminatívan érintő elbocsátásokkal.

(Forrás: 24.hu)

Hárít és tagad az államtitkár a civilek szerint

A CKP képviselői csütörtökön szerették volna Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszternek átadni diákok és tanárok panaszait tartalmazó petíciójukat, amelyben az idei érettségiket súlyosan megnehezítő kormányzati lépések ellen tiltakoznak. Egy december 28-án kibocsátott kormányrendelet egy teljesen új kötelező érettségi tárgyat ír elő a szakgimnazisták számára, miközben eltörli az ötödik érettségi tárgy szabadon választhatóságát,valamint megváltoztatja az idegennyelvi érettségi szintjét és követelményrendszerét a felkészülés lehetőségének biztosítása nélkül.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Hiába a 3000 aláírás, az EMMI nem segít a szakgimnazistáknak 2017-02-10

A Független Diákparlament átadta Palkovics László államtitkárnak a szakgimnazista diákok kérését támogató 2825 aláírást, a hozzájuk írt kommentekkel. Az aláírások közül 825 közvetlenül érintett, érettségi előtt álló diáktól származik. Palkovics László szóban is megerősítette, amit válaszlevelében már jelzett: az EMMI nem tekinti jogosnak és így nem kívánja teljesíteni a kérést.A diákokat hétfőn fogadja Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Reméljük, hogy ő érzékenyebb lesz az alapjogsértésre Palkovics Lászlónál.

(Forrás: CKP info)

Tömegesen rúgtak ki magyar oktatókat a CEU-ról

Szinte az összes főállású magyar tanárt elbocsátották a Central European University (CEU) Business School-ról – értesült a Magyar Idők.Úgy tudjuk,az érintett dolgozókat még tavaly október tájékoztatták arról, hogy az intézmény összeolvad a közgazdasági tanszékkel, ami pozíciók megszűnésével jár majd. A vezetőség költséghatékonysággal indokolta az átszervezést.

(Forrás: Magyar Idők)

Kéttucatnyi 12-13 évest küldött javítóintézetbe a magyar igazságszolgáltatás

A magyar rendszer nem elég rugalmas ahhoz, hogy figyelembe vegye: a legtöbb elkövető maga is elszenvedője volt gyerekkorában erőszakos bűncselekményeknek. Hiába hirdették meg a gyermekközpontú igazságszolgáltatás elvét, 2010 őszén megszűnt a gyerekek különbírósága, ami ezt hűen gyakorolhatta volna.Vaskuti András kúriai bíró vélemény szerint nincs fokozatosság a büntetésekben. Maga is a korhatár csökkentésének oldalán állt, de a súlyos bűncselekmények ellenére sem zárná be a gyerekeket, inkább nevelő jellegű büntetést róna ki rájuk.

(Forrás: Eduline)

A PISA-eredmények és a szegregáció – Mi mindent tett a kormány az ügyben

A hátrányos helyzetű diákok eredménye messze az OECD-országok átlaga alatt van Magyarországon, és ezt az a jelentés sem vitatja, amelyet a miniszterelnök rendelt Balogh Zoltán minisztériumától. Pedig az iskolán kívüli tanulásra fordított idő esetében alig van különbség a tehetősebb és szegényebb diákok között. Ez bizonyítékként szolgál rá, hogy a magyar iskolák, amelyeknek enyhíteni kéne a társadalmi különbségeket, inkább mélyítik azokat.

(Forrás: Ténytár blog)

Felfedezik az értékeket - Báloznak, kirándulnak, biciklitúrára járnak szülők és tanárok

Huszadik alkalommal találkoztak egymással a báli szezonban a Báthory iskola "kékmadarasai", azaz régi és jelenlegi kisiskolások szülei és tanárai. A Kékmadár programot 1991-ben Jegesné Rémesi Irén és Darabos Györgyi hozta létre, hogy az alsó tagozaton a hagyományosan értelmezett ismeretnyújtás menetrendszerű elsajátíttatása helyett lehetőséget teremtsenek az oldottabb, átfogóbb, több szempontú személyiségformálásra. Az óvodai nevelés meghosszabbításaként, a program a gyerekeket fokról fokra lépteti át a zártabb, konkrétabb követelményeket támasztó általános iskolába.

(Forrás: veol)

A körzetesítésről

Titkon ugyanis körzetesítés-párti vagyok. Ettől még - és ez fontos - az alternatív iskolák fennmaradnának, de a körzetesítés a mostaninál egy igazságosabb rendszert hozna létre. Egyrészt mert valójában nincsenek teljesen homogén körzetek, illetve ha mégis vannak, mondjuk vidéken, akkor azokat át lehet alakítani, másrészt a könnyebb kerületek és körzetek nem veszítenének különösebben, a nehezebb kerületek és körzetek iskoláit viszont éppen a szabad iskolaválasztás homogenizálja és húzza egyre mélyebbre. Nem csak a jobb hátterű gyerekek nem mennek oda, de az elhivatott tanárok sem.

(Forrás: Apapara)

L. Ritók Nóra: Méltányos oktatás?

A szabad iskolaválasztás teret nyitott a szegregációnak, ami, mára általánossá vált, szinte minden olyan településen megtapasztalható, ahol egyházi iskolák is vannak. Ezek újabb és újabb támogatásokat kapnak az államtól, csak kapkodjuk a fejünket a röpködő százmilliók hallatán az országhatáron belül és kívül is, a magyarlakta területeken. Még olyan is van, ahol az egyházi iskola harmincezer forint beiskolázási támogatással csalogatja be a természetesen nem halmozottan hátrányos helyzetű és nem cigány gyerekeket. „Méltányosan” hatva a település oktatási szerkezetére.

(Forrás: Tani-tani Online)

Megszegte ígéretét az oktatási államtitkárság

Bár megígérte a kormány, hogy a törvényi minimumnál magasabb szinten szabják meg az osztályfőnököknek, illetve a munkaközösség-vezetőknek járó pótlékokat, végül mégsem tartották magukat ehhez – tudta meg a Magyar Nemzet Galló Istvánnétól, aki a Pedagógusok Sztrájkbizottságának képviseletében nyilatkozott. A sztrájkbizottság és az oktatási államtitkárság legutóbb a múlt héten tárgyalt az oktatás kérdéseiről. A magasabb szintű pótlékokra annak ellenére nem biztosított fedezetet a kormány az idei költségvetésben, hogy erről még annak tavalyi elfogadása előtt, 2016 tavaszán állapodtak meg.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Személyi változások az oktatásban

Március 1-jétől Dr. Maruzsa Zoltán tölti be a köznevelésért felelős helyettes államtitkári pozíciót, Sipos Imre eddigi helyettes államtitkár a január 1-től az Eszterházy Károly Egyetem szervezetébe integrált Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatói pozícióját veszi át és egyben miniszteri biztosként felel a pedagógusképzés és továbbképzés átalakításának koordinációjáért. Dr. Kaposi József az EKE - OFI tudományos főtanácsadójaként támogatja tovább az ágazatot. Az Oktatási Hivatal (OH) új elnöke Dr. Gloviczki Zoltán lesz.

(Forrás: kormany.hu)

Meggyőzték a diákok az államtitkárt: nem lesz több hirtelen változtatás?

Az Országos Diákparlament legfontosabb kérése az volt, hogy az oktatásban csak felmenő rendszerben lehessen változtatásokat eszközölni. Ha diákok ajánlásait megfogadják, akkor ezentúl ingyenes lehet az iskolákban az elsősegély-vizsga.

(Forrás: Eduline)

Döbbenetes dolgok mennek egy-egy iskolában, 1500 panasz érkezett az ombudsmanhoz

A közoktatáshoz kapcsolódó beadványok közt szerepelt olyan, amely a sajátos nevelési igényű fiatalok ellátásáról szólt. Ebben a panaszos 35, bentlakásos intézményben élő, 6–16 év közötti, többségében súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek ügyében élt jelzéssel. Az intézmény egyik dolgozója arról számolt be, hogy a szakemberhiány miatt az érintett fiatalok közt volt, aki minimális ellátást, míg mások semmilyet nem kaptak az iskolától. Egy másik esetben egy pedagógiai szakértő az alkalmazott ültetési rend miatt kérte az ombudsmani állásfoglalást, mivel egy osztályban a tanulóknak a tanulmányi teljesítményük alapján kellett ülni a tanteremben

(Forrás: Eduline)

50 pontba gyűjtötte a diákparlament, hogy mi a baj a mai iskolákkal

Az állam lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy az Országos Diákparlament keretein belül foglalkozzanak ügyeikkel. 50 pontban fogalmazták meg javaslataikat, többek között érzékenyen érintette őket az érettségi szabályok gyors változtatása, nagyobb rugalmasságot szeretnének a tananyagban és csökkenteni a leterheltségüket, a régi atlaszt szeretnék használni az érettségin, demokratikus jogokat követelnek az iskolai és városi érdekérvényesítéshez, valamint állítsák vissza a 18 éves tankötelezettséget.

(Forrás: Eduline)

Közös tanár-diák önkormányzat az iskolákban

Ábrándozunk a tanulószervezetről, de nem mondjuk meg azt, hogy mi is az. Persze a CKP Kockás könyvében sok minden szép egyéb jelszó is szerepel, mint a szubszidiaritás, és az autonómia, de ezek nem erősödnek koherens képpé, és így, ha elképzeljük a szép napot, amikor a CKP elképzelései alapján megindulna a magyar iskolarendszer átalakítása, félő, hogy még mindig senki vagy nagyon kevesen értenék, hogy mit is jelentene egy közös diák-tanár önkormányzat az iskolában.

(Forrás: Facebook)

Miért vágynak olyan sokan hatosztályos gimnáziumba?

A hatosztályos gimnáziumok a legjobb képességű gyerekekre hajtanak, de a felvételi teszten inkább csak azoknak van esélyük, akiknek a szülei képesek kifizetni a különórák díjait. A szülők közben arra panaszkodnak, hogy az ellenérdekelt általános iskolák embertelen eszközökkel próbálják megakadályozni, hogy felvegyék a hozzájuk járó gyerekeket. A feszültségekkel teli felvételi mögött olyan szisztéma látszik, ahol szinte csak vesztesek vannak: mindenki kétségbeesetten menekülne előre a korhadozó iskolarendszerben, miközben a túlélőverseny tovább rohasztja a magyar oktatást.

(Forrás: Index)

Új, ingyenes interaktív foglalkozásgyűjtemény a biztonságos internetezéshez

A Biztonságos Internet Napja alkalmából jótanácsok és remek feladatgyűjtemény és online oldalak sokasága áll a pedagógusok, szülők, diákok és minden érdeklődő rendelkezésére. Személyesen tanácsadók, oktatók, foglalkzások is igényelhetők a program hazai konzorciumának vezetőjétől, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattól. Legtölthető segédanyag a Sulinetről- mindez egy cikkben!

(Forrás: Modern Iskola)

Frontos időben a tanárnak is nehéz ébren maradni InfoRádió

Az időjárásváltozás első napja a legrosszabb az iskolában, ilyenkor nehezebb a gyerekek figyelmét lekötni - mondta az InfoRádiónak a budapesti Szent László Gimnázium szaktanára. „A felnőtteket jobban megviseli az időjárásváltozás. Van néhány gyerek, akinek amúgy sem a legjobb a koncentrációs képessége, őket jobban igénybe veheti az időjárás, jobban kell próbálkozniuk, hogy ne kalandozzanak el” A budapesti Szent László Gimnázium szaktanára jelezte, ha egy gyerek figyelme lazul, többet fészkelődik, nem próbál szemkontaktusba kerülni a tanárral, elbambul, gyengülnek a reakciói.

(Forrás: Inforádió)

Nehezebb lesz az érettségi, sok változás jön

Sok változásra kell készülniük az idén érettségizőknek. Mind a kötelező, mind a választható tárgyak esetében módosulnak a követelmények. A részletekről Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója beszélt az InfoRádiónak.

(Forrás: Inforádió)

Ennyit kell fizetni a 2017-es felvételin az alkalmassági vizsgákért

A vizsgáért több intézményben külön vizsgadíjat kell fizetni - erről és a követelményekről itt találtok infót.Az alkalmassági vizsgát nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelik. Ha a felvételiző nem jelenik meg vagy "nem felelt meg" minősítést kap, akkor nem kerülhet be az adott szakra - akkor sem, ha a pontszáma egyébként elegendő lenne.

(Forrás: Eduline)

A gimis felvételi mutatja meg az iskolarendszer csődjét

Bár ismerünk olyan gyereket, aki otthoni felkészüléssel is kiemelkedő tesztet írt, összességében több esélyük van azoknak, akik jártak előkészítőre – az általunk megkérdezett tanárok tapasztalatai szerint a felvettek közel 70 százaléka közülük kerül ki. Ez a magántanárokra és a szülők extra hozzájárulására épülő rendszer Setényi János oktatáskutató szavaival egy oktatás körüli árnyékgazdaság, amit csak egyes társadalmi csoportok engedhetnek meg maguknak. Ilyen osztályalapú szelekció kevés európai országban létezik.

(Forrás: Index)

Tüntetett a Tanítanék Mozgalom. Az ATV Start vendége Törley Katalin - videó

A kormányzat ugyanazokkal a panelekkel támadja a mozgalmat: politizálásra használják fel a diákokat, nem mennek el a Köznevelési Kerekasztalhoz. Törley Katalin elmondta, hogy a kétezres létszámmal nem voltak igazán elégedettek, de látva az általános apatikus hangulatot, nem lepte meg őket. A pedagógusok egy részét elrettentik a lehetséges retorziók is. Kompetens, empatikus a szakmához értő politikusokat keresnek, és önálló minisztériumot szeretnének az oktatásnal. Balog Zoltán nem alkalmas erre a posztra, ezért követelik a lemondását. Ezzel a kormánnyal nincs esély a jobb oktatásra.

(Forrás: atv.hu)

„Milliós fizetést kapsz tőlünk közpénzből, és akkor nem tudod eltartani a saját csajodat?” – rendesen beszóltak Matolcsynak a Tanítanék tüntetésén

A kormány megtámadta a Tanítékot, a Történelemtanárok Egyletét „és még egy jó tucat másik civilszervezetet” – kezdte tüntetési beszédét Törley Katalin, a Tanítanék képviselője. A Kölcsey Ferenc Gimnázium francia szakos tanárnője és Közalkalmazotti Tanácsának elnöke szerint el akarják őket takarítani, „pedig inkább takarították volna el a havat”. Miközben a hatalmon lévők meggazdagodásának nyomon követésére „nincs gyakorlati lehetőség”, a transzparens és rendszeresen ellenőrzött civilszervezeteket vegzálja a hatalom. „A szabadságot akarják elvenni tőlünk”

(Forrás: Budapest Beacon)

Emmi: míg a Tanítanék mozgalom tüntet, a kormány cselekszik

A Tanítanék sokadszorra szervez utcai politikai akciót, és “amíg ők tüntetnek, a kormány cselekszik” Arra hívták fel a figyelmet, hogy ötödik éve tart a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógus-béremelés, amelyre mintegy 265,2 milliárd forintot fordít a kormány, a pedagógusok bére átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Megkezdődött a nevelést és oktatást segítők béremelése is, ők januártól 7-10 százalékkal több bért visznek haza. Kitértek arra is, hogy soha ennyi gyermek nem részesült még ingyenes gyermekétkeztetésben és tankönyvellátásban, mint ma.

(Forrás: hirado.hu)

Rétvári Bence: Ha valaki változást akar, akkor tárgyal, ha politizálni akar, tüntet

A munkájába 250 szakértőt bevonó köznevelési kerekasztalnak - amelyre a mozgalom képviselőit is meghívták - már 14 ülése volt, a hat munkacsoportnak pedig összesen csaknem száz ülése. Ha az elmúlt egy évben valaki tenni akart valamit az iskolákért, gyerekekért, pedagógusokért, akkor ezt a kerekasztalon meg tudta tenni. Amozgalom azonban "nem hajlandó" eljönni a kerekasztal üléseire. Az ennek okát firtató kérdésre az államtitkár azt válaszolta: a szervezet a szakmai irányból elmozdult egy politikai irányba, tevékenysége már nem a pedagógusokról vagy az iskolákról szól.

(Forrás: Magyar Hírlap)

Másfél ezer panasz érkezett az ombudsmanhoz

A 2015-re vonatkozó beszámoló alapján a panaszokat főleg elektronikus úton nyújtják be, és a korábbi évekhez hasonlóan a közneveléshez kapcsolódik a legtöbb megkeresés. Elsősorban a tanulók fordulnak a biztoshoz (2015-ben összesen 706-an), e tekintetben a második helyen állnak a szülők, akik közül 534-en jelentkeztek megkereséssel. Jellemző volt még, hogy pedagógus, intézményvezető, oktató kereste fel az ombudsmant – ők több mint kétszázan voltak –, a legkevesebb esetben pedig a fenntartó jelzett panaszt.

(Forrás: Magyar Idők)

"Nem adjuk a gerincünket!" - Tüntetett a Tanítanék

Több ezren jelentek meg vasárnap a Tanítanék Mozgalom fővárosi demonstrációján, hogy kiálljanak a civil társadalom szabadságáért, miután a kormányzat hadat üzent a közállapotok javításáért küzdő szervezeteknek. A résztvevők hangsúlyozták: egy demokratikus kormány nem ellenségként, hanem partnerként tekint a civilekre.

(Forrás: Népszava)

Országos diáktanácsot akarnak a tanulók

Az Országos Diákparlament országos diáktanács felállítását kezdeményezi, hogy a parlament ülései közötti időszakban is folyamatos képviselhessék a számukra fontos ügyeket.Palkovics László elmondta: a fiatalok 52 pontot fogalmaztak meg, közülük kettőt a diákparlament nem fogadott el. a felvetések között a legfontosabb azt volt, hogy az oktatási tárca és a diákság képviselői ne csak néhány évente találkozzanak. A diákparlament az eddigi három helyett kétévente ülésezne, míg a megyei diákparlamenteket évente rendeznék meg.

(Forrás: Eduline)

Kormánypárti ötlethiány - már megint Soros

Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő a demonstráció kezdetével egy időben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: ismét csak ürügyként használják fel az oktatás és a pedagógusok ügyét, a tüntetőket nem az oktatás érdekli és nem a pedagógusokért vonulnak utcára. Az oktatás ügyét felhasználva támadják a kormányt, külföldi pénzekből idegen hatalmakért tevékenykednek - fogalmazott a politikus, a Fidesz és a KDNP véleményét ismertetve. Ha nem így lenne, akkor a demonstrálók is részt vennének a köznevelési kerekasztal ülésein, ahol lehetőség van a szakmai párbeszédre. A kormányzat nyitott minden kritikára és javaslatra.

(Forrás: hvg.hu)

Élő szamarat vittek a Tanítanék színpadára: "ő legalább őszinte és romlatlan"

16 óra körül még elég foghíjas tömeg várta a hvg.hu tudósítója szerint a felszólalókat, A "vendégelőadók" után jöttek a Tanítanék képviselői. Pilz Olivér arra emlékeztett, hogy több mint egy éve, Miskolcról indult el a tiltakozáshullám, majd felidézte ennek állomásiat. Törley Katalin azt mindenképp nagy eredménynek tekinti, hogy a Tanítanék nyomán a közbeszéd fontos elemévé emelkedett az oktatás témája. Ugyanakkor - mint mondja - az oktatás ezer szállal kötődik más társadalmi problémákhoz is.

(Forrás: hvg.hu)

Csacsival üzentek a kormánynak a tanárok és a civilek

„Ki áll mögöttem? Soros? A patás ördög?” – kérdezte a Kossuth téren megjelent mintegy kétezres tömeget Pilz Olivér, a Tanítanék mozgalom vezetője a szervezet által rendezett demonstráción, mire a tömeg azt kiáltotta: „Nem! Mi állunk mögötted!” A rövid interakció hűen ábrázolja a hangulatot, amely a parlament előtti placcon uralkodott.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Rétvári: Már nem a pedagógusokról szól

A humán tárca államtitkára arra a vasárnapi tüntetésre reagált így az állami médiában, amelyen a résztvevők a magyar oktatásügy megújítását, Balog Zoltán miniszter távozását követelték, és a civil szervezetek működésének megnehezítése ellen tiltakoztak a Kossuth téren. Megismételte: ha az elmúlt egy évben valaki tenni akart valamit az iskolákért, gyerekekért, pedagógusokért, a kerekasztalon megtehette, de a mozgalom ide nem hajlandó eljönni.

(Forrás: Hírtv)

Balog Zoltánt egy szamárra cserélték a Kossuth téren

Körülbelül kétezer ember és több tucat civil szervezet vett részt a Tanítanék Mozgalom demonstrációján a Parlament előtt, ahol azt összegezték, hogy legfontosabb követeléseikből semmit nem sikerült átnyomniuk a kormányon, de ettől függetlenül tovább küzdenek a céljaikért.

(Forrás: Index)

Nem fair, hogy nyelvvizsga kell a felvételihez

Székely László ombudsman hivatalból indított átfogó vizsgálatot amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik. Az új követelmény meghatározásakor az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt,és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.

(Forrás: Index)

A Sátánnal ijesztgetik a gyerekeket etika órán, ha az RTL híradót nézik

Megszokhattuk már, hogy a hithű fideszesek nem szeretik, ha valaki a pártjukat szidja. Az azonban még a mai napig meglepő, hogy az ideológiai nevelést már az iskolákban elkezdik a tanárok. Nem véletlen, hogy a kötelező erkölcstan- és hittanórák esetében olyan témákról esik szó, amelyek eltántorítják a tanulókat a gondolkodásra késztető hajlam bárminemű igényétől, esetleg a Fidesz-tanítástól távolabb eső témáktól. Így történt ez egy budapesti egyházi iskolában is.

(Forrás: Ellenszél)

Tanárok szerint a világ: mitől működik és mitől nehéz a tanítás?

Cikkünk tanárokkal, iskolaigazgatókkal és oktatási szakértőkkel folytatott beszélgetésekből áll össze. Arra hívja fel a figyelmet, hogy akkor tudjuk érdemben javítani a magyar iskolák eredményeit, ha tudjuk, hogy milyen motivációk, félelmek mozgatják a tanárokat, a rendszer igazi motorjait. Az oktatási törvényben rögzített szabályok csak a működés kereteit jelölik ki, a gépezetet azonban a pedagógusok hozzák mozgásba, s töltik meg valódi tartalommal.

(Forrás: Kölöknet)

Újabb talált tárgy, avagy gyerekvilág és egyház Kolumbiában. Trencsényi László könyvajánlója

A két korszak közötti gyerekvilágról tudósít a szegedi Tömörkény Gimnázium tanára latin-amerikai, jelesül kolumbiai „tanulmányútja” nyomán. Két dolog szembeszökő a tudósításokból: a városi gyerekvilág mérhetetlen nyomora és kiszolgáltatottsága, már-már reménytelensége és különböző szerzetesrendek, elsősorban a jezsuiták, szaléziánusok, domonkosok már-már utópisztikus vállalkozása a helyzet megoldására. Megoldására? Kezelésére – ezt most így mondjuk „politikailag korrekten”.

(Forrás: Tani-tani Online)

Szexuális zaklatás. Nincs kinek szólni ha ajanlatot tesz az oktató

Talán nem kell sokáig várnunk, hogy kiderüljön, pontosan mennyi szexuális visszaélés volt az elmúlt években az ELTE-n. A 2016-ban beígért, gólyatábori botrányokat követő kutatás eredményei már megvannak, az egyetem vezetése azonban még nem hozza nyilvánosságra az adatokat. Hogy mire várnak, azt a kutatást végző oktatók sem tudják. Egy témába vágó kerekasztal-beszélgetésen mégis megtudtunk néhány fontos dolgot az egyetemek falain belül zajló szexuális visszaélésekről.

(Forrás: 24.hu)

A civil nem szitokszó - 'Most mirajtunk a sor!': tüntetés vasárnap

Vasárnap tüntet a Tanítanék Mozgalom Budapesten a Kossuth téren – az eredetileg szerdára, a civilek napjára tervezett demonstráció az időjárási körülmények miatt került a hét utolsó napjára. Az aktualitását viszont nem vesztette el, annál is inkább, mert a kormányzat az oktatási ügyekben aktív mozgalmat is megtámadta a tevékenysége miatt.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Az Emmi "felkészült" a délutáni tanártüntetésre

Az államtitkárság az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban többször beigazolódott: a gyermekek és a pedagógusok érdekét csak a párbeszéd szolgálja, és a gyermekeket és a pedagógusokat nem először próbálják politikai célokra felhasználni. A Tanítanék sokadszorra szervez utcai politikai akciót, és "amíg ők tüntetnek, a kormány cselekszik".

(Forrás: Népszava)

Civilek mögé bújva méltatja a kormány az állami atlaszt

Rétvári ezután a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének (TSZE) állásfoglalásával próbálta súlytalanná tenni az évtizedek óta működő, szaktanárokat tömörítő TTE szakmai érveit. A frissen létrehozott szervezet – a kormányzati állásponttal megegyezően – arról értekezett, hogy az állami atlaszok jelen változatai „végső soron alkalmasak” érettségi segédletnek. – Tehát az atlasz használhatóságának teljes megkérdőjelezését hisztériakeltésnek kell minősítenünk – közölték.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az iskolai jegyek előrevetítik-e az életben elért sikereket?

A teljesítmény állt a középpontjában a jubileumi "Taní-tani" konferenciának, amit a Miskolci Egyetemen tizedik alkalommal tartottak meg pénteken. A szakma jeles képviselői közül hatvanöt előadót hallgathatott meg a közönség, akiknek workshop-jellegű műhelymunkát is biztosítottak a szervezők.

(Forrás: minap.hu)

Távozik a köznevelésért felelős helyettes államtitkár

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár távozik a posztjáról – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint "nem Sipos kezdeményezte leváltását, és nem is a munkájára volt panasz". Valószínűleg az Emminél dolgozik majd tovább, az Oktatáskutató- és fejlesztő Intézettől átvett feladatok megszervezésén. Helyére Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke érkezhet.

(Forrás: 444.hu)

Elkezdték kiszorítani a szegényeket az oktatásból, most meg rájuk mutogatnak, hogy nem akarnak tanulni

2006 és 2015 között a 72 országból Magyarországon csökkent egyik legjobban az ellenálló diákok aránya, azoké, akik hátrányos körülmények közül érkeznek, de mégis jól teljesítenek. Ők azok, akik otthoni lehetőségek hiányában leginkább rá vannak utalva a minőségi közoktatásra az előrejutáshoz. Pont hogy azoknak segít egyre kevesebbet a magyar rendszer, akiknek a tanulás nagyon is első, mert ezzel akarnának kitörni a szegénységből.

(Forrás: 444.hu)

Ezért nem isznak, cigizinek, drogoznak a fiatalok Izlandon

A kutatók nem kezelést ígértek a kamaszoknak, hanem azt mondták nekik: „Megtanítunk titeket bármire, amit tanulni akartok: zene, tánc, hiphop, képzőművészetek, harcművészet.” Úgy gondolták, hogy ezen módszerek révén a gyerekek majd megtalálják azt a módot, ahogyan drogok nélkül képesek elérni a kívánt agyi változást: vagyis akik szoronganak és nyugalmat keresnek, azok találnak valami megnyugtató elfoglaltságot, akik kalandot, kihívást keresnek, azok meg azt találják meg. Emellett a résztvevők problémamegoldó és kommunikációs tréningen is részt vettek, megtanultak bánni saját gondolataikkal, érzéseikkel, és társas készségeik is javultak.

(Forrás: Dívány)

Törvényen kívüli civilek, Soros “pénznyelő” alapítványok és a Tanítanék Mozgalom

Az esőre hivatkozva maradt el a Tanítanék Mozgalom február elsejére meghirdetett, vasárnapra tolt demonstrációja. Pedig ez volt az az időpont, amit ultimátumként jelöltek meg a kormány számára, hogy teljesítsék követeléseiket. A civil(nek mondott) szerveződéshez persze más “civil” egyesületek is csatlakoztak, akik büszkén hirdetik magukról függetlenségüket. Úgy tűnik, divattá vált mostanában a civil szó mögé bújnia a Soros Alapítvány által finanszírozott szervezeteknek, a PestiSrácok.hu pedig utána járt annak, hogy az oktatásügy, a migráns-pártolás, valamint a homoszexualitás nyílt vállalása miként is fonódik egybe a provokatív és folyamatosan feszültséget generáló Tanítanék Mozgalommal, hogyan jön a képbe egyebek mellett a Norvég Alap, az Open Society vagy a Western Union.

(Forrás: Pesti Srácok)

Tanárok szerint a világ: mitől működik és mitől nehéz a tanítás?

Cikkünk tanárokkal, iskolaigazgatókkal és oktatási szakértőkkel folytatott beszélgetésekből áll össze. Arra hívja fel a figyelmet, hogy akkor tudjuk érdemben javítani a magyar iskolák eredményeit, ha tudjuk, hogy milyen motivációk, félelmek mozgatják a tanárokat, a rendszer igazi motorjait. Az oktatási törvényben rögzített szabályok csak a működés kereteit jelölik ki, a gépezetet azonban a pedagógusok hozzák mozgásba, s töltik meg valódi tartalommal. Ők látják, hogy mi történik nap, mint nap a tantermekben. A tanári hivatásról, feladatokról, sikerekről és nehézségekről is ők tudnak a leghitelesebben beszélni. A frontvonalban ők állnak.

(Forrás: Index)

Nem a Civil Közoktatási Platform, hanem a Köznevelési Kerekasztal átláthatatlan – Nyílt levél Rétvári Bence államtitkárhoz

A CKP valóban nem bejegyzett szervezet, hanem – mint azt minden megszólalásunkban és az Ön minisztériumához írt, válasz nélkül hagyott számtalan levelünkben hangsúlyoztuk – 59 oktatáshoz kötődő szerveződés, köztük 44 bejegyzett civil szervezet és 4 bejegyzett szakszervezet együttműködési fóruma. Legitimációját az oktatásban érintettek – tanárok, szülők, diákok, oktatási szakértők stb. – rendkívül széles körét képviselő szervezetek részvétele adja.

(Forrás: CKP info)

Korompay Csilla: Félreértelmezők

Visszatérve a funkcionális analfabétákhoz: a népességen belüli negyedrésznyi arányukról már 2010-ben is beszéltek a szakemberek, tehát bődületes demagógia úgy beállítani, mintha a polgári kormány 2013-tól hatályos köznevelési törvénye butította volna le a társadalmat, sőt, ahhoz is speciális kockás inges szövegértelmezés kell, hogy valaki elhiggye, az új törvény érdemi hatással lehetett a 2015-ben íratott PISA-teszt nemrég nyilvánosságra hozott eredményeire, hiszen tizenöt éves diákok képességeit mérték fel, akik addig összesen két esztendőt töltöttek az új köznevelési keretek között.

(Forrás: Magyar Hírlap)

Szeged is átadja az iskoláit

A Szeged honlapján olvasható, december 8-i keltezésű előterjesztés szerint „a szükséges egyeztetéseket a polgármesteri hivatal, az átszervezéssel érintett szervezetek és a Klik munkatársai október közepe óta folyamatosan végezték. Az érintett munkáltatók megállapodtak a munkavállalók átvételéről, az érintett dolgozók jogaszabályokban előírt határidőre történő tájékoztatása is megtörtént”. Az átadás-átvétel egyébként harminchárom ingatlant, a működtetésben közreműködő mintegy háromszáz munkavállalót, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó uniós pályázatokat érint.

(Forrás: Magyar Hírlap)

Maradnak a keresztek az osztrák osztálytermekben

Az osztály- és a tárgyalótermekben kifüggesztett keresztek a helyükön maradnak – mondta Sebastian Kurz osztrák külügy- és integrációs miniszter csütörtökön, reagálva egy szociáldemokrata államtitkár szavaira, aki az integrációs törvénytervezet alapján megkérdőjelezte, hogy közoktatási intézményekben és bíróságokon kereszteket helyezhetnek el.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Schmidt Mária lapja arról írt, hogy Orbán tavaly tárgyalt Sorossal arról, hogy maradhat Budapesten a CEU, de most a kormány mégis nekimehet az egyetemnek

Az egyik legkínosabb részlet a cikkben persze az, hogy Orbán Viktor (aki egyébként gyakorlatilag a teljes karrierjét Sorosnak köszönheti) képes volt titokban tárgyalni Sorossal, akit a kormányoldalról évek óta össztűz támad.Csütörtök este Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora nyílt levélben reagált a Figyelő cikkére.

(Forrás: 444.hu)

Miért a szülő dolga a tanítás?

Az utóbbi időben az oktatás közügyből egyre inkább magánüggyé válik. Neked kell megoldanod, hogy a gyereked felkészülten menjen felvételizni, de akár azt is, hogy legalább az alapműveltség és alapkészségek birtokában legyen. Nem érted, miért a te dolgod ez? A tananyag elavult, nem veszi figyelembe a gyerekek életkori, valamint a 21. század sajátosságait. a tananyag elavult, nem veszi figyelembe a gyerekek életkori, valamint a 21. század sajátosságait. A tananyag mennyisége miatt búcsút lehet mondani a dramatizálásnak, játékos feladatoknak, véleményütköztetésnek, vetélkedőknek, csoportmunkáknak – mindannak, amitől nemcsak élvezetes, de hatékony is az ismeret elsajátítása.

(Forrás: Tanárszemmel blog)

Minden roma vizsgázó befejezte az általános iskolát Bagon

A Felnőttoktatás program összes tanulója kiválóan teljesített, bezsebeltük a vizsgáztató tanárok dicséreteit, és nagyon sok jó jegyet gyűjtöttünk. Ketten ezzel a vizsgával befejezték általános iskolai tanulmányaikat, a többiek pedig felsőbb osztályba léptek. Gratulálunk, és nagyon köszönjük a felkészítő önkéntes tanárok munkáját, nektek pedig a drukkolást! :) Februárban pedig folytatjuk.

(Forrás: Eduline)

Bár marad a BME-n a gazdasági kar, még mindig van feszültség

Margitay Tihamér, a kar megbízott dékánja azonban már az ülés elején bejelentette, hogy bizalmi szavazást kíván kezdeményezni önmaga ellen, az ülést megelőző napon ugyanis egy névtelen, de érzékelhetően több oktatót tömörítő e-mailben arra szólították fel Margitayt, hogy mondjon le tisztéről. A titkos szavazáson 7-en szavaztak a dékán lemondására, 18-an a maradására. Az egyetem vezetésével kötött megállapodás során néhány pontban nem jutottak a felek dűlőre két hete, például az eltávolított Andor György dékán rehabilitálásában sem, erre továbbra is várják a rektori hivatal javaslatait a GTK-n.

(Forrás: Eduline)

A Lego már megint kitalált valamit: megcsinálták a Facebookot gyerekeknek

A közösségi oldalakra – a felhasználói szabályzatok szerint – nem regisztrálhatnak gyerekek, a Facebook például csak 13 évesnél idősebbek számára nyitott. Persze a gyakorlatban ezzel szinte senki nem foglalkozik, elég csak a regisztrációnál kiválasztani egy tetszőleges születési dátumot, és máris szabad a pálya. A Facebook különböző módszerekkel – például a személyi igazolványok szúrópróbaszerű beszkenneltetésével – próbálja távol tartani a fiatalabbakat. A Lego a gyerekek korlátozáson alapuló nevelése helyett egy másik megoldást választott a “biztonságos internetezéshez”: csinált nekik egy új közösségi szolgáltatást.

(Forrás: hvg.hu)

Végzettség nélkül került a hivatal élére

Az NSZFH-ra rálátó forrásaink szerint pedig a tömeges felmondások nem voltak függetleníthetők attól, hogy sokan nehezen találták meg a közös hangot a főigazgatóval, akinek a neve kinevezését megelőzően nem volt ismert szakképzési körökben. A többtucatnyi távozó között nem egy vezető beosztású dolgozó is volt, így ennek következményeképpen jelenleg nincs a háttérintézménynek szakmai főigazgató-helyettese, február 1-jétől új ember tölti be a gazdasági főigazgató-helyettesi pozíciót is, míg több főosztályt is csak megbízott vezető irányít.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Bizalom és nyitottság – Down-szindrómás gyerekek osztályközösségben (fotógaléria)

Egy Down-szindrómás gyerekeket befogadó, nyíregyházi osztályban készítette azt a megindító fotósorozatot Balázs Attila (MTI/MTVA), amellyel kiérdemelte a 35. Magyar Sajtófotó Pályázaton a MÚOSZ nagydíját. "Érzékeny vagyok minden olyan dologra, ahol finom emberi viszonyokat kell bemutatni" – indokolta a témaválasztást a fotós.

(Forrás: hvg.hu)

Hiányosak a szerződések egyes iskolákban

Több iskola vezetőjét is arról értesítették, hogy hiányosan készült el a nevelés-oktatást segítő (noks) dolgozók szerződésmódosítása – derül ki a Magyar Nemzet birtokába került, az egyik tankerületi központ által írt tájékoztatásból. Noks-munkatársnak számítanak például az iskolatitkárok, a pedagógiai asszisztensek, a könyvtárosok vagy a rendszergazdák.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Civilekkel nyerni? - videó

Bentlakásos iskolákkal javítana az oktatás színvonalán a kormány, és már megint civilekkel akarnak választást nyerni pártpolitikusok helyett az ellenzéki oldalon – ezekről a témákról is beszélgettünk a Lapzárta vendégeivel, Ónody-Molnár Dórával, a 168 Óra és Rajcsányi Gellért, a Mandiner.hu újságírójával.

(Forrás: Hírtv)

Átláthatatlan a kockás inges szervezet

Már a Kockás Könyv megjelenése előtt is folyamatosan hívtuk a Köznevelési Kerekasztal üléseire a Civil Közoktatási Platform (CKP) képviselőit, annak ellenére, hogy a CKP nem bejegyzett szervezet, és így nem látható a képviselő-választási és döntéshozatali mechanizmusa, vagyis az, milyen kört képvisel, milyen felhatalmazással – mutatott rá Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára egy, a civilekkel való egyeztetést firtató írásbeli kérdésre adott válaszában. -

(Forrás: Magyar Hírlap)

Nincs központi jutalmazás az iskolákban

A vonatkozó törvények lehetővé teszik az iskolákban mind a pedagógus, mind a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak jutalmazását, azonban az a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A jogszabályok meghatározzák a jutalom összegének felső határát, a kiszámítás alapját pedig a munkavállaló illetménye adja, így az egyénenként, fizetési besorolástól függően eltérhet.

(Forrás: Magyar Hírlap)

A tanárok egynegyede meg sem próbálkozott a komplex módszerrel

A szakgimnáziumok 9. évfolyamán a 2016/2017-es tanévben új tantárgyként vezették be a komplex természettudományt. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tavaly októberben online kérdőíves felmérést készített arról, hogy a pedagógusok és az iskolák hogyan oldották meg a tantárgy tanítását a bevezetés időszakában. A felmérés eredményei a minap kerültek fel az Ofi.hu honlapra, azzal a megjegyzéssel, hogy a tanév második felének tapasztalatait is összegzik majd.

(Forrás: Magyar Hírlap)

Közoktatás: újabb tüntetés készül

Az EMMI megrendelésére készült felmérés szerint sem elégedettek a magyarok az oktatási rendszerrel. A Tanítanék Mozgalom február 1-jén újabb tüntetésre készül. A szakmai konfliktust közben politikai felhangok is színesítik, miután a kormány a pedagógusszervezeteket is az álcivil csoportok közé sorolta.

(Forrás: Hetek)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak