Sajtófigyelő | OFOE

„Szokott magába nézni? Talál önmagának felmentést?” – ezt kérdezik a tanárok Balogtól

Lázár János a mai kormányinfón arról beszélt, hogy hosszú szakmai előkészítés előzte meg a köznevelési törvény módosítását. Ez 2018-tól megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival) küzdő gyerekek bizonyos tantárgyakból felmentést kapjanak az osztályzás alól. A miniszter szerint ez oktatásszakmai és pedagógiai, nem pedig politikai kérdés. Az Emmi célja az volt a változtatással, hogy ösztönözze a gyerekeket – olvashatjuk az Inforádió összefoglalójában. Nos, a tanárokat képviselő Tanítanék mozgalom vezetői nem így látják. Facebookon megjelent közleményüket teljes terjedelmében közöljük, mert jóval több hivatalos állásfoglalásnál.

(Forrás: Magyar Narancs)

Tanodapályázat újratöltve – A függetlenség feladása lehet az állami finanszírozás ára

„A civil és egyházi fenntartású tanodák, tanodafenntartók határozott tiltakozó fellépésének eredményeként sikerült elérni, hogy a legutolsó, EU-alapból finanszírozott tanodaprogram nyertesei közül szinte teljes egészében kimaradt, régóta működő tanodák számára a kormányzat új pályázatot írjon ki.” A most elnyert támogatással a tanodák 2018 december végéig tudnak működni. S hogy mi lesz azután? Ez a kérdés azért is égető, mert az elmúlt években rendszeresen késve kiírt pályázatok miatt már a tavalyi botránytól függetlenül is válságos helyzetbe kerültek a tanodák.

(Forrás: 168 óra)

A családról – kívülállóként

A gyermekotthonok egyik alapvető küldetése a családi életre nevelés és az intézetből való kikerülést követő életre való felkészítés (lenne). Mégis mindezek a feladatok ellátatlanok és elláthatatlanok maradnak mindaddig, amíg az intézményes nevelés súlyos diszfunkciókkal küzd. A gyermekekkel szinte együtt élő nevelőknek ugyanolyan módon kellene nevelniük, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel felruházva, mint a szülőknek

(Forrás: Tani-tani Online)

Dragomán György a Taigetosz-törvényről: Életem szerencséje, hogy emberséges tanáraim meglátták bennem a tehetséget

Nagyon fáj, hogy azt olvasom, a parlament nagy többséggel szavazta meg azt a törvényt, ami megfosztja a segítségtől a diszlexiás, diszkalkuliás és más tanulási nehézségekkel küszködő gyerekeket. A saját példám talán megmutat valamit abból, hogy meddig juthat az ember, ha segítik és elfogadják, és nem megnehezítik az életét. Tudom, hogy a tanárok többsége ezután is emberségesen mindent meg fog tenni azért, hogy a diákjaik teljes emberként élhessék túl az iskolát, kár, hogy ezután néha ki kell majd játszaniuk a szabályokat ehhez, úgy, ahogy régen.

(Forrás: 24.hu)

Berezelt az MTA, a jezsuiták mentették meg a magyar helyzetről szóló könyvet

Szerda este mutatták be a Hegymenet című könyvet, amiben 28 szerző 23 fejezetben magyarázza el, hogy mi a helyzet Magyarországon, és mit kellene tenni, hogy jobb legyen itt élni.„A tőmondatokra zsugorodott propaganda, a közhelyekre és indulatokra építő közbeszéd korában küldetésük van a gondolkodásra serkentő könyveknek.” A szerkesztők, Jakab András és Urbán László, arra törekedtek, hogy konzervatív, liberális és balos szemléletű szerzőket is felkérjenek, a közös bennük az, hogy mindannyian a polgári demokrácia és a jogállamiság hívei. Vagy ahogy egyiküket idézték a bemutatón, „nyugatosok és hisznek az intézményekben”.

(Forrás: 444.hu)

Év végi hajrá az iskolákban, kimerült gyerekek Az ATV Start vendége Deliága Éva gyermekpszichológus (videóval)

A gyerekek a tanév végén rendkívül fáradtak, ennek ellenére az iskolák még egy hajrába kezdtem: témazárók, számonkérések. A szülőknek nem szabad a másik oldalról nyomás alá helyezniük a gyerekeket, és megkövetelni a jó jegyeket. Túl értékelik az osztályzatokat, és irreális követelményeket állítanak. Értékelni az egész évi munkát és teljesítményt kellene, és nem a záró időszakban szerzett jegyeket.

Titokban új helyettes államtitkár érkezett az Emmibe

Horváth Zita a Miskolci Egyetemen szerzett történelem szakos diplomát 1997-ben, azóta pedig folyamatosan a Bölcsészettudományi Karon dolgozott – mint oktató és dékánhelyettes, majd egy rövid ideig mint a fakultás dékánja. 2013-tól az egyetem általános rektorhelyettesi posztját töltötte be, sőt a Történettudományi Intézet is őt választotta igazgatójául 2016-ban. Mint ismert, korábban Palkovics László töltötte be a felsőoktatásért felelős államtitkári posztot, ám tavaly év elején, mikor az oktatással kapcsolatos elégedetlenségi hullám söpört végig az országon, a kormányzat oktatásért felelős államtitkárrá tette, tehát egyaránt kellett felelnie a felsőoktatásért és köznevelésért.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Tanuljon "életet" a gyerek - Antikorrupciós képzés a gimiben

Harmadik éve folyik a pécsi Gandhi Gimnáziumban egy olyan program, amely előadásokkal és szituációs játékokkal igyekszik érthetővé tenni azt, hogy mi a korrupció és hogyan lehet ellene küzdeni. Szerdán szerették volna a sajtó számára bemutatni a programot, ám előző este a nyilvános prezentációt indoklás nélkül lefújta a gimnáziumot fenntartó állami tulajdonú alapítvány igazgatója, Virág Bertalan.A közalapítvány vezetője azzal indokolta döntését, hogy az óra iránt ellenzéki erők érdeklődnek, s ha ők megjelennek a bemutatón, akkor az iskola a politikai erőtérbe kerül. Aztán fél óra múlva Virág Bertalan visszahívta a két projektgazdát, s közölte velük, hogy mégis megtarthatják az órát. Ők meg is tartották. Addigra a program iránt érdeklődő újságírók messze jártak.

(Forrás: Népszava)

Prókai Eszter: Nem csak azokat lehet szeretni, akiknek semmi bajuk nincs

Mit várunk a gyerekektől, ha gyakran még felnőtt emberek sem képesek úrrá lenni félelmükön vagy irtózásukon, amikor szembetalálják magukat egy fogyatékkal élővel? Egy 11. kerületi általános iskola nem nézi tétlenül, hogy egy újabb generáció nőjjön fel így: inkább meghív magához vakokat, mozgássérülteket és Down-szindrómásokat. Két perc utazás az elektromos moped hátulján, és Viktória többé nem egy fura nő, aki valamiért egy székben ül, hanem a legmenőbb arc.

(Forrás: abcug.hu)

Diákmunka? Íme az újdonságok és a legfontosabb tudnivalók

Tavaly óta másik törvény hatálya alá tartozik az iskolaszövetkezeti munka szabályozása. Több fontos kikötés is védi a diákok érdekeit. A legalapvetőbb, hogy 15 éves kortól lehet munkát vállalni, de azért ennél jóval több kitétel van. Tizennyolc év alatt a diákok éjszaka nem dolgozhatnak, nehéz fizikai munkát nem végezhetnek, és legfeljebb napi nyolc órát, illetve heti öt napot dolgozhatnak. Nem munkaszerződést kötnek a diákokkal, hanem tagsági megállapodást, de a diákok szempontjából lényeges kérdések nem változtak. Ugyanúgy bankszámlára kapják a fizetésüket, havi elszámolásban, és azt ugyanúgy csak 15% szja terheli.

(Forrás: Inforádió)

A felsőoktatási törvényt három érintett ország is technikai kérdésként kezeli

Menczer Tamás azt mondta: ezt mutatja az is, hogy a négy érintett ország közül három nagykövete – a kínai, a thaiföldi és a malajziai – gyakorlatilag technikai kérdésként kezeli az ügyet, az érintett iskolák sem kifogásolják a törvényt. A három amerikai intézmény közül a McDaniel College-dzsel folytatott tárgyalások haladnak a legjobban. Az iskola vezetői teljes mértékben együttműködőek, partnerek, az intézmény megfelel a törvénynek, van kampusza az Egyesült Államokban, Marylandben.

(Forrás: Magyar Idők)

Túlsúlyos házi kedvenceken is segíthetnek az ifjú magyar legóbajnokok

A világ 108 legjobb csapata közül harmadik lett nemrégiben St. Louisban a magyar kisdiákokból álló TöviscSAPat a First Lego League legórobot-programozó verseny döntőjében. Az elismerést legórobotjuk dizájnjáért és programozásáért kapták. Elsőként egy szűkebb közép-európai döntőn kellett helytállnia a gyerekeknek, ekkor még világszerte 32 ezer csapat volt versenyben. A sikerrel vett akadályt egy közép-európai megméretés kísérte, ekkor még 920-an voltak talpon. Ezt követte az amerikai döntő 108 résztvevővel. A sikeres magyar csapatban hat gyerek versenyzett, ők egykor mindannyian a Homoktövis diákjai voltak, de ma már hárman a szintén újpesti Babits Mihály Gimnáziumban tanulnak. A legfiatalabb csapattag kilencéves, harmadikos.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Egy csomó gyerek van komoly veszélyben: a kormány is felismerte

Az EMMI és az Új Nemzedék Központ több éven át tartó, edukatív jellegű virtuális biztonság témával foglalkozó Digitális Immunerősítő Programot kezdeményez. Ennek érdekében Novák Katalin család-, ifjúság,- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár és Bagi Iván az eseménysorozat nagykövete egy filmvetítéssel egybekötött rendhagyó osztályfőnöki óra keretében hívta fel a figyelmet a digitális immunrendszerünk megfelelő védelmének fontosságára.

(Forrás: Eduline)

Betelt a pohár a munkaadóknál, új szakképzést akarnak

Úgy döntöttek, nem várnak tovább, és saját kezükbe veszik az ügyet, mert komoly gondot okoz, hogy százezres nagyságrendben vannak itthon betöltetlen állások. Ősztől minden megyére kiterjedő eseménysorozatot szervez a munkaadói tömörülés a munkaadók, munkavállalók, iskolák, önkormányzati képviselők bevonásával, hogy megtalálják a probléma gyökerét, és megoldást kínálhassanak rá.

(Forrás: Eduline)

Pedagógusnapi köszönetben dörgölte a tanárok orra alá a fizetésemelést Balog Zoltán

"Ebben a hamarosan véget érő tanévben a magyar köznevelés rendszerének évizedeken át húzódó átalakítása zárul le. A párbeszédnek is köszönhetjük, hogy az oktatásszervezés új rendszere egyre biztosabb lábakon áll" - írta. "Mostanra jól láthatjuk azt is, kik maradtak meg a szakma talaján, s kik igyekeztek a politikai mezőben hasznosítani az átalakítás nehézségeiből keletkezett feszültségeket" - olvasható a levélben, amelyben a miniszter azt is kiemeli: továbbra is folytatni akarja a párbeszédet azokkal, akik "szakmai alapon, a jobbítás szándékával, a rájuk bízottak érdekében fogalmazzák meg bírálataikat".

(Forrás: Eduline)

Csendben elfogadták a Taigetosz-törvényt

112 igen, 56 nem szavazattal kedden elfogadta a parlament a köznevelési törvény azon módosítását, amely 2018-tól például megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival) küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy - megfelelő számú szakember híján - ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.

(Forrás: Népszava)

Botrányosra sikeredtek a szakmai érettségik (videóval)

Derékba tört életek miatt panaszkodnak szülők és diákok a szakgimnáziumi érettségik miatt. Az oktatási ombudsman és az alapjogi biztos is hallgat az ügyben. Vendégünk volt Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakértője.

(Forrás: Hírtv)

Szakmai érettségi: reagált a minisztérium a panaszokra, itt az álláspontjuk

A 36 vizsgatárgyból, 3 vizsgatárgy esetében tettek eddig észrevételt, ezeknél jelenleg folyik a tételkészítő bizottságok szakmai álláspontjának kialakítása. A tárca illetékes szakterülete az érettségi tapasztalatainak feldolgozását megkezdte, a bizottságok tevékenységének értékelése után pedig haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket

(Forrás: Eduline)

"Talán öt kettes lett az osztályból, a többi egyes" - siralmas eredmények a szakmai érettségin?

Pénteken jelentettük meg annak az édesanyának a levelét, aki arra panaszkodott, hogy a fia osztályában a legjobb szakmai érettségi dolgozat 42 százalékos lett, a többi végzős ennél rosszabb eredményeket ért el - a szülő szerint a siralmas eredményről elsősorban nem a diákok tehetnek. A levélre számos komment érkezett, sokan hasonló tapasztalatokról számoltak be, ezekből a hozzászólásokból idézünk:

(Forrás: Eduline)

Ónody-Molnár Dóra: Érettségiből elégtelen – Alkotmánysértő módon vizsgáztathatták a diákokat

A CKP ügyvivő testülete nevében Juhász Ágnes beadvánnyal fordult Székely László alapjogi biztoshoz is. Többek között azért, mert hasonló ügyekben Székely többször is felhívta a miniszterek figyelmét arra: minden érintett számára biztosítsák a jogszabályváltozáshoz szükséges felkészülési időt. Az alapjogi hivatalhoz január végén fordultak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nevű szervezetekkel közösen. Utóbbiak azért csatlakoztak, hogy jogi érvekkel támogassák a CKP indítványát, illetve segítsenek az ombudsmannak a helyzet jogi értékelésében.

(Forrás: 168 óra)

Mire lehet jó egy iskolai pianínó?

Már majdnem a feledés homályába merült a mindennapos éneklés ügye a köztudatban, amikor idén húsvétkor bejelentette Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hogy a kormányzati ciklus végére minden iskolában lesz pianínó, ahol még nincs ilyen hangszer, ezeket pedig a kormánytól – valójában az adófizetők pénzéből – ajándékba kapják az intézmények. Bár az ének-zenei képzés hatékonyságának növelésére tett kezdeményezéseket értékeli a szakma, a megoldások irányába vivő ötleteket még az énektanárok többsége is inkább kétségbeesett kapkodásnak, mint átgondolt koncepciónak érzi. Ennek ellenére valószínűleg ott, ahol megvan a kellő igény és a felkészült tanár, egy pianínó érzékelhető minőségi változást hozhat a gyerekek életében.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Derékba tört életek a szakgimnáziumi érettségik miatt

Senki nem számított rá, hogy így fog lezajlani. A fiamnak a Budapesti Műszaki Egyetemre ez volt a felvételi tantárgya. Ő ebből próbált felkészülni. Az osztályában a legjobb érettségi dolgozat 42 pontos lett, a 100-ból. Ez gondolom önmagáért beszél. A szakmai érettségin egyedülálló módon nem használhattak a gyerekek semmiféle segédeszközt, még függvénytáblát sem. Pedig azt egyébként még a matematika és a fizika vizsgán is engedélyezték. Azt is csak az érettségi vizsga megkezdésekor tudták meg a diákok, hogy sem függvény sem szakmai táblázatot nem haszhálhatnak.

(Forrás: Délmagyar)

Az ombudsman a demokratikus vitát félti a civilek elleni törvénytől

Véleményt nyilvánított a külföldről támogatott szervezeteket megbélyegző törvényről az alapvető jogok biztosa is. Álláspontját hivatalból küldte meg az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elnökének. Az álláspont szerint a szervezetek megkülönböztetése a pluralizmus alkotmányos értékét befolyásolhatja.

(Forrás: TASZ)

Ezernél több pécsi gyerek jár ebbe a lassan szétrohadó iskolába

Elképesztő fotókat kaptunk a pécsi ÁNK-ból. A rozsdásan málladozó plafon és a vízgyűjtő vödrök szegélyezte folyosók jobb helyeken csak posztapokaliptikus sci-fik forgatási helyszínei lehetnének, Pécsen ez az állami közoktatás helyszíne, majdnem 1400 általános iskolás gyerek jár ide. Fotók.

(Forrás: Pécsi Stop)

A helyzet több, mint elkeserítő az SNI gyermekek képzésében

Néhány napja Önöknek küldött levelünkben leírtuk, hogy a Cseve csoport is tudja, hogy változás szükséges az SNI/BTMN területén. Leírtuk, hogy a javasolt törvénymódosítás nem jó irányba vezet, mert egyrészt nem a komplex helyzetre, hanem csak egy részterületére keres megoldást, másrészt a javasolt változtatás gyermekek tízezreit érintheti majd hátrányosan. Most arra teszünk kísérletet, hogy a szülők és gyermekek sokszor kilátástalan helyzetét bemutatva segítsünk. Mert muszáj tudniuk, hogy a helyzet nagyon rossz. És itt azokról a gyerekekről van szó, akik eleve rosszabb eséllyel, hátrányosabb helyzetből indulnak az életben.

(Forrás: Tabunyitogató)

Nem több az erőszak az iskolákban, csak már nem söprik a szőnyeg alá

Az iskolai légkört mérgező kortárs erőszakkal szemben semmit nem érnek az olyan hagyományos, fegyelmezésen alapuló pedagógiai módszerek, mint az intőosztogatás vagy egy fegyelmi eljárás. Ezt ismerték fel azok az iskolák, amik csatlakoztak a budapesti Zuglóból, amerikai mintára indult Békés Iskolák programhoz. A modellprogram módszertant és szemléletmódot ad a tanárok kezébe az iskolai agresszió kezeléséhez, ráadásul a saját problémáinak lelkiismeretes feltárására sarkallja a részt vevő iskolákat.

(Forrás: abcug.hu)

Balog Zoltán: a Nemzeti Pedagógus Kar valódi szakmai fórum

A miniszter azt mondta, az NPK tagjai a szakma védelméről és a hivatás tekintélyének helyreállításáról gondoskodnak. Arra kérte őket, hogy a nemzeti köznevelési célokat képviseljék és érvényesítsék a pedagógustársadalomban is.Balog Zoltán elmondta, bízik benne, hogy a viharos időszakok elmúltak, és tovább tudnak dolgozni az oktatás reformján. A jövő fontos feladatai között említette a tanárképzés és továbbképzés rendszerének átalakítását, a szakszolgálatok rendszerének megerősítését, valamint a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését.

(Forrás: Magyar Idők)

A tanítás módszertanán változtatnának az oktatók

Az Ideális iskola 2017 esszéíró-pályázatra – amelyet a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) hirdetett meg – 91 munka érkezett. Kis Sándor, az elbírálóbizottság vezetője lapunknak elmondta, a pályázatokra jellemző volt, hogy olyannak látták az ideális iskolát a pedagógusok, ahova a gyerekek szeretnek járni, a tanárok pedig nem érzik tehernek a tanítást. Arról is szólt, hogy a legtöbb pályamunka témája a tanítási módszertan volt. A díjakat Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Horváth Péter, az NPK elnöke adta át a hétfői szakmai konferenciájukon.

(Forrás: Magyar Idők)

Életszerűbbé tennék a hiányzások igazolását

A gyerekek harmadát-felét csupán igazolásért viszik el a házi gyermekorvosokhoz, különösen a novembertől márciusig tartó időszakban. A legtöbb iskolában jelenlegi ugyanis a szülők félévente csak három nap távollétet igazolhatnak gyermeküknek, ennél hosszabb időt csak a szülő írásbeli kérelmére, az iskola előzetes engedélyével vagy orvos által igazoltan hiányozhat egy gyerek.A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete (HGYE) szerint azonban a szabályozás életszerűtlen. A HGYE szerint egy könnyebb lefolyású, orvosi vizsgálatot nem igénylő megbetegedés esetén meg kellene engedni, hogy a szülő felelősen igazolhassa a gyermek hiányzását.

(Forrás: Magyar Idők)

Már az óvodásoknak is segíthet Polgár Judit módszere

Elkészült a Polgár Judit olimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester által kifejlesztett iskolai Sakkpalota-program óvodások számára kidolgozott változata. A Sakkjátszótér programcsomag ősztől elérhető az óvodák számára. Polgár Judit elmondta: a sakk alkalmas a térirányok bevésésére, a logikai gondolkodás, a memória és a számolási tudás fejlesztésére, a csoportban való munka elsajátítására, valamint annak megtanulására, hogy a tetteiknek következményei vannak.

(Forrás: Inforádió)

Kétmilliárdot fordítanak a drogozás megelőzésére

A jövő évi költségvetésben minden eddiginél többet, hetvenkilencmilliárd forintot fordítanak gyermekétkeztetésre, ez háromszor akkora összeg, mint 2010-ben – közölte az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára egy másik tájékoztatón. Novák Katalin az MTI tudósítása szerint elmondta: jelenleg majdnem félmillió gyerek étkezik ingyen a bölcsődében naponta négyszer, az óvodában és az iskolában naponta háromszor, továbbá sokan kedvezményesen kapják az ételt.

(Forrás: Magyar Nemzet)

2018-ban 97 milliárddal több jut oktatásra

A magyar gazdaság állapota lehetővé teszi, hogy plusz források jussanak az oktatásra és az egészségügyre. A 2018-as költségvetésben 97 milliárd forinttal több pénz van oktatásra, mint az idén - mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Esztergomban, ahol az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye köznevelési intézményeinek dolgozói tartottak konferenciát. Balog Zoltán kitért arra is: katolikus iskolába 220 ezer tanuló jár, az állami iskolákban 327 ezren tanulnak hittant, fakultatív hittanra pedig 368 ezren járnak.

(Forrás: Eduline)

"Nevetséges, milyen szempontok alapján kerülhetnek be orvosira a felvételizők"

Nem tartom magam hibásnak. Természetesen azt a feladatlapot én írom meg, az én tudásomat mutatja, de a rendszer kicsit sem próbálja megkönnyíteni a diákok dolgát, pedig 420-440 felvételi pontot elérni nem könnyű. Először is pontokat veszítünk a tankönyvírók miatt mind az írásbelin, mind a szóbelin. A tankönyvek hibásak, mindenhol eltérő információval találkozunk, és lényegi dolgokat hagynak ki a könyvekből. Aki éppen kifog egy hibás vagy helytelen információt tartalmazó könyvet, és abból készül, könnyen veszthet pontokat - önhibáján kívül.

(Forrás: Eduline)

Miért épp lőni ne tanulna meg a gyerek a nyári táborban?

A táboroztatók között nagy a verseny a gyerekekért, és ez az elmúlt években azt eredményezte, hogy az árak nem vagy alig emelkedtek, míg a szolgáltatások minősége javult – azaz egyre több és jobb programot építettek be a táborhetekbe. A Táborfigyelő vezetője szerint ez az év lett a fordulópont, amikor a szervezők már nem tudták tartani a korábbi árakat, így idén átlagosan 20 százalékkal drágábban kínálják a kikapcsolódást. Egyes vakációs üdüléseknél pedig a 30 százalékot is elérheti az emelés.

(Forrás: hvg.hu)

CEU-törvény: lesöpri a kormány az Európai Bizottság aggályait

A 30 napos válaszadási határidő letelte előtti utolsó napon kelt levélben a minisztérium azzal is érvel, hogy az oktatás minősége minden egyéb irányelv felett áll, márpedig a módosítás nélkül a minisztérium szerint nem lehetne garantálható, hogy ne működhessenek kamudiplomát adó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az anyaországban működtetendő kampusz követelménye és a névazonosság tilalma az érvelés szerint semmilyen más uniós alapértéket, így az oktatás szabadságát sem veszélyezteti.

(Forrás: hvg.hu)

Kamrás Orsolya: Kész a puding

Idén tavasszal először bizonyíthatott a hirtelen megreformált magyar nyelv és irodalom írásbeli. Még a 2016/17-es tanév során is finomhangolták a követelményeket és a vizsgaleírást, ezzel párhuzamosan a korábban elérhetővé tett mintafeladatsorok ideiglenesen lekerültek az Oktatási Hivatal honlapjáról, ami azt jelenti, hogy az írásbelire készülés legintenzívebb időszakában hetekig SEMMILYEN konkrét forrás nem állt rendelkezésre arra vonatkozóan, egészen pontosan milyen írásbeli feladatlapot is kell megoldaniuk az idén vizsgázóknak. A többi tantárgy helyzetére nincs rálátásunk, de ha nincs a Magyartanárok Egyesülete, és nem szervez októberben szakmai napot a magyar nyelv és irodalom érettségit érintő változásokról, akkor magyartanárok és végzős diákok egyaránt még nehezebb helyzetben lettek volna.

(Forrás: Nyelv és Tudomány)

Herczog Mária: a terror mindenkit megráz, de az önzésünk miatt egyre érzéketlenebbek vagyunk

Bár a manchesterihez hasonló terrortámadások mélyen megérintik az embereket, szinte általános, hogy a tartósan háborús övezetben élők helyzete kevésbé befolyásolja a békében élők mindennapjait - mondta az InfoRádiónak Herczog Mária. Egy terrorcselekmény miatt a kiszámíthatatlansága és tervezetlensége okán kevesen gondolják, hogy nem szabad nyilvános helyre menniA szülők reakciója ennél erősebb lehet: egy ilyen eset után elképzelhető, hogy sokan próbálnak még több korlátot szabni, rávenni a gyereket, hogy ne menjen olyan helyre, ahol sokan vannak és kiszámíthatatlan dolgok történhetnek.

(Forrás: Inforádió)

Eltűnnek a végzettség nélküli diákok a Híd programokból

Nagymértékben visszaesett a Híd programokban részt vevő tanulók száma. Míg tavaly előtt még közel 3100-an tanultak a felzárkóztató programban, a 2016/2017-es tanévben már alig több mint 2370-en, vagyis egyetlen esztendő alatt több mint 20 százalékkal csökkent a létszám – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, oktatási adatokat elemző kiadványából. Pedig felzárkóztatási programokra égető szükség van, ugyanis a 2015/2016. tanév végén a nyolc évvel korábbi első osztályosok mindössze 89,9 százaléka végezte el eredményesen a 8. évfolyamot. Ugyancsak aggasztó, hogy 2016-ban – az európai trendekkel ellentétben – nőtt a hazai korai iskolaelhagyók aránya, vagyis azoké a 18–24 éveseké, akiknek nincs középfokú végzettségük, és a mérés időpontját megelőző négy hétben semmilyen képzésben sem vettek részt.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Mi lehet egy szülő helyes reakciója a terrortámadásokra?

Ha a 13-14 éves gyerek szeretne elmenni koncertre, az is fontos kérdés, hogy kié a félelem. Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus szerint azon múlik a beszélgetés, hogy milyen a kapcsolat a szülők és a gyerekek között. Mindenképpen azt javasolja, hogy hozzuk szóba a támadásokat, mert ebben élünk. Nem tartja jó ötletnek, hogy pszichológiailag zárkózott gyerekeket neveljünk.Szülőként az is a feladatunk, hogy megnyugtassuk a gyerekeket, mondjuk olyan szempontból, hogy Magyarországon nincs terrorveszély. Sem a geopolitikánk, sem a társadalmi összetételünk nem olyan, hogy ilyen történhessen.

(Forrás: hvg.hu)

New York állam kormányzója üzent Orbánéknak: tárgyalna a CEU-ról

Kész tárgyalásokba kezdeni a magyar kormánnyal annak érdekében, hogy a Közép-európai Egyetem folytathassa működését Budapesten – derül ki a kormányzó közleményéből. Cuomo ebben röviden megmagyarázta a kialakult helyzetet is. Mint írta, a magyar kormány nemrégiben olyan törvénymódosítást fogadott el, amely ellehetetlenítené a CEU további működését, és amely ellentmond a 2004-ben Magyarország és New York állam között köttetett nyilatkozatnak is. Ebben az áll, hogy a felek támogatják a CEU-t abban, hogy magyarországi akkreditációt szerezzen, miközben megtartja amerikai intézményi státusát.

(Forrás: hvg.hu)

Augusztustól eltűnik az utolsó előtti főiskola is Magyarországról

Magyarország kis ország, de 29 egyeteme van. az országban. Augusztustól csak egyetlen állami főiskola maradt még, és annak sincs könnyű dolga. A bajai Eötvös József Főiskolától egy múlt év végi, lényegében titokban meghozott döntéssel két legfontosabb intézetét elvették, vízgazdálkodási képzéseit pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez rendelték. (A HVG múlt heti számában foglalkozott azzal, hogy privilégiumai nem a "Soros-egyetemnek", hanem az Orbán-egyetemnek, azaz az NKE-nek vannak a magyar felsőoktatásban.)

(Forrás: hvg.hu)

Ismét Debrecenben készülnek majd a tankönyvek

Az Alföldi Nyomda Zrt. vezetésével létrejött konzorcium nyerte az idén is a 2017/18-as tanév tankönyveinek gyártására kiírt közbeszerzési pályázatot.A konzorcium július végéig több mint 10 millió tankönyvet gyárt le az általános iskolák és középiskolák számára – ezt György Géza, az Alföldi Nyomda elnök-vezérigazgatója jelentette be sajtótájékoztatón, ahol Debrecen városát Komolay Szabolcs alpolgármester képviselte.

(Forrás: DEHIR)

Úton az elitképzés felé

Hetvenháromezer diák érettségizik az idén, nagyjából négytizedük gimnáziumban, ám utóbbiak száma néhány éven belül drasztikusan csökkenhet. A kormány tervei szerint ugyanis 2019-től kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, s központilag szabályoznák, hány tanuló vehető fel gimnáziumba és szakgimnáziumba. Szakemberek állítják, ez az ötlet tovább növelné az esélyegyenlőtlenséget az oktatásban, a gyerekeknek pedig tulajdonképpen 14 évesen eldőlne a sorsuk.

(Forrás: Népszava)

EBBŐL A GÖDÖRBŐL MÁSSZUNK KI EGYÜTT- Sajátos Nevelési Igény – Gödör Klub, május 23.

Az Állampolgári Részvétel Hete keretében a Civil Közoktatási Platform szakmai fórumot tart a Lépjünk, hogy léphessenek Közhasznú Egyesület, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete és a Csak Együtt Van Esély csoport társrendezésével 2017. május 23-án kedden, 17:00 órától a Gödör Klubban (1061 Budapest, Király u. 8-10.) szülők, szakemberek, diákok számára.

(Forrás: ckp.tanitanek.com)

„Iskolai szünet ide, szabadság oda, feladat van...”

Továbbra is itt a feladat, hogy a gyerek nyáron legalább felügyelet alatt legyen. Mondjuk program sem ártana neki. Tábor persze az úszó-, a lovagló-, a vitorlás- és a tenisztábor is – ott nem csak felügyelet van, de még élményekkel is feltöltődhet a következő tanév előtt. Nem is kerül sokba: két testvér az egyik szülő egy havi fizetéséből simán eltölthet ott két, esetleg három hetet. Egyik szülő? Teljes fizetés? Úgy tűnik, ez sem a megoldás. Legalábbis nem mindenkinek (Szabó Anna).

(Forrás: OFOE honlapja)

Kovács Nico: Kompetenciamérések közepette

Szerintem ennek arról kellene szólnia, hogy a gyermekek 6. osztályban milyen szinten van szövegértés illetve matematikai, logikai kompetencia területén. Akár az iskolai, akár országos szinten. Ehelyett lett belőle egy teljesítményharc az iskolák között (külön öröm volt számomra látni a kompetenciamérés alapján felállított iskolai sorrendet).Kezdjük azzal, hogy kell-e felkészítenünk? Persze, hogy kell, 6 évig, de nem külön, hanem folyamatosan, mindig és állandóan. S nem azzal a technikával, hogy tanítom a tananyagot és akkor pont 6. és 8. osztályban május környékén elkezdenek szövegértést gyakorolni magyar órán.

(Forrás: Kölöknet)

Módosítana a pedagógusi életpályán a Nemzeti Pedagógus Kar

Beleszámítaná 10 év gyakorlat után a gyest és a gyedet is a pedagógusi előmenetelbe az NPK, emellett pedig az intézményvezetői életpályamodell bevezetését is javasolni fogják – erről beszélt lapunk kérdésére Horváth Péter, a szervezet elnöke. Az NPK tegnap rendezte meg első országos szakmai konferenciáját. Horváth Péter elnök hangsúlyozta: szervezetük célja a pedagógusok közbizalmának elnyerése, ennek érdekében hónapok óta járja az országot a testület.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az autista fiatalok iskolai beilleszkedését segítik elő. Ülésezett a civilek kívánságára létrehozott szakmai grémium

Míg az első három ülés a problémák, hiányosságok, feladatok felvázolásáról szólt, a legutóbbi, a negyedik alkalommal már a javaslatok megvalósításáról is beszéltek az autista gyerekek oktatásban való integrálására létrehozott munkacsoportban. Az Autisták Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: egyik céljuk, hogy szülessen meg az új Nemzeti alaptantervhez illeszkedő szakmai módszertani útmutató.

(Forrás: Magyar Idők)

Alig tévéznek a fiatalok

Generációk szerint előre haladva a háztartásokban egyre alacsonyabb számban találkozunk televíziókészülékkel (78%), és bár az okostelefon (80%) után ez a második leggyakrabban előforduló infokommunikációs eszköz, a jellemzően még mindig szüleivel élő Z generáció életében már közel sem játszik olyan fontos szerepet. Esetükben ugyanis az okostelefon (31%), a PC (26%) és a laptop (27%) jelenti a médiafogyasztás központját. A laptop egyébként az Y generáció esetében is központi helyet foglal el, hiszen 1/3-uk tartalomfogyasztása terelődik erre az eszközre.

(Forrás: mmonline)

Tanári fizetések: ha több a pénz, nagyobb a teljesítmény?

A kutatás eredménye azt mutatta, hogy míg egyes készségterületeken már rövid távon, öt éven belül is kimutatható hatás, más készségterületek teljesítményét a tanári jövedelem változása a vártnál kisebb mértékben befolyásolta. A magasabb kezdő tanári fizetés hatása a jobb matematika- és természettudományi eredményekben megmutatkozott, míg az írás-olvasási teszteredményeket nem befolyásolta. A tanári pálya további szakaszában (15 éves tanítástól a fizetési maximum eléréséig) a jövedelem változásának nem volt hatása sem a matematika- és természettudományok, sem az írás-olvasás eredményekre.

(Forrás: Délmagyar)

Kerényi Kata: Játszani és veszíteni

Minden fiatal próbálgatja a határait, de a mi tanítványaink sokkal többször kerülnek életveszélyes helyzetekbe. Néha az életkörülményeik sodorják őket bajba, de sokszor csupán a tény, hogy nem képesek pihenni, hogy két végén égetik a gyertyát, hogy mindent szeretnének egyszerre megélni és kipróbálni. Úgy élnek, mintha nem lenne holnap, és ez magában hordozza a lehetőséget, hogy nem is lesz.

(Forrás: Alterkata Cafeblog)

Több késsel, feldúltan tért vissza a napközibe egy 13 éves fiú.

A 13 éves autista kisfiú – aki azért járhat abba az iskolába, mert annak alapító okiratában szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása – a napköziből tanórán kívüli foglalkozásra kéredzkedett el, ám végül nem oda, hanem haza ment, ahonnan több konyhakéssel tért vissza az iskolába. Az eseményt megelőzte, hogy távozása előtt frusztrációt élt át, egyik osztálytársával egy ártatlannak tűnő konfliktushelyzetbe keveredett.

(Forrás: HAON)

Tovább erőlteti a magyar külügy, hogy ők Trumppal tárgyalnának a CEU-ról

Az USA budapesti nagykövetségének sajtóattaséja, Richard Damstra a Hvg.hu megkeresésére pénteken ismét megerősítette, hogy az amerikai szövetségi rendszerben a jogi és legalitási ügyek, valamint az oktatási intézmények diplomakibocsátási kérdései nem a szövetségi állam, hanem az amerikai államok hatáskörébe tartoznak. „Erre a tényre már többször felhívtuk a magyar állam figyelmét, a CEU-törvény elfogadása előtt és után. Arra biztatjuk a magyar kormányt, hogy a CEU-val és a többi érintett intézménnyel folytasson tárgyalásokat. Csalódottak vagyunk, hogy a magyar kormány ebben a témakörben eddig ezt figyelmen kívül hagyta”.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Nem félek megmutatni magamat az utcán - videóval

Több ezren vonultak vasárnap délután a Műegyetem rakparttól a Kossuth térig a Nem maradunk csendben! csoport felhívására, hogy kifejezzék ellenszenvüket a kormány civil társadalmat és oktatás érintő lépéseivel szemben.

(Forrás: index)

L.Ritók Nóra: Kiránduláson

A kiránduláson több iskolából voltak gyerekek. Vegyes társadalmi státuszú családok gyermekei. Nincs sok olyan pillanat, mikor integrált programot tudunk szervezni, a telephelyeink általános iskolái zömében szegregáltak. De ez most integrált kirándulás volt. Ők hárman egyből hátra ültek. Nem sokat voltak még kirándulni, mert azok mindig fizetősek, de hallották a többitől, hogy hátul jó ülni. És ott el is férnek mind a hárman, nem kell egyiknek sem idegen mellé ülni. Mert ők együtt vannak. Megszokták, hogy mások nem keresik a társaságukat, ők sem az övékét, ebben szocializálódtak, jól elvannak ők együtt.

(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

A tanulás alapvető megújítására van szükség - beszélgetés Csapó Benőve

A kutatók már jó ideje kongatják a vészharangot: a magyar gyerekek problémamegoldó gondolkodása gyenge. Pedig egyre többet tudunk arról, hogy miképpen lehetne a helyzeten javítani. Ehhez azonban meg kellene változtatni tanulással kapcsolatos szemléletmódunkat és jelentősen át kellene alakítanunk a tanítási módszereinket. Hol tart a problémamegoldás kutatása és mit lehet az eredményekről az iskolában hasznosítani? Ezt mutatja be egy nemzetközi szerzőgárda abban az új kötetben, amelynek elkészültében egy magyar kutatóhely, a Szegedi Tudományegyetem játszott vezető szerepet. A kötet szerkesztői: Csapó Benő és Joachim Funke (OECD).

Pár éven belül 370 ezer ember hagyhatja el Magyarországot

A már most is munkaerőhiánnyal küzdő magyar gazdaságra újabb csapást hozhat, hogy a magas piaci értékű, egyetemet végzett magyarok 33 százaléka, a szakmunkások 34, az idegen nyelven magas szinten beszélők 55 százaléka fontolgatja – ha átmeneti időre is –, hogy külföldre költözik. Ez azért is komoly probléma, mert az országban működő multik, illetve a hazai kis- és középvállalkozók évek óta panaszkodnak arra, hogy nem találnak képzett és tapasztalt munkaerőt, ezért kénytelenek visszafogni a fejlesztést. Ha valaki például lakásfelújítást tervez, sokszor hónapokat vár arra, hogy a munkával megbízott gázszerelő, festő ráérjen.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Száz pontban a közoktatás megújításáért

A köznevelés rendszere nem javítható! Az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság ezért száz pontban összefoglalta egy új közoktatási törvény lehetséges megalkotásához szükséges alapokat. A száz pont szabadon felhasználható. „Szabad a gazda.”A száz pont vitaanyag, a vele kapcsolatos észrevételek megküldhetők a következő címre: eotvosjszpt@gmail.com

(Forrás: 168 óra)

CEU: az óra ketyeg – Visszavonulót fúj-e a kormány?

A kormány érvelése könnyen felmondható, valódi szándékai azonban homályban maradtak. A kampányüzemmódban fogant törvénymódosítás, a „lázadás évének” menetrendje szerint akkor érte volna el célját, ha Donald Trump elnök kapva kap a lehetőségen, hogy liberális ősellenségén, Soros Györgyön a magyar miniszterelnökkel összefogva álljon bosszút. Ez a számítás azonban alapjaiban hamisnak bizonyult. Ellentmondana az America first (Amerika mindenekfelett) jelszavának. Az Egyesült Államok több mint tucatnyi egyetemet működtet hasonló konstrukcióban – némelyiket válságövezetekben.

(Forrás: 168 óra)

Versenyistállóba helyezett gyermekek

Igyekszem szenvtelen arccal tovább hallgatni a lófarkas anyukát, aki leplezetlen megdöbbenéssel rám mered, amikor megtudja, hogy a kislányunk a helyi alternatív óvodába jár szeptembertől és nem a környékbeli menők egyikébe. Ahova ti írattátok, semmi nincs, mondja, nincs angol, nincs úszás, nincs lovaglás, nincs sószoba, nincs hangszeróra, nincs játékos informatika, nincs suli-előkészítő, nincs semmi. „Mi lesz így a gyereketekből? Hogy fogja megállni a helyét? Hogy fog így versenyre kelni a több nyelven beszélő kortársaival, akik mindenben előnyt fognak élvezni? Hogy tehetitek ezt? Hogy jut be az egyetemre? Belegondoltatok, mi lesz így belőle a mai világban?”

(Forrás: Tabunyitogató)

Az osztálykirándulást is lefújhatja az iskolarendőr

Leginkább iskolai verekedések, lopás és rongálás miatt kértek segítséget az oktatási intézmények az iskolarendőrtől. A program a legtöbb általános és középiskolában működik. Az iskola rendőrét a pedagógusok, diákok és szülők is kereshetik - közölte Berzai Zsolt, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának kiemelt főreferense.

(Forrás: Inforádió)

Hiába a panaszok, nem akarják szabályozni az iskolai kirándulásokat

Semmilyen központi szabályozás nincs a kirándulásokra vonatkozóan, még az sem, hogyan kell ilyen programokat szervezni – közölte a fentiekkel kapcsolatban a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese. Hajnal Gabriella hozzátette, ebben minden iskola teljes autonómiát élvez.„Ez mindig így volt, ha a saját gyerekkorára visszagondol, akkor is májusban voltak a kirándulások. Egyrészt mert akkor van jó idő, másrészt az intézményvezetők úgy értékelik, ilyenkor fáradtabbak a gyerekek, és az is fontos, hogy ahol érettségi van, teljes legyen a nyugalom az intézményben.”

(Forrás: Inforádió)

Teli tányér a nyári szünetre

Az adatok azt igazolják, hogy nagy szükség van olyan civil akciókra, mint a Gyermekétkeztetési Alapítvány napokban meghirdetett Telitányér programja, amely kifejezetten az ország legszegényebb falvaiban élő családokon akar segíteni a szünet heteiben. Mindenki megvehet egy tányérnyi élelmiszercsomagot 500 forintos adomány befizetésével, amiből minden bizonnyal nemcsak az éhes gyermeknek, hanem testvéreinek, s szüleinek is jut pár falat hasznos élelmiszer.

(Forrás: Népszava)

Tömegek jelentkeznek tanárképzésre

Idén 106 ezren jelentkeztek a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre – ötezerrel kevesebben, mint tavaly. A legtöbben (78 ezren) nappali alapképzést jelöltek meg, 19 ezren adták be a jelentkezésüket mesterképzésre, 15 ezren osztatlan képzésre, míg a felsőoktatási szakképzésre 10 ezren. A legnépszerűbb munkarend magasan a nappali képzés (76 ezer jelentkező), 39 ezren pedig levelezőn folytatnák a tanulmányaikat.

(Forrás: Index- 10 perc iskola blog)

BKV-jegyet adtak el a gimiseknek Szegeden, drága lett az osztálykirándulás

Az egyik váci gimnázium 25 fős osztálya Szegeden volt osztálykiránduláson. A városban villamosjegyet kellett venniük, így ezeket szépen meg is vásárolták a szegedi Nagyállomás egyik újságosánál. Felszálltak a villamosra, majd jöttek az ellenőrök. A diákok csak ekkor vették észre, hogy a szegedi újságos Budapesten használható BKV-jegyeket adott el nekik. Szeged Megyei Jogú Város a sajtóból értesült a váci diákok kellemetlenségéről "Mivel az igazolható, hogy a jegyeket Szegeden vásárolták, az önkormányzat erre illetékes cége– méltányosságból el fogja engedni a büntetést" - írja hivatalos levelében a közlekedési vállalat sajtóosztálya.

(Forrás: index)

Önmagában a tanterv átalakításától nem lesz eredményesebb az iskola

Dicséretes, hogy csökkenteni akarják a tanulók terheit, ám az új Nemzeti alaptanterv egy ilyen központosított rendszerben semmilyen pozitív változást nem hozhat. A magyar oktatáspolitika minden modern nemzetközi trenddel szembemegy, és még a hazai hagyományokat is felrúgja – állítja Vass Vilmos, a 2003. és 2007. évi NAT-felülvizsgálatok szakmai vezetője. Balla István interjúja.

(Forrás: hvg.hu)

Országgyűlési tudósítás: az oktatás támogatása volt ma terítéken

A jövő évi költségvetés szerdai parlamenti vitáján többek között az oktatás forrásainak növelése került terítékre. Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint az oktatási rendszer nincs magára hagyva Magyarországon. Véleménye szerint a kötelező óvodáztatás és az oktatás egységes rendszerbe helyezése is fontos fejlesztésnek számít. Emellett megemlítette a felsőoktatás átalakulását és a szakképzési rendszer folyamatos átalakítását, melyek véleménye szerint a végzettek munkavállalását nagyban megönnyítik.

(Forrás: Eduline)

Hét ok, amiért a magyar oktatás sokkal rosszabb, mint a finn

Verseny helyett együttműködés, jól megfizetett és elismert tanárok, a tévedhetetlenség tabujának ledöntése, a szabadidő szentsége, esélyegyenlőség - többek között ezek adják a finn oktatási rendszer sikerességének alapját. Sok esetben nagyon messze állnak ezek az elvek a hazai és a nemzetközi gyakorlattól, az eredmények viszont a finneket igazolják.

(Forrás: portfolio.hu)

NGM: lezajlottak az ágazati szakmai érettségik

A szaktárca mindvégig szem előtt tartotta, hogy a tanulók és az őket felkészítő és vizsgáztató tanárok körében is nagyobb az izgalom és a bizonytalanság a megszokottnál. Ezért számos intézkedést tettek a nyugodt vizsgalégkör megteremtése valamint a zavartalan lebonyolítás érdekében, hogy mindenki megfelelően felkészülhessen az előtte álló feladatra. Az érettségi szabályos és méltányos lebonyolításának szükségességére külön körlevélben is felhívták az intézményvezetők figyelmét, így kiemelten arra is, hogy ha a sajátos nevelési igényű tanuló valamely más kötelező vizsgatárgy vonatkozásában felmentést, könnyítést kapott, ezeket az ágazati szakmai vizsgatárgyak esetén is figyelembe kell venni a hasonló jellegű feladatok esetén.

(Forrás: Magyar Idők)

Több tízezer diák jövőjével játszadozik a kormány

Tragédia, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium csinált. Korábban el nem lehetett képzelni, hogy egy új érettségi tárgyat néhány hónappal a vizsga előtt hirdessenek ki – mondta lapunknak a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának vezetője, Szenes György. A szakértő szerint hivatalosan legalább két évvel korábban meg kellett volna tudniuk a diákoknak, mit takar a kötelező szakmai vizsga, ennek ellenére a pontos követelmények csak tavaly december végén jelentek meg. Ezt az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos is aggályosnak találta, a kormány mégsem változtatott a szabályokon.

(Forrás: Népszava)

Lex CEU: a kormányt nem hatja meg az EP-határozat

Érdekes stratégiát követ a kormány az egyetemmel való párbeszéd során. Már a tegnapi CEU-közleményből kiderült, hogy a kormány igazából egy olyan csapatot küldött tárgyalni az egyetemmel, melynek nem volt jogköre érdemi megbeszélést folytatni. Most a Magyar Nemzet kiderítette, csak bürokraták, minisztériumi középvezetők ültek le az intézmény vezetésével, a külföldi egyetemekkel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokra kijelölt Altusz Kristóf például meg sem jelent.

(Forrás: Eduline)

Alig van fiatal nő a kutatók között

A nők alulreprezentáltsága főleg annak tükrében szembetűnő, hogy például a tavaly őszi tanév kezdetén az egyetemi és főiskolai hallgatók közel 53 százaléka volt nő. Sőt évek óta jellemző, hogy a 30–34 éves korosztályban jóval magasabb a diplomát szerzett nők aránya, mint a férfiaké. Például 2016-ban az érintett korosztály női tagjainak 39,6 százalékának volt felsőfokú végzettsége, míg a férfiak esetében ez csak 26,4 százalék volt.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Vekerdy Tamás: Abnormális, hogy mindenkinek jó tanulónak kell lennie

Május 17-én tartották a Future Work fesztivált az Akvárium Klubban, ahol három teremben, egész nap váltották egymást az előadók. A fő témák a jövő munkahelyei és munkalehetőségei voltak, de nagy hangsúlyt helyeztek az oktatásra is. Ennek keretében hívták meg Vekerdy Tamást, aki "Az egyetem az óvodában kezdődik?" címmel mondta el gondolatait. Az alábbiakban a legérdekesebb megállapításokat foglaltuk össze.

(Forrás: Szeretlek Magyarország)

Küldjön hírt! – A magyar oktatási rendszer egy 17 éves debreceni diáklány szemével

Figyelemre méltó, kendőzetlen üzenetet kapott a Hajdú Online egy középiskolás lánytól. Az utóbbi időben sokszor volt porondon a hazai oktatás helyzete, de ilyen formában még nem találkoztunk vele: “Kedves HAON! Én nem hírrel tudok szolgálni önöknek, hanem egy őszinte véleménnyel, melyet én írtam. Remélem elnyeri a tetszésüket” – kezdi szerkesztőségünknek címzett levelét Anna.

(Forrás: HAON)

Kinek a felelőssége, hogy ez a sok kegyetlenség megtörténhet az iskolákban? – Az „Erikanénik” még mindig köztünk vannak

A Mindenki című film kapcsán felmerült egy örökké aktuális téma: mit tegyünk, ha egy pályára alkalmatlan pedagógussal találkozunk? A tehetetlenségi erő több évtizedig is elodázhatja a problémát, amire azonnal reagálni kellene, hiszen nagyon sok gyerek életét teheti boldogtalanná egyetlen pedagógus. Olvasónk, Zsembery Borbála írása következik, akit egykor egy ilyen pedagógus terrorizált. Ma már ő maga is tanít, de egykori tanítója sem ment még nyugdíjba.

(Forrás: wmn.hu)

Háromszor többet ér egy gyerek, ha egyházi iskolába jár?

A Költségvetési Felelősségi Intézet a tavalyi költségvetés alapján kiszámolta, hogy az állami iskolákba járó gyerekek egy főre jutó támogatási összege (61,3 ezer forint) 2,6-szor kevesebb, mint az egyházi iskolákba járóké (160 ezer forint). Ráadásul az előbbi a következő tanévben 5 százalékkal (58,3 forintra) csökken, az utóbbi pedig 200 ezerre nő. A különbség tehát fokozódik: 3,4-szeresre.

(Forrás: hvg.hu)

Lépcsőházi tornaóra helyett jöjjön inkább a tájfutás

A tájfutásnak az az előnye is megvan, hogy szinte ingyen űzhető, nagyvárosi parkokban, kevéssé forgalmas utcákon, sőt még zárt térben is, a lényeg, hogy a hely elég zegzugos legyen. Vidéken pedig a kapun kilépve szinte bárhol. Ez azért sem elhanyagolható, mert amióta bevezették az iskolákban a heti öt kötelező testnevelésórát, gyakran előfordul, hogy a diákokat szabad tornaterem, sportpálya és szakképzett tanár híján az iskola lépcsőházában futtatják fel-le. Miközben a sportnak sokkal szórakoztatóbb formáját is választhatnák, amelyhez tornaterem és előképzett tanár sem kell.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kiss Tibi, Hajós és Dragomán szerint királyok azok, akik az állam helyett is dolgoznak

"Mindannyian azt szeretnénk, hogy Magyarország öntudatos társadalom legyen, ahol az állampolgárok szabad akaratukból szabadon kinyilváníthatják véleményüket, felelősen és szabadon cselekedhetnek, kiállhatnak magukért és egymásért, beleszólhatnak a dolgok alakulásába és megvédhetik jogaikat. Aki a civileket támadja az minket támad" - fogalmaz a több mint száz művész és közismert személyiség által aláírt petíció. Az aláírók között van Csákányi Eszter, Dragomán György, Hajós András és Kiss Tibor is, akik egy-egy rövid videóban magyarázzák el, miért tartják fontosnak a civil szervezetek munkáját.

(Forrás: hvg.hu)

Arra megy ki a játék, hogy a civilek ne avatkozzanak a közügyekbe

A várhatóan májusban zárószavazásra bocsátott civil törvényjavaslat azokat démonizálja, akik külföldi forrásból is gazdálkodnak, de mindenkinek ártani fog, aki úgy gondolja, joga van arra, hogy beleszóljon a helyi és az országos közügyekbe. Arra megy ki a játék, hogy mi, állampolgárok ne érdeklődjünk a közélet iránt, hagyjuk rá “másokra”, és minél jobban elidegenedjünk egymástól. Néhány éven belül el fog dőlni, hogyan tud reagálni erre a társadalmi helyzetre ez a nagyon heterogén, céljai és eszközei tekintetében is sokszínű civil szektor, hogy kialakul-e a civil kurázsi és a demokratikus állampolgári öntudat, vagy a nap végén a szektor asszisztálni fog a tekintélyelvű uralom megszilárdításához.

(Forrás: hvg.hu)

Nem a Soros-egyetemnek vannak itt kiváltságai, hanem az Orbán-egyetemnek

Már az ELTE jogtudományi karának volt dékánja, Király Miklós is felemlegette az Orbán Viktornak címzett nyílt levelében, hogy a felsőoktatásban felhalmozott sérelmek közé tartozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bizonyos képzések esetében kizárólagos monopolhelyzetbe hozása és kiemelt finanszírozása.Vagyis ha ma Magyarországon valamelyik intézmény kivételezett helyzetben van, az nem a CEU, hanem az NKE. Még külön törvényt is szabtak rá, ilyet még az ELTE-vel, vagy a Corvinussal sem tettek, és nincs is oktatási indok arra, hogy egy közepes méretű egyetemre külön jogszabályt alkossanak. Hacsak az nem, hogy Orbán Viktor színének kedves intézményről van szó.

(Forrás: hvg.hu)

Rendőri kísérettel viszik orvoshoz a menekült gyerekeket

Idén március óta a korábbinál is rosszabbul bánnak a hatóságok a Magyarországra érkező kiskorú menekültekkel. Az életkorukat szemrevételezéssel állapítja meg a háziorvos, sokszor a valódi koruknál szándékosan idősebbnek regisztrálják őket, mert így akár korlátlan ideig a tranzitzónában tarthatók. Ott pedig nem foglalkozik velük senki: nincs tanár, nincs szociális gyám, ha pedig eltörik a csuklójuk, rendőr kíséri őket az orvoshoz.

(Forrás: abcug.hu)

Budaörs perre ment az állam ellen az iskolák pénzéért

A budaörsi önkormányzat nem akar belenyugodni abba, hogy komoly összegeket fizessen be az államkasszába, a várostól elvett iskolák fenntartására. A város ezért beperelte az államot, a nagy horderejű per pedig múlt pénteken meg is kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyről beszámoló HVG.hu szerint az ügy több témát érint: felveti az Országgyűlés amúgy is sokat bírált jogalkotási gyakorlatát, az ezáltal keletkező károk kérdését, illetve az egyeztetés és hatástanulmányok hiányát.

(Forrás: Magyar Nemzet)

PDSZ: Veszélyben az állam és az egyház szétválasztásának elve

PDSZ: Veszélyben az állam és az egyház szétválasztásának elveElhanyagolja az állami iskolákkal kapcsolatos feladatait a szakminiszter, miközben kiemelt figyelmet fordít az egyházi intézmények dolgára – véli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Közleményében hozzáteszi: egy szekuláris államban, mint amilyen Magyarország, ezt nem lehet megtenni, ezért az érdekképviselet utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kezdeményez a fennálló helyzettel kapcsolatban, és „ha erre a jogszabály lehetőséget ad”, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is fordul.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Jelentős különbségek a különleges bánásmódot igénylő gyerekek oktatásában

Általánosságban elmondható, hogy az idei tanévben az óvodákban, az általános iskolákban és a középfokú oktatásban is enyhén magasabb az SNI-diákok aránya, mint korábban. Például tavaly ősszel 741 500 gyermek kezdte meg általános iskolai tanulmányait, közülük 54 700 gyermek számított sajátos nevelési igényűnek, ami 1100 fős növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. Közülük 38 200 főt – vagyis majd 70 százalékukat – oktatnak integráltan. Ez 3,7 százalékkal magasabb arány, mint a megelőző tanévben, vagyis csökkent a külön osztályban oktatott SNI-tanulók száma

(Forrás: Magyar Nemzet)

Listázza a Tanítanék a szakmai érettségi problémáit

Ma írták a diákok a nagy botrányt okozó kötelező szakmai érettségiket. A Tanítanék Mozgalom anonim módon regisztrálná a felmerülő problémákat. A mozgalom főleg a szakmai érettségikkel kapcsolatos bejelentésekre számít. Arról már számtalanszor írtunk, milyen gondok merültek fel a kötelező szakmai vizsga bevezetésekor, így valószínűsíthető, hogy lesznek problémák. A mozgalom az önkéntes jogi segítőikhez továbbítja az egyes eseteket.

(Forrás: Eduline)

Egy szombathelyi általános iskola folyosóin rohangált egy őz

A nyugat.hu -nek a Zrínyi Ilona Általános Iskola igazgatója, Kis Gábor készségesen mutatta meg az őz útját az iskolában. Tőle tudtuk meg, hogy villanyszerelési munkálatok miatt volt kitámasztva a főbejárat. Az őz egy létra mellett vágtatott be, majd felcsattogott a lépcsőn és a folyosón találta magát. Szerencsére a legközelebbi ajtón futott be, ami az udvar felé vitt, a lépcső alján azonban zárt ajtóba ütközött. Itt egy kicsit kiszélesedik a folyosó, itt tartották sakkban az iskola dolgozói, illetve a készenléti rendőrség gyorsan megérkező tagjai.

(Forrás: hvg.hu)

Jókora botrány érlelődik: kiakadtak a szakmai tárgyakból vizsgázók

Levélcunamit zúdítottak a szakgimis érettségizők az eduline-ra, és egyáltalán nem boldogok a mai vizsgáktól. "Ez a vizsga nem fair!", "a tanárok sem tudták, mit és hogyan kell csinálni", "nem erre lettünk felkészítve", "a tanárnő nyugtatót vett be reggel, mert a készülésnél ő sem tudott megoldani minden feladatot", "undorító ez az egész rendszer". Fentebb csak néhány, véletlenszerűen kiválasztott levélből idéztünk, amik az elmúlt pár órában érkeztek az eduline postafiókjába. A szakmai tárgyakból érettségizettek zöme elégedetlen.

(Forrás: Eduline)

Lesújtó eredmények: kiderült, mennyire sikeres az idegennyelv-oktatás a magyar iskolákban

Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudásai között – derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből, amelyet az Oktatási Hivatal most tett közzé. Az Eduline a közzétett adatok alapján azt írja, a hatodikosok háromnegyede teljesítette a tantervben előírt A1-es szintet, a nyolcadikosoknak pedig már csak a fele, 45-55 százaléka érte el a kerettantervben kijelölt idegen nyelvi célt, az A2-es szintet.

(Forrás: hvg.hu)

Ostrom alatt a tudományos képzés Magyarországon

Academia under fire in Hungary” (Ostrom alatt a tudományos képzés Magyarországon) címmel vezércikkben foglalkozik az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, a Science a lex CEU-val, a Soros György elleni hadjárattal, az orosz politikai befolyással és úgy általában a Magyarországon jelenleg tapasztalható politikai, jogi, tudományos helyzettel. A cikket Barabási Albert-László magyar fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja jegyzi.

(Forrás: Magyar Narancs)

Hiába fenyegette őket a rektor, a Corvinus oktatói és hallgatói most a civilek mellett állnak ki

A civilekkel vagyunk! címmel adott ki nyilatkozatot száznál is több corvinusos polgár, a hallgatóktól kezdve a doktoranduszokon át az egyetemi tanárokig. Aláírta Kornai János nemzetközi hírű közgazdász, Csaba László akadémikus és Hadas Miklós szociológus professzor is.A nyilatkozat elején felidézik, hogy a törvényjavaslat "a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" semmilyen új, eddig elérhetetlen adatot nem tesz nyilvánossá, viszont megbélyegzi a civileket, amikor azt állítja, hogy ezek a külföldi támogatások "alkalmasak lehetnek" arra, hogy "külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében".

(Forrás: Magyar Narancs)

Lenyúlta a gyerekek pénzét a "fideszes tanár úr" az iskolai alapítványból

Eltűnt egy V. kerületi általános iskola és gimnázium alapítványának pénze, amit a szülők adtak össze a gyerekeik táborozására, kirándulásra, tanulmányi jutalmakra – tudta meg a hvg.hu. Az alapítvány vagyonát kezelő tanár egyben a Fidesz–KDNP delegáltja a kerületi önkormányzatnál. Amikor kiderült, hogy lemerítette a számlát, gyorsan szabadságra ment, a kollégáival pedig aláírattak egy titoktartási nyilatkozatot, nehogy kitudódjon a pénz eltűnése – végül mégsem sikerült eltussolni az ügyet.

(Forrás: hvg.hu)

A kilencedik évfolyamban is jár az ingyentankönyv

Szeptembertől 1,018 millió diák kapja majd ingyenesen a tankönyvet, köztük az 1–9. évfolyamosok, valamint azok, akik bár nem ezekbe az évfolyamokba járnak, jogosultak a kedvezményre – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára a témában tartott sajtótájékoztatón. Palkovics László hozzátette: ez az állam számára 2,4 milliárd forint többletköltséget jelent.

(Forrás: Magyar Idők)

Cenzúrázza az állam a tankönyveket is

Jogszabályellenes, bizonytalanságot okoz és ellentétes az iskolák érdekeivel is a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz) szerint, hogy egyes tankerületek a tankönyvi alaprendelések lezárása - vagyis április 30. - után köteleznek arra iskolákat, hogy korrigálják a már beküldött tankönyv-rendeléseket akkor is, ha azok egyébként minden előírásnak megfelelnek. A Tanoszhoz több, a Közép-Budai Tankerületi Központ alá tartozó iskolától is érkezett ezzel kapcsolatban megkeresés.

(Forrás: Népszava)

Áll a bál Pukli István gimnáziumában

A Teleki Blanka Gimnázium nevelőtestülete már meghallgatta az iskolavezetésre pályázó három jelöltet, és szavazott is, kit támogatnának. A döntést Balog Zoltán hozza majd meg. A politikai pályára készülő jelenlegi igazgató az ülésen nekiment a most újrapályázó elődjének.Pukli Rudas pályázatát 45 pontban kritizálta, többek közt azt állítva, hogy a kilencvenes évek nihiljébe lökné vissza az intézményt

(Forrás: hvg.hu)

A közfoglalkoztatás azonnali megszüntetése éhséglázadáshoz vezetne - beszélgetés Ferge Zsuzsa szociológussal

A Fidesz szimbolikus intézkedésekkel kezdte az oktatás átalakítását 2010-ben, többek között megszüntették a buktatás tilalmát és a kötelező szöveges értékelést. A pedagógusok nagy része nem siratta a liberális korszak elmúlását. Nyilvánvalóan voltak, akik nem kedvelték a korábbi reform új, gyakran időigényes feladatait. A vélemények megoszlását nem ismerjük pontosan, mert ilyen kutatás nincs. Valószínűnek tartom, hogy amikor az autonómia és az integrált oktatás visszafogása, a modern módszerek kivonása megkezdődött, tehát amikor visszatértünk egy sokkal hagyományosabb, sokkal kevésbé gyerekközpontú rendszerhez, akkor ezt sok pedagógus veszteségként, mások megkönnyebbülésként élték meg.

(Forrás: 168 óra)

Nem lehetetlen a változás

A konfliktusainak, dühkitöréseinek, verekedéseinek, és a hátrányainak a lecsapódása, már az elején megbélyegzi ezeket a gyerekeket az iskolarendszerben. Erre a bélyegre rakódik majd rá a sorozatos szembesülés és szembesítés a kudarccal. Addig, amíg a magántanuló státusz mindenki számára kívánatosabb lesz, mint a napi iskolába járás. És ezzel vége. Vége a tanulásnak, a munkavállalásra alkalmas tudás megszerzésének. Pedig, ha az elején megfognánk, menne. De ehhez más módszerek kellenének. Más szemlélet. No meg, egy kis szeretet. Mert a szeretet azoknál a gyerekeknél is működik, akik első ránézésre nehezen szerethetők.

(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

Az elitet segíti a középiskolai felvételi bevezetése

Szakemberek szerint súlyos károkat okozhat a középiskolai felvételi bevezetése, várhatóan tovább súlyosbítja majd a magyar oktatás számos problémáját például a korai szelekció vagy az iskolák közötti egyenlőtlenségek területén. Tőlünk nyugatabbra arra törekszenek, hogy minél későbbi időpontra tolják ki a fiataloknál a pályaválasztás időpontját, idehaza viszont visszarepülünk a hatvanas évekbe: arra kényszerítik a családokat, hogy a gyereküknek már 14 évesen szakirányt válasszanak. Ráadásul a változás épp a legszegényebbeknek nehezíti meg a diplomaszerzéshez vezető utat.

(Forrás: 168 óra)

Knausz Imre: Tananyag és valóság

Ha viszont – mint korábban hangsúlyoztam – a tanulók behozzák az iskolába saját világukat, ez részben feltételezi, részben maga után vonja a tanár–diák viszony átalakulását is. A merev hierarchiákat a partneri viszony felé, a bürokratikus kereteket a személyesség felé, egymás kultúrájának kölcsönös lenézését a nyitottság és befogadó szemlélet felé kellene elmozdítani.

(Forrás: Tani-tani Online)

Perverz rendszer, amely elveszi a gyereket a családjától, pedig nem képes rajta segíteni

"Örök fogság" címmel jelent meg Kertész Anna részletes háttérelemzése a friss Vasárnapi Hírekben az állami gondozásba kerülő fogyatékos gyerekek helyzetéről.„A gyerekek 80 százaléka bentlakásos intézményben fogja leélni az életét” – fogalmazott munkatársunknak egy nevelő a fóti otthonban, ahol pedig a gyerekeknek sokkal kevesebb, mint 80 százaléka súlyosan sérült. A helyzet feltárásában Herczog Mária szociológus, gyermekvédel mi szakember segít olvasóinknak. Herczog Mária több elképesztő tényre hívja fel a figyelmet.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Ha hoznak, esznek - Megfelelő étkezést kellene biztosítani a beteg gyerekeknek

A pedagógusok nem tudják, mit ehet egy cukorbeteg, hogy kell beadni az inzulint, hiába ostorozzák az intézményeket, ha nincs állami megoldás. Az Egy Csepp Figyelem alapítvány próbál segíteni a pedagógusoknak: négy éve indították Belevalók nevű ingyenes képzésüket, hogy felkészítsék őket a cukorbeteg gyerekek körüli feladatokra. Eddig több mint kétezer pedagógus jutott ismeretekhez és a program már négy éve része az ELTE hivatalos képzésének. Probléma az is, hogy a szakácsképzésben egyáltalán nem szerepel a diétás ismeretek oktatása, ezértsok szülő inkább nem kér menzai ellátást a gyerekének.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Vállalkozz itthon, jól megszívat az állam

A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) által megálmodott és kivitelezett Gyere haza fiatal! program sikertelenségéről már többször írtunk mi is. A 444 viszont most a GyHF testvérprogramjának, a Vállalkozz itthon fiatal! programnak a bukdácsolásáról írt egy történetet, amelyben hazacsábítottak fiatal vállalkozókat, akik aztán nem kapták meg időben a támogatást az NGM-től, így nem tudták beindítani a vállalkozásaikat, viszont már kiszállni se nagyon tudnak az egészből.

(Forrás: index)

Több évtizedes mélyponton a magyar felsőoktatásban hallgatók száma

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb oktatásról szóló jelentése szerint az előző évi 295 ezerről 287 ezerre csökkent a hallgatók létszáma 2016/17-es tanévben. Közülük nappali képzésben 205500-an vesznek részt, ötezerrel kevesebben mint egy éve. A KSH adatai szerint tizenhét év után először tavaly esett 300 ezer alá a hallgatói létszám, ami most tovább csökkent. 2010-ben még 370 ezren, 2015-ben pedig 306 ezren jártak főiskolára és egyetemre.A kiadott diplomák száma is csökkent: 2016-ban 39,7 ezren szereztek felsőfokú oklevelet, 1,4 ezer fővel kevesebben, mint az előző évben.

(Forrás: 444.hu)

Prievara Tibor: Digitális jobbágyok, avagy tabletek az iskolában

Ha maradunk a billentyűzet, aktív toll nélküli tableteknél, akkor a mostani oktatási paradigmát mélyítjük el még jobban, ráadásul a modernizálás mázát festve rá. Ha sikerül a kormánynak valóban tíz millárdokat elkölteni ilyen eszközökre, látványos technológiai fejlesztéssel sikerül még messzebbre lökni a közoktatást a 21. századtól. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen irányú fejlesztés a tanárképzésben is azt vonja maga után, hogy appokat gyűjtünk majd, megtanulunk keresésen alapuló feladatokat készíteni, netán tesztmotorokkal ismerkedünk. Ezzel pedig egy hatalmas lehetőséget szalasztunk el, és véleményem szerint erősen meghaladott pedagógiai koncepciót szolgálunk ki módszertanilag meghaladott eszközökkel, mintegy röghöz kötve a közoktatás szereplőit.

(Forrás: Tanárblog)

Sajtóközlemény a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat sújtó törvénymódosításról az EMMI-ben tartott megbeszélés kapcsán

A CKP sajtóközleményt adott ki a Köznevelési törvény tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekeket hátrányosan érintő módosításával kapcsolatban. A közlemény egyik apropója, hogy egy tagszervezetünk lehetőséget kapott arra, hogy az EMMI illetékesei és a szakma képviselői előtt kifejtse egyeztetett véleményünket, a másik, hogy az Országgyűlés Kulturális Bizottsága elutasított minden, az embertelen intézkedés megakadályozására irányuló módosító indítványt.

(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Neked mindegy? Nekem nem! – 9. Miért sikertelen a felzárkóztatás?

Bár az oktatás rendszere hivatalosan nem mond le ezekről a gyerekekről, sőt bizonyos programok kimondottan az ő megsegítésüket célozzák, mégsem látszik elmozdulás ezen a téren. Az úgynevezett „felzárkóztatás” ugyanis abból a deficit modellből indul ki, hogy nekik hiányzik valami, amivel mások rendelkeznek, akikhez ezért fel kell zárkózniuk. Az iskola az oda való belépésük pillanatától „középosztálybeli képességeket” vár el minden gyerektől. A pedagógusok többsége pedig úgy érzi, hogy nem lehet mit kezdeni a hat éves korra e téren felhalmozott hiányokkal.

(Forrás: OFOE honlapja)

A nyelvoktatás szülői szemmel – kérdőív

Magyarországon igen alacsony az idegen nyelvet beszélők száma. Vajon az iskolai nyelvoktatás mennyire segíti a jobb nyelvtudást? A Szülői Hang az alábbi kérdőívvel szeretné megismerni a szülők véleményét a jelenlegi helyzetről. Kérjük válaszoljon rövid kérdőívünk kérdésire. A válaszadás anonim, és nem kötelező mindegyik kérdésre válaszolni. Akinek több gyermeke van, lehetősége van a kérdőívet többször is kitölteni amennyiben a válaszok eltérőek. Az eredményeket a Nyelvtudásért Egyesület szakértőinek bevonásával fogjuk kiértékelni.

(Forrás: Szülői hang)

Ónody-Molnár Dóra: Hosszú Katinka és a CEU: attól, hogy őt kinyírják, senki nem fog gyorsabban úszni

Támadások kereszttüzébe került a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), amely komolyan elköteleződött a CEU védelmében: a 888.hu nevű kormánypropaganda-oldal már rárontott Lovász Lászlóra, az intézmény elnökére is, akivel kapcsolatban azt firtatták, hogy amerikai állampolgársága miatt nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. Az MTA szerint kockázata inkább annak van, hogy tényleg elmegy a CEU, nem véletlen, hogy az akadémia hét elején megtartott, 188. közgyűlése elfogadott egy, a CEU jövőjéről szóló eszmecsere segítését tartalmazó határozatot. E dokumentum lényege, hogy felhatalmazza az MTA-t egyfajta közvetítő szerepre a kormány és a CEU vezetői között az egyetem megmaradása, magyarországi tevékenységének folytatása érdekében. ADVERTISING

(Forrás: 168 óra)

Nem diszkriminálhatják a cukorbeteg gyerekeket

Nem tagadhatják meg a cukorbeteg gyermekek felvételét az óvodák és az iskolák, annak ellenére sem, hogy a pedagógusok nem kötelezhetők a velük kapcsolatos egészségügyi teendők ellátására, iskolaorvos vagy -védőnő pedig nem áll mindig és mindenütt rendelkezésre – szögezi le legújabb jelentésében az oktatási ombudsman. Aáry-Tamás Lajos ajánlással fordult Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez, hogy teremtse meg a feltételeit a diabéteszes gyermekek óvodai és iskolai ellátásának.

(Forrás: Magyar Idők)

Parancsszóra nem változik meg a gyerekek idegrendszere

Semmilyen szakmai anyag nem támasztja alá, hogy a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő (btmn-) gyerekek ne lennének motiváltak, ha megfelelően tanítják őket – így reagált lapunknak Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektan-szakpszichológus arra a törvénymódosító javaslatra, mely szerint a jövőben az érintett gyerekeket nem lehetne felmenteni a tantárgyakból történő osztályzás alól. Btmn-diáknak például a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, illetve a hiperaktív tanulók számítanak.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Periférián: éhező gyerekek, akiket senki sem lát

A Magyar Tudományos Akadémia szerint az országban 430 ezer rászoruló gyermek él, ám a minisztériumi számítás alapján közülük csupán 208 ezren jogosultak az ingyenes nyári étkezésre, a többieknek az egy főre jutó havi jövedelme meghaladja 37 050 forintos korlátot. De a jogosultaknak is kevesebb mint a fele jelentkezik az önkormányzatokon a nyári gyermekétkeztetésre. Minderről a Gyermekétkeztetési Alapítvány (GYEA) pénteki sajtótájékoztatóján volt szó. Elhangzott: legalább 330 ezer gyermek fekszik le éhesen, aki a nyári szünet alatt sem jut megfelelő étkezéshez. A problémák az anya alultápláltsága miatt már a várandósság alatt elkezdődnek. Hazánkban a legmagasabb az EU-n belül a 2500 grammos testtömeg alatt született gyerekek száma.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A németből érettségizők sem örülnek

Közel kétezren szavaztatok a mai vizsga nehézségi fokára, és csak egy hajszál mentette meg a középszintű érettségit, hogy az angol sorsára jusson. 44 százalék szavazott arra, hogy közepesen volt nehéz a középszintű vizsga, 38 százalék szerint pedig nehéz volt. Az emelt szint jóval durvább lehetett. Bár arról még nem láttunk feladatlapot, 46 százalék szavazott arra, hogy nehéz volt, és 34 százalék szerint volt közepes.

(Forrás: Eduline)

Megint a gyerekeken spórol a kormány

"Továbbra is szeretnénk látni azokat az elégséges számú felülvizsgálatokat, amelyek megmutatják, pontosan hány esetben mentettek fel gyerekeket indokolatlanul" - mondta lapunknak Ercse Kriszta. A CKP szóvivője a beszélgetést egy újabb látszategyeztetésként értékelte, amelynek semmilyen hatása nem lesz a törvénymódosítás sorsára. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága keddi ülésén elutasított minden ezzel a ponttal kapcsolatos ellenzéki módosító indítványt.

(Forrás: Népszava)

Felsőfokú nyelvvizsgára illő feladat is volt a középszintű angolérettségin

A lap megkérdezett egy szakértőt a feladatok nehézségéről, aki azt mondta, a legnehezebb magának a megadott szövegnek a feldolgozása, ami alapján írni kell, így a diákok valószínűleg az idejük legnagyobb részét nem is írással, hanem olvasással fogják töltik ennél a feladatnál, mert túl sok a szöveg, ez pedig nem célszerű. A szakértő korábban az angolérettségi második, nyelvhelyességi részéről azt mondta, volt olyan feladat is, ami középszintű érettségi helyett inkább felsőfokú nyelvvizsgára illene.

(Forrás: hvg.hu)

Mozgássérült kutató: Nincsenek egyedi képességeim, munkamorálom van

Muntag Vince minden tanulmányi versenyt, amelyen elindult, megnyert életében. Jelenleg egyszerre végzi az irodalomtudományi mesterszakot az ELTE-n és a színháztudományit a Károli Gáspár Református Egyetemen. Felvételt nyert továbbá a Kenti Egyetem európai színház elnevezésű mesterszakára. Minden adott lenne tehát ahhoz, hogy kivételes tehetségű ifjú kutatóként kezdje pályáját. Csakhogy Vincének mind a négy végtagja bénult, így nem teljesen önellátó, és ez a körülmény mindent megnehezít.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Listázott kirándulók

A tervezet szerint kötelező lesz nyilvántartani minden diák személyi adatai között, hogy járt-e már, és ha igen, melyik évfolyamon a szomszédos országok magyarlakta területein. Ez a fajta listázás végképp érthetetlen, hiszen ha a parlament is áldását adja a törvénymódosításra, akkor az az információ, hogy a tanuló megfordult-e – s ha igen, mikor és hány alkalommal – ezekben az országokban, be kell hogy kerüljön minden diák személyi adatai közé a központi nyilvántartásban, valamint a köznevelési intézmény saját nyilvántartásába is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A tíz éve változatlan ösztöndíjak miatt morgolódnak a hallgatók

Az utóbbi hónapokban botrányokon átesett Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre látogatott el szerdán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), ahol a telt házas fórumon arról panaszkodtak a hallgatók, hogy továbbra is nagy Józsa János rektor és a Gazdaságtudományi Kar (GTK) közötti feszültség, valamint az alacsony ösztöndíjak miatt „nem éri meg jól tanulni” – derül ki a HÖOK szerdai közleményéből.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Horthy, Sztálin és határon túli magyarok a töriérettségi első részében

Horthy-idézet, határon túli magyarok és a magyarországi cigányság is téma a mai középszintű töriérettségi első feladatlapján. A rövid választ igénylő feladatok közt található egy grafikonos feladat a 18. századi demográfiai változásokkal és az Emberi és polgári jogok nyilatkozatával kapcsolatban. Van még 1848-hoz kötődő feladat, és sztálini diktatúrával, közelebbről a nagy ukrajnai éhínséggel (holodomor) kapcsolatos is.

(Forrás: Eduline)

Egy szűk kör milliókat hozó privilégiumait törné le Palkovics bérmaximuma

Volt olyan egyetem, ahol éveken át havi nyolcmilliót vitt haza a projektvezető, miközben az abból kimaradóknak esélyük sem volt az anyagi előrelépésre. Tudtunk szerint a bérmaximumra vonatkozó utasításával ennek akarja elejét venni az oktatási kormányzat.

(Forrás: hvg.hu)

Iskolába küldenéd autista gyereked? Buszozz órákat!

Pest megyei településeken élő szülők vezetnek száz kilométereket, vagy ülnek a buszon órákat azért, hogy autizmussal élő gyerekük megkapja azt a fejlesztést, amit az államnak elvileg kötelessége lenne biztosítani. A Mozaik Közhasznú Egyesület Az Autizmussal Élő Emberekért a közelmúltban indította el kampányát azért, hogy a vidéken élő gyerekek is egyenlő eséllyel járhassanak integrált iskolába. A kampány mögé azok a dunaharaszti és szigetszentmiklósi szülők álltak, akiknek a gyerekei csak azért utaznak hosszú órákat, hogy óvodába, iskolába járhassanak. Ez anyailag és fizikailag is óriási terheket ró a családokra.

(Forrás: abcug)

Már karatézni is lehet tornaórán

A múlt heti döntés értelmében a diákok a VII. és a X. évfolyamok között tanulhatnak karatét, az általános iskolákban, a gimnáziumokban, a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt. A kerettanterv szerint az iskolai órakeretben történő karateoktatás legfőbb célja egy egész életre szóló életmód kialakítása, a testnevelés és sport műveltségterületének színesítése, a testkultúra képességrendszerének fejlesztése, „olyan önvédelmi rendszer alapszintű oktatása, amely alkalmassá teszi a tanulókat a külső agresszió elleni sikeres védekezésre”.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Polgár László: "A feleségem például belőlem doktorált"

Sokan a Polgár-lányok nevelését édesapjuk elkésett önmegvalósításának gondolják, mások rajongói a hihetetlennek tűnő, de kétségtelenül sikeres módszernek. A lányokról film is készült, szüleikkel ennek apropóján beszélgettünk a korábbi támadásokról, a zseninevelésről és az unokákról.

(Forrás: hvg.hu)

Tisztességtelen az idei érettségi

A mostani vizsgákon összesen 108 500-an (köztük 73 ezer végzős középiskolás) adnak számot tudásukról, hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelik kerülnek sorra. Mint az Eduline felhívta a figyelmet, itt is történtek szigorítások: középszinten nem egy, hanem kettő szövegalkotási feladat lesz, a műelemzés pedig kötelező (eddig választható volt). A középszintű matekérettségin több a részfeladat, az algebra arányát 20-ról 25 százalékra emelték. Az idegen nyelvi középszintű vizsga szintje eddig az A2-B1-es szintnek felelt meg, mostantól azonban az A2-es szintű, vagyis a legegyszerűbb feladatrészek kikerültek a feladatsorból.

(Forrás: Népszava)

A szülői szervezet érettségi közleményében van egy olyan mondat, amit azonnal be is pirosoznának az érettségin

Keszei Sándor, a nehezen körülhatárolható Magyarországi Szülők Országos Egyesülete nevű szervezet vezetője fizetett közleményt tett közzé az Országos Sajtószolgálat útján. Ebben azt írja, hogy a szülői szervezeteknek is ellenőrizni kellene az érettségi tisztaságát, a szülői közösségek is felléphetnek a szabálytalanságokkal szemben, amelyet akár a tanulók, akár a pedagógusok követnek el. Mivel azonban a szülők nem akarnak ebben részt venni, Keszei azt írja, "a korrupció és a protekció gyanújának elkerülése érdekében indokolt lenne a térfigyelő kamerák beszerelése az érettségi vizsgák helyszínein".

(Forrás: index)

"Egy lépés előre, egy lépés hátra" - mit gondolnak a tanárok a magyarérettségiről?

"Egy lépés előre, egy lépés hátra, egyik szemem sír, másik nevet" - ezt mondta az idei középszintű magyarérettségi feladatsoráról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Gémesi Ildikó szaktanácsadó szerint a gyakorlati szövegalkotás a diákok többségének valószínűleg nem okozott nehézséget, az érvelést választóknak nehezebb dolguk volt.

(Forrás: Eduline)

Gyarmathy Éva: Mintamókus fenn a fán

A majmok hangosan rikácsoltak, fenyegetőztek, de akkor már mindenki tudta, hogy ők csak majmok, akik akkor tudnak pusztítani és uralkodni, ha hiszünk nekik. Tanmese a kormány újabb oktatási törvénymódosításáról.

(Forrás: hvg.hu)

Hat éremmel tértek haza a magyar diákok a Mengyelejev Diákolimpiáról

Az egyik legrangosabb nemzetközi kémiaversenyen 20 nemzet 120 diákja vett részt.A Nemzetközi Mengyelejev Diákolimpiát Kazahsztánban, Asztana városában rendezték 2017. április 22-30. között. Az 51. alkalommal szervezett versenyen 20 nemzet 120 diákja vett részt. A magyarok 4 ezüst és 2 bronzérmet szereztek.

(Forrás: hvg.hu)

A szemünk előtt zsugorodott össze a magyar egyetemek szabadsága

A nemzetközi kutatások az elmúlt években mind a magyar egyetemi autonómia csökkenését jelezték. De mit jelent ez, mikor tekinthető egyáltalán autonómnak egy egyetem? És hogyan alakult ennek a szabadságnak a története az elmúlt 25 évben? Milyen szerep jut a kancellárokra, és miben különbözik ez nyugati kollégáik feladatától? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Polónyi István oktatáskutatóval.

(Forrás: 444.hu)

Hiába tanulják – A magyar diákok rengeteg nyelvóra után sem tudnak nyelveket

Nem értjük, nem beszéljük - Kétszer annyi óraszámban tanulnak idegen nyelveket a magyar diákok, mint a nyugat-európaiak, az eredményeken ez mégis alig látszik A magyar iskolarendszerben az elavult módszerek elveszik a gyerekek kedvét és önbizalmát.A nyelvvizsga nem sokat mond a nyelvtudásról, de szelektálásra alkalmas. a tanárok egy jelentős része a kommunikatív, beszédcentrikus nyelvoktatás módszertana helyett még mindig a hagyományos, a nyelvtani ismereteket, olvasást, magolást középpontba helyező módszert alkalmazza.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Lehetetlen helyzet elé állítják a gyerekeket az új törvénnyel

Közoktatási szakértők és pedagógusok szerint gyerekellenes az Emmi törvénymódosítási tervezete. A BTMN-es tanulók érdemjegyes értékelése újabb pszichés teher és stigma lesz. A pedagógusok nincsenek felkészülve arra, hogy értelmi fogyatékkal élő gyerekeket oktassanak, pedagógiai szakképesítés nélkül a tanárból pedig csak előadó lesz.

(Forrás: abcug.hu)

Elveszítheti engedélyét a jogsértő történelemkönyv

A válasz szerint az OH április 21-i határozatában visszavonta a történelemkönyv tankönyvvé nyilvánítási engedélyét, de a határozat még nem jogerős. Ugyanakkor a jogerőre emelkedését követően a Hivatal intézkedik a könyv 2016/2017-es tankönyvjegyzékről való törléséről. Felvetésünkre, mely szerint felelősségre vonják-e az OFI-t, illetve annak akkori vezetőjét, Kaposi Józsefet, úgy válaszoltak, ilyenre nincsen jogkörük. A hivatal válaszából az is kiderült: az OFI új tankönyvvé nyilvánítási eljárásra nyújtotta be a könyvet.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Senki nem érti, miért nem nyelvvizsgáznak a diákok 18 éves korukig

Négy évvel a legutóbbi, komoly szakmai tiltakozást kirobbantó nyelvoktatási stratégia megjelenése után ismét reformötletekkel rukkolt elő az erőforrástárca. De a nyelvoktatás hatékonyságán biztosan nem lehet eleget javítani 2020-ig, amikortól csak nyelvvizsgával lehet felvételizni a felsőoktatásba.

(Forrás: hvg.hu)

És akkor a NER elkezdte bedarálni a gyerekeinket

Jelenleg csaknem 80 ezer olyan nebuló tanul az iskolákban, akiről az állami hivatalok által kijelölt szakértők azt állapították meg, hogy valamilyen beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzd. Ők 2018. augusztus 31-e után már nem kaphatnak felmentést az osztályozás alól. Vagyis legyenek bármilyen jó képességűek és jó tanulók, ha bármilyen részképességük megkésve alakul ki, csak bukdácsolhatnak. Holott a gyógypedagógia tudománya szerint ezek a nehézségek leküzdhetők, csupán a gyerekeknek meg kell kapniuk a szükséges fejlesztést.

(Forrás: hvg.hu)

"Ha bizalmat kapnak, a gyerekek kivétel nélkül jól választanak" - interjú Németh Erika gyerekpszichológussal

„Az életed múlik rajta” – nem egy szülőtől hallottam, hogy szó szerint ezzel a megjegyzéssel küldte felvételizni a gyereket. A szülők hajlamosak rágörcsölni egy-egy nagyobb iskolai megméretésre, így nem csoda, hogy a gyerekek is görcsölnek. A szorongás pedig ritkán hoz eredményt. Mindezt lazábban kellene venni, sokan viszont attól tartanak, hogy ez már nemtörődömség. A „nem érdekel” és a „nem tudok koncentrálni, annyira stresszelek” között azért akadnak fokozatok.

(Forrás: hvg.hu)

Érettségizők tízezrei járnak pórul

A szakgimnazisták ötödik érettségi tárgya 2017-től azonban a szakmai tantárgy, vagyis ha a fent említett egyetemi-főiskolai képzésekre szeretnének bekerülni, vállalniuk kell egy hatodik érettségi vizsgát - azt már abból a tárgyból, amelyet el is fogadnak a felvételin. Ez a gyakorlatban azt jelenti, a szakgimnazisták jókora hátrányból indulnak majd a felsőoktatási felvételin a gimnazistákhoz képest.

(Forrás: Inforádió)

Lesz néhány meglepetés az idei magyarérettségin

Az érettségizők nyilván most is nagyban forgatják a versesköteteket, szöveggyűjteményeket, jövő héten ugyanis kezdődik az érettségi. Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákat tartják. A mostani vizsgákon összesen 108 500 diák ad számot tudásáról, közölt az MTI. A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy középszintű és emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart.

(Forrás: index)

Jöttek egy doronggal és letaroltak mindent – Állóháború az óvodában

„Mariann néni nem érezte jól magát az oviban. Nem szeret bennünket? Ebben az oviban mindenki feláll és elmegy örökre. Piroska néni, Katica néni, Ági néni… Anett néni is keveset mosolyog. Biztos, mert rosszak vagyunk.” Egy gyerek szemével a változás, amelynek során alig több mint egy tanév alatt az összes dolgozó, beleértve az óvónőket, dadákat felmondott, más helyre került vagy nyugdíjba ment a budapesti Kelenvölgyi Óvodában. Az elvándorlás egybeesett azzal, amikor az intézményt az újbudai önkormányzat közös vezetés alatt összevonta két másik óvodával. Lapunknak szülők meséltek arról, milyen a hangulat egy óvodában, ahol jegyzőkönyvezik az édesanya és az óvónő beszélgetéseit, büntetésből ÁNTSZ-hez citáltatnak családot és a gyerek előtt szidják az anyját.

(Forrás: 168 óra)

Alternatív iskolák – és új oktatási „formák” Magyarországon a XXI. század elején. Dobos Orsolya írása

Tanulmányomban napjaink alternatív iskoláit tekintem át. Arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hány alternatív iskola működik Magyarországon, nem könnyű válaszolni. Ahhoz, hogy ezt tisztázzuk, körül kell járni, hogy mit értünk alternatív iskola alatt.

(Forrás: Tani-tani Online)

CEU-ügy: példátlan fejlemény

Több mint egy hónapja uralja a címlapokat a Közép-európai Egyetem körül kialakult adok-kapok, de annak jelentőségéhez képest, ami ma történt, minden megnyilatkozás, publicisztika eltörpül. Példátlan fejlemény, de írhatnám azt is, hogy mérföldkő.A képen az látható, hogy Fodor Éva és Enyedi Zsolt, a Közép-európai Egyetem rektorhelyettesei, valamint Kovács Zoltán kormányszóvivő, Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár és Schmidt Mária múzeumigazgató egy asztalnál ülnek és vitatkoznak csütörtök délután. A helyszínt a Terror Háza biztosította, „CEU-vita” címmel.

(Forrás: Válasz)

Horányi Özséb: A rendszernek hamarosan össze kell omlania

A Hír TV Alinda című műsorában mondta el véleményét a jelenlegi magyar viszonyokról a PTE volt oktatója és dékánja, kommunikációelméleti szakember. „Ami a felsőoktatással kapcsolatban történik most, beleértve a jelenlegi vezetőjét is, a felsőoktatási államtitkárt - egy katasztrófának gondolom. De ennél nagyobb a baj, mert a közoktatás is hozzá tartozik. A szakközépiskolákban munkanélkülieket képeznek, ami később az államot is megkárosítja. Az a szörnyűség, ami a gimnáziumokkal zajlik, a megtizedelésük, az is az ő nevéhez fűződik.” A műsorvezető kérdésére kijelentette: az oktatási kormányzat célja, hogy műveletlenül tartson rétegeket, a későbbi politikai irányíthatóság kedvéért.

(Forrás: hvg.hu)

Gondolkodni – más – hogy ? – konferencia a kisgyermekkori gondolkodásfejlesztésről, május 24.

2017. május 24-én második alkalommal rendezik meg a Gondolkodni-más-hogy? konferenciát. Az idei program a gondolkodásfejlesztést egyrészt pszichológiai aspektusból vizsgálja, az ott született friss eredményekről kapunk összefoglalót, másrészt számba veszi a legújabb, országos hatókörű fejlesztéseket, amelyek közvetlenül is érintik a közoktatást.Szervezők: ELTE TÓK – Móra Könyvkiadó – Magyar Pedagógiai Társaság. Már lehet jelentkezni

(Forrás: Modern Iskola)

Van egy rossz és egy jó hírünk a gyerektáborra vadászóknak

Drágulnak a nyári táborok idén, a legkedveltebbekre pedig már a létszám is betelt. Jó hír viszont, hogy a táborok többségénél adnak előfoglalási kedvezményt. A tavalyi évben még extrém újdonságnak számító katonai és lövész táborok az idén a harmadik legnépszerűbbé váltak.Az InfoRádió által megkérdezett gyermekpszichológus azt mondja, nagyon fontos a gyermekek számára, hogy a nyári tábor aktívan, sporttal és alkotással teljen el. Gyarmathy Éva kiemelte: mindig a gyermek kívánsága, és soha nem a szülő elvárása alapján válasszuk meg azt, hogy milyen legyen a tábor tematikája.

(Forrás: Inforádió)

Szigorítás a gyermekvédelemben

A kormány nevében benyújtott és tegnap a parlamentben ismertetett, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat a gyermekek veszélyezettségének megelőzését tartja szem előtt. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár hangsúlyos elemnek nevezte a gyermekvédelmi intézmények vezetőire vonatkozó képzések átalakítását. A gyermekbántalmazási esetekre hivatkozva elmondta: új, egységes protokollt fognak alkalmazni a gyermekvédelmi intézmények. A gyermekvédelmi törvényt kiegészítenék azzal is, hogy külön eljárásrend alapján kell kivizsgálni és kezelni a gyermekbántalmazási eseteket az otthonokban és a javítóintézetekben.

(Forrás: Magyar Idők)

Verés, éheztetés, lelki terror – a múlt év mérlege gyermekjogi szempontból

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány publikálta a 2016. év gyermekjogi szempontból legmeghatározóbb eseményeit bemutató, hiánypótló gyermekjogi jelentését.Milyen most, két, két és fél évtizeddel a gyermekjogok megjelenése után gyereknek lenni Magyarországon? – teszik fel a kérdést a jelentés készítői a dokumentum bevezetőjében. A válasz nem megnyugtató. A negyvenoldalas beszámoló szerint 2016-ban több mint 15 ezer gyerek vált erőszakos cselekmény áldozatává, a gyerekek 23,4 százaléka súlyosan nélkülözött, csak minden harmadik súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerek fért hozzá fejlesztő neveléshez, oktatáshoz, és 4500 gyereknek nem volt érvényes lakcíme.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Éheztetés és gyermekbántalmazás a bentlakásos otthonban?

Bántalmazások, jól látható sérülések, a gyerekek éheztetése, lekötözése, valamint embertelen körülmények és nem megfelelő higiénia jellemzi a Gödön található, Topház Speciális Otthon nevű bentlakásos intézetet – legalábbis erről írt a Mental Disability Advocacy Centre (MDAC) nevű nemzetközi civil szervezet harmincoldalas tanulmányában. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala arról tájékoztatta lapunkat: a közelmúltban ők is vizsgálódtak az intézményben, hamarosan nyilvánosságra hozzák a tapasztalatok alapján készült jelentést is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Olyan nincs, hogy jó intézet

Az elmúlt napokban került a nyilvánosság elé az MDAC gödi Topház Speciális Otthonról szóló megrendítő jelentése: alultápláltság, kezeletlen sebek, megdöbbentő higiéniai körülmények. Az elhanyagolás és erőszak olyan formái tárulnak elénk, melyek az intézetek zárt világában a társadalom számára láthatatlan módon zajlanak... A nagylétszámú intézeteket be kell zárni. Nemcsak Topházat, az összeset.A fogyatékossággal élő emberek önálló életvitelének és közösségbe való befogadásának elősegítése a magyar állam ENSZ Egyezményben vállalt kötelezettsége is, melyre jelenleg mintegy 78 milliárd forintnyi EU-s támogatás áll rendelkezésre. Ez egy óriási lehetőség.

(Forrás: Index)

Milyen atlaszok használhatóak az idei érettségi vizsgán?

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 3. §-a szerint „a 2016/2017. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016. tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.”

(Forrás: Oktatási Hivatal)

Peer Krisztina: Ez sem elég? Ez sem elég.

Nagy port kavart fel a minap a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján megjelent szakgimnáziumi szakmai érettségik némely mintafeladatsora. Különösen a család fogalmának meglehetősen avítt értelmezése, amely olyan érzést kelt bennünk, mintha visszarepült volna Magyarország néhány évtizedet az időben és egy időhurokba kerülve párhuzamos valóságban Európától elkülönülten élne. Megkértük szakértőnket, hogy reflektáljon minderre, ime:

(Forrás: Kölöknet)

Ballagási virág helyett jótékonykodás? De mi lesz így a virágkötőkkel? És egyébként is: Soros.

Később egy szintén virágkötő foglalkozású kommentelő írta, hogy a drága szalagavatós és ballagó ruhák a fölöslegesek, nem a virág – inkább az ezekre szánt pénzt kellene odaadni az alapítványnak. Az egyik hozzászóló közben lelkendezett: szerinte az, hogy a végzős gimisek fogyatékos fiatalokon szeretnének segíteni „zseniális gondolat! A virágot úgyis kidobja az ember pár nap után, de így egy csomó embernek lehet segíteni!”

(Forrás: hvg.hu)

Videó: CEU-ügyben küldtek üzenetet a török diákok a magyaroknak

A videóban török diákok üzennek magyar diáktársaiknak, és elmesélik, hogy Törökországban már több mint 3500 tanárt rúgtak ki állásukból, és mindenkit kirúgtak, aki aláírt egy, a hivatalos török külpolitikát bíráló nyilatkozatot. „Tőlünk elvették a szabad oktatás jogát, és nem szeretnénk, hogy veletek is ezt tegyék”- mondják a videóban a diákok, akik kiállnak a saját tanáraik mellett, és arra hívják fel a figyelmet, hogy egy egyetem bezáratása nem megoldás semmire, és ha valaki elfordítja a fejét a CEU-ügyben, akkor lehet, hogy a következő az ő egyeteme lesz.

(Forrás: hvg.hu)

Sikeres az életpálya

A tavaly indult minősítési eljárások esetében még nem rendelkezik az Oktatási Hivatal végleges számokkal, de annyit biztosan lehet tudni, hogy közülük eddig 2595 fő szerezte meg a pedagógus I. fokozatot, 11 612 fő a pedagógus II.-t, 770 minősítés pedig még nem zárult le – derült ki az Oktatási Hivataltól lapunk által kikért adatokból. Az adatok tükrében is elmondható, hogy az először idegennek tűnő besorolási rendszert egyre jobban elfogadta a pedagógustársadalom, az érintettek az új besorolások révén jobb és kiszámíthatóbb anyagi és erkölcsi körülmények közé kerültek.

(Forrás: Magyar Idők)

Közönségre hangolva – Feladat- és játékgyűjtemény az előadói készségek fejlesztéshez. Szijártó Adrienn írása

Kevés figyelem irányul az oktatás során arra, hogy a mondandónknak csak akkor lehet valós hatása, ha rezonál rá a befogadó. Az előadások akkor képesek valós változást hozni, ha az előadó összekapcsolódik a közönségével. Nem a definíciók ellen szólok ezzel, hanem amellett, hadd lehessen máshogy is. Tanuljanak meg a diákok ugyanarról a témáról sokféleképpen beszélni, tanuljanak meg üzenetet átadni, összekapcsolódni másokkal. Hogyan is lehetséges ez az összekapcsolódás?

(Forrás: Tani-tani Online)

Özönlenek a gyerekek, ha a semmi közepén felállítják az ugrálóvárat

Hiába a hideg és a szemerkélő eső, az ország keleti felében lévő Lácacsékén akkor is odasereglik a rétre a falu összes gyereke, amikor megjelenik a Máltai Szeretetszolgálat Mozgó Játszótere. A szülők nem tudnak mit kezdeni velük, hiszen a legközelebbi fagyizó is Szlovákiában van, kirándulni pedig nincs pénzük elvinni őket. Az ugrálóvárat viszont percek alatt megtöltik, a focikaput alig akarják elengedni, és a versenyeket is nagyon élvezik. Mi történik a szegény faluban, ha egy délelőttre odaköltözik egy játszótér?

(Forrás: abcug)

Ha egyházi tankönyvre kell közpénz, az ár sem számít

Mentesülnek a közbeszerzési eljárás alól azok, akik egyházi tankönyvfejlesztés címén igényelnek forrást. A május 2-ai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat „a támogatási cél sajátosságaival” magyarázza, hogy miért nem kell közbeszerzést kiírniuk a tankönyvfejlesztőknek – egyúttal megnevezi a keretet is, ahonnan lehívhatják a forrásokat.A tankönyvfejlesztési összeg egyébként apró morzsa az egyházaknak szánt tavaly év végi támogatás egészéhez képest: a kormány december 20-ától az év végéig, tehát tíz nap alatt összesen 121 milliárd forintot oszt szét a magyarországi egyházak, felekezetek és tagintézményeik között.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Reménytelennek tűnik a diplomaszerzés

Pozitív eredmény ugyanakkor, hogy mind a leginkább hátrányos, mind pedig a legjobb helyzetű diákok igen magas aránya arról számolt be (94,5, illetve 97,9 százalékuk), hogy szüleik érdeklődnek iskolai tevékenységük iránt. Az viszont már kevésbé örömteli, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű diákok közel 78 százaléka állította, több alkalommal is inkorrekt módon bánt vele tanára a PISA-felvételt megelőző hónapban. Az eredmények az OECD-átlaghoz viszonyítva is igen kiugrónak számítanak, ugyanis a többi ország nehéz életkörülmények között élő diákjainak alig több mint 52 százaléka számolt be valamifajta általa tapasztalt tanári méltánytalanságról.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Villámcsapás vizsga előtt: idén nem érettségiztethet a Paulay

Két évre elvette az érettségiztetés jogát a Paulay Alapítványi Középiskolától az illetékes miniszter. Balog Zoltán döntése alapján az érintett diákok a Bánki Donát Szakgimnáziumban vizsgáznak, a kormányhivatal által kijelölt vizsgabizottság előtt.A kormányhivatal emberei a tavalyi érettségi időszak alatt kivonultak az iskolához, és vizsgálat végén sok diák vizsgaeredményét törölték vagy az eredményén rontottak. A kormányhivatalnak az az internetes oldal keltette fel gyanakvását, amely azt hirdette: egy év alatt érettségihez juthat valaki 8 általánossal is.

(Forrás: hvg.hu)

Így omlik a gyermekekre az Orbán-rendszer

2012-ben még 1300 hallgató kezdhette meg gyógypedagógiai tanulmányait a hazai felsőoktatási intézményekben, idén már csak 1090 diákot vehetnek fel. Jelenleg országos átlagban több mint ötszörös a túljelentkezés ezekre a szakokra, miközben több mint kétezer gyógypedagógus hiányzik a napi gyakorlatból, további ezer státust pedig olyan tanárok töltenek be, akiknek nincs meg a szükséges végzettségük.

(Forrás: hvg.hu)

Oktatási Hivatal: stabilak az országos kompetenciamérés eredményei

a felmérést 4308 iskola 242 394 tanulója írta meg a hatodik, nyolcadik és tízedik évfolyamon. Kifejtette: sem a szövegértés-, sem a matematikateljesítményt tekintve nem tapasztalható tendenciaszerű változás, de a matematikateljesítményt illetően míg a fejlődés a 6-8. évfolyam között jelentős, a 8-10. évfolyam között lelassul.A legmagasabb teljesítményeket a fővárosban mérték, ezt követik a megyeszékhelyek, a városok, majd a községek. Világos tehát az összefüggés, az átlagteljesítménybeli különbségek tükrözik a településtípusok közötti szociokulturális különbségeket

(Forrás: Magyar Idők)

Kiosztották az Év tanára díjakat

A külhoni magyar pedagógusok munkájának mércéje nem csak az, hogy milyen lesz a magyar jövő Tordán, Zentán vagy Rimaszombaton, hanem hogy egyáltalán lesz-e magyar jövő, lesz-e kit tanítani évtizedek, évszázadok múlva is – mondta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az „Év tanára” díjkiosztó ünnepségén, szombaton Budapesten.

(Forrás: Magyar Idők)

Ön családban él? Kérdezze a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt!

"A család emberek egy közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti kapcsolat van, házasság vagy örökbefogadás. A családot az különböztet meg más csoportoktól, hogy különnemű személyekből áll, akik különböző generációkhoz tartoznak, reprodukálja önmagát.” (Érettségi mintafeladatok javítási útmutatója Pedagógia tantárgyból, 6. feladat) Fogalmazzunk tehát egyértelműen: azonos nemű emberek kapcsolata nem család. A fiait egyedül nevelő apa nem család. Az idős, gyermektelen pár nem család. Család az, ahol apuka és anyuka együtt nevelgeti boldogan kisfiát és kislányát, de még ennél is családabb, ha a nagyszülők is velük élnek.

(Forrás: B1 BLOGCSALÁD )

Bár kamu a Kék Bálna, a gyerekek önvagdosása valódi

A számos Kék Bálna-ellenes VK-közösséget elnézve látszik, hogy a korábbi cikkünkben nyilatkozó magyar fiatalok nincsenek egyedül azzal, hogy megpróbálják lebeszélni a veszélyeztetettnek tűnő kamaszokat. A Magyarok a Kék Bálna ellen csoport három alapítójához azóta több új felhasználó is csatlakozott, és láthatóan küldetésüknek érzik, hogy elbeszélgessenek mindenkivel, aki a játékhoz csatlakozna, vagy egyszerűen csak depresszív gondolatokat posztol. Néhányuknál látható, hogy naponta tucatnyi elkeseredett fiatalhoz is kedves kommenteket intéznek.

(Forrás: hvg.hu)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak