Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017.09.30.
Lövészet az iskolában
Még a nyáron levelet kaptak az iskolaigazgatók, amelyben arról érdeklődött a Klebelsberg intézményfenntartó, hogy van-e az iskolában hely lőtér kialakításához. Ezt tudjuk, meg azt, hogy milliárdokat szán a kormány lőterek létrehozására. Tanárok és szülők összerakták a képet és tiltakoznak, mert szerintük nincs helye lövészetnek az iskolákban, nincs helye puskáknak a gyerekek kezében. Most megmutatjuk, milyen is az, amikor gyerekek lőni tanulnak. Azt is megpróbáltuk kideríteni, hogy mit akar a kormány.
(Forrás: rtl.hu)
 
2017.09.30.
Deák Dániel a Civil Rádióban az erőszakkultuszról
Az Oktatási Hálózat képviseletében Deák Dániel. jogász a Hívatlanul Ne lőjetek! felhivása kapcsán a gyerekek militarizálásának veszélyéről beszélt a Civil Rádióban. Óriási problémának tartja az az erőszakkultusz terjedését a társadalomban , ami összekapcsolódik a politikával. A lopakodó erőszak ellen tenni kell. Ezért írták alá a felhívást. A politikában ma már bármi megtörténhet, mert nincs a társadalomban visszatartó erő. Ahelyett, hogy a jobbításon gondolkodnánk, az árokásással vagyunk elfoglalva.
(Forrás: Civil Rádió)
 
2017.09.30.
Nehéz helyzetben a kórházpedagógusok
Se képzés, se egységes ellátórendszer, így szakemberből is alig van a hazai kórház-pedagógia területén, iskoláskorú gyerekek tízezrei maradnak pedagógiai ellátás nélkül az egészségügyi intézményekben.Noha az Alaptörvény és a köznevelési törvény is előírja, hogy az alap- és középfokú oktatásnak mindenki számára ingyenesnek és hozzáférhetőnek kell lennie, a betegség miatt rövidebb-hosszabb ideig kórházba kényszerülő gyerekek tízezreit fosztják meg ettől a jogától csak azért, mert az állam évtizedek óta nem épített ki egységes, országos kórház-pedagógiai ellátórendszert.
(Forrás: Népszava)
 
2017.09.30.
Csak „pántlikának” kellettek a romák
Kerestük Csáfordi Dénes polgármestert, és írásban többek között azt kérdeztük: Miért kell belépőt szedni egy szociálisan leszakadó városrészben a sporttelep használatáért, s vajon az eljárás nem ellenkezik-e azzal a céllal, amelyre az uniós támogatást kapták, vagyis hogy a „sport egyenlővé tesz? Megkeresésünkre a polgármester nem reagált. Korábban a haon.hu hírportálnak azt nyilatkozta az ügyről, hogy ez az egyetlen olyan szabadtéri létesítményük, aminek használatáért jelképes összegű hozzájárulást kérnek a használóktól.
(Forrás: Népszava)
 
2017.09.29.
Kosztel Krisztina: „A pedagógia csődje vagyok éppen”, avagy demokratikus nevelés az óvodában
Saját példámból azt tudom, hogy mindig is gyűlöltem, ha a tanárok döntését nem lehetett megkérdőjelezni, ha szentírásként gondolták azt, amit, és ezáltal szenvedtem én és szenvedtek, szenvednek a gyerekeim A köznevelés túlszabályozott, felesleges tiltások halmaza. (Persze nem mindenki tartozik ebbe a körbe, ismerek nagyszerű, kivételes pedagógusokat is – minden gyereknek joga lenne hozzájuk járni iskolába.) Az az egy biztos volt, hogy én teljesen máshogy akarom a munkámat végezni: elsődleges szempontom az, hogy jól érezzük magunkat a csoportban. Ami ehhez hozzátesz valami újat, és plusz muníciót ad, azt kipróbálom, finomítom, saját képünkre formálom.
(Forrás: hívatlanul,blog)
 
2017.09.29.
Hivatásos barátkozók
Járják a budapesti gyerekkórházakat, hogy önkéntes barátaik legyenek a bent fekvő beteg gyerekeknek. Játszanak, tanulnak velük – sok esetben az Amigók csapata az egyetlen összekötő kapocs a gyerekek számára a külvilággal.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2017.09.29.
Rá sem fog ismerni az iskolára: az eddigi legnagyobb oktatási átalakulás jön
„Sokat gondolkodtam, elvállaljam-e a feladatot, de arra jutottam, hogy ha én nem merem, akkor ki?” – mondja Csépe Valéria, aki szerint számos kutatás bizonyítja, mennyire nem sikerült megvalósítani, hogy a gyerekek társadalmi hovatartozásából adódó különbségek csökkenjenek. „Súlyos bizalomvesztés uralkodik, és ez az iskolában is megjelenik. Az egészséges versengés helyett állandó versenyhelyzetet hoztunk létre, folyamatos teljesítmény- és megfeleléskényszert. Minden, a gyerekét jól ismerő és neki természetesen jót akaró szülő kijelöli azt a teljesítményutat, amely egy idő után nem attól függ, hogy a gyerek milyen, hanem attól, hogy milyen a szülő érdekérvényesítő képessége.”
(Forrás: Válasz)
 
2017.09.29.
A kormány felfedezte, hogy ez már a 21. század
Mintha két párhuzamos valóság létezne. Egyrészt van a digitális világra való felkészülést előirányzó, egy normálisan működő országban akár optimizmusra is alkalmat adó stratégia, amely alapján 2-3 éven belül minden iskolában elérhető lesz a megfelelő sávszélesség, rendelkezésre áll a digitális tananyag és a diákok és pedagógusok számára is megfelelő eszközök és az információs és kommunikációs technológiai (IKT) kompetenciák elsajátításához szükséges új szemléletű pedagógia. Másrészt van a való világ az omló iskolai plafonokkal, egyentankönyvekkel, egyentantervvel, a tanári autonómia hiányával, a leginkább frontális osztálymunkára épülő gyakorlattal. Ahol nem segítő, hanem tiltott eszköz az okostelefon, ahol a digitális tábla legfeljebb vetítővászonként funkcionál, amely tudomást sem vesz a 21. századról.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.29.
Egész nap éheznek a gyerekek az iskolában, mert nincs idejük enni
Már a szülők sem bírják nézni azokat a terheket, amiket az iskola rak a gyerekeikre. Már alsó osztályban 6 órája van egy gyereknek, latin közmondásokat és az üvegházhatás fogalmát magoltatják velük. A szülők tanulócsomagokat vásárolnak, hogy otthon meg tudják tanítani, amit az iskolában a gyerek nem értett meg. Van olyan anyuka is, aki inkább magániskolába menekítette a lányát. A szülőknek az fáj a legjobban, hogy a gyerekeik elvesztették minden motivációjukat a tanulásra.
(Forrás: abcug.hu)
 
2017.09.29.
Nőtt az oktatásra szánt pénz, már majdnem ott tartunk, ahol 15 éve
Az Orbán-kormány először nagyot vágott az oktatási költségvetésen, aztán lassan visszatornázta arra a szintre, ahol 2000 körül volt. Egészségügyi ráfordításban rég lehagytak minket a csehek és a szlovákok is, a románok pedig vészesen közelednek. A szociális ellátórendszerünkön húztuk a legnagyobbat az elmúlt években: a munkanélküliek, a fogyatékos emberek, az idősek és a családok egy része sem járt jól. Összeszedtünk néhány fontos területet, és megnéztük, mennyi pénzt költöttünk rájuk az elmúlt húsz évben az Eurostat adatai alapján. 
(Forrás: abcug.hu)
 
2017.09.29.
Vekerdy Tamás: gyűlölködéssel próbál minél több szavazatot szerezni Orbán Viktor
A gyerekek elszenvedői a felnőttek őrültségeinek. Fogalmuk sincs, hogy kik a cigányok vagy a zsidók, de az indulatokat értik és a jelszavakat használják. Ha az emberi agy fiziológiája felől közelítünk, a propagandával fokozatosan kikapcsolható egy-egy embercsoport kapcsán az agykéreg normális működése, hogy embereknek tekint csoportokat, és nem masszának. Nagyon fárasztó is állandóan mérlegelni, amit hallunk. A kéreg alatt eljutunk az ősi ösztönök, egyebek között az agresszió szintjére. A politikai szlogenekkel – például a migránsokkal – olyan indulatok szabadulnak fel, amelyeket rá lehet irányítani Sorosra, Brüsszelre. Ezek a folyamatok viszont mind azt jelzik, hogy az agyunk nincs a helyén.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.29.
Ne higgyük, hogy a finnek nem panaszkodnak állandóan az oktatásra
A finn oktatás a világ legjobbjai között van, mégsem ülnek a babérjaikon, állandóan keresik az új utakat. És ahogy mindenhol, természetesen ott is állandóan elégedetlenkednek a szülők – épp ez mutatja, hogy az iskola az egyik legfontosabb hely az életünkben. De mit leshetünk el a finnektől, és vajon tanulhatnak-e ők is valamit tőlünk? Tényleg szabad a tanár onnantól, hogy magára csukta a tanterem ajtaját, vagy minden a rendszeren múlik? Na és mit kezdjünk az okostelefonokkal az iskolapadban? Ezekről is szó esik a Finnagora októberi rendezvényén, ahova 300 tanárt várnak szerte Magyarországról.
(Forrás: 24.hu)
 
2017.09.29.
Mástól fél a gyerek, mint amitől mi féltjük
A gyerekek egészen más dolgoktól félnek az online világban, mint amiktől mi, felnőttek féltjük őket. Számunkra az erőszakos tartalom, a pornó, az ismerkedés és a pedofil tűnnek a net legnagyobb veszélyének. A gyerekek viszont ezeket a lista végére sorolják, ők attól félnek, nehogy olyan tegyenek, amivel kizáródnak a kortárs csoportokból, elszigetelődnek - mondta Parti Katalin az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa egy sajtóbeszélgetésen.
(Forrás: Divány)
 
2017.09.29.
Túlórákban rejti el az állam a pedagógushiányt
A tanárhiány pontos mértékéről akkor kaphatnánk képet, ha a Klebelsberg Központ tankerületei, valamint a szakképzési centrumok nyilvánosságra hoznák, hogyan alakult a tanárok helyettesítési és túlóraszáma – megkeresésünkre továbbra is várjuk válaszukat. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni az OECD legfrissebb nemzetközi oktatási jelentését, amely szerint a tanárok nálunk többet dolgoznak az átlagnál, 1624 órát egy évben, ami a 180 napos tanév egy napjára bontva 9 óránál is több munkát jelent.Előrelépés lehet Hajnal Gabriella szerint, ha az óraadó pedagógus státusban tanító tanárok – ami főként a nyugdíjas pedagógusokat érinti – a mostani 10 óra helyett 14 órát is tarthatnának. További ötletként merült fel, hogy az utolsó éves egyetemistáknak már megengednék, hogy tanítsanak az iskolákban.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.29.
Hiánypótló mesekönyv jelent meg a gyerekzaklatás témájáról
Vincze Zsuzsi és Paulik Mónika egy olyan mese kiadására gyűjtött közösségi finanszírozásban, amely a gyerekeket érintő szexuális visszaélésekről való közös, a szülőt és a gyereket érintő beszélgetést könnyíti meg, és egyben segít tisztázni egy csomó, ma még sok családban tabuszámba menő kérdést is. Hol érhet hozzád egy felnőtt? Megüthet-e egy felnőtt egy gyereket, akár az iskolában? Muszáj-e puszit adni a szomszéd néninek? Megsimogathatja-e a gyerekünket egy idegen a villamoson? Milyen érintéseket kell elfogadni egy edzőtől különórán? A Lili és a bátorság című mesekönyv végre megjelent: 5 nap alatt összegyűlt a pénz a könyvre, amely egy olyan problémáról beszél, ami a gyerekek ötödét érinti.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.29.
Ferge Zsuzsa: nem lesz éhséglázadás
Közeledünk a feudális örökléshez, a vagyon a vagyonnal házasodik, a nincstelennek a gyereke is nyomorog – hangzik Ferge Zsuzsa keserű helyzetértékelése. A Széchenyi-díjas szociológus szerint a kormány érezhetően menekül minden szociális probléma elől, abban bízik, hogy a gyűlöletkampány elfedi ezeket a kérdéseket.
(Forrás: Népszava)
 
2017.09.28.
Ferge Zsuzsa: „nálunk az egyenlőtlenségeket csökkentő eszközök is a visszájukra fordulnak”
Ma a szegényeket „érdemteleneknek, önhibásoknak” állítják be, a szegénységről a tévénézők „pavlovi módon a romákra asszociálnak” – jellemezte a honi viszonyokat Setét Jenő. Elhitették az emberekkel, hogy olyan világban élünk, amelyben aki akar, tud dolgozni, függetlenül attól, hogy hatvan kilométeres körzetben van-e betöltetlen állás, hogy milyenek a közlekedési viszonyok, milyen az infrastruktúra. Ez „elembertelenedett politikai magatartás” – fakadt ki.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.28.
Megvan a kampusz is, már csak a pecsét hiányzik a CEU-megállapodásról
A CEU információink szerint a New York állambeli Annandale-On-Hudson-i székhelyű Bard College-dzsal kötött olyan együttműködési megállapodást, amely alapján az ott folytatandó képzéseit a kormány – az intézmény elleni korábbi kirohanásaival éles ellentétben – betudja az anyaországban folytatott oktatási tevékenységnek. A kormánypárt kommunikációs stratégiáinak így most arra kell keresniük valami frappáns megoldást, miképp lehet „eladni”, hogy miközben itthon permanens háborút vívnak ellene és az ország legnagyobb ellenségeként láttatják Soros Györgyöt, addig „simán”, sőt jelentős engedményeket téve megkötik a megállapodást, amellyel eddigi formájában működhet tovább a milliárdos korábban ellehetetleníteni próbált egyeteme.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.28.
Orbán szerint semmi kivetnivaló abban, hogy egy magyar falu fellázadt néhány menekült gyerek ellen
A tallinni uniós csúcsra érkező Orbán Viktor magyar újságíróknak nyilatkozva arra kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy Tolna megyei Őcsényben a helyiek tiltakoztak migráns gyermekek táboroztatása ellen, kijelentette: "semmi kivetnivalót" nem talált benne.Nem akarnak az emberek migránsokat befogadni, "nem akarnak az országba és nem akarnak a falujukba". "Annyit hazudtak már nekik migránsügyben, hogy nem hiszik el, hogy csak gyerekek fognak jönni" – mondta.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.27.
Túlterheltek a magyar diákok!
Ercse Kriszta az ATV Start műsorában. Gyalázatosan magas az óraszám. Csépe Valéria miniszteri biztos nem csökkenteni, hanem súlyozni akarja a tananyagot. Amíg látszatindézkedéseket hozunk, nem oldjuk meg a súlyos problémákat, például a szegregációt és az esélyegyenlőtlenséget
(Forrás: atv.hu)
 
2017.09.27.
Új Nemzeti alaptanterv: bemutatták a szakembereket
Az új NAT készítésének körülményeit többen azért bírálták az utóbbi hetekben, mert a nyilvánosság kizárásával, az abban részt vevő szakértők bemutatása nélkül zajlik. Az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma a kritikákra úgy reagált szeptember elején: az előkészítés a törvényben meghatározott rend, szakmai eljárások és egyeztetések szerint történik, a szakmai nyilvánosság ütemezett bevonásával.  Azt is jelezte: a készülő koncepcióról a következő időszakban számos alkalommal terveznek előadást tartani szakmai fórumokon. A tárca által említett egyik rendezvény volt az NPK szerdai konferenciája, ahol valóban derültek ki új információk.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.27.
A fiatal tanár úgy érzi becsapták és már érti, miért mondanak fel a kollégái sorban
Tanmese a becsapott pedagógusról címmel kaptunk olvasói levelet egy fiatal tanártól, aki előbb elhitte, amit a kormány ígért neki a béremelésről, aztán gyanakodni kezdett, majd szeptemberben kiderült, hogy évi 765 ezer forintot spórolnak rajta, mert a nemzetgazdaság mégsem bírja kitermelni a tanárok fizetését.  Azt írta, vállalná a levelet névvel is, ha nem kellene félni attól, hogy a levél megjelenése után nem marad állása.
(Forrás: 444.hu)
 
2017.09.26.
Elverte a kormány a tanulópénzt
Nem látszanak az uniós források hatásai a magyar oktatás eredményességében: miközben Magyarország milliárdos fejlesztési támogatásokat kap, a nemzetközi felmérésekben egyre rosszabb adatokat regisztrálnak. A legszembetűnőbb romlás az alapoktatás minőségében tapasztalható: a Világgazdasági Fórum 138 országot tömörítő rangsorában tíz éve még a 37. helyen álltunk, de 2016-ban már csak a 96-on. A legmeredekebb visszaesés a 2013 és 2016 közötti időszakban volt. A felsőoktatás sincs jobb helyzetben: 2007-ben még a 65. volt Magyarország, tavaly a 114. helyre esett vissza.
(Forrás: Népszava)
 
2017.09.26.
Gáspár László örökségének aktualitása. Kovács Sándor előadása
A modern pedagógiai gondolkodásmódban az iskola nem felkészít az életre, hanem maga az élet. Gáspári felfogásban a nevelés pedagógiailag reprodukált társadalmi gyakorlat, az iskolában megjeleníthető való élet. A praxis újraalkotása tehát a gyermek, az ifjú természetéhez való igazítást jelenti, és nem redukálást. Az ilyfajta iskolában nem átadnak, előadnak, magyaráznak a gazdaságról, a csoportérdek érvényesítéséről, a demokratikus közéletről, a természetvédelemről, az egészséges életmódról és a többiről, hanem a társadalmi lét dinamikájában edződnek a növendékek.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2017.09.25.
Egyre többen hagyják itt Magyarországot, akiknek a jövőt kellene építeni
Az utóbbi években több mint a duplájára emelkedett azoknak a diákoknak a száma, akik külföldi tanulás miatt szüneteltetik itthon tanulói jogviszonyukat. A 2012/13-as tanévben még 3350 ilyen diákról beszélhettünk, a nemrég lezárult 2016/17-es tanévben viszont 7578 tanulóról tudott az OH. ÉS a fenti korlátozások miatt ebben nincsenek benne azok a magyar diákok, akik valahol külföldön kezdik meg a tanulmányaikat, vagyis soha nem tanulnak egyik magyarországi intézményben sem. Ráadásul a statisztika csak a 16 évnél fiatalabbakat tartalmazza, hiszen a tankötelezettségi kor elérése után már nem kötelező bejelenteni a külföldi tanulmányokat.
(Forrás: portfolio.hu)
 
2017.09.25.
Csépe Valéria: a NAT nem mindenható
Nincs titkos névsor. Semmi sem titkos. Még a projekt bevezető szakaszában tartunk. A fejlesztés egy konzorciumban folyik az Oktatási Hivatallal és a Digitális Pedagógiai Módszertani Központtal együtt. Most nyáron alakult ki a menedzsment, a feltételrendszer. Mire mindezt felépítettük, beköszöntött a szeptember, s nekiláttunk a folytatásnak, amelyben már abszolút transzparens lesz a munka; a weblapon, ami még ugyancsak fejlesztés alatt áll, mindent nyomon lehet majd követni. Az, hogy itt valami „titkos munka” folyik, kellemetlen, visszaütő állítás. Most szeptemberben indult a projekt, semmi sem titkos, csak a munka adott szakaszában még nem nyilvános. Ez két különböző dolog.
(Forrás: Népszava)
 
2017.09.25.
A következő tanévtől újra működhet a marosvásárhelyi iskola
Szeptember elején kiderült, a Maros megyei tanfelügyelőség igazgatótanácsa a Bolyai Farkas-gimnázium ernyője alá sorolta a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumot. Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő az Agerpresnek elmondta: a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai abban az épületben folytatják a tanulmányaikat, amelyben eddig is tanultak, csupán az iskola adminisztratív ügyei kerülnek át a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz mindaddig, amíg lezárulnak az iskola létrehozásával kapcsolatos perek.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.25.
Papírfecnik: továbbra is káoszt okoz a KRÉTA rendszer az iskolákban
Bár hamarosan befejeződik az új tanév első hónapja, továbbra is ezer sebből vérzik a Központilag bevezetett Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA). A KRÉTA-t először még 2016 nyarán vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekben. Lapunk megkeresésére a Pedagógusok Szakszervezete hétfőn közölte: megyei vezetőik beszámolója szerint még mindig sok helyen akadozik a rendszer, leáll, „de ha türelmesek, lehet vele dolgozni”. Elmondták, a tankerületi központok tisztában vannak a problémával, így ha határidős feladat van és azt a KRÉTA miatt nem tudják teljesíteni az iskolák, akkor újabb határidőket adnak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.25.
Gyerekeket tanítsunk, ne papagájokat!
A gyerekekből papagájok helyett gondolkodó embereket szeretne nevelni, de ehhez az iskoláknak is át kell ugrani a 21. századba. Hogyan? Interjú Csépe Valéria miniszteri biztossal. Olyan iskolarendszert szeretne, amelynek középpontjában a gyerek áll. Olyan iskolarendszert, amelyik minden egyes kisgyereknek segít eljutni a képességei maximumáig. Olyan iskolákat, ahová szülőként úgy visszük be reggelente a fiunkat, lányunkat, hogy tudjuk, jó helyen van. És délután nem az lesz a válasz a "mi volt ma a suliban?" kérdésre, hogy "semmi". Csépe Valériával, az új nemzeti alaptanterv kidolgozásával megbízott miniszteri biztossal beszélgettünk gyerekekről, iskoláról, az oktatás tartalmáról és egy optimista jövőről.
(Forrás: Index)
 
2017.09.25.
Van-e számukra hely? - A Zöld Kakas Gyémánt félkrajcárja
A Zöld Kakas Gyémánt programjáról Kerényi Marival, a Zöld Kakas Líceum igazgatójával beszélgettem nemrég egy kávé mellett. A Gyémánt program megszületésének gondolata már régóta motoszkált a fejükben, de az első konkrét lépéseket a tehetséges gyerekek segítésének, a tehetség kutatásának hazai szakértőjével, Gyarmathy Évával való személyes kapcsolatuknak és szoros szakmai együttműködésüknek, nem utolsó sorban pedig egy konkrét kisgyerek szívszorító élethelyzetének köszönhetően tették meg. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy részt vehettem a kezdeti lépésekben. A beszélgetésünk alatt furcsa volt megélni, hogy már kívülről látom az egészet, de jó volt a felismerés, hogy a hátrébb lépés minden esetben új perspektívát is jelent.
(Forrás: Szülő 2.0)
 
2017.09.24.
Így neteznek a magyar fiatalok
A 16-21 éves legfiatalabb korosztály, az úgynevezett Z generáció ugyanakkor még ennél is sokkal aktívabban használja a netet: a kutatás szerint ők naponta átlag 3,4 órát vannak online, 95 százalékuknak van okostelefonja, 81 százalékuk heti rendszerességgel készít és oszt meg videót vagy fényképet, és az átlagnál jóval népszerűbb körükben a YouTube és az Instagram.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.24.
Rabszolgákat az iparnak – A magyar oktatás utánpótlást gyárt
Az oktatáskutató intézmények megszüntetésével a gazdasági szereplők, közülük Parragh László iparkamarai elnök diktálják az új irányt. Polónyi István kutatóval beszélgettünk a kormány friss terveiről és az átalakítások következményeiről a köz- és felsőoktatásban és a szakképzésben.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2017.09.22.
Illegális osztálypénz helyett szülői alapítványok
Keszei úgy véli, ha a gyerekek érdekében a szülőknek kell átvállalniuk az állam feladatait, tegyék azt törvényesen. Az alapítvány előnye, hogy számlaképes, így nem fordulhat elő, hogy azért nem kap meg valamilyen támogatást, mert nem tud számlát adni. Szüdi Jánosnak ugyanakkor vannak kétségei. A Pedagógusok Szakszervezetének jogásza szerint az valóban jogellenes, ha az osztálypénzt egyszerűen csak egy fiókba elzárva tárolják, nem tudnak vele elszámolni, de a szülők alapítványon keresztül sem tudnák közvetlenül az adott intézményt támogatni, mivel az iskolák már nem önálló jogi személyek, saját költségvetésük sincs. "Egy iskola önmagában akkor sem tud pénzt kezelni, ha alapítvány támogatja. Az csak a tankerületen keresztül lehetséges."
(Forrás: Népszava)
 
2017.09.22.
Vekerdy Tamás: Ne sírj, dögölj meg húsz évvel előbb!
A mi oktatásunk egyik paradoxona: úgy akarunk teljesítményt kizsarolni, kifacsarni, hogy közben ugyanazt visszafogjuk. Öröm és élmény nélkül nincs világ- és önmegismerés. Mit gondol, ki adta ki Magyarországon az első élménypedagógiai tankönyvet pedagógusoknak? A szegedi rendőr-főkapitányság. Volt egy zseniális külföldi referensük, aki bemutatta statisztikán, ahol élménypedagógia van, ott csökken a fiatalkorú bűnözés. Ezek a dolgok meg sem érintik a mai iskolai praxist, és bár sokat szidtuk a magyar iskolát ’89 és 2010 között is, ma az egy aranyidőnek látszik, ahol nagyszerű dolgok jöttek be.
(Forrás: Népszava)
 
2017.09.22.
Ha iskola nincs, semmi sincs
Magyarországon kialakult egy számomra váratlan nemzeti egység. Hangot adott kifogásainak a kormány, egyöntetűen nyilatkoztak, megmozdulásokat szerveztek az ellenzéki erők, ötpárti határozatot fogadott el a parlament, a sajtó is elítélte a történteket. Közben felbukkant a média egy részében a bagatellizáló narratíva is. Az oktatási törvény kérdése részben jogi, részben pedagógiai karakterű. A jogi részéről, a törvény előtti egyenlőségről mint alapelvről már beszéltünk. Be kell tartani az alkotmányt! Ami a pedagógiai részét illeti: tapasztalataink, gyakorlati ismereteink alapján jól tudjuk, hogy az ukrán törekvések egy tömbben élő kisebbség esetében nem vezetnek sehová. Az eredmény csak egy lehet: a magyar gyerekek – néhány különösen kiváló és tehetséges elmét leszámítva – végül egyik nyelven sem sajátítják el a tudást.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.22.
Felmérik a nyelvtudást az iskolákban
Most tehát speciális felmérés készül, bár az iskolások nyelvismeretét már eddig is vizsgálták. Lapunkat a humántárca arról tájékoztatta, hogy 2014-2015-ben bevezették a köznevelési idegennyelvi mérési rendszert, amely két fő részből áll. Az egyik az országos nyelvi mérés, amelyben minden általános iskola hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulói vesznek részt, és az első idegen nyelv – amennyiben az az angol vagy a német – tudásszintjét az egész országban egységes eszközökkel méri fel. A másik vizsgálat az úgynevezett célnyelvi mérés, amelyben a két tanítási nyelvű iskolák ugyancsak hatodik és nyolcadik évfolyamos tanulóit mérik. Azt vizsgálják, hogy a diákok a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2 szintű, nyolcadik évfolyamon a B1 szintű nyelvtudást elérték-e.
(Forrás: Magyar Hírlap)
 
2017.09.22.
"Egyedül vagyok angoltanár két iskolában" - rengeteget túlóráznak a tanárhiány miatt a pedagógusok
Döcögősen indult a tanév sok pedagógus számára. Saját óráik mellett hiányzó kollégáik óráit is meg kell tartaniuk azoknak, akik olyan iskolában dolgoznak, amely még mindig keres pedagógusokat egy-két, rosszabb esetben három-négy álláshelyre - a helyettesítésért pedig egy fillért sem kapnak. Három héttel a tanévkezdés után még mindig hemzsegnek a tanári álláshirdetések az álláshirdető oldalakon és a Facebookon.
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.22.
Ömlik a pénz a közszolgálati egyetemnek
Bár a hallgatók létszáma a kisebb és közepes egyetemek szintjén van, a 2012-es alapítás óta csak infrastruktúra-fejlesztésekre közel ötvenmilliárd forint értékű uniós és magyar költségvetési forrást adott a kormány. Az NKE úgy kapott egy hatszáz férőhelyes kollégiumot, hogy mindössze 1722 nappali tagozatos hallgatójuk volt tavaly – miközben a magyar egyetemek jókora helyhiánnyal küszködnek ezen a téren. Az NKE egy diákjára közel négyszer több közpénz jutott az elmúlt években, mint egy átlagos magyar hallgatóra. Ezenkívül az egyetem olyan uniós fejlesztési forrásokhoz jutott, amikhez mások nem.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.21.
A hazai közoktatási rendszer megújításának első, halaszthatatlan lépései – A CKP javaslatcsomagja
A Civil Közoktatási Platform összeállított egy – a közoktatás újjáélesztését célzó – javaslatcsomagot, amely a következő, reményeink szerint demokratikus kormányzat oktatáspolitikai programjának kidolgozását is elősegítheti. "Sorvezetőül" a CKP által elfogadott alapértékek és alapelvek szolgáltak.A hazai közoktatási rendszer megújulását célzó, azonnali beavatkozások sikeressége érdekében két alapvető szempontot szükséges figyelembe venni: Az első beavatkozásoknak stratégiai jelentőségű pontokon kell bekövetkezniük, azaz a rendszer működését alapvetően meghatározó mechanizmusokat kell érinteniük, és határozottan a kívánt változás irányába kell mutatniuk. A változtatásokat egy működő intézményrendszeren belül, a működőképesség veszélyeztetése nélkül kell megejteni. 
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
 
2017.09.21.
Általános iskolák kerültek egyházi kezelésbe Tolna megyében
Két általános iskola fenntartását vette át szeptember elsejével az evangélikus és a református egyház Tolna megyében, az önkormányzatok Bonyhádon és Madocsán is támogatták a fenntartóváltást. A bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola az idei tanévtől a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működik, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium részeként. Madocsán a református egyházközség vette át az általános iskola fenntartását.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.21.
Feloszlatással fenyegették meg a kárpátaljai megyei tanácsot
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek mellett 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, és a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok részére. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló, 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.21.
Ha a magyar iskola megszűnik, akkor a román is
Ha megszűnik a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum, akkor az egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanban a román tanítási nyelvű középiskolának sem lesz többé helye, mivel a bérleti szerződésük hatályát veszti. Ez az iskolafenntartó Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány álláspontja. A teológiai líceum diákjai egyébként órarend nélkül, a tanárok pedig szerződés nélkül végzik munkájukat szeptember közepe óta a jogi viták miatt.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.21.
Egyest kapott a kisfiú, megölte magát Kárpátalján
A 9 éves Ernő a tragédia napján egyest ka­pott az iskolában. Már ez is­­ nagyon rosszul érintette a min­dig kitűnő diákot, de ez­után még egy újabb sokk érte, ami­kor­ tanára órai levelezésen kap­ta, és azt mondta, értesíti a szüleit a történtekről. A balul sikerült nap után a kisfiú hazament, és felakasztotta magát. Egy ilyen tragédiának egyszerre több oka is lehet. A mai fiataloktól a felnőttek nem az erőfeszítést, hanem a jó teljesítményt várják el, ami sokszor megbénítja őket. Mivel már úgy kerülnek iskolába, hogy tudnak írni-olvasni, ezért az első években nem tanulnak meg küzdeni, később pedig az első kudarcnál könnyen feladják a harcot – fejtette ki Végh József kriminálpszichológus.
(Forrás: Bkikk)
 
2017.09.21.
Álomiskola nyílik állami támogatással Debrecenben
Sci-fikbe illően modern iskola nyílik Debrecenben, ahova öröm lesz járnia az ott valódi, 21. századi tudást és készségeket szerző diákoknak. Persze, hiába állami az iskola, mert nem mindenkinek lesz elérhető.A hazánkban működő nemzetközi iskolák közül egyedülálló módon Debrecenben az állam vállalta az iskola felépítésének költségeit: a Modern Városok Program keretében 2 milliárd forintot ígért e célra a kormány. Debrecen Megyei Jogú Város idén márciusban hozta létre a DENOK-ot, amelynek irodái – az iskola átadásáig – a városházán kaptak helyet. A városnak egyébként az intézmény beindulása utáni néhány évben is a zsebébe kell nyúlnia, hiszen az 500 férőhelyesre tervezett iskola először két óvodai és két általános iskolai csoporttal indul, és ezután öt év alatt tervezik teljesen feltölteni az intézményt.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.20.
Újabb demonstráció: január 19-én kiürítenék az iskolákat
Tegnap mutattunk be egy nyílt levelet, amiben egy vidéki középiskolás lány kétségbeesve és dühösen üzent az Oktatási Hivatalnak. „Utálom az egészet, amit maguk művelnek" – írta. A poszt még ma is szélsebesen terjed a Facebookon, de rábukkantunk egy szerveződő tüntetésre is. A szervezők azt kérik a diáktársaktól, hogy ne menjenek iskolába január 19-én, helyette tiltakozzanak a Parlament előtt az oktatási rendszer minősége ellen. Mint írják, az oktatás, aminek részesei, korántsem modern, és tudatni szeretnék, hogy ebből elegük van.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.20.
Horváth Leon Orbánon kéri számon a bicikliversenyre költött pénzt
Abszurdnak és felháborítónak tartja Horváth Leon, aki korábban állami gondozott volt, hogy a kormány inkább bicikliversenyre költi a szociális és gyermekvédelmi dolgozók bérpótlékára szánt 90 millió forintot. Horváth Leon, aki tavaly pert nyert a gyámhivatal szabálytalan működése miatt, most levelet írt Orbán Viktornak. Arra kéri, hogy értse meg, ennyire nem lehet fontos a sport, és személyesen is elmondaná neki, mi a baj a gyermekvédelemmel. 
(Forrás: abcug)
 
2017.09.20.
Törvénytelenül működött a hazai gyermekvédelem
A gyermekvédelmi intézményrendszer szinte egésze, egyebek között állami és önkormányzati otthonok, az őket felügyelő kormányzati Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságok és maga az Emberi Erőforrások Minisztériuma is úgy működött 2011 és 2015 között, hogy nem volt biztosított az átlátható közpénzfelhasználás és átláthatóság, a felelős gazdálkodás követelményei nem teljesültek – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése. Megállapították ugyanakkor, hogy a rendszer eredményessége javult, például az ellátásban részesülő gyerekek családias környezetben való nevelésében is előrelépések történtek.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.20.
Mit tehetünk a vitathatatlannal?
A Tanítanék Mozgalom néhány napja nyolc szomorú mondatban adott helyzetjelentést a magyar oktatásügyről. Ezúttal a Palkovics László, oktatásért felelős államtitkár szerinti "vitathatatlanul jó irányt" elemezzük (vitatjuk), melybe az oktatási kormányzat továbbra is teljes sebességgel "tolja a biciklit". Túl minden egyeztetésen, szakmaiságon, jóérzésen. Vitára bocsátunk néhány olyan elképzelést is, melyekről úgy gondoljuk, hogy akár már a 2018/2019-es tanévben enyhíthetnék az oktatásügyi krízist. A jelenlegi kormánytól – szokás szerint – nem remélünk sem érdemi reakciót, sem érdemi vitát. De bízunk abban, hogy az ellenzéki pártok hajlandóak lesznek foglalkozni a felmerülő szakmai kérdésekkel és az oktatásügy a 2018-as választási kampány egyik központi témája lesz.
(Forrás: Tanítanék)
 
2017.09.20.
Akkora már a tanárhiány, hogy több iskola már "bármely szakos" tanárokat keres
A Tanárblog erre azt írta, hogy félelemről ugyan nem tud beszámolni, de arról igen, hogy az állásportálon nemhogy tanárokat, hanem több iskolában egyenesen bármilyen szakos tanárt keresnek. Ők a budafok-tétényi Baross Gábor Általános Iskola hirdetését találták meg, de például a dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskolába egyenesen két fő bármely szakos tanárt keresnek, és még csak német nyelvtudást sem követelnek meg a nemzetiségi iskolában.
(Forrás: 444.hu)
 
2017.09.20.
Ónody-Molnár Dóra: Beköltözött a félelem a tanári szobákba – Egy év alatt ötezernél is több pedagógusnak szűnt meg a munkaviszonya
Az Orbán-kormány megpróbált ugyan valamit korrigálni a béreken, de az életpályamodellt a pedagógusszakma és az oktatásközgazdászok megkerülésével dolgozta ki, aminek következtében a fizetésekbe átgondolatlanul csorgatta be az összes pénzt. A minőségi munkát ösztönző pótlékokat megszüntette, a bérfejlesztés pedig érzéketlen volt a pályán elért eredményekre, a megszerzett szaktudásra, az iskolai végzettségre. Ráadásul a fizetésemelésről szóló jogszabályokat többször is módosította a kormány, így nem is azt kapták végül a pedagógusok, amit eredetileg ígértek nekik. A kabinet figyelmen kívül hagyta az évtizedek alatt összegyűlő nemzetközi és magyar tudásanyagot, a különböző ajánlásokat.
(Forrás: 168 óra)
 
2017.09.20.
Visszavágott az államtitkárnak a Tanítanék: "vitának helye sem lehetett"
A szervezet hét pontban foglalta össze a legszükségesebb változtatásokat, fontosnak tartják egy önálló, minden iskolatípusért felelős oktatási minisztérium létrehozását, a tanulói terhek csökkentését, az óraszámok felülvizsgálatát és a kötelező egész napos iskola megszüntetését, a szakgimnazisták kötelező szakmai érettségi vizsgájának eltörlését.
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.19.
Pénzt kérnek a szülőin? Ez jogtalan? Jó vicc!
Megírtuk már korábban is, csak az oktatás van ingyen, nem az iskola. Ha a tanárok bármi plusz élményt szeretnének a gyerekeknek, azt ki kell fizetni. És amilyen parádés a rendszer, örülhetünk, ha a tanár szeretne a gyereknek plusz élményt adni, és hálásak lehetünk, ha ki tudjuk fizetni. Persze, biztos van valahol az országban pár tisztességtelen tanár, aki lenyúlja a szülőket, de most tényleg érdemes egy ilyen kérdésben egymás ellen hergelni a szülőket és a tanárokat? Ha már hörögni kell, nem lenne érdemesebb azon hörögni, miért ilyen rendszer?
(Forrás: Dívány)
 
2017.09.19.
Hiller István: Palkovics László az egyetlen, aki fékezi a kormányt
„Az egész magyar kormányban te vagy igazából a fék, mert minden más féket kiirtottak” –talán meglepő, de az alábbi szavakat Hiller István egykori szocialista oktatási miniszter címezte Palkovics László jelenlegi oktatási államtitkárnak egy keddi konferencián. Már önmagában az, hogy a két politikus szakpolitikai vitát folytatott a Republikon Intézet által szervezett eseményen, kuriózumnak tekinthető, hiszen a kormánypárt politikusaira nem jellemző, hogy bármikor is hajlandók lennének ellenzéki érvekkel érdemben foglalkozni. Így mindenképpen pozitívum, hogy Palkovics vállalta a részvételt. Kiderült az is, a két politikus szokott egymással beszélni, igaz, Hiller hozzátette, nem tudja, „jót tesz-e az államtitkárral”, hogy ezt elmondja.  
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.19.
Ijesztő, mennyire sok órát kell végigülniük a hatéves diákoknak
Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásának irányításával megbízott kormánybiztosa múlt héten beszélt arról, hogy csökkenteni kell a diákok terhelését. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban az új NAT tervezetéből egyelőre nem olvasható ki, ezt hogyan tennék, továbbra is csak az látszik, hogy hangsúlyos marad az egész napos iskola és a heti öt testnevelésóra. Magyarországon a legkisebbeknek tanévenként 900 kötelező órájuk van, míg Észtorságban csaknem kétszázzal kevesebb órát kell végülniük a hat-hét éveseknek, Lengyelországban még kevesebb, 635, Csehországban pedig 694 órájuk van. A magyar középiskolásoknak is rengeteg órát kell végigülniük, 1044-et, míg Csehországban ez a szám 897, Lengyelországban 810, Észtországban 715.
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.19.
Az ingyen tankönyvvel is csak zűrzavart okozott a kormány az iskolákban
Most még nem tiszta, az 5-9. évfolyamokon hogyan kell értelmezni az ingyen tankönyvet. Itt is tartós tankönyvek vannak-e, amiket – megint csak: leszámítva a munkafüzeteket és a munkatankönyveket – év végén vissza kell adni az iskolai könyvtárnak, vagy úgy, ahogy most az 1-2. évfolyamon és hamarosan a 3-4. évfolyamon is, megtarthatja minden könyvét a tanuló. Érthetetlen volna azonban, hogyha a kormányzat bevezetné a tartós tankönyveket a felsőbb évfolyamokban, rögtön miután értelmetlenségük miatt kivezette őket az alsó tagozatban. Hiszen felső tagozaton ugyanúgy gondot okoz majd, ha a gyerekek nem írhatnak, jegyzetelhetnek a tankönyvekbe.
(Forrás: index)
 
2017.09.19.
Virtuális iskolapénzzel tanít gazdálkodni egy csepeli suli
A KPMG pályázatot hirdetett általános és középiskolák számára a gyermekek pénzügyi tudatosságát segítő képzési projektek pénzügyi és szakmai támogatására. A beérkező 64 pályamunka közül a zsűri a csepeli Burattino Alapítvány iskolaprojektjét választotta ki támogatásra.A Burattino olyan magánintézmény, amiben általános és középiskola, szakképzés és gyermekotthon integráltan működik azzal a céllal, hogy komplex módon segítse a hátrányos helyzetű – többségében roma származású – gyermekeket és családokat. A Burattino iskolájába járó hátrányos helyzetű gyerekek számára a pénz gyakran egyet jelent az azonnal megvásárolható javakkal: édességgel, üdítővel, vagyis mindennel, ami a család nehéz helyzetében általában hiányzik. otthonról.
(Forrás: 24.hu)
 
2017.09.18.
Panaszkodnak a tanárok a Kréta rendszerre
A Krétát, vagyis a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert még 2016 nyarán vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekbe.Ennek a hivatalos indoklása az volt, hogy egy olyan új felületet kívántak létrehozni, amelyen keresztül kényelmesebbé és pontosabbá válhat az iskolai adminisztráció, például a tantárgyfelosztások. Bár a Kréta elektronikus napló moduljának használatát nem tették kötelezővé, amelyik iskola kérte, kapott hozzáférést ehhez. Ám úgy tűnik, a használata nem mindenhol zökkenőmentes, ugyanis több pedagógus arról panaszkodik szakmai fórumokon, hogy náluk még nem működik megfelelően az e-napló felülete.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.18.
Egész nap a sérült gyermekeké a budapesti állatkert
Egész hétfőn a sérült gyermekeké a Fővárosi Állat- és Növénykert. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) és az állatkert közös rendezvényére tízezer résztvevőt várnak – mondta Gyene Piroska, a szervezet elnöke a program megnyitóján. Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott köszöntőjében úgy fogalmazott: ez a nap a szeretetről, az ismerkedésről, a nevetésről és arról szól: „Adjunk esélyt egymásnak.” Gyene Piroska arról beszélt, hogy a fogyatékossággal élők nagy családjába nemcsak a szülők és a gyermek tartoznak bele, hanem azok a segítő pedagógusok és szakemberek is, akik igyekeznek megkönnyíteni és színesebbé tenni a sérült emberek és családjuk életét.
(Forrás: 168 óra)
 
2017.09.18.
Törvénytelenségre kötelezik a szülőket minden iskolában
A szeptemberi első szülői értekezleten különböző pénzbeli és természetbeni hozzájárulásokat kérnek és szavaztatnak meg a szülőkkel a pedagógusok, de a beszedett pénzek messze meghaladják az iskolakezdés előtt a szülőkkel szintén jogtalanul megvásároltatott tanszerek és felszerelések költségeit - állítja a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete.
(Forrás: Inforádió)
 
2017.09.18.
Forró téma volt az iskolakezdés a parlamentben
Az iskolakezdés költségei és a tanári életpálya volt talán a leggyakoribb téma az ellenzéki interpellációkban és azonnali kérdésekben a parlament idei első, hétfői ülésén. Főleg a tanárhiány és a pályakezdő pedagógusok alacsony bére adott okot ellenzéki kritikákra, a kormány képviselői az elmúlt évek béremeléseivel érveltek, Lázár János (Fidesz) szerint ötvenszázalékos átlagos béremelést sikerült elérni. Vissza azt kapták az ellenzéktől, hogy az OECD-országok átlagának még mindig csak felét keresik a magyar pedagógusok, és a béremelés Kiss László (MSZP) szerint csak arra volt elég, hogy utolsó helyett utolsó előtti helyre tornázza fel magát e téren Magyarország.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.18.
Így beszélgess tizenéves gyerekeddel a szexről
Nem azzal kell elkezdeni a szexuális nevelést, hogy a szexről beszélünk. Hanem például a gyerek érzelmi biztonságának megteremtésével. Aki ezt gyerekként nem éli meg, felnőttként is nehezen fogja. Bármilyen felvilágosításban részesül is, belső biztonsága nélkül az alapvető személyiségszintű alapjai nem lesznek meg egy egészséges emberi kapcsolathoz. A serdülőkori szexuális balesetek oka sok esetben nem az, hogy az illető nem tudja, hogy mondjuk óvszert kéne használni, hiszen ezzel a nagy többség tisztában van. Hanem hogy például nem tud kiállni magáért a konkrét helyzetben, mert fél az elutasítástól. Vagy mondjuk eleve rettenetesen szorong, és annyit iszik, hogy nem jut eszébe. Szülőként már kisgyermekkortól segítenünk kell a gyermek érzelmi és társas fejlődését, egy stabil háttér biztosításával, közös tevékenységekkel (minőségi idővel), beszélgetéssel és persze sok-sok szeretettel.
(Forrás: Dívány)
 
2017.09.18.
Jó hír az egyetemistáknak: eltörlik a diákhitel 2 kamatát
A kormány októbertől eltörli a diákhitel2 kamatát, a kamatok megfizetését a kormány vállalja magára, az intézkedés a már folyósított hitelekre is vonatkozik - mondta el Novák Katalin, az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára kedden, a Diákhitel Központtal közösen tartott sajtótájkoztatón. Az államtitkár azt is elmondta, hogy 2017 februártól a diákhitel 2 nemcsak az önköltséges, hanem az idegen nyelvű képzésben részt vevők számára is elérhetővé válik, valamint 40-ről 45 évre nő a maximum felvehető havi összeg a diákhitel1 esetében
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.18.
Nemzeti Alaptanterv - Ki mit tud
Bizonyosan lesz új nemzeti alaptanterv. Hogy mikor lesz és mit tartalmaz majd, még nem tudható, de azt tudjuk, hogy két és fél milliárd forintos uniós pénzből egy százfős szakmai csapat ennek megalapozásán dolgozik. Nemrég kiszivárgott egy bizonytalan státuszú, 17 oldalas dokumentum, amelynek szerzője a terv pedagógiai-szakmai részéért felelős Csépe Valéria miniszteri biztos. Ezt az írást kemény bírálatok érték. Két bíráló: Nahalka István oktatáskutató és Vass Vilmos középiskolai tanár és egyetemi oktató – és tantervszakértő.
(Forrás: rtl.hu)
 
2017.09.17.
Interjú Hiller Istvánnal
Be kell vezetni a kötelező angolérettségit, át kell szabni az államilag támogatott egyetemi-főiskolai tanulmányok és a hallgatói ösztöndíjak rendszerét, az iskolafenntartásra vállalkozó önkormányzatoknak pedig vissza kell adni az oktatási intézményeiket - erről beszélt az eduline-nak adott interjúban Hiller István, az MSZP szakpolitikusa, aki szerint a felsőoktatás 2017-re odáig jutott, hogy „a rektor nem több egy díszes ruhába öltöztetett köszöntőmesternél”.
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.16.
Mikor a gyerekek tárggyá válnak
Az elmúlt néhány évben nagyon megváltozott a világ. A munkapiacon és az egyetemeken is más tudás és más képességek lettek fontosak. Korábban lényeges volt, hogy a gyerek sokat tudjon, hogy fegyelmezett és rendszerető legyen. Ezt a mai napig tanítják az iskolákban, noha az életben már kevésbé fontos. A cégeknek és az egyetemeknek sokkal inkább lelkes, örömteli fiatalokra lenne szükségük, akik szeretnek alkotni és felfedezni, akik örömmel vesznek részt a közös munkában, akik szeretik a kihívásokat, akik megtanulták, hogyan lehet megoldani a konfliktusokat és problémákat, akik képesek együttműködni a többiekkel.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2017.09.15.
Elégedetlen az integrált oktatással az ombudsman
A mulasztások egy részét az okozza, hogy több intézményben pszichológus-, illetve logopédushiány van, hol­ott a jogszabály előírja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulónak joga van az állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátáshoz. – Ennek figyelmen kívül hagyása sérti a jogbiztonság követelményét – állapította meg Székely László. A vizsgált öt panaszból kettőben a gyermek utaztatásával kapcsolatban merültek fel problémák, a szakértői vélemény által kijelölt iskolába és onnan haza.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2017.09.15.
Ha nem csinálunk valamit gyorsan a magyar oktatással, állva hagy minket a világ
A World Economic Forum elemzése szerint 130 országból Norvégia, Finnország és Svájc rendelkezik a legfejlettebb humántőkével.Magyarország a 39. helyen végzett, vegyes részeredményekkel. Míg egyes területeken jól teljesítünk, addig az oktatási rendszer színvonala meglehetősen alacsony, nem fordítunk elegendő figyelmet arra, hogy a most felnövő generációk a jövőbeli boldoguláshoz szükséges, hasznos tudást szerezzenek, ami ebben a gyorsan változó világban az ország tartós leszakadásához vezethet.
(Forrás: portfolio.hu)
 
2017.09.15.
Választójog óvodásoknak
- Óvodában lehet legkönnyebben megalapozni a demokráciát - A tiltás és a tekintélyuralmi nevelési módszerek hosszú távon kontraproduktívak - Ha a gyerekek maguk alakíthatják ki a közösségük szabályait, be is tartják azokat
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2017.09.15.
Most akkor mennyit is költ Magyarország oktatásra?
A biztonság kedvéért azért rákérdeztünk a KSH-nál, hogy mi okozza az eltérést az adatokban. Azt tudtuk meg, hogy a KSH által használt adatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma számolja, az Eurostat pedig ún. a nemzeti számlás nemzetközi módszertan alapján számolja ki az arányt. Ez szofisztikáltabb, de azt nem lehet mondani, hogy jobb lenne az Emmi által számolt adatnál. 2014-ben az arányos költés megugrását egy módszertani váltás is magyarázza, mert ott a KSH átállt kormányzati funkciók szerinti elszámolásra.
(Forrás: index)
 
2017.09.15.
Állítsuk meg a hisztériát! – Nem esznek magyar gyereket az ukránok
Az ukrán oktatási rendszert alapjaiban alakítják át a következő években. A reformok közelíteni fogják Ukrajnát Európához. A most tervezett változások Ukrajnában még újdonságnak számítanak, de az európai országok nagy többségében már bevett gyakorlat. Nem csak szavakról van már szó: nőhetnek a tanárok fizetései is, az ukrán oktatási miniszternek sikerült elérni, hogy a Gazdasági Minisztréium 1,848 miliárd USA dollárt biztosít az ukrán oktatási reform lebonyolításához. Ez az oka annak, hogy az USA kijevi nagykövetsége is gratulált az oktatási reformhoz.
(Forrás: átlátszó)
 
2017.09.14.
„Még dolgozunk” – így áll a Klik az ombudsman által feltárt hibákkal
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden közzétett vizsgálatában mulasztásokat és jogsértő gyakorlatokat tárt fel a sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz való hozzáférésében. Székely László ombudsman megállapította, hogy a sajátos nevelési igényű, integrált oktatásra jogosult tanulók a szakemberek, vagyis a logopédus, a pszichológus hiánya miatt nem jutottak hozzá a szakvélemény szerinti ellátáshoz, illetve gondot jelent a gyerekeknek megfelelő iskolát találni. Súlyos problémának nevezte Székely, hogy a fenntartóknak nincsenek meg a szükséges forrásaik.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.14.
Oktatási törvény: az Európa Tanácshoz fordul Ukrajna
Kijev elküldi az Európa Tanácsnak (ET) szakértői véleményezésre a parlament által megszavazott oktatási törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat a jogszabály – jelentette be Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter pénteken sajtótájékoztatóján, amelyet azután tartott, hogy a külügyi és az oktatási tárca tisztségviselői tájékoztatást adtak a jogszabályról európai uniós országok, köztük Magyarország kijevi nagykövetének és nemzetközi szervezetek ukrajnai külképviseletei vezetőinek.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.14.
Vitathatatlanul jó irányban az oktatás: jöhet a mindennapos éneklés
Legalábbis erre enged következtetni a hétfői „Konferencia a mindennapos éneklésről” című esemény. A köznevelés – nyilván - legégetőbb problémájáról Balog Zoltán emberminiszter és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár is beszél majd. Balog miniszter egyébként két éve munkacsoportot hozott létre, hogy tegyen javaslatot az iskolai énektanítás megújítására, az iskolai éneklés megerősítésére a kodályi hagyományok értelmében.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.14.
Magyarul Balóval - Csépe Valéria (videó)
Készül az ötödik nemzeti alaptanterv. A szakma egy része titkolózást emleget és azt, hogy ismeretlenek készítik az új tervet, ennek hatására a minisztérium kiadott egy közleményt, amely szerint a munka nem titokban folyik, folyamatosan egyeztetnek a szakmával és a bevezetés nem csúszik, tartják magukat a módosított, jelenleg éppen 2019 szeptemberi dátumhoz.
(Forrás: rtl.hu)
 
2017.09.14.
Megszólal a fiatal, akire rászállt a kormánypropaganda: „Ma az a kitüntetés, ha az emberre azt mondják, hogy felforgató”
Gyetvai a magyarnarancs.hu-nak azt mondja, a mostani cikkek miatt is megvizsgálja, milyen lépéseket tud tenni: „Nem fogom annyiban hagyni, mert rágalmazásnak tartom, hogy bármilyen erőszakos cselekménnyel kapcsolatba hoznak, mivel soha nem vettem részt ilyenekben, és soha nem is fogok. Ezt pontosan tudják ők is, hangulatkeltés ez az egész.„Én egyébként azt érzem, hogy most olyan, mintha minden erejükkel azt keresnék, hogy mire lehet ráfogni, hogy na, ez a zavargás, most kezdődik, és igazunk volt, amikor erőszakos megmozdulásokkal riogattunk. De szerintem ez egy nagyon-nagyon gyenge fogódzkodó arra, hogy bebizonyítsák az igazukat, mert az, hogy mi, diákok cipősdobozokat pakolunk egymásra, hogy megmutassuk, milyen fal van az emberek és a döntéshozók között, a legkevésbé sem mondható zavargásnak. Ennél a konkrét esetnél tényleg azt érzem, hogy hülyét csinálnak saját magukból.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2017.09.13.
Inkább külföldre mennek, hatalmas a hiány a gyógypedagógusokból - videó
Inkább a külföldi munkát választják az itthon kitanított gyógypedagógusok. 2015-ben több mint 580 ezer gyermekre csupán 9000 szakember jutott. A szakma szerint a bérezés is megalázó, ahogy a munkakörülmények is. A külföldi munkát választja a legtöbb gyógypedagógus. Többségük szerint itthon nem fizetik meg őket, és a körülmények sem megfelelők. Egy Berlinben praktizáló gyógypedagógus azt mondja: külföldön nagyobb szakmai sikereket lehet elérni a szakterületen. Ugyanakkor nálunk nagyon magas pontszámmal lehet bekerülni a gyógypedagógiai szakra, a praktizáló gyógypedagógusokat pedig nem becsülik meg.
(Forrás: Hírtv)
 
2017.09.13.
Leterhelt diákok, 90 óra is van - videó
Szülők és diákok panaszolják a magas óraszámot. A Szülői Hang képviseletében Miklós György nyilatkozott. Az EMMI azt állítja, hogy az iskolán múlik, hogyan terhelik a diákjaikat, és hogy az új NAT ezt a kérdést is meg fogja oldani.
(Forrás: rtl.hu)
 
2017.09.13.
Robotok és karbantartók (Beszélgetés Csath Magdolna, közgazdásszal)
Megkérdezzük a cégeket, hogy éppen milyen szakmára lenne szükségük, és olyan szakembereket képzünk, amilyeneket most szeretnének. Ez csak rövid távon működik. Ha az autógyárnak hegesztő kell, azt képzünk, csakhogy az oktatáspolitika nem egy vállalatért, hanem egy egész ország boldogulásáért felel. Arra kell gondolnunk, milyen emberekre van szüksége a társadalmunknak: olyanokra, akik az átalakuló világban is meg tudják találni a helyüket. Nem elég, ha szakmát adunk a fiataloknak, segítenünk kell őket az identitáskeresésben is, ahhoz pedig elengedhetetlen az irodalom és a történelem tanítása. „Akinek egyetlen eszköze a kalapács, az minden problémát szögnek lát” – figyelmeztetett Abraham Maslow amerikai pszichológus. Mi jelenleg a szakképzésben kalapácsembereket képzünk. Felelőtlenül járunk el a fiatalokkal szemben, mert nem adjuk meg nekik a változtatás képességét.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.13.
A debreceni rektor a tiltakozókról: "szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácánok"
A rektor hecckampánynak nevezte a tiltakozást, "néhány szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácán az egyetemen azt mondta, húha, a sajtó mond valamit, hú, most itt a lehetőség" - fogalmazott. "A Debreceni Egyetemnek 216 tanszéke van, ebből négy adott ki olyan állásfoglalást, mely szerint nem osztják a szenátus véleményét" - jelentette ki, hozzátéve: ez megint fából vaskarika, a tanszékek szenátusi küldötteket választanak, ők képviselik az egyetemi közösséget, ők az egyetem legfőbb döntéshozó testülete.
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.13.
A kormánymédia már ott tart, hogy diákokat próbál lejáratni, mert elmondják a véleményüket
Aki pedig nem szereti ezt a "nesze semmi, fogd meg jól"-t, és valóban véleményt akar nyilvánítani, és azt meg is szervezi a szabadidejét feláldozva, önkéntes munka során, azt pedig aljas hazugsághadjárattal járatják le. (Az Országos Diákparlament vérlázító inkompetenciája komoly motivációt jelentett anno a Független Diákparlament megalakítására.) Viktor, és testvére, Dani a Független Diákparlament alapítói közé tartoznak, ráadásul ők a Szervezőbizottság munkájában lényegében a szervezési munkával nem is saját véleményüket hangoztatják, hanem azt a keretet teremtik meg, amiben aztán több ezer diák hallathatja a hangját, eljutván a döntéshozókhoz, a médiához, és a nyilvánosságoz.
(Forrás: Fegyvertelen Blog)
 
2017.09.13.
Cipősdobozoktól rémültek meg a kormánypárti lapok
A pénteki esemény leírása így szólt: „mindenki hozzon 2 darab cipősdobozt, melyre majd helyben felragasztunk mindegyikre egy-egy FDP-javaslatot. Közben elénekeljük közösen a Pink Floyd Another Brick in the Wall számát, annyi különbséggel, hogy »teacher« helyett »Balog« lesz (hey, Balog, leave them kids alone). Mindehhez gitározni is fogunk, és tartunk sajtótájékoztatót a falépítés közben.” A diákparlament egyébként azt kifogásolja, hogy az Emmi korábban nem hallgatta meg a javaslataikat.Az eseménynél a cikkre válaszul az egyik szervező azt írta, „először is örülünk, hogy miután egyetlen sajttájunkra nem jöttetek el, egyetlen rendezvényünket nem tiszteltetek meg, amire hívtunk, végre foglalkoztok velünk.
(Forrás: Hírtv)
 
2017.09.13.
Regionális szakképzési konferenciákat tartanak országszerte
Regionális szakmai szakképzési és felnőttképzési tanévkezdő konferenciát tartanak országosan hét helyszínen szeptemberben – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön az MTI-vel. A tájékoztatás szerint eddig Nagykanizsán, Szekszárdon és Budapesten rendezték meg a konferenciát 800 résztvevővel, csütörtökön Miskolcon tartják az eseményt, a hónap második felében pedig Debrecenben, Budapesten és Kecskeméten várják az érdeklődőket. Az NGM közölte, a konferenciákon fontos információkat adnak át a szakképzés és felnőttképzés stratégiai kérdéseiről a tankerületek, intézmények vezetőinek, pályaorientációs szakembereknek, felnőttképzők munkatársainak, pedagógusoknak, általános iskolai igazgatóknak
(Forrás: Magyar Idők)
 
2017.09.13.
Ezeknek elment a maradék eszük! – Tizenéves gimnazistákra szállt rá a kormánypropaganda
A Független Diákparlament felhívásában az is szerepel, hogy menetelnek egy kicsit a CEU-tól, aztán elénekelnek egy Pink Floyd-számot, majd cipős dobozokból felhúznak egy falat az EMMI épülete köré, hiszen a „NER is egy falat húzott a társadalom és a döntéshozók közé”. A kormánypropaganda igyekszik ezt az egészet valami erőszakos megmozdulásnak bemutatni, olyannak, amelyet háttérhatalmak – naná, hogy Soros és nyúlványai – irányítanak, és amely része az általuk vizionált őszi „ellenzéki zavargásoknak”. A Magyar Idők próbálja az infóikat úgy bemutatni, mintha leleplezték volna a diákok belső fórumait, miközben a tüntetésnek van egy könnyen, bárki számára elérhető Facebook-oldala.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2017.09.13.
Mentes menü? Az nincs!
A 37/2014-es EMMI rendelet, vagy ahogy a közbeszédben mindenki hívja: menzarendelet úgy rendelkezik, hogy ha az intézmény főzőkonyháján vagy az intézményt ellátó közétkeztetőnél “nem biztosítottak a diétás ételek előállításához szükséges személyi, tárgyi és műszaki feltételek”, az intézmény ezeket az ételeket más közétkeztetőtől rendelje meg. Ezeket a feltételeket nehezen tudják teljesíteni a magyar iskolák, óvodák.A diétás ételek elkészítésére, tárolására, szállítására ugyanis szigorú szabályok vonatkoznak, amiknek megfelelni sokszor csak komoly befektetést igénylő fejlesztések árán lehet.
(Forrás: abcug.hu)
 
2017.09.13.
„Arra kérem a magyar társadalmat, hogy álljon mellénk”
A mintegy 25 ezres kisvárosban 3-4 ezer magyar él, de a nyolc iskolából csak a Perényiben tanítanak magyarul. A városi gyerekek sokkal könnyebben megtanulnak ukránul, hiszen az utcán ezt hallják, de a falvakban, ahol egy tömbben él a magyarság, a felnövő gyerek csak magyar szót hall. Sok magyar szülőnek okoz álmatlan éjszakát a kérdés, hogy milyen nyelvű iskolába járassa gyermekét. A főiskolához, egyetemhez szükséges vizsgát ugyanis ukránul kell letenni, így hátrányból indul a fiatal, ha magyarul sajátítja el a matematikát vagy a biológiát. Az igazgató és a tanárok sem tudják elképzelni, hogy a felső tagozatban miként lehetne átállni az ukrán nyelvű oktatásra, ha előtte magyarul tanultak a diákok.https://mno.hu/belfold/arra-kerem-a-magyar-tarsadalmat-hogy-alljon-mellenk-2416963
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.13.
Jogsértő gyakorlatok derültek ki a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában
Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a hiányzó feltételek egyaránt sértik az oktatáshoz való jogot, valamint az esélyegyenlőség és a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét. Az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, azt kezdeményezve, hogy tegye meg a problémák megoldásához szükséges intézkedéseket. Felkérte továbbá a Klebelsberg Központ elnökét: oldja meg, hogy valamennyi sajátos nevelési igényű gyermek megkapja a szakértői véleményben rögzített ellátást. Kezdeményezte továbbá, hogy a szakértői bizottságok a szakértői véleményeket minden esetben közvetlenül küldjék meg a kijelölt köznevelési intézményeknek – olvasható a közleményben.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.13.
Palkovics felkerekít, az OECD kigazít
Az OECD jelentése azt is megemlíti, hogy az alap- és középfokú oktatás területén elköltött pénzek több mint fele (61 és 65 százaléka) dolgozói bérekre megy el. Az OECD-országokban átlagosan 78 százalék ez az arány. A dolgozói bérek nálunk még úgy is elmaradnak az átlagtól, hogy az elmúlt években a pedagógusok fizetése az alapoktatásban 22, a középfokú oktatásban 28 százalékkal növekedett. A kormány ugyan gyakran eldicsekszik azzal, hogy a tanárok bére soha nem látott mértékben emelkedett, ám a jelentés szerint még így is elmarad az ipari országok átlagától, sőt a magyar pedagógusfizetések az ötödik legalacsonyabbak. Ehhez képest a tanárok nálunk többet dolgoznak az OECD-átlagnál, összességében 1624 órát egy évben. A tanulmány felhívta a figyelmet az elöregedésre is: a magyarországi tanárok csupán 6 százaléka 30 év alatti, 37 százalékuk pedig 50 évesnél idősebb.
(Forrás: Népszava)
 
2017.09.13.
Kilátástalan életükből menekültek volna az ISIS-hez a magyar fiatalok
Terrorcselekménnyel vádolnak két huszonéves magyar fiatalt, akik azon tanakodtak az interneten, hogyan tudnának csatlakozni az Iszlám Államhoz. Egyikük ezt annyira komolyan vette, hogy 2015-ben tényleg elindult Szíriába, hogy munkát vállaljon az ISIS-nél, de a kalandot egy életre megemlegette. Másikuk pedig a nizzai terrortámadás után úgy gondolta, jó ötlet kommentekben kamionos terrorcselekménnyel fenyegetőzni. Őt maga Vona Gábor jelentette fel.
(Forrás: abcug.hu)
 
2017.09.12.
„Ha ez így megy tovább, lassan kiürül a pedagóguspálya”
Az elmúlt tanévben ötezer pedagógus távozott a pályáról, s csak alig 800 az oktatásban újonnan munkát vállalók száma.  A tapasztalat az, hogy nagyon kevés kolléga akar dolgozni nyugdíj mellett, mert egyszerűen nem éri meg, és mivel az oktatásban hiányzik mindenfajta alkotói szabadság, ezért fásulttá, rezignálttá válnak ezek az emberek. A fiatalabbak pedig vállalkozó szelleműek, ők gyorsan rájönnek, hogy most még érdemes váltani, és mivel képzettek, nyelveket beszélnek, jól bánnak az emberekkel, ezért sok helyen tárt karokkal várják őket, sokkal magasabb fizetésért és jobb munkakörülményekkel, mint amit az iskolában kapnak.
(Forrás: Nők Lapja Café)
 
2017.09.12.
Az Egyenes Beszédben Sulyok Blanka - videó
Az új tanévben is nagy felháborodást keltett a pedagógusok és még inkább a szülők körében a tanulók igen magas óraszáma főleg a középiskolában. Napi 7-8 óra nem csupán azt jelenti, hogy a gyerekek elfáradnak, a tanítás nem elég hatékony, hanem azt is, hogy szinte semmi másra, például sportolásra nem jut idejük. Különösen szívszorító azoknak a diákoknak a helyzete, akik az iskola mellett, anyagi okokból munkavállalásra kényszerülnek. Széles körű társadalmi összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy ki lehessen kényszeríteni e téren (is) a változtatást.
(Forrás: atv.hu)
 
2017.09.12.
Palkovics László: Az oktatásban minden rendben, de még ennél is jobb lesz
Az államtitkár úgy gondolja, hogy „kiváló nyelvtanáraink vannak” és „temérdek jó nyelvtankönyv közül lehet választani”. A jövővel kapcsolatban pedig még optimistább. A Magyar Idők kérdésére, hogy mit vár a jövőtől, azt válaszolta, hogy „csökken a végzettség nélküli iskolaelhagyás, javulnak a PISA-teszt, illetve a kompetenciamérés eredményei, több és versenyképesebb tudással rendelkeznek majd azok, akiket felvesznek az egyetemre.”
(Forrás: 444.hu)
 
2017.09.12.
Brüsszel megnézi, hatott-e a fenyegetés romaügyben
Az iskolai elkülönítés az az ügy, roma gyerekek tömeges és indokolatlan fogyatékossá nyilvánítása mellett, ami miatt – Csehország és Szlovákia után – 2016-ban kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben is. Az eljárás részeként még 2017-ben Magyarországra látogat Vera Jourová, hogy személyesen is informálódjon a romák integrációjában bekövetkezett változásokról – nemcsak a jogalkotás, de a jogalkalmazás területén is.
(Forrás: index)
 
2017.09.11.
Ónody-Molnár Dóra: Az életre nevelnek
Arra ugyan nem készít fel az iskola, hogy egy robotizált, a szakmákat egyre gyorsuló sebességgel átalakító és felszámoló világban milyen tudással lehet majd túlélni, de arra igen, hogy Magyarországon milyen sajátos készségek kellenek a sikerhez, a meggazdagodáshoz és az érvényesüléshez. Ezek közül a legfontosabb a tekintélyelv elfogadása és az autonómia feladása. Egy tanterv, egy tankönyv, egy ideológia, egy központ, egy akarat. A NER nem díjazza a kritikus gondolkodást, a szolidaritást, a sokszínűséget, a szabadság szeretetét, ezért a mai magyar iskola – éppúgy, mint a negyven évvel ezelőtti – mindent el is követ annak érdekében, hogy a gyerekeket lenevelje az efféle vonzalmakról. Az élet ebben az országban úgysem ezekről szól.
(Forrás: 168 óra)
 
2017.09.11.
Palkovics László: Nagy ugrást várok az oktatás minőségében
A pedagógus-életpályamodell egyik tapasztalata az, hogy növekedett a tanári pálya attraktivitása – mondta a lapunknak adott interjúban Palkovics László. Az oktatási államtitkár arról is beszélt, hogy a két fő cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése és a mindenki számára hozzáférhető minőségi oktatás feltételeinek megteremtése. Az előbbit támogatja a nemrég indult Koala program, amelynek részeként 1500 iskola pedagógusainak adnak új módszertani eszköztárat a tanulási hátrányok leküzdésére.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2017.09.10.
Nem kell a tanároknak az állami tankönyv
Visszaesőben van az állami tankönyvek forgalma, valamint drámai mértékben csökkent a kísérleti tankönyvek rendelési darabszáma – derült ki a TANOSZ közleményéből. A közleményben a TANOSZ a közelmúltban a Könyvtárellátótól kapott közérdekű adatkikérésből származó adatokat tett közzé, melyekből megállapítható, hogy 2015 óta folyamatosan csökkent az állami tankönyvek aránya, míg egyre nagyobb számban vannak jelen a magánkiadók könyvei. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy míg 2015-ben 74,4–25,6 volt az arány az állami tankönyvek javára,addig 2017-ben már csak 67,1 százalék volt az állami tankönyvek aránya, míg a magánkiadóké 32,9 százalékra nőtt.
(Forrás: index)
 
2017.09.10.
Zűrzavar – Nem jár mindenkinek ingyenes tankönyv – Egyre átláthatatlanabb a piac tisztázását szolgáló program
Az új rendszer, amelyben a tartósság hívószavát felváltotta az ingyenesség – ami csak látszat, hiszen valójában az iskolák tulajdona a könyvek többsége –, ennek nem várt hatása, hogy az iskolai könyvtárak tankönyvraktárként funkcionálnak, miközben más könyvek vásárlására egy fillért sem kaptak például idén. Az utóbbi időben leginkább ajándékkönyvekkel bővült az iskolai könyvtár, ami ugyan hasznos, de semmiképpen sem tekinthető tudatos fejlesztésnek. Márpedig Simon Krisztina, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke szerint a hátrányos helyzetű területeken az iskolai könyvtár az a fontos eszköz lenne, ami segíthetne az olvasóvá nevelésben.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2017.09.09.
A problémás diákokat kirakják, a középosztálybelieket szüleik maguk veszik ki
Az elmúlt években növekszik a magántanulók száma az országban, míg 2015-ben még 6835 ilyen diákot tartottak nyilván, számuk a 2016/2017-es tanévre 7590-re, bő tíz százalékkal emelkedett – tájékoztatta lapunkat az Oktatási Hivatal.Budapesten van a legtöbb magántanuló (1500), emellett Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye vezeti a listát. Ez pedig párhuzamos tendenciát mutat az oktatási rendszer „két végén”: egyre több középosztálybeli család dönt úgy, hogy a merev és a gyerekek igényeit sokszor figyelmen kívül hagyó iskolákból úgy menekíti ki a gyerekét, hogy otthon vagy tanulói közösségben oldja meg a tanítását. Ugyanakkor az is tény, hogy sok a magántanuló a halmozottan hátrányos helyzetű, vagy sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyerekek között is – őket számos esetben az iskolák „tolják ki” (nemegyszer jogellenesen), mert nem tudnak velük mit kezdeni.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2017.09.09.
Speciális magántanuló vállalkozás, a világsuli – Kaponay Réka, a 16 éves világutazó 39 országban tanult
Kaponay Réka még csak 16 éves, de már a fél világot bejárta az elmúlt hat év alatt. Nem, nem turistaként, és nem is egyedül vágott neki a kalandnak. Réka éppen és folyamatosan az iskolai tanulmányait végzi. Iskolája a nagyvilág, iskolatársai pedig a családjának tagjai: szüleivel és ikertestvérével eddig 6 kontinens 39 országában jártak, hogy közvetlen közelről, egy-egy közösség ideiglenes részeként valóban megtapasztalják és elsajátítsák, a gyakorlatban is kipróbálhassák az emberi kultúra és tudás megannyi vívmányát és rítusát. S miközben a világsuliban (worldschooling) széles körű ismeretekre és kapcsolatokra tesznek szert, ők maguk is megosztják tudásukat a környezetükkel.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2017.09.09.
Lehetetlen helyzetben a kárpátaljai diákok, Ukrajna kizárja magát Európából
Óriási indulatokhoz vezetett és megválaszolatlan kérdéseket eredményezett az ukrán parlament által kedden elfogadott, sokak által felháborítónak nevezett új nyelvtörvény. Ez alapján ugyanis az Ukrajnában élő kisebbségek – így a magyarok – nem az anyanyelvükön, hanem kizárólag ukrán nyelven tanulhatnának a középiskolákban és a felsőoktatás intézményeiben is. A törvénymódosítás jelentős feszültségeket keltett a magyar–ukrán viszonyban.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.09.
Osztálytársuk meggyilkolása után felkavaró házi feladatot kaptak egy ózdi iskola diákjai
A szülők szerint felzaklatta a meggyilkolt 17 éves borsodnádasdi lány osztálytásait Ózdon tanító magyar tanáruk a házi feladattal. A lány holttestét egy vízaknában találták meg, miután egy 20 éves fiatalember szándékosan bedobta őt oda. Néhány nappal a tragédia után a lányt gyászoló osztálytásainak azt a feladatot adták nyelvtanból, hogy ellenőrizzék a vízbefulladás vagy az élet-halál harc kifejezések helyesírását - derítette ki az RTL Híradó egyik riportja. Az ózdi iskola igazgatója nem nyilatkozott a híradónak, de Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint valóban problémás a házi feladat kiadása egy ilyen helyzetben.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.09.
Sírva dolgoztak a diákok az egri Tescóban
VIzsgálja a vállalat, hogy szándékos, szervezett formában történő félelemkeltés zajlik-e az áruházlánc egységeiben, miután a sajtóban megjelent, hogy Egerben az áruházvezető munkára kényszerítette a diákokat, akik emiatt sírva dolgoznak. A Tesco sajtóosztálya viszont azt közölte, hogy nem az áruház vezetője, hanem a sztrájkoló munkatársak helyezték őket nyomás alá. Ezt az érintett diákok maguk mondták el Hevesi Nórának, az áruházlánc kommunikációs vezetőjének, úgy, hogy az áruházvezető nem vett részt a beszélgetésben, nem volt jelen. Hevesi Nóra a vállalat nevében elnézést kért a diákoktól, és megköszönte munkájukat
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.09.
Vekerdy: A kritikai érzéket a magyar iskola szemtelenségnek nevezi
"A kritikai érzéket egyelőre a magyar iskola szemtelenségnek nevezi, és nem tolerálja. Zömmel. Mindig vannak remek tanárok, akik imádják a szemtelen kamaszokat, de ez a törpe kisebbség. A kreatív ember gondolkodása divergens, széttartó; jön a feladat, agyrobbanás, ezer dolog jut eszébe, ami látszólag nem tartozik oda. Amire a ’Ne hadoválj, kisfiam, válaszolj a kérdésre!’-választ kapja, pedig az új, a kreatív, az innovatív megoldás ebből az ezer, látszólag oda nem tartozó dologból jönne ki. A magyar iskola ezt nem tűri.”
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.08.
Lannert Judit: A tehetséggondozási lufi
A tehetséggondozás mindenki számára jól hangzó oktatáspolitikai cél, amit minden kormány szívesen a zászlójára tűz és pénzt is áldoz rá. Sokan a diákolimpiai érmeket látva nemzetközi hírű és színvonalú magyar tehetséggondozási modellről beszélnek. A tények viszont mást mutatnak. A gyakorlatban megvalósuló tehetséggondozás inkább zsákutcának tűnik. Lehet, hogy ezt a kifejezést és a köré felépített álomvilágot ideje a süllyesztőbe tenni?
(Forrás: Kölöknet)
 
2017.09.08.
Mitől jó egy iskola?
Paul Collard, Ken Robinson mellett, a kreativitás egyik legismertebb szakértője. Magyarországon is folyik egy program Pécsett, ahol az általa kifejlesztett módszerrel tanítanak a pedagógusok néhány általános iskolában, méghozzá igen eredményesen. A Creativity, Culture and Education (CCE) ügyvezető igazgatójával az iskolákról, az oktatás és a kreativitás fontosságáról készített néhány hónapja interjút Micha Busch
(Forrás: Kölöknet)
 
2017.09.07.
Csúfosan megbuktak az állami tankönyvek
Míg 2015-ben az állami tankönyvek aránya 74,4 százalék volt, következő évben már csak 72,9, 2017-ben pedig 67,1 százalék. A tények tehát azt mutatják, hogy – az Emmi és a Klik „minden erőfeszítése” ellenére – 2017-re az állami tankönyvek aránya 7,3 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva, miközben a magánkiadóké ugyanennyivel nőtt.Mindez annak ellenére történt, hogy az oktatási kormányzat – sokszor jogszabályellenes intézkedésekkel is – igyekezett ellehetetleníteni a magánkiadók tankönyveinek megrendelését – teszi hozzá a Tanosz közleménye.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.07.
Közleményt adott ki Putyin-ügyben a Debreceni Egyetem
A titkos szavazásokon született tanszéki állásfoglalások kiadói a mai napig nem keresték meg az intézmény vezetését, a tiltakozásukat hivatalos csatornán nem juttatták el a vezetéshez. Ebből arra következtetünk, hogy a sajtón és közösségi portálokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni az intézmény döntéshozóira. Mindez sajnálatos tény, mint ahogy az is, hogy az elmúlt tanévben - a Hallgatói Önkormányzat jelzései alapján - a tőlük függő viszonyban lévő hallgatókat, doktoranduszokat is több alkalommal tiltakozásokra buzdították, akár intézményi kezdeményezések, akár doktorandusz hallgatókat érintő törvényi szabályozás miatt. Az intézmény tiszteletben tartja a magánvéleményeket, de azt elítéli, hogy egyetemi polgárok az érvényben lévő szabályzatokban szereplő határköröket túllépve tesznek nyilatkozatot, hangulatkeltéssel és az intézményi előírásokat semmibe véve akarják lejáratni a Debreceni Egyetemet.
(Forrás: DEHIR)
 
2017.09.07.
Tiltakoznak a kárpátaljai tanárok az új ukrán oktatásügyi törvény ellen
Amit nem sikerült elérniük a szlovákoknak a '90-es évek végén, azzal most megpróbálkoznak az ukránok. A kijevi parlament által kedden elfogadott új ukrán szabályozás ugyanis megfosztja az országban élő nemzeti kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tiltakozik a szabályozás ellen.
(Forrás: Inforádió)
 
2017.09.07.
Salamon Eszter: Épelméjű szülő a lehető legkevesebb pluszterhet pakolja a gyerekre
Pár ezer forinttól sok tízezerig költhetnek a szülők a gyermek különóráira, más kérdés, hogy megéri-e az egyébként is leterhelt fiatalnak további elfoglaltságokat szervezni - tette fel a kérdést az InfoRádiónak az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja. Az elsősök is körülbelül ötven órát töltenek egy héten iskolai feladatokkal, ez Finnországban csupán tizenhat óra. Gimnáziumban ez a terhelés simán 60 óra fölé megy, miközben a szülő 38 órát dolgozik.”
(Forrás: Inforádió)
 
2017.09.07.
A hetedik tankerületi vezető is távozott Dunaújvárosból
Arról, hogy a dunaújvárosi tankerületi központban nem megy minden zökkenőmentesen, már korábban is lehetett hallani egy, a Liga szakszervezetek által szervezett áprilisi oktatási szakmai fórumon. Ekkor egy helyi pedagógus arról panaszkodott: az intézménynek, ahol dolgozik, „nem adnak semmifajta támogatást se versenyekre, se szakmai anyagra, se más egyéb dologra”, és „szenvedniük, tarhálniuk” kell, hogy bármit is tudjanak csinálni. A kritikát végighallgatta a KK szakmai elnökhelyettese, Hajnal Gabriella is; akkor erre azt mondta: „próbálnak rendet rakni” Dunaújvárosban.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.07.
Újra megtelhet gyerekekkel a csobánkai általános iskola
Tavaly szeptemberre bezárták, idén újraindulhat a tanítás a csobánkai Petőfi Sándor Általános Iskolában. A község KDNP-s polgármesterének álma helyett azonban nem egy egyházi fenntartású elitiskola, hanem egy integrált, szemléletváltó, modern pedagógiai módszereken alapuló komplex tanítási-tanulási modellt követő iskola jöhet létre.
(Forrás: Átlátszó Oktatás)
 
2017.09.07.
Újabb döbbenetes adat a magyar oktatásról, évek óta nem javul a helyzet
Az Eurostat azt vizsgálta, hányan vannak a 18-24 évesek között azok, akik nem jutottak el a középiskola végéig, már nem tanulnak, és szakképzésben sem vesznek részt. Az EU hetedik legrosszabb adata a mienk, de még súlyosabb problémát mutat, hogy míg szinte minden más országban csökkenő a tendencia, nálunk romlott a helyzet 2010 óta.
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.07.
Az Oktatási Hivatal szerint már nincs gond a diákigazolványok igénylésével
Azt írták, hogy augusztusban megújult formában indult el az oktatási igazolványok adminisztrációs rendszere. Bár az átálláskor átmenetileg szünetelt a diákigazolvány-igénylés, az ideiglenes igazolások kinyomtatására szolgáló felület folyamatosan elérhető volt az intézmények számára. Az OH időben tájékoztatta a közlekedési társaságokat, hogy több igazolás lesz forgalomban, kedd óta pedig újra zökkenőmentesen folyik a diákigazolványok igénylése - nyomatékosították.
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.07.
Kaotikusan kezdődött a lengyel „jó iskola”
Az iskolaszerkezet átalakítását a jobboldali kormány nyilván azért szorgalmazta, mert szakítani akar az előző szocialista és liberális kormányok minden hagyatékával. Az egyébként sikeres iskolarendszerrel is. Érvényesülnek az államszocialista nosztalgiák, csak míg annak idején szocialista embertípust akartak előállítani, most a Kaczynski-párt automatikus hazafigyárrá tenné az iskolákat.
(Forrás: Népszava)
 
2017.09.07.
"Szó sincs nyilvánosságról" - újra kérdőre vonta a minisztériumot a CKP
„Semmiféle rend, semmiféle szakmai eljárás nem valósul meg, és szó sincs sem szakmai, sem társadalmi nyilvánosságról” - így reagált a Civil Közoktatási Platform arra a minisztériumi közleményre, mely szerint az új Nemzeti alaptanterv előkészítése a szakmai nyilvánosság teljes bevonásával történik.
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.07.
Keményen visszavágott a minisztériumnak a Történelemtanárok Egylete
A Történelemtanárok Egyletével (és számos más, évtizedek óta működő pedagógus szakmai szervezettel) a minisztérium semmilyen módon nem egyeztetett a Nemzeti alaptanterv koncepciójáról - reagált a szervezet arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, az új alaptantervről folyamatos az egyeztetés magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel.
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.05.
Az új Nemzeti Alaptanterv a pedagógus szakma bevonásával, a tervezett ütemben készül
Az EMMI sajnálattal látja, hogy álhírekre építve hangulatkeltésre próbálják meg ismét felhasználni az oktatást. Az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése a törvényben meghatározott rend, szakmai eljárások és egyeztetések szerint történik, a szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával. Jelenleg a NAT koncepciótervezetének kidolgozása zajlik és folyamatosak a szakmai egyeztetések.
(Forrás: kormany.hu)
 
2017.09.05.
Még több pénzt költhetnek hit- és erkölcstanra
Engedélyezte Orbán Viktor miniszterelnök, hogy akár közel 1,7 milliárd forinttal is túl lehessen lépni a hit- és erkölcstan oktatására és tankönyvtámogatására szánt keretet – vette észre a Magyar Nemzet. A döntést a Magyar Közlöny ma esti számában közölték. A 2017-es költségvetésben eddig közel 4,9 milliárdot szántak hit- és erkölcstanra, most ez összeg túllépését engedélyezte a kormány, aminek köszönhetően összesen már akár 6,6 milliárdnyi közforint is fordítható a célra. 
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.05.
Óriási a hiány gyógypedagógusból, a kormány számai szerint is nagy a baj
Még mindig hatalmas szakemberhiány van a pedagógiai szakszolgálatoknál, több megyében feleannyi álláshely sincs betöltve, mint kellene. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a nyáron minden megyében többtucatnyi új álláshelyet hirdettek a gyógypedagógusoknak, de az ősszel kezdődő tanévre alig néhány pozíciót sikerült csak betölteni – ez derül ki a hivatalos szakmai tanévnyitók lapunk által megismert anyagából.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.05.
Ónody Molnár Dóra: Hiába állna elő valaki a legtökéletesebb reformmal, a tanárok fele akkor is hőbörögne
Tanárnak lenni jó. A tanár teremt valamit. Gyerekek között van, s tőlük azonnali a visszajelzés. Az a baj, hogy nincs presztízse a szakmának – mondja Diószegi-Szőcs Máté, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium történelemtanára.
(Forrás: 168 óra)
 
2017.09.04.
Döbbenetes eredmény a magyarok nyelvtudásáról: háromból ketten egy idegen nyelvet sem beszélnek
Idén is megrendezik a Nyelvparádét, szeptember 8. és 10. között a Millenárison hazai és külföldi nyelvtanfolyamokkal, próbanyelvvizsgával, nyelvtanulási segédeszközökkel, bemutatóórákkal, nyelvkönyvekkel és online tanulási lehetőségekkel várják a látogatókat. Van miben fejlődni, a magyaroknak mindössze 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet.
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.04.
Nem a pénz hiányzik? - hanganyasg
Bár a számok nem annyira rosszak, mint sokszor állítják, a magyar oktatás mégis komoly gondokkal küzd. A sajtóban megjelent információk szerint Magyarország a GDP 5,2 százalékát költi az oktatásra. Ez majdnem annyi, mint 2010-ig volt, akkor ez az arány 5,5 százalékot tett ki. Szakértők szerint tehát nem a pénz hiányzik leginkább a magyar oktatásból, hanem a megfelelő stratégia. Az oktatáskutató szerint viszont az adatok nem pontosak. Nahalka István a Lánchíd Rádióban elmondta, hogy szerinte a GDP mindössze 4,5 százalékát költik a közoktatásra. Az oktatáskutatóval Hegedüs Szabolcs beszélgetett.
(Forrás: Lánchíd Rádió)
 
2017.09.04.
A boldogtalan iskolára nem vevő senki
Az esélyegyenlőség ügye pedig azért haladhat csak nehezen előre, mert a rossz társadalmi helyzetűeket még senkinek sem sikerült aktív támogatóként felsorakoztatni egy az ő gyerekeik oktatását javítani akaró elképzelés mögé. Az oktatásra érzékeny középosztály pedig óvatosan figyeli az ilyen javaslatokat, mert azok gyakran az ő rovásukra szeretnék javítani a szegényebbek helyzetét. El kellene hitetni, hogy jobb iskolába járó középosztály itthon maradó tagjai fognak több adót, több őrző-védőt fizetni, ha a szegények közül sokan nem tanulnak meg írni és olvasni. Ez nehéz, de nem lehetetlen – csak valahogy ki kell abból lépni, hogy osztálykonfliktust generálunk az iskola körül.
(Forrás: index)
 
2017.09.04.
A felnőttek okozzák a gyerekek iskolakezdési stresszét
A szülőknek fokozatosan kell felkészíteniük gyermeküket az iskolakezdésre, különben az indokoltnál is nagyobb stresszhelyzet elé állítják - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában K. Németh Margit klinikai szakpszichológus. Az iskolába kerülés természetes dolog, így ha a család elfogadja, hogy ez egy várt életszakasz, és nem fenyegeti vele a gyereket, a szorongások jó része is levehető – tette hozzá a klinikai szakpszichológus. Már olyan szorongásokat teszünk a gyerekre, hogy az iskola nem egy örömmel várt dolog lesz, hanem egy félelmekkel teli, szorongást okozó helyzet, akkor elvesszük ennek a természetességét. Holott az életünkben folyamatosan váltakoznak ezek az életciklusok
(Forrás: Inforádió)
 
2017.09.04.
Levél Maruzsa Zoltánnak: legyen alternatív NAT-koncepció, legyen vita!
Több, mint egy éve, hogy az oktatásirányítás belátta, a tartalomszabályozás 2011-től érvényes rendszere (is) elhibázott, minőségellenes, változtatni kell rajta. Sajnos már a kezdetek sem biztattak sok jóval: a munkálatokkal megbízott, szigorúan szelektált tagokból álló munkacsoportnak sem tagjai, sem tevékenysége nem volt megismerhető, nyilvános. A CKP számos alkalommal jelezte igényét és szándékát, hogy az oktatási rendszer egyik meghatározó területén esedékes munkálatokban tagjai, a terület legnívósabb szakértői részt vegyenek. Sokszori próbálkozásra sem sikerült sem a platformnak, sem a hozzá csatlakozott szakmai szervezeteknek bármilyen szakmai kapcsolatba kerülni a NAT kidolgozásáért felelős Csépe Valéria asszonnyal: alternatív koncepciónk, vitaanyagaink, vitára történő felhívásunk, 20 szakmai szervezetünk levele visszhangtalan maradt.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
 
2017.09.04.
Leckét kapott a tanároktól a helyettes államtitkár, "ez a helyes oktatáspolitika"
Levélben kéri Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt a Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy a Csépe Valéria által vezetett szakmai csoport mellett bízzon meg egy másik szakmai csoportot is az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával. Leírták a helyettes államtitkárnak, szerintük hogyan kellene megalkotni az alaptantervet
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.04.
Milliárdokért, titokban készül az új alaptanterv
Az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, ám a milliárdokat kóstáló projekt szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik, a jelentősebb oktatási és pedagógus szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem. Annyit tudni, hogy a munka Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, száz szakember bevonásával indult meg. Egy áprilisi kormányhatározat előírta a széleskörű társadalmi egyeztetést is, ám ez a mai napig nem történt meg. Bár a köznevelési törvény előírja, a koncepció kidolgozásának megkezdése előtt a 2012-ben elfogadott NAT hatékonyságáról sem készült elemzés.
(Forrás: Népszava)
 
2017.09.04.
Az érettségiről is száműzné a gender-elméletet a kormány
A követelménylista „Jelenismeret - Társadalmi világrend az ezredforduló után” fejezetében, a Kultúra és globalizáció témakörön belül szerepel jelenleg a „gender-elmélet és annak kritikája” téma - ezt törölné a rendelettervezet. A kormány.hu-n közzétett tervezet alapján úgy tűnik, ha azt elfogadják, már a 2017-es őszi érettségi időszakban vizsgázóknak sem kell felkészülniük ebből a témából.
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.04.
"Nálam mindenki valamiben a legjobb, és nem baj, ha nem a tanulásban"
Ott vannak a gyerekek, akiket imádok, ott van mögöttem a vezetőség, ezen felül meg „always look on the bright side of life!” – árulja el ars poeticáját Bodzsár Istvánné Zsuzsa tanítónő, aki három éve számos lapba bekerült, amikor pedagógusnap alkalmából osztálya a fogaskerekű hídjára kifeszített molinóval köszönte meg a munkáját. A Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola tanítóját kérdeztük tanításról, módszerekről, a mai gyerekekről és a pálya nehézségeiről.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.03.
Juhász Ágnes: Parragh lukra vetődött – avagy aki át akarja alakítani a közoktatást, legyen tisztában az iskolai végzettség szintjeivel
A szakképzési tanévnyitón Parragh László beszédében adatokkal kívánta szemléltetni, mennyire jó irány a diákok középiskolákból szakiskolákba (bocsánat, az „újbeszéd” szerint szakközépiskolába) terelése: „A közmunkásoknak közel a fele (…) rendelkezik felsőfokú, vagy pedig rendelkezik középfokú végzettséggel. Ennél szemléletesebben, azt gondolom, nem lehet bemutatni annak az oktatáspolitikának a kudarcát, amit korábban Magyarország folytatott.” Széky János, az ÉS rovatvezetője kiváló cikkben mutat rá Parragh állításainak csúsztatásaira. Csakhogy itt nem csak csúsztatásról van szó – az egész gondolatmenet egy tévedésen alapul.
(Forrás: Tanítanék)
 
2017.09.03.
Fóti Péter: A tanulásról a szabad iskolákban
A szabad, demokratikus iskolákat az különbözteti meg a tradicionális iskoláktól, hogy azokban egy közös tanár–diák önkormányzat működik. De vajon mi a különbség magában a tanításban, tanulásban? Kétségtelen, hogy a tradicionális iskolákban a gyerekeknek szinte mindent be kell biflázniuk, míg – gondolhatnánk – a szabad iskolában nem kell semmit tanulniuk. Erre azért nyílik mód, mert a sok játékon keresztül számos dolgot elsajátítanak, és az iskolai önkormányzatban is tanulnak egymásról, arról, hogyan lehet kijönni egymással, arról, hogyan lehet konfliktusokat megoldani.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2017.09.03.
Kész őrület: gyerekekkel újítatnák fel az iskolákat
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tartott beszédet Szolnokon az országos szakképzési tanévnyitón, ahol kifejtette, a kormány legújabb tervét. Felújítást ígért, melyet hihetetlen módon kivitelezne!A miniszter álláspontja szerint, az iskolák jelenlegi állapota nem megfelelő és felújításra szorulnak. Szerinte ez nem pénz kérdése, így diákoknak tartanának gyorstalpaló kőműves képzést és velük végeztetnék el a munkát. Tehát a kormány úgy akarja felújítani a romos iskolákat, kollégiumokat, hogy még spórol is mellette. A munkások helyett, akiket fizetni kéne, inkább gyerekekkel végeztetik el a felújítást.
(Forrás: Ellenszél)
 
2017.09.03.
Finy Petra: Hogy érezné magát Maria Montessori, ha ma lenne tanító egy magyar általános iskolában?
1870. augusztus 31-én, vagyis 147 éve született Maria Montessori pszichológus, filozófus, pedagógus, aki a negyedik diplomás nő volt az olaszok között. Montessori elvei nem sokat fakultak ez elmúlt másfél évszázadban, pedig nagyot fordult azóta a világ. A gyereknevelési reformer, aki először vezette be, hogy az óvodákban alacsony székek, asztalok legyenek, és a gyerekek maguk vehessék le a játékokat a polcról, gondolatait tekintve olyan friss, mintha ma élő, újító szellemű tanár vagy óvónő lenne. Lássuk, miben segíthetnek elvei a mai szülőknek, tanároknak, oktatásügyi dolgozóknak? Vajon mit tenne ő, ha ma kellene tanítania egy átlagos iskolában?
(Forrás: wmn.hu)
 
2017.09.03.
Az anyák többet vesződnek az iskolakezdéssel, mint az apák
Inkább az anyák szerzik be a tanszereket, ők tanulnak otthon a gyerekkel, és a szülői értekezletekre is nekik kell rohangálniuk. Az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint a magyar családok többségében az apák kevesebb részt vállalnak az iskola körüli feladatokban. A családok nagy részének anyagilag is fejtörést okoz az iskolakezdés, sokan előre spórolnak, egy részük pedig még hitelt is felvesz. 
(Forrás: abcug.hu)
 
2017.09.03.
Függőséget okoznak, mégsem tiltják a gyerekeknek
A világon eddig sehol nem dolgoztak ki állami szinten megoldást arra, hogy a fiatalok bizonyos életkor alatt ne, vagy csak korlátozottan férhessenek hozzá internetes játékokhoz, holott pszichológusok szerint is bizonyított függőség okozó hatásuk - mondta az InfoRádiónak az IT-Café volt főszerkesztője. Szűcs Péter hozzátette: önkorlátozást eddig csak egy kínai játékgyártó alkalmazott.
(Forrás: Inforádió)
 
2017.09.03.
Az okostelefon nem teszi boldogabbá a fiatalokat, sőt
Egy egész generációt tönkretesznek az okostelefonok? – ezzel a provokatív, de a kérdőjellel rögtön tompított címmel jegyzett hosszas értekezést a legfiatalabb generációról Jean M. Twenge ifjúságkutató az Atlanticben. A generációs különbségeket negyed százada elemző pszichológus szerint az 1995 és 2012 között született nemzedéket, a Z generációt a statisztikákban felbukkanó jelentős különbségek miatt a szokásosnál is élesebben lehet leválasztani az Y generációról: ő a saját terminológiája szerint egyébként az iPhone-ra utalva iGenként hivatkozik rá. 
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.03.
A negyedik tanév is konténerben indul
2014-ben kerültek az első konténerek a budakalászi iskolába, és azóta csak szaporodnak. Ezúttal az ebédlő költözik konténerbe, de nem érkezik meg a doboz tanévkezdésre. Így a diákok két hétig biztosan hideg kaját kapnak ebédre. A 115 millió forintos projekt a tanuszodák, tantermek, tornatermek program keretében valósul meg, bár ez országosan is lassabban halad a tervezettnél, ha egyáltalán halad. A megrendelő a program lebonyolításáért felelős Nemzeti Sportközpont (NSK) és az önkormányzat mint az ingatlan tulajdonosa. Az iskolák így kimaradnak magából a pályázásból és a pénz kezeléséből.
(Forrás: index)
 
2017.09.03.
Már a Vaterán és a Jófogáson is tanárokra vadásznak az iskolák, akkora a pedagógushiány
Az eduline által megkérdezett pedagógusok is komoly tanárhiányról számoltak be, egyikük elmondása szerint már „senki nem lepődik meg, amikor tanév végén négy-öt kolléga felmond”, sokuk helyére a tanév első napjáig nem sikerült pedagógust találni. "Az egy-két éve tanítók közül sokan felállnak. Pályakezdőként bruttó 180-190 ezer forintot keresnek, ráébrednek, hogy ennyiből nem tudnak megélni, lakásvásárlásról pedig álmodni sem lehet, úgyhogy inkább elmennek asszisztensnek, ügyintézőnek egy multihoz nettó 180-190 ezerért" - magyarázta.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.03.
Botrányos részek a nyolcadikos történelemkönyvben - videó
Maradt a nyolcadikos történelemkönyv? Az ATV Start vendége Miklósi László, Történelemtanárok Egylete. A bal- jobboldalról szóló részt, amit az ombudsman is kifogásolt, törölték. Az Angela Merkelt, Orbánt és a menekültkérdést érintő részt szerkesztették, de maradt benne kifogásolható rész.
(Forrás: atv.hu)
 
2017.09.02.
Gyurkó Szilvia: Kimehet a gyerek óráról pisilni? – Gyerekjogok az iskolában
„A jogaival nagyon tisztában van a büdös kölke, bezzeg a kötelesség az smafu!" – rögtön előlegezzük meg magunknak ezt a reakciót, mert ez a leggyakoribb, ha a gyerekjogokról kezdünk el beszélni. Főleg az iskolai érvényesülésről. Pedig a helyzet – és a kutatások eredménye – épp az ellenkezőjét mutatja. A gyerekek az alapvető jogaikkal sincsenek tisztában. És a közhiedelemmel ellentétben a jogok nem azt jelentik, hogy bármit megtehetsz. Sőt, csak olyan gyerekből lesz tudatos, felelős és mások jogait tiszteletben tartó felnőtt, aki ismeri a saját jogait. Szóval akkor kimehet pisilni az óráról a gyerek, ha kell neki
(Forrás: wmn.hu)
 
2017.09.01.
Széky János: Egy közmunkásról
Kezdődik a tanév, tegnap külön szakképzési tanévnyitót tartottak, ahol is a szónokok a reformokat méltatták (a közismereti tárgyak eltüntetése a szakképző intézmények tananyagából, ugyanez a szakközépiskolákból csak annyira, hogy a mostani szégyenletesen kevés fiatalnál is kevesebben jussanak tovább a felsőoktatásba stb.). Ez alkalommal megszólalt Parragh László is, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki mostanság valamiért a legfőbb ötletadó az oktatásban, és a következőt mondta:A közmunkásoknak közel a fele (...) rendelkezik felsőfokú, vagy pedig rendelkezik középfokú végzettséggel. Ennél szemléletesebben, azt gondolom, nem lehet bemutatni annak az oktatáspolitikának a kudarcát, amit korábban Magyarország folytatott.
(Forrás: Parameter sk)
 
2017.09.01.
Maruzsa Zoltán: Több újdonság is van az idei tanévben
"A szakemberhiány számos kormányzati intézkedést ösztönzött, hiszen ezért alakítottuk át a tanárképzés rendszerét, ezért indítottunk két új gyógypedagógus-képző helyet Debrecenben és Nyíregyházán, hogy legyen elég gyógypedagógus az ország keleti felében is, ezért támogatjuk évről évre Klebelsberg-ösztöndíjjal a természettudományos szakokat választó hallgatókat a felsőoktatásban. A köznevelési intézmények rendelkeznek a feladatellátáshoz szükséges pedagógus-erőforrással, de az igazgatók szoktak arra panaszkodni, hogy válogatni nem nagyon tudnak, hogy a jelentkező mondjuk matematikatanárok közül a legjobbat vehessék fel"
(Forrás: Inforádió)
 
2017.09.01.
Új kötelező tantárgyat vezethetnek be
Önálló kötelező tantárgyként is megjelenhetne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolákban – javasolja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most közzétett stratégiatervezete. Feléleszthetik az iskolai takarékbélyeget új formában, sőt a diákoknak és fiataloknak egy új megtakarítási konstrukciót is bevezethetnek állami kamattámogatással.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.01.
Van olyan elsős osztály, amelynek még mindig nincs tanítója
 A PDSZ elnöke több olyan fővárosi iskoláról tud, ahol egy nappal a tanévkezdés előtt még sok pedagógus hiányzott. Van elsős osztály, amelyiknek még nincs tanítója, nem tudtak kit bemutatni a szülőknek és a gyerekeknek.„A rendkívül megnövekedett munkaterhelés – amiről nagyon sokszor beszéltünk már – rendkívüli módon elősegíti a pedagógusok kiégését. Az a fizetésemelés, amiről éveken át áradoztak, hogy milyen nagy volt, távolról sem elegendő arra, hogy a fiatalabb, vállalkozó szellemű kollégákat, akiknek esetleg olyan konvertálható tudásuk van, amit máshol tudnak lényegesen magasabb pénzért érvényesíteni, megtartsa.”
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2017.09.01.
Itt vannak az adatok: ennyi iskolát tart fenn a katolikus egyház
Csaknem hatszáz oktatási intézményt tart fenn a katolikus egyház Magyarországon - mondta Gyetván Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóság vezetője az M1 aktuális csatornán szombaton. Gyetván Gábor elmondta: kezelnek több mint 300 éves intézményeket, de olyanokat is, amelyek fenntartását alig néhány napja vették át. Hozzátette: minden egyházmegye és szerzetesrend tart fenn oktatási intézményt.  Míg 1990-ben csupán 3000-4000 fiatal járhatott felekezeti iskolába, addig ma 210 ezer diák tanul egyházi fenntartású oktatási intézményben, közülük 110 ezren katolikusban - hangzott el a műsorban.
(Forrás: Eduline)
 
2017.09.01.
A zűrzavar csak fokozódik: Nahalka István elemzése a NAT-koncepcióról
A NAT munkálatok érdemi szakmai egyeztetés nélkül folynak. Hivatalos honlapokon nem érhetők el az elkészült anyagok, de a Pedagógusok Szakszervezete követelésére megkapta a megjelölése szerint  társadalmi egyeztetésre szánt dokumentumot. A most nyilvánosságra került dokumentum NAT koncepciót tartalmazó fejezete szóról szóra megegyezik a márciusban „társadalmi vitára bocsátott”, de csak a CKP által nyilvánosságra hozott anyaggal. Emellett egy hosszabb fejezetben szól a NAT-tal összefüggően felmerülő más, a köznevelés rendszerében fontos változtatásokról is. Nahalka István 42 oldalas elemzésben részletesen elemzi a teljes dokumentumot.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
 
2017.09.01.
Radó Péter: Tanévnyitó ünnepély
Az Igazgató Úr most értékekről beszél. Az eddigi világrend roskadozik, új veszélyek leselkednek ránk. Tudja, nem kerülhet a helyi újság címlapjára azzal, hogy migránsáradatról, háttérhatalmakról és hasonlókról beszéljen. Tudja, hogy erre nincs is szükség, finom utalásokkal elég jeleznie, hogy ismeri és tiszteli az elvárásokat. Azt mondja: az iskola szerepe most fontosabb, mint bármikor korábban. Fel kell készítenie a leendő felnőtteket az erkölcsös életre, a haza szeretetére, és ha ne adj' isten a szükség úgy hozná, a haza védelmére.
(Forrás: hvg.hu)
 
2017.09.01.
Máris berántották a kampányba az iskolaigazgatókat
A hatvani tankerületi vezető arra utasította az iskolaigazgatókat, hogy a tanévnyitón a helyi fideszes képviselőnek, államtitkárnak adjanak szót, az egykori fideszes polgármestert viszont ne engedjék felszólalni. Már meg is volt egy olyan tanévnyitó, ahová a polgármester hiába ment el, nem kapott szót.
(Forrás: index)
 
Sajtófigyelő
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep