2017.12.29.
Sikeres az iskolagyümölcs-program
Az alma a legnépszerűbb, de a körtét és a szűrt leveket is szívesen fogyasztják a kisdiákok. Több mint félmillió gyermek kap rendszeresen gyümölcsöt az iskolában, a kezdeményezés 2010-es elindulása óta kétszeresére nőtt a programban részt vevő diákok száma. Bár az intézkedésre fordítható európai uniós támogatás összege az idei tanévben csökkent, a kormány a nemzeti költségvetésből finanszírozza tovább az egészséges életmódra nevelő projektet.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.12.29.
Educatio szakkiállítás januárban
Több mint száz oktatási intézmény mutatkozik be a 18. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon január 18. és 20. között a Hungexpon. A rendezvényen az intézmények bemutatkozása mellett a diákok információhoz juthatnak a különböző ösztöndíjakról, az egyes szakmákról, a duális képzésekről, nyelviskolákról, kollégiumokról, megismerhetik az átképzési lehetőségeket és karrierépítési tanácsokat is kaphatnak – közölték a szervezők az MTI-vel.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.12.29.
Paradigmaváltásra lehet szükség az oktatásban
A fizika, a matematika, a kémia igazi mumus a diákok egy része számára. Arról, hogy ezt a mumust hogyan lehet elijeszteni, illetve a természettudományok tanítási módszereiről beszélt az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Jenei Péter, az MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport vezetője, egyetemi adjunktus.
(Forrás: Inforádió)
2017.12.29.
Kiemelt ügy a honvédelmi nevelés, 17,5 milliárdot kaptak a kiválasztottak
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány a Honvédelmi Sportközpontok megépítéséhez szükséges hatósági ügyeket – derült ki a Magyar Közlönyből. Korábban arról volt szó, hogy a program első ütemében 40 helyszínen, a megyei és járási székhelyeken alakítják ki az elsősorban dzsúdózásra, vívásra, karatéra és sportlövészetre alkalmas tereket 17,5 milliárd forintos büdzséből, a most megjelent kormányrendelet viszont egyelőre „csak” 16 helyszínt sorolt fel. A megyeszékhelyek közül Kecskeméten, Pécsen, Szekszárdon, Székesfehérváron és Zalaegerszegen lesz honvédelmi sportközpont, de például Hódmezővásárhely, Kisvárda, Sárospatak, a 13 ezer lakosú Újfehértó és a 11 ezer fős Szigetvár is a kiválasztottak között szerepel.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.29.
Ismét több a sajátos nevelési igényű gyermek
Az SNI-diákok számának fokozatos növekedése idén ősszel sem állt meg: közel 1700-zal több gyermekről állapították meg, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017–2018-as tanévre vonatkozó adatai szerint összesen már több mint 87 400 SNI-gyermek járt az óvodától kezdve a gimnáziumon át valamilyen típusú köznevelési intézménybe, míg tavaly ez a szám még csak 85 700 volt, míg azt megelőzően 83 600. Például a nappali oktatásban részesülő általános iskolások száma az idei tanévre kilencezerrel csökkent, összesen 732 500 volt, ám ahelyett, hogy ezzel párhuzamosan csökkent volna az SNI-diákok száma is, éppen hogy közel ötszázzal megnőtt
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.29.
Felsőoktatási vonzáskörzetek - Hol tanulnak a hallgatók?
A magyar felsőoktatási rendszer szinte folyamatosan változásban van a rendszerváltozás óta. A 2005/06-os tanévig erőteljesen nőtt a hallgatók száma, azóta pedig csökkenő, illetve stagnáló hallgatói létszámokat látunk. Közben nem csak a képzés szerkezete, hanem a rendszer intézményi struktúrája is jelentősen változott, változik. Az utóbbi évek felsőoktatási politikájának egyik kulcskérdése, hogy egyes képzéseket mely intézmények, mely településeken indíthatnak, ezeken hány hallgató tanulmányait támogatják. A változó körülmények között fontos, hogy a lehető legtisztábban lássuk, hogy milyenek a diákok továbbtanulási jellemzői, és melyek azok a szempontok, amelyek meghatározzák ezeket. A felsőoktatási továbbtanulással kapcsolatban két alapvető kérdést lehet feltenni a jelentkező szempontjából. Részt vesz-e valaki egyáltalán a felsőoktatásban, és ha igen, akkor hová jelentkezik?
(Forrás: Index)
2017.12.28.
Nem akarják látni a szegregációt
Leszavazta az Országgyűlés Fidesz-KDNP-s többségű Kulturális Bizottsága Ikotity István és Szél Bernadett LMP-s képviselők indítványát, amelyben egy, a magyarországi iskolai szegregációt feltérképező vizsgálat megindítására tettek javaslatot. A képviselők azt szerették volna elérni, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt, 2019. január 1-ig végezze el a hazai iskolarendszerben érvényesülő szegregáció társadalomtudományi felmérését, valamint az eredményekből kiindulva dolgozza ki, és széles körű társadalmi egyeztetés után fogadja el az iskolai szegregáció visszaszorítását célzó aktualizált cselekvési programot.
(Forrás: Népszava)
2017.12.28.
Garázsból intézetbe? – Az állami gondozott gyerekek harmadát anyagi okból emelik ki a családból
Árvácskák kora jöhet.Anyagi okok miatt egy gyereket sem vehetnének el a szüleitől, a kiemelések harmada mégis ezért történik – derül ki egy most nyilvánosságra hozott ombudsmani jelentésből Nem csak emberségesebb, de gazdaságosabb is lenne a családok talpraállítása ahelyett, hogy szétszakítják őket, az anyagi okok miatt elvett gyerekek szinte sosem térhetnek vissza a szüleikhez, de megismétlik a sorsukat
A Rácz család története megmutatja, hogy milyen kevés segítséget kap egy otthontalan család az együttmaradáshoz
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
2017.12.28.
Boda András: Felsődobszai garasok
Saját pénze, árfolyama és vására is van a majd 20 százalékos munkanélküliséggel küzdő Borsod megyei Felsődobsza általános iskolájának. Garas jár a diákoknak a pluszmunkáért, a pénzből pedig az iskolának küldött adományokból rendezett piacon vásárolhatnak a gyerekek. Ezzel a különleges programmal próbálják motiválni, célok kitűzésére késztetni, a pénzügyi ismeretek alapjaira megtanítani és persze sikerélményhez juttatni a hátrányos helyzetű diákokat, akik közül sokan még soha életükben nem kaptak zsebpénzt.
(Forrás: Népszava)
2017.12.28.
Visszajárnak a növendékek a problémáikkal
Van olyan tanterem, ahol egy gyerekkel egy tanár tanul, ilyenkor egyéni anyanyelvi nevelés-oktatás folyik, vagyis a kommunikációs nehézségekkel küzdő gyerekek esetében például a hangok kialakítása – mondta lapunknak Farkas Andrea. A Hallássérültek Tanintézetének igazgatója végigvezetett az igényeiknek megfelelően tervezett és megépített épület minden zegzugán. Vannak olyan hallássérült diákjaik, akik óvodáskoruktól kezdve az intézményben vannak. Nekik ez az épület az otthonuk.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.12.28.
Komoly baj van az ételallergiás gyerekek közétkeztetésével
Hogy a diétás ételek beszerzése mennyire nehéz ügy ma Magyarországon, azt jól bizonyítja egy közelmúltban történt eset, amikor is az egyik nyugat-magyarországi város önkormányzata megtagadta egy lisztérzékeny gyerek étkeztetését, mert túl sokba került volna. A polgármester arra hivatkozott, hogy gluténmentes étkezést csak ennek az egy gyermeknek kellene biztosítani, ez pedig irreális költséget ró az önkormányzatra. A legközelebbi diétás ételek készítését is vállaló konyha 44 kilométerre volt tőlük, és a legolcsóbb ajánlatnál is majdnem tízezer forintba került volna a napi adag étel. Székely László ombudsman szerint ez nem kifogás, a polgármester ugyanakkor jelezte, hogy rendszerszintű problémákat lát a speciális közétkeztetés finanszírozásának terén. A biztos ezért felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálja meg a helyzetet.
(Forrás: 24.hu)
2017.12.28.
Élő pajzsként használt kiskorúak, kényszerrel besorozott gyerekkatonák
Az UNICEF anyaga hosszasan sorolja a felháborítóbbnál felháborítóbb jogsértéseket. Mint írják, a nemi erőszak, a kényszerházasság, a gyerekek elrablása és rabszolgasorba taszítása már-már hétköznapi eljárásnak számítanak olyan országokban, mint Irak, Szíria, Jemen vagy éppen Nigéria, Dél-Szudán és Mianmar. Csak Afganisztánban az idei év első kilenc hónapjában 700 gyereket gyilkoltak meg – itt nem csak a tálibok és a kormányerők irtják egymást és a közéjük kerülő lakosságot, de az Iszlám Állam is tartja az állásait.
Különösen rossz a helyzet Afrikában. Még ha a jelenség nem is új, a kegyetlenkedések lassan újabb szintre lépnek.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.28.
A magyarok közel fele iskolázottsághoz kötné a választójogot
A magyarok 43 százaléka egyetért azzal, hogy alapfokú iskolai végzettséghez kellene kötni a választójogot – derül ki az IDEA Intézet kutatásából, amelyet a 24.hu-val együttműködésben végzett. A kutatás szerint 26 százalék teljesen, 17 százalék részben ért egyet azzal az ötlettel, amelyet Dúró Dóra jobbikos képviselő még augusztusban ismertett, mondván műveltségi cenzust kellene bevezetni.
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.28.
Novák Katalin szerint vannak a jó szándékú meleg emberek, meg azok, akik folyton provokálnak
Februárban váltott ki heves vitákat, hogy az ELTE elindítja a Társadalmi nemek tanulmánya mesterképzést, a KDNP ifjúsági tagozata nyílt levélben tiltakozott. Kövér-Van Til Ágnes, a mesterszak igazgatója a hvg.hu-nak akkor elmagyarázta, miért nem egyenlő a genderkérdés azzal, milyen felirat van a vécén. Az ő szakjuk fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozik:"például a családon belüli egyenlőtlen munkamegosztással, a gyermeküket egyedül nevelő nők szegénységi kockázataival, a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekkel, a szülés utáni munkaerőpiaci lehetőségekkel és ezek gazdasági környezetével, tehát olyan strukturális problémákat elemez, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségekhez vezetnek".
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.27.
Interjú Törley Katalinnal (hanganyag)
A Tanítanék Mozgalom 2017-ben sem maradt tétlen, még ha tevékenysége nem is volt annyira szem előtt, mint a tüntetések szervezése idején. A Törley Katalinnal készült interjúból kiderül, hogy milyen ügyeket karoltunk fel 2017-ben, és az is, hogy 2018-ban, a választás évében mit tehetünk gyermekeink jövőjéért.
(Forrás: Klubrádió)
2017.12.27.
Ilyen kasztrendszer Indiában sincs, de nagy baj lesz abból, ha politikai játékszernek tekintik a cigányságot (Ónody-Molnár Dóra interjúja)
Orsós János, a sajókazai Ámbédkár gimnázium alapítója szerint ami ma a cigánysággal történik, tömegek elleni merénylet. A tavalyi és az idei tanévben meghirdették az Út az érettségihez nevű alprogramot, de ezzel egyidejűleg folyamatosan működik az Út a szakmához program is. Ha egy szegény gyerek 16 éves kora után a gimnáziumot választja, akkor jár neki a 12 800 forintos családi pótlék, és ha megnyeri ehhez az Útravalót, akkor a tanulmányi átlagától függően további 8–15 ezer forintot kap. Ha az Út a szakmához programot választja, akkor a családi pótlék mellett elérhető ugyanez az ösztöndíj, plusz az iskolák által fizetett gyakorlati ösztöndíj, ami akár 40 ezer forint is lehet. Vagyis: az állam pénzzel ösztönzi, hogy szakiskolában tanuljon a szegény gyerek, ne gimnáziumban.
(Forrás: 168 óra)
2017.12.27.
Cozmo a gyerekünk! Robotjátékok – Érzelmi kötődést alakíthatnak ki
A személyiséggel rendelkező robotok, a gyártó cégek szerint, még inkább megkönnyítik az informatikai, matematikai és természettudományos ismeretek befogadását, azáltal, hogy a gyerekek úgy érzik, mintha egy barátjuktól tanulnának. Vagy ahogy Dan Jolinnak, a Guardian újságírójának hétéves gyereke megfogalmazta: „Cozmo nem a háziállatunk. Nem a robotunk. Hanem a gyerekünk!” Pszichológusok szerint azonban a hasonló kötődés veszélyes lehet. Alan Winfield, a bristoli robotlaboratórium professzora szerint a robotika egyik alapetikai szabálya az, hogy a robotok nem téveszthetik meg az embert. Mindenki számára világosnak kell lennie, hogy a robot nem emberi lény, csupán egy különféle feladatokra programozható tárgy.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.12.27.
Rétvári Bence: egyre több a diplomás
Jelentősen emelkedett a diplomázók száma az országban, több mint kétezerrel többen szereztek diplomát 2016-ban, mint 2010-ben. Míg 7 évvel ezelőtt kevesebb, mint 66 ezren végeztek valamilyen felsőfokú képzésen, addig ez a szám a legutóbbi tanévben a legfrissebb adatok szerint meghaladta a 68 100-at – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.12.27.
Gilvánfa hívja Budapestet!
Megugrott a dél-baranyai Gilvánfa, Alsószentmárton, Magyarmecske és Budapest között indított online videóhívások száma január óta. Ekkor indult el az E-Tanoda program, melynek lényege, hogy fővárosi középiskolás fiatalok segítenek a leszakadó térségben élő hátrányos helyzetű diákoknak, Skype-korrepetálásokat tartanak nekik. A heti egyszeri tanulási alkalmak rövid távú jótékony hatása megkérdőjelezhetetlen, de hosszú távon derül ki igazán, mit jelent a helyi gyerekeknek a rendszeres kapcsolat egy teljesen más környezetben élő kortársukkal.
(Forrás: abcug.hu)
2017.12.27.
Súlyosan csökken a magyar egyetemisták száma
Nappali képzésben 202 280-an vesznek részt a 2017/18-as tanévben, ami 3300 fős csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesés itt is folyamatos, 2007 és 2010 között például minden évben 240 ezer felett volt a nappali képzésre járó hallgatók száma, ezt követően azonban erőteljes zuhanás vette kezdetét. A mostani adat a 2002/03-as tanév óta a legalacsonyabb.
(Forrás: Inforádió)
2017.12.27.
Az egyik iskolában minden gyerek barna, a másikban pedig egyik sem az
Öt közhasznú feladata van az Igazgyöngynek, ebből egyre, a művészetoktatásra mint alapítványi iskola kapunk támogatást. A másik négy területet mind civil támogatásokból működtetjük. Sajnálatos módon már két éve nem érünk el az államon keresztülfolyó uniós forrást. Tavaly a tanodapályázatunkat olyan indokokkal utasították el, amelyekből kiderült, hogy tulajdonképpen el sem olvasták. Vicces volt, hogy akkor csúsztunk át a külföldről támogatott civil szervezetek kategóriájába (a civiltörvény értelmében kötelező külföldről támogatott szervezetnek neveznie magát annak a civil szervezetnek, amelyik egy évben 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kap külföldről – a szerk.), amikor nyertünk kétmillió forintot a First Book nemzetközi nonprofit szervezettől, és ezer gyereket juttattunk első könyvhöz.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.27.
Új sportág hódít a magyar iskolákban, óriási versenyelőnye van
Mintegy hatvan általános iskolában és tíz-tizenöt középiskolában frizbiznek már itthon napi szinten testnevelésórán a gyerekek. Óriási versenyelőnye a sportágnak, hogy nem igényel komoly anyagi befektetést, hiszen egy nadrágon és mezen kívül csak stoplis cipőt kell beszerezni, illetve egy korongot, amit a szövetségtől jutányos áron, háromezer forintért meg lehet vásárolni – ecsetelte lapunknak a sportágban rejlő potenciált Erdősi Zoltán, a hazai szövetség (MRKSZ) elnöke.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.27.
Ukrán oktatási törvény: júliusig emelheti a tétet a magyar kormány
A decemberre tervezett NATO–Ukrajna védelmi miniszteri találkozó után további hasonló csúcstalálkozókat vétózhat meg jövőre a magyar kormány, ha Kijevben nem módosítják az oktatásban használt kisebbségi nyelvekről szóló törvényt (vagy ahogy a magyarban kissé tévesen elterjedt: a nyelvtörvényt) – mondta a Magyar Nemzetnek egy kormányzati illetékes. Mint ismeretes, a magyar kormány azután jelentette be, hogy „blokkolja Ukrajna európai integrációs törekvéseit”, hogy az ukrán parlament, a rada olyan jogszabályt fogadott el, amelyik kimondja: az általános iskola ötödik osztályától kezdve bizonyos tárgyakat a nemzetiségi kisebbségek oktatási intézményeiben is ukránul kell tanítani.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.27.
Még mindig hiszünk a gyerek verésében
Ha a közbeszédből vagy a kommentekből indulunk ki, úgy tűnhet, hogy Magyarország a hétköznapi pofonok országa. A jelenség azonban számokban is mérhető, és az UNICEF legfrissebb eredményei elég elkeserítő képet festenek: túl sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy gyereket még indokolt esetben sem lehet elfenekelni vagy megpofozni.
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.27.
„Az ezredforduló iskolája”– Karlowits-Juhász Orchidea írása Kuti István újító törekvéseiről
„Ha azt akarjuk, hogy a gyerekek ne csak megtanulják, hanem tudják, értsék is az anyagot, akkor mindenekelőtt dolgoztatnunk kell őket. Olyan feltételeket kell biztosítani számukra, hogy saját gyakorlati munkájukból, saját tapasztalatukból jussanak el következtetésekig, magáig az ismeretig” – nyilatkozta Kuti István, a miskolc-perecesi általános iskola igazgatója az egyik helyi lapnak. (A harmadik osztályos környezetismereti munkafüzetről. Sz.n. Köznevelés, XXXVII. évf. 18. szám, 1981. május 1.)
(Forrás: Tani-tani Online)
2017.12.21.
Újranyithat a marosvásárhelyi gimnázium
Megszavazta a bukaresti képviselőház csütörtökön a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség terjesztett a parlament elé. A törvénytervezet szerint az iskola önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már korábban elindult osztályokkal, amelyeket – a 2015-ös iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán – a tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolt. A képviselőház ahhoz is hozzájárult, hogy az újraalakuló tanintézmény felvegye az 1948-ban államosított jogelődje által használt II. Rákóczi Ferenc Gimnázium nevet.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.21.
Újabb malacbalhé: disznót vágtak tanóra alatt egy iskola udvarán
Nahalka István oktatáskutató úgy véli, a paraszti világban természetes eseményt nem tanácsos ilyen módon bedobni programnak egy városi iskolában. „Általában amellett vagyunk, hogy a diákokat meg kell ismertetni a világ dolgaival, de szükség van egyfajta fokozatosságra. Ez vidéken természetesen zajlott, a kisebbek például először még nem biztos, hogy a leölést is látták, de mondjuk a hurkatöltésben már részt vettek, aztán később jobban bevonták őket. De egy városi iskola udvarán, hirtelen ilyet mutatni nekik nem szabad”
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.21.
Miközben a minisztériumokban százezres jutalmakat osztanak, az állami fenntartású általános iskola egész tantestülete 1 darab Mozart csokigolyót kapott az év végén
Olvasónk „egy aggódó pedagógus és szülő” aláírással így zárta a levelét:„Nem tudom, süllyedhet-e mélyebbre a pedagógus szakma, de ha ez a »megbecsülés« folytatódik a továbbiakban is, 5 éven belül nem lesz, aki tanítsa a gyermekeinket, inkább beállnak egy Lidl kasszába 6 órába, másfélszer annyi fizetésért és juttatásokért.”
(Forrás: 444.hu)
2017.12.21.
Kunhalmi Ágnes és Radó Péter az oktatásról (videóval)
Az oktatás nem a politikusoké és nem a kutatóké, hanem mindenkié, hiszen valamilyen módon mindenki érintett benne. Az oktatással foglalkozó szakembereknek is van hajlam a bezárkózásra. A szakemberek bezárkózása részben a politika hibája, nehéz egy szakértőnek függetlennek maradni. A pedagógusokat naponta ítélik meg a szülők. A közöttük lévő kommunikációt az segítené, ha az iskola nyitott intézmény lenne, és nem szorítaná a szülőtSzü alárendelt, kiszolgáló szerepbe. Az érdemi szülői bevonódást erősíteni kellene. A politika és az iskola olyan, amilyenné tesszük. Ha meg sem próbáljuk az érdekeinket érvényesíteni, akkor kiszolgáltatottak maradunk. Az alattvalói mentalitás érvényesül az egészségügyben és az oktatásban is. Szó esik Radó Péter új könyvéről és az Oktpolcafé című blogról.
(Forrás: PC Váltó 56)
2017.12.21.
A középosztály és az oktatás. Minek annyi egyetemista?
Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója, aki ott volt Magyar Bálint és Hiller István tanácsadói közt is, úgy látja, a kilencvenes és a kétezres években, egészen a 2008-as válságig nagyjából jó irányba mentek a dolgok, legalábbis megjelentek fontos elemek az oktatási rendszerben. Ilyennek látja a kompetenciamérést, a sztenderd érettségit, az autonóm iskolákat, vagy a helyi tanterveket, amelyek persze sok konfliktust szültek, és sokszor kiváltották a tanárok elégedetlenségét is. “Elindult az átalakítás, ami persze kosszal és kuplerájjal is járt, akár egy építkezés. Nagyjából látszott, hogy jó az irány, de egyszer csak abbahagyták az egészet, ott maradt a kosz, a rendetlenség. És akkor egyszer csak kitakarították, elhordták a koszt, a rendetlenséget, a sittet, és ott maradt a szétvert rendszer”.
(Forrás: abcug.hu)
2017.12.21.
A mobilozó tanuló. Bene Viktória könyvismertetése
Egyre többször hallani, hogy az oktatásban nemcsak az interaktív tábláé, hanem a tanulók által kedvelt mobileszközöké a jövő. Első ránézésre azt hihetnénk, hogy a gyerekek professzionálisan kezelik a mobilokat, holott sokszor nem tudják, mennyi mindenre használhatnák még ezeket az eszközöket. A szerzők, Fegyverneki Gergő és Aknai Dóra Orsolya a hazai digitális pedagógia meghatározó alakjai. Fegyverneki Gergő nevéhez köthető a digitáliskultúra-azonos pedagógia fogalmának megalkotása, számos könyv és tananyagfejlesztés van a háta mögött, Aknai Dóra Orsolya fejlesztette ki a Környezetünk hangjai és a Rejtőzködő állatok elnevezésű szoftvereket sajátos nevelési igényű tanulók számára.
(Forrás: Tani-tani Online)
2017.12.20.
A klebelsberges tanárok egy fillér jutalomra sem számíthatnak
Idén sem számíthatnak egyetlen fillér jutalomra karácsony előtt a Klebelsberg Központhoz tartozó iskolák dolgozói, miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában működő szakgimnáziumok és szakközépiskolák minden munkatársának jut valamilyen ajándék.Az egyházi intézmények legtöbbjében szintén jár a dolgozóknak egy kis plusz, sőt a nagyobb települések önkormányzati óvodái is örülhetnek egy kis év végi juttatásnak.
(Forrás: Hírtv)
2017.12.20.
Vizsgálatok, eredmények, kudarcok
A szövegértéssel kapcsolatban is nemzetközileg ismert társadalmi probléma vázolható fel. Világszerte felismerte a szakma, hogy a különböző társadalmi csoportok – ehhez még nem is kell bevándorlónak leni – különböző nyelveket használnak, e nyelvek átjárása nehezebb, mint korábban, mert jobban szétszakadt a társadalom. Van egy művelt köznyelv, amit mi is, és az intelligens politikai pártok is beszélnek, de azt már a kutya se érti, ám a "hello röfit" hamarabb megérti a társadalom. Az iskola világszerte válságban van, nehezen találja a válaszokat. De vannak államok, társadalmak, amelyek odafigyelnek, megpróbálnak segíteni, alkalmazkodni a társadalom kulturális tagoltságához, s hidakat építenek (Trencsényi László).
(Forrás: Népszava)
2017.12.18.
Nemzeti tantervtől a tanuló agyáig - Angliában
Angliában a természettudományos oktatás nemzetközi összehasonlításban is eredményesebb az átlagnál. A két legismertebb teszten, az OECD PISA és az IEA TIMSS legutóbbi felmérésein az Egyesült Királyság, illetve Anglia magasan átlag fölött teljesítettek. Magyarország a TIMSS-en hasonlóan jól szerepelt, azonban a leginkább alkalmazott tudást mérő PISA-n messze alulmaradtunk az átlaghoz képest. Érdekes és tanulságos ezért bepillantani, hogyan épül egymásra nemzeti tanterv, iskolai tanmenet, óraterv és tanórai tevékenységek, valamint milyen segédanyagokkal támogatják az oktatást.
(Forrás: Békési Kálmán blogja)
2017.12.18.
Imádja a Toldit az első magyar családban nevelkedő menekült gyerek
A negyvenes éveiben járó Samira Sinai az első Magyarországon, aki nevelőszülője lett egy menekült gyereknek. A tizenkét éves afgán fiú négy hónapja él együtt Samirával és lányával, magyar iskolába jár, imádja az irodalomórákat, és már a kutyákkal is megbarátkozott. Az idáig vezető út azonban nem volt egyszerű: korábban Magyarországon még senki nem vett magához menekült gyereket, de a fiú és családja bizalmát is idő volt elnyerni.
(Forrás: abcug.hu)
2017.12.18.
Az MTA az Igazgyöngy Alapítványnak gyűjt pénzt
tehetséges magyar fiatalok támogatása a célja annak a gyűjtésnek, amely az MTA 188. közgyűlése döntése nyomán indult el. Lovász László, az Akadémia elnöke levélben hívta fel az akadémikusok, illetve az MTA köztestületi tagjainak figyelmét arra a lehetőségre, amely szerint az akadémikusok, illetve a köztestületi tagok jövedelmük egy általuk meghatározott részét jótékonysági célra ajánlhatják fel. Az elnökség úgy döntött, hogy idén az Igazgyöngy Alapítványt támogatják a felajánlott pénzekből.
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.17.
Megoldódott-e az elmúlt 10 évben a magyar felsőoktatás kritikus helyzete?
Az Új Egyenlőség stúdiójában Polónyi István oktatáskutatót, a Debreceni Egyetem tanárát kérdeztük a magyar felsőoktatás, illetve az egész hazai oktatási rendszer problémáiról. Nagyjából tíz évvel ezelőtt született meg a nagy vihart kavaró „Tudásgyár vagy papírgyár?” című kötet, amelynek ő is szerzője volt. A pedagógusképzést leginkább a felsőoktatáson keresztül lehetne átalakítani, de ott – a nyugati példákkal ellentétben – egyelőre a tradicionális elitképzési szemlélet uralkodik és a szaktanárképzés mellett a pedagógia sokkal kevesebb hangsúlyt kap.
(Forrás: Új egyenlőség)
2017.12.17.
Patyi András: szervezett kampány folyik az NKE és személyem ellen
A vádaskodókat azonban nem az igazság érdekli, hanem az NVB-t, mint a választások lebonyolításáért és tisztaságáért felelős központi szervet és az NKE-t mint állami egyetemet akarják lejáratni – jelentette ki. Az NKE rektora szerint mindez azt jelzi, hogy nem a tényeket, a valóságot akarják megismerni, céljuk nem az értékközvetítés, hanem a „hecckampány”. Megjegyezte: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet szokták a „kormány, illetve a miniszterelnök kedvenc egyetemének” hívni, holott másutt is vannak campusépítések, több tízmilliárd forintos fejlesztések, és több főiskola lett egyetem az elmúlt években. Kitért arra is, ahogyan az orvosképzés „betegközeli”, „kórházközeli”, ily módon az NKE is lehet „közigazgatás-közeli, honvédelemközeli, kormányzat közeli”, hiszen ezekre a pályákra készítik fel a hallgatókat.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.12.17.
Kétszáz iskola kaphat 6 milliárd forintot a köznevelés digitalizációjára
Csaknem kétszáz iskola kaphat digitalizációra több mint 6 milliárd forintot egy EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) pályázaton, további csaknem két milliárd forintról pedig később dönt a kormány – közölte Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos és Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.12.17.
Budapesten kívül a szavazók felének nincs érettségije
A KSH közzétette a tavaly készített mini-népszámlálásának legújabb adatait a népesség iskolázottságáról. Az általános tendencia az, hogy az országban mindenhol nő az átlagos képzettségi szint, amihez két tényező is hozzájárul. Egyrészt az egyes generációk tagjai tovább járnak iskolába, mint azt az előttük lévő generációk tagjai tehették, így a népesség természetes cserélődésével a képzettségi szint is nő. Például 1949-ben a 15 évesnél idősebb népesség 94,5 százalékának volt legfeljebb nyolc általánosa, ám 2016-ban már csak 26,5 százalékuk volt ilyen alacsonyan képzett.
(Forrás: G7.24.hu )
2017.12.17.
Miki egér vértócsában, avagy ki védi meg a gyerekeinket az interneten?
A napokban nagy port vert fel a felhívás, amelyben egy internetes oldal üzemeltetői magyar fiatalokat – lányokat és fiúkat egyaránt – biztattak arra, hogy fesztiváljegy-nyeremény reményében töltsenek fel magukról minél merészebb, azaz erotikus tartalmú fotókat egy amerikai szerveren tárolt, magyar nyelvű oldalra. A regisztrációnál meg kellett adni az életkort, az e-mail-címet és a szexuális irányultságot. Az oldalról később kiderült, hogy hamis, valószínűleg marketingfogás volt az egész, viszont az is nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon könnyű fiataloktól adatokat, képeket kicsalni, és az üzemeltetőnek akár a gyermekpornográfia bűnébe esni ilyen és ehhez hasonló oldalak működtetésével.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.16.
„Mindig attól félek, hogy lesz valami baj”.Hétköznapi agresszió az iskolában. Lőrincz Andrea írása
Azt, hogy a diákok mi alapján választanak maguknak célpontot, nem lehet egyszerűen meghatározni, ami biztos, hogy mindig valamilyen „mássággal” bíró tanuló kerül a célkeresztbe. Ez a másság nagyon sokféle lehet, így például cigány, vidéki, gazdag, szegény, jó tanuló, állami gondozott, fogyatékossággal élő, szeplős, sovány stb. is kerülhet „kiválasztásra”. A diákok stigmát képeznek ezekből a tulajdonságokból és egy idő után természetesnek veszik az ezekkel bírók kívülállását. Ebből is látszik, hogy mennyire könnyű kirekesztetté, csúfolás vagy bántalmazás áldozatává válni az iskola falain belül.
(Forrás: Tani-tani Online)
2017.12.16.
Bánki évtizedek emlékműve. Körömi Gábor könyvismertetése
Az írásomban bemutatott könyv emlékkönyv Leveleki Eszter 100. születésnapjára és főhajtás a bánki táborok alapítója előtt. Egyúttal olyan személyes hangú módszertani összefoglaló, amelyben a táborok résztvevői, vezetői egy-egy rövid írás erejéig beszámolnak részben személyes, részben pedig nagyon is pedagógiai természetű tapasztalataikról. Maga a könyvcím is beszédes: Leveleki Eszter koszorúi. Régen az emlékkönyv kiadása népszerűbb műfaj volt, megtiszteltetés volt a felkérés, és megtisztelő volt a társaság, akikkel együtt szerepelt az ember szerzőként
(Forrás: Tani-tani Online)
2017.12.16.
Szülő-megőrző. Sugár S. András Salamon Eszter könyvéről
Salamon Eszter – az Európai Szülők Egyesületének elnöke – volt gyakorló tanár, ma is gyakorló szülő – arra vállalkozott, hogy elrugaszkodjon a hétköznapok számtalan ijesztő gyakorlatától. Írt egy jól forgatható, problémák esetén felüthető olvasmányos kézikönyvet, melyben a szülő és gyermeke útját felszabadult derűvel és nyitottsággal járja végig egészen az érettségiig. Célja, hogy ezt a fárasztó utat a szülői felelősségre, a feladat szépségére, és nem utolsó sorban a gyerek egész életét meghatározó hatására hivatkozva felfrissítse. Felfrissítse és a 21. századra bevált, jól működő technikák mentén korszerűsítse azt.
(Forrás: Tani-tani Online)
2017.12.16.
Ha egyetemistaként jön egy iráni, az már nem zavarja a kormányt
Rohamosan nő a külföldi, főleg harmadik országbeli hallgatók aránya a magyar felsőoktatásban. Az egyetemek pénzt remélnek tőlük, a kormány pedig kapcsolati tőkét. Leginkább a kínai diákok száma nőtt meg 2013 óta, de kétezerhez közelít a szerb és az iráni hallgatók száma is a hazai campusokon. Van egyetem, amelyik idén százmilliókat költött ázsiai diákok toborzására a csökkenő hallgatólétszám miatt.
(Forrás: abcug.hu)
2017.12.16.
Meglepő adatok a gyerekekről
A 20 év alatti fiatalok jól felszereltnek számítanak a kommunikációs eszközök terén. Több mint harmaduknak saját tévéje, szinte minden második fiatalnak saját számítógépe/laptopja, illetve 73 százalékuknak táblagépe van – derül ki a Kutatópont által végzett 2000 fős kutatásból. A fiatalok elsődlegesen a tévét nézik, második helyre szorult az internet használata, nyomtatott sajtót pedig szinte alig vesznek a kezükbe. A Kutatópont azt is megkérdezte, hogy a szülők milyenen módon kontrollálják azt, hogy a gyerekük mit nézhet. A válaszokból az derült ki, hogy a háztartások 67 százalékában nem használnak szűrőprogramot.
(Forrás: Inforádió)
2017.12.15.
Felső tagozatban valami elromlik
„Nem szabad ezt a felmérést összekeverni vagy párhuzamba állítani a PISA-val. A PIRLS feladatai ugyanis nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyekkel a gyerekek nap mint nap az iskolában találkoznak, szemben a PISA-val, amely egészen más kihívások elé állítja a diákokat. Alsóban még nincs nagy különbség a szöveg által támasztott valós kihívások és az iskolai anyag között. Sajnos 15 éves korukra nagyon nagy lesz a különbség, mert ötödik osztálytól lényegében megszűnik a szövegértés-tanítás, és a félig kialakult képességek bizony általában visszafejlődnek” – mondja Steklács János, aki szerint még nagyobb örömre akkor lenne ok, ha ezek a gyerekek egy későbbi, akár PISA-felmérésen is hasonlóan jól tudnának majd szerepelni.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
2017.12.15.
Egy gyereket sem szabadna kiemelni a családjából anyagi okok miatt
A gyermekek alapvető igénye, hogy szüleik, testvéreik körében nőhessenek fel, ezt pedig nem szabad elvenni tőlük. Ahogy sok más esetben is, itt is rendszerszintű változásra lenne szükség, ezt hangsúlyozta Székely László is, aki a gyermekvédelmi intézmények felmérésén túl azt is kérte Balog Zoltántól, hogy tegyenek lépéseket az átmeneti gondozást nyújtó helyettes szülők számának és a családok számára létrehozott átmeneti otthonok férőhelyeinek növelése érdekében. Javasolta továbbá, hogy vizsgálják meg egy szakmai munkacsoport felállítsának lehetőségét, hogy meghatározhassák, hogyan előzhető meg vagy orvosolható ez a probléma.
(Forrás: Mérce)
2017.12.15.
„A legfurcsább, hogy a vidéken élők ennyire csöndben maradnak” – L. Ritók Nóra a szegénységről
Azért készült könyv a blogbejegyzéseimből és más írásaimból, hogy azok, akik messze vannak mindattól, amiről írok, elgondolkodjanak róla. Nem irodalmi igénnyel készült szövegek, csupán egy szociális munkát is végző pedagógus mindennapos tapasztalatait rögzítik. Messziről könnyű mondani, hogy a szegénységért maga a szegény felelős. Miért nem művel kertet, miért nem keres munkát, miért nem tanul? A legtöbben még mindig a 19. századi, úgynevezett tisztes szegénységképpel élnek, mondván, hogy a nagymama is kevésből élt, de egész nap dolgozott, és mégis tisztán járatta a gyerekeit stb. Jó lenne már elengedni ezt a régi szegénységképet, a „kuncogó garasok” ideáját. A 21. század a fogyasztói társadalomról szól, aminek a hatása a szegénységben élőket ugyanúgy érinti, mint a többieket (Götz Eszter interjúja).
(Forrás: Magyar Narancs)
2017.12.15.
Ab: a kormány önkényesen különböztette meg a nyugdíj előtt álló tanárokat
A kormány is rájöhetett, hogy nem igazságos a legidősebbeket a kezdők közé sorolni alacsonyabb fizetéssel, és 2016-ban a törvény adta felhatalmazás alapján úgy döntött: a nyugdíj előtt állók kerüljenek a magasabb, „Pedagógus II.” fokozatba. Csakhogy hozzátette: ez nem vonatkozik azokra, akik korábban önként jelentkeztek vizsgára, de az sikertelen volt. Ez ellen tettek alkotmányos panaszt többen, mondván: egy nem kötelező vizsga eredménye alapján ne zárják ki őket az előléptetésből és a nyugdíjukba beszámító magasabb fizetésből. Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendeletnek ezt a részét.
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.14.
Megunták, hogy valami nagy baj van a magyar oktatással, újításba kezdtek
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyar iskolák nem képesek fejleszteni azokat a készségeket és képességeket, amelyekre a jövő munkavállalóinak szükségük van. A nagy állami oktatási innovációk eddig nem sok eredményt hoztak, néhány iskolában, civil szervezetnél és cégnél azonban vannak jó kezdeményezések. Ezek közül mutatunk néhányat.
(Forrás: Eduline)
2017.12.14.
Palkovics: javultak a diákok készségei, mert a tanítók nem aggódnak a gázszámla miatt
A kiszámíthatóság és a nyugalom meghozta eredményét - mondta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán a PIRLS- (Progress in International Reading) felmérés eredményeivel kapcsolatban. Az államtitkár szerint különösen azokban az iskolákban érezhető a diákok teljesítményének javulása, amelyek önkormányzati fenntartásban voltak, de államiba kerültek.
(Forrás: Eduline)
2017.12.14.
Fogyatékos-e, aki csak bukdácsol?
A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség (BTMN) kategória megszüntetésének szándéka olvasható ki szakértők szerint abból a tájékoztató levélből, amit az Oktatási Hivatal küldött ki az iskoláknak az elmúlt hetekben. A lapunk által is megismert, 16 oldalas dokumentum a köznevelési törvény lex Taigetoszként elhíresült, jövő szeptemberben életbe lépő módosításáról ad tájékoztatást. A törvény értelmében 2018. szeptember 1-jétől (felmenő rendszerben) megszűnik a BTMN-es tanulók esetében az értékelés és minősítés alóli mentesítés és a szöveges értékelés lehetősége. Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus szerint a szövegből kiolvasható a BTMN kategória megszüntetésének terve, hiszen annak egyetlen funkciója, vagyis az oda sorolt gyerekek felmentése, megszűnik.
(Forrás: Népszava)
2017.12.14.
Így nyomorítják meg a magyar iskolákban a gyerekeket
Milyen tanár, akinek tetoválásai vannak, Facebookon beszélget a diákjaival, gimisekkel is játszik töri órán, rengeteget szerepel a tévében, és könyveket ír az iskolai történetekből? Egy biztos, véleménye mindenkinek van Balatoni Józsefről. Jocó bácsival, az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb történelemtanárával beszélgettünk arról, hogy nyomorítják meg a gyerekeket a társadalmi elvárások, valójában milyen az új generáció, és hogy hogyan készülnek fel a mai fiatalok a munkaerőpiac elvárásaira. Interjú
(Forrás: Pénzcentrum)
2017.12.14.
Több tízezer fiatalt taszított a kormány az iskolából a semmibe
A 2016/2017-es tanévben a 15-19 éveseknek mindössze 82 százaléka járt iskolába vagy egyetemre, miközben egy évtizede ez az arány még inkább 90 százalék volt. Önmagában a negatív demográfiai folyamatok miatt is folyamatosan csökken a tanulók száma Magyarországon. Tíz év alatt kis híján ötödével, bő 110 ezer fővel zsugorodott a 15-19 éves népesség. Ám a Fidesz oktatáspolitikájának köszönhetően a tanulók száma még gyorsabban csökken a korosztályban, mivel ennek lényege, hogy a fiatalok minél rövidebb ideig tanuljanak és minél hamarabb kilépjenek a munkaerőpiacra.
(Forrás: G7.24.hu )
2017.12.14.
A helyi fideszesek gyűlölködése után új helyet keres a Soros-féle alapítvány
Mégsem adják ki a pécsi Nappali nevű hely galériáját az Emberség Erejével Alapítványnak, a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány helyi partnerének. Erről azután dontöttek így, hogy a pécsi Fidesz felszólította az embereket, ne szerződjenek a szervezettel. Ez az alapítvány osztana több százezer dollárt dél-dunántúli civil projekteknek. Korábban az Abcúg írta meg, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány új programot indít a dél-dunántúli és észak-alföldi régióban, ahol több százezer dollárt fognak szétosztani civil kezdeményezések között. Az Emberség Erejével Alapítvány többek közt tanodát is működtet a városban. Később ez az alapítvány szervezett képzést olyan tanároknak, akik tanácstalanok az iskolai erőszak és a kirekesztés kezelésében.
(Forrás: abcug.hu)
2017.12.14.
Most Csepregen használt politikus óvodásokat biodíszletnek
Az ombudsmanhoz fordulok, hogy rendeljen el vizsgálatot a kampány közeledtével láthatóan szaporodó "babykissing" miatt. Teljesen áldatlan állapotok alakultak ki, elég a kormányablakok előtt énekeltetésből, a mikulásbőrbe bújt politikusokból és a szalmán térdeplős politikai performanszokból. Célom az, hogy a gyermekeket megóvjuk ezektől a visszaélésektől és az óvodákat, iskolákat is megóvjuk attól, hogy sok esetben kiszolgáltatott helyzetükkel visszaéljenek. Az LMP-frakcióban aláírásunkkal is felvállaltuk azt a civil kezdeményezést, amely elvárásként fogalmazza meg a politikusok felé, hogy ne gyermekek eszközként kezelésével próbáljanak politikai szimpátiát begyűjteni maguknak (Szél Bernadett).
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.14.
Elfelejthetjük a tankönyveket, minden magyar gyerek tablettel mehet majd iskolába
Már jövőre minden iskolában lesz erős internet, de a Digitális Oktatási Stratégia alapján ezen kívül átalakulhat a tankönyvpiac, minden gyerek okoseszközzel mehet iskolába, új szemléletű tanórák lesznek, a tanároknak számot kell adni a digitális kompetenciájukról. Horváth Ádámmal, a stratégia megvalósításáért felelős Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetőjével beszélgettünk.
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.14.
Kedves politikusok! A gyerek nem kellék és nem dekoráció! – A gyerekjogász kiborult a térdepeltetett óvodásokon
„A legdurvább jogsértés, ami a gyerekekkel szemben elkövethető, amikor egy felnőtt a saját vágyaira és céljaira eszközül használja a gyereket” – írja gyerekjogász szakszerzőnk, aki felháborodott azon, hogy Csepregen egy polgármesteri útavatáshoz óvodásokat térdeltettek le az aszfaltra – így idézve föl egy népszokást. Dr. Gyurkó Szilvia szerint ez egyszerűen nincs rendben. Bármelyik párt vagy önkormányzat képviseletében csinálja is bármelyik felnőtt. A gyerekeket ugyanis nem szabad biodíszletnek használni.
(Forrás: wmn.hu)
2017.12.08.
Tényleg akkora a siker? A CKP a PIRLS szövegértés-vizsgálatról és annak kormányzati kommunikációjáról
Palkovics Lászlónak a PIRLS esetében elég volt egyetlen növekedési adat, hogy a jelenlegi oktatáspolitika pozitív hatását vizionálja. A PISA szövegértés vizsgálat 2009-2012-2015. évi három mérés egyértelmű csökkenést mutató szövegértés eredményeit nem interpretálta hasonló módon. A PISA lesújtó, és tendenciaként is értelmezhető eredményeit elbagatellizálta, a mostani egyszeri növekedésben viszont a saját oktatáspolitikájuk eredményességének bizonyítékát látja. Ez nagyfokú következetlenség.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
2017.12.08.
A testi fenyítés valójában érzelmi bántalmazás
Az „intézetis” gyerekekről sokan gondolják, hogy lopnak, megbízhatatlanok, buták és csak a baj van velük – mondja Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő, az UNICEF Magyar Bizottság korábbi gyermekjogi igazgatója, a Hintalovon Alapítvány életre hívója. Talán nem is meglepő, hogy a gyermekotthonban nevelkedő fiatalok önbizalomhiánnyal küzdenek, pesszimisták és nehezen alakítanak ki szoros emberi kapcsolatokat. Legalábbis ez derül ki a Generali a Biztonságért Alapítvány legújabb, nevelőotthonokban élő gyerekek önértékelését vizsgáló kutatásából. A tanulmányról Olt Boglárkát, az alapítvány képviselőjét és Gyurkó Szilviát kérdeztük.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.08.
"Nincs olyan, hogy rossz fiú" – 100 éves Amerika óriási gyermekmentő intézménye
Egykori lakói közül sokan harcoltak és haltak hősi halált a második világháborúban. Több százan Flanagant jelölték meg legközelebbi hozzátartozójuknak, akivel leveleztek, és akit haláluk esetén értesíteni kellett. A háború következtében elárvult, elhagyatott, veszélyeztetett gyerekek száma világszerte a sokszorosára nőtt. Flanagan járta a világot Japántól Németországig, hogy elmesélje, meggyőződése szerint miként kell megmenteni az árvákat, a csavargókat önmaguk és hazájuk jövője számára. Berlinben 1948-ban újabb, ezúttal halálos szívroham érte. Magyarországon, a Boys Town által inspirálva, Sztehlo Gábor építette föl a Gaudiopolis gyerekköztársaságot a második világháború után.
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.07.
Nagyobb szerepet kapnak a helyi nemzetiségi önkormányzatok az iskolafenntartásban
A jövő évtől azonban a kormány biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak is a jogszabályi és finanszírozási kereteket ahhoz, hogy stabil intézményfenntartókká válhassanak – emelte ki a helyettes államtitkár.Közölte, mindez azért fontos, mert a nemzetiségi identitás megőrzésének egyik legfontosabb eleme az oktatás. A nemzetiségi oktatásban nagy a pedagógushiány, ezért olyan ösztönző rendszert alakítanak ki, amely segítségével reményeik szerint ez orvosolható. Ennek során emelik például a nemzetiségi oktatásban részt vevő pedagógusok pótlékát, és külön figyelmet fordítanak az óvodapedagógusokra – tette hozzá.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.12.07.
Elegük lett a rossz oktatási rendszerből, ezért elhatározták, hogy lehetőséget teremtenek a szakiskolásoknak
Eszterék azt mondják, nem tanodát indítanak, még ha a Deviszont sok elemében hasonlítani is fog az utóbbira, már csak azért is, mert több tagjuk is dolgozott tanodában. „Nem volt könnyű helyzet, amikor ki kellett találni valami megnevezést. A tanoda elnevezést semmiképpen sem akartuk, mert mi alapvetően nem tanodát szeretnénk csinálni. Viszont jelezni szerettük volna, hogy nem is arról lesz szó, hogy nyitunk egy szobát, ahová bárki bejöhet, és bármit csinálhat” – mesélik. Így végül közösségi térként határozták meg magukat, az elnevezés legfontosabb elemeként pedig a közösségit emelik ki. A Deviszont elindítói ugyanis azt szeretnék, hogy aki majd bejön hozzájuk, „tudjon tartozni valahová, és többről legyen szó, mint egyének csoportjáról”.
(Forrás: Magyar Narancs)
2017.12.07.
A Civil Közoktatási Platform is nekiment az oktatási államtitkárnak
Az iskolai oktatás eredményessége hallatlanul összetett hatásrendszer működése nyomán alakul ki. Semmilyen korrekt számítás nem igazolja, hogy az államtitkár által említett hatások voltak a meghatározók. Egyáltalán: a négy mérés eredményeiben mutatkozó hektikusság alapján egyértelműen megfogalmazható, hogy valójában nincs mit megmagyarázni. Nem kereshetjük semmiféle javuló tendencia okait, mert ez a tendencia nem mutatható ki, egyelőre nem létezik, vagy ha igen, meg kell várnunk legalább a 2021. évi PIRLS eredményeket, hogy egymás utáni három tesztátlag alapján – még akkor is bizonytalanul – mondhassunk majd bármit” - olvasható a Civil Közoktatási Platform közleményében.
(Forrás: Eduline)
2017.12.06.
Palkovics László az Arénában (videó)
2 részes interjú a sikeres PIRLS mérésről, az oktatáspolitika ebben játszott szerepéről, valamint a felsőoktatási intézményeink színvonaláról, a külföldi kapcsolatainkról, a tudományos kutatásokról.
(Forrás: Inforádió)
2017.12.06.
Párizsig kellett mennie, hogy ne egy roma legyen
Eljutott Párizsba Ötvös Pisti, akit a Pannonhalmi Bencés Gimnázium egyetlen roma diákjaként mutattunk be még az év elején, néhány hónappal az érettségi előtt. A Hencidán nevelkedett fiú most szociális tanulmányokat hallgat egy párizsi egyetemen, közben meg egy civil szervezetnél dolgozik, ami nehéz helyzetben lévő családoknak nyújt segítséget. Pisti már önfenntartó, és érzi, hogy közép-kelet-európai diákként, szülői támogatás nélkül nem egyszerű a francia fővárosban az élet, de ezt az egészet a világért sem cserélné fel semmivel.
(Forrás: abcug.hu)
2017.12.06.
Így teszi magáévá a kormány kedvenc egyeteme Budapest régi közparkját
A kormány egy 2012-es határozattal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem birtokába juttatta az Orczy-parkot, hogy itt hozhassák létre az új Ludovika Campust. Mire a projekt lezárul, az egykori Orczy-parkot teljesen körülépítik az egyetem épületeivel.Az Orczy-kertben a számítások szerint már a 400-at közelíti a Ludovika Campus építkezései miatt kivágott fák száma. Az NKE sajtóosztálya azonban kérdésünkre nyomatékosította: a projekt keretében az Orczy-park teljes felújításon esik át, és a munkák végeztével ismét birtokba vehetik azt a parkhasználók.
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.05.
Parragh László: Tettestársak voltunk a kormánnyal (Buják Attila interjúja)
Kevés a pályakezdő szakmunkás, túl sok a lébecoló gimnazista, a gazdaság fejlődését krónikus munkaerőhiány lassítja – hangoztatja jó ideje Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és Orbán Viktornak a nézetei néha megdöbbentően egybecsengenek, mondatról mondatra egyeznek. A NER előbb a tankötelezettség korhatárát szorította le, újabban gimnáziumbezárásokról, középiskolai felvételiről értekeznek. A tét nem csekély: az egyetemek után sikerül-e a középfokú oktatást is a rendszer társadalomképébe illeszteni? A dolog pikantériája, hogy Parragh a fiatalokat abba a szakoktatásba terelné, amely szétesőben van. A nagy cégek profitérdekein túl vajon mi ebben a logika? Egy új kasztrendszer felé tartunk?
(Forrás: 168 óra)
2017.12.05.
A magyar diákok minden eddiginél jobb eredménye nem pont az, aminek látszik
A PDSZ elnöke viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a PIRLS-felmérésben csak 150 magyar iskola negyedikes diákjai vettek részt. Mendrey szerint ez jelzi ugyan, hogy vannak jó irányok a magyar oktatásban, gyakorlati tapasztalatai is azt mutatják, hogy az általános iskolák alsó tagozataiban is alapvetően rendben mennek a dolgok. A probléma az, hogy a PIRLS csak az iskolák egy kiragadott szeletének eredményeit tükrözi, hiszen Magyarországon több mint négyezer közoktatási intézmény működik. A PIRLS-felméréssel szemben a PISA-teszt során a teljes közoktatás teljesítményét mérik, így a mostani eredményeket is ezzel a megközelítéssel kellene vizsgálni.
(Forrás: 24.hu)
2017.12.05.
Szívvel-lélekkel korrepetálják egymást a diákok
A Városmajori Gimnáziumban trenddé vált, hogy a tanárok helyett a felsőbb évesek korrepetálják az alsóbb éveseket az órák után. A kezdeményezés tavaly szeptemberben indult, de ma már 30-40 diák is részt vett benne. Néhány gyerek a közösségi szolgálati óraszám teljesítése miatt csinálja, de rengetegen csak önszorgalomból vagy mert kíváncsiak, milyen tanítani.
(Forrás: abcug.hu)
2017.12.05.
Csökkenthető a lexikális tudásmennyiség
A közoktatás legalább két szinten érinti a tudományt: a tartalmaiban és a hozzáférésben is – mondta Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának egyik vezetője. „A tudomány képviselői szeretnék, ha az oktatásügyben tudományos tartalmakat tanítanának és tudományos módszerekkel alapoznák az oktatás módját. Másrészt pedig a tudás megjelenítésének és a tudáshoz való hozzáférés útjainak számtalan új technológiai kiindulású változata van, ami a szellemi szférát is érinti. Ilyen például az, hogyan szerveződjön az iskola munkája az internet és a mobiltelefonok világában.”
Szülők és diákok is panaszkodnak, hogy túl sok lexikális tudást követel az iskola, ezen, Pléh Csaba szerint,
(Forrás: Inforádió)
2017.12.05.
Rézangyalok – Vetítő
A hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő fiatalok iskolai alulteljesítése és lemorzsolódása súlyos problémát jelent ma Magyarországon. Miskolcon, egy baptisták által fenntartott általános iskolában 2014 szeptembere óta rézfúvóshangszer-oktatás folyik. A magyar kormány és a máltaiak közös, társadalmi felzárkóztatási céllal létrehozott Szimfónia programja válik itt valósággá.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.05.
Új NAT: arról is folyik a vita, hogy tegyenek-e alapvizsgát a diákok
Mint Csépe Valéria hangsúlyozta: 2018 szeptemberétől indulhat meg többek közt a szakmai, valamint a társadalmi egyeztetés. Felhívta rá a figyelmet: utóbbi a szaktárca feladata lesz. Ezt követően kell majd döntést hoznia arról, milyen módon lehet felmenő rendszerben bevezetni az új natot, ehhez milyen feltételek adottak és milyen kockázatok várhatók. Arról is beszélt: az a félreértés állandóan megjelenik, hogy a 174 bejegyzett szakmai szervezet közül ki mindenkinek kellene részt venni egy szakmai munkában, holott ekkora létszámmal nem lehetne dolgozni. Szerinte már most is szakemberek dolgoznak a nat megújításán a tanítónőktől kezdve az egyetemi tanárokig.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.05.
A pápával találkozott L. Ritók Nóra és három igazgyöngyös kislány
L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány vezetője a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy Rómába látogattak három kislánnyal, és Ferenc pápával is találkoztak.
L. Ritók azt írta, a gyerekek először ültek repülőn, szerdán délelőtt pedig Ferenc pápa is fogadta őket. A három kislány egy festményt vitt ajándékba a pápának, az alapítvány vezetője pedig egy levelet adott át neki, amelyben a munkájáról írt és azokról a kedvezőtlen társadalmi folyamatokról, amelynek következménye az oktatási szegregáció is.
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.04.
Pártok oktatáspolitikai elképzelései (1. konzultáció)
Elkészült a CKP meghívását elfogadó pártok oktatáspolitikai elképzeléseit bemutató 1. rendezvényünk mérlege. Milyen azonnali beavatkozásokat tartanak szükségesnek a megjelenő oktatáspolitikusok, amennyiben a következő kormányzati ciklusban módjukban áll meghatározni és/vagy befolyásolni a hazai oktatásügy alakulását? Milyen elképzeléseik vannak a tartalmi szabályozás, az intézményfenntartás és az autonómia kérdésköréről?
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
2017.12.04.
Jó hír: javult a magyar gyerekek szövegértése
Jobb eredményt értek el a 10 éves magyar diákok az egyik legjelentősebb nemzetközi szövegértési felmérésen, mint valaha – derült ki a Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS), vagyis magyarul a Nemzetközi Olvasás és Szövegmegértés Vizsgálat legfrissebb, lapunk által megismert részletes eredményeiből. A Magyar Nemzet információi szerint a javuló eredményeket az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) az iskolarendszer központosításának tulajdonítják.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.04.
Félsiker: negyedikben javult a magyar gyerekek olvasása
A két nemzetközi tanulói teljesítményvizsgálat több szempontból is nehezen összehasonlítható. A legfontosabb különbséget már említettük: míg a PIRLS a negyedik osztályosokat méri, a PISA (Programme for International Student Assessment) a 15 éveseket.A másik nagy különbség, hogy míg a PIRLS-vizsgálat tesztfüzeteiben található – irodalmi és információszerzést célzó – szövegek igyekeznek az iskolában tanultakhoz igazodni, a PISA-tesztek elsősorban a felhasználható tudást mérik, azaz a tankönyvekben megszokott szövegekhez képest a tanulók számára újszerű feladatokat tartalmaznak.
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.04.
Az ELTE visszaszólt a Mészáros-médiabirodalomnak, hogy ne hazudjon Finnországról
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vidéki lapjainak a főszerkesztője a minap írt egy publicisztikát arról, hogy a finn oktatási rendszer sikere csak szemfényvesztés. Az ELTE Finnugor tanszéke azt állítja, nem is értik, miért kellett egy ilyen lejárató hangvételű, a tényeket teljesen figyelmen kívül hagyó írást megjelentetni az ország több vidéki hírportálján. Nyilvánvaló, hogy Finnországban nem gyújtogatnak katedrálisokat és nem rendeznek tömegmészárlásokat az iskolás gyerekek.
(Forrás: 168 óra)
2017.12.04.
6,2 milliárdos informatikai fejlesztési támogatás érkezik a közép-magyarországi iskoláknak
Balog Zoltán a Péceli Integrált Oktatási Központ, Általános Iskola és Gimnáziumban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az érintett 650 iskola december 15-ig megkapja a kormányzati támogatásból finanszírozott eszközöket: 14 ezer számítógépet és monitort, 6 ezer laptopot és 7 ezer projektort.
Hozzátette, hogy a kormány mindenképpen szeretné fejleszteni a köznevelési intézmények informatikai eszköztárát, mivel minden gyermek egyformán fontos, bármely településen is járjon iskolába.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.12.04.
Miniszteri biztos: tanulni kell megtanítani a gyermekeket
Csépe Valéria úgy fogalmazott, hogy az oktatás mindig rohan a társadalom és a gazdaság kihívásai után, ezért az alapkészségek megerősítésére, a kompetenciák meghatározására van szükség. Nem ismert, hogy milyen szakmák lesznek például 2034-ben – jegyezte meg. Az új Nat bevezetésének céldátuma 2019. szeptember 1-je, a feladat az, hogy egy tudományosan megalapozott, koherens javaslatrendszert dolgozzanak ki – mondta a miniszteri biztos, hozzátéve: a cél egy időtálló alaptanterv, a korábbiak ugyanis alig értek meg többet öt évnél.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.12.04.
Nem kell üvöltözni, ha megjelenik egy fallosz a táblán
Magyarországon alig készítik fel a tanárokat arra, hogyan kell bánni a szegénységben élő gyerekekkel, vagy mihez lehet kezdeni, ha sokféle gyerek jár egy osztályba. A legtöbben amúgy is inkább az elitiskolákba vágynak, ahol sokkal kevesebb a baj. Más országokban viszont elitklubot csinálnak azokból a fiatal tanárokból, akik vállalják, hogy rosszabb iskolába mennek, ráadásul agyonfizetik őket. Itthon viszont nem sikk, inkább ciki, ha valaki romákat tanít egy borsodi faluban.
(Forrás: abcug.hu)
2017.12.04.
Visszavonul Hoffmann Rózsa
Visszavonul Hoffmann Rózsa a KDNP politikusa, volt oktatási államtitkár, így neve már nem szerepel majd a Fidesz-KDNP országos választási listáján sem – mondta el az ATV főmunkatársának a Kereszténydemokrata Néppárt egyik vezető politikusa, amikor a Fidesz-KDNP választási listájáról érdeklődtünk.
Hoffmann Rózsát is kerestük, nem értük el. Viszont KDNP-s politikusok azt mondták munkatársunknak, hogy marasztalták Hoffmann Rózsát, a jövőben is szükség lenne a szakértelmére, de ő már időben jelezte, ha betölti a 70. életévet, nem politizál tovább, visszavonul.
(Forrás: atv.hu)
2017.12.04.
Fáradt, éhes gyerekek – még néhány aggasztó adat a PIRLS-ből
Hazánkban a 4. évfolyamos diákok 43 százaléka mindennap vagy szinte mindennap fáradtnak érzi magát, 48 százaléka néha, és mindössze 9 százalékuk nem panaszkodik fáradtságra. (A nemzetközi átlag 32, 50, 18 százalék) Ennél még aggasztóbb adat, hogy a magyar diákok 19 százaléka mindennap vagy szinte mindennap éhesen érkezik az iskolába. Ez akkor is durva, ha a nemzetközi átlag ennél is rosszabb: 26 százalék. A vizsgálat megkérdezte a tanárokat és az igazgatókat arról is, mennyire jellemzőek az adott intézményre a fegyelmezési és biztonsági problémák. A válaszok alapján három kategóriába sorolták be a tanulókat (biztonságos és fegyelmezett, valamennyire biztonságos és fegyelmezett, nem biztonságos és fegyelmezett).
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.04.
Elmarasztalták a ballagásra nem javasolt aspergeres fiú miatt az iskolát
Mint a határozatban olvasható, az iskola alapító okiratában nem szerepel autista gyerekek ellátása, a tankerület kérésére, annak külön engedélyével, felvették és lehetőségeikhez képest ellátták a fiút. Az igazgató szerint a szülő felelőssége lett volna, hogy a gyermekek a fejlesztő foglalkozásokon megjelenjen, ez azonban legtöbbször nem történt meg. A kirendelt fejlesztő szakember hiába várta a diákot. Édesanyja viszont arra hivatkozott, hogy a gyermeke speciális fizikai és egészségi állapota miatt nem tudott részt venni a megadott időpontokban a foglalkozásokon. A határozatról megkérdeztük a Bakáts téri igazgatót, de Bodó László nem kívánta kommentálni az EBH döntését.
(Forrás: hvg.hu)
2017.12.04.
2019 szeptemberében indulhat az új Nemzeti alaptanterv
„Abból érdemes tanulni, amely az elmúlt időszakban történt, hogy nem lehet változásokat, korszerűsítést úgy bevezetni, hogy a résztvevők, érintettek többsége ezt nem tekinti magáénak, ezek azok a sarokpontok, amelyek nagyon fontosak, bármi történjék is a következő időszakban. Azt gondolom, hogy egy nemzeti alaptanterv első helyen szakmai, és utána egy társadalomnak egy olyan közmegegyezése, amelyek alapján egy kicsit elégedettebbek leszünk azzal, hogy mi történik az iskoláinkban” – fogalmazott Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptantervért felelős miniszteri biztos.
(Forrás: Hírtv)
2017.12.04.
Javult a magyar gyerekek szövegértése
Javuló eredményeket értek el a magyar gyerekek a legújabb nagy nemzetközi kompetenciavizsgálaton. Szemben a korábbi, lehangoló PISA-eredményekkel, viszonylag jól szerepeltek a magyar diákok a kedden nyilvánosságra hozott PIRLS-méréseken. Ez a vizsgálat a negyedikes általános iskolások szövegértési képességeit méri. Az 50 vizsgált ország között a magyar gyerekek a jobbak között, a 9-16. helyen végeztek, és némileg saját magukhoz képest is javultak.
(Forrás: Index)
2017.12.03.
Brüsszeli köldökzsinóron lóg a magyar oktatás
A Magyarország éves oktatási kiadásai több mint ötödének megfelelő összeget, közel négyszázhatvanmilliárd forint európai uniós forrást kap a következő két évben a hazai oktatási rendszer. Olyan fontos feladatok ellátására is forrást ad Brüsszel, mint a felzárkóztatást célzó tanodák támogatása, tehetséggondozás, iskolai közösségépítés, illetve életvezetési tanácsadás. A 2020-ban záródó uniós finanszírozási ciklus után jelentős mértékben csökkennek majd a vissza nem térítendő támogatások, miközben emelkedik a projektekben vállalandó önrész mértéke. Tehát ha a közeljövőben érdemi fejlesztéseket, illetve felzárkóztatást szeretne elérni Magyarország az oktatás területén, akkor a következő kormánynak jelentősen – százmilliárdokkal – növelnie kell a költségvetésben az oktatási rendszer finanszírozását, hogy pótolja a kieső uniós forrásokat.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.03.
Ideje lenne rákapcsolni, és átírni az alaptantervet
Nahalka István oktatáskutató úgy látja, az átlag alatti PISA-eredmények arról tudósítanak: ideje átírni az adatokat és képleteket középpontba helyező alaptantervet. Különben a középmezőnyből is kikerülünk.
„A magyar pedagógustársadalomban megvan a lehetőség arra, hogy elsajátítson egy új kultúrát, az intézményeinkben meglenne az a potenciál. (...) Ehhez az kellene, hogy ne legyenek akadályok, márpedig ma az autonómia teljes elvonása, a mindent központból meghatározunk politikája abszolút gátat jelent az ilyen folyamatokkal szemben” – mondta a Látótérnek a szakember.
(Forrás: hirtv)
2017.12.01.
A hatalommal való visszaélés és a zumba. Gyarmathy Éva írása
A hatalommal való visszaélés legpusztítóbbja, amikor a tudásátadó, segítő, támogató pozícióval él vissza valaki, mert a tudásátadásra, segítésre és támogatásra várók nem csupán kiszolgáltatottak, hanem szocializációs helyzetben vannak. Ennek a prototípusa a szülői helyzet. Ezt követi a pedagógus, mentor, tréner, terapeuta szerep, amelyek kicsit mind a szülői szerepet is hordozzák, és így rendkívüli mértékben bizalmi helyzetek. Amikor nem csupán a tudásával, hanem teljes személyiségével vesz részt a folyamatban a meghatározó pozícióban lévő fél, akkor a tudástartalom mellett, a viselkedés is átadódik mint modell.
(Forrás: Tani-tani Online)
2017.12.01.
Méltatlan minősítés - 18 sorban 28 hibával
Líviát megdöbbentette, hogy olyan ember értékeli mások munkáját és dönt a sorsukról, aki a 18 soros bírálatban 28 helyesírási és központozási hibát vétett. Fellebbezett és megpróbálta kijavítani a hibákat (a bíráló például kifogásolta, hogy megsérti az anonimitást, az egyik dokumentumban ugyanis benne maradt néhány gyerek neve), a rendszer azonban négy hónappal a feltöltés után már nem engedett hozzáférni a feltöltött anyagokhoz.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
2017.12.01.
Balog Zoltán: az egyházi iskola képes összekapcsolni a hitet és a tudást
Az egyházi iskola lényegi sajátossága, hogy képes összekapcsolni a hitet és a tudást – mondta az emberi erőforrások minisztere a 300 éves budapesti Piarista Gimnázium jubileumi évének záró ünnepségén pénteken.a tudás hit nélkül csak hübrisz, gőg, olyan arrogancia, amely méltatlan az élethez, a hit tudás nélkül pedig sokszor nem más, mint babona. A hit nem hiszékenység, hanem a szó eredeti értelmében vett bizalom abban, hogy a világnak teremtője, „gazdája” van, aki képes gazdag életet ajándékozni.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.12.01.
Parragh László: A kereslet alapján változik a jövőben a szakképzés
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke cáfolja azokat az állításokat, amelyek szerint „lebutított” képzést kapnának a fiatalok, mivel az alapkompetenciák elsajátításához továbbra is a többéves oktatást kell elvégezni. Ugyanakkor az alapra épülő további kompetenciák elsajátítása meggyorsítható. Ebben a jövőben nagyobb segítséget nyújtanak a vállalati szféra szereplői is. A felnőttképzések közül pedig a piacképes szakmák lesznek támogatottak, de a kínálat továbbra is megmarad.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.12.01.
A balegyenes is érettségi tétel lesz a baptista gimnáziumban
Az országban egyedülálló ökölvívóedző-képzést indít a következő tanévtől a debreceni EURO Baptista Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola – jelentette be az intézmény igazgatója a helyszínen tartott pénteki sajtótájékoztatón.A négyéves képzést a DVSC Ökölvívó Klubbal közösen indítják a 9. évfolyamos tanulóknak, akik a helyi tantervbe beillesztett tantárgyból érettségit tesznek, majd egyéves OKJ-s képzést követően ökölvívó sportedzői képesítést szerezhetnek.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.12.01.
Az oktatási rendszer kihívásaira keresték a válaszokat
A jelenlegi magyar oktatási rendszer nem tudja követni a gyors technikai fejlődést és nem reagál azokra a kihívásokra sem, ami a tudás szerepét éri ebben a környezetben – vázolták az oktatáskutatók a péntek esti kerekasztal-beszélgetésen. Az iskolai környezet átalakítását többen is felvetették kisebb tantermek és kisebb tanulói csoportok mellett érvelve. Radó Péter szerint az online megoldások is nagyobb szerepet kaphatnának az órákon, a Pisa-teszteken ugyanis bebizonyosodott, hogy az online világban otthonosan mozgó gyerekek jobban teljesítenek.
(Forrás: Magyar Nemzet)
