Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2018.01.31.
Oktatás és egészségügy: romlást tapasztalunk
Az egészségügy és az oktatás állapota is romlott az emberek relatív többsége szerint 2014 óta – ez derül ki az Iránytű Intézet legfrissebb, a Magyar Nemzet megbízásából készült kutatásából.A magyar társadalom 24 százaléka véli úgy, hogy romlott, további 26 százaléka pedig jelentősen rosszabbnak tartja itthon az egészségügy helyzetét a mögöttünk hagyott négy esztendőben.Az oktatás megítélése sem sokkal jobb. A kutatás adatai alapján a társadalom 40 százaléka szerint romlott, vagy jelentősen romlott a gyerekek jövőjét előrevetítő szektor állapota.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.31.
Tüntetést tartanak a diákok, ha Orbán nem vitázik velük
„Orbán Viktor részt vett a rendszerváltásban, segítse a diákokat az oktatási rendszerváltásban” – indokolta Gyetvai, hogy miért számítanak a miniszterelnök válaszára. Arra a felvetésre, hogy mennyire tartják valószínűnek a vita létrejöttét, úgy reagált, hogy Orbán Viktor hivatása és kötelessége a jövő nemzedékeinek segítése, ezért felelős vezetőként vállalnia kell a vitát.A Független Diákparlament #diakvagyok jelszóval netes mozgalmat hirdet, ezzel a címkével várják a közösségi oldalakon a diákok szöveges, fotós vagy mozgóképes üzeneteit, amelyekben elmondják és bemutatják, hogy miért rossz ma diáknak lenni.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.31.
"Elavult pedagógia, rossz oktatási struktúra" - nyílt fórumot tart a PDSZ és a CKP
„El kell indulnia annak a jól moderált diskurzusnak a szülők körében, a diákok körében, a pedagógusok körében, hogy lássuk azt, hogy most hol tartunk, és amit tapasztalunk, az mivel van összefüggésben. Elavult pedagógiai kultúráról beszélünk, nagyon rossz oktatási struktúráról. Ki kell mondaniuk az egyes szereplőknek, hogy felismerik, a dolgok rosszak, meg kell érteniük, hogy miért rosszak, és el kell kezdeniük gondolkozni azon együtt, hogy hogyan lehet megoldani” – mondta Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform ügyvivője.
(Forrás: Eduline)
 
2018.01.30.
Szeged-Csanád Egyházmegye: húszmilliárdnyi fejlesztés a millennium jegyében
A Szeged–Csanádi Egyházmegye 2030-as millenniumára való készülődés célja elsősorban nem a fizikai, hanem a lelki, szellemi megújulás, küldetéstudatunk megfogalmazása. Távolinak tűnhet az időpont, de amit most teszünk, azt már az évforduló jegyében valósítjuk meg – fogalmazott lapunknak Kiss-Rigó László megyés püspök. A szolgálatban való megerősödés mellett infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósítanak, amit a kormány is támogat, méghozzá 20 milliárd forinttal. Erről először a Délmagyarországnak adott interjújában beszélt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt mondta, az összegből új általános iskolát és gimnáziumot épít az egyházmegye, és a zeneművészeti képzésben is szerepet vállalnak.
(Forrás: Délmagyar)
 
2018.01.30.
Közeledés a kormányhoz: kettészakadhat a pedagógus-szakszervezet
A Galló Istvánné vezette, legnagyobb taglétszámú Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) eddig következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy megfelelő jogi szabályozás híján nem kíván csatlakozni a kormány egyeztető fórumához, hanem külön sztrájkbizottsági tárgyalásokat folytat. Ennek szellemében hat másik szakszervezettel együtt elfogadtak egy állásfoglalást, amely ezt az álláspontot erősíti. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a szakszervezet másik része új irányt képviselne, meg is kezdték a tárgyalásokat a kormánnyal abból a célból, hogy csatlakozhassanak. Ám feltehetőleg ez sem lesz konfliktusmentes, mert mindössze három hely van fenntartva a szakszervezeteknek a kerekasztal munkájában, vagyis a további hat szakszervezetnek is jóvá kell hagynia, hogy a PSZ is benne lehessen abban a három érdekképviseleti szervezetben, amely részt vesz a tárgyalásokon.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.30.
Galló Istvánné: Nem élné túl a szakszervezet az új irányt
Fájdalmas, de sajnos ki kell mondani: szakadás van a PSZ országos vezetőségében – mondta Galló Istvánné hangsúlyozva, hogy nagyon szerette volna, ha az ügy a szakszervezet berkein belül marad. Mint elmondta, felhívta az országos vezetőség figyelmét egy esetleges „irányváltás” következményeire, egyebek között arra, ha a parlamenti választások időszakában csatlakozna a szakszervezet a kerekasztalhoz, akkor ezt sokan úgy értékelnék, mint nyílt kiállást a kormány és annak oktatáspolitikája mellett. Ezt pedig a kormányzati kommunikáció „nagyon keményen ki is használná.” Ráadásul a döntés szembe megy a PSZ korábbi kongresszusi határozatával is.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.30.
Alkotmányellenes iskolafoglalás
Az viszont az előzmények ismeretében egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezt a rosszul működő, túlcentralizált rendszert egy esetleges kormányváltás esetén hogyan lehetne visszarendezni. Radó Péter szerint ugyanis tragikus következményei lennének annak, a sokszor az MSZP oktatáspolitikusa, Hiller István által is hangoztatott ötletnek, amely szerint azok az önkormányzatok tarthassanak fenn iskolát, amelyek szeretnének, a többi pedig maradjon az államnál. „A jelenlegi iskolahálózat már így is szétszakadt jól finanszírozott egyházi intézményekre és rettenetesen alulfinanszírozott államiakra, amelyek sok helyen a szegény, hátrányos helyzetű gyerekek lerakataivá váltak. Az egyháziak ezzel szemben szelektálnak, és kiszorítják az alsóbb társadalmi rétegek gyerekei
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2018.01.30.
Korompay Csilla: Spanglit a suliba?
A jelek szerint a Tanítanék mögött (álló tábla mögött) – a komplett balliberális ellenzéken kívül – a Gulyás Márton-féle, a Norvég Civil Alapból finanszírozott Humán Platform Egyesület áll, valamint immár szoros kapcsolatot ápol az Open Society Foundations által pénzelt, aurórás Marom Klub Egyesülettel. Az Auróra, a belvárosi liberális értelmiség, illetve a Soros-civilek egy részének a környék lakói által kevésbé kedvelt főhadiszállása nyilván számos tevékenységre alkalmas, de a Jóisten mentsen meg minket attól, hogy ott tervezzék meg az új alaptantervet. A Tanítanék Facebook-oldalán most visszasírt, Magyar Bálint-i oktatásirányítás által okozott károkat azóta sem lehetett teljesen jóvátenni, és ne legyenek kétségeink, az Oktatási Minimum szerinti „kevesebb tanóra, kisebb tananyag”, meg az „érezze jól magát a gyerek az iskolában” nem szakmaiságot jelent, hanem káoszt.
(Forrás: Magyar Hírlap)
 
2018.01.30.
Csak szabad tanárok nevelhetnek szabad diákokat
Néhány ezres tömeg előtt, a Kossuth térre szervezett tüntetésén jelentette be a Tanítanék mozgalom, hogy nyolc ellenzéki párt oktatáspolitikusaival közösen kidolgoztak egy oktatási minimumjavaslatot, “hogy az oktatás jövője és reformja ne lehessen pártpolitikai csatározások áldozata”. A vasárnapi demonstráción érződött, hogy már csak pár hónap van a választásig: a Tanítanék szónokai nem győzték sulykolni a választási részvétel fontosságát, a tömegben pedig pártzászlók lengedeztek.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.01.30.
Szappannal a száját: megrovást kaphat a diákját fenyegető tanár
A Hír TV információi szerint fegyelmi megrovást kaphat az a mórahalmi tanárnő, aki a múlt héten egy vita során azzal fenyegette meg egyik diákját, hogy szappannal kimossa a száját. A gyerekfegyelmezésről a legnagyobb közösségi oldalon számolt be a gyermek rokona. Állítása szerint a hajánál fogva ráncigálta be a tanterembe a tanárnő a hétéves gyereket, és szappannal mosta ki a száját.
(Forrás: Hírtv)
 
2018.01.30.
Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója a felvételikről
2 részes videó az Arénában
(Forrás: Infostart)
 
2018.01.30.
Ha drogot nem ad a gyereknek, miért vesz neki mobilt? - interjú Tari Annamáriával
A nagyon könnyen megkapható információ erodálta az értékét a tanulásnak, annak, hogy vannak érdekes dolgok a világban, és hogy ezekért erőfeszítést kell tenni. Az érzelmi szükséglet azonnali kielégítésének igénye és a reakcióidő-csökkenés azt eredményezi, hogy ma egy középiskolás sok mindent szeretne, csak egyvalamit nem: kitartó erőfeszítést tenni bármiért, mert az mumussá vált. A kíváncsiság, a kreativitás, a gondolkodás szeretete akkor alakul ki a gyerekekben, ha vannak kérdései, és arra maga találja meg a választ. Most alig vannak kérdések, de a Google tele van válaszok tömegével. Ha nincs kérdés, akkor mi lesz érdekes számukra? Akkor milyen alapon várjuk el, hogy ez a gyerek 25-30 évesen csillogó szemű, érdeklődő, kitartó, fantasztikus felnőtt legyen, aki tudja, hogy mindenért meg kell dolgoznia.
(Forrás: index)
 
2018.01.30.
Orbán Viktorral vitáznának a diákok - ha nemet mond, újabb tüntetés jön
Mivel nem kaptak érdemi választ az Emberi Erőforrások Minisztériumától, Orbán Viktorhoz fordulnak. A miniszterelnököt nyilvános vitára hívják - ha nemet mond vagy nem reagál a megkeresésükre, február 23-án újabb tüntetést tartanak. Ezt jelentette be a Független Diákparlament.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.30.
Vekerdy: Nemzetpusztító a magyar oktatás
„Egy nemzet akkor tud felemelkedni, ha egyformán emelik fel az egészet” – tette hozzá, utalva arra, hogy nálunk nagyon gyorsan leválogatják a „jó” tanulókat, akik minőségibb oktatáshoz jutnak, míg a többségnek maradnak a lepusztult iskolák, a motiválatlan tanárok. Emlékeztet Vekerdy, hogy a finnek úgy tudtak annak idején felemelkedni, hogy Helsinkitől Lappföldig egyformán jó iskolákat hoztak létre.A Szilicium-völgytől Szingapúrig tudják, hogy a következő 60 évben a két legfontosabb munkavállalói készség a kritikus gondolkodás és a kreativitás – folytatta a pszichológus, nálunk ezt utálják, irtják, mert ezek deviánsak.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.30.
Jókait mentsük meg, vagy a nebulókat?
A forró – és eldöntetlen − kérdés mindezek mellett az volt (és marad is még egy jó ideig), hogy kell-e kötelező olvasmány az iskolába, s ha igen, mi legyen az. A magyartanárok és a könyvtárosok mindenesetre már abban a kérdésben is magukra vannak hagyva, hogy bevigyék-e a kortárs irodalmat az iskolába, vagy erőltessék-e a klasszikusokat. A kérdésre, mentsék-e meg Jókait vagy inkább az új generációt, Lombosi Anikó magyartanár, drámapedagógus egyértelmű választ adott: a generációt kell megmenteni, Jókai megmenti önmagát.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.30.
Benedikty Béla: Kötelező listák 2.
Tanárkoromban a harmadikos gimnazistáimnak (a tanterv szerint 19. századi magyar irodalom az előírás) felolvastam egy részt Salinger Zabhegyezőjéből, aztán megkérdeztem, van-e kedvük elolvasni, mert tartanánk belőle egy órát (mint később kiderült, többet is). A gyerekek közül senki nem botránkozott meg azon, hogy én a 20. századi amerikai irodalomtól fogom majd megközelíteni a világról való fontos tudnivalókat (azaz mint tudjuk, az irodalom lényegét), elolvasták, és irtó jót ordítoztak egymással meg velem a könyv kapcsán. Nem a világirodalmat kell megszerettetni a diákokkal, hanem az olvasást.
(Forrás: Kolozsvári Szalonna)
 
2018.01.30.
Benedikty Béla: Kötelező listák
Arról értekeznek mindenféle fórumon, hogyan kellene megváltoztatni a kötelező olvasmányok listáját. Olyat nem láttam, ami azt írta volna, hogy sehogy. Nincs mit változtatni. El kell törölni az egész listát (bár ezt is lehet változtatásnak nevezni).Évtizedek óta figyelem, mikor jut már eszébe valakinek, hogy a „kötelező” jelzővel nem más könyvektől vonják el a szerencsétlen iskolás figyelmét, hanem az összestől.
(Forrás: Kolozsvári Szalonna)
 
2018.01.28.
Szabó Anna: Az SNI gyermekek ellátása
A csendes változás pedig az, hogy a fővárosban működő nagy gyógypedagógiai intézmények – jellemzően az érzékszervi és mozgássérültek ellátását végzők – ezentúl nem láthatnak el a körzetükön kívüli feladatokat. Országos intézmény körzete az ország, neeeem? Nem. Országos intézmény körzete az, amit a helyileg illetékes KLIk vezetője körzeteként elismerni hajlandó. És nagylelkű, mert nem korlátozza arra a néhány kerületre, amelynek ő a vezetője. Hogy milyen értelemben vezet, azt nem tudni egészen pontosan. Az jobban látszik, hogy mit hajt végre. Tehát jelenleg az országos intézmények a fővárost láthatják el. Ahol az integráltan tanuló, fentebbi kategóriák szerinti SNI gyerekek mintegy ötöde, 20 százaléka él.
(Forrás: blog, hivatlanul.com)
 
2018.01.28.
Közös oktatási minimum várható a demokrata pártoktól februárban
Nagyon nagy jóindulattal talán kétezer ember vett részt a Tanítanék által jegyzett, „Békét és szabadságot az iskolákban!” címet viselő vasárnap délutáni pedagógustüntetésen a budapesti Kossuth téren. Pilz Olivér, a Tanítanék képviselője bejelentette: nyolc párt várhatóan februárra elkészül egy közös oktatási minimumprogrammal.
(Forrás: Budapest Beacon)
 
2018.01.28.
Ez a minimum: majdnem a teljes ellenzék összefogott a jó magyar oktatásért
Egy jobb, szabadabb oktatási rendszerért demonstrált vasárnap délután a Kossuth téren a Tanítanék Mozgalom. A tüntetésen mintegy ezer ember vett részt. A szervezőkhöz csatlakoztak szakszervezetek, civilek és ellenzéki pártok – a Jobbik kivételével. Részvételével és előadókkal is támogatta a demonstrációt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Szakszervezete, a Független Diákparlament, a Szülői Hang és a Diákszolidaritási Akció. A január 19-i diáktüntetéssel szemben itt a szervezők kifejezetten kérték, hogy a politikusok se maradjanak távol a rendezvénytől. A tömegben is és a színpadon is feltűntek az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd, az Együtt, a Liberálisok, a MoMa és a Momentum tagjai.
(Forrás: 168 óra)
 
2018.01.28.
Valójában kormánybuktatást akar, az oktatás ürügy a Tanítanéknak
A Magyar Idők birtokába jutott dokumentumok igazolják: az oktatás reformjáért, illetve a CEU mellett szervezett tüntetések valójában a Fidesz ellen szólnak, és a kormány leváltása a céljuk. Az élükön állók távolról sem függetlenek és nem is civilek. Viszont legtöbb erőfeszítésük hiábavaló: még egy kisebbfajta tömeget sem sikerült összehozniuk a tegnapi tanártüntetésen.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.28.
Már tavaly csökkenthették a tanulók terhelését
Az elmúlt hetekben újra fellángolt a vita arról, hogy túlterheltek-e a diákok, miért van nulladik, hetedik, illetve nyolcadik óra, és egyáltalán kihez kell fordulni ezekkel a kérdésekkel. Lapunk megkereste a szaktárcát, ahol azt a választ kaptuk: a Köznevelési Kerekasztal javaslatára a kerettantervi rendelet módosítása már a 2016/2017-es tanévtől lehetővé tette a pedagógusok szakmai önállóságának növelését, illetve a tanulói terhelés csökkentését.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.28.
Ha becímkézel minket, nem láthatsz csodákat
A Hajdúhadházi Fiatalok egy informális közösség, amely 2016 óta működik a hajdúsági városban. Ők hozták nyilvánosságra például, hogy az önkormányzat ötszáz forintos belépőt szedett a hátrányos helyzetűeknek szánt játszótéren. Néhány hónapja indítottak egy Hatherc nevű projektet. Ebben hátrányos helyzetű kamasz fiúk rapben mondják el, mi bántja őket az életben. Megnéztük az első fellépésüket.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.01.28.
Tüntetett a Tanítanék - Itt az oktatási minimum (fotók)
Az egészségügyi minimum mintájára oktatási minimumot dolgoztak ki a demokratikus pártok szakpolitikusai és civil szervezetek képviselői - jelentették be a Tanítanék Mozgalom vasárnap délutáni budapesti demonstrációján. A dokumentumot hamarosan nyolc párt vezetői vagy elnökségi tagjai szignózzák, hogy garanciát vállaljanak az abban foglaltakért: a szakmai anyag kidolgozásában a civilek mellett a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt, a Lehet Más a Politika, az Új Kezdet, a Momentum, a Liberálisok, az Együtt és a Párbeszéd szakpolitikusai vettek ré
(Forrás: Népszava)
 
2018.01.28.
Péterfalvi Attila: számtalan veszélyt jelent a kisgyerekek internethasználata
Számtalan veszélyt rejt a kisgyerekek számára az internet világa, emiatt nagyon fontos a védelmük, és ezért állított össze a biztonságos jelenlétükről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tanulmánykötetet - mondta a NAIH elnöke hétfőn Budapesten.
(Forrás: Infostart)
 
2018.01.28.
Sok gyereket megbénít a gimnáziumi felvételi
Nem könnyű bejutni a diákoknak azokba a gimnáziumokba, ahol többszörös túljelentkezés van - mondta a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. A tanulóknak ugyanis nemcsak központi felvételit kell írniuk, hanem az intézmények szóbeli vizsgát is szervezhetnek. Porogi András az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: intézményükbe 300-350 gyerek jelentkezett, miközben 60 diák nyerhet felvételt.
(Forrás: Infostart)
 
2018.01.28.
„Tanárt rúgnak ki, és diákot hallgattatnak el” – tüntettek a Kossuth téren
Mintegy ezer ember vett részt vasárnap délután a budapesti Kossuth Lajos téren a Tanítanék Mozgalom által szervezett tüntetésen, amelyet a hazai oktatási rendszer állapota és a közelmúlt több, heves vitákat kiváltó intézkedése miatt szerveztek. A HVG.hu tudósítása szerint az Országház előtti demonstrációt többek között az iskolák által terrortámadások esetén alkalmazandó honvédelmi intézkedési terv, a pedagógusok nyilatkozattételi tilalma, az állam iskolaalapítási monopóliuma, valamint a diákok iskolai túlterheltsége ellen szervezték. Utóbbi miatt a tüntetőkhöz csatlakozott a Független Diákparlament is.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.28.
A szabad iskolákért!
Az Országháznál demonstrált a Tanítanék Mozgalom. Helyzetelemzés Törley Katalinnal, a mozgalom egyik képviselőjével (videó). Az egészségügy után az oktatásban is lefektették a minimumot. A Tanítanék Mozgalomhoz és az Oktatási Hálózathoz csatlakozott 8 demokratikus ellenzéki párt, a két nagy pedagógus szakszervezet.
(Forrás: Hírtv)
 
2018.01.28.
Radnóti Zoltán: A gyerekeink elvándorlásáról
Végleg elengedni valakit komoly vereség. A gyerekeink nem érzik magukat itthon, abban az országban, amelyet mi összeraktunk számukra. 18 esztendős voltam a rendszerváltás pillanatában. Ajándékba kaptam. Úgy tűnt, hogy szabad országot vehetünk át, és azt csinálunk vele, amit szeretnénk. Végül nem így lett, de mégis volt 27 évünk, és nem mondhatjuk, hogy semmi közünk hozzá. Itt van az utánunk jövő nemzedék, és nem érzi itthon magát Magyarországon, azaz ez az ország – jelenleg – nem eléggé megtartó közösség.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.28.
Balog Zoltán a brüsszeli bürokratákat méltatta Brüsszelben
Kritika helyett dicsérte az uniós intézményeket Brüsszelben Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere az első európai oktatásügyi csúcstalálkozón vett részt, ahol elmondta, az Erasmus-program már harminc éve nyújt nagy segítséget a diákoknak, hogy külföldön gyarapítsák tudásukat. Balog szerint jó dolog, ha az Európai Unió tagállamai együtt igyekeznek egy-egy területen előrelépni, mert ez növeli a versenyképességet
(Forrás: Hírtv)
 
2018.01.27.
A Soros-civilek bekebelezték a pedagógusmozgalmat is
Csupán néhány száz főt vonzott a Tanítanék által meghirdetett délutáni demonstráció. Lassan nyilvánvalóvá válik, a 2016-ban indult mozgalom irányítása átcsúszott a a Soros-alapítvány által is támogatott Auróra közösségi klub körül szerveződő civilek kezébe.A „Békét és szabadságot az iskolákban!” mottóval, „az iskolák militarizálása, a hazug propaganda, gyermekeink lelkének mérgezése” ellen meghirdetett Kossuth téri tüntetésre vasárnap délelőttig csupán kilencszázan jelezték részvételüket. Noha a demonstrációt a Tanítanék Mozgalom hirdette meg, és jelezték csatlakozásukat a szakszervezetek is, nyilvánvaló, hogy az akciónak már nincs sok köze a 2016-ban a miskolci pedagógusok levelével indult kezdeményezéshez.
(Forrás: Magyar Hírlap)
 
2018.01.27.
Gyurkó Szilvia: Mi van, ha a gyerek tüntetni akar? – Nem árt, ha tudod ezeket, mielőtt döntesz (vagy segítesz dönteni neki)
Tüntetést iskolaidőre is szervezhetnek a diákok, de arról gondoskodniuk kell, hogy távolmaradásukat megfelelő módon igazolják – ami ebben az esetben elsősorban szülői igazolást jelenti. Jogi szempontból a gyülekezési szabadság gyakorlása ebben az esetben az oktatáshoz való joggal kerülhet konfliktusba. Mivel azonban egy tüntetés rövid ideig tartó, átmeneti kiesést jelent az oktatásból, ezért ez az „érdekütközés” csak látszólagos. Problémát az jelentene, ha, mondjuk, mostantól mindennap tüntetni akarnának a diákok iskola helyett.
(Forrás: wmn.hu)
 
2018.01.27.
Iskolai békéért tüntettek a Kossuth téren, kidolgozták az oktatási minimumot
Újraindult a tiltakozáshullám az oktatás miatt: a diáktüntetés után vasárnap ismét a Tanítanék Mozgalom hívta híveit a Kossuth térre. A tüntetésen elhangzott, kidolgozták az oktatási minimumot, amelyet februárban nyolc párt vezetői írnak majd alá, de a Fidesz nem reagált a kezdeményezésre. Az esemény Facebook-oldala szerint a Tanítanék mozgalomhoz csatlakozott a Diákszolidaritás Akció, a Független Diákparlament, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, és a Szülői Hang.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.26.
Járóka Lívia: az integrációs programok segítenek megelőzni az iskolai lemorzsolódást
A tanulás melletti hobbi-, sport- és művészeti tevékenységekre építő integrációs programok segítségével meg lehet előzni az iskolai lemorzsolódást – jelentette ki Járóka Lívia fideszes EP-képviselő Brüsszelben csütörtökön, az első európai oktatásügyi csúcstalálkozó szünetében.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.26.
„Sejtgyártás” az iskolapadból
Főállásban a Radnóti Miklós Gimnázium 12. c osztályos tanulója, és ha tükör elé áll, ahogy a legtöbb kamaszlány, csak azt látja meg, hogy mi az, amit megváltoztatna magán. A különbség közte és egy bármilyen másik tizenéves között csupán annyi, hogy míg utóbbi sminkkel, fogyókúrával és különféle elleplező öltözködési technikákkal igyekszik a tökéletesség látszatát kelteni, addig Lili a biotechnológia kínálta lehetőségeket mérlegeli. Középiskolásként elvégzett egy külföldi biotechnológiai kurzust, és amikor csak lehetősége nyílik rá, az őssejtek világát kutatja. Amíg a többiek a Balaton partján heverésznek vagy a Műjégen korcsolyáznak, ő sötétben világító, génmódosított baktériumokat hoz létre.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2018.01.26.
Pléh Csaba: a digitális kultúra fejlődésével jelentősen átalakul a pedagógusok szerepe
Kér részes videóinterjú Pléh Csaba pszichológussal, az MTA közoktatási elnöki bizottságának vezetőjéével azt Aréna műsorában.
(Forrás: Infostart)
 
2018.01.26.
Több tízezer forintot kap sok pedagógus, március végéig megérkezik a pénz
Valamennyi érintett pedagógus és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott még ez év első negyedévében megkapja az őt megillető illetmény-különbözetet" - válaszolt Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára Ikotity István LMP-s képviselő írásbeli kérdésére.
(Forrás: Index)
 
2018.01.26.
Bevinnék a számítógépes játékokat az iskolai tanórákra, 400 milliót már kaptak is hozzá
A játékos tanulás rendes, iskolai közegben való alkalmazás nem új dolog, mi is bemutattuk annak idején, hogyan válhatott például egy Budapest-közeli intézmény központja az informatika oktatás egyik hazai jó példájává.Hasonló elgondoláson alapszik (már ami a szoftveralapú szórakozást illeti) egy finn csapat ötlete is, amelyik videojátékokkal orvosolná az osztálytermi oktatás gyakori problémáit, így a figyelem, illetve a lelkesedés hiányát. Alighanem már most sikertermékről van szó, hiszen épp az a csapat dolgozik rajta, amelyik a nagysikerű Minecraft edukációs változatát is gyártotta.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.26.
Bányai Sándor és az élménypedagógia
A Szabadság téri polgárjogi mozgalom, az Eleven Emlékmű beszélgetőkörében hétről hétre más-más témáról kezdeményeznek a szerkesztők dialógust. Ezeken a délutáni-esti beszélgetéseken sok szó esett – jeles vendégek, másfelől a járókelők részvételével – például az emlékezetpolitikáról, a demokrácia és az autokrácia értelmezéséről, a szabadság lehetőségeiről. De gyakran lett – szinte közkívánatra – a beszélgetések témája a nevelés ügye. Volt már szó a magyar óvodapedagógiáról mint hungarikumról, az ifjúságügyről, az általános művelődési központokról, az esélyegyenlőségről, a roma gyerekek tanodáiról és iskolázásáról, drámapedagógiáról, szakképzésről, gyógypedagógiáról. Ebben a körben került sor december 5-én a beszélgetésre az úgynevezett élménypedagógiáról ennek jeles hazai szakemberével, Bányai Sándorral. Ez az írás – alapvetően monológgá szerkesztve – e beszélgetés szerkesztett változata.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2018.01.26.
Gyarmathy Éva: Az ideális iskola hat jellemzője
Miért lennének motiváltak a gyerekek egy olyan iskolai tanulásra, amit senki nem tart jónak? Hogyan tudjon örülni a tevékenységnek, jól érezni magát és erőfeszítést tenni nap, mint nap a diák és a pedagógus, ha a tanítás mindennap erővel kimozdítja a komfortzónájából, de nem segíti, hogy megküzdjön a tanulás érdekében?
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.26.
Egy iskola azoknak, akiket máshonnan eltanácsoltak
Van egy iskola, ahol minden gyerek másképpen más: a máshonnan lógók, kilógók, tengők-lengők, csellengők, a függőben levők gyűjtőhelye. Az „integrálhatatlanok” iskolája, ahol megengedett „furcsának” lenni, nem beszélni, túlpörögni, lazsálni, hibázni. Itt nem akarnak a szó hagyományos értelmében nevelni, vagyis a társadalmi elvárásoknak megfelelően „betörni” a gyereket, mint a csikót. Az egyik diáklány úgy fogalmazott: „a Zöld Kakasban engedik az embert, hogy az legyen, aki”. Mihalicz Csilla írása
(Forrás: hogyanmondjamelneked reblog)
 
2018.01.25.
„Mehetnek panaszra, de a gyerekük utána is ide fog járni”
Pszichológusnak kellett az óvodásokkal foglalkozni egy IX. kerületi intézményben, a szülők szerint annyira megviselte őket a poroszos bánásmód, és hogy folyamatosan kámforrá váltak az óvónénik. Utóbbiak ugyanis menekültek az intézményből, amelynek nyugdíjasként visszafoglalkoztatott vezetője még azt is megtiltotta, hogy az óvónők facebookozzanak a szülőkkel a gyerekeikről. Az önkormányzat szerint nincs bizonyíték a helytelen bánásmódra, csak generációs szembenállásról van szó. De azért szóltak a szerintük is konzervatív óvodavezetőnek, hogy a közösségi oldal használatát nem korlátozhatja.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.25.
Alternatív gimnázium állami fenntartásban: 2019-től ilyen is lesz
Miközben az ország egyik első személyközpontú pedagógiát képviselő iskolája, az óbudai Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) szeptembertől általános iskolát indít, egy másik „ős-alternatív” iskola, az eddig csak általános skolaként működő pesthidegkúti Gyermekek Háza akár már a 2019/2020-as tanévtől megnyithatja gimnáziumi tagozatát. A tanterv kidolgozása folyamatban van, annak alapkoncepcióját már összeállították. Ebben egyrészt a saját, másrészt a már működő alternatív gimnáziumok – AKG, Waldorf, Belvárosi Tanoda, Politechnikum – tapasztalataira építettek.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.25.
Deák Dániel: Egy elmaradt tüntetés margójára.
Három éve a Szabadság téri református egyházközség tartott megemlékező istentiszteletet Horthy Miklós halálának 58. évfordulója alkalmából. Most az a szándék merült fel, hogy január 27-én Horthy Miklósra megemlékező szentmisét mondjanak, éppen azon nap évfordulóján, amikor az auschwitzi haláltábor felszabadult. Még ha ezúttal ez nem történt is meg, már az előkészület is elítélendő. Ezúttal nem kényszerülünk tüntetésre, és meg is bocsátunk, ha a szervezők jobb belátásra tértek, de nem felejthetünk.
(Forrás: PR Herald)
 
2018.01.25.
Vasárnap tüntet a Tanítanék Mozgalom - videó
Az ATV Start vendége Sulyok Blanka képviselő, Tanítanék mozgalom. Elfogadhatatlan, hogy az igazgatókat nem szakmai munka végzésére kötelezik (HIT), csorbítják az iskolák autonómiáját. Vannak, akik politikai akciónak tekintik a tüntetést. S.B. szerint a pedagógusoknak állampolgári joguk állást foglalni politikai kérdésekben is. Várják a diákokat, szülőket, pedagógusokat és civileket, de várják a mozgalom célkitűzéseivel azonosulni tudó pártokat is. A két nagy pedagógiai szakszervezet csatlakozott és mozgósít.
(Forrás: atv.hu)
 
2018.01.24.
Nincs helyük a rendszerben
A speciális nevelési igényű gyerekek szülei rengeteget küzdenek, hogy megfelelő iskolát találjanak, de az oktatási rendszer érzéketlen a problémáikra. Jó képességű gyerekek boldogulási esélyei csökkennek minimálisra, mert sehol nincs helyük a merev és intoleráns rendszerben.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2018.01.24.
Megkérte a tanárnő a diákokat, hogy osztályozzák le a munkáját
„Minden félévben értékeltetni szoktam magamat velük - ha én értékelem az ő munkájukat, nekik is joguk van ugyanehhez! ;-) És valóban értékes visszajelzés” - indokolta a vépi mezőgazdasági szakgimnázium és szakközépiskolában tanító Babai-Mező Borka, hogy miért kérte meg a diákjait, hogy neki is osszanak ki bizonyítványt. Amit aztán kiposztolt a Facebookra.
(Forrás: 444.hu)
 
2018.01.24.
A nyolcosztályos gimnáziumok a fehér Magyarország iskolái, oda cigányok nem mehetnek be
Orsós Jánossal, a sajókazai Ámbédkár gimnázium alapítójával, a 168 óra online oldalán jelent meg interjú. A roma jogvédő által elmondottakból, a magyarországi cigányság életének érzékeltetésére leginkább alkalmas részeket emeljük ki.” A Fidesz pedig úgy rakott itt rendet, hogy a jobbikosoknak és a saját választóinak is megfeleljen. Ha egy ilyen szegény térséget nem vesz figyelembe, amikor leszállítja 18-ról 16 évre a tankötelezettséget, abban tudatosság van.” /……/ “Az elcigányosodott iskolákban nem tudnak kitejesedni, nincsenek szakmai sikereik, és nincs elég társadalmi megbecsültségük. Az a pedagógus, aki cigány gyerekeket tanít, a többiek szemében maga is cigánnyá válik. Mi is hajlamosak vagyunk a tanárokat hibáztatni azokért a sikertelenségekért, amelyeket a magyar diákok produkálnak a PISA-felmérésben. De nem ők tehetnek róla.”
(Forrás: zárójel)
 
2018.01.24.
„Az lenne az iskola feladata, hogy örüljön tanulni a gyerek”
Palkovics László, a Pedagógusok Szakszervezete és a két zalai tankerületi központ által szervezett Zala megyei köznevelési fórumon az elmúlt 40 hónapban az oktatásban elért eredményekről, változásokról szólva egyebek mellett arról beszélt, hogy a mai gyerekek "nem rosszabbak, mint mi voltunk", de el kell fogadnunk, hogy mások, és ehhez kell igazodnunk.Palkovics László részletesen beszélt arról, hogy a humán területet, a köznevelés tartalmi ügyeit, a gazdálkodási gondokat és az akkor létező KLIK működését illette a legtöbb kritika. Az iskolák jelzései alapján két éve is még a leggyakoribb problémák közé tartozott a magas óraszám - a tanulók és a pedagógusok számára is -, az intézmények hiányzó önálló gazdálkodása, a pedagógusok minősítési rendszerének hibái, amelyekre a remények szerint a formálódó új Nemzeti Alaptanterv (NAT) adhat megoldást.
(Forrás: Magyar Hírlap)
 
2018.01.24.
Balog Zoltán: az oktatás és a kultúra Európa legfontosabb erőforrása
A miniszter hangsúlyozta, noha Magyarország általában meg kívánja tartani nemzeti kompetenciáit, az oktatás területén messzemenően támogatja a brüsszeli találkozó célkitűzését, a közös Európai Oktatási Térség létrehozását és erősítését. Balog Zoltán felszólásában a nyelvtanulás jelentőségére hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a magyar kormány az első nyelvvizsga ingyenessé tételével támogatja az idegen nyelvek megismerését. Hozzátette, amíg a nyelvi izoláció kiszolgáltatottságot jelent, az idegen nyelvek megismerése mellett nem szabad megfeledkezni a nemzeti nyelvek és nemzeti kultúrák megismeréséről sem.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.24.
Pont úgy működnek az új tanodák, amitől óva intették őket
Másfél év telt el azóta, hogy kihirdették az Emberi Erőforrások Minisztériuma kifejezetten a tanodák támogatására kiírt EFOP pályázatának eredményeit. Akkor több tucat új tanoda létrehozására kaptak támogatást a tanodás színtéren addig ismeretlen szervezetek, az ezzel párhuzamosan támogatás nélkül hagyott régiek nagy felháborodására. Az új tanodák nagy része iskolák mellett működik, ha mégsem, akkor is az adott településen lévő iskola pedagógusai dolgoznak benne. Pedig pont ettől intett óva több, tanodákkal foglalkozó kutató, szakember, akik attól féltek: a tanodából, mint informális, civil pedagógiai műhelyből végül nem marad több mint egy speciális napközi.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.01.24.
A Kossuth téren tüntet vasárnap a Tanítanék, a tanári szakszervezetek is csatlakoznak
Békét akarunk! Elég volt az iskolák militarizálásából, a hazug propagandából, gyermekeink lelkének mérgezéséből. Szabadságot akarunk! Elég volt a megfélemlítésből, az előre gyártott válaszokból, a tiltásokból, a korszerűtlen és megterhelő iskolákból, gyermekeink szellemének megrontásából - olvasható a tüntetés Facebook-oldalán. A szervezők korábban már videóban is üzentek. "Háború van vagy béke? Egyébként ha baj van, kinek a feladata a polgárokat megvédeni" - teszi fel a kérdést Sulyok Blanka, a Tanítanék egyik képviselője.
(Forrás: Eduline)
 
2018.01.24.
Méhnyakrákellenes előadásnak álcázta iskolai kampányrendezvényét a miskolci fideszes képviselő
A méhnyakrák kiváltó okairól nem, a köztársasági elnökről, Orbán Viktorról, és a borsodi fejlesztésekről annál több szó esett egy gimnáziumi előadáson, melyet előbb Az egészséges életért, majd A méhnyakrák ellen címmel hirdettek meg egy miskolci iskolában. A 45 perces program során 5 perc azért jutott az egészségvédelemre is, de arra már nem maradt idő, hogy elmondják, a Magyarországon évente 500 nő halálát okozó daganatos megbetegedést a HPV vírus okozza.
(Forrás: 444.hu)
 
2018.01.24.
Miért fontosabb a retektermesztés, mint hogy tudja a gyerek, mit tegyen, ha depressziós?
Yenki ne kaphasson érettségit Magyarországon, ha nem tanult pszichológiát – véli Reményik Ildikó tanácsadó szakpszichológus, aki a Budavári Önkormányzat szocialista képviselője is, a Kulturális, Oktatási és Sportbizottság elnöke. A hazai iskolai egészségfejlesztő programokat hiányosnak látja, amelyikben pedig van pszichológiai rész, abban nem jutnak el addig. Miközben előremutató külföldi és itthoni példák is vannak arra, hogy az ilyen képzés eredményes. Interjú.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.23.
Egyszerűen "gyalázatos" a KRÉTA-rendszer
Az idei félévtől az összes, tankerületi központok által fenntartott iskolában bevezetik a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használatát . A rendszert (ami az iskolai adminisztrációs feladatokat könnyítené meg) eddig 883 iskolában használták aktívan, most valamennyi intézményben megkezdődött a "tesztelés". A KRÉTA a tanév elején számos hibával küzdött. Megkeresésünkre a Klebelsberg Központ közölte: a hibák megoldását kiemelten kezelik, a tanév elején felmerült problémákat megoldották. "Jelenleg a rendszer gördülékenyen működik, a központ és az üzemeltető nem tapasztalt olyan jellegű problémát, amely miatt le kellene állítani a rendszert."
(Forrás: Népszava)
 
2018.01.23.
A hátrányos helyzetűek jobb oktatása nélkül Magyarország leszakad. Interjú Lannert Judittal - videóval
A PISA és egyéb oktatási mérések szerint a magyar oktatási rendszer kulcsproblémája, hogy nem segít a szegényebb társadalmi osztályból származóknak. Ez igazságtalan, és fenntartja Magyarország elmaradottságát. A digitális eszközök, okostáblák akár ronthatják is az oktatás eredményességét. Az Új Egyenlőség stúdiójában Lannert Judit oktatáskutatóval készült interjú.
(Forrás: Új egyenlőség)
 
2018.01.23.
Rétvári Bence is túlterhelt gimis volt (videó)
A 24.hu megkérdezte Rétvári Bence miniszterhelyettest arról, hogy mit üzen azoknak a diákoknak, akik részt vettek a pénteki diáktüntetésen. Azt is megkérdezték, hogy saját környezetében panaszkodnak-e a diákok az oktatási rendszerre. Az államtitkár saját gimnazista élményeit idézte fel.A miniszterhelyettes válaszában kiemelte, hogy az iskoláknak lehetőséük van a kerettantervtől 20%-ban eltérni, így ha a diákok azt érzik, hogy túlterheltség van, akkor a szülők és a tanárok közösen megvitathatják a kérdést. Ha valóban arra jutnak, hogy csökkenteni kell a diákok terhelését, akkor sokkal szabadabban döntehtnek a kérdésben.
(Forrás: 24.hu)
 
2018.01.23.
Se öröm, se motiváció: a szülők szerint tragikus, ami ma az oktatásban folyik
“Nagyon sokat romlott az oktatás, nincs semmi idő a játékra, a gyerekek nagyon elfáradnak a kötelező délutáni benntartással. A sok házi feladatra, és tanulásra estére nem marad energiájuk. Szomorúak, idegesek, agyonterheltek. Ellopják tőlük a gyerekkorukat. A tankönyvek nagyon rosszak, sokat romlik a gyerekek teljesítménye, amióta ezt a sok tanórát bevezették. A szülők tehetetlenek.” Diószegi-Horváth Nóra írása
(Forrás: Mérce)
 
2018.01.23.
Az iskolafenntartás óriási terhet jelentett az önkormányzatoknak
A parlament és a kormány azért döntött úgy néhány éve, hogy az önkormányzati fenntartás helyett állami fenntartásba veszi az iskolákat, mert úgy gondolta, hogy az oktatás, nevelés nem településenként eltérő ügy, hanem állami feladat – szögezte le az Emmi. Emlékeztettek továbbá, hogy az iskolafenntartás óriási terhet jelentett az önkormányzatoknak, s jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az intézmények ezerháromszázmilliárd forintos adósságot halmoztak fel. Ez a rendszer rendkívüli különbségeket okozott az iskolák között, a gyerekek esélyeiben és akár a pedagógusok illetményében is. A minisztérium rámutatott: amióta az állam felelőséget vállal az iskolákért, egyre több pénzt fordít az oktatásra.
(Forrás: Magyar Hírlap)
 
2018.01.23.
A diáksztrájk szervezése jogellenes volt
z alaptörvény és a sztrájktörvény lehetővé teszi, hogy a munkavállalók érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, beleértve a munkabeszüntetés jogát is. A középiskolai diákok azonban nem munkavállalók, nem tartoznak sem a munka törvénykönyve, sem a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó valamely törvény szabálya, hatálya alá. Tekintettel arra, hogy a középiskolai diákok nem tekinthetők munkavállalónak, a hatályos magyar jogszabályok a diáksztrájkot nem teszik lehetővé. A fentiek miatt azok a diákparlamenti képviselők, akik a diákokat kvázi sztrájkra szólították fel, jogellenes magatartást követtek el.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.23.
Örökre megutáltatja a mozgást a testnevelésóra
A diákok utálják a tornaórákat, folyamatosak a megaláztatások és teljesíthetetlenek a követelmények. Ahelyett, hogy a heti öt órával megszeretetnék a mozgást a gyerekekkel, begyógyíthatatlan sebeket ejtenek rajtuk, amik egész életükben végig kísérhetik őket. Ötven éve ugyanazokat a gyakorlatokat ugyanazokkal a sokszor szadista módszerekkel oktatják, pedig olykor csak a tanáron vagy az iskolán múlik, hogy motiválttá tegye a diákokat.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.01.23.
Hol az örömteli tanulás? - Az iskola csak kifárasztja a gyereket
Eddig több mint ötezren töltötték ki a Szülői Hang nevű szervezet felmérését, a kedden közzétett első részeredmények szerint a szülők többsége (82,9 százaléka) úgy véli, a gyermekek túlterheltsége olyan nagy mértékű az iskolákban, hogy nem jut kellő idejük az életkoruknak megfelelő játékra, sportra, családi és szabadidős programra. Gondnak tartják az önállóságra nevelés, valamint az örömteli tanulás hiányát is: a válaszadók többsége (63,4 százaléka) úgy látja, az idő nagy részében a gyermekeik nem örömmel tanulnak. Mindeközben pedig az iskola nem nevel önállóságra, önálló gondolkodásra, véleménynyilvánításra és felelős döntéshozatalra. A válaszadók 64,6 százaléka ebből a szempontból 1-esre vagy 2-esre értékelte az oktatási rendszer teljesítményét.
(Forrás: Népszava)
 
2018.01.23.
Csúszik a kormány által ígért új Nemzeti alaptanterv
2019-ben már biztos, hogy nem lép életbe a kormány által ígért új Nemzeti alaptanterv – vélik szakemberek. Balog Zoltán miniszter megbízottjának decemberben kellett volna előállnia a vázlatos tervvel, amelyről elindulhatott volna a szakmai vita, ám ez máig nem történt meg. „Azt mondják, hogy kormányellenesek vagyunk, de ez nem igaz, a kormány diákellenes” – fogalmazott egy résztvevő a több ezer diák részvételével tartott pénteki, budapesti tüntetésen. A diákok egyebek közt a magas óraszámok ellen és a korszerűbb tananyagért demonstráltak. A jelenlegi tanterv szerintük elavult lexikális tudást erőltet rájuk.
(Forrás: Hírtv)
 
2018.01.23.
Luxusóvodák lepték el Magyarországot: milliós gondozási díj, jóga, lovaglás
Területileg illetékes állami óvodába minden, életvitelszerűen a körzetben lakó, 3 év feletti gyereket felvesznek. Nem kell tehát a szülőknek amiatt aggódniuk, hogy helyhiány miatt elutasítják a felvételin őket és pánikba esve kell eldönteniük, melyik magánintézménybe írassák a gyereket. Mégis, sokan választják utóbbiakat, annak ellenére is, hogy éves szinten akár több, mint egymillió forintot kell ezért fizetniük. Utánajártunk, mekkora kiadást jelent egy családnak, ha magánintézménybe vinné a gyerekét, és mennyi plusz szolgáltatást kap ezért a pénzért cserébe.
(Forrás: Index)
 
2018.01.23.
Üzennétek Balog Zoltánnak? Most megtehetitek
Magyarország oktatási rendszerének problémáinak megoldásátsáért a Gyémánt Alapítvány kezdeményezést indított. A „Mondd el a véleményed!” című kampányban mindenki véleményt formálhat és azt névtelenül elküldheti az alapítvány oldalán. A kampányban 40 napon keresztül várják a honlapon található kérdésekre a válaszokat. Ezeket a Gyémánt Alapítvány tagjaival közösen kiértékelik, majd a döntéshozóknak személyesen adják át, az együttműködés reményében.
(Forrás: Eduline)
 
2018.01.23.
Újabb tüntetés lesz: a Kossuth térre vonul vasárnap a Tanítanék
Békét akarunk! Elég volt az iskolák militarizálásából, a hazug propagandából, gyermekeink lelkének mérgezéséből. Szabadságot akarunk! Elég volt a megfélemlítésből, az előre gyártott válaszokból, a tiltásokból, a korszerűtlen és megterhelő iskolákból, gyermekeink szellemének megrontásából - írják az esemény leírásában.
(Forrás: Eduline)
 
2018.01.19.
Nincs idejük élni a diákoknak - A pénteki diáktüntetés szervezője nyilatkozott lapunknak
2020-tól nyelvvizsgához kötnék a felvételit a felsőoktatásba, ami nagyon sok diák előtt zárná el a továbbtanulás lehetőségét. Még a budapesti elit gimnáziumok tanulóinak is sokszor magánórákat kell venniük, hogy nyelvvizsgázni tudjanak, a legtöbb iskolában nem elég jó a nyelvoktatás ahhoz, hogy ez plusz anyagi befektetés nélkül sikerüljön. Ennek a szegényebb családokból származó tanulók lesznek a vesztesei. Ez például egy olyan intézkedés, amit azonnal el lehet, és kell törölni, közben pedig fejleszteni kell a nyelvoktatást az iskolákban. Az is nagy gond, hogy most 16 évesen sokan végzettség nélkül kerülnek ki a munkaerőpiacra, jobb híján közmunkásnak, amin a tankötelezettségi korhatár visszaállításával lehetne segíteni. Mindez nem oldaná meg a fő problémákat, de az átmeneti, tüneti kezelés elkezdődhetne (Gyetvai Viktor).
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2018.01.19.
„Ekkora tömeget már nem lehet letagadni” – A szervezők minden várakozását felülmúlta a pénteki diáktüntetés
Ekkora tömeget már nem lehet letagadni – ami azt illeti, Tarnay Kristóf Ábelnek igaza van, a pénteki diáktüntetést egy kicsit nehéz lesz ugyanazzal a legyintéssel elintézni, mint amilyennel az Emmi 2015-ben elintézte a demonstráció szervezőjének, a Független Diákparlamentnek a 80 kérését. Péntek délután a hideg és a szakadó eső ellenére több ezer ember – diák, tanár és szülő – tüntetett a Kossuth téren a demokratikus oktatási rendszerért, a diákok túlterheltségének megszüntetéséért. A 168 Óra kérdésére pedig az FD kommunikációs koordinátora azt mondta, minden várakozásukat felülmúlta a demonstráció. Örültek – mesélte az SZTE 21 éves hallgatója –, hogy sok tanár is megtisztelte jelenlétével a tüntetést, hiszen közösséget éreznek velük, közösek a céljaik. Ő beleborzongott a látványba, amikor több száz tüntető egyszerre kezdett el világítani a mobiltelefonjával.
(Forrás: 168 óra)
 
2018.01.19.
Külföldről finanszírozott diáktüntetés
Ne menj suliba! – ez a szlogenje annak a felhívásnak, ami tüntetésre hívja a diákokat pénteken a Parlament elé a magyar oktatás modernizálásáért. A demonstráció szervezői egy igazságosabb, modernebb, diákközpontú oktatási rendszerért állnak ki, amelyben „a diákok nem lesznek agyonhajszolt zombik”. A témában Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa és Kálló Dániel, a Független Diákparlament szóvivője volt az ECHO TV Napi aktuális című műsorának vendége.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.19.
Vérszegény diáktüntetés a Belvárosban
Modernebb oktatási rendszerért vonultak tüntetni diákok tegnap délután a fővárosi Kossuth térre. A szervezők a Független Diákparlamenttel (FD) együttműködve nagyjából 1500-2000 demonstrálót tudtak mozgósítani a Ne menj suliba! elnevezésű megmozdulásra. Bognár András, az egyik szervező elmondta: elsősorban azért vonultak utcára, hogy párbeszédet indítsanak az oktatásért felelős döntéshozókkal, hogy a diákokat is bevonják az oktatási rendszer megreformálásába.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.19.
Torkig vannak vele, hogy tönkreteszi őket az iskola
Több ezer diák tüntetett péntek este a Kossuth térnél egy jobb oktatásért. Kiderült, hogy kamaszok tömegei vannak torkig az oktatási rendszerrel, ami kizsigerli őket, és még csak nem is tanít nekik hasznos dolgokat. A tüntetők ultimátumot adtak a kormánynak: ha január 31-ig nem kapnak jogszabályi garanciát a követeléseik teljesítésére, folytatják a megmozdulásokat.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.01.19.
Határidőt szabtak a diákok a kormánynak
A Facebookon szerveződött Ne menj suliba tüntetés részeként több vidéki városban is diákfórumokat tartottak, amiért a szaktárca államtitkára szerint nem jár büntetés. A Független Diákparlament mégis tud olyan iskoláról, ahol kirúgással fenyegették azokat, akik csatlakoztak volna az akcióhoz.Újabb tüntetéseket ígért Gyetvai Viktor is, a pénteki demonstráció szervezője az esemény végén. Gyetvai jogszabályi garanciát követelt a diákok által kihirdetett tizenkét pontra, mégpedig január 31-i határidővel. A szervező azt ígérte, ha a kormány nem tesz eleget ennek a követelésnek, akkor újabb tüntetéseket, akciókat szerveznek majd. Mint mondta, „folytatni fogjuk, mert nincs hova hátrálnunk”.
(Forrás: Hírtv)
 
2018.01.19.
Katedrai egyenlet
A diplomát megszerzők nagy részének eszébe sem jut a pályán elhelyezkedni, elöregedett a szakma, és ha a következő tíz esztendőben valóban nyugdíjba megy negyvenezer pedagógus, hihetetlen űr marad utánuk. A legfrissebb adatok alapján egyre kevesebb fiatal akar a katedrára állni, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a pedagógus-életpályamodell sem vált be, ellenben rengeteg pluszmunkát, feszültséget, fáradtságot hozott magával. Nem véletlen, hogy Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a minap kijelentette: az életpályamodell megbukott, Radó Péter oktatáskutató szerint pedig a tanári pálya semmivel sem lett vonzóbb, mint korábban volt.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.19.
Lázas ifjúság
A másik lehetséges olvasata viszont az lehet a kormánypárt látványos közpolitikai lomhaságának, hogy tényleg elhiszik, hogy „jó irányba mennek a dolgok”, például az oktatásban is. Az, hogy az eredményeink nemzetközi összehasonlításban (lásd: PISA-teszt) csapnivalók? Hogy hiába számít hosszú évek óta sokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szava az oktatás területén, attól még gazdaságunkat egyszerre sújtja a munkaerőhiány és a munkanélküliség? Hát ilyenkor kell olyanokat mondani, hogy mi a magunk magyar módján vagyunk sikeresek. Meg persze lázasak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.19.
Biztos jó, ha semmire nem emlékszünk az iskolában tanultakból? -videó
Párbeszédet szeretnének az oktatás felelőseivel a tüntető diákok. E legnagyobb gond a diákok gyakran felesleges tananyaggal való túlterhelése. Jó hangulatú demonstráció volt, okos beszédekkel, sajnos kevesebben vettek részt rajta, mint ahogyan a szervező remélték.
(Forrás: Index)
 
2018.01.19.
"A diákok nem robotok", "halál a nulladik órára": ezt üzenték péntek este a tüntetők
Pénteken több ezer diák, szülő és tanár tüntetett a minőségi oktatásért az Alkotmány utcában, a felszólalók a diákok túlterheltségére, a felsőoktatási felvételi rendszer igazságtalanságára, a tanterv átgondolatlanságára hívták fel a figyelmet. Nem csak a mikrofon mögött állók beszéltek, voltak, akik máshogy fejezték ki a véleményüket. Például transzparensekkel
(Forrás: Eduline)
 
2018.01.18.
A kormánypropaganda már ki is hirdette az ítéletet: a holnap tüntető diákok meg akarják buktatni Orbánt
Nem késlekedett sokáig a kormányzati média, és már a múlt hét elején beleállt a holnapi diáktüntetés ügyébe: akkor még csak azt sérelmezték, hogy milyen dolog már az, hogy valaki nem megy iskolába, meg tüntetni jár, amikor éppen órán lenne a helye. Most viszont eggyel magasabb fokozatra kapcsoltak: a Magyar Idők ugyanis olyan leleplező anyagot jelentetett meg a péntek délutáni demonstrációval kapcsolatban, hogy az iskolák omladozó fala adja a másikat.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2018.01.18.
„Ma az történik egy diákkal, mint egy apagyilkossal. Elítélik 12 évre”– Tüntettek és ultimátumot adtak a diákok a Kossuth téren
Ami a mozgatórugókat illeti, 2014-ben alapított Független Diákparlament két tagja, Fehér Alexandra és Gyetvai Viktor a 24.hu-nak adott interjúban elmesélte, 2015-ben küldtek egy 80 pontból álló javaslatcsomagot az Emberi Erőforrások Minisztériumának arról, hogyan lehetne javítani a magyarországi oktatás színvonalán, és felzárkóztatni Magyarország GDP-arányos oktatási költségét az EU-átlaghoz, de ezt Maruzsa Zoltán, a tárca helyettes oktatási államtitkára azzal rázta le, hogy az Emmiben tudják, csak az Orbán-kormány elleni fellépésről van szó, a tárca pedig semmilyen önszerveződő civil szervezetre nem hallgat. Ezzel szemben Fehér és Gyetvai azt mondta, rengeteg órájuk van, a tananyag nagy részének viszont nincs értelme. Ennek jegyében kérték például, hogy legyen fakultatív a hit- és erkölcstan-oktatás. Nem a jelenlegi oktatási rendszer ellen, hanem egy jobb oktatási rendszerért vonulnak utcára
(Forrás: 168 óra)
 
2018.01.18.
Fideszes politikusok lepték el az iskolákat
Ne használják fel a diákokat pártpolitikai célokra! – több alkalommal is erre kérte a Klebelsberg Központ (KK) a sajtó munkatársait és a pártok képviselőit. Ám úgy tűnik, az állami szervezet az ellen nem emelt kifogást, hogy az iskoláknak biztosított informatikai fejlesztések átadására rátelepedjenek a kormánypártok országgyűlési választáson indítandó jelöltjei.Az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) vezető Balog Zoltán tavaly decemberben jelentette be az egyébként valóban örömteli hírt, hogy még 2017-ben 6,2 milliárd forintos informatikai fejlesztési támogatást kapnak költségvetési forrásból a közép-magyarországi régió oktatási intézményei. A miniszter ezt egy péceli iskolában tartott sajtótájékoztatón közölte, a Fidesz egyik országgyűlési képviselőjének, Szűcs Lajosnak a társaságában.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.18.
Tízezer résztvevő helyett csupán ezerhét-ezernyolcszázan mentek el tüntetni
A tüntetők az Alkotmány utcában gyűltek össze, a demonstráció a szervezők által meghirdetett „ne menj suliba”-akcióhoz tartozott, amely arra szólította fel a diákságot, hogy a mai napon tiltakozásképpen ne menjenek iskolába. A felszólalók között voltak tanárok és diákok is, az elhúzódó beszédek után délután hat óra környékén a résztvevők száma az eredeti felére-harmadára csökkent. A szónokok többek között az oktatási rendszer reformját és a diákokra nehezedő terhek csökkentését és a diákok döntéshozásba történő bevonását követelték.
(Forrás: Magyar Hírlap)
 
2018.01.18.
"Van olyan osztály, ahol egy diák sincs"
Vannak olyan osztályok, ahol csak 1-2 gyerek ül bent - mondta lapunknak Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára, miután középiskolás diákok által mára szervezett "Ne menj suliba - demonstrálj az oktatásért!" elnevezésű akcióról érdeklődtünk. Mint arról lapunk is beszámolt, az akciónap szervezői azt kérték diáktársaiktól, péntek délelőtt ne menjenek iskolába, helyette szervezzenek oktatási témájú beszélgetéseket vagy vegyenek részt a Független Diákparlament fórumain. Törley szerint iskolájukban "nagy a csend", az első tapasztalatok alapján azt lehet mondani, a diákoknak kevesebb mint fele van bent az intézményben.
(Forrás: Népszava)
 
2018.01.18.
Ultimátumot adtak a kormánynak a diáktüntetők
Több ezren tüntettek az oktatás modernizálásáért a Kossuth tér mellett, az Alkotmány utcában. Az érkező tömeget a hangosbemondón a harmadik keresztutca felé irányították, később a Honvéd utcáig ért el a tömeg. Az esőben ácsorgó tömeg túlnyomórészt diákokból állt, de felnőtteket is lehetett látni. A színpadról az első beszéd arról szólt, hogy mi még fiatalok vagyunk, és nem felejtettünk el gondolkodni". Olyan iskolát szeretnénk, ahol ez meg is marad, kiélhetjük a kreativitásunkat, nem veszítjük el az identitásunkat, megmarad a kritikus gondolkodásunk, és nem hiszünk el mindent, amit a plakátokon látni, mondta. A szónok idézte Szent-Györgyi Albertet, aki 1936-ban azt írta az iskoláról, hogy az 12 év szabadságvesztést, és ugyanennyi kényszermunkát jelent. "Nem akarunk túlterhelt, szorongó gyerekek lenni, és ez az ország csak akkor jut valamire, ha a mai fiatalság megfelelő oktatást kap".
(Forrás: Index)
 
2018.01.18.
Senki nem listázhatja a pénteki diáktüntetés résztvevőit, az iskolaigazgató sem tilthatja be a tiltakozást
"A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, és mint ilyen, az Alaptörvényben garantált alapjog, az nem köthető életkorhoz vagy egyéb státuszhoz. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát”" - írja a TASZ, amely a diákok tüntetésével kapcsolatos, leggyakrabban előkerülő kérdésekre válaszol.
(Forrás: Eduline)
 
2018.01.18.
"Nem vagytok ti sem birkák, sem marhák": utcára vonultak a diákok
Több ezer diák, szülő és tanár tüntetett a minőségi oktatásért az Alkotmány utcában, a felszólalók a diákok túlterheltségére, a felsőoktatási felvételi rendszer igazságtalanságára, a tanterv átgondolatlanságára hívták fel a figyelmet. A tömeg időnként a 2012-es diáktüntetések "semmit rólunk nélkülünk" mottóját skandálták.
(Forrás: Eduline)
 
2018.01.18.
Átszabná az oktatást az Európai Unió
A nemzeti kormányok kérésére az Európai Bizottság kidolgozta, hogy milyen változtatásokra lenne szükség az oktatásban. Az EU javaslattevő testülete szerdán tette közzé az ajánlásait, melyek szerinte egy sikeresebb európai társadalomhoz vezetnek el. Az iskolai lemorzsolódást úgy szeretnék visszafogni, hogy jelentős összeget utalnak át olyan nemzeti programokra, amelyek minél idősebb korukig az iskolában tartják a diákokat, és fejlesztik a szakképzést. 2014 és 2020 között 39 milliárd euró az erre szánt keret, ez az éves magyar költségvetés négyötöde.
(Forrás: index)
 
2018.01.18.
Mondjuk ki: súlyos gondok vannak a középiskolai felvételi rendszerrel
Január 20-án, szombaton írják a központi középiskolai felvételit a gyerekek. Köztük sok ezer 12 éves kamasz, akiknek – a gyerekjogi szakember szerint – egyáltalán nem esik egybe az alapvető szükségleteikkel a vizsgával járó nyomás és stressz. Pláne akkor, ha a szülők csak azért küldik el őket felvételizni, hogy „szokják a vizsgákat”, vagy azt gondolják: „lássuk meg, mire mész a felvételin”... Dr. Gyurkó Szilvia írása.
(Forrás: wmn.hu)
 
2018.01.18.
Gyarmathy Éva: Ha valamire biztosan felkészít a magyar oktatás, az a sumákolás
Van egy ötletem, amelynek révén gyorsan újabb WHO-kitüntetést szerezhetne a miniszterelnök, ráadásul valódi megoldás lenne. Gyorsan dobjuk ki a 2012-es rossz NAT-ot, és ne kísérletezgessünk a gyerekekkel. Van kiút! Elérhetők kész programok, amelyek pontosan leírják, mit kell tenni, kezdve a pedagógusok képzésénél, a hatékony módszerek bevezetésén át, a pedagógusok autonómiájáig.A csodaszer egyébként ez utóbbi, a pedagógusok autonómiája. Ha ugyanis az állam nem kötelezi a pedagógust, hogy lehetetlent kívánjon a diákjaitól, és mégis ezt teszi a pedagógus, akkor például egy Bence-féle öngyilkosság felelőssége elől nem menekülhet azzal, hogy „parancsra tettem”.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.17.
Fiatalkorúakat is felhasznál az ellenzék
A Soros György által pénzelt civil szervezetek évek óta próbálkoznak nyomást gyakorolni a kormányra az oktatásügyön keresztül, viszont eddig nem a középiskolás korosztályt buzdították a tüntetéseken való részvételre. Eldöntötték: amíg ez nem történik meg és a kormány nem tárgyal velük, a többi „megoldást kereső civil társszervezettel” – mint a Civil Közoktatási Platform – ők is nyomást gyakorolnak, majd közös tüntetést akartak szervezni a tanárokkal. A Független Diákparlamentről érdemes tudni, hogy az a Soros Györgyhöz és a 2014-es kampányban Bajnai Gordonhoz köthető szervezetekből nőtt ki, nem meglepő tehát, hogy szoros kapcsolatot tartanak a pedagógustüntetések szervezőivel is.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.17.
Elképesztő információ látott napvilágot
Nekem már az is elég volt, hogy „Ne menj suliba!” szlogennel indult, de úgy tűnik nem tanultam a hazai ellenzék lassan nyolc éve tartó kampányából. Első felháborodásomban azt hittem, ennél lejjebb nincs. Mi lehet annál vérlázítóbb, mint hogy egy szervezet – hívja magát akármennyire függetlennek, diáknak vagy parlamentnek –, a valódi demokrácia kiskapuit kihasználva, büntetlenül arra buzdítja gyermekeinket, hogy ne menjenek iskolába?! És mégis van lejjebb!
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.17.
A szülők engedélye kell a diáktüntetéshez
Nem az iskola és a gyerek vitája ez, vagy nem a minisztérium és a gyerek vitája. Bármennyire próbálják így beállítani, a szüleikkel kell megbeszélniük, hogy szeretnének elmenni tüntetni, mit szólnak ehhez, mert nekik lehet egy csomó kérdésük. »Ki fog ott rád vigyázni? Kik lesznek ott felnőttek? A biztonságodról ki gondoskodik, amikor te ott tüntetsz, amikor én dolgozom?« Ha ezekre a kérdésekre a szülő nem kap kielégítő választ, akkor bátran mondhatja majd – és szerintem sokan lesznek –: »Tudod, mit, fiam? Menjél iskolába, jó?« Mindegy, hogy a gyerek hol van, ha nincs az iskolában, és nem tudja igazolni, akkor ez igazolatlan lesz. Olyan biztos nincs, hogy a Független Diákparlament ilyen igazolásokat állíthatna ki.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.17.
Tízperc követés „…mert itthon szeretnék maradni”
Január 19-én Ne menj suliba címmel egész napos tüntetést szerveznek diákok és a Független Parlament, mert elegük van a jelenlegi oktatási rendszerből. Az elmúlt időszakban sok támadás érte a szervezetet, miközben egyre csak gyűlik a pénteki esemény pártolóinak száma. Gyetvai Viktort, a tüntetés egyik szervezőjét kérdeztük a Független Diákparlament működéséről és az Országház elé tervezett megmozdulásról.
(Forrás: Index- 10 perc iskola blog)
 
2018.01.17.
A Kossuth térre vonul a Tanítanék Mozgalom
A Tanítanék Mozgalom közleményében azt írja, január 28-án, délután 15 órakor a Kossuth térre vonulnak. Az okokról pedig ezt:"Hónapok óta azon dolgozunk, hogy egy élhetőbb oktatási rendszer alapjait megteremtsük. Ehhez képest mit látunk? Még csak 18 nap telt el 2018-ból, és máris egy sor újabb, embertelen intézkedéssel nehezíti a kormány az oktatás helyzetét, és mindenkiét, aki kénytelen ebben a rendszerben (akár diákként, akár szülőként, vagy tanárként, technikai dolgozóként) részt venni. – Megérkezett a HIT, hogy gyűlöletpropagandát és félelmet plántáljon az iskolákba – Elnémították a szakképzésben és egyetemen dolgozókat Újra hivatalos indoklás nélkül rúgtak ki egy igazgatót, demonstrálva a tankerületek hatalmát az intézmények felett
(Forrás: index)
 
2018.01.16.
BaTMaN az iskolában
Ha megszüntetik a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség” törvényi kategóriáját – a nekik mindezidáig törvény szerint járó segítő szolgáltatásokkal és jogosultságokkal együtt –, akkor a gyerekek által hordozott gyógypedagógiai sajátosságok mindenféle kötelező különbségtétel, egyéniesítés, differenciáltság nélkül jelennek meg a köznevelési rendszer felülről diktált, szürke, uniformalizált és homogenizált gyakorlatában. A BaTMaN-gyerekek már előre jól láthatóan a közösség ellenségeivé válnak (vagy jobb esetben a békésen lemaradó, lemorzsolódó és elszigetelődő kisebbség megtűrt részévé), a gyógypedagógiai feladat pedig megoldandó iskolai konfliktussá silányul (Bíró Endre, jogász).
(Forrás: Népszava)
 
2018.01.16.
Dr. Szilágyi János: Elveszett illúziók – Vitairat a magyar szakképzésről
Dr. Szilágyi János a CKP-hoz eljuttatott vitairatában – a szakképzés vonalán szerzett széleskörű vezetői tapasztalataira alapozva – részletesen bemutatja a szakképzés magyarországi modelljeit, valamint a bevezetésük mögött húzódó hiedelemeket és gyakran elhallgatott érdekeket, majd felvázol egy tudásalapú, globális és transzverzális kompetenciákra épülő, ha tetszik fehérgalléros szakképzési modellt. A vitairatot – amelyet a magyar gazdaság jövője iránt aggódóknak, illetve a szakképzésben közvetlenül és közvetetten érintetteknek és érdekelteknek egyaránt ajánlunk – változtatás és kommentár nélkül közöljük. Szeretnénk, ha a cikk hatására komolyabb vita indulna el a szakképzésről.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
 
2018.01.16.
áció-ráció-demonstráció: Ne menj suliba január 19-én!
A szokatlan akciót kezdeményező diákok természetesen nem valamiféle közönséges lógásra bíztatnak, éppen ellenkezőleg: azt javasolják, hogy az iskolából távolmaradók önszerveződő csoportokban üljenek össze, és magáról az iskolaügyről, az oktatás problémáiról, a diákok előtt álló lehetőségekről, saját jövőjükről beszélgessenek. Az akciót, akárcsak a demonstrációt diákok találták ki, diákok szervezik, annak minden eleméről maguk döntenek, a felszólalók is elsősorban ők lesznek.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
 
2018.01.16.
Nem divat az élethosszig tartó tanulás, de az állam se ösztönöz rá
Magyarországon lassan minden hiányszakmának számít. Olyan készségek közül válogattunk, amelyeket viszonylag gyorsan el lehet sajátítani, ezáltal versenyképesebbek lehetünk a piacon, növelve bevételeinket. Óriási probléma a szakképzett munkavállalók hiánya, a szakértők és a piaci szereplők mégis úgy látják, ha a (szak)képzés állami kézben van, nem segíti az élethosszig tanulást, inkább az oktatási színvonal csökken általa.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.16.
Tüntetnek, hogy itthon maradhassanak
Kizsgerli és halálra untatja a diákokat a magyar oktatási rendszer, ami sokakat egyre jobban idegesít. Pénteken diáktüntetést tartanak a Kossuth téren, hogy elmondják, milyen azonnali változtatásokat várnak a kormánytól. Az esemény egyik szervezője szerint a kormány hozzáállása sok mindent el fog dönteni, például azt is, hogy érdemes-e még ebben az országban maradni. Ha nem törődnek a diákokkal, akkor lehet menni bárhová, csak el innen.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.01.16.
Galló Istvánné nem indul újra az elnöki posztért a Pedagógusok Szakszervezetének közelgő tisztújításán
Megkezdődött a szokásos, ötévente esedékes tisztújítás a Pedagógusok Szakszervezeténél, Galló Istvánné 2008 óta tölti be az elnöki posztot, s két ciklus után már nem kíván újra indulni Közben már megváltak Szüdi János tanácsadótól, miután az egykori MSZP-s államtitkár a DK színeiben képviselőjelölt lett Cegléden.Hét oktatási szakszervezet közös nyilatkozatot tett: mindannyian egységesen visszautasítják, hogy részt vegyenek a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkájában.
(Forrás: Inforádió)
 
2018.01.16.
Ki gondolkodjon helyettünk?
Közhely, hogy az iskolának az életre kellene felkészítenie a tanulókat. Mi nem állunk jól ezen a téren. Már csak azért sem, mert gyakran abban sem sikerül dűlőre jutni, hogy az élet milyen követelményeket támaszt. És itt nem a PISA-tesztek nem túl fényes eredményeire gondolok, hanem arra, hogy ma már nem az jelenti a kihívást, hogy hozzáférjünk a szükséges információkhoz, hanem az, hogy megtaláljuk a betűtengerben a hiteles forrásokat. Amíg erre nem tanítjuk meg a diákokat, addig hiába siránkozunk rajta, hogy a Facebookot elárasztják a kamuhírek, amelyek választásokat dönthetnek el.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.16.
Tanmedence helyett az elit gyűjtőhelye – Juhász feljelentést tesz
Az önkormányzat pályázatában ki is emelik, hogy azt az ajánlattevőt részesítik majd előnyben, akinek anyaga tartalmazza a tanuszoda megvalósítását. A budavári polgármester a HVG.hu-nak azt mondta, visszautasítja, hogy ő több esetben azt állította volna, hogy a fitnesszközpont a kerületi diákok és a tömegsport ügyét szolgálja majd. Szerinte a gyerekeknek és a tanároknak egyszerűbb másik uszodába járni a sétatávolságra lévő helyett. Juhász Péter Facebook-oldalán jelentette be, hogy feljelentést tesz az ügyben.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.16.
Ezek a gyerekek már itt vannak, jobb lenne segíteni nekik Látogatás a bécsi Jugendcollege-ban
2015 óta egyre többen folyamodnak menekültstátuszért Ausztriában, és mivel nagyon sok köztük a kiskorú, egyre sürgetőbbé vált, hogy megoldják ennek a több ezer, többnyire Afganisztánból érkező gyereknek az oktatását – legalább addig, ameddig ott tartózkodnak. A tankötelezettség Ausztriában csak 15 éves korig tart, aki tehát ennél idősebb korban érkezik az országba, azt már nem fogadják az állami iskolák. Számukra jött létre a Jugendcollege, ahol jelenleg is több mint ezer diák tanul.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.16.
Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek
Hagymázas, antik, keresztény és népi motívumokkal megtűzdelt lázálmot vázolt fel Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a Magyar Krónikában arról, hogy milyen ifjúsági tábort is tervez a politikai elit gyermekeinek az úgynevezett Vörösberény-projekt részeként. Kerényi a jelek szerint masszív politikai és anyagi támogatást is kap az elképzeléshez.Míg az Erzsébet-tábor programjai a rászorulóknak szólnak, a Gizella programjaira csak egy nagyon szűk réteg kapna meghívót Kerényi tervei szerint
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.15.
Ónódi-Molnár Dóra: A magyar gyerekek a vesztesek, de az ellenzéki pártok húsz oktatási kérdésből csak egyben értenek egyet
Az ellenzéki pártok nyilvánvalóvá tették, hogy kormányváltás esetén alapvetően átalakítanák a rendszert. Csakhogy három hónappal a választások előtt – szemben az egészségügyben kialakított szakmai minimummal – a nyilvánosságban csírája sem látszik az ellenzéki konszenzusnak.Lapunk ezért húsz (igen-nem válaszokra egyszerűsített) alapkérdést tett föl az ellenzéki pártoknak, hogy kiderüljön, összecsiszolhatók-e az elképzeléseik. Kérdéseinkben igyekeztünk azonosítani azokat a közös pontokat, amelyekkel kapcsolatban a 2010 előtti kormányok nagyjából konszenzusra jutottak. Ebből az következik, hogy ha egy párt az összes kérdésünkre igennel válaszolt, akkor egyetért a 2010 előtti oktatáspolitika legmarkánsabb intézkedéseivel, ha viszont csupa nemmel, akkor alapjaiban utasítja el a rendszerváltás és a 2010 közötti időszak oktatáspolitikáját.
(Forrás: 168 óra)
 
2018.01.15.
Ónódi-Molnár Dóra: Ezentúl csak az alapíthat iskolát, akinek Balog Zoltán megengedi
Balog Zoltán humánminiszter annak ad a jövőben iskolaalapítási engedélyt, akinek akar, az Országgyűlés ugyanis ráruházta az ezzel kapcsolaSzakértők szerint ez a törvénymódosítás – épp az objektív mércék fokozatos kiiktatása miatt – lehetőséget ad az önkényes döntésre, kiváltképp úgy, hogy természetesen van kivétel a szabályozás alól: az egyházak egy egyszerű nyilatkozat alapján is alapíthatnak iskolát. Az oktatási intézményt fenntartó egyházak eddig is mentesültek számos kötelezettség alól, például nem kell ellátniuk iskolakörzetes kötelezettségeket, úgy mazsoláznak a gyerekek közül, ahogy akarnak, de nem kell követniük az állam által az iskolákra oktrojált tankönyveket sem, valamint eltérhetnek a hivatalos kerettantervektől.
(Forrás: 168 óra)
 
2018.01.14.
Ha nem pont az életkori karikának megfelelő rajzfilmet nézünk…
A gond ott kezdődik, ha órákon keresztül nézi a képernyőt a gyerek, és nem mozog eleget, nincs a levegőn, ha nincsenek barátai és a képernyő az egyetlen dolog, ami stimulálja az idegrendszerét. Nem számít, mennyire kéri, kiborul-e, ha kikapcsoljuk, vagy sem, a kereteket és a határokat mi szabjuk. Lehet ebben rendszer (délelőtt egy rajzfilm, és délután egy; hétvégén egész estés stb.), lehet ad hoc, a lényeg, hogy vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat, a gyerek aktuális állapotát és persze a magunk igényeit is olykor-olykor.
(Forrás: Kölöknet)
 
2018.01.14.
Romokban a magyar felsőoktatás, és van egy ennél sokkal rosszabb hírünk is
Hiába zuhan a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma folyamatosan, a kormány rendre előhúzza az ütőkártyáját, amely szerint nincs itt semmi probléma, mert ugyanannyi - vagy több - diplomát adnak ki, mint korábban. A Portfolio kimutatása szerint azonban ez csak a bolognai képzési rendszer sajátosságából fakad, amelynek felfutása az elmúlt 10 évben zajlott, a régi rendszer kifutásával párhuzamosan. Számításaink alátámasztják azt, hogy a hallgatók számának zuhanása megállítja a diplomások arányának növekedését.
(Forrás: portfolio.hu)
 
2018.01.14.
Még több résztvevővel folytatja a munkát a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal
A tárca hétfői közleményében felidézte: a megújult testület tavaly november végén tartotta alakuló ülését. A kormány tavalyi döntésének megfelelően a testület létszáma és a delegálási joggal rendelkezők köre bővült, a testületben eddig is résztvevő Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Köznevelési Tanács pedig nagyobb létszámmal képviselteti magát, illetve új tagként kerültek be a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák, a tankerületek, a szakképzési centrumok, valamint a négy történelmi egyház.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.14.
Alaptörvény-ellenes a csömöri iskola államosítása
Egy évvel ezelőtt döntött úgy a csömöri képviselő-testület, hogy nem fogadja el az oktatás államosításának újabb lépcsőfokát, és pert indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen, miután a kormány a szakmai irányítás után a fenntartói jogokat is elvette az önkormányzattól.A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elfogadta a település érveit, január 8-ával felfüggesztette a pert, és az Alkotmánybírósághoz fordult.
(Forrás: Hírtv)
 
2018.01.14.
„Csak embernek szerették volna érezni magukat a munkahelyükön”
Győrffy Zsuzsa és Szél Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai ezúttal azt vizsgálták, hogy a magyarországi orvostanhallgatók közül hányan készülnek külföldre. A 2016/2017-es tanévben négy hazai orvosegyetem hallgatóit szondázták online kérdőívekkel. A tervez-e külföldi munkavállalást kérdésre 57,8 százalékuk egyértelmű nemmel felelt, további 38,1 százalékuk pedig határozottan igennel. Minden 25. pedig már abban is biztos hogy nem orvosként képzeli el a jövőjét. Az országot elhagyni kívánók kétharmada az orvosi munka- és életkörülményeket, valamint a bérezést jelölte meg döntése fő okaként.
(Forrás: Népszava)
 
2018.01.13.
Sikerek, kudarcok, történetek. Hogyan értelmezhető az eredményesség a szakképzésben dolgozó közismereti tantárgyakat oktató pedagógusok esetében? Borsodi Csilla Noémi írása
Pedagógusi eredményesség alatt a szakirodalom javarészt a kedveltség, a kellemes tanári és tanulói tantermi közérzet, a kedvező „tanulói teljesítmény” együttesét érti (Fűzi, 2012, Suplicz, 2012; Leithwood – Beatty, 2008; Jennings – Greenberg, 2008). A szakképzés esetében ez utóbbi meghatározása problémákba ütközhet, hiszen nem egyértelmű, hogy az eredményes lemorzsolódás elleni küzdelem, az országos kompetenciamérésen nyújtott teljesítmény, a továbbtanulási statisztika vagy éppen a „pozitív előjellel ellátott lemorzsolódás” értendő-e alatta.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2018.01.13.
Ónódi-Molnár Dóra: Elfogult vagyok, ha nem a pedagógusokat sajnálom?
Azt, hogy mennyire üdítő, ha a megszokottól eltérő szempontok is előkerülnek egy vita során, fiatal diákparlamenti képviselők felszólalásai bizonyították egy szombati oktatáspolitikai rendezvényen. A Civil Közoktatási Platformnak (CKP) a pártok tervezett oktatáspolitikájáról szóló rendezvénysorozatán az esélyegyenlőtlenség, az iskolaszerkezet és a szakképzés témája került terítékre. Kiderült: az ellenzéknek lehetne közös koncepciója az oktatáspolitikára, de az oktatáskutató szerint a kiindulóponton érdemes lenne változtatni.
(Forrás: 168 óra)
 
2018.01.13.
Ferenc pápa a pedagógusokhoz
„Ezzel elérkeztünk a második ponthoz, vagyis az iskola és a család közötti nevelési szövetséghez. Meg vagyok győződve arról, hogy a nevelési szövetség felbomlott. Az iskola, a család és az állam közötti nevelési szövetség felbomlott. Újra kell kötnünk. Mindnyájan tudjuk, hogy ez a szövetség régóta válságban van, bizonyos szempontból pedig fel is bomlott. Régebben a tanárok által adott ösztönzések és a szülők által adott ösztönzések jelentős mértékben erősítették egymást. Mára a helyzet megváltozott, de nem szabad visszasírnunk a múltat. Tudatosítani kell, milyen változásokon ment át mind a család, mind az iskola, és meg kell újítani elköteleződésünket az építő együttműködés mellett – vagyis újra kell kötnünk a nevelési szövetséget – a gyermekek java érdekében.”
(Forrás: magnificat.ro)
 
2018.01.13.
Vekerdy Tamás: Kampányfogás a honvédelmi intézkedési terv, csak zaklatják vele a gyerekeket
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a terrorelhárítás és a rendőrség segítségével kellene intézkedési tervet készíteni az oktatási intézményeknek, ha tényleg ekkor a terrorveszély. Vekerdy Tamás pszichológus pedig úgy véli, hogy pusztán a kormány egyik kampányfogásáról van szó. „Szorongjatok, rettegjetek, én, államapuka, én, vezérapuka megmentelek, megvédlek, megóvlak, stb.” Megkérdezte az RTL Híradó az Emmit, hogyan reagálnak a tervvel kapcsolatos kritikákra, de a csütörtök esti adásig nem válaszolt a tárca.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.13.
A kormánypárti gonoszság belökte a nyomorgó gyerekeket a politikába, miközben minél gazdagabb valaki, annál többet kap
Az 1,8 milliónyi magyar gyerek közül minden harmadik szegénységben vagy fejlődésének alapvető feltételeitől megfosztva él. Százezrek élnek olyan lakásban, ahol nincs vécé, egymillió magyar otthonában nem fűtenek rendesen. Itthon már nem csak a munkanélküliek csúsznak a létminimum alá, két-három gyerekkel is igen gyakori a dolgozói szegénység. Herczog Mária szociológus ezért veti fel: a szülőket felelősségre lehet vonni elhanyagoló magatartás miatt, ha nem gondoskodnak gyermekükről, de mi a helyzet az állammal? A magyar állam más úton jár. A Nyugat-Európában példátlan egykulcsos adó, a családi pótlék 2009-es szinten történő befagyasztása és a gyermekek után járó adókedvezmény nálunk olyan perverz újraelosztást eredményez, amelyben minél gazdagabb valaki, annál többet kap.
(Forrás: 168 óra)
 
2018.01.13.
Az életpályamodell megbukott, a tanárok menekülnek a szakmájukból, de a helyettes államtitkár szerint csak riogatás az egész
A friss tanári diplomát szerző fiatalok közül sokan elhelyezkedni sem próbálnak meg valamelyik iskolában az alacsony kezdő fizetések miatt, a tanárhiányt pedig év közben nem lehet megszüntetni – derül ki az ATV riportjából. Ennek kapcsán a hírtelevíziónak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének az elnöke azt mondta, a tanárhiány enyhítésére volt egy javaslatuk, a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, mégpedig azzal a feltétellel, hogy az illető pedagógus a nyugdíját megtarthassa.
(Forrás: 168 óra)
 
2018.01.13.
Félreértelmezett generációk: Kütyüfüggő önimádók vagy kallódó emberek?
Munkahelyen kizárólag a vezetői pozíció elfogadható számukra, élményközpontúak, kütyüfüggők- prognosztizálják a fiatalabb nemzedékekről. Mégis hazánkban csak nagyon kevés Z-, és Y-generációs fiatalnak van lehetősége arra, hogy pusztán az élményszerzésnek éljen (Bereczki Enikő).
(Forrás: Pán Péter Stop)
 
2018.01.13.
Hiába mondja a kormány, hogy minden rendben, továbbra is sok tanár hiányzik a közoktatásból
hhoz képest, hogy Balog Zoltán miniszter szerint megszűntek az átmeneti problémák a köznevelésben, a 24.hu körülnézett a kormány által létrehozott Közszolgálati Állásportálon, a Közigálláson, és kiderült, hogy 147 olyan település van Magyarországon, ahol tanítókat, illetve szakos tanárokat keresnek. Nem egy-egy oktató keresnek, 333 aktív álláshirdetést találtak.
(Forrás: 444.hu)
 
2018.01.13.
Döntés az iskolák államosításáról szóló perről
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. január 8-ával felfüggesztette Csömör Nagyközség Önkormányzata, mint felperes és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mint alperes közötti pert. A bírósági végzésében elfogadta az önkormányzat érveit, miszerint a 2017. január 1-jén életbe lépett iskolai államosításról szóló törvény alaptörvényt sért, és ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy a szóban forgó törvény vonatkozó rendelkezéseit semmisítse meg és alkalmazásait zárja ki. Az indokolásban az szerepel, hogy egyrészt indokolatlan és aránytalan volt az önkormányzati tulajdonban lévő iskolai ingatlanok állami működésbe vétele, másrészt az is diszkriminatív rendelkezés, hogy a települési önkormányzatokat kizárja az iskolák fenntartóinak és működtetőinek köréből.
(Forrás: Csömör honlapja)
 
2018.01.13.
Korompay Csilla: Sokkoló
Disznóvágás az iskolában: a Klik helyesli a tanórai trancsírozást – ezzel a címmel tért vissza a minap a Hvg egy decemberi, tapolcai ügyre, nagyvonalúan kezelve azt a néhány, nem mellékes tényt, hogy „Klik” már több mint egy éve nem létezik, az eset nem tanórán történt, és a rendezvényen nem volt kötelező a részvétel. Ráadásul az állat leölésénél a gyerekek nem is voltak jelen. A portál „névtelen helyi informátora” szerint viszont még így is volt olyan kislány, aki sírva ment haza az eseményről.Az ellenzéki szakértőknek a fiatalkorúak sérülékeny lelke iránti aggódása sajnos nem terjed ki a diákoknak szervezett tüntetésekre.
(Forrás: Magyar Hírlap)
 
2018.01.13.
Klebelsberg Központ: újabb hazugságok az iskolákról
A Klebelsberg Központ sajnálattal tapasztalta, hogy a 24.hu hírportálon a somlóvásárhelyi általános iskoláról megjelent, hazugságokat tartalmazó cikk hatalmas indulatokat kavart. Klebelsberg Központ minden esetben megvédi a jogszerűen, a gyermekek érdekeit szem előtt tartva dolgozó munkatársait. A portálon megjelentekkel ellentétben a valóság az, hogy a tankerületi központhoz eljutott információk alapján az intézményvezető több szabálytalanságot követett el. Az intézményvezető saját maga kérte a felmentését és az áthelyezését, szó sem volt semmiféle nyomásgyakorlásról.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.13.
Behozhatatlan hátrányból indulnak a vidéki egyetemisták
Hatalmas anyagi előnnyel indulnak a budapesti egyetemisták azokkal szemben, akik vidékről érkeznek a fővárosba tanulni. Még ha örökségként nem is hullik egy lakás az ölükbe, akkor is az egyetem évei alatt otthon élhetnek a szüleikkel vagy bármikor hazaköltözhetnek, ha nem tudják fizetni az albérletet. A vidékieknél nem is kérdés, hogy dolgozniuk kell az egyetem mellett vagy diákhitelt felvenniük, hogy finanszírozzák a megélhetésüket, ami sokszor a májkrémes kenyérig és a SPAR-os felvágottig terjed.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.01.13.
Ha baj van a gyerekkel, inkább fizet a szülő
Az orvoshiány csak részben oka a magánrendelések előtérbe kerülésének. Az elnök úgy látja, a magánintézmények elsősorban specialistákat foglalkoztatnak, a házi gyermekorvosok pedig nem mennek a magánellátásba, mert általános tudással rendelkeznek. Azok az orvosok, akik a magánellátásban dolgoznak szakorvosként, pedig nem mennek a háziorvosi rendszerbe.
(Forrás: Inforádió)
 
2018.01.13.
„Gyökeresen át kell alakítani az oktatást”
Az oktatás esélyegyenlőtlenségeire várt megoldási javaslatokat az ellenzéki pártoktól a Civil Közoktatási Platform. A többség visszaállítaná a korábbi 18 éves tankötelezettségi korhatárt és fontolóra vennék a 8 osztályos gimnáziumi képzés megszüntetését is, mivel az automatikusan szelektálja a tanulókat.A Jobbik élesen bírálta az iskolák államosítását is.Az LMP országos felmérésben vizsgálná meg, hogy az ország mely területen mekkora a szegregáció és eltörölné a Fidesz kormány legvitatottabb oktatáspolitikai intézkedéseit.2008 és 2013 között 160 milliárdot költöttek a szocialista és jobboldali kormányok a felzárkóztatásra – eredménytelenül. Nahalka István oktatáskutató szerint radikális szemléletváltásra lenne szükség.
(Forrás: Hírtv)
 
2018.01.07.
Ercse Kriszta a Klubrádióban pedagógusok véleménynyilvánításának szabadságáról (hanganyag)
1. http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20180108-165853.mp3 24.10-től 2. http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20180108-172853.mp3 kb. 2.50-ig
(Forrás: Klubrádió)
 
2018.01.07.
Csapó Benő: a tudás az élet minőségének egyik legfontosabb meghatározó tényezője
Nagyjából másfél évtizede – kisebb-nagyobb ingadozásokkal – folyamatosan romlik a magyar diákok teljesítménye. Az eredmények azonban nagymértékben függenek attól, hogy mit és hogyan mérünk. A mi diákjaink akkor teljesítenek legjobban, ha azt kérjük tőlük számon változatlan formában, ami a tankönyvben, tantervben van. Ez lényegében a középkor skolasztikájától velünk élő hagyomány, és mélyen áthatja a pedagógiai kultúránkat. A diákok nagyrészt magolnak, amit elegánsabban úgy szoktunk mondani, hogy főleg a memorizálási stratégiákat használják. Már a 2000-es PISA vizsgálat megmutatta, hogy ez a fajta tanulás az összes résztvevő ország közül a magyar diákoknál volt a leggyakoribb. A másik, az elemző, értelmező, megértésre törekvő, a korábbi tudás és az új ismeretek között kapcsolatokat kereső stratégia pedig nagyon ritka
(Forrás: 168 óra)
 
2018.01.07.
Balog, a papminiszter megnyugtatta az aggódókat: beérett a munka gyümölcse, jó irányba halad az oktatás
„Az emberi erőforrások minisztere a köznevelés megújítása terén elvégzett munka igazi visszaigazolásának tekinti, hogy 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályára jelentkezők száma” – tudósít az MTI Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetőjének mai megszólalásáról. Balog a fentieket a Klebelsberg képzési ösztöndíjak ünnepélyes átadásakor mondta. Ez egy olyan ösztöndíj, melyet a pedagógushallgatók kaphatnak meg, ha vállalják, hogy a végzés után meghatározott évig a pályán maradnak.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2018.01.07.
A kormánypropaganda azt állítja: a január 19-én tüntető diákok iskolakerülők, akik kihagyják a testnevelésórát
Várni kellett ugyan pár napot, de a kormánypropaganda ma már szerencsére értelmezte a napok óta terjedő eseményt, vagyis hogy a diákok január 19-én tüntetni készülnek a Parlament előtt, és úgy tiltakoznak a jelenlegi oktatási rendszer ellen, hogy aznap nem mennek iskolába. Már közel nyolcezren jeleztek vissza a Facebook-eseménynél, így a kormányzati harsona is szolgálatba állt, és megírta, hogy ez nagyon nem okés. „Azt sem tudjuk, hogy aki délelőtt mégis elmegy iskolába, azt szívesen látják-e a tüntetők…” – szól a Magyar Idők online jegyzete, amely nem érti az összefüggést „a délelőtti iskolakerülés és a délutáni tünti között”.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2018.01.07.
Inflációkövető béreket vár a nemzeti pedagóguskar
a Nemzeti Pedagógus Kar közölte, veszélyeztetve érzi a több lépcsőben megvalósult pedagógusbér-emelés eredményeit. Ugyan a pedagógusbérek a korábbinál jóval magasabbak, de szerintük nem arányosak a feladatokkal, és a garantált bérminimum körüli kezdő bérek nem teszik vonzóvá a pedagóguspályát. Ezért javasolják a vetítési alap inflációkövető emelését, illetve hosszabb távon a minimálbérhez igazítását – a korábbi szabályozásnak megfelelően. Emellett továbbra is azt kérik, hogy a béremelés utolsó részletére ne vonatkozzon a differenciálási lehetőség, viszont legyen garantált forrás a pótlékok differenciálására és a jutalmazásra, cafetériára is.
(Forrás: Magyar Hírlap)
 
2018.01.07.
Balog Zoltán: nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma
2017 novemberében 1481 hallgató rendelkezett Klebelsberg-ösztöndíjjal, most további 651 hallgató szerezte meg arra a jogot, vagyis összesen 2132-en kapnak ilyen ösztöndíjat. Közülük 1920-an osztatlan tanárképzésben tanulnak, 212-en pedig gyógypedagógus alapképzésben vesznek részt. A miniszter első alkalommal köszönthette az ösztöndíjasok között a gyógypedagógusnak készülőket, azt mondta, az ő munkájuk egyre fontosabb és hiány van ilyen szakemberből, ezért döntöttek úgy, hogy ettől az évtől ők is pályázhatnak az ösztöndíjra.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.07.
Kell egy szlogen, amire harapnak a diákok
Ha a délelőtti iskolakerülés és a délutáni tünti közötti összefüggés érdekelne bárkit is, arról nem szól sem a facebook felhívás, sem a videó, sem a ballib médiaszél az Indextől a 444-en át egészen a MagyarNarancsig, csak a várható többezer tüntetőről.Azt sem tudjuk, hogy aki délelőtt mégis elmegy iskolába, azt szívesen látják-e a tüntetők… Azonban, tiszteletben tartva a péntek délutáni tünti jogát, nem világos, miért, kinek és melyik fenti pontban segít az, ha ugyanaznap délelőtt valaki nem írja meg dolgozatát, nem végez el egy kísérletet kémiából, vagy fizikából, nem elemez verset, vagy kihagyja a testnevelés órát.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.07.
Újabb diákverés Hetesen
Úgy tűnik, a hetesi iskolában egy bírósági ítélet és egy ügyészségi elmarasztalás sem elegendő, hogy megszűnjön a gyerekek fizikai bántalmazása. Mint arról a Népszava többször is írt: tavaly novemberben a kaposvári járásbíróság jogerősen egy év öt hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a somogyi falu Somssich Imre iskolájának napközis tanítóját, emellett 18 hónapra eltiltották a pedagógusi hivatástól a helyettesítő tornatanárként is dolgozó férfit többrendbeli bántalmazás és védekezésre képtelen személy elleni könnyű testi sértés miatt. A tanító éveken át ütötte-verte a rá bízott diákokat. Az eset kapcsán az is kiderült, az iskola igazgatójának is akadt gyermekbántalmazási ügye, emiatt az ügyészség megrovásban részesítette az intézményvezetőt, aki ráadásul megpróbálta eltusolni a diákokat verő kollégája ügyét
(Forrás: Népszava)
 
2018.01.07.
Befulladt akcióterv - Tanácstalan szaktárca
„Kérdése korai és indokolatlan” – így reagált a Honvédelmi Minisztérium, amikor az iskoláktól, óvodáktól elvárt, nagy vitát kiváltó Honvédelmi Intézkedési Terv (HIT) néhány praktikus részlete iránt érdeklődtünk. Ezzel tárca gyakorlatilag elismerte: úgy rendelték meg az oktatási intézményektől nagy sietve, szilveszter előtt néhány nappal az akciótervet háború vagy szükségállapot esetére, hogy valójában ki sem dolgozták ki a részletszabályokat.
(Forrás: Népszava)
 
2018.01.06.
Iskola? Soha! – 10 évesen lett magántanuló egy magyar lány, elárulta az okát
Imre Anna Léna már egészen fiatalon észrevette magán, hogy nem köti le az iskola. Sokan vannak ezzel így, ő viszont hiába volt alapvetően érdeklődő természetű, sehogy sem találta a helyét. Szülei végül a magántanulóságot látták a legjobb megoldásnak. Másfél év után visszaült az iskolapadba, de a helyzet nem lett jobb, így ismét elkezdtek alternatív megoldásokat keresni. Jelenleg tizenegyedik osztályos, és a Clonlara nevű virtuális iskola diákja. Az intézményt az Egyesült Államokban alapították, de tandíj fejében a világon bárhonnan be lehet iratkozni.Néhány hete a budapesti TEDxYouth konferencián mesélt arról, miért tartja élete legjobb döntésének, hogy beiratkozott. Az előadás főpróbája után beszélgettünk.
(Forrás: Szeretlek Magyarország)
 
2018.01.06.
Rendőrt hívtak a színesbőrű turistákra a migránsoktól rettegő ceglédiek
"Ma moziból hazafelé egy négerekből és barna bőrű férfiakból álló csoporttal futottunk össze. Először a Rákóczi úton voltak, idegen nyelvet beszélve, persze az arab nyelv valamelyikét. Ezután a Kossuth Ferenc utcán sétálgattak, az úton is. Félig eltakart arccal. Rémisztő volt! Kérem a migráns-veszély miatt és főleg a nőkre tekintettel hívják fel a CEGLÉDI emberek figyelmét, hogy ne járkáljanak egyedül az utcán, mert már itt sem biztonságos” - figyelmeztette K.L. ceglédi lakos a Ceglédi Panoráma helyi online lap olvasóit csütörtök délután, és nem ő volt az egyetlen, akit megijesztett egy 10-15 fős, a városon keresztülvándorló turistacsoport.
(Forrás: 444.hu)
 
2018.01.06.
Fókuszban az új nemzedék
Januártól jelentősen emelik a gyámhatóságnál dolgozó ügyintézők, gyermekjogi képviselők és a gyermekvédelmi szakértői bizottságokban dolgozók létszámát. Három éven belül a kormány a még megmaradt 13 nagy létszámú gyermekvédelmi otthont is bezárja, és korszerű körülmények között helyezi el lakóikat, illetve szorgalmazza nevelőszülőkhöz kerülésüket. Ugyancsak bővítik a három év alatti gyermekek és édesanyjuk számára napközbeni szolgáltatásokat nyújtó Biztos kezdet gyermekházak rendszerét.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.06.
„Ne menj suliba!” – több ezer diák tüntethet iskola helyett a Parlament előtt
„Január 19-én ne menj suliba! Tiltakozzunk együtt az oktatási rendszer minősége és rendszere ellen, pl.: ne legyen 7, 8 vagy 9 órája a diákoknak naponta! Mutassuk meg, hogy nem állunk be a sorba és nem tűrjük a szabadidőnk elvesztését! Gyere te is a Parlament elé január 19-én és mutassuk meg, hogy minket nem alakítanak zombivá! A tüntetés teljesen független és csak diákoknak szól” – olvasható a facebookos leírásban. Szombat délutánig 6600-an igazoltak vissza, és 25 ezren jelezték, hogy érdekli őket. Gyetvai Viktor, a tiltakozás szervezője azt mondta az Atv.hu-nak, hogy „bár felesleges tudás nem létezik, mégis úgy gondolják, racionalizálni kell a tanítást”. Például az alsó tagozatosok nincsenek arra felkészülve, hogy annyit kell az iskolában lenniük, mint a felnőtteknek a munkahelyükön.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.06.
„A problémás gyerekeket is ugyanúgy kell szeretni”
Arra a legbüszkébb, hogy anya. Saját négy gyermekéé és mellette még több százé. Igaz, ez a fajta anyaság sokszor emberpróbáló, de legalább annyira szép, mint amilyen nehéz. A tiszadobi gyermekotthon egykori igazgatója, a kecskeméti S. O. S. gyermekfalu otthonvezetője, Illésné Áncsán Aranka, vagy ahogy sokan nevezik, anyácska nemrég Richter Aranyanyu Díjat kapott.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.06.
Az iskolaállamosítás fő célja kudarcot vallott
A 2010 utáni iskolaállamosítás egyik oka éppen az esélyegyenlőség megteremtésének szándéka volt, azaz hogy a diákok tudása között a felmérésekben is mutatkozó különbségeket ki kell egyenlíteni. Erre a hivatalos indok szerint csak a központosított tananyag és az állami kézben lévő iskolák képesek. Az is tény, hogy a PISA-vizsgálatok, illetve a 2011-es PIRLS-felmérés rossz eredményei is azt mutatták, változtatni kell az oktatás tartalmán és módszerein. A második Orbán-kormány ezt meg is tette: új Nemzeti alaptantervet (NAT) alkotott, ehhez új kerettanterveket illesztett, amelyhez állami tankönyvcsomagokat rendelt, s ma lényegében egyentankönyvekből kell a diákoknak tanulniuk. Ebbe a sorba illett bele az is, hogy a kormány az önkormányzati iskolafenntartást tette meg a rossz oktatási teljesítmények egyik bűnbakjának.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.06.
Az iskolák mostantól nem nyilatkozhatnak önállóan
Az RTL Híradó birtokába jutott levél szerint az iskolák mostantól nem nyilatkozhatnak maguktól, mindent a hivatallal kell egyeztetniük. A levelet azután kapták, hogy egy komáromi iskola tanára negatív véleményt mondott az RTL Híradóban, mert az intézményben faiújságra tették az intőt kapott diákok nevét. A tanár nyilatkozatáról még jegyzőkönyvet is felvettek az iskolában, jóllehet lyukas órában beszélt az RTL újságírójával. A körlevél szerint sajtómegkeresés esetén ezentúl hírzárlatot kell elrendelniük, adatot kell gyűjteniük, a kérdésekre választervezetet kell írniuk, el kell küldeniük a hivatalnak, onnan pedig iránymutatást küldenek.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.06.
L. Ritók Nóra: Fotók
A személyeket mindig a hozzájárulásukkal (vagy törvényes képviselőjük hozzájárulásával) fotózzuk és osztom meg, és mindig pozitív üzenettel. Sikert, mosolyt, örömöt társítok hozzá. Amikor a nyomort szeretném megmutatni, akkor a környezetet mutatom. Személyek nélkül. És itt is micsoda indulatokat vált ki egy-egy gondozatlan környezet! Ilyenkor tömegesen jön a „tisztes szegény” ideája, aki tiszta, a ruhája foltos, de nem rongyos, aki takarít, pénz nélkül is rendet varázsol, mint az elmúlt századok szegény asszonyai. „Az én nagymamám is…” „Nekem is….mégis….” stb.Örökös harc ez is, próbálkozom folyton megértetni az okokat, a 21.századi szegénység bonyolultságát, vagy a szegregátumokban élők családi átörökítését is.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)
 
2018.01.06.
Megtiltották a szakképző iskoláknak, hogy önállóan nyilatkozzanak a sajtónak
Az ügy előzménye az lehet, hogy nyilatkozott a csatornának Balla István, annak a komáromi szakgimnáziumnak a tanára, ahol rendszeresen szégyenfalra tették az igazgatói megrovásban részesült diákok nevét. Arról beszélt, hogy nem ért egyet a gyakorlattal, ezek után viszont az iskola igazgatója a szőnyeg szélére állította, annak ellenére, hogy nem munkaidejében nyilatkozott. Ezek után pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Nemzeti Szakképzési Hivatal levelet küldött a szakképző iskoláknak, amiben kikötötték, mit kell tenniük, ha sajtómegkeresés érkezik hozzájuk: hírzárlatot elrendelni, adatokat gyűjteni, a kérdésekre választervezetet írni, majd elküldeni a hivatalnak, ahonnan iránymutatást küldenek.
(Forrás: 24.hu)
 
2018.01.04.
„Nem bírom már magamban tartani” – Egy óvónő őszinte, nyers véleménye az óvodák helyzetéről
Azt, hogy mindezeket leírtam, egy szakmai párbeszéd elindításának reményében tettem. Látom a környezetemben, hogy nagy az elégedetlenség, többen elmenekülnek a pedagógus pályáról. Akik maradnak, azok pedig különböző túlélési stratégiákkal próbálkoznak. Talán eljött már az ideje annak, hogy mi, akik a nevelés-oktatás különböző szintjein és területein dolgozunk, megkeressük azokat a csomópontokat, amik a közös problémáink, amikre együttesen tudunk csak hatást gyakorolni, megoldást találni. Talán meghúzhatnánk végre a szakmánk határait és kimondhatnánk, hogy mi az, amit nem vagyunk képesek vagy nem akarunk megtenni, és amihez már nem adjuk a nevünket. Magam sem tudom, hogy vajon hogyan tovább.
(Forrás: Nők Lapja Café)
 
2018.01.04.
Spöttle: a szülők tudatosságát is növeli az oktatási intézmények katasztrófaterve
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint a szülők tudatosságát is növeli az, hogy az oktatási intézményeknek kötelező katasztrófatervet készíteniük, mert így nagyobb biztonságban engedhetik el gyerekeiket iskolai programokra. A szakember az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában elmondta, a terrorizmus Európában fontos kérdés, iskola is célpontja lehet egy támadásnak, ezért is indokolt, hogy erre az intézmények felkészüljenek. Hozzátette: Magyarország biztonságos országnak számít, és a terrorkockázat alacsony. Georg Spöttle hangsúlyozta, már akkor megéri ezt a tervet elkészíteni, ha egyetlen gyerek azért menekül meg, mert katasztrófahelyzetben tudja, mit kell tennie.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.04.
Klebelsberg Központ: a fenntartó korszerűsíti a tarnazsadányi iskolát
Egy a sajtóban a napokban megjelent hírre reagált közleményében a Klebelsberg Központ, a tarnazsadányi iskolával kapcsolatosan. A megjelent cikkekben szereplő állításokkal ellentétben a Hevesi Tankerület még 2016-ban rendbe hozta a tarnazsadányi általános iskola vizesblokkját, valamint nem igaz az sem, hogy az intézmény által használt helyiségek életveszélyes állapotban vannak. A mosdóról leközölt képek még a korábbi állapotokat mutatják be.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.04.
Teljesen berezelt tőlük a kormány, pedig csak segítenek a gyerekeknek
A kormány szerint idegen érdekeket szolgálnak, és veszélyt jelentenek az emberekre. Az Emberség Erejével Alapítvány azzal lett híres, hogy hamarosan százmillió forintnyi Soros-pénzt oszthat szét dél-dunántúli civil kezdeményezések közt. Valójában viszont ez is csak egy új projekt az alapítvány életében, amely évek óta próbálja segíteni a hátrányos helyzetű pécsieket. De vajon mit csinálnak pontosan? Elmentünk a tanodájukba, hogy megnézzük.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.01.04.
Tovább pusztul a romák iskolája: életveszélyes a tarnazsadányi épület
Életveszélyes tornaterem, udvari vécé, omladozó vakolat, több helyen beszakadt tető, fűtési problémák, hatvan évvel ezelőtti infrastruktúra. Ez jellemzi a tarnazsadányi iskolát, ahová lényegében csak roma gyerekek járnak. Székely László ombudsman helyszíni vizsgálatot tartott az intézményben, és kiderült, hiába tud mind az önkormányzat, mind az állami iskolafenntartó a problémáról, évek óta nem történik előrelépés. Bár a felújításra a fenntartó, a Klebelsberg Központ már 2016-ban ígéretet tett, azóta még csak nem is pályázott ennek finanszírozására.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.04.
Terrorfenyegetésre készülnek az iskolákban
Semmire nem jó a honvédelmi akcióterv az ellenzéki párt szerint, ha a kormány szakemberek helyett valóban pedagógusokkal írattatja meg, hogy mi a teendő terrortámadás esetén az óvodákban és az iskolákban. A probléma valós, de a kormány megoldása elégtelen – mondta Dúró Dóra a honvédelmi intézkedési tervről a Hír TV reggeli műsorában. A Jobbik országgyűlési képviselője szerint az csak kampányfogás, mert nem egy olyan dokumentumtól lesznek biztonságban a fiatalok, amely a terrortámadás idején szükséges teendőket írja le. Ráadásul a pedagógusok már így is túlterheltek, az intézkedés pedig újabb adminisztrációs terhet jelentene – tette hozzá az ellenzéki politikus.
(Forrás: Hírtv)
 
2018.01.04.
Milliókat csalt ki diákjaitól egy kecskeméti tanárnő
A közlemény szerint a 48 éves, kecskeméti tanárnő anyagi gondokkal küzdött, amikor 2016 tavaszán az iskola tanulói részére hatnapos franciaországi kirándulást hirdetett meg. A 45 ezer forintos részvételi díj az útiköltségen felül magában foglalta a szállodai elhelyezést, a félpanziós ellátást, a belépődíjakat és a sétahajózást a Szajnán. A nő azzal magyarázta a jelentkezőknek a rendkívül kedvező részvételi díjat, hogy jelentős előfoglalási és diákcsoport-kedvezményt tud érvényesíteni, továbbá sokéves utazásszervezési tapasztalata révén szerzett kapcsolatait is ki tudja használni.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2018.01.04.
Itt a döntés: levágják az osztrákok a magyar gyerekek utáni juttatásokat is
Döntött az osztrák kormány pénteken arról, hogy csökkenti az országban dolgozók, illetve legálisan tartózkodók külföldön élő gyermekei után járó szociális juttatásokat. A küszöbön álló lépésről tegnap a nemzetközi sajtó már beszámolt, és egyes becslések szerint legalább 30 ezer magyar családot, pontosabban gyermeket érint az osztrák döntés.
(Forrás: Index)
 
2018.01.04.
Évek óta erről álmodunk: jön a digitális átállás az iskolában
Ha minden jól megy, lassan valóra válik, amiről évek óta álmodozunk: végre bevonják a tanulásba a digitális eszközöket, ahelyett, hogy eltetetnék őket a gyerekekkel. Idén indul a Digitális Oktatási Stratégia, de más változások is lesznek ebben az évben: ingyenes lesz a középfokú nyelvvizsga, és menet közben is lehet pályamódosításra gyúrni a szakgimnáziumokban.
(Forrás: Index)
 
2018.01.04.
Próbált mostanában Magyarországon programozót találni? - videóval
Több tízezer programozó tudna azonnal munkába állni, de szinte lehetetlen ma képzett munkaerőt találni. Néhány magáncég rárepült a témára és letarolták a piacot, mire az állam is észbe kapott. Ez utóbbit a korszerűtlenség és a hozzáértés hiánya jellemzi. Diákok panaszkodnak az állami képzésre, ezért összehasonlítottuk, mit kínál a magánszektor, és mit az állam.
(Forrás: Index)
 
2018.01.03.
Vitéz László 2.0. Trencsényi László írása Szentirmai Lászlóról
Ő az utolsó premodern szakember, aki utolérte a posztmodernt, s ezért aztán félti kézműves-agyműves szerkezeteit, az embergyerekeket, s az embergyerekeknek megannyi, fából, filcből, fémből textilből, sóhajnyi selyempapírból és lélekből gyúrt hasonmásait, a bábokat. Szentirmai nemcsak a tárgyak játékának embere, de a szavaké is. Lehetne-e találóbb címe híres nevezetes bábjátékos kézikönyvének, a bábjáték művészetének és pedagógiája alapművének, mint „Nevelés kézzel-bábbal”.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2018.01.02.
Deák Dániel az Egyenes beszédben
Legyen béke, szabadság, egyetértés - idézte Deák Dániel az Alaptörvény utolsó mondatát az interjú kezdetén a Honvédelmi Intézkedési Terv kapcsán. Úgy véli, hogy értelmetlen potenciális fenyegetettségről beszélni, pedig erre alapoz a kormány, amikor azt mondja, hogy fel kellene készülni valamire, amiről nem tudjuk, hogy micsoda. A levél az igazgatókhoz december 30-án érkezett meg, s ha ezt újévi üdvözletnek szánták, nagyon durva tréfa. Olyan feladatot kell elvégezniük az iskoláknak, sőt az óvodáknak is, amihez nem érthetnek. Vajon a lelkiismereti szabadság egy ilyen intézkedési terv mellett gyakorolható-e? A valódi fenyegetés a társadalmi béke megbontásának lehetősége.
(Forrás: atv.hu)
 
2018.01.02.
Hazudott a kormány, nem a NATO kérte, hogy készítsék fel az iskolásokat a terrortámadásra
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli központja diplomatikusan, de cáfolta a fentieket. „A NATO-tagállamok eltökéltek, hogy megerősítsék az ellenálló képességüket a fegyveres támadásokkal szemben, a szövetség azonban csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére” – ezt egy NATO-hivatalnok mondta a lapnak.Erről beszélt Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő is, aki szerint „Magyarországnak nincs olyan NATO-tagságból fakadó, közvetlen jogi kötelezettsége, ami előírna ilyen, óvodákra-iskolákra vonatkozó konkrét védelmi tervet”.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2018.01.02.
Sulyok Blanka: Feleleges hisztériát és félelmet kelt a kormány intézkedése (videó)
A Tanítanék Mozgalom képviselője nem tudja komolyan venni a kormány kérést, ami egy állítólagos NATO-kötelezettségre hivatkozva várja el az iskoláktól és óvodáktól egy esetleges terrortámadásra történő felkészülést. A Civil Közoktatási Platform arra kéri az intézményvezetőket, hogy ne készítsék el az intézkedési tervezetet.
(Forrás: Hír TV)
 
2018.01.02.
Nem akarom, hogy a gyerekem is sárga mellényben söpörje a járdát
Kire fognak szavazni? Senkire – kiált az asszony. – A múltkori képviselőre rászavaztunk, aztán nem akart velünk szóba állni. Időpontot kértünk, és mikor odamentünk, közölték, hogy a képviselő úrnak dolga van. Hát majd nekem is dolgom lesz, mikor szavazni kéne menni. Tudja mit, én bármikor odaállok a kamera elé – mondja a kerékpáros ember dühösen. – Legyen szíves, írja meg az újságba: én, Filla László szigetvári lakos, azt üzenem az embereknek, hogy mindegyik politikus csak kizsákmányol minket, és a szegénység egyre nagyobb. Az ígérgetésekből már elegünk van! És jó, hogy nyugdíjas vagyok már, mert tudja mit? Nem mennék el a közmunkára. Én nem fogom a más taknyos papírzsebkendőjét felszedegetni!
(Forrás: 24.hu)
 
2018.01.02.
Hogyan reagáljunk a HIT-leiratra? Levél az intézményeknek
A Civil Közoktatási Platform levélben fordul a közoktatási intézmények vezetőihez, amelyben felhívja a figyelemet a Honvédelmi Intézkedési Terv előírásainak abszurditására és a feladat káros voltára. Arra kéri az intézményeket, hogy jelezzék fenntartásaikat a tankerületeknek és az EMMI-nek, és ne kezdjék el a HIT kidolgozását. (Annál is inkább, mert ennek határideje a tanév vége.)
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
 
2018.01.02.
Lejtőn a nyelvvizsga
Tavaly 26 ezerrel kevesebben próbálkoztak nyelvvizsgát szerezni mint 2016-ban - írja a Világgazdaság. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2017-ben 108 ezren mentek el nyelvvizsgázni, közülük 70,5 ezer tanulónak sikerült a bizonyítványt megszereznie. Középfokú nyelvvizsga megszerzésével 88 ezren próbálkoztak a múlt évben, felsőfokúéval 14 ezren, alapfokú vizsgára 5600-an mentek el.A cikkben megjegyzik, hogy tíz évvel ezelőtt még 174 ezer volt a nyelvvizsgázók száma, azóta évről évre egyre kevesebben próbálkoznak. Tavaly a legtöbben angol és német nyelvből tettek sikeres vizsgát, előbbiből közel 52 ezren, utóbbiból több mint 13 ezren.
(Forrás: Inforádió)
 
2018.01.02.
Egy tanév a szakmunkásképzőben Rejtő Jenő művei segítettek megtalálni az utat a renitens tanulók szívéhez
„Félévi bizonyítványosztás előtt az egyik tanuló megkérdezte, miért veszem elő újra és újra ugyanazt a sárga fedelű, papírkötésű könyvet. Rövid indoklásként azt válaszoltam, mert egy roppant szórakoztató és komoly gon­dolatokat tartalmazó mű. Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány című alapmunkájáról volt szó. A követ­kező irodalomórán jelentkezett, és elmondta, hogy megkereste a könyvtárban a szóban forgó kötetet, elkezdte olvasni, nagyon tetszik neki. De van egy apró probléma, csak lassan, szóta­golva megy az olvasás. Nyíltan feltette a kér­dést, nem foglalkozhatnánk-e ezzel a könyvvel a szöveggyűjtemény helyett. Azt gondoltam, mi­ért is ne, és elkezdtem hangosan felolvasni az osztálynak. A szokott huszonöt decibeles alap­zaj lassan elült, még a kőművestanulók is fel­hagytak a fodrászlányok rendszeres, kézrátétellel történő térképezésével. A zajló iskolai élet csöndes szigetévé vált a tanterem.” (Wirth István)
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.01.02.
Félelemkeltő kampányfogásként, az iskoláknak küldött hadüzenetként értékelik a HIT-et
A választás közelsége indokolhatja mindkettőt. Tálas Péter ugyanis azt mondja, ilyenkor a kormányoknak hoz szavazatot minden olyan lépés, mikor elhitetik az emberekkel, hogy veszélyben vannak, a kormány pedig megvédi őket. A terrorizmus elleni fellépéssel amúgy nem lehet vitatkozni, csak azzal, hogy miért most és miért egy ilyen általános felkészülési terv kapcsán hozták elő – mondja a szakértő.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.01.02.
Hagyjuk a bullshitet: mindig van más megoldás, mint megverni a gyereket (interjú Szél Dáviddal)
És bár azt hihetnénk, hogy ez bizony 2017-18-ban már azért evidencia, de sajnos korántsem az. Ezt bizonyítandó, csak két példa az elmúlt fél évből: tavaly nyáron csak pszichológusok összefogásával sikerült levetetni egy országos könyvesbolt-hálózat polcairól egy olyan könyvet, ami gyerekverést támogat (a könyvet kiadó Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány azóta se mozdult), tavaly decemberben pedig főműsoridőben, egy, az arcát és hangját is vállaló pszichopedagógus propagálta Soma Mamagésa, Kasza Tibor, Fresh Andi, Schobert Norbert, Szandi, no meg a műsorvezető, Liptai Claudia és a teljes stáb füle hallatára a nem látható nyomat hagyó gyermekbántalmazást. Senki se vonult ki a stúdióból.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2018.01.02.
http://hivatlanul.com/foti-peter-loterek-ellen/
Minden olyan törekvés, ami arra irányul, hogy az emberek, ne a választásokon keresztül igyekezzenek törekvéseiket kifejezni, hanem erőszak vagy polgárháború felé igyekeznek sodorni az országot káros. Mindezekből csak az következhet, hogy egy nap arra ébredünk, hogy nemcsak a rendőrség alkalmaz erőszakot a bűnözőkkel szemben, hanem polgárok is megszegik a rájuk vonatkozó erőszakmentesség tilalmát, és köztörvényes, vagy politikai bűncselekményeket követnek el.
(Forrás: hivatlanul.com)
 
2018.01.02.
Tényleg a NATO miatt kell terrortervet készíteniük az óvodáknak?
Dömötör Csaba nem jelezte, hogy milyen NATO-kötelezettség miatt kéne ezt tenniük az iskoláknak. A NATO-ban amúgy valóban létezik egy közös tervezési folyamat, de ez afféle iránymutatás a tagállamoknak arról, hogy védelmi tervezésükkor milyen szempontokat kell figyelembe venniük. És ennek a tervezési folyamatnak valóban része a polgári katasztrófahelyzetekre való felkészülés is. De ez elvben egyáltalán nem arról szól, hogy minden iskolának legyen terrorelhárítási terve, hanem arról, hogy katasztrófahelyzetek idején hogyan lehet használni a civil infrastruktúrát - magyarán: mely iskolákból lehet ideiglenes tömegszállást nyitni.
(Forrás: 444.hu)
 
2018.01.01.
Az iskolák és óvodák feladata lesz a terrortámadások kezelése, és ettől nem mindenki boldog
A reakciókból látható, hogy maguk az igazgatók és tanárok sem feltétlenül értik, pontosan mit és miért vár tőlük a kormány. Deák Dániel, a Corvinus tanszékvezető professzora szerint a munkaterv számos megfogalmazása értelmezhetetlenül tág, és a HIT jogilag is aggályos lehet. A Civil Közoktatási Platform honlapján közzétett írásában a jogász felveti: „megvizsgálható például az, hogy az ágazati miniszter jog- és célszerűen létesít-e adatszolgáltatási csatornákat, és azok mennyiben támaszthatók alá korrekt törvényi felhatalmazással, vagy például vizsgálható az is, hogy a HIT mennyiben van összehangolva a hatályos ingatlanhasznosítási szabályokkal. Ezek azonban csak részletkérdések a lelkiismereti szabadság önkényes megsértésének alapvető problémájához képest.”
(Forrás: 444.hu)
 
2018.01.01.
Újévi meglepetés: HIT-tételre kötelezett iskolák
És mi jutott az év végén az oktatásnak? Az előző évi meglepetéshez hasonlóan - amikor a szakképzésben résztvevők másfél hónappal az érettségi jelentkezés előtt végre megtudhatták, hogy miből is kell májusban vizsgázniuk - egy újabb feketeleves: Az iskoláknak HIT-et kell tenniük, azaz Honvédelmi Intézkedési Tervet írniuk. (Az elnevezésekben, rövidítések megszülésében igazi profi csapata lehet a kormánynak, hiszen ez a rövidítés méltó társa a korábbi PÖCS-nek).
(Forrás: Facebook)
 
2018.01.01.
Nincs mit mérni rajtuk
„A gyerekeket első osztályban értékelni olyan, mintha egy járni tanuló babát osztályoznánk. Ez egy folyamat, és ha már az elején azt mondjuk: te nem vagy elég jó, azt nem tudják pszichésen feldolgozni és könnyen beleragadhatnak a rájuk osztott szerepbe. Ebben az életkorban kizárólag a pozitív értékelés, a megerősítés, a biztatás tud motiváló lenni. Mindenfajta pontozás, jutalmazás egyfajta rangsort állít fel, amelyben elhelyezi a gyereket, aki eszerint kezd el működni. Ha nem elégedett a helyével a hierarchiában, akkor szorongani kezd, vagy elfedi ezt az érzést egyfajta destruktív magatartással” – mondja Ungár Ágnes, aki éppen ezért kifejezetten károsnak tartja a gyerekek értékelését ebben a szakaszban.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2018.01.01.
„A porosz rendszer repedéseibe igyekeznek becsempészni új dolgokat” Évértékelő interjú Setényi János oktatáskutatóval
Az értelmes magyar reflexió a PISA-ra kettős, az egyik, hogy vannak erősségeink, amit a PISA pont nem mér. A tapasztalatunk az, hogy a magyar gimnazisták, akik tömegesen kerülnek be a nyugat-európai elit egyetemekre különösebb intellektuális nehézség nélkül, kiválóan teljesítenek, tehát eszerint a gimnáziumi szektorunk jól működik. A PISA viszont olyan dolgokat mér, amelyek nincsenek jelen a magyar osztálytermekben, ezért gyengék az eredményeink nemzetközi összehasonlításban.
(Forrás: Index- 10 perc iskola blog)
 
2018.01.01.
Deák Dániel: Jogi állásfoglalás a honvédelmi intézkedési tervről
A bevezetendő honvédelmi intézkedési terv (HIT) az iskolákat és azok polgárait a fentiek szerint nyilvánvalóan megalapozatlanul kényszeríti egy intézkedéssorozat hatálya alá. Az érintetteknek számolniuk kell pl. a riasztás és értesítés kötelezettségével, készenléti szolgálattal, vagy mozgósítási jegyzékek készítésével. Miközben a kötelezően alkalmazandó intézkedési terv egy „lehetséges lehetőségre“ hív fel, kiválthat olyan nem kívánatos hatást, mint pl. hisztéria, idegenellenesség és gyűlölködés, és kiötlői nem vetnek számot azzal, hogy lelkiismeretüket követve miként foglalnak állást az érintettek. A háborgó lelkiismeret összeütközésbe kerülhet a jogszabályi kötelezéssel. Az intézkedési terv hatálya alá eső kényszerű besorolás sértheti azok alkotmányosan garantált lelkiismereti szabadságát, akik indokolatlannak és károsnak gondolják a terv bevezetését.
(Forrás: Tanitanék)
 
2018.01.01.
Seszták és Lázár városa is kap egy-egy lőteret
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű lett a Honvédelmi Sportközpontok fejlesztése, és az is megvan, hogy első körben, mely városokban épülhetnek lőterek. Bár korábban arról volt szó, hogy első körben 17,5 milliárd forintból 40 lőteret létesít a kormány, a most megjelent határozat egyelőre 16 várost nevesít, többek között Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter városát is.
(Forrás: mfor.hu)
 
2018.01.01.
Jövőre minden óvodának és iskolának fel kell készülnie a terrortámadásra
Fél évet kaptak a magyarországi óvodák és iskolák, hogy HIT-et, vagyis Honvédelmi Intézkedési Tervet készítsenek maguknak. Erről december végén értesítette az igazgatókat az Emberi Erőforrások Minisztériuma Az iskoláknak küldött levél szerint a potenciális terrorfenyegetettség miatt minden intézménynek fel kell készülnie egy “esetlegesen bevezetendő különleges jogrendre”. A levél alapján a HIT egy elég részletes dokumentum lesz, ami arra jó, hogy az iskolák akkor is el tudják látni a feladatukat, ha megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, rendkívüli állapot,szükségállapot, vagy váratlan támadás miatt különleges jogrendet vezetnének be az országban.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.01.01.
Ha nem szitkozódsz kiabálva, nem is vagy tanár
A világon mindenhol óriási nehézséget okoz a tanároknak, ha szegénységben élő, agresszív vagy hiperaktív gyerekeket kell tanítaniuk. Egyre több országban működik egy ösztöndíjprogram, amely nem tanár végzettségű, de szociálisan érzékeny, tehetséges fiatalokat küld a legrosszabb helyzetben levő iskolákba, hogy ott két évig tanítsanak. Román és osztrák ösztöndíjasokkal beszélgettünk arról, hogyan tudnak megfékezni egy csapatnyi dühöngő gyereket, és eljuttatni őket oda, hogy szomorúak legyenek, amikor kicsengetnek angolóráról. Kiderült, hogy nem csinálnak semmi különöset: egyszerűen odafigyelnek és meghallgatják őket.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.01.01.
Óvodáktól és iskoláktól kér terrorellenes intézkedési tervet a kormány
Jogszabály egyébként eddig is kötelezővé tette a tanároknak, hogy ilyen tervet készítsenek. Egy éppen egy éve életbe lépett rendelet szerint ráadásul nemcsak közoktatási intézményekben, de kórházakban, rendelőkben, bizonyos közgyűjteményeket kezelőknek, meghatározott sportlétesítményeknek, de még egy könyvtárellátónak is el kellett volna készítenie egy ilyen tervet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a tanárok nem is tudtak róla, hogy van ilyen kötelezettségük, így nem is készítettek ilyet, ez viszont eddig senkit se zavart. Mendrey László szerint a választási kampány miatt lett fontos, hogy foglalkozzanak ők is a terrorral, így viszont még kevesebb idejük marad tanítani.
(Forrás: Hírtv)
 
2018.01.01.
Hajmeresztő nehézségekkel jár, ha elitiskolába akarjuk járatni a gyerekünket
A közoktatási törvény értelmében minden szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat iskolát. Ezzel a joggal szemben érvényesül azonban egy másik: az oktatási intézmény köteles felvenni azokat, akik a körzetében élnek. Ha ezek után is maradnak fenn helyek, azok már “szabadon” választhatóak bárki számára. Mivel ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy osztályban marad 4-5 hely, amire sokszoros a túljelentkezés, az iskolák válogatnak a jelentkezők közül. Gyakran egészen hajmeresztő módszerekkel.
(Forrás: B1 BLOGCSALÁD )
 
2018.01.01.
Gyarmathy Éva: Jobb nem félni
Nem mindegy, mi történik az oktatásban. A tudatlanság az oktalan félelem forrása. A diktatúrák ezért mindig igyekeznek a tudástól és az információktól elvágni az embereket, és ezzel növelni a félelmet és a bizonytalanságot. A veszély és fenyegetettség érzése felülír mindent. Kiirtjuk a parlagfüvet, a kártevőket, mindent és mindenkit, akit betolakodónak ítélünk. Önvédelemre hivatkozva megtámadhatsz Másokat, önvédelemre hivatkozva megtámadhatnak Téged, elpusztíthatsz másokat, elpusztíthatnak Téged, de legalább is korlátozhatják a szabadságodat. (Lásd, hogyan lett a terrorizmus jelszavával a szabad USA egy börtön.) Hol van a határ?
(Forrás: hvg.hu)
 
Sajtófigyelő
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep