Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2018.09.30.
CKP vélemény a Nemzeti Alaptanterv tervezetéről
A Civil Közoktatási Platform (CKP) véleményezte a Nemzeti Alaptanterv augusztus végén nyilvánosságra került tervezetét. Álláspontunk szerint a NAT-2018 tervezet a tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel, tartalmi szabályozással kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban a szakmai szempontból pozitívan értékelhető alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát.
(Forrás: CKP info)
 
2018.09.30.
Túl korai lenne, ha már 2019-ben bevezetnék az új alaptantervet?
A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete szeptember közepén kérdőíves felmérést indított, hogy megtudják, milyen mértékben támogatják vagy utasítják el a történelemtanárok az új NAT-javaslatban szereplő történelem tantervi szabályzás legfontosabb elemeit.A felmérést több mint száz történelemtanár töltötte ki: az eredményekből kiderül, hogy a tanterv-javaslat által előirányzott változtatások többségével a válaszoló pedagógusok egyetértenek.A kitöltők több mint 80 %-a értett legalább részben egyet azzal, hogy az egy évben megtanítandó tananyagot 20, illetve 30 témakörben maximálták. Ugyanakkor a válaszadók elsöprő többsége jobbnak látná, ha a hatékonyabb felkészülés miatt csak 2020-ban vezetnék be az új tantervet
(Forrás: Eduline)
 
2018.09.30.
A dédmama szenes vasalója
Az elmúlt napokban heves viták kereszttüzébe került a NAT-tervezet történelemoktatásra vonatkozó fejezete. Érdemi megbeszélésre ad lehetőséget, hogy a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete­ tanácskozásra várja az érdeklődőket ma délelőtt tíz órától az Eötvös Collegium konferenciatermébe. A Történelemtanárok Egylete október 6-án rendezi konferenciáját a Kossuth Klubban
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.09.30.
Elszigetelt, kiszolgáltatott lányokból lesznek az emberkerekedők áldozatai
A Nemzetközi Migrációs Szervezet, az IOM kutatásai ezeket az eredményeket tovább részletezik: Magyarországon évente 5-20 ezer fő közé teszik a kényszerprostitúció, 10-40 ezer fő közé a munkacélú kizsákmányolás áldozatainak számát. Az Európai Unióban nálunk csak Bulgáriában és Romániába rosszabb a helyzet. Az áldozatok valódi számát csak becsülni lehet, ugyanis az emberkereskedelemhez kapcsolódó bűncselekmények egy része soha nem is kerül a hatóságok szeme elé. A becsült áldozatszámhoz képest beszédes adat, hogy a bejelentett esetek száma évente nem éri el a százat. Főleg prostitúcióra kényszerített vagy szexrabszolgaként tartott nőkkel, lányokkal foglalkozik a Baptista Szeretetszolgálat 14 éve működő emberkereskedelem elleni programja.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.09.30.
„A gyerekeket tényleg nem érdekli Petőfi meg Arany”. Interjú Csovcsics Erikával
A világ minden országának sok gondja van a saját közoktatásával, hiszen ahhoz, hogy tudjuk, mit tanítsunk az iskolában, azt kellene tudni, merre halad a világ, milyen jövő vár ránk. Ezt nagyon nehéz prognosztizálni. De az látszik, hogy 15-20 év múlva sok szakmára nem lesz szükség, mert mesterséges intelligenciával vezérelt gépek lépnek az ember helyébe. Valószínűleg nemcsak a nehéz fizikai munkát bízzuk gépekre, de például az autóvezetést vagy a kórházi műtéteket is. Ezért ma az a válasz tűnik a legelőrelátóbbnak, hogy arra kell felkészíteni a gyerekeket, amire biztosan szükségük lesz, vagyis arra: legyenek képesek értelmezni a világ jelenségeit, igazodjanak el a hozzájuk eljutó információk között, legyenek nyitottak a tudásra, legyenek kreatívak, ismerjék fel saját értékeiket, bírjanak helyes önismerettel, és tudjanak együtt dolgozni másokkal. A PISA tulajdonképpen ezeket a képességeket is méri, és ezeken a területeken valóban egyre gyengébben teljesítenek a magyar tanulók.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.30.
Százezer gyereket érint a boldogságóra-program
A 2018-19-es tanévben a Jobb Veled a Világ Alapítvány boldogságóra programjához közel 1100 iskola csatlakozott, így ma már több mint 6000 pedagógus, 100 ezer gyereket vesz részt a programban. A Boldog Óvoda és Iskola programjának fókuszában az áll az alapítók szerint, hogy „hogyan lehet a negatív gondolkodásmódon változtatni és a tanulásban az optimista hozzáállást kialakítani a diákok körében”. Lapunkban többször foglalkoztunk már a programmal. Erős kétségeinek adott hangot például annak hatékonyságával kapcsolatban Gyarmathy Éva , amire a program alapítói válaszoltak.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.30.
Egyre rejtélyesebb a szombathelyi iskolások megbetegedése
Még nem tudni, milyen kórokozótól betegedtek meg Szombathelyen a menzaebédet elfogyasztó diákok – írja az MTI. A hányással és hasmenéssel küszködő tanulók száma 300-ra emelkedett, az ebédet főző konyha működését felfüggesztették. Sajtóértesülések szerint a diákok rokonai között is vannak olyanok, akik hasonló tünetekre panaszkodnak.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.27.
Bojár Gábor: A kormánynak nem érdeke, hogy jól képzett emberekből álljon a magyar társadalom
Nem tudhatjuk még pontosan milyen változások jönnek az elkövetkezendő években, de hatalmas változások küszöbén állunk, és ezek alapja az informatikai forradalom. Ehhez képest Magyarországon a teljes közoktatás 12 éve alatt összesen tízszer annyi tornaóra van, mint informatika, ami az ilyen változások idején minimum vicces. Informatikatanárból sajnos nagyon kevés van, amire az lenne a válasz, hogy a tanári pályát kellene sokkal vonzóbbá tenni, hiszen aki ma ért az informatikához, azt felszívja az ipar, mert ott óriási pénzeket lehet keresni. Igazságtalanul hangzik, de kivételt kellene tenni, és tudomásul véve a piaci realitásokat, a jó informatikatanároknak sokkal magasabb fizetést adni.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2018.09.27.
Ónody-Molnád Dóra: Letépi láncait a Corvinus – Megindul az egyetemi kiszervezési hullám?
Akadnak csodák még a NER-ben is: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) hallgatóinak sikerült az, ami számos érdekképviseletnek ma Magyarországon nem: megfogalmazták óhajukat egy jobb közgazdászképzéssel kapcsolatban, pontokba szedték kérelmeiket, azt, hogy mit várnak el a Budapesti Corvinus Egyetemtől (BCE), és láss csodát, egy röpke hónap leforgása alatt a kormány meghallgatta a kérést, sőt már döntést is hozott a teljesítéséről. Vannak persze, akik élnek a gyanúperrel, hogy az elképzelés eredetileg talán a kormányoldalon született meg, és a hallgatók látványos elégedetlensége inkább csak a színjátékhoz kellett. Az ezzel kapcsolatos gyanút táplálja az is, hogy az MCC kuratóriumának elnöke éppen Lánczi András, aki egyúttal a változásban érintett Corvinus rektora, nem mellesleg a kormánypárt egyik éceszgébere.
(Forrás: 168 óra)
 
2018.09.27.
Parragh László: a gyakorlati oktatókat magasabb bérrel kellene megbecsülni
Parragh László a budapesti EuroSkills rendezvényen, a szakmák Európa-bajnokságán az MTI-nek elmondta, a szakmájukban sokkal jobban megfizetik a szakmai elméleti tudással rendelkező és egyben a gyakorlatot is ismerőket, mint az oktatási rendszerben. „Ezekben az oktatókban van hivatástudat” – fogalmazott az MKIK elnöke, aki szerint a gyakorlati oktatókat érdekeltté kellene tenni abban, hogy az oktatási szférában maradjanak.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.09.27.
Annyi az új állami gondozott, hogy a régiekre se pénz, se ember nem jut
Miközben tömegével veszik ki a gyerekeket a családból, alig jut erőforrás az állami gondozásban felnőtt fiatalok segítésére. Egyre kevesebb 18 éves marad utógondozásban, pedig ideális esetben ez sokat segíthetne abban, hogy ne kövessék el a szüleik hibáit, és a mindennapi élet nehézségeivel is könnyebben megküzdjenek. Így sokan védőháló nélkül maradnak, könnyen bajba kerülnek, és végső esetben akár az utcán is találhatják magukat.
(Forrás: index)
 
2018.09.27.
Dél-afrikai, kazahsztáni, azerbajdzsáni hallgatók is tanulnak a magyar egyetemistákkal
Dél-afrikai, kazahsztáni, azerbajdzsáni, orosz, fehérorosz, német, spanyol, török hallgatók ülnek bent magyar hallgatókkal együtt. Jó légkör alakul ki abból, amikor többféle kultúra találkozik, a világ más-más tájairól érkezők segítenek egymásnak, átadják tapasztalataikat, és közös élménnyé válik számukra, hogy együtt tanulhatnak. Jelenleg 413 nemzetközi diákja van a Széchenyi István Egyetemnek a világ negyvenhárom országából
(Forrás: Eduline)
 
2018.09.27.
Tizenhat évesen kevesen érettek a munkára
Változtatásokra van szükség a közoktatásban, mert az iskolákból a munkaerőpiacra kilépő fiatalok negyede funkcionális analfabéta, így ők a munkaadók szempontjából nagyjából használhatatlanok - állítja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. A szervezet ezért azt javasolta a kormánynak, hogy állítsa vissza 18 évre a tankötelezettséget, valamint hogy vezesse be az általános iskola végi vizsgát, amelyen a gyerekeknek az alapvető számolási és szövegértési készségeikről kellene számot adniuk. Az alapkészségek hiánya gazdasági szempontból kétszeresen káros: egyrészt külföldi vendégmunkásokra van szükség a nem megfelelő magyar utánpótlás miatt, másrészt a lemorzsolódó képzetlenek szociális szempontból is megterhelik a költségvetést.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.27.
Belebukott a nyelvoktatás körüli feszültségbe a román miniszter, lemondott
Lemondott Valentin Popa román oktatási miniszter csütörtökön, miután Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök közvetve őt tette felelőssé azért, hogy az RMDSZ felfüggesztette parlamenti együttműködését a szociálliberális kormánykoalícióval - írja az MTI.mAz RMDSZ a múlt héten kérte a koalíciótól Popa leváltását. Egyebek mellett azt rótták fel neki, hogy sürgősségi kormányrendelettel - a tanítók helyett - szaktanárokra bízta a román nyelv oktatását a kisebbségi tanítási nyelvű elemi iskolákban, anélkül, hogy erről kikérte volna a kisebbségi érdekképviseletek, vagy a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár véleményét.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.27.
Körbemószerolás: nem is kérték, mégis a Fidesz jelöltje szónokolt a gyerekeknek
Felesleges szépíteni: a XV. kerületi időközi polgármester-választás fideszes jelöltje és a tankerületi igazgató egymást hazudtolja meg abban a kérdésben, mégis hogyan tarthatott beszédet László Tamás egy iskolai tanévnyitón. A politikus szerint a Klik illetékese kérte fel erre, aki viszont azt válaszolta a hvg.hu-nak, hogy ő a kerület korábbi polgármesterét/jelenlegi országgyűlési képviselőjét, Hajdu Lászlót kérte arra, hogy ünnepi beszédet tartson.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.26.
A CEU rektora: Orbán Viktor egy buldózer, rombolja a demokrácia tartópilléreit
"Az emberek csak nézik ezt a buldózert (Orbán Viktort), ahogy lassan kidönti a magyar demokrácia tartópilléreit" – ezt Michael Ignatieff CEU-rektor mondta Brüsszelben szerzett tapasztalatairól a Science Business oldalnak adott nyilatkozatában. A CEU rektora elmondta, hiába próbálta elmagyarázni Brüsszelben, hogy meggyőzzön bizonyos embereket, érezzék át a CEU helyzetét. Nem sok sikerrel. Márpedig ha december közepéig nem születik meg a megállapodás a CEU-ról, a kormány nem fogadja el az egyetem lépéseit, hogy betartsa a CEU-törvényt, januárban nem tud az intézmény új diákokat fogadni.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.26.
Iskolai zaklatások: a diákokon csattan a kormány civilellenes retorikája
Egy emberi jogi szervezet saját felmérést készített az emberi jogok iskolai oktatásáról és érvényesüléséről. A pedagógusok megállapításai árnyalják az Emmi által festett rózsaszín képet: a hittanórákon alig jön elő a téma, a kormány retorikája pedig korlátozza a civilekkel való iskolai együttműködést, és végső soron a diákok felvilágosítása szenved csorbát ezáltal.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.26.
Még mindig siralmas eredményeket produkálnak a magyar diákok idegennyelv-tudás terén
A magyar diákok nyelvtudása ebben 1014 éves korosztályban a legalacsonyabb. Bőven az EU-átlag (58,8 százalék) alatt összesen hat százalékon áll. Ami nem csak azért elkeserítő, mert van olyan ország, ahol a 11-14 éves iskolások száz, azaz száz százaléka beszél egy vagy két idegen nyelven, hanem azért is, mert ez a szám évek óta nem nőtt számottevően.
(Forrás: Eduline)
 
2018.09.26.
Csökkennek a gyerekek lehetőségei, esélyei - a tanárhiányról készít felmérést a Szülői Hang
A pedagógusok elismertségével kapcsolatban tízből kilenc szülő úgy látja, a tanárok nincsenek kellőképpen megbecsülve az anyagi helyzetüket illetőleg. Az eredményekből az is látszik, hogy a tanárhiány megjelenésével drasztikusan csökken a tehetséggondozást biztosító foglalkozások száma, és ezzel együtt a gyerekek esélye arra, hogy képességeiket kibontakoztassák. Hasonló helyzettel szembesültek a lemaradó tanulók támogatását illetőleg is. A tanárhiánnyal küzdő iskolák gyakrabban magukra hagyja a lemaradó tanulókat, így könnyen hozzászoknak a kudarcokhoz, életesélyeik romlanak - fogalmaznak.
(Forrás: Eduline)
 
2018.09.26.
Thai buddhista egyetemmel mutat fityiszt a CEU-nak az Orbán-kormány
A megállapodást idén június 14-én írták alá Bangkokban, és bizonyára hamarosan törvény lesz belőle. Így történt tavaly az USA Maryland államában működő McDaniel College budapesti fiókintézményével is, amelyről 2017. július 14-én állapodtak meg, október 3-án pedig már meg is szavazta a törvényt az országgyűlés. Még gyorsabban hirdették ki a „Magyarország és a Kínai Népköztársaság között a Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem oktatási tevékenységének Magyarországon való támogatásáról szóló megállapodás”-t: tavaly október 10-én aláírták a megegyezést, november 28-án pedig elfogadták róla a törvényt. Vagyis minden gyorsan és simán zajlik, ha nem a CEU-ról van szó.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.26.
A kormány trükközéssel juttatná előre a nemzetközi rangsorokban az egyetemeket
A kormány két régi célját valósítaná meg azzal az egyre bizonyosabbnak tűnő tervezettel, hogy az MTA kutatóintézeteit az egyetemekhez rendelik, derül ki az e heti HVG cikkéből.Ezáltal ugyanis előrébb léphetnének végre a nemzetközi oktatási rangsorokban a magyar egyetemek, a kormány pedig egyúttal az akadémia kutatási önállóságát is szabályozhatná. A kormány már 2011-ben kitűzte célul, hogy a magyar egyetemek javítsanak helyezésükön a nemzetközi rangsorokban, az akkori terv szerint a legjobb 200-ba kellett volna kerülniük. Azonban a rangsorokban egyelőre inkább csak egyre lejjebb csúsznak, a legtöbb listán nincsenek a legjobb 500-ban, igaz, a londoni Times Higher Education legfrissebb rangsorában a Semmelweis Egyetemnek sikerült a legjobb 500-ba jutnia.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.25.
Sikeres a digitális átállás
Mostantól minden állami fenntartású iskola elektronikusan vezetheti és tárolhatja az intézmény által kezelt tanügyigazgatási adatokat a KRÉTA rendszerben. Ennek az egyik modulja az elektronikus napló, amelyben a szülők egy alkalmazás segítségével mobileszközükön figyelemmel kísérhetik gyermekeik tanulmányi előmenetelét, mulasztásait. A szülői applikációt eddig több mint 310 ezren töltötték le, az idei tanév első hetében pedig napi több mint háromszázezerszer léptek be a felhasználók a rendszerbe.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.09.25.
Ha kell, limuzinnal repíti haza a beteg gyerekeket a szegedi taxis
Berinszki Zoltán nem mindennapi taxis, éjjel sofőrködik, nappal pedig beteg és fogyatékkal élő gyerekeket furikáz. Létrehozta a Taxisok és civilek a beteg gyermekekért alapítványt, taxicsekkeket vásárolt, hogy a gyerekek néhány órára hazamehessenek a kórházból, a saját pénzéből limuzint bérel, hogy cirkuszba, repülőnapra, fesztiválokra vihesse őket.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.09.25.
Egyetlen magyar egyetem sem került be a világ 400 legjobb felsőoktatási intézménye közé
A listán az első, a THE szerint a legjobb magyar felsőoktatási intézmény, a budapesti Semmelweis Egyetem a 401-500. helyen áll, az ELTE a 601-800. helyet foglalja el, csakúgy, mint a pécsi és a szegedi egyetemek. A BME-t és a Debreceni Egyetemet a 801-1000. helyre sorolták, a budapesti Corvinus pedig az 1001+ kategóriába került.
(Forrás: Qubit)
 
2018.09.25.
A Klik még büszke is a KRÉTA-ra, amitől a legtöbben a hajukat tépik
assan egy hete küldtük el a kérdéseinket a KRÉTA-val kapcsolatban a Klebelsberg Központnak. Ebben többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy miért kellett ilyen gyorsan bevezetni a még bizonytalanul működő rendszert, mikorra várható, hogy beáll egy biztos működése, hogy felülvizsgálják-e a fejlesztő céggel kötött megállapodásukat a kudarcos bevezetés miatt, illetve hogy mennybe került a Kréta fejlesztése és üzemeltetése. Az iskolafenntartó azóta sem válaszolt, de hétfőn kiadott egy közleményt „Sikeres az iskolák digitális átállása” címmel. Ebben megtudhatjuk, hogy a KRÉTA „a magyar oktatási rendszer egyik legjelentősebb digitális fejlesztése”.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.25.
Bodóczky István: A vizuális nevelés a Nat 2018-as tervezetébenta
A művészetek szempontjából a tervezet legfőbb botrányos újdonsága tehát azok teljes leértékelése. Amellett, hogy az óraszámokat a minimálisra tervezi csökkenteni, a középiskolában az a művészettörténet még a szabadon választható tantárgyak között sem szerepel! Vagyis ebből érettségizni sem lehet majd. A művészetek általános háttérbe szorítását azzal is próbálják igazolni (kiforgatva a művészettel nevelés ideáját), hogy a Művészetek „művészeti pályára nem készít fel”. Pedig a vizuális területeken továbbtanulni szándékozóknak igenis itt kell az alapokat, azt a közös minimumot elsajátítani, amire egyébként mindenki másnak is szüksége van, akár orvos, villanyszerelő vagy festőművész lesz.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2018.09.23.
"Ne az döntsön, hogy most épp valaki jól fekszik az oktatásirányításnál, vagy sem"
Az biztos, hogy nagyobb szabadságot kellene adni a tanároknak. Most előírják, hogy ezt és ezt mindenképp meg kell tanulni, másra nincs is idő. Én 70-30 százalékra állítanám be az irodalmi anyagot: legyen 30 százalék szabadsága a tanárnak, hogy behozzon olyan könyveket, amit ő jónak lát. Ő ismeri a diákokat, ő tudja, mi érdekelheti őket. Miért lenne baj, hogy az egyik iskolában ezt tanítják, a másikban meg mást? Minden diák megtanulna egy közös műveltséganyagot, de mellette lehetne az egyedi igényeknek, érdeklődésnek megfelelő könyveket feldolgozni. Színesebb lenne a világunk.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.23.
Miért baj az, ha közpénzből magániskolát finanszíroz az állam?
Ám az, hogy közpénzből, mindannyiunk pénzéből finanszírozzunk egy olyan intézményt, amelynek tandíja a magyar lakosság töredékének lesz csupán megfizethető, már több mint problematikus. Főleg akkor, amikor tudjuk, hogy ma Magyarországon – és erről papírunk is van – az oktatási rendszer képtelen kiegyensúlyozni a társadalmi-gazdasági körülményeket, és képtelen a hátrányos helyzetű diákok tanulási nehézségein segíteni, vagyis lényegében magukra hagyja őket; amikor a tankötelezettségi korhatár lecsökkentése miatt a hátrányos helyzetű gyerekek közül egyre többen esnek ki az oktatásból úgy, hogy semmilyen végzettségük nincsen; és amikor hazánk a sor végén kullog, amikor az oktatásra fordított éves költéseket összegzik.
(Forrás: mérce)
 
2018.09.23.
Kötelezővé tették az e-naplót az iskolákban, sokan lassú és hibás rendszerre panaszkodnak
A Nem kérünk a Kréta naplóból! nevű Facebook-csoport szerint a rendszer lassú, percekbe telik egyetlen érdemjegy beírása, és rengeteg felesleges adminisztráció kell hozzá. Közben sokszor a diákok sem tudnak bejelentkezni. Szerintük a rendszer átláthatatlan, és nem tud kezelni olyan alapproblémákat, mint például amikor egy diák nem egy egész napot, csak egy órát hiányzik. „A diákok felhasználó neve az oktatási azonosítójuk, jelszavuk pedig a születési dátumuk, így bárki könnyen belenézhet az adataikba”, írják.
(Forrás: 444.hu)
 
2018.09.23.
Szüdi János: Hogyan csináljunk rossz iskolát?
Míg az oktatás nemzetek feletti üggyé válik – amire sajnos az ellenérdekeltek igen magas száma miatt kevés az esély –, az országok és a benne élők sorsa attól függ, hogy a hatalom gyakorlói az oktatási rendszert saját, vagy a köz érdekeinek a szolgálatába állítják. A hatalom szolgálatába állított oktatási rendszer azt és annyit közvetít, amennyi a hatalom érdekében áll, ha kell, a lehető legszűkebbre szabja az ismeretekhez, az információkhoz való hozzáférést. Célja és feladata meggátolni annak felismerését, hogy a hatalom visszaél a lehetőségeivel. Célja és feladata elhitetni az emberekkel, hogy csak a regnáló hatalom alkalmas és képes segíteni rajtuk. Célja és feladata elhitetni, hogy csak a regnáló hatalom képes megóvni az országot és a benne élőket a külső és belső ellenségtől. Célja és feladata elhitetni, hogy a regnáló hatalomnak nincs alternatívája, s aki nem hisz ebben, az nem része az országot alkotó közösségnek.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.23.
Száműzik a drámát az iskolából?
A Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezett módosítását bírálja mások mellett a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Magyar Bábművészek Szövetsége, a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar Színházi Társaság, a Magyar Táncművészek Szövetsége és a Független Előadó-művészeti Szövetség. A petícióban szerepel, hogy a dráma és tánc, továbbá a mozgóképkultúra és médiaismeret több mint két évtizede része a hazai tantervi szabályozásnak, valamint az általános iskolai és középiskolai gyakorlatnak. A közlemény megfogalmazói szerint kihagyásuk a Nemzeti alaptanterv tervezetéből alapvetően szembe megy az elmúlt évtized nemzetközi és hazai pedagógia kutatási eredményeivel is.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.23.
A menekültválság beköltözik az osztályokba
Mi volt a leghosszabb idő, amit táborozással töltöttetek? – teszi fel a kérdést néhány iskolás gyereknek Onjali Q Rauf. Rauf az elmúlt három évben menekült családoknak segített az észak-franciaországi menekülttáborokban. Most általános iskolásoknak segít abban, hogy megértsék a menekültválságot. Így született meg a The Boy at the Back of the Class című könyve, amely egy menekült kisfiúról szól, aki megpróbál beilleszkedni a nagy-britanniai iskolai életbe.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.23.
Ismét összeül a Köznevelési Kerekasztal
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megbeszélésen szóba kerül még az idei tanévben is biztosított ingyenes gyermekétkeztetési program. A témák között szerepel, hogy 2019-ben még több pénz jut az oktatásra, mint idén, összesen 606 milliárddal több, mint a 2010-es költségvetésben.Folytatódik az egyeztetés az új Nemzeti Alaptanterv munkaváltozatáról, amelyhez szeptember végéig várják a szakma javaslatait, az oktatást érintő egyéb kérdésekről - írták.
(Forrás: Eduline)
 
2018.09.23.
Funkcionális analfabétán jön ki a fiatalok negyede az általános iskolákból
Arra kérik a munkáltatók a kormányt, emeljék vissza 18 évre a tankötelezettség határát a jelenlegi 16-ról, és kössék egységes vizsgához az általános iskola befejezését - számolt be az RTL Klub Híradója. A munkaadói szövetség szerint ugyanis a diákok negyede funkcionális analfabétaként kezdi a középiskolát.
(Forrás: 168 óra)
 
2018.09.23.
Az egészben volt valami idealisztikus" – Az új NAT készítői is érezték, hogy elhasal a tervezet
Apránként szedik ízekre különböző kormánypárti körökben az új nemzeti alaptanterv eredendően még "nagyon szép munkának" ítélt tervezetét. A csaknem két évig készült munkaanyagnak a Fidesz képviselői főként eszmei hiányosságokat rónak fel, miközben hivatalosan még mindig nem tudni, miért mondhatta a Miniszterelnökség vezetője a dokumentum bemutatása előtt, hogy "így biztosan nem lép életbe". A tervezeten dolgozó szakértők ezt mindenesetre már munka közben borítékolták.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.22.
Igenis hazugság. Nahalka István válaszával folytatódik az érettségivita
Nem a hiúságom okozta az elkeseredésemet, talán az nincs is nekem, hanem a „dologgal” szembeni érzéketlenség, a „kit zavar, hogy az egész úgy ahogy van rossz, hiszen működik” elgondolás ilyen széles érvényesülése. Radó Péter viszont megírta „ellentanulmányát”, ami teljesen megváltoztatta a szándékaimat. Köszönöm a tanulmányt, mert érdemi vitát indukál, aminél lehet, hogy nincs is fontosabb dolog a hazai pedagógiában.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2018.09.22.
Érettségi: tényleg hazugság? Radó Péter írása
Az a sajátos helyzet van, hogy Nahalka István tanulmányának – az e három problémacsokor kapcsán általa leírtaknak – szinte minden egyes mondatával egyetértek. Amivel nem értek egyet, az írásának elején és végén megfogalmazott végkövetkeztetése, hogy ugyanis az érettségi vizsga „össznépi hazugság”, „színjáték” vagy „fügefalevél”. Azért nem értek egyet ezzel a minősítéssel, mert Nahalka érveiből nem vonható le ilyen következtetés.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2018.09.22.
Én nem vagyok magyar? Trencsényi László írása
A minap Juhász Dánielnek adtam interjút az óvodai nevelésbe rendeletileg betoldott „nemzeti nevelés” kérdéséről. Vitám volt a rendelettel magával, szellemével, nemzetképével, nevelésfelfogásával. Ennek a kritikának adtam hangot. Nem sokkal rá ismeretlen személytől kaptam levelet, melyben nem csupán nyilatkozatomat, de személyemet is nemzetgyalázónak, magyarellenesnek hazafiatlannak ítélte meg, s keményen felszólított a visszavonulásra.Nem szoktam még hozzá a gyalázkodó levelekhez. Ezért úgy döntöttem, mielőtt „igazoló bizottság” elé kell állnom, elszámolok magam is hazámhoz fűződő viszonyommal.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2018.09.22.
NAT-kalauz aggódó szülőknek
Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport mintegy száz fős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló csapata egy éven át tartó kutatási-fejlesztési munka eredményeként elkészítette az új Nemzeti alaptantervet megalapozó javaslatát, ami nemrég került nyilvánosságra. Ez az írás a szülőknek szól arról, miért érdemes olvasni és támogatni ezt a javaslatot és arról, mit jelent a tervezetben egy-egy bonyolultnak tűnő mondat a hétköznapok szintjén.
(Forrás: Kölöknet)
 
2018.09.22.
Bebizonyosodott: a tanárok többsége diszkriminál az órákon
Súlyos következtetésekre jutott egy nemrég zárult, négy ország tanárait vizsgáló kutatás: a magyartanárokra kiterjedő vizsgálat azt állapította meg, hogy a tanárok komolyan diszkriminálják a gyerekeket pusztán nyelvhasználatuk alapján. A kutatók szerint a jelenségnek nem csak a gyerekek iskolai sikertelenségében, de a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartásában is komoly szerepe lehet (Jánk István).
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
 
2018.09.22.
Ismét lehet pályázni a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra
A programra azok jelentkezhetnek, akik az egységes, osztatlan tanárképzésre, illetve gyógypedagógia alapképzési szakra nyertek felvételt, vagy a pályázat benyújtásának időpontjában már tanulmányokat folytatnak, és vállalják, hogy oklevelük megszerzése után a végzettségüknek, szakképzettségüknek megfelelő főállású jogviszonyt létesítenek, illetve tartanak fenn.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.09.22.
Helyettesítenek, ingáznak, elfogynak
Folytatódik a számháború a pedagógushiány ügyében, a Klebelsberg Központ (KK) a héten is cáfolta, hogy országos problémáról lenne szó, de a mindennapi tapasztalatok egészen mást mutatnak.A tanév már három hete tart, és rengeteg olyan iskola van, ahol napi szinten okoz gondot, hogy nincs elég tanár, bizonyos órákat nem tudnak megtartani, vagy csak helyettesítéssel tudják megoldani.Köznevelési intézményekben átmenetileg mindig lesznek üres álláshelyek, hiszen a tanárok élet-körülményeiben beálló változások – nyugdíjazás, gyermekvállalás, költözés – kihatnak arra” – állítja a Klebelsberg Központ, amely szerint a fluktuáció teljesen természetes.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2018.09.22.
Ahogy gyilkosnak sem születik senki, úgy iskolai zaklatónak sem
Schwechtje Mihály az új Terápia-évad nem éppen vidám epizódjainak rendezése, és egy kiváló, gyerekkereskedelemről szóló rövidfilm (Aki bújt, aki nem) után első nagyjátékfilmjével is forró témába nyúl: az iskolai és internetes zaklatásba. A Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) rendezőjével beszélgettünk.
(Forrás: 24.hu)
 
2018.09.22.
Ingázó tanárokkal töltik fel az iskolákat, de ez mindenkinek rossz
Vannak tanárok, akik naponta ingáznak a sajátjuk mellett két-három másik iskolába, akár ötven kilométeres távokat is megtéve. Közben az ő iskolájukba is járnak utazó tanárok, hogy kipótolják a hiányzó matek vagy fizika szakosokat. Ilyen régen is előfordult, de a kisebb iskolákban az utóbbi években rendszeressé vált. A tankerületek így próbálják kezelni a gyerek- és tanárhiányt, amit a diákok is megéreznek. A tanáraik sokszor évente cserélődnek, és a helyi viszonyokban ismeretlen pedagógusok nem is tudnak olyan hatékony munkát végezni. Más megoldás viszont tényleg nem látszik, hacsak nem teszik valahogy vonzóbbá a tanári pályát.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.09.22.
Ukrajna a magyar iskolákon bosszulná meg a kettős állampolgárságot
Magyarország elérte a tűréshatárt a kétoldalú kapcsolatokban, a magyarok nem fogják csak úgy osztogatni az állampolgárságot - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy pénteki kijevi televíziós beszélgetőműsorban. Az 1+1 országos ukrán tévécsatorna vendégeként az ukrán diplomácia vezetője – Szijjártó Péter előző napi nyilatkozatára reagálva, amelyben a magyar miniszter „kifejezetten barátságtalan” lépésnek nevezte a beregszászi magyar konzulátuson állampolgársági eskütételről rejtett kamerával készített felvételek felhasználását - elmondta: a következmények nagyon egyszerűek lesznek, ismét leülnek a magyarokkal tárgyalni. „Áttekintjük, hogyan hosszabbítható meg az átmeneti időszak az ukrán oktatási törvény esetében, ez fontos kérdés a számukra” – mondta Klimkin.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.22.
Bántalmazás, megszégyenítés – Csaknem kétezer panasz érkezett az oktatási biztoshoz
Aáry Tamás Lajos beszámolójában kiemelte, hogy a fizikai bántalmazásnál azonban gyakrabban fordul elő a tanulók verbális bántalmazása, megszégyenítése, emberi méltóságuk megsértése. Mint hangsúlyozta: az emberi méltósághoz való jog mindenkit – így az oktatás valamennyi szereplőjét – megillető alkotmányos alapjog. A beszámolóban kitért arra is, hogy a hivatalukhoz folyamatosan érkező jelzések alapján átfogó vizsgálatot indítottak a diabéteszes gyermekek óvodai, iskolai ellátása tárgyában, amely a tavalyi évben fejeződött be.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.22.
Kedves tanárnő, engedje be a mobilt az órára!
Engedd be a mobiltelefont az órára! Nem arról van szó, hogy a gyerekek folyamatosan a mobiljukat nyomogassák az órán és nem is arról, hogy mostantól minden órán, minden tárgyból mindenkinek telefonoznia kellene, hanem arról, hogy ezeket az eszközöket, amik gyakran többet tudnak, mint az iskolai informatika labor gépei, kár lenne nem kihasználni. írja egyik bejegyzésében a digitális oktatásra nagy súlyt fektető Tanárblog. Ez csak egy kisebb javaslat a sok közül a pedagógusoknak, hogy hogy tudják megújítani a tanítást – vannak jóval konkrétabbak és átfogóbbak is. A blog szerzői most kézikönyvet írtak az iskola digitális transzformációjához.
(Forrás: index)
 
2018.09.22.
Megreformálják a nyelvoktatást, változtathatnak az óraszámokon is
A tervezett intézkedések között szerepel a korszerű idegennyelv-oktatási módszerek meghonosítása, a nyelvszakos tanári képzésben részt vevő hallgatók külföldi résztanulmányainak támogatása, a kéttannyelvű általános és középiskolai oktatás és az anyanyelvi idegennyelv-tanárok alkalmazásának ösztönzése. Ezen túl a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, az idegen nyelvi táborok, tanulmányutak, diákcsere programok ösztönzése, a középiskolában oktatott második idegen nyelv óraszámának az első idegen nyelvre történő átcsoportosíthatóságának vizsgálata, továbbá a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése is - olvasható a közleményben.
(Forrás: Eduline)
 
2018.09.22.
Szakképzés: újraszabnák a tananyagot és a módszertant is
Pölöskei Gáborné a lap szombati számában megjelent interjúban arról is beszélt, hogy egyre több felnőtt látja a szakképzésben a jövőjét, karrierjét. Kitért arra is, hogy szélesebb alapokra kell helyezni a képzést, ki kell alakítani azokat a készségeket, képességeket, amelyekre a jövőben szüksége lehet egy diáknak. Mint mondta, emiatt meg kell újítani a tananyagot és az oktatás módszertanát is. További cél az, hogy a szakoktatók menjenek ki a piaci partnerekhez, és első kézből, akár tanártovábbképzés keretén belül tájékozódjanak arról, hol tartanak a fejlesztések.
(Forrás: Eduline)
 
2018.09.22.
Felmondott tizenkét tanár a Budai Nagy Antal Gimnáziumban
Egy szülői tájékoztatás alapján arról ír az Eduline, hogy a gimnázium tanári karából a nyár folyamán tizenketten mondtak fel. A felmondók egy része már nyáron közölte, hogy máshová megy dolgozni, de olyan kolléga is volt, aki a tanév megkezdését követően mondott fel. Ezt a portálnak egy, a neve elhallgatását kérő, jelenleg is az iskolában dolgozó tanár is megerősítette. A legtöbben a XXII. kerület más iskoláiban helyezkedtek el, de mentek tanárok a Kempelen Farkas Gimnáziumba, a Szent Imre Gimnáziumba és a Piarista Gimnáziumba is.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.22.
Megkérdezik a magyar diákokat is, hogy tisztában vannak-e az idegengyűlölet veszélyeivel
Idén a PISA-teszt már a diákok globális kompetenciáit is vizsgálja. Első alkalommal idén ősztől egy, a PISA-felmérésben érintett 15 éves középiskolásnak a globális kompetenciával kapcsolatban például arról kell majd számot adnia, hogy hogyan kezeli a médiából ráömlő információ- és híráradatot, meg tudja-e különböztetni a valódi híreket az álhírektől vagy hogy tisztában van-e a globális felmelegedés vagy az idegengyűlölet veszélyeivel. Azt is vizsgálja majd a teszt, hogy a diákok megértetik-e magukat, és képesek-e együtt dolgozni egy más országból, kultúrából vagy vallási környezetből érkező emberrel, és hogy fontos-e számára az emberi méltóság és a sokféleség tisztelete.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.22.
Klebelsberg Központ: hazugság, nem igaz, nincs is országos tanárhiány
A Klebelsberg Központ közben a kormánypárti Magyar Időkben üzente meg, mit gondol az egészről. A lap szerdai cikkében azt hangoztatják: nem lehet országos pedagógushiányról beszélni. A köznevelési intézményekben átmenetileg mindig lesznek üres álláshelyek, írják, hiszen a tanárok életkörülményeiben beálló változások, ilyen a nyugdíjazás vagy a gyermekvállalás, kihatnak arra. Ez szerintük természetes fluktuáció, ezért sem lehet országos hiányt mondani.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.17.
Jánk István: Bebizonyosodott: a tanárok többsége diszkriminál az órákon
Ahogy a 2016-os próbamérés, úgy a 2017-2018-as nagymintás mérés eredményei is igazolták azt a feltevést, amit a nyelvészek és egyes szociológusok már régóta hangoztatnak: a nyelvi hátránynak és a nyelvi diszkriminációnak rendkívül nagy jelentősége van az iskola kudarcokban. A négy ország közel ötszéz magyart tanító pedagógusából és pedagógusjelöltjéből általánosságban 35-50%-ra tehető azoknak az aránya, akik negatívan diszkriminálnak nyelvi alapon. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált pedagógusok közül minden második-harmadik egy teljes érdemjeggyel rosszabbat adott a tanulóknak, pusztán azért, mert nem a standard nyelvváltozatnak és nyelvhasználati módnak megfelelően beszéltek – hiába tudták tökéletesen az aktuális tananyagot.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
 
2018.09.16.
Hont András: Tényleg rátámadtak hazánkra, de meg fogjuk védeni
Fontos-e ott a gyermek, ahol a közoktatásra szánt kiadások nem érik el a GDP 3 százalékát? Ahol még mindig a második-harmadik legalacsonyabb a gyermekekkel hivatásszerűen foglalkozók bére az OECD országok közül, és ahol a pedagógusok keresete alig haladja meg a felét a hasonló felsőfokú végzettséget igénylő szakmákban dolgozókénál? Ahol a középiskolás korúakat jobb esetben a szakképzés felé terelik, rosszabb esetben az iskolarendszer elhagyására ösztönzik? Ahol nem titkoltan csupán erőforrást látnak az emberekben, beleértve a majdan megszületőket is, akiknek a legfontosabb feladatuk lenne, hogy számosságukkal billentsék helyre az elcseszett nyugdíjrendszert? Ahol az életidegen oktatási elképzelések erőltetésének köszönhetően az iskolások tudásszintje mérhetően, drámai mértékben zuhant?
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.16.
Ha anyát elvehetném feleségül…
Sok család élethelyzetére reagál az új NAT-tervezet, mely felveti egy választható, felzárkóztató évfolyam bevezetésének lehetőségét közvetlenül az óvoda után. Ez a nulladik év az óvoda és az iskola közötti átmenet megkönnyítésére szolgál. Szó van arról is, hogy érdemjegyek helyett szöveges értékeléssel motiválhatják a tanárok a tanulókat alsó tagozaton, új tantárgynál és iskolaváltásnál. Az átmeneti helyzetek és időszakok megkönnyítése életszerű, és jó hatással lehet az érésben és fejlődésben késést mutató s ezért a biztonságot, kiszámíthatóságot és állandóságot fokozottan igénylő kisdiákra. De ugyanezen oknál fogva nem volna szerencsés, ha az egyéves előkészítő osztály elvégzése után el kellene válni a pedagógustól, el kellene szakadni az épp csak kialakult gyerekcsoporttól.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.09.16.
A miniszter visszakozott, egyelőre nem einstandolják a kutatóintézeteket
Fordulat az MTA körüli politikai háborúban: Palkovics részlegesen visszakozott, az intézményhálózat a jelek szerint mégis egyben maradhat, legalábbis egyelőre, és a jövő évi pénzeket is biztosítják. Ehhez egy nagyon sűrű hét kellett, amin a miniszter előbb egy más célra készült, kinyomtatott powerpointtal közölte az MTA elnökével, hogy elvennék a kutatóhelyeik harmadát, mire az MTA közölte, hogy megszakítja a tárgyalásokat Palkoviccsal. Erre másnap a minisztérium gyorsan mégis megállapodott velük, a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel. Lovász László MTA-elnök az Indexnek mesélt a történtekről: az interjúnk szerdán készült, az MTA kérésére idáig visszatartottuk, amíg nem született meg a megállapodás.
(Forrás: index)
 
2018.09.16.
Az Emmi szétküldte utasítását: senki sem beszélhet engedély nélkül
Az összes állami fenntartású kulturális intézmény mától csak akkor tarthat bármilyen sajtónyilvános eseményt, akkor nyilatkozhatnak munkatársai, ha azt 48 órával előtte engedélyeztetik az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Nemcsak a nyilatkozó személyét, beosztást és a médium nevét kell beírni egy előregyártott táblázatba intézménynek, hanem az interjú témáját, és a nyilatkozat „fő üzenetét is”. Méghozzá nem csak egy-egy odavetett szóval.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.16.
Tényleg ebből gazdagodna meg a fiatalok fele? Beindult a Corvinus új kurzusa
A Budapesti Corvinus Egyetem diákjai találgatják, milyen lesz az e-sport tantárgy oktatója. Alig néhány napja, hogy megkezdődött a tanítás, e-sportból ez lesz az első óra. A kurzus szabadon választható, 3 kreditet ér, kizárólag gazdaságinformatika szakos hallgatók vehetik fel. Vannak is ötvenen, fiúk, lányok vegyesen, gyorsan megtelik a terem.Kelet-Európában elsőként Magyarországon, a Budapesti Corvinus Egyetemen tanítanak e-sportot. A szakma legjobbjai, játékosok, cégvezetők, pszichológusok, csapatmenedzserek tartják az órákat. Az elsőn mi is ott voltunk.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.16.
Drasztikus szigorítás jön: több tízezer diák jár rosszul az új szabályokkal
Szigorítanak a felvételi szabályain 2020-tól: aki nem szerez legalább egy középfokú nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségin, nem juthat be egyetemre, főiskolára. De milyenek a részletes pontszámítási szabályok? Átrágtuk magunkat a kormányrendeleten, itt találjátok a válaszokat a legfontosabb kérdésekre.
(Forrás: Eduline)
 
2018.09.16.
Óriási a tanárhiány, van, ahol a lehetséges állások majdnem fele betöltetlen
A birtokunkba került hivatalos adatok alapján a múlt héten azt írtuk: augusztus végén 4325 betöltetlen pedagógus álláshely volt a Klebelsberg Központ által fenntartott állami általános iskolákban és gimnáziumokban. A Klebelsberg Központ a cikk megjelenés után azt állította: ezek nem valós adatok, sőt szerintük "vélhetően kifejezetten álhírterjesztés céljából" közöltük őket. Mi pontos számokat hoztunk nyilvánosságra, amit azzal igyekeztek cáfolni, hogy "a Klebelsberg Központ információi alapján az országos - mintegy 170 ezer fős - pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 %-a betöltetlen".
(Forrás: index)
 
2018.09.15.
Érettségi: tényleg hazugság? Radó Péter írása
Szeretném még egyszer hangsúlyozni: mindezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs baj az érettségivel. Azt viszont igen, hogy – összhangban a közoktatás és a felsőoktatás egészének modernizációjával – ezt a vizsgát nem eltörölni kell, hanem meg kell javítani. A javítás módja pedig a vizsga alapjául szolgáló követelmények demokratizálása.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2018.09.15.
A magyar kultúra megőrzésével nagyobb eséllyel térhetnek vissza a gyerekek
Az M1 Híradójában elhangzott, hogy az osztrák fővárosban idén csaknem háromszáz magyar ajkú gyerek kezdi meg a tanévet. Az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete azon dolgozik, hogy segítse az idegen nyelvi környezetben a gyerekek tanulását és a magyar nyelv megőrzésére is nagy hangsúlyt fektet. Szalay-Bobrovniczky Vince úgy fogalmazott, hogy ha a gyerekek megtanulnak magyarul, illetve jól beszélik a magyar nyelvet, akkor egyszer talán visszatérnek az anyaországba, és ez fontos nemzetpolitikai célkitűzés.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.09.15.
Fábry Béla: NAT, mint gumicsont
2018 szeptemberében, az oktatásügy kapcsán nem a NAT a fontos. Szakértők sokasága szerint a bemeneti – tantervi – szabályozás a nevelés-oktatás folyamatainak alakítása tekintetében idejét múlt megoldás, ennél fontosabb a kimeneti szabályozás. Azt kell pontosan definiálni, hogy bizonyos kimeneti pontokon mit kell tudniuk a diákoknak. Igaz, ehhez az iskolák, a pedagógusok szakmai önállóságát kellene biztosítani, hozzárendelve a nekik szükséges erőforrásokat, döntsék el ők, hogy a célhoz – a kimeneti követelményhez, eredménycélokhoz – milyen úton – milyen feladatok megoldásával, milyen módszerekkel, eszközökkel – jutnak el. Miközben a NAT-ban van a korszerűbb szabályozás felé való elmozdulás, a rendszer egésze nem gyerek és iskola, hanem tantervközpontú.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.15.
Büszke a magyar menzákra az OGYÉI
A közétkeztetési rendelet eredményességét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) megállapodása alapján folytatta le az OGYÉI, 2017-ben. A felmérés a számos pozitív eredmény mellett úgy találta, még azért további munkára is szükség van. Az egyik legnagyobb probléma az ebédre szánt idő rövidsége - írták. A gyerekeknek átlagosan 28 perc alatt kell végezniük az étkezéssel, azonban 2017-ben is volt olyan iskola, ahol mindössze 10 perc állt rendelkezésükre.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.15.
Borotváld már be az öcsinek, hogy Barbi
Négy fodrász összeállt, hogy együtt járjanak gyermekotthonokba hajat vágni, amit nélkülük a gyerekeknek a havi 1700 forintos zsebpénzükből kellene fizetniük. A kezdeményezés nem csak a hajvágásról szól, a látogatások alkalmával a gyerekek egyre jobban megnyílnak, barátságot kötnek a hozzájuk érkező fodrászokkal. A csapat célja, hogy minél többen legyenek, és vidéki otthonokba is eljussanak.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.09.15.
Palkovics közölte: a Közgazdaságtudományi Intézetet meg kell szüntetni
Éles ellenállást váltott ki a Magyar Tudományos Akadémián, hogy a tudományos területet felügyelő miniszter el akarja venni az MTA kutatóintézet-hálózatának harmadát, egyes intézeteket pedig teljesen meg akar szüntetni. Erről Palkovics egy Powerpoint-prezentációt adott át hétfőn egy konferencián Lovász László MTA-elnöknek. Másnap összeült az MTA elnöksége, és deklarálták, hogy ezt nem tekintik tárgyalási alapnak, Palkoviccsal ezután megszakítják a tárgyalásokat.
(Forrás: index)
 
2018.09.15.
Újra bevezetik a testi fenyítést egy amerikai iskolában
Egy Georgia állambeli iskolában a jövőben ismét megengedik a tanároknak a diákok testi fenyítését. A 4 ezer lakosú Hephzibah városában található School of Innovation and the Classics (GSIC) maga jelentette be, hogy a szülők közel harmada egyezett bele gyermekük megverésébe. Aki megsérti az iskola szabályait, azt elfenekelhetik az erre a célra rendszeresített, mángorlófához hasonlatos eszközzel.
(Forrás: index)
 
2018.09.15.
Aki jól akar keresni, menjen szépen egyetemre!
Akármennyien mondják, hogy a fiatalok jobban tennék, ha az iskolapadban való ücsörgés helyett inkább szakmát tanulnának, a számok alapján igenis megéri diplomát szerezni. Az OECD kedden megjelent kötete szerint Magyarországon különösen nagyot dob az ember fizetésén, ha felsőfokú végzettsége van. Az elemzés foglalkozik a fejlett országok oktatási költéseivel, az iskolai autonómia kérdésével, a tanárok leterheltségével és sok minden mással is.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.09.15.
45 milliós tandíjat szednek be a közpénzből épült debreceni álomiskolában
Az iskola a Modern Városok Program részeként épül, amit a költségvetés finanszíroz. Az International School of Debrecen vegyesen önkormányzati és állami iskolának minősül majd, amit majdnem 3,3 milliárd forint közpénzből húznak fel, honlapján azonban az szerepel, hogy az iskola magánintézmény. A 24.hu megkereste ezzel kapcsolatban a debreceni önkormányzatot, ahonnan azt a választ kapták, hogy hiába az állami finanszírozás, a tandíjak mindenkire egyformán érvényesek lesznek, de természetesen fontosnak tartják, hogy ösztöndíjakkal támogassák a fiatalokat – azt azonban még nem tudni, hogy hogyan, mert az ösztöndíjrendszer még nincs kidolgozva.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.15.
Amíg a szülők nem teszik le a kütyüt, a gyerekek se fogják
A gyerekek is részei a digitális világnak, ezt a folyamatot nem tudjuk, és nem is kell megállítani, tény viszont, hogy minden családban más-más kérdéseket vet fel. A szülők gyakran csak a gép előtt kuksoló gyereket látják, arról néha fogalmuk sincs, hogy mit csinál a neten, mivel játszik, kikkel lép kapcsolatba.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.15.
Boldog gyermeket nevelni: életmód
A dán gyereknevelés hat alappillérre épül, aminek néhány titkát el is árulta Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta, a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének egyik előadója. A Vekerdy Tamás pszichológussal közösen tartott beszélgetésen szó esett arról is, mit és hogyan játsszon a gyerek, és kell-e félnie a szülőknek az okostelefonoktól.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.10.
Agyonhajszolt gyerekek, túlterhelt és alulfizetett tanárok?
Az ATV Start vendége Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója – videó
(Forrás: atv.hu)
 
2018.09.10.
Elégedett az OECD-adatokkal a minisztérium, szerintük "pozitív a jelentés"
Maruzsa Zoltán a jelentés magyar vonatkozásáról szót ejtve elmondta, hogy az OECD kiadványa dicsérően szól a kormány kisgyermekkori nevelés terén tett intézkedéseiről. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon kiemelkedően sok három éves vagy fiatalabb gyermekek jár óvodába (és bölcsődébe), és hangsúlyos az állami szerepvállalás és finanszírozás is. A magyar gyerekek 95 százaléka jár óvodába, és az óvodai ellátás GDP-arányos finanszírozása 0,9 százalék, szemben az OECD 0,8 százalékos átlagával.A köznevelés területét érintve az államtitkár szerint a kiadvány adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy 2013-tól jelentősen emelkedtek a pedagógusfizetések, bár megjegyezte, ezek egyelőre alacsonyabbak a nemzetközi szintnél.
(Forrás: Eduline)
 
2018.09.10.
A kormány támogatja a Pető-módszer képzésének Kárpát-medencei kiterjesztését
A kormány támogatja a világhírű Pető-módszer képzésének Kárpát-medencei kiterjesztését, ezzel megteremtve a konduktor szakképzés bázisát – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára kedden, amikor részt vett a Pető András orvos-pedagógus születésének 125. évfordulója alkalmából tartott, a Nemzeti Örökség Intézete által szervezett megemlékezésen a Farkasréti temetőben.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.09.10.
Magyarország különösen keveset költ oktatásra, a tanárok fizetése töredéke az OECD-átlagnak
Bár a magyar tanárok kötelező munkaideje hosszabb, mint más OECD-országokban (az óvodapedagógusok évente átlagosan 1344 órát kötelesek tanítani, ez az egyik legmagasabb szám az OECD-n belül), a fizetésük alacsonyabb. 2005 és 2013 között a 15 év tapasztalattal rendelkező pedagógusok fizetése az iskola előtti képzésben 28 százalékkal csökkent, 32 százalékkal az iskolákban, és 35 százalékkal a középiskolákban. Ehhez képest dicséretes, hogy 2013-ban növekedésnek indultak a tanári fizetések, és ma az óvodapedagógusoké 23 százalékkal magasabb, mint 2005-ben volt, az általános iskolai tanároknál ez 10 százalék. A középiskolai tanárok fizetése azonban még mindig 3 százalékkal alatta van a 2005-ös szintnek.
(Forrás: Qubit)
 
2018.09.10.
Az állami iskola ázik, az egyházi pompázik
A közösségi oldalakon közben több szülő is felvetette: nagyon visszásnak érzik ezt a helyzetet, főleg annak tükrében, hogy egy, korábban az egyháznak átadott, s a Hunyadiéhoz hasonló létszámmal működő másik egri iskolának közel egymilliárd forint jutott nemrég teljes felújításra. Mindeközben az állami intézményben bottal kapcsolták fel a villanyt a tanárok, hogy ne rázza meg őket az áram, és már több mint egy éve minden esőzéskor vödrökben kellett összegyűjteniük a plafonról becsorgó vizet.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.10.
Kihívás, hogy a gyerekek megtanuljanak gondolkozni
Állandó beszédtéma a hazai közoktatás helyzete és az informatikusok hiánya, ezek kombinációjára pedig számos megoldás született, az oktatási vállalkozások már a kisiskolásokat bevezetnék a kódolásba. A gyerekek azonban ennél is sokkal többet kaphatnak az iskolán kívüli foglalkozásokon, amelyeken egészen más élmény részt venni, mint egy szokványos tanórán –mondta el nekünk Kittka Eszter és Kittka András, a Funside School két alapítója.
(Forrás: index)
 
2018.09.10.
Nagyon kiakadt egy szülő a tanév eleji retorziós listákon
A gyerekek megkapták a tanároktól a listákat, milyen taneszközöket kell beszerezni, illetve hogy milyen retorziók várnak rájuk, ha például szamárfüles lesz a füzet, nincs bekötve a könyv, vagy nem tanulja meg időben a feladott verset. Egy anyuka nyílt levélben adott hangot a felháborodásának.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.09.
Rendfenntartásra használják a szegények segítőit
A szociális munkásokat azért fizeti az állam, hogy támogassák a rászorulókat. Ők segítenek a munkanélkülieknek, dolgoznak hajléktalan vagy fogyatékos emberekkel, és jelentős részben rajtuk múlik, hogy egy nehéz körülmények közé született gyerek a saját szüleivel, vagy állami gondoskodásban nőhet fel. Ezért probléma, hogy a szociális munka egyre kevésbé a segítésről, inkább az adminisztrációról és a rendfenntartásról szól.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.09.09.
Éheznek a gyerekek, és ez nem a szülők gondatlansága elsősorban
Az esetleg a szerkesztő dolga lenne, hogy felismerje: ma Magyarországon, ha gyermekek étkezési szokásait említjük, akkor ne adj’ isten érdemes lenne a szülők gondatlanságának ismételgetése, az elszegényedő társadalom küszködő tagjainak folyamatos megszégyenítése helyett olyan bagatell kontextusokat vizsgálni, hogy például az UNICEF 2017-es jelentése szerint 41 fejlett országból Magyarország a 31. helyen áll a gyermekek kiszolgáltatottsága szempontjából. Hogy még a KSH adatai szerint is a 7 év alatti gyermekek 42,2 százaléka él szegénységben Magyarországon.
(Forrás: mérce)
 
2018.09.09.
Magánegyetem lehet a Corvinus, kevesebb hallgató és világszínvonal a cél
A Corvinusban megvan az a potenciál, amelyre egy nemzetközileg a jelenleginél jelentősen mélyebben beágyazott, kiemelkedő tudományos eredményeket felmutatni képes és európai szinten jegyzett oktatási programokat kínáló egyetem építhető. Amennyiben tehát lehetőséget kap, olyan rangos nemzeti intézménnyé válhat, amely közösségét szolgáló, érték- és teljesítményközpontú, világszínvonalú eredményekre képes elitet képez, itthon tudja tartani a fiatal magyar nemzedékek legtehetségesebb tagjait, képes kitörni a „közepes fejlettség-közepes teljesítmény” csapdájából. Egy olyan kétnyelvű, igazán nemzetközi Corvinus Egyetemet képzelünk el, amely a világ bármely oktatója vagy kutatója számára vonzó szakmai lehetőséget kínál a gazdaság- és társadalomtudományok területén.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.08.
Nahalka István: Az érettségi mint össznépi hazugság
Igen, ez egy össznépi, össznemzeti hazugság irtózatosan erős társadalmi adaptivitással. Színjátéknak is mondhatjuk, amelyben mintegy legitimitást nyer, méghozzá korrektnek hazudott méréssel egy már a kezdet kezdetén is nagyrészt jól bejósolható eredmény. Az érettséginek talán ez a legfőbb funkciója. Fügefalevél, amely eltakar olyasmit, amiről nem szívesen beszélnénk. Vagy másképpen a király új ruhája, amelyről eddig nem sokan merték kimondani, hogy nincs is.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2018.09.08.
Nemhogy nem csökkent, de tovább nőtt a diákok túlterheltsége idén
Tarnay Kristóf a Független Diákparlament szóvivője a Mércének elmondta, a szervezet tavaszi tüntetései alatt kifejezetten nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy felhívja a figyelmet a diákok túlterheltségére. Ekkor összeállított javaslatcsomagjukban már szerepelt a hit- és erkölcstan fakultatívvá tétele, és a készségtárgyak óraszámának csökkentése is.Míg Tarnay szerint a magas óraszámok ügyében az Emberi Erőforrások Minisztériuma legalább ígéretet tett a változtatásra, addig a leterheltség, fáradtság problémájának más, fontos vetületeit nem kezelték.
(Forrás: mérce)
 
2018.09.08.
Sokba kerülhet az ingyentankönyv
Kevés olyan család van, ahol az ingyentankönyvek bevezetése óta valóban nem kerülnek pénzbe ezek a kiadványok. Van, aki azért veszi meg, hogy sajátként használhassa a gyerek, más azért, mert gyűrött, hiányos könyveket kap az iskolától. És vannak, ahol a kötelező állami mellett magánkiadó könyvét is kérik az iskolák - mert inkább abból tanítanak.
(Forrás: Délmagyar)
 
2018.09.08.
Semmi sem tartja vissza a fideszes politikusokat attól, hogy gyerekekkel kampányoljanak
A XV. kerületi helyi választási bizottság szerint megsértette a választási eljárásról, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvényt a fideszes László Tamás.A kerület korábbi polgármestere, az időközi polgármester-választás fidesz-KDNP-s jelöltje a Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskola tanévnyitóján vett részt, amelyen a választási bizottság szerint kampánybeszédet mondott: a saját, illetve a kormánypártok kerületi oktatással kapcsolatos programját ismertette, és a többi jelölt tevékenységét kritizálta. László Tamás nem a Konytfa iskolában mondta el először ugyanezt a beszédet: pár nappal korábban, augusztus 30-án sajtótájékoztatót tartott, amelyen „e kifejezetten politikai kommunikációs tevékenysége keretében ugyanazokat a gondolatokat fejtette ki, mint később” a tanévnyitón. A helyi választási bizottság eltiltotta a további jogsértéstől László Tamást.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.08.
Családi kirakós – hogy működnek a mozaikcsaládok?
Bármit is mond az alkotmány, és üdvözlendő, hogy a kormány félmilliárd forinttal támogatta az Egyszülős Központ létrehozását, a hivatalos retorikában a család még mindig egy férfi és egy nő házasságát és a közös gyerekeik nevelését jelenti, pedig a valóság ennél sokkal változatosabb képet mutat. A jog is a vér szerinti kapcsolatoknak kedvez: ha egy házasságban élő, négy gyereket nevelő mozaikcsalád például szocpolt akar felvenni, arra jelenleg – már ha nem történt örökbefogadás, melyre egy szimpla válás után, ahol él és aktív a „vasárnapi szülő” is, nem nagyon van példa – csak és kizárólag egyedülálló szülőként van lehetőség.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.08.
Vetélkedővel nevelné tudatos választókká a fiatalokat az NVI
Ismét meghirdette országos középiskolai vetélkedőjét a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és az Európai Parlament magyarországi kapcsolattartási irodája "Túl az első X-en" - Tehetsz a jövődért, válassz! címmel.A most harmadik alkalommal meghirdetett "Túl az első X-en" - Tehetsz a jövődért, válassz! vetélkedő célja, hogy a fiatalok már a középiskolában megismerhessék a demokratikus intézmények működését, a választási rendszer alapvető szabályait, a demokratikus érdekérvényesítés módszereit, és az itt megszerzett ismeretek birtokában tudatos választóvá váljanak, akik szavazatukkal befolyásolni tudják szűkebb és tágabb környezetük jövőjét.
(Forrás: index)
 
2018.09.08.
Újra nekifutnak az elmeszelt egyházügyi törvény módosításának
Az állam azonban az egyházként nyilvántartott vallási közösségek között is különbséget tehetne, igaz, csak objektív kritériumok alapján. A megkülönböztetés olyan kritériumoktól függene, mint a felekezet létszáma, magyarországi jelenlétének kezdete (legalább 20, illetve 100 év), vagy értékelhető nemzetközi jelenléte. A más és más jogokat, kedvezményeket garantáló kasztrendszer legalsó szintjén a civil egyesületekhez hasonló jogállású „vallási közösség” állna; a szigorúbb tagsági kritériumoknak megfelelni képes közösségek úgynevezett „nyilvántartásba vett egyházaknak” minősülnének. A vallási szervezeti kategória csúcsába soroltakat bejegyzett egyházaknak neveznék.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.06.
Egy félév alatt hirtelen 16 ezerrel csökkent a lemorzsolódással fenyegetett tanulók száma
Az előző iskolai tanévben az első és a második félév között 82 ezerről 66 ezerre csökkent a lemorzsolódással fenyegetett tanulók száma. Egy félév alatt hirtelen 16 ezer tanulónak javult látványosan a tanulmányi teljesítménye, legalábbis az Oktatási Hivatal adatai szerint. A valóságban azonban valószínűleg közel sem ennyire eredményes a lemorzsolódás elleni program.Kedvező lenne, ha a számok a valóságot tükröznék, és valóban csökkenő tendenciát mutatna a lemorzsolódással fenyegetett diákok száma az országban, ám a jelzőrendszer megbízhatóságát erőteljesen megkérdőjelezi, hogy hirtelen 16 ezer fővel mérséklődött a korai iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulók száma. Ahhoz túlságosan rövid ideje fut még a lemorzsolódás elleni program, hogy ilyen látványos eredményt sikerüljön elérni, ráadásul az sem tűnik reálisnak, hogy az ország minden részén egyszerre beinduljon a javulás.
(Forrás: G7 )
 
2018.09.06.
A családügyi államtitkár szerint mindenkinek lehetősége van pénzért magántanárt bérelni a gyerekeinek
az államtitkár egyszerűen nem érti, hogy nem mindenkinek van pénze arra, hogy minden lehetőséget megadjon a gyerekének, vagy nem érti, hogy ez mekkora különbségeket tud létrehozni gyerek és gyerek között. Persze az is lehet, hogy csak úgy csinál mint aki nem érti.Először arra kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy Szabó Tünde gyerekei magániskolába járnak, hosszas tiszteletkörök után azt válaszolja a családügyi államtitkár, hogy „jogában áll eldönteni ezt neki is és mindenkinek, hogy a gyerekei milyen iskolába járnak”
(Forrás: mérce)
 
2018.09.06.
Fideszes képviselő az oktatási vitán: a riogatás helyett az ország valódi problémájáról kéne beszélni. Ami a migráció
Kiéhezteti a kormány a felsőoktatást, vagy van pénz a rendszerben? Mennyire szólhat bele a politika a tudományba? - ezekről a kérdésekről volt szó azon a beszélgetésen, amelynek a témája a hazai felsőoktatás helyzete volt. Az eseményt a Republikon Intézet szervezte, az első egy órában pedig a szocialista Kunhalmi Ágnes és a fideszes Böröcz László vitázott egymással. Kunhalmi az MSZP választmányát vezeti, Böröcz a Fidesz ifjúsági szervezetét, a Fidelitast.
(Forrás: 444.hu)
 
2018.09.06.
Genderügy: megkérdőjelezik a MAB szakmai függetlenségét
Vannak, akik független, nemzetközi szakértők bevonását szorgalmazzák a minőségértékelő látogatások során, „e nélkül meglehetősen szubjektív döntések születnek”. A MAB gyengeségei között felsorolták a rugalmatlanságot, „uram-bátyám” kapcsolatokat, befolyásolhatóságot. A lehetséges veszélyek között említették a túlszabályozottságot, az akkreditációs követelmények szigorodását, a „hatósági szemléletmódot”, a teljes szakmai függetlenség hiányát, a függetlenség gyengülését, további politikai erőtér megjelenését, hitelvesztést. Az aggodalmaknak van alapja: az elmúlt években igencsak megugrott a kormány által delegált tagok száma a MAB teljes vezetőségében (plénumában), illetve a különböző bizottságokban.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.06.
Csépe Valéria: Tanulni kell megtanulni
Eddig ötvenezren töltötték le az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetét a készítők honlapjáról. A tervezet középpontjában az ismeretcentrikus tanítás helyett a tudás felépítése és a mindennapi életben való alkalmazhatósága, valamint az élménypedagógia áll – mondta lapunknak Csépe Valéria, a NAT-tervezetet készítő kutatócsoport szakmai vezetője. Egy alaptanterv azonban mindig csak a szándékot testesíti meg, mindennapi valósággá akkor válhat az iskolákban, ha az oktatási rendszer egyéb szükséges változásai is támogatják.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.09.06.
Elkerül az Emmi-től és magánegyetem lehet a Corvinus
A negyedik Orbán-kormány megalakulása után sokáig nem dőlt el, hogy a felsőoktatás területe hová kerül: marad-e az Emberi Erőforrások Minisztériumának nevezett monstrumban, Kásler Miklós fennhatósága alatt, vagy átkerül Palkovics László új, innovációért felelős tárcája alá. Palkovics nagyon küzdött a felsőoktatásért, és a Corvinus megújítását célzó mondatok nagyon emlékeztetnek az ő nyilatkozataira. A gazdaság- és a vállalkozásfejlesztés – amelyek nem mellesleg a Corvinus képzési profiljában is benne vannak – olyan területek, amelyek az innovációs tárca alá tartoznak ebbe a struktúrában, miközben a felsőoktatás, mint ahogy utóbb kiderült, nem. De ha már a teljes felsőoktatási szféra nem került Palkovicshoz, miért ne kerülhetne egy egyetem? Mondjuk, a Corvinus. Megbízható információink szerint ugyanis erről van szó. A tervek szerint a Corvinus kikerülne az EMMI fenntartása alól és az innovációs tárcához tartozna, az erről szóló javaslat, úgy tudjuk, már szerdán a kormány elé kerülhet.
(Forrás: 168 óra)
 
2018.09.06.
Csatát nyertek a tankönyvkiadók Orbánék ellen
A mai ítélet formailag egyetlen tankönyvről szól – a Pedellus Tankönyvkiadó 10-es nyelvtantankönyv című kiadványáról –, de az egész tankönyvpiacot érintő következményei lehetnek. Öt magánkiadó több mint 120 tankönyv ügyében indított hasonló pereket: a Pedellus, a Cartographia, a Krónika Nova és a ROMI-SULI összesen 21 kiadvány, a Mozaik Kiadó 100 körüli könyv Oktatási Hivatal általi elkaszálását támadja. A pereket több bíró tárgyalja, így elképzelhető, hogy más-más következtetésre jutnak, de valószínűbb, hogy a mostani döntésnek komoly precedensértéke lesz.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2018.09.05.
Változtathatnak a pedagógusok minősítési rendszerén?
Az elmúlt években a kormány a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelést hajtotta végre - hangoztatta Bódis József oktatási államtitkár, aki azt is hozzátette, hozzányúlnak a pedagógusok minősítési rendszeréhez. Kérdésre azt mondta: a pedagógus-életpályamodellről bizonyos érdekvédelmi szervezetekkel már tárgyaltak és abban maradtak, hogy a tapasztalatok alapján hozzányúlnak a minősítési rendszerhez. Jelenleg ugyanis vannak jól teljesítő pedagógusok, akik nem is kérik a minősítést, a rendszer tehát finomításra szorul.
(Forrás: Eduline)
 
2018.09.05.
Tényleg nem volt még ekkora pedagógus-béremelés?
Az orbáni, öt évre elnyújtott béremelés a pedagógus-életpályával és egyéb jogszabályokkal a tanárokra többletterheket kényszerített, azaz itt többletmunkáért adtak többletbért. Amit viszont mindig elfelejtenek a sikerpropagandisták megemlíteni: az eredeti elképzelésekkel és a köznevelési törvényben 2011-ben rögzítettekkel ellentétben a 2015 januárjától már megint nem a minimálbérhez kötődik a bérstruktúra. Most egy évek óta nem változó, úgynevezett vetítési alap után számítják a béreket, súlyos tízezreket kivéve a tanárok zsebéből. Mindennek a következménye, hogy a béremelés mára újra alig érezhető. Egy igazgató a minap panaszkodott arról, hogy nem sikerül találni tanárt, mert egy kezdő pedagógus fizetése annyi, amiből maximum az albérlete árát tudja fizetni.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.05.
Kásler Miklós gyereke és unokái is külföldi magániskolákba jártak
Szerdán délután megkérdeztük az Emmi sajtóosztályát, hogy meg tudják-e erősíteni az információinkat, illetve összeférhetőnek tartják-e Kásler nyilatkozatait és a családjának személyes döntéseit. Várjuk a válaszokat, bár az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján minden bizonnyal hiába. Információinkat ugyanakkor erősíti, hogy a Facebookon találtunk olyan fotót az óvoda egyik tavaszi rendezvényéről, amit lájkolt a miniszter gyermekének felesége, az unokák édesanyja. Kásler államtitkára, Szabó Tünde a napokban posztolt arról, hogy a gyerekei magániskolákba járnak, majd a felháborodásra úgy reagált, hogy szerinte magánügyről van szó. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Zoom.hu-nak azt mondta, bár gyermekei iskoláztatását ő is magánügynek tartja, annyit elárulhat, hogy mindkét köznevelésben érintett gyermeke a lakóhelyük szerinti körzeti intézménybe jár.
(Forrás: index)
 
2018.09.05.
Menedzser szülők! Valóban sikeres gyermeket nevelnek?
A menedzserszülők azt gondolják, hogy a gyermekük elkallódna, ha ők nem irányítanák a sorsukat, nem osztanák be minden szabad pillanatukat. Nem gondolom, hogy ez így lenne. Az a gyermek, aki élvezi szülei bizalmát, akit arra neveltek gyermekkorától, hogy vállaljon felelősséget a döntéseiért, aki szeretetteljes, támogató és elfogadó közegben nőhet fel, akinek szabad volt hibáznia és tanulnia a saját hibáiból az „menedzsment” nélkül fejlődhet igazán és válhat boldogságra képes, az életével elégedett emberré.
(Forrás: Index)
 
2018.09.05.
Egyetem koli nélkül? Anyagi csőd!
Az államilag támogatott képzésben tanuló hallgatók kollégiumi díjait egy 2007-es rendelet szabályozza. A rendelet az állami normatíva alapján határozza meg, hogy a különféle komfortfokozatú szálláshelyekért (ez attól függ, hogy milyen az épület állapota, hányan laknak egy helységben, tartozik-e saját vizes blokk a szobához, stb.) mekkora maximális díjat kérhet el az egyetem alapesetben. A normatíva 2006 óta változatlan (hallgatónként 116 ezer forint egy évre), így a legjobb helyekért maximum 17475 forintos havi díjat lehet megszabni, a legalacsonyabb fokozatért pedig 9320 forintot (a köztes helyekért 11650 és 13980 forintot kérhetnek el). Ezeken a határokon belül az egyetem hallgatói önkormányzata és szenátusa közösen dönti el, mennyi legyen pontosan a díj.A normatíva változatlanul hagyása egyébként nem csak a kollégiumi és a piaci alapú lakhatás közti különbséget növelte óriásira.
(Forrás: index)
 
2018.09.05.
Tizenegy órája is lehet egy nap a középiskolásoknak
Országszerte számos iskolából küldtek órarendeket a Független Diákparlamentnek középiskolás diákok, amelyekből kiderül: van, akinek akár 40 tanórája is van egy héten. A beküldött táblázatok azt mutatják, hogy egy szakgimnazistának egy nap 11 órája is lehet, egy 9.-es gimnazistának pedig kétszer 8 és egyszer 9. Sok helyen kezdődnek nulladik órákkal a tanítási napok, és több iskolában dupla testneveléssel zárnak a diákok a hetedik-nyolcadik órában.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.04.
Haldoklik a tanszabadság emléke, Palkovics és Kásler még egymásnak fog esni
A két tárca közötti feszültségek kódolva vannak. Minisztériumi folyamatokra rálátó forrásaink szerint Palkovics László a tudománypolitika területén akciózik, és nincs egy platformon a Kásler Miklós vezette Emmivel. Úgy tudjuk, Palkovics László azzal kapcsolatban is aktívan tevékenykedik, hogy miként lehetne az egyetemek számára hatékonyabb működési környezetet teremteni. Az egyetemek működését jelenleg egyebek mellett a rugalmatlan közbeszerzési eljárások és a közalkalmazotti bértábla is bénítja. Éves költségvetés alapján működnek, maradványt kell képezniük, miközben nem használhatják fel. Palkovics egy egységes innovációs és tudománypolitikai stratégián dolgozik, amelynek fókuszában a gazdaság fejlesztése áll, és azt az egyetemekre építve képzeli el.
(Forrás: 168 óra)
 
2018.09.04.
Navracsics: Túl sokat várunk az oktatástól
Navracsics szerint a tanároktól várjuk, hogy neveljenek művelt, jó és felelősségteljes állampolgárokat a gyermekeinkből, holott ezért tradicionálisan mindig is a családok voltak a felelősek. Olyanért okoljuk a tanárokat, ami a szülők feladata lenne. Így az is, hogy csapatmunkára tanítsuk a gyermekeinket. „A legjobb módja, hogy egy fiatalember munkaképessé váljon, az, ha egy egészséges család egészséges tagja. És ez igaz a politikai oktatásra is. Ha a családok válságban vannak, akkor az oktatási rendszer nem tudja ellensúlyozni ezt” – mondta a biztos.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2018.09.04.
Palkovics László: újgenerációs szakképző iskolák jönnek létre
Palkovics László közölte: arra törekszenek, hogy Magyarország 2030-ra Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.Ehhez három területen – kreatív magyarok, innovatív vállalkozások, gyors és biztonságos közlekedési rendszer és energetika – majd háromszáz olyan akciót, intézkedést határoztak meg, amellyel a cél elérhetővé válhat. Palkovics László megemlítette azt a pilot projektet, amely Miskolcon valósulhat meg 6,5 milliárd forintos támogatással, és amelynek keretében kompletten átstrukturálják, átalakítják a szakképzés rendszerét.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.09.04.
Horváth Péter: a Nemzeti Pedagógus Kar nem követel, hanem segít
„Továbbra is nehezményezhető, hogy helyi problémák megoldására vonatkozó utasításokat, iránymutatásokat csak telefonon, szóban kapnak az intézmények az írásbeli válaszadást elkerülve” – áll a dokumentumban. A kar elnöke a pedagógusok helyzetéről szólva elmondta: magas a pályaelhagyók aránya és elöregedett a tanári kar. Ennek lehetséges következménye, hogy az összesen mintegy 160 ezer magyarországi pedagógusból a következő öt évben mintegy 15 ezren, a rákövetkező 5-5 évben pedig 30-30 ezren mehetnek nyugdíjba, tehát 15 év alatt akár 60-70 ezren távozhatnak, ami már a tanárok több mint 40 százaléka.Az elnök szerint az első ötéves létszámveszteséget az egyetemekről érkező fiatal tanárokkal még úgy ahogy lehetne pótolni, ha mind a pályán maradnának, de a pedagógusdiplomát szerzők kevesebb mint fele lesz tartósan tanár. A rákövetkező 10 év létszámproblémáinak megoldása azonban még ennyire sem látszik.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.09.04.
Tanárhiány: ez csak a kezdet
A pedagógus társadalom elöregedőben, 5-6 év múlva jönni fog a nyugdíjbumm – fogalmazott a PDSZ-elnök. Mint mondta, a 24. órában vagyunk, ha most nem teszik vonzóbbá a pályát a fiatalok számára, nagy gondok lesznek. A tanári képzésre jelentkezők aránya ugyan lassan növekszik, ám a PDSZ szerint a lemorzsolódás még most is magas, több mint 40 százalékos. Mire egy tanár az egyetemről eljut a munkaerőpiacra, legalább 6-7 év. A pályakezdők mintegy 30 százaléka pedig jellemzőn egy év után elhagyja a pályát.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.04.
A Corvinuson azt tanítják, hogyan lehet megélni az online játékokból
E-sport-képzést indít a Corvinus Egyetem, mivel egyre többen élnek meg az online játékokból és egyre több hallgatót érdekel a téma. A kurzus idén ősztől indul – olvasható az egyetem sajtóközleményében.A Portfolio.hu azt írja, az eNet adatai szerint 475 ezer ember játszik rendszeresen online játékokkal Magyarországon, a Corvinus gazdasági informatika szakos hallgatói közül pedig minden harmadik diák ebben a témakörben szeretne szakdolgozatot írni.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.04.
Nincs pénz, nincs ember, teher van és krízis – a kormány által gründolt tanári szervezet is kipakolt
Nincs egyeztetés, a kormány nem kíváncsi a szakértői véleményekre, lassan halad a döntéshozatal. A tanárokat pedig nem becsülik meg, ráadásul meg sem fizetik. A diákok unatkoznak, szoronganak és pozitív élmények nélkül ülnek az iskolapadban. Elkészült a Nemzeti Pedagógus Kar oktatási helyzetértékelése. Érdemes megjegyezni: ők azok, akik a kormánynak köszönhetik a működésüket.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.04.
Jön az állami könyvkereskedő cég?
Az állam mindig is jelen volt a könyvpiacon, a szerzőket ösztöndíjakkal, a könyvkiadókat, elsősorban a kisebbeket pályázati úton támogatja – sorolta a könyvszakmai evidenciákat L. Simon László. – De nem igaz, hogy teljesen államosítva lenne a tankönyvpiac: a tavalyi 15 milliárd forintos forgalmából 6 milliárd forint magán-könyvkiadókra jut, amelyek a tankönyvpiac 40 százalékát alkotják. – Sok problémát érzékel L. Simon. Szerinte például hiába prosperál a könyvszakma (60 milliárd forintra becsülhető az idei könyvforgalom), ha fele annyi új könyv jelenik meg, mint huszonöt évvel ezelőtt, és a könyvek átlagos példányszáma is jelentősen megcsappant. De hogy az állam milyen konkrét lépéseket tervez a könyvszakmát illetően, elütötte a kérdést. − Én csak egy vidéki képviselő vagyok, nem tudom, mi az állam szándéka − mondta.
(Forrás: Népszava)
 
2018.09.03.
4325 tanár hiányzik az állami iskolákból
Mivel a Klebelsberg Központ fenntartásába tartozó iskolákban összesen 81 621 pedagógus dolgozik, ez alapján a tanárhiány az állami iskolákban összességében 4 százalékos. Ráadásul a nyugdíjas tanárok foglalkoztatása elfed további 1-2 százaléknyi országos tanárhiányt.Leginkább az iskolákban foglalkoztatott gyógypedagógusok hiányoznak.
(Forrás: index)
 
2018.09.03.
Mire készül a kormány a legújabb akciójával?
Sokakban felmerül szerintem a kérdés, ahogy bennem is. A legkézzelfoghatóbb magyarázat, hogy a kormány újra be akarja vezetni előbb-utóbb a sorkatonaságot. (vagy valami ahhoz hasonlót) De kivel kéne háborúznunk? Erre végképp nincs logikus magyarázatom, szerintem senkivel se. Esetleg a kormány a fiatalokat akarja bevetni a bevándorlás-ellenes gyűlöletkampányában? Szomorú a helyzet, de Magyarországon az embereknek a Fidesztől sokkal jobban kell félniük, mint bármi mástól (pl. a hatalom által kreált (döglött) bolhából elefántot - ellenségképekből).
(Forrás: Széles látószög blog)
 
2018.09.03.
Tényleg nőtt a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsültsége?
Szombaton tartotta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Tanítanék Mozgalom a második Országos Tantestületi Értekezletet, ahol főleg a múlt pénteken nyilvánosságra hozott új Nemzeti alaptanterv (NAT) volt a téma. Pilz Olivér, a Tanítanék képviselője elmondta, az új NAT valószínűleg nem hoz megújulást az oktatási rendszerbe, a társadalmi egyenlőtlenségeken például biztosan nem enyhít. Továbbá se a diákok, se a tanárok terhelésén nem segít, ugyanis nem csökkent a tananyag mennyisége, néhol még nő is.
(Forrás: mérce)
 
2018.09.03.
Mégis ki a fene akar tanárnak menni?
Ahogy egyre világosabbá válik, hogy az oktatás minősége jelentős részben a tanárok képességein múlik, úgy szembesülnek a kormányok azzal a problémával, hogy nehéz a legjobb diákokat erre a pályára csábítani. A helyzetet sok országban bonyolítja, hogy az oktatás kiszélesedése és a bevándorlás miatt egyre többféle gyerek jár ugyanabba az osztályba. Közben a tanárok közt kevés a kisebbségi hátterű ember, pedig az ilyen gyerekeknek jót tenne, ha látnának maguk előtt sikeres szerepmintákat.
(Forrás: abcug.hu)
 
2018.09.03.
Az új alaptanterv nem nemzeti, és nem várható, hogy jobb lesz tőle az iskola
Bár nyakon öntötték korszerűnek látszó elvekkel, és találni benne kifejezetten pozitív tartalmi elemeket is, az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti, és tele van ellentmondással. A végletesen centralizált oktatási környezetben semmi változást nem várnak tőle az általunk megkérdezett szakértők.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.03.
Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók, mert csak az egyentankönyveket engedélyezték
Öt magánkézben lévő tankönyvkiadó pert indított a magyar állam ellen, mert mostanra derült ki, hogy hiába szerették volna meghosszabbítani tankönyveik engedélyét további öt évre, ezt eljárás lefolytatása nélkül visszautasították. Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Egyesületének alelnöke az Átlátszónak azt mondta, hogy ez a per a tankönyv-választás szabadságáról, végső soron tehát az oktatás szabadságáról szól, mert ha elbuknak, jövőre már csak az állami egyentankönyvekből tanulhatnak a diákok az országban. Videóinterjú.
(Forrás: Átlátszó)
 
2018.09.03.
Ma elkezdődött az iskola
A Magyar Posta jelentette, hogy a tanév kezdetére időben kiszállítottak minden tankönyvet. Az államtitkáraink szintén bejelentették ezt a fantasztikus teljesítményt. Előtte pár éven át akadtak ezzel problémák, de a központosítás megoldotta a központosítás által okozott zavarokat. Már csaknem olyan jól működik, mint a központosítás előtt. Sok évvel korábban csak a tanévkezdésre sikerült kiszállítani a tankönyveket, de az utóbbi egy-két évben már a tanévkezdésre ott van minden tankönyv az iskolákban. Hihetetlen változások!
(Forrás: CKP info)
 
2018.09.02.
Most kiderül, kit dobnak le a Taigetoszról – indul az új tanév
Egy nagy vihart kavart változás lesz a legfontosabb idén: bizonyos magatartásbeli, beilleszkedési zavaros gyerekek felmentése megszűnik. A tanárokat nem készítették fel az új helyzetre, így ebből még sok probléma lehet. A szülők képviselője máshogy látja: az eddigi visszajelzések alapján abban bízik, ha osztályozni kell a gyereket, odafigyel majd rá is a tanár. Most szólunk: az ingyentankönyv csak kölcsönben van, ne érje meglepetés év végén, mikor megkapja a számlát.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.02.
Több szabadságot, kevesebb terhet
Agyonhajszolt gyerekek, túlterhelt és alulfizetett tanárok, zsúfolt és korszerűtlen tananyag – ezt tapasztalják az emberek a magyar iskolákban, derült ki a Publicus Intézet Vasárnapi Hírek megbízásából a tanévkezdés előtt készített reprezentatív kutatásából.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
 
2018.09.02.
Ellenzéki kritikákkal indul az új tanév
A hétfőn kezdődő tanév alkalmából több ellenzéki párt is sajtótájékoztatón értékelte a kormány oktatáspolitikáját. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) hangsúlyozta, hogy a közoktatásból több ezer tanár hiányzik, valamint kitért arra is, hogy nem sokkal tanévkezdés előtt derült ki, hogy a gyermekek 40%-a létminimum alatt él. A Jobbik és az LMP is az oktatás alulfinanszírozottságát hangsúlyozta. A Fidesz minderre azzal reagált, hogy „Azok beszélnek most az oktatásról, akik kormányzásuk alatt több száz iskolát zártak be és elvettek a pedagógusoktól egy havi bért”, illetve „a Fidesz 2010 óta pótolja az oktatásból kivont pénzeket”.
(Forrás: mérce)
 
2018.09.02.
Soltész államtitkár: „Az iskolának, az egyháznak és a szülőknek közösen kell egy irányba nevelniük a gyermekeket”
Soltész Miklós a felújított és kibővített Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola átadásán azzal a fergeteges hasonlattal élt, hogy a szobrászok és kézművesek egy hatalmas kő- vagy márványtömbből hozzák létre évek, évtizedek alatt alkotásaikat, ezt az óriási munkát végzi el a gyerekeinkkel a nagyszülőktől kezdve a pedagógusokig mindenki. Mielőtt a művészek elkészítik a szobrot, mindig megbeszélik, mit kell csinálni, mert olyan nincs, hogy „össze-vissza pattintják a darabokat”, így a gyerekek esetében sem lehet, hogy külön-külön mindenki máshogy akarja nevelni őket - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, közösen kell őket „csiszolni és faragni”.
(Forrás: 444.hu)
 
2018.09.02.
Mindenki véleményt mondhat az új Nemzeti alaptantervről
Nyilvánosságra hozta a kormány az új Nemzeti alaptanterv tervezetét, amelyet széles körű társadalmi és szakmai vitára bocsátanak, szeptember 30-ig bárki elolvashatja és hozzászólhat. A tervezet egyik vezérelve a tudásalkalmazás. Ez a megközelítés az ismereteket a tudás fontos, ám nem kizárólagos összetevőjének tekinti, így a tantárgyak egymáshoz kapcsolódó rendszerében lényeges szerepet töltenek be a mindennapi életben használható készségek.
(Forrás: Magyar Idők)
 
2018.09.02.
Összevont természettudomány tantárgy? Garantált a tiltakozás
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) korábbi sajtóértesülésekkel szemben mégsem szünteti meg az önálló fizikát, kémiát, biológiát, a tantárgyösszevonás csak lehetőség marad. Bár a tantárgyi integráció több szakember szerint előremutató lenne, a tanárok általában nagyon utálják a gondolatát is, nem kétséges, hogy a NAT kidolgozóinak erős politikai és szakmai lobbik között kellett kompromisszumos megoldásra jutniuk. Félelmek és lehetőségek, pró és kontra érvek a tantárgyösszevonással kapcsolatban.
(Forrás: index)
 
2018.09.02.
Új tantárgyat, 0. osztályt és kevesebb kémiát javasol az új Nat
Pénteken este az Oktatás 2030 című oldalon hozták nyilvánosságra az új Nemzeti alaptanterv tervezetét, amelyen 2017 decembere óta dolgozott Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológusprofesszorának vezetésével egy száz fős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló kutatócsoport. A Nemzeti alaptanterv (Nat) azokat az alapelveket, műveltségterületeket, tantárgyakat és követelményeket írja le, amelyek alapján az ország összes iskolájában meg kell szervezni a tanítást.
(Forrás: index)
 
2018.09.02.
Siralmas a magyar iskolák bizonyítványa, hármast sem kapnak
Aki teheti, az menekülőre fogja az állami közoktatásból: évek óta elképesztő a túljelentkezés a magán- és alapítványi iskolákban. Az érintett korosztálynak több mint fele ilyen iskolába járatná gyerekét, ha tehetné, a közoktatásban tanuló diákok szüleinek több mint 60 százaléka választaná a magánt az állami helyett. Az állami iskolák a diákok körében népszerűbbek, nyilván nem függetlenül attól, hogy túlnyomó többségük ilyen intézményben tanul. Beszédes viszont, hogy a kormány által sokféleképpen preferált egyházi iskolákat csak nagyon kevesen választanák, ha rajtuk múlna. Az eddigiekből kirajzolódó rossz bizonyítványért viselt felelősség megoszlik az állam, a tanárok és a szülők között. A szülők inkább a tanárok, a diákok inkább az állam feladatának tartják annak meghatározását, milyen tudást lehet megszerezni az iskolákban.
(Forrás: 24.hu)
 
2018.09.02.
Radó Péter: „A helyzet drámai, ezt a kormányzatot egyáltalán nem érdekli az oktatás”
Kialakult a magyar közoktatásban egy olyan érdekeltségi rendszer, ahol minden fontos szereplő a jelenlegi, brutálisan szegregáló és szelektív oktatási rendszer fenntartásában érdekelt. Szülők, pedagógusok, önkormányzatok, szakszervezetek mind ebben lettek érdekeltek. Ezen áttörni valószínűleg egy hosszú, szívós feladat lesz. Egy oktatási miniszter sokkal hamarabb belebukna egy valódi oktatási reformba, mint ahogy ennek az első hatásai távolról láthatóak lennének. Az kell mondanom, hogy én most elég reménytelennek látom a helyzetet.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2018.09.02.
Hol, mit nyújt az iskola? – Térképen a magyar diákok szövegértési képességeinek területi különbségei
Évek óta minden hatodik osztályos felmérést ír szövegértésből és matematikából. Az Összkép most a szövegértés eredményeket dolgozza fel. Azért választottuk ezt, mert a szövegértés képessége határozza meg, mennyire tudják majd a diákok megérteni azt, amit a könyveikben találnak, mennyire képesek önállóan tanulni. A 12 évesek szövegértési képessége jelentősen eltér az ország egyes térségei között. A legjobb és a legrosszabb eredményű 20 járás átlagos eredménye között dupla akkora a különbség, mint egy jó és egy rossz iskola között egy átlagos járásban. Azaz gondoljunk egy tipikus rossz és egy tipikus jó eredményű iskolára egy tipikusnak vélt vidéken. A köztük levő különbséget szorozzuk meg kettővel, és akkor nagyjából érzékeljük, miben más az oktatás egy jobb és rosszabb eredményű járásban.
(Forrás: Összkép)
 
2018.09.02.
Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: "hű maradt a centralizációhoz"
„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot” – írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.
(Forrás: Eduline)
 
2018.09.01.
A rendszerek és az erkölcsök változnak, az alaptanterv ugyanaz
Azt már mi tesszük hozzá, hogy egy-egy tanterv arra is alkalmas, hogy az adott kormány a saját ideológiáját gyúrja bele az iskoláknak előírt dokumentumba. Azt már lehetett hallani az új NAT-ról, hogy az nemcsak nemzeti, hanem hazafias is lesz. Továbbá, hogy közvetíti a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek mellett az erkölcsi értékeket, megerősíti a diákokban a nemzeti és társadalmi összetartozást. Feladatának tekinti még, hogy elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt. A dokumentum egyesíti a hagyományos értékeket és kor új kihívásait megjelenítő társadalmi igényeket.
(Forrás: hvg.hu)
 
2018.09.01.
"A hetvenes évekbe megyünk vissza" - tényleg jó, ha egyentankönyvet adunk a diákok kezébe?
"Fontos, hogy egységes tankönyvekből tanuljanak a diákok, így sem az iskolaváltásnál, sem a felvételinél nem okozhat problémát az eltérő ismeretanyag" - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán. Romankovics András tankönyvszerző máshogy látja a helyzetet, az ATV-nek elmondta: pedagógiai szakemberek körében egyértelmű, hogy ha nagyon különböző felkészültséggel, és más- más iskolából jövő gyerekeknek ugyanazt adják, akkor a különbségek nem csökkenni, hanem nőni fognak.
(Forrás: Eduline)
 
2018.09.01.
„Sosem volt akkora szükség az iskolás gyerekek érzelmi támogatására, mint most” – Ezzel a hat kihívással megy neki a magyar iskola az új tanévnek
A tanárhiánytól a kontraszelekción át a felelősség rendszerszintű hárításáig nagyon komoly kihívásokkal kell szembenéznie az iskoláknak a 2018-as tanévkezdéskor. A gyerekeknek sosem volt szüksége akkora szülői támogatásra, az intézményeknek pedig minőségi, elhivatott, „valódi” pedagógusokra, mint most. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember veszi sorra az idei iskolakezdés legnagyobb kihívásait.
(Forrás: wmn.hu)
 
2018.09.01.
Iskolai szexuális nevelés Magyarországon. Makrai Kata írása
Tudatosítanunk kell azt, hogy a dokumentumok szintje messze nem a valóságot tükrözi. Olyan nevelési terület ez, melyet nagyban befolyásol a megvalósító intézmény, és különösen a megvalósító személy normarendszere. A szexuális nevelésnek számos olyan része van, mellyel kapcsolatban fontos, hogy engedjük a gyermek, vagy fiatal maga alakítsa ki véleményét, identitását, normarendszerét. Nekünk pedagógusoknak egyetlen dolgunk a lehetséges utak felvázolása, annak elősegítése, hogy minden meghozott döntés felelősségteljes, átgondolt legyen, és ne külső nyomás által szülessen meg.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2018.09.01.
Meg fogod tanulni, ő hogyan értelmez
A kortársoktatás hazai és nemzetközi szakirodalmának, elméleteinek áttanulmányozása során tapasztalt hiátus, illetve a programunk 2017 tavaszán történő gyakorlati megvalósítása, saját kutatási tapasztalataink által felvetett problémák, gyengeségek, nehézségek feloldására adott pedagógiai reflexióban formálódó módszertani válaszként létrehoztunk egy kortársoktatási modellhelyzetet. Ebben a modellhelyzetben olyan pedagógiai módszeregyüttest alkalmazunk osztálytermi szituációkban, melyben pontosabban megvizsgálhatjuk a kortársoktatás lényegi elemeit és a hatékonyságát meghatározó aspektusait. Osztálytermi kísérletünket a 2017/2018-as tanév tavaszi félévében 1. osztálytól 8. osztályig közel 1000 gyermek bevonásával végeztük el.
(Forrás: Tani-tani Online)
 
2018.09.01.
Elgondolkodtató nyílt levélben tett fel 12 kérdést az oktatásirányítóknak Jocó bácsi
Jocó bácsi szerint ma szülők ezreinek kell ugyanezeket a dolgokat megmagyarázni a gyermeküknek. „Kénytelenek tétlenül nézni azt, ami a gyermekükkel történik. Közben persze a hírekben minden rendben van…” Úgy véli, az lenne a közös feladata az iskolának, szülőnek, pedagógusnak, és az oktatásirányításnak, hogy a gyermekek fejlődését, előrejutását és boldogságát biztosítsa nyugodt körülmények között, meghagyva nekik az önfeledt gyermekkort. „Csak mondom, Önök most pont nem ezt teszik, sőt az ellenkezőjét…”
(Forrás: hvg.hu)
 
Sajtófigyelő
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep