Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019.06.30.
Senkit sem kényszerít a köznevelési törvény
Nem igaz, hogy a köznevelési törvény módosítása mindenképpen bekényszerítené az iskolaéretlen vagy a problémás gyerekeket az első osztályba. Az óvodai nevelés esetleges meghosszabbítását szakértői döntéshez kötik, de mivel a gyerekek 95 százaléka már háromévesen elkezdi az óvodát, a korábbinál több idő jut az iskolára való felkészülésre, ezért az átállás kevésbé okozhat gondot a hatéveseknek — véli a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Horváth Péter szerint nincs mitől tartaniuk a magántanulóknak: akinek a helyzete valóban indokolja, az a jövőben is tanulhat egyéni munkarendben.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.06.30.
Az eddig nyitva hagyott menekülőutakat is lezárnák az oktatásban
Az eddig nyitva hagyott menekülőutakat is lezárhatja, az oktatásban egyre gyűlő feszültség kiengedésére alkalmas szelepeket betömködheti az a törvénymódosító csomag, amely több helyen is belenyúlna a jelenleg hatályos köznevelési törvénybe. A több, látszólag nem is olyan hatalmasnak tűnő változtatás más-más csoportok jogait korlátozza, és tovább növeli a tanárok, szülők és gyerekek kiszolgáltatottságát. Nem véletlen, hogy a törvénytervezet elfogadása ellen az ellenzék támogatása mellett több mint harminc civil csoport tiltakozik.
(Forrás: Népszava)
 
2019.06.30.
2021-re csúszhat az új Nemzeti alaptanterv bevezetése
Két évvel meghosszabbították az új Nemzeti alaptanterv (Nat) megújításáért felelős miniszteri biztos, Hajnal Gabriella kinevezését – derült ki a június 28-ai Hivatalos Értesítőből. Hajnalt – aki az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke is – idén márciusban nevezték ki erre a posztra, megbízatása szeptember elsejéig szólt. A hosszabbítás értelmében viszont még 2021 szeptemberéig felügyelnie kell az új Nat bevezetésének előkészítését. Korábban 2019 szeptembere volt a bevezetés céldátuma, ám tavaly októberben az Országgyűlés Kulturális Bizottságának fideszes elnöke, Pósán László elismerte: erre az időpontra biztos, hogy nem lesz bevezethető állapotban az új Nat.
(Forrás: Népszava)
 
2019.06.30.
Rétvári Bence: sok problémás gyerektől megválnak az iskolák, ezért is kell változtatni a törvényen
Fel kell lépni a köznevelési törvény módosítása által az ellen, hogy a tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő diákokat kiszorítsák a közoktatásból - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn. Rétvári Bence hangsúlyozta: a magántanulói státusszal kapcsolatban muszáj lépéseket tenni, ugyanis ezt a lehetőséget rendkívül eltérő módon alkalmazták, gyakran visszaélésszerűen is.Azt mondta, sok problémás gyerektől megválnak az iskolák, a diákokból elméletileg magántanulók lesznek, de valójában gyakran kiesnek a köznevelésből, ezt próbálja megakadályozni a törvénymódosítás egy egységesebb gyakorlat kialakításával.
(Forrás: eduline)
 
2019.06.30.
Magyar Waldorf Szövetség: aggályosak a köznevelési törvény tervezett változtatásai
A következő időszakban folyamatosan egyeztetni fognak az oktatási államtitkársággal, hogy olyan megoldást találjanak, amely mindkét fél számára elfogadható, és garantálja a Waldorf-működést - közölte a Magyar Waldorf Szövetség. „A Waldorf-iskolák szempontjából rendkívül aggályosnak találjuk a köznevelési törvény tervezett változtatásait. Amennyiben a módosítások elfogadását követően alkalmazásra kerülnek, azok lényegében ellehetetleníthetik az iskoláinkban a Waldorf-pedagógiai szerinti működést” – idézi a Népszava a Magyar Waldorf Szövetség sajtóközleményét.
(Forrás: eduline)
 
2019.06.30.
"A közoktatásban nem nyitottak a módszereinkre" – A Kis Zseni iskolák titka
A Kis Zseni egy négy éve létező nemzetközi iskolahálózat, belgrádi központtal. Magyarországon 2017-ben nyitotta meg a kapuit az első, szegedi iskola. Azóta – franchise rendszerben – már minden megyében jelen van, jelenleg 20 városban 23 tagintézmény működik, de szeptembertől újabbak is nyílnak. „A közoktatásban nem nyitottak a módszereinkre, de vannak olyan pedagógusok azért, akik igen. Sokan jönnek hozzánk, például az ELTE-ről is megnézni, hogy működünk.” A több mint kétórás foglalkozások iskolai időn kívül, délután vagy hétvégén vannak. Négyéves kortól várják a gyerekeket, 14 éves kor a felső határ, addigra „már annyira kifejlődött az agy, hogy nem lenne hatékony a módszer”.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.06.25.
Dr. Gyurkó Szilvia: Gyereket. Megütni. Nem. Szabad.
A gyerekkorban elszenvedett erőszak (legyen az fizikai-, érzelmi- vagy verbális bántalmazás) mindig nyomot hagy. Mindig. Mert megsérti a határokat, az alapbizalom szövetét és traumatizál. Akkor is, ha ma már sorsfordító és elengedhetetlen szülői beavatkozásnak gondoljuk, és egyébként: „mégis rendes ember lett belőlem”. A törvény 2005 óta tiltja a gyerekek bántalmazását (ahogy a felnőttekét, és azóta már az állatokét is). A magyar társadalom (egy jó nagy része) azonban újra és újra kikéri magának a zéró toleranciát. Most éppen a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter nyilatkozata kapcsán.
(Forrás: wmn.hu)
 
2019.06.24.
Iskolává válnak a tanulócsoportok, ha a kormány elfogadja a magántanulói státusz eltörlését?
A legvalószínűbb tehát, hogy a kormány e módosítással a tanulócsoportokba járó gyerekeket akarja visszaterelni a rendszerbe. Nekik ugyanis magántanulói státuszt kell felvenni, amihez szükség van egy háttériskolára, aki befogadja őket és félévente levizsgáztatja a tanulókat, akik erre egy tanulócsoportban készülnek fel. Az, hogy egy tanulócsoport milyen tanulási módszert követ, hány gyereket vesz fel és milyen foglalkoztatásokat tart, teljességgel tőlük függ. Ezzel a módosítással az ő létük kerülhet veszélybe. „Nagy bizonytalanságot keltett ez a törvénymódosítás a tanulócsoportok körében, tudunk olyanról, aki már most bezárt, pedig még el sem fogadták a törvényt – meséli Dobos Orsolya, az Alternatív és Magániskolák Egyesülete (AME) alternatív tagozatának vezetője. – Bizonytalanok a szülők, nem merik szeptemberre beíratni a gyerekeiket a tanulócsoportokba, hiszen nem tudják, mire számíthatnak ősztől.”
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2019.06.24.
Ónody-Molnár Dóra: Támadás az oktatási menekültek ellen
Vannak szülői csoportok, amelyek sajátos célja a gyerekeik kimenekítése az állami iskolarendszerből. Létezett 2010 előtt is e jelenség, de drámai felgyorsulása, az ilyen módon kilépő családok és gyermekek számának növekedése, a nagyszámú tanulócsoport megalakítása az utóbbi kilenc év oktatásirányításának következménye. E szülőkben közös, hogy egyrészt érzékelik a közoktatás állapotát, másrészt van elképzelésük arról, hogy a 21. században nagyjából milyen formák, tartalmak, módszerek szükségesek ahhoz, hogy a gyermeket boldogulásképessé tegyük. Amiről beszélünk: tanítás helyett tanulásfókusz, személyre szabott oktatás, gyökeresen más tanári feladat- és szerepfelfogás, a módszerek, tananyagtartalmak, az értékelés teljes átalakítása, az oktatás szereplőinek együttműködő, partneri viszonya. Azaz az esetek döntő többségében nem speciális igényekről, valamifajta kínálatbővítő szolgáltatásról van szó, hanem olyan elemi elvárásokról, amelyeknek a közpénzből működtetett állami iskoláknak is meg kellene felelniük.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.06.24.
Szél Bernadett parlamenti felszólalása a köznevelési törvény módosításának vitáján (videó)
Nagyon fontos javaslatot tárgyal a parlament egy nyári péntek utolsó napirendnek eldugva. A köznevelési salátatörvénnyel a kormány nekiment a gyermekeknek, minden tiltakozásra szükség van! 👉🏻 Szél Bernadett véleménye itt hallható.
(Forrás: Facebook)
 
2019.06.24.
Jól vizsgáztak a magyar tanárok
Egészen jól szerepelt hazánk az egyik legfrissebb oktatási tematikájú nemzetközi felmérésen. A Nemzetközi tanítás és tanulás vizsgálat az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet nagymintás nemzetközi vizsgálata, amely nem a diákok eredményeit hasonlítja össze, hanem a tanárok pedagógiai ­módszereit térképezi fel.Nem újdonság a felmérés azon megállapítása sem, hogy Magyarországon igencsak eltolódott a nemek aránya a pedagógusszakmában: a nevelőink 79 százaléka nő, ami jóval magasabb a 68 százalékos OECD-átlagnál. A legdurvább különbség a letteknél figyelhető meg, ahol majd 90 százalék a női fölény. A vizsgált országok közül egyedül Japán az, ahol a férfiak vannak többségben. Külön mérték az intézményvezetők körét, itt valamivel kiegyenlítettebb a helyzet: „csak” 63 százalékos a nők túlsúlya itthon, bár ez a 47 százalékos nemzetközi átlaghoz képest még mindig sok.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.06.24.
Online is be lehet majd iratkozni az iskolába
Az informatikai fejlesztés eredményeként a 2019/2020-as tanévben már elérhetővé válik az ügyfélkapun keresztüli beiratkozás és hitelesítés is, ezért az ügyintézéshez a szülőnek - amennyiben ezt az ügyintézést választja - nem kell megjelennie az intézményben. Minderről a Klebelsberg Központ adott ki közleményt az MTI OS szolgálatán keresztül.Mint írták, az új informatikai fejlesztés "A Köznevelés Állami Fenntartóinak Folyamat Egységesítése és Elektronizálása /KAFFEE/" segítségével már 18 különböző általános-, és középiskolai tanulmányi ügyet lehet elektronikusan intézni az állami fenntartású köznevelési intézményekben. A fejlesztés összesen 5 milliárd forint európai uniós támogatásból valósult meg, amelynek egyes részei már a 2018/2019-es tanévben használhatók voltak.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.06.22.
A Fidesz szerint semmiség a közoktatási törvény módosítása, a TASZ Alkotmánybíróság elé viszi
A vita után sajtótájékoztatót tartottak a tiltakozó szervezetek, ahol Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája elmondta, lelkiismereti és szakami kérdés felszólalni a törvénymódosítás ellen. Szerinte a kormány láthatóan továbbra sem gondol semmit a közoktatásról, nem hajlandó párbeszédet folytatni a szakmai szervezetekkel, a kézi vezérlést, az utasításos rendszert akarja erősíteni. Továbbá a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) mukatársa a helyszínen elmondta, a törvénymódosítás sérti a szülők és a gyerekek alapvető emberi jogait, ezért a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul a megsemmisítéséért.
(Forrás: mérce)
 
2019.06.22.
Nem kaptak választ a bérkérdésre a tanárok, felkészülnek az őszi akciósorozatra
A Pedagógusok Szakszervezete nemrég kijelentette, eddig tartott a türelme, a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért ősztől akciósorozatot hirdetnek. A szakszervezet ugyanis úgy látja, hogy sem a jövő évi költségvetés, sem a köznevelésről szóló törvény módosítása nem tartalmazza a követeléseiket. Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke hozzátette, hogy akár többnapos munkabeszüntetéstől sem riadnak vissza.
(Forrás: mérce)
 
2019.06.22.
Kaotikus a helyzet a nyári gyermektáboroknál
Még mindig nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, ki lehet táboroztató, nincs személyi, vagyoni feltételhez kötve a tábor szervezése. Egyetlen feltétel, hogy maga a táborhely feleljen meg a követelményeknek. Tehát semmilyen személyi feltételhez nincs kötve a tábor szervezése, semmilyen vagyoni biztosíték nincs kikötve, ami biztonságot nyújthatna a fogyasztóknak – hívja föl a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.
(Forrás: Infostart)
 
2019.06.22.
Egy pomázi iskolában kipróbálták azt, ami egyszerre jó a szülőknek, tanároknak és a háziorvosoknak is, és fényesen bevált
Van már pár iskola, ahol kipróbálták, hogy bizalmat szavaznak a szülőknek, és háromról 15-re emelték a szülők által igazolható napok számát. Ezt ugyanis saját körben eldönthetik. Ilyen például a pomázi Sashegyi Sándor általános iskola és gimánizum, rendészeti szakközépiskola. 2017-ben vágtak bele a kísérletbe, ami az igazgató mostani levele szerint fényesen bevált. „Két egész tanév tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy minden ugyanolyan rendben működik, mint eddig. A szülők nem élnek vissza a lehetőséggel, teljes mértékben partnerek. Ez az új gyakorlat mindenkit tehermentesít: a szülőt, pedagógust valamint a gyermekorvost egyaránt” - írja Nagy Koppány Lászlóné igazgató.
(Forrás: 444.hu)
 
2019.06.22.
A Kárpát-medencei oktatási együttműködést erősíti egy uniós projekt
A Kárpát-medencei oktatási együttműködés erősítése a célja az Oktatási Hivatal (OH) valamint a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem közös uniós projektjének – közölte Gloviczki Zoltán, az OH elnöke szombaton Egerben a 2020 novemberéig tartó EFOP-program rendezvényén. Elmondta, az általa vezetett hivatal a konzorcium vezetőjeként működik együtt a két egyetemmel, és a csaknem 3 milliárd forintos összfinanszírozásból 2,3 milliárdot az OH költhet a 2017 novemberében elindított programban. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencei iskolákban hasonló nehézségekkel küzdenek; a lemorzsolódással, valamint a tehetséggondozás, a továbbtanulás és a szülőföldön maradás problémáival. Szerinte éppen ezért lehet közös megoldásokat keresni.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.06.22.
A Budapest School a „mit” helyett a „hogyan”-ra adja meg a választ a tanulóknak
A Budapest School működési elve az, hogy a diákok – akik magántanulók – ugyanúgy kapnak bizonyítványt, csak az ehhez szükséges tudást más metódus szerint sajátítják el, ami egyben azt is jelenti, hogy nem egy rendszeren kívüli iskoláról van szó. Természetesen ebben az iskolában is megtanulják a diákok az alapvető készségeket, vagyis az írást, az olvasást és a számolást. A kérdés csak az, hogy a tudásterületek és kompetenciák, amelyek ma a Nemzeti alaptantervben és a pedagógiai tervekben szerepelnek, valóban 21. századi értékek-e.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.06.22.
Pölöskeiné: Nem lényeg a tankötelezettség
Pölöskeiné szerint jó döntés volt, hogy a szakképzést a gazdasághoz kapcsolták, bár szerinte jobb volt, amikor még a Nemzetgazdasági Minisztérium felelt a területért, igaz, most az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál sincs olyan rossz helyen. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakértője arra hívta fel a helyettes államtitkár figyelmét: nem a változással van a gond, hanem azzal, hogy elmúlt 8-9 évben lezajlott változtatások egyértelműen rossz irányúak voltak, a szakképzés színvonala nem felel meg a mai társadalmi kihívásoknak. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke hozzátette: a Szakképzés 4.0-ra keresztelt kormányzati stratégia – ami 2020 szeptemberétől ismét átalakítaná a szakképzést – ugyan mutat jó irányokat, de eddig sem a bevezetéshez szükséges cselekvési tervet, sem a szükséges jogszabály változtatásokat nem látni, és a 2020-as költségvetésből sem olvasható ki az átalakítások fedezete.
(Forrás: Népszava)
 
2019.06.22.
Messze még a Diákváros: csak az egyetemisták felének jut kollégium
Tény: kollégiumi férőhelyből továbbra sincs elég, országosan mintegy 54 ezer férőhely érhető el (ebbe beletartoznak az egyházi és magánkollégiumok is), miközben a nappali tagozaton tanulók száma ennek négyszerese. Budapesten körülbelül 14 ezer férőhely van, holott a fővárosban tanuló egyetemisták száma a 30 ezret is meghaladja. A kollégiumot értelemszerűen jóval olcsóbban meg lehet úszni: a térítési díjak havi 10-30 ezer forint között mozognak, szemben a 100-150 ezer, vagy még ennél is magasabb albérletárakkal. Nem csoda, hogy minden évben többszörös a túljelentkezés a kollégiumi férőhelyekre. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Jövőkép kutatása szerint Budapesten háromszoros a túljelentkezés – még úgy is, hogy a férőhelyek több mint 85 százaléka nem felel meg a jogszabályi minimumfeltételeknek. Az elmúlt években sem a meglévő kollégiumi épületek fejlesztésére, sem az állagmegóvásra nem történt anyagi ráfordítás
(Forrás: Népszava)
 
2019.06.22.
Rugalmas iskolakezdés? A kormány ezt is eltörölné
A tervezet módosító csomag szerint, ha egy gyerek betöltötte a 6. életévet, kötelező elmennie iskolába. Akkor is, ha ő egy nappal a megadott határidő előtt, mondjuk augusztus 30-dikán született. Ha egy szülő vagy óvodapedagógus nem gondolja, hogy a 6. életévét már betöltött gyerek már iskolaérett, akkor a szakértői bizottsághoz kell fordulnia. Eddig tehát e bizottságok csak a „problémás esetekkel” foglalkoztak, most pedig minden kérelmet nekik kell elbírálniuk. Erre semmi szükség nincsen, hiszen az óvodapedagógusok el tudják ezt dönteni, és borítékolható, hogy nem is lesz rá kapacitásuk a bizottságoknak. A tervezet szerint ráadásul még az igazán problémás gyerekek sem maradhatnak további egy évet az óvodában
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.06.22.
Elszomorító adat: a 10. évfolyamos gyerekek ötöde megreked a hatodikosok szintjén
A napokban nyilvánosságra hozott 2018-as Országos kompetenciamérés eredményeiből kiderül, hogy az előző évekhez képest az országos átlag gyakorlatilag nem változott sem a hatodikos, sem a nyolcadikos, sem a tizedikes diákok esetében matematikából és szövegértésből. Az eredmények nem javultak, de legalább nem is romlottak Az adatokból az is kiderül, hogy „egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 21%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem.Az egyes képzési típusok eredményeinek különbsége elsősorban az ott tanuló diákok összetételével, a középfokú beiskolázás kiválasztási mechanizmusával magyarázható.”
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.06.17.
Itt a törvény, amivel a rezsim magához láncolja a gyerekeket
A közoktatási törvény tervezett módosítása meggátolja a szülőket abban, hogy kimenekíthessék gyermeküket a rossz oktatási rendszerből, zöld utat ad arra, hogy a szakmailag nem megfelelő intézményvezetők tovább rombolják az iskolák színvonalát, és egy alkalmatlan hivatalos szervre bízza az iskolaérettség pedagógiai megítélését. Nincs okunk optimizmusra a felállítandó, ismeretlen szempontok szerint működő új hivatalos szervvel kapcsolatban: egy arctalan bürokratikus hatóság még a legnagyobb jószándék mellett sem képes helyes pedagógiai döntéseket hozni; ehhez rugalmasság, szakértelem és személyesség lenne szükséges. A jó oktatás alapja a bizalom légköre; a tervezett törvénymódosítás épp ezt a bizalmat rombolja tovább.
(Forrás: Szülői Hang)
 
2019.06.17.
Akkor is elkezdhetnek tanítani a pedagógusok, ha a nyelvvizsga miatt csúszik a diplomaszerzés
A pályakezdő tanárokat is segíti a köznevelésről szóló törvény módosítása, mert akkor is elkezdhetnek tanítani, ha a nyelvvizsga hiánya miatt csúszik a diplomájuk kiadása - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
(Forrás: eduline)
 
2019.06.16.
Ha afrikai árvaházba menne önkéntesnek, hát, ne tegye!
Eltartja és konzerválja a gyerekek fejlődését károsan befolyásoló, tömeges árvaházak létezését, sőt, akár családokat szakíthat szét az a mai napig általános gyakorlat, hogy a fejlett világ, jellemzően 20-as, 30-as éveiben járó fiataljai sokat fizetnek azért, hogy önkéntesként afrikai vagy dél-kelet ázsiai országok árvaházaiban töltsenek pár hetet. A turista-önkéntesek azt gondolják, hogy segítenek, valójában gyakran csak haszontalanul lődörögnek, pusztán azért, hogy elmondhassák magukról: tettek a gyerekekért. Ráadásul alig ellenőrzik, kik ők.
(Forrás: index)
 
2019.06.15.
Megint szép élet lehet a katonaélet
Három katonai középiskola lesz a közeljövőben Magyarországon — tudta meg lapunk. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett Hódmezővásárhelyen és Székesfehérváron tervezik még ilyen intézmény létrehozását. A rendszerváltás után több mint tizenöt katonai középiskolát zártak be arra hivatkozva, hogy megszűnt a sorkatonaság, pedig a debreceni példa jól mutatja, hogy nagy szükség és igény van a honvédelmi nevelésre a fiatalok körében.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.06.15.
Belenyúl a kormány az oktatásba, de nem mondják meg, mit akarnak vele
Több ponton is belenyúlna a kormány a köznevelési törvénybe, derült ki egy csütörtökön megjelent módosítócsomagból. Megszüntetnék a magántanulóságot, ami eddig a jómódú családok menekülőútja és a problémás gyerekek zsákutcája volt egyszerre. Azt viszont nem tudni, mi lesz helyette, a szöveg alapján az is lehet, hogy minden marad a régiben. Közben módosítanák a két éve elfogadott Taigetosz-törvényt is, és egyéni fejlesztést írnak elő a tanulási zavaros gyerekeknek. Kérdés, szakemberek híján mire mennek vele.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.06.15.
Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából
A szülők kezdeményezték a változtatást, amihez csatlakoztak a pedagógusok és az önkormányzat. A gerjeni iskola fenntartója a szekszárdi tankerületi központ lesz, a tolnai intézménytől átveszik a tanulókat - közölte Gerzsei Péter, a tankerület igazgatója az MTI-vel. A gerjeni intézmény 2006 óta működött a Tolnai Református Egyházmegye fenntartásában. Az egyházmegye tanácsa "politikai nyomásgyakorlás" miatt döntött arról, hogy nem kívánja tovább működtetni az iskolát - mondta Rácz József esperes.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.06.15.
Köznevelési törvénymódosítás: már a demokrácia látszatát is lebontják
„Nagyobb anyagi megbecsülést kaphatnak az iskolaigazgatók” című közleménnyel promózta az EMMI a köznevelési törvény tervezett módosítását. Azt kifelejtették belőle, hogy végleg megnyomorítják a magántanulói státuszt, vagy hogy az igazgatói posztokra már bárkit bármilyen tantestületi tiltakozás nélkül ki lehet nevezni. Mondjuk amilyen ostor suhog az igazgatók háta mögött, ember legyen a talpán, aki elvállal majd ilyen posztot.
(Forrás: Pécsi Stop)
 
2019.06.13.
Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra
Az eddig az iskolából kipenderített gyerekek bent tartása a közoktatásban tehát valóban jó lenne a gyereknek és a társdalomnak is (feltéve, ha a fenti feltételeket biztosítaná az állam), ám az eddig otthon, csoportokban, vagy iskolaszerű közösségekben kiválóan és eredményesen tanuló gyerekek számára egy cseppet sem lenne megoldás, ha visszakényszerítenék őket az állami oktatásba. A törvénytervezet pont olyan, mint az egyentantervre, egyentankönyvre, egyenutasításra épülő köznevelési rendszer: nem veszi figyelembe, hogy a gyerekek különbözőek, hatékony tanításuk más-más úton lenne eredményes. A jogszabály a magántanulói státusszal járó egyes problémákat akarja megoldani egyenszabályozással, s így többet árt, mint használ.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.06.12.
Elvenné a beleszólást a kormány az iskolaigazgatói kinevezésekbe
Az iskolaigazgatók kinevezésekor az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok hivatalosan is véleményezhetik a jelölteket. Több olyan botrány is volt az elmúlt években, hogy két jelölt közül nem az kapta az állást, aki az iskolai közösség szerint rátermettebb volt. Ilyenkor a tiltakozók kezében erős lobbikártya tudott lenni, hogy az ellenjelöltet mindenki szakmailag megfelelőbbnek tartotta, sokszor sikerrel is jártak végül. Ennek most vége lehet: az állam elvenné a véleményezési jogot mindenkitől.
(Forrás: index)
 
2019.06.12.
Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere
A tárgyalások ideje lejárt, ősszel sztrájkot hirdethet a nagyobbik tanári érdekképviselet. A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte: a kormánnyal történt eddigi egyeztetések nem vezettek eredményre, a köznevelési törvény szerdán benyújtott módosításaiban sehol nem látják azokat a tételeket, amelyekről a tárgyalások során még úgy tűnt, megállapodás születhet. A PSZ 2019. szeptemberi béremelést, a pedagógus óraszámok csökkentését, a tanárbérek minimálbérhez kötését, a többletterhek csökkentését, kiszámítható jogalkotást kért.
(Forrás: Népszava)
 
2019.06.12.
A Kormány benyújtotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását az Országgyűléshez
A kormány célja, hogy – a pedagógusok már bevezetett életpályamodellje részeként – az iskolaigazgatók többletmunkája is nagyobb megbecsülést kapjon. Ezért, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor azzal felhatalmazást ad a Kormány számára további pótlék és ösztönzési kereset-kiegészítés megállapítására az intézményvezetők részére. A rendeleti szintű részletszabályok kidolgozása a törvény elfogadása után történhet meg.
(Forrás: kormány.hu)
 
2019.06.12.
Gyarmathy Éva: Az ideális iskola hat jellemzője
Ha valamire biztosan felkészít a magyar oktatás, az a sumákolás címmel a minap a hvg.hu-n megjelent cikkemre rengeteg komment érkezett. Általában elolvasom ugyan a cikkeimre érkező véleményeket, de nem mindig van időm válaszolni. Most sincsen, de a gyerekek, és így a jövőnk megéri, hogy néhány határidős feladattal megcsússzak. Kutatóként csak olyasmit állítok, amit vagy én, de főképpen mások (akik millióan vannak, és évezredek óta foglalkoznak a tanulás és gondolkodás témájával) igazoltak.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.06.12.
Ónody-Molnár Dóra: Vége a magántanulói státusznak, több ezer tanuló kerül bizonytalan helyzetbe
Ahelyett, hogy az Orbán-kormány eltűnődne azon, hogy a 2011-ben elindított oktatási átalakítások rossz irányba mozdították az oktatási rendszert, inkább megszünteti ezt az állami iskolából való menekülő utat. A kormány célja egyértelműen az, hogy a gyereklétszám csökkenése és a menekülési utak miatt egyre néptelenebb állami iskolákba visszaterelje a gyerekeket. A javaslat olyan durván korlátozza a szülői jogköröket, ami alkotmányossági aggályokat is felvet.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.06.10.
Tanárok jelentkezését várják, akik beülnének egy ingyenes képzésre a netes átverésekről
A tudatos médiahasználat iskolai keretek közötti fejlesztésére hozott létre közös képzési csomagot a Televele Médiapedagógiai Egyesület és az álhírek, átverések terjedésével több mint 15 éve foglalkozó Urbanlegends.hu. Az érdeklődő tanárok tréninget kapnak, pénzt és lehetőséget a hallottak iskolai megvalósítására.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.06.10.
Az új, felpörgött generáció felőrli a tanárokat?
Gyakran halljuk, hogy a tanári pálya választásának, illetve a pályán maradásnak motivációja bizonyos fajta elhivatottság, hogy a tanárjelölt vagy a tanár szereti a gyerekeket szeretne adni nekik. Ez azonban nem elég, mert a pálya rendkívül veszélyes tud lenni, ha csak elhivatottság és misszionárius lelkület van mögötte és nincs vagy nem megfelelő a professzionális tudás – minderről dr. Chrappán Magdolnával, a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet főiskolai docensével beszélgettünk.
(Forrás: HAON)
 
2019.06.10.
Ónody-Molnár Dóra: Ahol a gyerek az első
Aztán meglett az újabb kétharmad, és nem jönnek sem a migránsok, sem a magyar gyerekek. Az előbbiek a kormánytól függetlenül maradnak távol, az utóbbiak viszont a kormány minden igyekezete ellenére sem akarnak megérkezni. Még úgy sem, hogy a családok évének nevezték el a 2018-ast, és menten elköltöttek a reklámozására 700 millió forintot. Az idei év két választást is tartalmaz, így a családok megint előkerültek. Főleg azután, hogy a néppárti Junkert gyalázó plakátokat le kellett cserélni valami olyanra, amelyen a néppárti Fidesz kivételesen nem Európát szidja. Jobb híján a családvédelmi akciótervet népszerűsítették addig az ideig, amíg jó fiúnak kellett látszani, aztán a kampány végére visszatértek a jól bevált migránsozó-brüsszelező témára.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.06.08.
Kohán Mátyás: Merre tovább, érettségi?
Aki annyi kritikai gondolkodásra nem képes, hogy nagyjából belője az államilag minősített adatok nyilvános Facebookra pakolásának következményeit, és pár nyeszlett lájkért 111 ezer ember vizsgájának érvénytelenségét kockáztatja országos botránnyal megspékelve, az nemhogy egyetemre ne menjen, de lehetőség szerint az utcára se nagyon.
(Forrás: Mandiner)
 
2019.06.08.
Az iskola, ahol a szülők műanyagpalackkal fizethetnek gyermekeik oktatásáért
A nigériai Lagosban működik az első olyan általános iskola, ahol a szülők az általuk összegyűjtött műanyagpalackokkal is fizethetnek gyermekeik taníttatásáért.„Mindenki nyer. Nyer az iskola, mert sokkal kevesebben késnek a befizetésekkel, nyernek a szülők, mert csökkennek anyagi terheik, s nyernek a gyerekek is, mert nem veszélyben a jó szintű oktatást nyújtó iskola” – mondta a BBC által készített videóban az „Újrahasznosítás fizet” projekt egyik kezdeményezője. S nyer a környezet is, hiszen ezer számra tűnnek el a közterekről a szemétként eldobott palackok.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.06.08.
L. Ritók Nóra: Mindig változó ellentmondások
Magamban persze remélem, hogy változik majd az egész, hiszen folyamatosan tanuljuk a közösségi média használatát. Egyre jobban értjük a személyes szféra fontosságát, érzékeljük a nehézségeket, amit egy-egy poszt vagy fotó okozhat, és ez óvatosabb, figyelmesebb, felelősségteljesebb közösségi média fogyasztóvá teszi az embereket. Egyre többen ismerik a “lájkvadász” oldalakat, és el tudnak igazodni az álhírek és valódi hírek világában, ellenállva a manipulációnak. De nem mindenkire igaz ez. Vannak, akik erre képtelenek, és ezt a legvédtelenebb társadalmi csoportot olyan irányokba tolhatja el a facebook, amelyet nem irányít senki, egyszerűen gerjed, húz, beépül az amúgy is negatív problémahalmazba.
(Forrás: A nyomor széle / HVG)
 
2019.06.05.
Állásfoglalás az iskoláskor előtti nevelést végző szakemberek felsőfokú végzettsége érdekében
Megdöbbenve hallottuk nem hivatalos forrásokból, hogy kormányzati oldalon felmerült a középfokú óvodapedagógus képzés visszaállítása, és szóba került az óvodapedagógus, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelői BA szak megszüntetése is. A magyar kisgyermeknevelés európai és világhírű, melynek több, szerteágazó oka van. Ezek közül az egyik a főiskolai végzettséghez kötött munkavégzés.(…)A már elért vívmány eltörlését súlyos visszalépésnek tekintenénk. Ezért még időben kívánjuk véleményünket kinyilvánítani:a középfokú végzettség visszaállításának, a felsőfokú képzés leépítésének lehetősége ellen szakmai tudásunk és tapasztalatunk birtokában nagyon határozottan tiltakozunk.
(Forrás: ckpinfo)
 
2019.06.05.
Romló színvonalú oktatás és egészségügy – Az Európai Bizottság ajánlásai ízekre szedik a magyar szociális rendszert
Különös szimbolikája van annak, hogy ugyanazon a napon, amikor kiderült, jön a „lex Mészáros”, azaz az Orbán-kormány azt tervezi, korlátozza a hozzáférést a cégadatokhoz, az Európai Bizottság előterjesztette a 2019. évi országspecifikus ajánlásait, amelyek közül az egyik a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítására tesz javaslatot. És ez csak egy apróság, de világosan mutatja, hogyan távolodik a közös európai értékektől Magyarország. Az ajánlások rámutatnak ugyanakkor más bajokra is. Csak egyetlen sokkoló adat: az EU-ban a legvalószínűbben a magyarok halnak meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.06.05.
Miután jövőre már kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, kiderült, hogy tíz évig titkos a kormányzati nyelvstratégia
Az Oktatási Hivatal a 2017/2018-as tanévben végzett egy nagymintás kutatást a magyar idegennyelv oktatásról. Ebben mások mellett tanárokat kérdeztek arról, hogy felkészült-e a rendszer a 2020-as változásokra, tehát hogy onnantól a nyelvvizsga nélkül nem lehet felvételizni a felsőoktatásba. Arra a kérdésre, hogy a tanárok szerint "milyen változtatásokra van szükség a 2020-as követelmények teljesítéséhez iskolai szinten?" a gimnáziumi tanárok összesen 9 százaléka, a szakgimnáziumban tanító tanároknak pedig 2 százaléka mondta, hogy "nincs szükség változtatásra". Arra a kérdésre, hogy "milyen segítséget látnának a tanárok hasznosnak annak érdekében, hogy minél több tanuló teljesíteni tudja a 2020-as követelményeket?", összesen a gimnázium tanárok 3 százaléka, a szakgimnázium tanárok 1 százaléka válaszolta, hogy "Megvannak a szükséges feltételek."
(Forrás: 444.hu)
 
2019.06.05.
Több tanfelügyelőre lehet szükség
Ráerősít az Oktatási Hivatal a tanfelügyelők képzésére, mert a pedagógiai-szakmai ellenőrzést végző szakértők közül sokan vonulnak nyugdíjba a következő egy-két évben, és nem minden szakterületen van elegendő utánpótlás — értesült lapunk. Az általunk megkérdezett szakértő szerint az eddig lefolytatott eljárások nagy többsége pozitív eredményekkel zárult, és a tanárok sem félnek már annyira az ellenőrzésektől.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.06.05.
Rétvári Bence: Megéri az oktatásba fektetni
„Megéri az oktatásba fektetni” – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön a Fejér megyei Válon, ahol a dunaújvárosi tankerületi központ uniós fejlesztéseinek projektzáró rendezvényét tartották.Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy bárhová születik is valaki Magyarországon, ugyanolyan lehetőségeket kell kapnia szellemi és fizikai tehetségének kibontakoztatásához.Minden gyermek tehetséges valamiben, az iskolának pedig az a feladata, hogy „kinyissa a világot”, segítsen a gyermeknek rájönni arra, miben tehetséges, s utána annak szentelheti egész életét. A kormány ezért tartja kiemelten fontosnak az iskolai környezet fejlesztését, s ezért indította el az elmúlt 30 év legnagyobb iskolafejlesztési projektjét, amelyhez több mint 110 milliárd forintnyi uniós és további 46 milliárdos állami forrást biztosít.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.06.05.
"A diákjaink ki vannak éhezve az újra, arra, hogy valami történjen"
A Baranya megyei Dencsházán 560-an élnek. A helyi iskola diákjainak nagy része hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, a pedagógusok pedig minden nap azért küzdenek, hogy ne csak a tananyagot tudják megtanítani a gyerekeknek. Az idei eredmények magukért beszélnek: a 2019-ben ballagó nyolc diák mindegyike továbbtanul.
(Forrás: eduline)
 
2019.06.02.
„Ha nem siettetnénk az olvasást, nem lenne annyi diszlexiás gyerek”
Manapság már sok kiemelkedő alkotónak, tudósnak, művésznek „papírja van” a diszlexiáról, többségükről kiderült, hogy másképp: memóriából, egészeket olvasnak – mondta a Népszavának Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektan szakpszichológus. A diszlexia olvasási zavart jelent, de nagyon ritka, hogy csak az olvasási készségben mutatkozik eltérés, ezért inkább a tanulási zavarok kategóriájába érdemes sorolni. Ide tartoznak azok a rendellenességek, amelyek az intelligencia szintjétől függetlenül jelentős nehézséget okoznak az írás olvasás és/vagy számolás elsajátításában, és a zavarok a központi idegrendszer szokásostól eltérő fejlődésére, működésére vezethetők vissza. A meghatározásán azonban még a szakemberek sem ugyanazt értik. Magyarországon többnyire az olvasási zavart, illetve az olvasás tanulásának zavarát jelenti.
(Forrás: Népszava)
 
2019.06.02.
Újabb viharos események a nyelvvizsgapiacon
Visszatér a telc, ami jó hír, sőt: váratlanul egy újabb nyelvvizsga is megjelent a piacon, ami szintén jó hír… lenne, ha nem merülne fel annyi probléma az új nyelvvizsgával kapcsolatban. Nyelvvizsgakörképünk kiegészítése néhány egészen hajmeresztő furcsasággal.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
 
2019.06.02.
Lovári nyelvvizsgával juttatnák be a szegény diákokat az egyetemre
Az egyetemi bejutáshoz szükséges kötelező nyelvvizsga bevezetése komoly problémát jelent a szegény családba született fiatalok számára. Ők biztosan nem engedhetik meg maguknak a magántanárt, így félő, hogy tömegével fognak elesni a továbbtanulás lehetőségétől. Egy egyesület hátrányos helyzetű diákoknak nyújt több hónapos, ingyenes nyelvtanfolyamot lovári nyelvből. Eddig főként az egyetemistákra fókuszáltak, most viszont arra keresik az anyagi forrást, hogy a tevékenységüket a középiskolásokra is ki tudják bővíteni. Céljuk, hogy minél több hátrányos helyzetű fiatalt tudjanak bejuttatni a felsőoktatásba.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.06.02.
Külföldre és az üzleti életbe menekülhetnek az akadémiai kutatók
Elegük van az Akadémia kutatóinak a kormánnyal vívott egyéves háborúból. A legtöbben egyelőre mégis kitartanak, és bíznak benne, hogy a kormány meghátrál a kutatóintezetek ellenőrzéséért folytatott harcban. Néhányan azt remélik, az Európai Néppárt is segíteni fog, de közben a folyosókon arról beszélgetnek, meddig érdemes az MTA-nál maradni. A legjobbak könnyen külföldön kutathatnak tovább, van, aki már elhagyta az országot, de várják őket az egyetemek és az üzleti szféra is.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.06.02.
Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy tanárként dolgozzak
A pályakezdő pedagógusok nettó 135 ezer forintos bérével nem nehéz versenyezni, tanárszakos hallgatókat kérdeztünk meg arról, hogy ez az összeg elég-e, ahhoz hogy a tanári pályán maradjanak. Van, aki bár tiszta szívből szeretne pedagógus lenni, anyagi okokból inkább villamosvezetőket fog oktatni. Több nyelvszakos inkább magániskolákban, multiknál vagy külföldön látja a jövőjét. Arra is fény derült, hogy az anyagiakon túl a pedagógusok túlterheltsége és társadalmi alábecsültsége sem vonzó a fiatalok számára. Viszont találtunk csillogó szemű tanárjelölteket is, akik minden nehézség ellenére ezt a hivatást választják, egy kis plusz pénzre pedig magánórákból tesznek majd szert.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.06.02.
A Facebookon és az Instagramon nem alakul ki valódi párbeszéd
Az egyik újdonság az volt, hogy a korábbinál tudatosabban használták a közösségi médiát: a különböző közösségi oldalakon az oda leginkább illő üzenetekkel igyekezett kommunikálni az EP, és országonként is más-más tartalmakat tettek közzé. A másik, hogy felismerték: a szavazásban legkevésbé aktív korcsoport, a legfiatalabbak között csak akkor tudnak több embert megszólítani, hogyha fiatalokra bízzák ezt a munkát. Kapcsolódó
(Forrás: index)
 
2019.06.02.
Végzetes lehet a tudományellenesség - interjú Bojár Gáborral
Miniszterelnökünk nem tűri a független intézményeket és az MTA az egyik legerősebb ilyen szervezet. Ezen belül a társadalomtudományi műhelyeket ellenzéki fészeknek tekinti, amelyek sok ellenzéki beállítottságú tudósnak ad munkát. Ezt fel kell számolnia, ennek legutóbbi példája az 56-os intézet beolvasztása Schmidt Mária intézetébe. A rezsim az ellenzéket nem erőszakkal hallgattatja el, hanem anyagilag fojtja meg. A következő ciklusban a kutatás-fejlesztésre nagyobb uniós források érkeznek, ez sem lehet független kezekben. Ennek lenyúlását egyébként az unió megakadályozhatná egy olyan szabályozással, hogy ne a kormány ossza el a pénzeket a kutatóintézeteknek, hanem közvetlenül, egy valóban független uniós szervezet juttassa el a forrásokat a pályázat nyerteseinek. A Momentum egyik legfontosabb követelése ez volt.
(Forrás: Népszava)
 
2019.06.02.
Minimálbért kereshetnek a jól tanuló diákok
Akár a minimálbért is elérheti a szakképzésben tanuló, jó eredményű diákok juttatása, a jövőben ugyanis jobban odafigyelnek arra, hogy anyagi okok miatt semmiképp ne maradjanak ki az iskolából a fiatalok. Az ágazati stratégia szerint ráadásul nemcsak a középiskolai évfolyamokon, de már a szakképző iskolát megelőző orientációs évben, valamint a lemorzsolódóknak létrehozott műhelyiskolákban is fizetni fognak. Tízezer diák pedig ingyenes nyelvi képzést is kaphat a szakképzési centrumok szervezésében.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.06.02.
A reform mindent túlél
Az adatok, a hírek, a közösségi médiában szerteszaladó rémtörténetek arról szólnak, hogy a nevelési intézmények bajba kerültek, a pedagógusok vagy nem találják az érvényes szakmai megoldást, vagy elkerülik a nehéz helyzeteket, vagy fokozódó agresszióval válaszolnak meghiúsult pedagógiai beavatkozásaikra. Vagy csak egyszerűen elfáradtak. Elfogadják a hatalomtól érkező üzeneteket, beletörődnek a kifogásolt tankönyv használatába, tépelődés nélkül tudomásul veszik az előírt tananyagot.
(Forrás: Népszava)
 
Sajtófigyelő
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep