Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019.07.28.
Európa élvonalában a magyar óvodák
Az egyéni munkarend minden érintett tanuló számára továbbra is biztosítja a korábbi lehetőséget, azonban kizárólag valóban indokolt esetben – erről is beszélt a lapunknak adott interjúban Bódis József oktatási államtitkár a köznevelési törvény legutóbbi módosítása kapcsán. A változtatások nyomán jelentősen bővül az Oktatási Hivatal feladatköre.
(Forrás: Magyar Hírlap)
 
2019.07.28.
Bérolló: így húzott el a versenyszféra a pedagógusbérek mellett
A tanárhiány egyik oka a közgazdaságtan egyik legalapvetőbb törvényében keresendő: a munkerőhiánnyal küszködő versenyszférában öt év alatt 47 százalékkal, azaz közel a másfélszeresére nőttek a bruttó bérek. Egy kezdő gimnáziumi tanár bére ezalatt 11 százalékkal nőtt. A bérolló nagyon kinyílt az elmúlt pár évben akkor is, ha a nettó béreket a nemzetgazdasági átlaggal hasonlítjuk össze.
(Forrás: Concorde blog)
 
2019.07.28.
A számok is bizonyítják: az oktatáson és az egészségügyön spórol a leginkább a kormány
Pont az oktatáson és az egészségügyön spórol a leginkább a kormány – írja a Népszava, amely a 2010-es zárszámadást vetette össze a jövő évi, 2020-as elfogadott költségvetés számaival. Az összevetésből kiderült, hogy épp a jóléti kiadások csökkentek jelentősen: míg 2010-ben a GDP 30,9 százalékát költötték e célra, jövőre az arány már csak 24,5 százalék, még ha egyébként milliárdokkal nagyobb összegről is van szó.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.28.
Sirassuk-e el az OKJ-s képzéseket?
Az új jegyzékben csak a hagyományos értelemben vett, széleskörű szakmai ismereteket tartalmazó szakképesítések szerepelnek majd. Egy-egy ágazaton belül minden szakma megszerzéséhez azonos alapkészségeket kell megszerezni. Ez nagyon fontos változás, hiszen a magyar iskola-rendszerben a tanulóknak 14 éves korban kell eldönteni, hogy szakmát és érettségit adó ötéves vagy csak szakmai végzettséget adó hároméves képzésben kívánnak tanulni, és az eddigi rendszerben nem volt lehetőségük választásuk korrigálására. Nagy probléma azonban, hogy az alapjaiban jó elképzelést tönkreteszi az erőltetett ütem. Nem tudni, továbbá, hogy mi lesz a humán szakképesítésekkel (Juhász Ágnes).
(Forrás: mérce)
 
2019.07.28.
Kényszerpálya: magánkiadós tankönyvek kerültek az államhoz
Két, tankönyvekkel foglalkozó magánkiadó is átadta több kiadványa kiadási jogát az állami tankönyvkiadónak, miután a törvényi szigorítás miatt nem tudták meghosszabbítani azok engedélyét és a tankönyvjegyzékre sem kérhették kiadványaik felvételét. A Krónika Nova Kiadó népszerű, Mohácsy-féle irodalomtankönyvei szeptembertől már az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének (EKE OFI) kiadásában lesznek elérhetők. Hasonlóképp járt a Műszaki Könyvkiadó Hajdu-matek könyvsorozata is.
(Forrás: Népszava)
 
2019.07.27.
Facebook a romasoron – Berobbant a szegregátumokba az okostelefon
Egy évtizeddel ezelőtt még mutatóba is alig akadt internet a hátrányos helyzetű kisfalvak leginkább lepusztult részein, különösen a romatelepeken. Mára alaposan megváltozott a helyzet, a legeldugodtabb zugokba is beköltözött a wifi vagy a mobilinternet; ha a felnőttek közül nem is mindenkinek, de a gyerekeknek általában már van okostelefonjuk. Nem a legújabb, legdrágább modellek közül való, inkább az olcsóbb fajtából, a mások által már megunt három-négy éves készülékekből. De arra, amire a szegregátumokban használják – facebookoznak, messengereznek, YouTube-videókat néznek, lövöldözős játékokat játszanak – pont megfelel. Szakértők szerint az okoseszközök megjelenése a legszegényebbek körében örvendetes fejlemény ugyan, de számos veszéllyel is jár.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.07.24.
Addig tologatja az aktákat a kormányhivatal, amíg se érettségi, se felvételi
Nagyon fel van dúlva húsz személy, akik a budapesti Szinyei Gimnázium esti tagozatán végeztek. Illetve végeztek volna. Illetve, ők úgy tudták, hogy végeztek, csak egy túlbuzgó hivatalnok akadékoskodása meg a kormányhivatal teszetoszasága miatt most úgy tűnik, nemcsak bukják az érettségijüket, de ha mégis visszakapják, akkor sem tudnak idén már felvételizni, jövőre meg szinte esélytelenek lesznek.
(Forrás: 24.hu)
 
2019.07.24.
Új kifejezést talált a Klebelsberg Központ a tanárhiányra: természetes fluktuáció
Az államtitkár ugyanis azzal már nem büszkélkedett, hogy a pedagógushallgatók jelentős része sosem jut el addig, hogy tanítani kezdjen, és a pályaelhagyók száma is igen magas. z már csak az Emberi Erőforrások Minisztériumának válaszából derült ki, amelyet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére küldtek meg.Vegyük például a 2018/19-es tanévet: 12.634-en kezdtek meg valamilyen pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést, diplomát ugyanebben az évben 8026-an szereztek, a pedagógus pályára lépők száma pedig éppen hogy csak meghaladta a 6 ezret. A lap megkereste Szűcs Tamást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét is, aki jelezte: számításaik szerint a kezdő pedagógusok mintegy 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát. Ezt vajon a Klebelsberg Központ elnöke beleszámítja a természetes fluktuációba? Vagy ennek majd más nevet adnak?
(Forrás: mérce)
 
2019.07.24.
Az autisták megkaphatják az otthongondozási díjat, a downosok továbbra sem
Módosították a gyerekek otthongondozási díjának (gyod) feltételeit, így már az autista gyereket nevelő családok is megkaphatják a bruttó 100 ezer forintos támogatást. Továbbra sem jár viszont számos Down-szindrómás, krónikus betegséggel, súlyos epilepsziával, cukorbetegséggel és ritka betegségekkel élő gyerek után. Újabb finomhangolásra lenne szükség, hogy azok, akik állandó felügyeletet igényelő gyereket nevelnek, biztosan megkaphassák a gyodot, és ne tagadhassák meg tőlük a támogatást, mondván, örüljenek, hogy nem “vak” vagy “béna” a gyerekük.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.07.24.
Háy János: A szerző megregulázása egy ócska kor emlékét idézi
Talán jobb lenne a Kik vagytok ti? kötetet a valós tartalma felől közelíteni, s akkor sem kritikus, sem tanár, sem irodalomtörténeti szakember nem érezné a saját szakszerűségét fenyegetve. S talán észrevenné, hogy nem azt írtam, hogy Petőfi jambusban írta a népdalokat, hanem, hogy Bajza József erőltetése ellenére felhagy a szimultán verseléssel, s ha valami időmérték marad a versben, az a nem- szándékolt jambus, amiről többször írom, kicsit olyan, mintha a beszélt nyelv ritmikája volna. Talán észrevenné, hogy milyen rajongással írok Aranyról, különösen az öregkori költészetéről. S hogy valójában, mennyire bizalmasan és szeretettel közelítek minden, a kötetben szereplő alkotóhoz, azokhoz is, mint Berzsenyi, akinek az olvashatóságát valóban kérdésesnek tartom. A figyelmetlen vagy sokszor láthatóan rosszindulatú olvasatok miatt némely kritika tényleg úgy hatott, ahogy korábban utaltam rá, mintha nem arról volna szó, amit én írtam, hiszen szóba sem kerül a kötet tényleges tartalma, az abban felvetett valós problémák.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.24.
Vekerdy az oktatási rendszerről: "Állampolgárok helyett engedelmes rabszolgákat nevelünk"
MN: Az alternatív iskolák gyakorlatában mit hozhat az új szabály a legfeljebb 30 százalékos eltérésről? VT: Nehéz megjósolni, mert Magyarországon mindig vannak ügyeskedések, kiskapuk, kibúvók és egyéb mellékutak. Ez nemcsak az iskolarendszerben, de általában az életben sem egészséges, tévútra viszi az emberek és a gyerekek gondolkodását. Kollégáim már az ántivilágban is gyakorta mondták, hogy „majd behúzom a tanterem ajtaját, és azt csinálok, amit akarok”. Tegyük hozzá, ez azóta megnehezedett. A Kádár-korban vagy a rendszerváltás után úgy tartottuk, hogy az iskola betegítő és gyilkos, s azt hittük, ennél rosszabb már nem is lehet. Sajnos lehet rosszabb, ezt most már tisztán látjuk.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2019.07.24.
Egyre jobban teljesítenek az érettségizők angolból: itt vannak az idei statisztikák
A matematikán kívül szinte minden tantárgyból jobb eredménnyel zárult az idei érettségi, mint a tavalyi. Matekból azonban az idén vizsgázók többsége még az 50%-os átlagot sem teljesítette, ezzel a 2019-es eredmények az elmúlt három év legrosszabbjainak számítanak. Most megnéztük, hogyan alakultak a középszintű angol- és németérettségik átlagai az elmúlt években. Angolból, illetve németből is javítottak a diákok, a tavalyi 3,76-ról 3,95-ra emelkedett az angoljegyek átlaga, 3,52-ről 3,6-ra pedig a németérettségi jegyek átlaga.
(Forrás: eduline)
 
2019.07.23.
Megtanítjuk a kamaszlányoknak, hogy mondhatnak nemet
A PATENT Egyesület szexuális felvilágosító és erőszak-megelőző projektje, a “Turn Me On – Kapcsolódj be!” két év alatt körülbelül ezer diákhoz jutott el. Mivel az iskolákban csak minimális szexuális felvilágosítást tartanak, a projekt célja, hogy valós tudást adjanak a diákoknak erről a témáról, és eloszlassák az erőszakkal kapcsolatos mítoszokat is. A szexuális felvilágosítással szeretnék elérni, hogy a fiúk ne gyakorolják a pornóban látott erőszakos aktusokat, a lányok pedig ké
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.07.23.
26 évig vezette a neves gimnáziumot, de idén már „a helyi erők nem engedik”, hogy újrázzon a zalaegerszegi Zrínyi igazgatója
A zalaegerszegi Zrínyi Miklós gimnázium országos szinten is megállja a helyét, ám most mégis igazgatóváltás lesz. Az intézményt 26 évig vezető Horváth Attila idén pályázott újra az igazgatói posztra, és ezt a tantestület 48:0 arányban támogatta, ahogy az iskola alkalmazottai és a szülői munkaközösség is. Az elsöprő többség azonban épp az ellenkezőjéről győzhette meg a „központot”, mert a minisztérium végül nem fogadta el Horváth pályázatát. A posztra egyébként rajta kívül egy jelentkező volt, de ő is visszalépett.
(Forrás: 444.hu)
 
2019.07.23.
A pedagógushallgatók feléből sem lesz tanár
lőfordul, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatók kevesebb mint fele jut el addig, hogy iskolában tanítson – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére küldött válaszából. Vagyis hiába kommunikálja a kormány évről évre sikerként a tanári képzésekre jelentkezők számának növekedését, az Emmi adatai is alátámasztják, hogy maga a pedagóguspálya továbbra sem népszerű a fiatalok körében. A 2018/2019-es tanévben például 12 634-en kezdtek meg valamilyen pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést, diplomát ugyanebben az évben 8026-an szereztek, a pedagógus pályára lépők száma pedig éppen hogy csak meghaladta a 6 ezret.
(Forrás: Népszava)
 
2019.07.23.
Kihirdették a ponthatárokat – A felvételi csak az első akadály
Noha a kormány képviselői minden évben sikerjelentést adnak ki a felvételi eredményekről, az egyetemekre bekerülő gólyák száma egy ideje lényegében változatlan. A fordulat 2011 után következett be, az akkori 98 ezerről 2012-re 80 ezerre, 2013-ra 72 ezerre apadt a felvett hallgatók száma. Ezután 72-75 ezer között ingadozott a számuk, tavaly például egy 2 ezer fős növekedést nevezett „imponálónak” Bódis József oktatási államtitkár. A hallgatói összlétszámot tekintve viszont egyértelműen látszik, hogy a 2010 előtti növekvő tendencia megtorpant, 2011-től egyre kevesebben vesznek részt a felsőoktatásban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2011/2012-es tanévben még több mint 241 ezren tanultak nappali képzésben egyetemen vagy főiskolán, 2018/2019-ben viszont már csak 200 ezren.
(Forrás: Népszava)
 
2019.07.23.
Az érettségi biztos után a kormányhivatal is kitolt a Szinyei végzőseivel: elestek a felvételitől
Egy hete írtunk a Szinyei Gimnázium esti tagozatára járó húsz diák kálváriájáról, akiknek egy túlbuzgó érettségi biztos és egy megszorítóan értelmezett törvényhely miatt a sikeres szóbeli után megsemmisítették az összes tárgyból letett érettségi eredményeit. A diákok fellebbeztek és reménykedtek, hogy a másodfokon eljáró kormányhivatal június 24-ig elbírálja kérelmeiket - de nem így lett. Ha igazat is ad nekik a hatóság, idén már biztos nem tanulhatnak tovább, sőt, a szigorodó felvételi szabályok miatt többen már később sem.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.23.
Emlékeznek még arra, mikor a tanár egy fejezettel járt a diákok előtt? Ez lehet jövőre
Az átalakításra szükség van: a Szakképzés 4.0 szerint itthon az is önálló képesítést ér (pl. emelőgép-kezelő), ami külföldön nem, a munkaerőpiacon pedig problémát okoz, hogy a széttagoltság miatt nehéz más országok képesítéseivel megfeleltetni a magyar papírt. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, Tóth József a finneket hozta fel pozitív példának – igaz, ott 15 évig alakították az oktatási rendszert. Azt mondja, míg itthon valaki festőként (esetleg festő-mázolóként) végez, addig a finneknél felületkezelő képesítést szerez, amivel alapjáraton ért a festéshez, burkoláshoz, illetve az autófényezéshez is. Ebből specializálódhat később tovább.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.23.
Budaörsi polgármester: A fideszesek sem örülnek az iskolaigazgatók csicskáztatásának
Az eredményeik önmagukért beszélnek, mondja Wittinghoff. Az iskolákba számos "fideszes bekötésű" ember próbálja bejuttatni a gyerekét, mondja a polgármester, ők sem örülnek ennek a kimenetelnek. Ez az egész ügy az önrendelkezés folyamatos felszámolásának egyik utolsó állomása, pedig az önrendelkezés a demokrácia alapja kéne legyen. Az egész az iskolák államosításával kezdődött, onnan nem kellett volna elvenni az iskolák fenntartói és tulajdonosi jogait az önkormányzatoktól, ahol azok képesek lettek volna jól működtetni az oktatási intézményeket – a mostani felállásban rosszabbul működnek ezek az intézmények. Budaörs most is több százmillió forinttal kell támogassa ezeket az iskolákat, hogy jól tudjanak működni, mondja Wittinghoff Tamás.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.22.
Döntetlen: a Nagy Blankát mocskoló kormánylap mellé állt a
Eddig sorra nyerte a pereket Nagy Blanka az őt lejáratni próbáló kormánylapok ellen, de az ítélőtábla ezúttal felemás ítéletet hozott: rábólintottak a Ripost.hu fellebbezésére. A pernyertesség szempontjából így döntetlenre végződött ez a jogi csata, amit a diáklány ügyvédje több mint furcsának tart. Viszont ez nem változtat azon, hogy elindítják a pereket sérelemdíjért mindegyik, a karaktergyilkosságban részt vevő lap ellen.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.22.
A finn elnökségi konferencián a Kreatív Partnerség Magyarország program
2019. júliusában vette át az európai uniós elnökséget Finnország. A finn elnökség keretében, az első szakmai esemény a 2019. július 8-10. között, Helsinkiben megrendezett, Creative Transformations – Culture for Democratic and Sustainable Europe (Kreatív átalakulások – kultúrával a demokratikus és fenntartható Európáért) elnevezésű nemzetközi konferencia volt.
(Forrás: Kölöknet)
 
2019.07.22.
Mi jön az OKJ-rendszer helyett?
Az OKJ-s képzések megszüntetésével leegyszerűsödne és szétválasztható lenne az iskolai keretek között és a felnőttképzési tanfolyamokon megszerezhető szakképesítés. Információink szerint a jövőben két szakmalista jön létre: a szélesebb és általánosabb szaktudást adó végzettséget csak a 3–5 éves állami-egyházi szakiskolákban és technikumokban lehetne megszerezni, a felnőttképzési tanfolyamokon viszont bárki szerezhet újonnan vagy ezek mellé olyan speciális, kiegészítő szakmai tudást, ami a gyorsan változó munkaerőpiaci igényeknek megfelel. A Felnőttképzők Szövetségének elnöke a részletek ismerete nélkül azt mondta: üdvözlendőnek tartják az irányt.
(Forrás: index)
 
2019.07.22.
Nekiment a Magyartanárok Egyesületének elnöke Háy Jánosnak
Arató szerint negyvenévnyi küzdelem van abban, hogy az irodalomtanítás figyelme a tanárok jelentős részénél már a művekre és nem az írók életrajzára irányul. Miután végigveszi, milyen tényezők erősítették a szemléletváltást, hozzáteszi: "nem arról van szó, hogy a művek társadalomtörténeti vagy életrajzi vonatkozása lényegtelen volna, és az iskolai oktatásban ne lenne helye. Csak más – inkább kiegészítő – szerepe lett." "Ezt a fejlődést veszi, veti vissza Háy szerzőiélet-központú könyve. Magyartanárként, a Magyartanárok Egyesületének elnökeként nem pártolhatok egy olyan könyvet, amely jópofa, fiatalos, hetyke stílusával valójában avíttas szemléletet tölt új tömlőbe." Úgy véli, mivel a mai nemzeti alaptanterv és érettségi szabályzat erősen hanyagolja az életrajzot, (...) Háy könyve nem a mai iskolának felel meg. A könyv apropóján készült interjúnkat Háy Jánossal online oldalunkon olvashatja.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.22.
Kézivezérlésre állítják az oktatást: könnyítenek az iskolaigazgatók kinevezésén
Ismét adminisztratív intézkedésekkel akarnak egy egyre súlyosbodó problémát megoldani – nyilatkozta lapunknak egy Pest megyei iskola igazgatója. Mint mondta, tapasztalatai szerint egyre nehezebb megfelelő embert találni a vezetői székekbe, jó, ha legalább egy pályázó van. – A mi tankerületünkben talán két helyen fordult elő, hogy két induló is volt. De olyanról is hallottam,hogy nem volt egy sem és az igazgatóhelyettest bízták meg átmenetileg.Szerinte mindezért a körülmények a hibásak: az intézményvezetőknek egyre kevesebb beleszólásuk van az iskolák tényleges irányításába, saját pedagógiai programokat sem tudnak megvalósítani. A köznevelési törvény legutóbbi módosításával azt a lehetőséget is megszüntette a kormány, hogy a tantestület, a diákok, a szülők véleményezhessék az igazgatói pályázatokat.
(Forrás: Népszava)
 
2019.07.21.
Menekülnek a tanárok, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt
Úgy látszik, nem lesz megoldás a pedagógushiányra, hogy nyugdíjaskorú tanárokat dolgoztassanak tovább, mert a tanárok menekülnek a munkából, még tíz órát sem hajlandók vállalni. Csak a legelhivatottabbak maradnak pár évvel tovább a pályán, többnyire olyanok, akik mindig is akítv életet éltek. A nyugdíjba vonulókat a pénz sem motiválja, ha nem lenne elég a tanári nyugdíj, akkor inkább korrepetálást vállalnak dupla annyi pénzért és kevesebb munkáért.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.07.21.
143 391 nettó – elkeseredetten posztolják fizetésüket a szakpedagógusok
A kormány hangzatos számokat közöl az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülésével kapcsolatban. A pedagógusok hatodik éve nem kapnak béremelést, ezenkívül a nevelést, oktatást segítő kollégáink bérei még ennél is megalázóbbak. Mi most kitesszük azt, amit hazaviszünk, ezért hány évet tanultunk és hány év gyakorlat áll mögöttünk. Mi készülünk a tanévre. Hosszú küzdelemre készülünk, de küzdeni azt tudunk, most épp a bérünkért fogunk. Azért lehet, hogy tanítunk majd 608 órát is… Ezt írta ki a Facebook-oldalára a szakszervezet, ahova nem csupán képekben, hanem kommentekben is jönnek a válaszok, amik bemutatják, nem annyira rózsás a helyzet az oktatásban, ahogy azt sokan hiszik.
(Forrás: mérce)
 
2019.07.21.
A budaörsi iskolaigazgatók csicskáztatása és a köznevelési törvény módosítása mutatja meg a NER lényegét
A mostani, budaörsi esetben és az alternatív iskolákra vonatkozó törvénymódosításban közös vonás, hogy nincs bennük semmiféle racionális elem azon felül, hogy a minisztériumtól eleve függő helyzetben lévő pedagógusokat és intézményeket még függőbb helyzetbe hoz és még az arcukba is dörgöli, hogy “azt csinálok veled, amit csak akarok”. Az alternatívokat csuklóztató törvénymódosítások esetében, ha lehetséges, még jobban kilóg a lóláb. Az alaphelyzet ugyanis az, hogy a módosításokra racionális alapon eleve nincs semmi szükség: az alternatív iskolák kerettantarveit most is az erőforrásminiszter hagyja jóvá, aki most is simán dönthet úgy, hogy nem üti rájuk a pecsétet. Vagyis a törvényi szívatásnak mégcsak olyan értelme sincsen, hogy “na most jól kicsináljuk őket”, mivel a miniszternek erre eddig is megvolt minden joga és lehetősége.
(Forrás: 444.hu)
 
2019.07.21.
Az Emmi „nem találta meggyőzőnek” az elutasított budaörsi igazgatók pályázatait
Az esettel kapcsolatban megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, válaszukban közölték: Az iskolaigazgatók kinevezése a jogszabályban előírt eljárás szerint történik, a végső döntés, a kinevezés joga az oktatásért felelős miniszteré. A jogszabályban kijelölt döntéshozó nem találta meggyőzőnek a két vezető szakmai pályázatát. Mint írták, „az érintett intézményvezetők azonban a következő tanévben is ellátják az intézményvezetői feladatokat, és természetesen módjukban áll majd ismételten pályázni”. Csak emlékeztetőül: Áder János múlt csütörtökön írta alá a köznevelési törvény módosítását, amiben többek közt az szerepel, hogy megszűnik a tantestület, diákönkormányzatok és szülők véleményezési joga az igazgatói kinevezéseknél.
(Forrás: 24.hu)
 
2019.07.21.
Ha régen nyelvvizsgázott, és elveszett a papírja, akkor így járt!
Magyarországon 1967 szeptembere óta van egységes nyelvvizsgáztatás. Az Állami Nyelvvizsga Bizottságot az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakmai felügyelete alatt, az Idegennyelvi Továbbképző Központ bázisán hozták létre a legendás Rigó utcában. Hosszú ideig csak itt lehetett nyelvvizsgát tenni, a nyolcvanas évektől már vidéki helyszínek is nyíltak. A letett nyelvvizsgákról természetesen akkoriban is készültek nyilvántartások: papíron. Az aktákat hosszú ideig a Rigó utca pincéjében tárolták, de információink szerint többször előfordult, hogy a pince beázott, és az amúgy is rendezetlen iratok egy része megsemmisült.
(Forrás: index)
 
2019.07.21.
Jövőre korszerűbb és hatékonyabb rendszer váltja fel az OKJ-s képzést
A korábbi hírekkel ellentétben mégsem úgy alakítják át a szakképzést, hogy radikálisan csökkentik a választható szakmák számát, ehelyett az egész Országos Képzési Jegyzéket megszüntetik, és egy teljesen új, korszerűbb rendszert állítanak fel — értesült lapunk. Alapszakmákat ezentúl kizárólag iskolarendszerben lehet majd oktatni, a felnőttképzésben viszont nem lesz korlátozás, annyi specializáció és részszakképesítés jelenhet meg, amennyit a munkaerő­piaci helyzet éppen indokol.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.07.20.
Útmutatót készített a TASZ az új köznevelési törvény elől menekülőknek
Útmutatót készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azoknak a szülőknek, akik szeretnének az Áder János által csütörtökön aláírt köznevelési törvény ellenére szabadon dönteni gyermekük taníttatásáról. A jogvédő szervezet szerint a jogszabály sok esetben nem fogalmaz egyértelműen, de a hiányosságok egyben lehetőséget is jelentenek a pozitív jogértelmezésre. A TASZ útmutatójában összegyűjtötte, hogyan lehet egyrészt élni a még megmaradt lehetőségekkel, másrészt fellépni az egyes korlátozásokkal szemben.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.20.
Budaörsön forranak az indulatok, miután az EMMI visszadobta két iskolaigazgató pályázatát
A polgármester azt írja hogy „évtizedek óta mindenki megelégedésére dolgozó, komoly sikereket maga mögött tudó két jelenlegi igazgató újabb öt évre benyújtott pályázatát dobták vissza; mindketten egyedüli pályázók voltak, a tantestület, a szülők és a képviselő-testület támogatását élvezve.” Wittinghof szerint nagy felháborodás van az elutasítások mögött, és alighanem emiatt a minisztérium úgy döntött, hogy - mivel más pályázó nem volt - egy-egy évig meghosszabbítja az intézményvezetők szerződését. Azzal együtt, hogy a pályázatukat nem fogadták el.
(Forrás: 444.hu)
 
2019.07.20.
Könnyen elhelyezkedhetnek a fiatalok és a képzetlenek
Tovább támogatja a kormány a következő években a 25 év alatti fiatalok, valamint a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedését a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Bodó Sándor. A foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte: a munkáltatók jelentős kedvezményeket — akár egyénenként hárommillió forintot — is igénybe vehetnek az érintettek után, ráadásul az erős keresletre is érdemi megoldást jelentenek a programok. Ezzel még tovább csökkenthető az uniós szinten is alacsony, 3,4 százalékos munkanélküliség Magyarországon.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.07.20.
3600 pedagógus hiányzik, jó a „bármilyen szakos” tanár is
Tényleg nagy a baj a közoktatásban, amikor már a kormánypárti Magyar Nemzetben is ellensúlyozzák Rétvári Bence EMMI-államtitkár „mindenki nyugodjon meg" - típusú nyilatkozatát. Rétvári azt bizonygatta, hogy nem vészes a tanárhiány az országban, hiszen 2010 óta közel 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályát választó fiatalok száma, tavaly pedig összesen 9845 hallgatót vettek fel erre a területre.
(Forrás: Népszava)
 
2019.07.18.
Nyáry Luca: A magántanulás mentett meg attól, hogy csődtömeggé váljak – Így látja az új törvényt egy érintett diák
A köznevelési törvény pénteken elfogadott módosításai szerint a következő tanévtől (tehát már idén szeptembertől) megszűnik a magántanulói státusz, felváltja az úgynevezett „egyéni munkarendben tanuló” kategória. De azt, hogy ki kerülhet bele, nem a tanuló napi, valós helyzetét és jellemét ismerő szülő és nem is az iskolaigazgató vagy a tanárai döntik majd el… hanem az állam. A következőkben egy eddig magántanuló fiatal, a 18 éves Nyáry Luca véleményét olvashatjátok.
(Forrás: wmn.hu)
 
2019.07.16.
Kell még 164 millió forint közpénz a milliós tandíjjal induló elit magániskolára
Szeptemberben nyit Debrecenben az alapítványi iskola, ahova a jelentkezés is 100 ezer forintba kerül. Ösztöndíjas helyek egyelőre nem lesznek, az építkezést az adófizetők állják, a számla átlépte a 3,5 milliárd forintot. Az iskolát a magyar állam és a debreceni önkormányzat építi fel és üzemeli be. Amúgy alapítványi iskoláról van szó, a szülőknek fizetni kell majd az oda járó gyerekek után. Elvileg lesz majd valamilyen ösztöndíjprogram is azoknak a helyi gyerekeknek, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak a borsos tandíj kifizetését.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.16.
Egyszerre 11 óvónő mondott fel egy újpesti óvodában
Olyan pedagógusok hagyták ott az óvodát, akik már az alakulás óta ott dolgoztak, alapítók voltak. Két olyan mesterpedagógus is felállt, akik óriási szaktudással is rendelkeznek. A távozások egyik oka, hogy új vezetőt neveztek ki az intézmény élére. Egy olyan embert, aki másfél évvel ezelőtt került be az óvodába, még pedagógus 1 minősítése van, most ősszel fogja megszerezni a pedagógia 2-es minősítést – mondták el a lapnak.
(Forrás: Újpesti Hírmondó)
 
2019.07.16.
Még egy dolog, amiben szembemegyünk Európával: egyre több a korai iskolaelhagyó
A 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti, ettől a célkitűzéstől azonban egyre távolodunk. Az okok összetettek: társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők is befolyásolhatják a jelenséget. De a romló statisztikai adatokban nagy szerepet játszik az is, hogy a tankötelezettség korhatárát 2012 szeptemberétől 18-ról 16 évre csökkentette a kormány. Az oktatásból való lemorzsolódás aránya a férfiaknál magasabb (12,6 százalék), a nőknél valamivel alacsonyabb (12,3 százalék).
(Forrás: Népszava)
 
2019.07.16.
Megőrülsz: almaügyi nyomozást rendelt el a tankerület
Valószínűleg megtaláltuk a hét agygörcsét, pedig még csak kedd van. A magyar általános iskolákban általában almát adnak a tízóraihoz, ám arra, ami most jön, egyetlen almagengszter, egyetlen almagonosztevő sem volt felkészülve. Lapunk úgy értesült, hogy az egyik észak-magyarországi tankerületben kiadták az ezzel foglalkozó kollégának, hogy gyűjtse össze, név szerint, hogy kik hiányoztak az adott iskolából. Név szerintÖt teljes évre visszamenőleg.És ezzel még nincs vége: ugyanígy, napi bontásban azzal is el kell számolnia az intézménynek, hogy mi lett azoknak az almáknak a sorsa, amiket a hiányzó diákok nem ettek meg.
(Forrás: Pécsi Stop)
 
2019.07.16.
A német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia kiáll az MTA mellett
Közös közleményben adott hangot kedden aggodalmainak a német, az osztrák és a lengyel rektori konferencia a Magyar Tudományos Akadémia átalakításával kapcsolatos jogszabály elfogadása miatt, egyúttal a módosítás visszavonására szólították fel a kormányt.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2019.07.16.
Évtizedes kudarcok után újra tanulhatnak
Van, akitől a gyermeknevelés és autista kisfia fejlesztése, van, akitől az önbizalomhiány, és van, akitől a családfenntartó szerep vette el a továbbtanulás lehetőségét. Egyesek beletörődtek, és iskolán kívül képzik fáradhatatlanul magukat, de vannak, akik, ha kell, negyvenhárom évesen, négy felvételi után, ötödszörre is megpróbálnak bejutni a vágyott egyetemre. Ilyen embereknek szólt a CEU Socrates Programja, ami kifejezetten a felsőoktatásból szociális, anyagi okokból kimaradó felnőtteknek szervezett két hónapos, társadalomelméleti alapozó kurzust. A program hat résztvevőjével beszélgettünk arról, miért kellett évekkel ezelőtt lemondaniuk a továbbtanulásról, és arról, milyen motivációkkal léptek be tavasszal az egyetem kapuján.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.07.16.
Bódis József: Nem csorbulnak a szülői jogok a köznevelési törvény módosításával
Az államtitkár hangsúlyozta: a szülői jogok továbbra is megmaradnak, mert ha a szülő úgy ítéli meg, hogy korai lenne háromévesen óvodába vinni a gyermeket, egy év halasztást kérhet. A halasztásról a tervek szerint a kormányhivatal dönt, az elbírálás pedig egységesebb lesz. Az új szabályozás 2020. január 1-jével lép életbe. Bódis József szólt az iskolakezdésre vonatkozó szabály módosításáról is. Felidézte: a törvény kimondja, hogy a hat évet betöltő gyermekeknél kötelező az iskoláztatás, de itt is megmarad a lehetősége a szülőnek, hogy indokolt esetben egy év felmentést kérhessen. A felmentést eddig a területileg illetékes intézményvezető adhatta, a jövőben az Oktatási Hivatal bírálja el a kérelmeket.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.07.16.
Az érettségi biztos túlbuzgósága miatt semmisítették meg a Szinyei Gimnázium tizenöt végzősének érettségijét
A helyzet abszurditását fokozza, hogy az iskolában a tizenöt említett diákon kívül is voltak olyan érettségizők, akiknek az érintettekhez hasonlóan hiányzott egy-egy természettudományos érdemjegyük, de ők a gond nélkül megkapták az érettségi bizonyítványaikat: a különbség mindössze annyi volt, hogy ők más összetételű vizsgabizottsághoz kerültek. Kizárólag azok a tanulók jártak pórul, akiknek az Oktatási Hivatal által delegált B. I. volt az érettségi biztosa. Egyedül ő és a véleményét osztó, szintén OH által delegált vizsgaelnök értelmezte ugyanis úgy, hogy a hiányzó érdemjegyek miatt a diákok nem tehettek volna érettségit, a másik napon, más összetételű vizsgabizottsághoz kerülőknél nem volt gond a hiányzó jegyekkel.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.16.
Túl sok lett a jó tanuló Zuglóban, ezért végül senki nem kapta meg a beígért oklevelet
Szeretnék egy érdekes/szomorú/elgondolkodtató hivatalos értesítést a figyelmükbe ajánlani, kezdte levelét egy olvasónk, akinek gyermeke egy zuglói általános iskolába jár. "A kerületben meghirdették májusban a "100 ötös" pályázatot. Azok a gyerekek jelentkezhettek az iskolatitkárnál, akiknek az ellenőrzőjébe több mint 100 db ötös jegy került be a 2018/19-es tanévben, azzal az ígérettel, hogy a tanévzárón jutalmazzák ezeket a tanulókat. Félreértés ne essék, nagy dologra nem számítottunk, max. egy oklevélre vagy könyvjutalomra. Leadtuk a jelentkezésünket, mert úgy gondoltam hogy ez is jó alkalom arra, hogy a gyerekben erősítsem, hogy tanulni érdemes" - írja, majd jön a meglepő fordulat:"Az évzárón még csak szóba sem került a dolog, egyik anyuka kérdezett rá, hogy mi lett ezzel a történettel, válasz persze nem érkezett csak egy héttel a vakáció kezdete után"
(Forrás: index)
 
2019.07.12.
Nkt - lakossági tájékoztató
LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS a köznevelési törvény egyes változásairól és várható hatásairól.A dokumentum nyilvános, szabadon sokszorosítható, elektronikus úton is terjeszthető
(Forrás: resuli)
 
2019.07.12.
Osztrák magánegyetemi akkreditációt kapott a CEU
A döntést Dr. Iris Rauskala, Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere hagyta jóvá. „A CEU-val egy új tudományos központtal gazdagodik Ausztria. Az egyetem magyarországi helyszínén eddig is sikeresen vett részt a Európai Kutatás Tanács pályázatain, amely komoly támogatást jelent kiemelkedő kutatói számára. Ez is jelzi és bizonyítja a CEU által végzett munka minőségét. A 16. osztrák magánegyetemként a CEU által kínált kurzusok tovább gazdagítják az osztrák tudományos életet. Bízom benne, hogy sok hazai és nemzetközi diák végzi majd itt posztgraduális kutatásait” – mondta a politikus.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2019.07.12.
Osztrák magánegyetemi akkreditációt kapott a CEU
A döntést Dr. Iris Rauskala, Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere hagyta jóvá. „A CEU-val egy új tudományos központtal gazdagodik Ausztria. Az egyetem magyarországi helyszínén eddig is sikeresen vett részt a Európai Kutatás Tanács pályázatain, amely komoly támogatást jelent kiemelkedő kutatói számára. Ez is jelzi és bizonyítja a CEU által végzett munka minőségét. A 16. osztrák magánegyetemként a CEU által kínált kurzusok tovább gazdagítják az osztrák tudományos életet. Bízom benne, hogy sok hazai és nemzetközi diák végzi majd itt posztgraduális kutatásait” – mondta a politikus.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2019.07.12.
Köznevelési törvény: Áder Jánoshoz fordulnak civil szervezetek
A törvénymódosítást nem előzte meg szakmai egyeztetés; miközben a módosítások gyermekek, tanárok, szülők millióit érintik. A törvénymódosítás ellen több mint 40 civil szervezet és a teljes ellenzék tiltakozott.
(Forrás: eduline)
 
2019.07.11.
Bódis József: Semmilyen jogosítványt nem akarunk korlátozni
Az iskolai osztályozással és szöveges értékeléssel kapcsolatban több koherenciazavart is észlelnek a jogászok a jelenlegi köznevelési törvény és az arra váró módosítások között – mondta el Bódis József, oktatásért felelős államtitkár a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Emiatt a módosító javaslat visszavonták, minden a régiben maradt, a szavazást elhalasztották.
(Forrás: Magyar)
 
2019.07.11.
Nem lesz kötelező az osztályzat, de megszavazták a köznevelési törvény minden más változtatását
A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Múlt hét kedden az előterjesztő emberi erőforrások minisztere kérésére – indoklás nélkül – halasztották el a javaslat zárószavazását. A törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon: továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét jegy helyett szövegesen értékelni.A most elfogadott törvény alapján az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel bizonyos szempontoknak.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2019.07.11.
Jövőtlen jövő – A kormány bezárja az oktatási kiskapukat is
A köznevelési törvény ilyen irányú módosítása illeszkedik azon rendelkezések hosszú sorába, amelyek mind-mind Orbán Viktor társadalmi víziójának kialakításához vezetnek. E vízióban kitüntetett szerephez jutnak az alsóbb rétegek, amelyek sorsát a kormányfő az előző két ciklusban elrendezte, illetve bebetonozta. Mert minden létező szakember megmondta ugyan jó előre, hogy lemorzsolódáshoz vezet az iskolai korhatár 18-ról 16 évre csökkentése, mint ahogy azt is, hogy a közmunkával nem lehet az életnívót érdemlegesen javítani, csak hogy két példát említsünk az intézkedések sorozatából, mindez pusztába kiáltott szó maradt. Ami nem is csoda, hiszen azt egyik szakértő sem feltételezte, hogy a kormányfőnek éppen ez a szándéka.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.07.11.
Kezdődik: ma szavaznak az alternatív iskolákról, egy év múlva visszavonhatják a működési engedélyüket
El kell érni, hogy visszavonják ezt a tervezetet. Akkor is, ha ma megszavazza az Országgyűlés – mondta lapunknak Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke a köznevelési törvény szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül benyújtott módosító javaslataival kapcsolatban, amelyekről a mai napon dönt a parlament. A javaslatok között szerepel az alternatív iskolák ellehetetlenítése is – ha a törvényt elfogadják, tanterveik legfeljebb csak 30 százalékban térhetnének el a központi kerettantervektől. Ezzel lényegében felszámolnák az államitól eltérő, a gyerekek kompetenciáira fókuszáló oktatási módszereket.
(Forrás: Népszava)
 
2019.07.11.
Ma szavaz a parlament az új oktatási törvényről, ami a szülők és a szakértők szerint is többet árt, mint használ
A tervek szerint ma szavaznak a parlamentben a köznevelési törvény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által az országgyűlésnek június 11-én benyújtott módosító javaslatairól. A csomag azzal híresült el, hogy ha törvényerőre emelkedik, ellehetetleníti az iskolakötelezettségüket magántanulói státuszban vagy az alternatív oktatási rendszerben teljesítő tanulókat és családjaikat. Bódis József oktatásért felelős államtitkár ezzel szemben elmondta, hogy amellett, hogy a kormány továbbra is elkötelezett híve a minőségi oktatásnak, a köznevelési törvény módosítási javaslatai nem hoznak majd jelentős változásokat a közoktatásban.
(Forrás: Qubit)
 
2019.07.11.
Elfogadta a kétharmad a közoktatást tovább korlátozó köznevelési törvényt
A törvény zárószavazását egyszer, július 2-án már elnapolták, akkor az terjedt el, hogy a törvénytervezetnek elsősorban az alternatív iskolákat ellehetetlenítő passzusokat gondolták újra. A most ugyancsak a kétharmados kormánytöbbség által megszavazott, július 3-án már be is nyújtott, új módosító javaslat azonban a Mérce előzetes információinak megfelelően csupán az érdemjegyek általános kiterjesztését halasztotta el, egészen pontosan a tervezett új Nemzeti Alaptanterv bevezetéséig.
(Forrás: mérce)
 
2019.07.11.
Gyarmathy Éva: Rendszerhiba és a kórokozók
András a 2019-es érettségi vizsgaidőszakban angol nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett 92 %-os eredménnyel, ami bármelyik átlagos vizsgázótól kiváló teljesítmény, hiszen ha a valaki akár csak 60%-ot elér, nyelvvizsga papírt kap. András azonban nem kaphat nyelvvizsga bizonyítványt, mert sajátos nevelési igénye miatt könnyítések járnak neki, nem nyelvvizsga bizonyítvány. Bár a vizsgák jegyzőkönyvével igazolhatóan nem használta az érettségin a számára járó könnyítéseket, de nem jelezte, hogy lemond ezekről. Igaz, senki nem jelezte, hogy ezt kell tennie ahhoz, hogy hivatalos legyen, hogy nem használja a könnyítést. A papír szerint könnyítést kapott, és kész.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.07.
Dolgoznak vagy kallódnak a magántanulóságba kényszerített gyerekek
Mint kés a vajon, olyan könnyen megy át a szülőkön az iskola akarata, ha egy kezelhetetlennek mondott, problémás tanuló magántanulósításáról van szó. Az iskola azért kezdeményezi, hogy a többi diákot és a tanárokat mentse, a szülő pedig azért egyezik bele, mert úgy érzi, nincs más választása. Az egészet a gyerek szívja meg a leginkább, akinek segítség nélkül esélye sem lesz felkészülni az osztályozó vizsgákra, és egyről a kettőre jutni az oktatásban. A kötelező iskolai konzultáció fikarcnyit sem ér, egyedül a tanodák és a nem-formális oktatási programok vihetnek némi rendszert az életükbe.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.07.06.
Poszttal, kommentekkel. L. Ritók Nóra összeállítása a jobb agyféltekés rajzolásról
.. amiket a rajztanárok reakcióiról ír, azzal van bajom...Pl. hogy a "Nemzeti alaptanterv által előírt tematika" , ahogy ön írja, nem létezik. A vizuális nevelésben az a csodálatos, hogy nincs benne kötött téma...hogy ezt vagy azt kell lerajzolni...ha megnézi, látja, hogy a kerettanterv ennél sokkal nagyobb szabadságot ad. A művészet pedig már a 20.században sem a látvány leképezését tartotta csúcsnak, hanem az önkifejezést... Ehhez persze kell technikai tudás, szerintem is nagyon fontos, de ehhez rengeteg út kínálkozik a másoláson kívül is. Tudja, mikor a gyerekek másolnak valamit, rajzfilmfigurát, vagy bármi mást, mi erről az útról igyekszünk eltéríteni őket. A saját figurákon megtanítva nekik mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy kifejezhessék vizuálisan magukat. A másolás ezzel ellentétesen hat.
(Forrás: tani-tani online)
 
2019.07.06.
Ónody-Molnár Dóra: Már senki nem képes hatékonyan képviselni a romákat, több tízezer fiatalt szorítottak ki az iskolapadból
Az, hogy Soros György az elmúlt években lényegében kivonta a pénzét a magyarországi roma jogvédelemből, felmérhetetlen veszteséget okoz az országnak. Mivel egy magánember a saját vagyonát arra és úgy költi, amire és ahogy akarja, ezt a forráskivonást nem lehet számonkérni rajta. Soros talán abból indult ki, hogy alapítványa Magyarországon már több mint harminc éve jelen van, és ha fontos az országnak a romák ügye, akkor lesznek olyan magánszemélyek, cégek, illetve elkötelezett civilszervezetek, akik, illetve amelyek tovább finanszírozzák az általa megkezdett munkát. De nem akadtak ilyen szervezetek. És most nem csak arról van szó, hogy a megkezdett munkát már nem tudják befejezni azok a szakemberek, akik Soros György Nyílt Társadalom Intézetének (OSI) keretében húsz-harminc éve dolgoztak a romák felzárkóztatása és esélyegyenlősége érdekében. A helyzet ennél súlyosabb.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.07.06.
Azzal, hogy nem ütöm meg a gyereket, még nem adtam fel a nevelését
Hiába tiltja törvény majdnem tizenöt éve, a szülők kétharmada ma is elfogadhatónak tartja, hogy a gyereket megütik, sőt, a gyerekek közül is minden második azt gondolja, hogy ez rendben van – mondja Dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója. Bár ez az arány döbbenetesen magasnak tűnik, árnyalja a képet, hogy nemcsak a szülők, de a gyermekvédelmi szakemberek, sőt, a jogászok egy jelentős része sem tud a jogszabály létezéséről. Azokban az országokban – például Svédországban –, amelyekben a korábbiakhoz képest drasztikus visszaesés tapasztalható a gyermekbántalmazás terén, nagyon komoly kampányokat folytattak annak érdekében, hogy megtanítsák a szülőknek, mit tudnak tenni a verés helyett.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.07.06.
Orbán fantáziátlan forradalmába illeszkedik az alternatív iskolák elleni támadás
Miközben nem vagyok a szabadság és az autonómia ellenfele, rokonszenvezek az alternatív pedagógiák számos céljával is, fontos látni, hogy ennek a négy évtizednek volt egy súlyos ára: a szabadságot az egyenlőség és a társadalmi szolidaritás kárára mozdította elő és így végső soron nem szolgálta a szabadság megőrzését sem.
(Forrás: mérce)
 
2019.07.06.
Felháborodtak a szülők és a diákok, hogy a győri megyéspüspök kirúgta az igazgatót
Felháborítónak tartják, hogy a 25 éve itt dolgozó, általunk megbecsült és a munkáját alázattal és lelkiismeretesen végző igazgatót ilyen méltatlan körülmények közt bocsátották el, mondta a győri Apor Vilmos katolikus iskolában tanuló egyik diák apja az RTL Klub Híradójának. Kiss Zoltán húsz éve tanított az intézményben, öt éve pedig vezette azt. A szülők mellett a diákok is értetlenül állnak a megyéspüspök döntése előtt, tiltakozásul petíciót indítottak. Már több mint ezer aláírást gyűjtöttek.
(Forrás: 444.hu)
 
2019.07.06.
Pénzre megy a játék – A NER is észrevette, hogy az EU jóval több forrást szán kutatásra és innovációra
Az Országgyűlés kedden a Fidesz és a KDNP kétharmados támogatásával elfogadta azt a törvényt, amely szerint Palkovics László minisztériuma kormányzati fennhatóság alá helyezi az MTA kutatói hálózatát. A kutatóhálózat letarolásának persze önmagában még nem lenne sok értelme, ezért kár lett volna ekkora botrányt kockáztatni, de ha azt is megnézzük, hogy mit tervez a kutatás-fejlesztési pénzekkel 2020 után az Európai Unió, máris jobban kirajzolódik a valós kormányzati motiváció. Az EU ugyanis minden idők legnagyobb keretösszegét szánja erre a célra, a kabinet pedig a lehető legnagyobb rálátást és felügyeletet szeretné biztosítani magának az ideérkező források felett. És hogy milyen áron, az láthatóan semmit nem számít.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.07.06.
Rétvári: A kormány mindig kiemelt figyelmet fordított a szociális gyermekétkeztetésre
Rétvári Bence kiemelte: fontos szempont, hogy jobb minőségű és egészségesebb ételeket adjanak az étkeztetésben. Előírták például, hogy több tejet, kevesebb cukrot, sót, zsírt tartalmazzanak az ételeket. Ehhez 54 százalékkal többet is költhetnek arra, hogy megvegyék az alapanyagokat. Mindemellett azt is ösztönözték, hogy 40 kilométeren belülről, őstermelőktől vegyék meg azokat - közölte az államtitkár.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2019.07.06.
Polgári értékeket valló egyetemistáknak hirdettek 60 ezer forintos ösztöndíjat
A Fúzió Ösztöndíj Program célja, hogy a felsőoktatásban résztvevő, polgári értékeket valló fiataloknak lehetőséget adjon saját véleményük, gondolataik kifejtésére az offline és az online térben egyaránt. Olyan fiatalok pályázatát várják, akiket foglalkoztatnak a társadalmat érintő legfontosabb közéleti kérdések, problémák és azok lehetséges megoldásai” – áll a Szövetség az Új Nemzedékért Alapítvány által létrehozott ösztöndíjprogram felhívásában, amit a 444.hu szúrt ki a szoljon.hu portálon. A cikk nemcsak itt jelent meg, hanem a többi kormánykézben lévő megyei lapban is.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2019.07.06.
Szüdi János: A köznevelés trágyadombja
Valójában a most bekövetkező változások nem igazán jelentősek a nagy egészhez viszonyítva. Apró, kis lépések azon az úton, amelyen való végigmeneteléshez kért és kapott sokszor, nagyon sokszor felhatalmazást a „Folytatjuk”-program meghirdetője. Nincs is megállás. Folytatja. Vele menetel (akár akarja, akár nem), egy ütemre lép mindenki, aki itthon maradt. Nincs már sok hátra. Az út vége belátható közelségben, mondhatni néhány lépésnyire van. Olvasható a felirat a kapun: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.”
(Forrás: Népszava)
 
2019.07.04.
Rétvári Bence: Nem vészes a tanárhiány
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a Tordai Bence képviselőnek (Párbeszéd) szóló írásbeli válaszában arról számolt be, hogy az elmúlt években dupla annyi pedagógus kezdte meg a pályát, mint ahányan nyugdíjba mentek. Azt írta: 2016-ban 3345, 2017-ben pedig 2234 fő ment nyugdíjba, ugyanakkor ebben a két évben 5598 és 6324 frissen végzett pedagógus állt munkába. – A következő években is biztosan kevesebb lesz a nyugdíjba vonulók száma, mint a pályakezdőké.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.07.03.
Szót kérnek a szülők
A köznevelési törvények 2019 június 11-én benyújtott módosításai ellen több mint 40 civil szervezet és az ellenzék közösen foglalt állást. A törvénytervezet egyebek mellett a következőkről rendelkezik. Meggátolja a szülőket abban, hogy színvonalas tanulócsoportokat alapítva vagy családi körben, otthonukban oktatva saját döntésük szerint kimenekíthessék gyermeküket a gyenge állami oktatási rendszerből. Már négy éves kortól az óvodába kényszeríti azokat a gyermekeket is, akiknek a szülei ezt ellenzik. Egy arctalan hivatalos szervre bízva lehetővé teszi, hogy a 6 éves korukat betöltött gyermekeket akár az őket ismerő óvoda szakmai véleménye ellenére is erőszakosan az iskolába kényszerítsék.
(Forrás: Szülői Hang)
 
2019.07.03.
Egyelőre mégsem lesz kötelező az osztályzás
Kásler Miklós miniszter benyújtotta javaslatát, hogy mit töröljenek a kedden elhalasztott köznevelési törvénymódosításból: az osztályozás kötelezővé tételét.Az indoklás szerint rájöttek, a már majdnem elfogadott szöveg nem illeszkedne „a jogrendszer egységébe”, hiszen ugyanannak a törvénynek egy másik pontja azt mondja: „A sajátos nevelési igényű tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.” Az osztályozás kötelezővé tételéről azonban a jelek szerint nem mondanak le, mert a miniszter most azt írja: erről „az új nemzeti alaptanterv megalkotása kapcsán, azzal egyidejűleg indokolt döntést hozni.”
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.03.
"A gyerekekben tudatosult, hogy a számítógépeket nem csak játékra lehet használni"
A tanév elején mutattuk be azt a Szendrőládon akkor beindult programot, amelynek keretében mintegy 50 hátrányos helyzetű gyereknek tanítanak programozási alapismereteket. A tanév végén, évzáró beszélgetésen gyűjtöttük össze a tapasztalatokat. A programozás, az algoritmikus gondolkodás alapjait tanulják meg a kurzusokon a gyerekek - egyébként pont azzal a tananyaggal, amivel a többi Logiscool-iskolában dolgoznak, legfeljebb kicsit lassabb tempóban. És ez nem csak azoknak válik hasznára, akik valóban programozók lesznek, hanem mindenkinek. Itt ugyanis például a logikai gondolkodásukat fejlesztik, ami más tantárgyak tanulását és a koncentrációt is segíti – hangsúlyozza Szerémi Nóra, a DTA koordinátora.Nem kizárt az sem, hogy a szendrőládi modellt kiterjesztik más hátrányos helyzetű településre is.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.02.
A Horthy-rajongó, zsidózó Takaró Mihályra bízták a NAT hazafiasítását
Az antiszemitizmusáról ismert Nyírő Józsefet és a numerus clausus hívét, Tormay Cécile-t zseninek, a Nyugatot viszont „kis zsidó lapocskának” tartó, Kertész Imre magyarságát megkérdőjelező, Spiró Györgyöt embernek nehezen nevező irodalomtörténészről ezúttal azonban még lesújtóbb hírünk van: a hvg.hu információi szerint ugyanis Takaró vezeti azt a munkacsoportot, amelynek feladata, hogy a tavaly szeptemberben elkészült, de rögtön átdolgozásra ítélt új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében a kormánypártok ízlésének megfelelően írja át "hazafiasabbra" a humán műveltségterületeket – főként a magyar irodalmat és történelmet – érintő részeket.A Horthy-rajongó, zsidózó Takaró Mihályra bízták a NAT hazafiasítását
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.01.
Újabb iskoláknak menne neki az Orbán-kormány
Ijesztően hangzik az alternatív iskolákra nézve a köznevelési törvény módosításához benyújtott újabb passzus, de szakértők szerint a jogszabály annyira zavarosra sikeredett, hogy még nincs minden veszve. A változtatások okait sem értik: eddig is kaphattak osztályzatot a diákok, eddig is a NAT-hoz igazodtak a tanterveik, és biztosított volt az átjárhatóság. Update: elhalasztják a módosítóról szóló keddi szavazást.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.07.01.
Elhalasztották a kormánypártok a vitatott köznevelési törvény megszavazását
Elhalasztották a köznevelési törvény erősen vitatott módosításának zárószavazását a parlamentben. A jelentős változtatásokat ma szavazta volna meg a parlament, de az eredeti javaslatot benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ma beadott egy indítványt a zárószavazás elhalasztására. Az indítványt a képviselők 180 igen és 4 nem mellett megszavazták, így az erősen vitatott pontok egyelőre nem emelkednek törvényerőre. Információink szerint mindez nem jelenti azt, hogy a javaslatok végleg lekerülnek a napirendről.
(Forrás: index)
 
Sajtófigyelő
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep