Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019.11.29.
A szülők és az EU tartják össze a magyar oktatást
Az egyházi iskolákon kívül a legtöbb intézmény anyagi gondokkal küzd. Számszerű bizonyíték van arra, hogy az Orbán-kormány már az iskolák normál működését is a szülők anyagi hozzájárulására alapozza. A tankerületi központok második teljes évéről szóló költségvetési beszámolókból ugyanis az derül ki, hogy az iskolák saját bevételei nélkül nem lenne pénz a szakmai anyagok beszerzésére, uniós támogatás nélkül pedig egyetlen intézményt sem tudnának felújítani
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.29.
Míg a diákok a Földért tüntettek, addig a Parlamentben a hazafias nevelés volt a legfontosabb téma
Miközben a fiatalok többek között azért tüntettek a Kossuth téren pénteken, hogy az ökológiai és klímaválság legyen a tananyag és az Alaptörvény része, addig a Parlamentben Kövér László és Simicskó István vezetésével arról beszéltek, hogy a fiatalok hazafias nevelése a legfontosabb.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.27.
Út a boldogsághoz: az iskolákban kampányolnak a szcientológusok alapítványai
Intenzív kampányt folytatnak az iskolákban a szcientológiához köthető alapítványok. Az egyik szervezet, a Virágozz és Prosperálj Alapítvány idén közel 300 tanárnak szervezett felkészítést, a másik, az Egy Toleránsabb Világért nevű alapítvány pedig elismert gyermekvédő szervezeteket is megpróbált bevonni programjaiba. Iskolai erőszak megelőzése, fiatalok emberjogi oktatása, iskolai elfogadás – ilyen témájú programokra kapott meghívókat a közelmúltban számos hazai iskola. A pedagógusoknak ajánlott programok leírásaiból és a szervezők bemutatkozásából azonban kimaradt az a tény, hogy az alapítványok sok szállal kötődnek a szcientológia egyházhoz. Az utóbbi hónapokban három újabb szervezet, a Virágozz és Prosperálj Alapítvány, a Fiatalok az Emberi Jogokért és az Egy Toleránsabb Világért Alapítvány keresett meg számos oktatási intézményt, elsősorban tanároknak szánt programokkal.
(Forrás: átlátszó)
 
2019.11.27.
Kötelező tesióra a fideszes csarnokban? A tankerület szerint így spóroltak
Nem is volt meg a szükséges engedélye annak az ingatlannak, ahová a kötelező tanórákon dzsúdóoktatásra vitték a helyi általános iskolásokat, pedig ide terveztek földalatti sportlőteret és a honvédelmi sportközpontot is – derült ki, miután a felháborodott szülők vizsgálatot kezdeményeztek. Az ezek szerint illegálisan működő sportközpontot nagy felhajtással fideszes képviselők adták át, és a tankerületi központ is hihetetlen kreativitással mentegeti utólag a kínos ügy érintettjeit.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.25.
A kortársak nyomására az a gyerek is cigányellenes lesz, akinek semmi baja a romákkal
Ez egyrészt nagyon rossz hír, másrészt eszméletlenül fontos, hogy ezt megláttuk, mert ez a kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy az osztályközösség olyan egység, amit mindenképpen nagyon fontos figyelembe vennünk, amikor az előítéletek kialakulására keresünk magyarázatot. De még ennél is fontosabb, ha az előítéletek csökkentésén, megelőzésén gondolkozunk. Azt üzeni: nem biztos, hogy az egyéni út a legmegfelelőbb, a közösségben rejlik nagyon nagy erő.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.11.25.
Egyetem Zrt. - Radikálisan átszabják a Corvinust
Drasztikus szervezeti átalakításokra készül a nyáron alapítványivá tett Budapesti Corvinus Egyetem új vezetése, február elejétől megszüntetik az összes, a gazdálkodási, a társadalomtudományi és a nemzetközi kapcsolatok, valamint a közgazdaság-tudományi kart – értesült a Népszava. A karok szerepét a már most is működő 11 egyetemi intézet veszi át. Ezek közül 6 üzleti, 3 közgazdasági, 2 pedig társadalomtudományi profilú lesz. Információink szerint az intézetek az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes alá tartoznak majd és – legalábbis az egyetem vezetésének ígérete szerint – az eddiginél nagyobb autonómiát élveznek. A Corvinus új irányítói ígérik azt is: az egyes intézeteket saját szakmai- tudományos profiljának kialakításában „önigazgatás érvényesül” majd, megmaradnak a szakfejlesztési bizottságok is, amelyekben az oktatók, hallgatók is képviseltetik magukat.
(Forrás: Népszava)
 
2019.11.25.
Jó hír a középiskolásoknak: újra lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleménye szerint azon tantárgyakból - ilyen például földrajz -, amelyek tanítása a tizedik évfolyamon lezárul, az azt követő őszi vizsgaidőszakban vagy az az utáni vizsgaidőszakokban előrehozott érettségit lehet tenni. Az elmúlt években előrehozott érettségire kizárólag idegen nyelvekből és informatikából volt lehetőség, a tizedik évfolyam elvégzése után, ez is módosul. A módosítást az Országos Diákparlament kezdeményezte azzal a szándékkal, hogy több vizsgatárgyból váljon lehetővé az előrehozott érettségi vizsga megszerzése, így a diákok hatékonyabban készülhessenek a felsőoktatási felvételire.
(Forrás: eduline)
 
2019.11.25.
Elkeserítő bohózatba fulladt Kásler Miklós meghallgatása
Az Emberi Erőforrások Minisztere évente egyszer megy el a munkájáról számot adni az országgyűlési képviselőknek. Ilyenkor – legalábbis a protokoll szerint – ismereti az elmúlt időszak tevékenységét, továbbá válaszol a képviselők helyben feltett kérdéseire is. Mivel a keddi meghallgatás a kulturális bizottságban történt, a beszámoló témái adottak voltak: a közoktatás (NER-es terminológiával: köznevelés), a kultúra és a sport. Mindennél beszédesebbek voltak az arányok. A Magyarságkutató Intézetnek a nagyjából egyórás beszámoló során közel negyedórát szentelt a miniszter, a pedagógusok túlterheltségének, bérezésének és a pedagógushiánynak pedig összesen úgy 2-3 percet szentelt.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.11.24.
tlagosan ennyit dolgozik hetente egy pedagógus – friss felmérés
Arra a kérdésre, hogy miért lehetnek ennyire túlterheltek a pedgógusok, Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke azt mondta, komoly tényező lehet, hogy a tanárok száma csökken, több diák jut egy pedagógusra, mint más országokban. Illetve kevés az iskolai munkájukat segítő pedagógiai asszisztensek vagy iskolapszichológusok száma is. A kutatás kitért arra is, mennyire fáradnak el a tanárok mentálisan és fizikailag. A válaszadók közül az elsőre 2812-en válaszolták, hogy nagyon, míg fizikailag 2040-en érzik nagyon kimerültnek magukat.
(Forrás: eduline)
 
2019.11.24.
Hiába vesznek részt a pedagógusminősítésben a szakképző iskolákban dolgozó tanárok, nem kapnak érte semmit
A PDSZ közzétett egy levelet, amit az Oktatási Hivatal (OH) küldött az érintett tanároknak: ebből kiderül, hogy az új szakképzési törvény alapján – amit november 19-én fogadott el az országgyűlés – a szakképző intézményekben dolgozó pedagógusok már nem tartoznak a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá, foglalkoztatásuk munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban történik, ezért ha sikerrel is vesznek részt a Mesterpedagógus fokozatot célzó eljárásban, az – a jelenlegismert szabályozás alapján – már nem jár hetente biztosított órakedvezménnyel, külön béremelkedéssel.Az eljárást persze ennek tudatában is folytathatják, „vígaszdíjként” az OH megígérte, hogy a későbbiekben kirendelhetik őket a szakképzésben zajló minősítési eljáráshoz szakértőként. Merthogy a szakképzésben dolgozó oktatók számára új minősítési és ellenőrzési rendszert dolgoznak ki.
(Forrás: Néspzava)
 
2019.11.24.
Nem nagyon tudják a tanárok, mit kezdjenek az álhírekkel
Bár a pedagógusok többsége veszélyesnek tartja az álhíreket, abban már bizonytalanok, hogy az iskolában hogyan kezeljék a témát – derült ki a Political Capital friss kutatásából. Pedig a diákok igényelnék, hogy erről is beszéljenek, akár tanórán kívül is.A pedagógusok többsége úgy gondolja, a fiatalok tudatos médiafogyasztásának erősítése nem csak az iskola felelőssége – az iskolának, a pedagógusnak és a diákok családjának is együtt kell működnie. A megkérdezett tanárok több mint fele nyilatkozott úgy, hogy napi rendszerességgel találkozik álhírekkel, de csak 19 százalékuk volt teljesen biztos abban, hogy meg tudják különböztetni egymástól a valódi és az álhíreket (a többség – 68 százalék – az „inkább biztos” opciót választotta). Az álhíreket ugyanakkor nagyon veszélyesnek tartják mind a társadalomra, mind iskolájuk diákjaira nézve.
(Forrás: népszava)
 
2019.11.24.
Húszezer pedagógus tüntetett a rossz fizetések miatt Zágrábban
Horvátországban 31. napja nem veszik fel a munkát az oktatási dolgozók, akik kezdetben gördülő sztrájkot tartottak, vagyis minden nap más megyékben sztrájkoltak, múlt hét kedd óta azonban általános sztrájkot hirdettek. A Jelasics téri tüntetésre a zágrábiakon kívül az egész országból érkeztek résztvevők. A dobokkal, sípokkal és transzparensekkel felszerelt tömeg és a vidékről érkező autóbuszok az egész belváros forgalmát megbénították. A sztrájk nyomására a kormány nemrég úgy döntött, három részletben hat százalékkal emeli jövőre a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérét. A pedagógus szakszervezetek azonban az úgynevezett illetményszorzók 3 százalékpontos emelését is követelik, mert szerintük az oktatási dolgozók fizetése így is elmarad a közszféra más területein dolgozókétól.
(Forrás: index)
 
2019.11.24.
A felsősök fékezik meg a verekedő alsósokat
Felső osztályos gyerekekkel harcolnak az iskolai bántalmazások ellen a Győri Váci Mihály Általános Iskolában. A felsősök animátorként vannak kinn a szünetekben az alsósokkal, hogy észrevegyék, ha valamelyik gyereket bántalmazás éri, kezeljék a konfliktusokat, játszanak és beszélgessenek a kicsikkel. Az iskola folyamatosan keresi a békés megoldásokat, van egy békés lépcsőjük is, ami minden héten üzen a gyerekeknek, aki pedig a leginkább betartja az üzenetet, az valamilyen ajándékban részesül. A pedagógusok szerint az új szemléletnek és programoknak köszönhetően az iskolában jelentősen lecsökkent a bántalmazások száma.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.11.24.
ENSZ: Romlik az oktatás minősége Magyarországon
Magyarország összességében 65,1 pontot kapott a megszerezhető 100-ból, ez pedig az Európai Unión belül a huszonegyedik helyre elég a 28 tagállam között. Románia 55,9 pontot kapott, ezzel utolsó előtti a listán, a 63,2 pontos Horvátország eggyel mögöttünk, a huszonkettedik helyen áll. Szlovákia előttünk végzett 65,2 ponttal, Lengyelország pedig 66,1 ponttal a tizenhatodik a listán. A célok teljesítésében Dánia áll az élen, másik két skandináv országot, Svédországot és Finnországot megelőzve, míg az utolsó helyen Ciprus végzett.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.24.
Gyarmathy Éva: Büntetés el nem követett bűnökért
A megismerő-fejlesztő szemléletben minden beavatkozás nem minősítéssel, hanem felméréssel kezdődik. Lehet ez képességvizsgálat, a körülmények tanulmányozása, próbaüzem, próbatanítás hatásvizsgálata, bármi, ami segíti a helyzet minél jobb megértését. Az információk birtokában lehet beavatkozni, fejleszteni. Egyszerű ez így leírva, de a megvalósításhoz át kell bucskáznunk a középkori lelkünkön, és elképzelni, hogy a gyerekek tanulni akarnak, és csak azért nem látszik ez rajtuk, mert már pelenkás koruk óta minősítik, büntetik őket (vagy rájuk hagynak mindent), vagyis képtelenek önmaguk lenni. El kell tudni képzelni, hogy az autósok sem azért használják az autóikat, mert levegőt akarnak szennyezni, és a rolleresek sem a gyalogosok felrúgását tűzik ki célul.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.23.
Visszaélések szűrhetők ki az új iskolakezdési szabállyal
A visszaélések és az indokolatlan felmentések elkerülése érdekében a szülőknek ezután az OH online felületén kell majd kezdeményezniük a felmentést. A jövő tanévre vonatkozó kérelmeket 2020. január 15-ig lehet beadni. – Az elmúlt hetekben sokan sokféleképpen próbálták meg politikai okokból rémisztgetni a szülőket a változás miatt, ezért különösen fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy természetesen minden indokolt esetben a gyermek megkapja a felmentést, illetve az egy évre szóló halasztást. Nem az a cél, hogy óvoda- és iskolaéretlen gyermekeket mindenáron óvodába vagy iskolába kényszerítsünk. Az a cél, hogy kiszűrjük a visszaéléséket, a gyermek szempontjából kifejezetten hátrányos és indokolatlan felmentéseket, amely mögött gyakran más – a gyermek valós fejlettségi szintjétől független – okok is állhatnak – foglalt állást a szaktárca.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.11.23.
Százezer informatikai eszköz a diákoknak és a tanároknak
Magyar Nemzet egyébként úgy tudja, a döntéshozók elsősorban a vezetői pótlék emelésében gondolkodnak, és mindenképp céljuk az is, hogy a minden igazgatót érintő általános emelésen túl beépítsenek valamilyen teljesítményösztönző elemet is a rendszerbe, ami tovább motiválja az érintetteket. Ennek egyik lehetséges módja, hogy az intézményvezető a fenntartóval együtt kijelöl egy-egy célfeladatot (például megadott százalékkal csökkenteni a lemorzsolódást vagy javítani a mérési eredményeket), s ha ezt sikerül teljesíteni, akkor az igazgató megkapná a keresetkiegészítést.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.11.23.
Az iskola elvesztette a versenyt
Minden szempontból kudarcot vallott a pedagógus-életpályamodell, a béremelés mára teljesen elinflálódott, ezért a pálya presztízse sem nőtt, a minősítési rendszer pedig éppen a minőségi munkát nem értékeli. A rossz tanár nálunk pont ugyanannyit keres, mint a jó. Az iskola elvesztette a versenyt, ami a jó képességű, művelt, nyelveket beszélő szakemberekért folyik – véli Polónyi István oktatáskutató.
(Forrás: Népszava)
 
2019.11.21.
A serdülők 80 százaléka nem él elég aktív életet, amivel kockáztatják az egészségüket a WHO új jelentése szerint
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a helyzet súlyos, lépéseket kell tenni, hogy a fiatalok többet sportoljanak, mert az inaktivitás veszélyezteti az egészségüket. „Sürgős politikai intézkedésekre van szükség, különösen a lányok fizikai aktivitásának az elősegítése érdekében” – mondja Dr. Regina Guthold, a tanulmány szerzője. A kutatás megállapította, hogy 2001 óta olyan kevés javulás történt az érintett 146 országban, hogy a WHO globális céljai valószínűleg nem teljesülnek: a tagállamok tavaly megállapodtak abban, hogy 2030-ig 15 százalékkal csökkentik az inaktivitási szintet. A fiúk pár százalékos elmozdulást mutatnak, ellentétben a lányokkal.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2019.11.21.
Maruzsa Zoltán: A gyerekek érdekeit szem előtt tartva hoztuk meg a köznevelési törvény módosítását
Mint mondta, az óvodába lépés halasztása eddig a jegyző hatásköre volt, januártól azonban ez átkerül a kormányhivatalokhoz, amelyek az Oktatási Hivatal országos adatbázisa alapján fogják nyomon követni az óvodakezdés. A halasztási kérelmet a szülőknek szintén a kormányhivataloknál kell kezdeményezni május 25-ig. Az államtitkár kiemelte, nem az a cél, hogy iskolaéretlen gyerekek tömegeit küldjék iskolába. Véleménye szerint a gyerekek érdekeit szem előtt tartva hozták meg a köznevelési törvény módosítását. Maruzsa Zoltán hozzátette: a következő napokban az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzé fog tenni a honlapján, és a tudnivalókról tájékoztatja az óvodákat is.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.11.21.
Az Emmi ígéri, figyelembe veszik a szülő véleményét is az iskolakezdésnél
Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami több jogszabályt módosít a 2020-tól megváltozó beiskolázási és óvodakezdési rend érdekében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte: az iskolakezdés elhalasztásánál figyelembe fogják venni a szülő és az óvónő véleményét is, nem az a cél, hogy óvoda- és iskolaéretlen gyermekeket mindenáron óvodába vagy iskolába kényszerítsék. Meg akarják akadályozni ugyanakkor azt, hogy az óvodák azért tartsák vissza a gyerekeket, hogy megmaradjon a szükséges létszámuk.
(Forrás: index)
 
2019.11.21.
Az Emmi a pedagógustüntetésről: S.O.R.O.S.
"A pedagógus és más szakszervezetek által ma bejelentett tüntetés, ismét az ellenzék és a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja. Ugyanazok a szakszervezetek készülnek jövő héten tüntetésre, akik eddig is minden ellenzéki és Soros-hálózat által szervezett akció mögé beálltak. Most is ezt teszik, a Soros-hálózat háromnapos tüntetéséhez csatlakoznak. Az oktatásba, az iskolák fejlesztésére, a pedagógusok bérére, a diákok és szüleik támogatására ma minden eddiginél több pénz megy.”
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.20.
Nádori Gergely: A rossz oktatás is életeket követel
Azoktól a gyerekektől, akiknek ma nem nyújtunk megfelelő oktatást, tíz-húsz évet veszünk el. Mindezt a Családok éve és a Legfőbb kincsünk a gyermek transzparensek alatt. A legfurcsább, hogy nem is kizárólag pénzkérdésről van szó. A meglevő források értelmes felhasználásával, annyival, ha a pedagógusokat alkotó értelmiségiként kezelné az állam, ha ellenőrzés helyett szakmai támogató rendszert építene ki, ha engedné, hogy alternatív műhelyek jöjjenek létre, és ezek tapasztalatai eljussanak az állami iskolákhoz is, ha nem tenne különbséget gyerekek között az alapján, hogy milyen fenntartású iskolába jár, ha az iskola ügyét visszaadná a helyi közösségeknek, és gondoskodna róla, hogy az újra közös ügy lehessen, mindezekkel akár rövid távon is gyors eredményeket lehetne elérni. Csak a valós társadalmi nyomás hiányzik hozzá.
(Forrás: index)
 
2019.11.20.
Ha lesz budapesti szuperegyetem, a körvonalai már látszódnak
Polónyi István oktatáskutató a HVG Diploma 2020 kiadványának elmondta, hogy ezt a célt nem lehetetlen elérni, de éppen politikai döntés kellene hozzá. Szerinte ugyanis az, hogy egy magyar egyetem a legjobbak között legyen, attól függ, hogy „lesz-e Budapest Egyetem”. Úgy véli, lehet olyan „észszerű budapesti egyetemet létrehozni” amelyik mind személyi állományában, mind finanszírozásában kiemelkedő lenne.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.20.
Nem mondom a gyerekemnek, hogy hazudjon, csak azért, hogy támogatást kapjunk
Elkezdődött a gyermekek otthongondozási díja (gyod) kapcsán az otthon ápolt gyerekek állapotfelmérése. Úgy tűnik, hogy a szülők nem véletlenül féltek a szigorú kritériumrendszertől. Több szülő jelezte, hogy igazságtalanul estek el a gyodtól. Igaz, a gyermeküket nem kell pelenkázni, de olyan értelmi fogyatékossággal vagy egyéb tartós betegséggel élnek, ami miatt 24 órás felügyeletre szorulnak.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.11.19.
Harcolhat-e az iskolapszichológia a gyermekjogokért?
Nálunk nem az a legnagyobb baj, hogy nem elég gyors a folyamat, hanem, hogy visszafelé megyünk – és maguk a jogok sérülnek. Ahogy a diákoknak már nincs véleményezési joguk az iskolaigazgató-választásban. Vagy, ahogy a gyerekek érdekeit védő szülői és szakmai szervezetek tiltakozásának ellenére tovább zajlik a köznevelési törvény módosításának megvalósítása, beleértve az iskolaérettségi vizsgálat új rendszerének megvalósítását. Ameddig azonban szegény leterhelt iskolapszichológus kollégák örülnek, ha legalább el tudják látni az összes beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyereket, addig sajnos vajmi kevés idejük jut megelőző, ad absurdum, szervezési tevékenységre.
(Forrás: mérce)
 
2019.11.19.
Emberi Erőforrások Minisztériuma: A gyermekek védelme mindennél fontosabb
A gyermekek védelme, egészséges testi-lelki-szellemi fejlődésük biztosítása mindennél fontosabb a magyar kormány számára – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a gyermekjogi világnapon, szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írták, az új büntető törvénykönyv is kiemelten védi a gyermekeket és súlyosan bünteti a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit. Szintén a gyermekek érdekeit szolgálja az idén bevezetett családvédelmi akcióterv is, és ezért fordítanak jövőre minden eddiginél többet, 2228 milliárd forintot a gyermekes családokra – tették hozzá.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.11.19.
Leváltják a szakképzési hivatal fideszes vezetőjét
Kucsákot idén januárban nevezték ki az NSZFH elnökének, a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkor még a szakképzés és felnőttképzés fejlesztését, a „21. századi szakképzés megvalósítását” várta tőle. https://nepszava.hu/3057726_levaltjak-a-szakkepzesi-hivatal-fideszes-vezetojetForrásaink szerint Kucsák "nem remekelt" az egyik legfőbb oktatási háttérintézmény vezetőjeként, sőt, úgy tudjuk, az utóbbi időben már nem is járt be sokat a hivatalba. Mindez abból a szempontból nem meglepő, hogy szakmai pályafutása során kinevezéséig nem volt tapasztalata szakképzés területén.
(Forrás: Népszava)
 
2019.11.19.
Felvételi 2020: nem mindenki kaphat többletpontot az emelt szintű érettségiért
Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije. Azonban nem mindenki kaphat ezért többletpontot. Mutatjuk a szabályokat.
(Forrás: eduline)
 
2019.11.19.
A Corvinus mintájára szabják át a győri egyetemet
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter már augusztusban arról beszélt, hogy a Corvinus új fenntartói modelljének tapasztalatai pozitívak, ezért a tervek között szerepel további felsőoktatási intézmények esetében is e modell megvizsgálása. Potenciális jelöltként említette a Széchenyi István Egyetemet, a Kecskeméti Egyetemet és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet is. Nem véletlen, hogy a potenciális jelöltlistán épp a SZE áll az első helyen – háttérben a győri Audi-gyárral. Az Audi Hungaria Zrt. már több mint tíz éve együttműködik az egyetemmel, ahol saját kara is van (Audi Hungaria Járműmérnöki Kar), és a várható átalakításokból is kiveheti a részét. Az Audi Hungaria árbevétele tavaly mintegy 2400 milliárd forint volt. Érdeklődtünk a cégnél, szerepet vállalnak-e az egyetem várható fenntartói modellváltásában, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.
(Forrás: Népszava)
 
2019.11.19.
"Este készülnek a másnapi órákra" - kreatív megoldásokat szül a tanárhiány
Kényszerűségből termeli a "polihisztorokat" a magyar közoktatás: kémiát oktat a némettanár, mérnökök állnak be matematikát tanítani. A kényszerű szerepcserék szakmai háttere a háború utáni orosztanárok rapid önátképzésére emlékeztet. Az ilyen kényszermegoldásokét azonban hivatalosan regisztrálni sem lehet, így akkor is kreativitásra van szükség, ha az iskolák kifizetnék a helyettesítést.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.18.
Mélyszegénységben élő óvodásoknak már egy tubus fogkrém is hatalmas segítség
A mélyszegénységben élő gyerekek olyan halmozott hátrányokkal indulnak, amelyek legyőzéséhez a szülőknek és az óvónőknek is kell a támogatás. Tíz hónap alatt országos mozgalommá nőtte ki magát az Örökbe fogadok egy ovit! kezdeményezés, amely során már 219 hátrányos helyzetű óvoda talált örökbefogadóra. Ez az adományozás nem csak az önzetlenségről szól, hiszen az írószerek és tisztítószerek mellett az örökbefogadó szülők a saját gyerekeik feleslegessé vált ruháit és játékait küldik tovább.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.11.18.
Kezdődik a professzori cím és a doktori iskolák lezüllesztése
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) az elmúlt hónapokban átalakította a doktori iskolák engedélyezési eljárásrendjét, illetve az egyetemi tanári kinevezések feltételeit. A reform kritikusai szerint a változtatások egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a tudományos teljesítmény ne legyen a jövőben hangsúlyos szempont. Így azok a gyengébb képességű intézmények és emberek is labdába rúghatnak, akiknek jó kapcsolataik vannak, de eddig alkalmatlannak minősültek volna.
(Forrás: index)
 
2019.11.18.
Átalakul a szakképzés
A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikusképzéssel az előterjesztő célja az, hogy néhány éven belül kinevelhető legyen a ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó középvezetői kör. Fontos törekvés az is, hogy a technikusi képzésből – érettségi megszerzésével – egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg. A technikum mellett a hároméves szakképző iskola is alapozó képzéssel indul.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.11.18.
Rétvári Bence: A cél, hogy évről évre egészségesebb ételeket tálaljanak a közétkeztetésben
Cél, hogy évről évre egészségesebb és finomabb ételek legyenek a közétkeztetésben; teret kapjanak az újfajta receptek, technikák és az innováció – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a jövőre megrendezésre kerülő IX. Országos Közétkeztetési Szakácsversenyről tartott hétfői sajtótájékoztatóján.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.11.18.
Megszavazták: a szülő kötelessége, hogy szakmát szerezzen a gyerek
Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.18.
Ercse Kriszta: A 0. évfolyamról – és az ezer sebről, amelyből vérzik
Összefoglalva: a közügyeink intézésével megbízott alkalmazottunk, az Orbán-kormány feladata az lenne, hogy olyan oktatási rendszert állítson össze és működtessen, amely minden gyermek számára biztosítja a rendszer alkalmazkodását a sokféle tanulási szükséglethez. 2010 előtt létezett egy szempont, amely szerepelt a kormányzatot orientáló dokumentumokban: a gyermek mindenek felett álló érdeke. Ezt a mondatot 2010-ben kitörölték, és valóban, nem történt semmi azóta az oktatásban, ami a gyermekek érdekeit vette volna figyelembe. Most családok ezreinek fogalma sincs arról, hogy mi történik majd a gyermekükkel tavasszal, ahogyan azoknak az ezreknek sem, akik a középfokú beiskolázás időszakában vannak. És mindezt amiatt, mert a kormányzati politikusok még mélyebbre menekülnek a saját alkalmatlanságuk létrehozta útvesztőben. A gyerekeken keresztül.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.11.17.
Ónody-Molnár Dóra: Ezt a beszakadást Orbán Viktor sem merte felvállalni, meghátrált az egyetemek előtt
Orbán Viktor kénytelen volt visszavonni azt a rendelkezést, amelyről szakértők már hosszú évek óta állítják, hogy ellehetetleníti az egyetemeket: így végül nem lett a felsőoktatásba lépés feltétele a nyelvvizsga megléte. Ami persze nem volna eleve rossz gondolat, ha ennek feltételei meglennének. Viszont az, hogy a 9–11. évfolyamos diákok az állam segítségével két hetet tölthetnek külföldön, felesleges pénzkidobás, szakértők szerint inkább csak kampányfogás.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.11.17.
Nem lehetne úgy tanítani, hogy a gyerekek szeressenek iskolába járni?
A rossz oktatáspolitikai fókusz L. Ritók szerint a generációs szegénységben élő gyerekek útját kényszerpályává teszi: ha ugyanis a gyerekek alapkészség-hiányosan (például funkcionális analfabétákként) lépnek ki az általános iskolából, akkor ezeken a hiányokon a középiskola már egyáltalán nem segít. Márpedig egy olyan diák, aki nem tud olvasni, nem tud szöveget értelmezni, hogyan tudna középszinten elsajátítani más tantárgyakat? A leszakadó térségekben ráadásul a gyerekek többsége szegregált iskolákba jár, ami az Igazgyöngy Alapítvány tapasztalt pedagógusa szerint óriási problémát jelent.
(Forrás: Index)
 
2019.11.17.
Mozgalomként folytatja munkáját a Független Diákparlament
A 2014-ben alapított Független Diákparlament több eredményt is elért az évek alatt, ilyen például a 2017-ben a kronológiát tartalmazó történelem atlasz érettségin való használatának engedélyezése, az első sikeres nyelvvizsga árának állami visszatérítése vagy éppen a felvételihez kötelező nyelvvizsga feltételének friss elhalasztása. Mégis azzal szembesült a szervezet az utóbbi években, hogy a „Nemzeti Együttműködés Rendszerében egyre kisebb a fogadókészség a konstruktív szakmai javaslatokra”, ezért „jelentős nyomásgyakorlásra van szükség ahhoz, hogy a kormány egy szakmai javaslatot hajlandó legyen megfogadni” – jelezte a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a fiatalok képviseletei szerve.
(Forrás: ATV)
 
2019.11.17.
Egyre nagyobb gondot okoz a függőség, eltiltották a játékoktól a kínai fiatalokat
Az új szabályozás inkább elejét venni a bajnak, bár az erősen kérdéses, hogy eléri-e majd hatását. Betartatása nem csak a szülők, de a szolgáltatók feladata is, akiknek akár engedélyét is megvonhatják, ha csaláson kapják őket. Kína a világ legnagyobb piaca, több mint 800 millió internetezővel, 600 millió játékossal, a játékok 23 milliárd dolláros, dinamikusan fejlődő üzletet jelentenek. Viszont egy, a Daily Mail által idézett tanulmány szerint a gyerekek 70 százalékának már saját okos telefonja van: az internetet nem használó játékokkal a szabály könnyen kijátszható.
(Forrás: népszava)
 
2019.11.17.
Szüdi János: A szakképzés agóniája
Mindenkinek, aki részt vesz a szakképzés feladatainak az ellátásában, vagy érdekelt a szakképzés működésében (szülők és gyermekeik tízezrei), lóhalálában mindent újra meg kell tanulnia. A jövő tanévben elkezdődik a még meg sem jelent törvény bevezetése. A korábbi gyakorlat, beidegződés nem segít. Nincs a szövegben egyetlen fogalom, amelyik a régi szabályozásból átkerült volna az újba. Hiányoznak a kormányrendeletek, pedig az új szövegből nem állapítható meg a munkavégzés rendje, az alkalmazás feltétele, az intézmények felépítése, az irányítás jogosítványai, a tanulók felvételének rendje és feltételei. Mellékesen hiányoznak a szakmai követelmények is, amelyekre épül majd a felkészítés új rendszere. Igaz, nem ez az első szakképzési va banque az állami ellátórendszer felállítása óta.
(Forrás: népszava)
 
2019.11.17.
L. Ritók Nóra: “Hagyni kell őket….”
Sokszor leírtam, elmondtam, hogy a legnagyobb bajnak azt látom, hogy ebben nincs (sincs) működtetett és valós kormányokon átívelő stratégia, meg, hogy a korrupció miatt nem érnek le a támogatások a problémák gyökeréig, és a felépítmény hamis adatokkal igazolt működése viszi el a ráfordításokat. Azt is leírtam már, hogy az állam mindig egyes elemekkel foglalkozik, így annak a hatása gyakorlatilag nulla, mert az leamortizálódik a többi hatás rendszerében. Csak összehangolt, pontosan megtervezett és az adott közösségre épülő hatásrendszer hozhatna változást, feltéve, ha időtartamban is a problémához hangolt, tehát évtizedekben tervezett történet lenne.
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
 
2019.11.17.
Ónody-Molnár Dóra: Hollik István képmutató törvényjavaslata a szülőkre hárítja a felelősséget
A legszegényebbek azért nem jutnak be a középfokú oktatásba 16 éves koruk után, mert az iskola, köszöni szépen, nem kér belőlük – mondja Orsós János, a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az Idetartozunk! Egyesület, amely aláírásokat gyűjt a tankötelezettség korhatárának 18 éves korra emeléséért. Az egyesület vezetője, Setét Jenő úgy véli: ebben az ügyben társadalmi konszenzust tudnak kialakítani.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.11.17.
Gyarmathy Éva: „We don’t need your education”
Avagy mentsük meg a gyerekeket a jelenlegi oktatástól - véli klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerzőnk. Bár az oktatás soha nem volt egészséges a gyerekekre nézve, de legalább az adott korszaknak viszonylag megfelelő eljárásokat alkalmazott. A jelenlegi magyar oktatási rendszer azonban a jelen kor szellemével éppen ellentétes irányban halad. Az oktatási törvények és rendeletek a szakmaiságnak és egymásnak is ellentmondanak, a 21. századnak pedig végképp nem felelnek meg, és ezzel az oktatás egyre nagyobb feszültséget okoz az összes résztvevőnek.
(Forrás: hvg - Pszichológiai Magazin)
 
2019.11.15.
Az egyetemisták nyitnak a demokráciára, és nem vevők a kormánypropagandára
Egyre jobban érdeklődnek az egyetemisták a politika iránt, derül ki egy új tanulmánykötetből, amit a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetében készítettek. Az idei volt az Aktív Fiatalok Magyarországon nevű kutatás negyedik köre, korábban 2012-ben, 2013-ban és 2015-ben is elvégezték ugyanezt. A 2019-es adatokból úgy tűnik, a felsőoktatásban tanulók egészen máshogy gondolkoznak a világról, mint akár a hozzájuk hasonló korú fiatalok, akik nem járnak egyetemre vagy főiskolára. Más pártokkal szimpatizálnak, máshonnan tájékozódnak, és többet foglalkoznak politikai, közéleti ügyekkel.
(Forrás: 444.hu)
 
2019.11.15.
Totális beismerése a kormány oktatási kudarcának a KDNP szülőbüntető javaslata
A kormány semmit nem képes tenni azért, hogy csökkentse a korai iskolaelhagyók számát, sőt, egyre nő a legfeljebb 8 általánossal kihullók aránya. Kéne tehát kicsit javítani azon a statisztikán. És mi a terv? Büntetést helyeznek kilátásba. A szülők büntetését – és ezzel természetesen a gyerekekét is. Még véletlenül sem az oktatási rendszert billentenék vissza oda, ahonnan indultunk (pedig már az sem volt ideális). Az elv ugyanaz, mint oly sok más esetben: büntet az állam, ha hajléktalan vagy és az utcán alszol, bármikor bevihet a rendőr. Büntet az állam, ha szülő vagy, de szegény vagy, bármikor elvehetik a gyereked. Büntet az állam, ha a gyereked nem felel meg az oktatási rendszer szűkös, egyenlőtlenséget tovább termelő kereteinek, hát bármikor megvonhatnak tőled további juttatásokat.
(Forrás: mérce)
 
2019.11.15.
A kötelező hatéves kori iskoláztatás újabb érvágás a magyar oktatásnak
Bár bőven akad példa a hatéves (és esetenként még korábbi) kori iskolakezdésre, más országokban jellemzően nem áll fenn ennyire éles különbség az első osztály követelményei és az óvodai évek között, illetve sok esetben iskolának sorolódik olyan év is, ami a magyar rendszerre átfordítva óvodai nevelést tartalmaz, vagy éppen átmenetet képez az óvoda és az iskola között. Magyarországon is többször felmerült már a kilencéves általános iskola ötlete, ahol az első évfolyam előkészítőként szolgálna a későbbi évekre, a korábbi tervek alapján ennek 2019-ben kellett volna bevezetődnie, azonban eddig láthatóan nem történt semmi.
(Forrás: mérce)
 
2019.11.15.
A kötelező hatéves kori iskoláztatás újabb érvágás a magyar oktatásnak
Bár bőven akad példa a hatéves (és esetenként még korábbi) kori iskolakezdésre, más országokban jellemzően nem áll fenn ennyire éles különbség az első osztály követelményei és az óvodai évek között, illetve sok esetben iskolának sorolódik olyan év is, ami a magyar rendszerre átfordítva óvodai nevelést tartalmaz, vagy éppen átmenetet képez az óvoda és az iskola között. Magyarországon is többször felmerült már a kilencéves általános iskola ötlete, ahol az első évfolyam előkészítőként szolgálna a későbbi évekre, a korábbi tervek alapján ennek 2019-ben kellett volna bevezetődnie, azonban eddig láthatóan nem történt semmi.
(Forrás: mérce)
 
2019.11.15.
Idő kell, hogy eltűnjön a képzeletbeli üvegplafon a kanadai roma diákok feje fölül
A Torontóban élő roma családok a kisebb gyerekeiken látják igazán, hogy javukra válik a kivándorlás, nekik megy a leggyorsabban a beilleszkedés az új környezetükbe. A velük foglalkozó szakemberek szerint azonban nekik is időre van szükségük ahhoz, hogy az a képzeletbeli üvegplafon, amit itthon generációk tapasztalata rögzített fölöttük, eltűnjön a fejükből, és egyáltalán álmodni merjenek – továbbtanulásról, magas presztízsű szakmákról. Az iskolák látszólag mindent megtesznek. Magyarul tanuló tanárok, tolmács és roma mediátorok segítik az újonc roma iskolások beilleszkedését. Az első továbbtanuló fecskék már megérkeztek, de még mindig inkább a középiskola sikeres elvégzéséért kell szurkolni a legtöbb roma diáknak.
(Forrás: abcug.hu)
 
2019.11.15.
Bemutatták Gazsó Ferenc posztumusz művét
A Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság az üléséről az MTI-t pénteken tájékoztató közleményében azt is tudatta, hogy Gazsó Ferenc-emlékdíjat hozott létre, amelyet minden évben azoknak a 40 év alatti fiatal kutatóknak ítél oda, akik a Gazsó Ferenc által művelt témakörökben kiemelkedőt alkottak. A szervezet tavaly decemberben közölte, hogy Gazsó Ferenc szellemi hagyatékának ápolása céljából társaságot alakítanak, fő céljuk Gazsó Ferenc oktatásügyi, ifjúságkutatási és a társadalmi esélyegyenlőségére irányuló munkásságának gondozása.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.11.15.
Újból nekiment az alternatív iskoláknak a kormány
Magyar Waldorf Szövetség szerint a törvényjavaslat „súlyosan sérelmes”, törvényi felhatalmazás hiányában ugyanis nem garantált, hogy intézményeik megőrizhetik kerettantervükben meghatározott sajátosságaikat (az államitól eltérő tananyag, speciális Waldorf-tantárgyak, önigazgatás). „Külön eltérést engedő szabály hiányában a Waldorf-iskolák és óvodák működése lényegében törvénysértővé válhat” Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint nincs ésszerű, szakmai magyarázat az ilyen fokú korlátozásokra, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: Magyarországon alkotmányos védelem van, nem lehet egy iskolát csak úgy „egyik napról a másikra” bezáratni. A törvényjavaslat felülvizsgálatát fogják kérni, a szaktárca képviselőivel a jövő héten találkoznak.
(Forrás: népszava)
 
2019.11.15.
Szövegértésben átlag alatt, számolásban átlag felett vannak a magyarok
Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel. Magyarország felnőtt lakossága szövegértésből 264 pontot ért el, ami 2 ponttal maradt el az OECD országok átlageredményétől. Ugyanakkor kiemelte, hogy a számolási készségben Magyarország meghaladta az OECD átlagát, ugyanis míg utóbbi 262 pont volt, Magyarország felnőtt lakosságának teljesítménye elérte átlagosan a 272 pontot.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.15.
A nemzetbiztonsági bizottságig ért a ferencvárosi erdoganista török iskola ügye
Az ellenzék aggódik az erdoganista török iskolahálózat budapesti tagja miatt, de nagyon sok kérdést kapott az iskolának helyet adó Ferencváros polgármesterétől is Pintér Sándor belügyminiszter. Baranyi Krisztina tudomásunk szerint még nem kapott választ, a hvg.hu viszont igen. A BM szerint mindent megtesznek a nemzetbiztonsági kockázatok felderítése, azonosítása és elhárítása érdekében.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.14.
Emmi: módosul a szabályozás, de ettől nem szűnnek meg a Waldorf iskolák
A törvényjavaslat alapvetően deregulálja az alternatív kerettantervekre vonatkozó bonyolult szabályozást, melyekkel szemben éppen az intézmények fogalmaztak meg kifogásokat 2019 nyarán, például a tananyag félévekre bontásával kapcsolatosan írták.A jelenlegi módosítás hatályon kívül helyezi a nyáron sérelmesnek jelzett pontokat, nem lesz szükség a kerettantervek átdolgozására, és lényegesen nagyobb mozgásteret kap az egyéni pedagógiai megoldások engedélyezése terén a minisztérium. A törvénymódosítás célja az egyszerűsítés volt, tették hozzá. köznevelés pedig a jövőben is az Emberi Erőforrások Minisztériumához fog tartozni
(Forrás: 24.hu)
 
2019.11.14.
Palkovics új törvényjavaslata alapján jövőre bezárhatnak a Waldorf iskolák
Palkovics László innovációs miniszter kedden egy nagy kupac törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek, amelyet a címe alapján szakképzésről szólónak lehetne vélni, de valójában más oktatási területeket is érint. Például az alternatív tanterv szerint működő óvodákat, általános- és középiskolákat. Ezeket szeptemberben simán bezárhatják a javaslata alapján. A javaslat alapból megszüntetné az alternatív tantervek alapján tartott oktatást Magyarországon, és helyette csak egyéni engedélyek alapján volna mód eltérni az előírásoktól.
(Forrás: 444.hu)
 
2019.11.14.
Beelektródázták a gyerekeket az iskolapadban
A Wall Street Journal videóján egy kínai általános iskolát látunk, a gyerekek vörös úttörő-nyakkendőben ülnek az órán, fejükön elektromos pánt. Pontosabban EEG, az agyi elektromos aktivitást mérő elektroenkefalográfia, amit nálunk inkább kórházakban szoktak használni, de ezek a gyerekek a suliban is egész nap hordják. Homlokuk felett a LED vörösen világít, ha az EEG szerint megfelelően koncentrálnak, fehéren, ha a műszer úgy érzékeli, elkalandozott a figyelem, unatkozik, mással foglalkozik a gyerek.
(Forrás: index)
 
2019.11.14.
Az ellenzéki pártok együtt emelnék 18 évre a tankötelezettség korhatárát
Az ellenzéki pártok közös közleményben támogatták a tankötelezettség korhatárának 18 évre való emelését, amiért az Idetartozunk Egyesület indított aláírásgyűjtést. Az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői írták alá a nyilatkozatot.Az Orbán-kormány tudatosan teszi tönkre a fiatalok jövőjét azzal, hogy elzárja őket a használható tudástól. Százezer fiatal élete eddig már kisiklott, mert 2011 óta egy lélektelen, rossz döntés következtében őket már 16 évesen kilökték az oktatásból.– írták.„Nagy részüknek még általános iskolai végzettségük sincs, így semmilyen esélyük nincs arra, hogy szakmát szerezzenek” – közölték.
(Forrás: index)
 
2019.11.14.
Ónody-Molnár Dóra: Vészhelyzet – Kérdés, hol él Hollik István, a törvénymódosítója lábbal tiporja a szülők és a gyerekek jogait
Értelmezést Szüdi János jogásztól, oktatási szakértőtől kértünk: – Valóban, a fenyegetés üres, de akkor is, a jogszabály szövege sérti a szülői jogokat. És hiába nincs mit megvonni, a fenyegetőzés ténye önmagában is a szülő és a gyerek jogainak lábbal tiprása. Nem biztosítom a gyereknek az iskolát, nem biztosítom neki a tanulás feltételeit, de megfenyegetem a szülőt? A törvénymódosító javaslat megjárta az országgyűlés kulturális bizottságát is, ahol a képviselők véleményt mondhattak róla. Szabó Szabolcs, az ellenzék soraiban ülő független képviselő lapunknak felidézte, hogy Hollik István a lemorzsolódás mértékének növekedésével indokolta módosító indítványát. A lemorzsolódás növekszik, ezt mondjuk évek óta.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.11.14.
„Mindenki Az éhezők viadalát olvasta a pad alatt. Gondoltam, akkor tegyük a pad fölé” ”Interjú Schiller Mariann vezetőtanárral
Sci-fi regényt olvasnak irodalomórán az iskolában, amit már a sötét 60-es években is szabad szelleműnek neveztek. A név hat évtizede változatlan, ahogy a tanári kar és a diákok példaértékű összetartása is. Interjú Schiller Mariann vezetőtanárral a Radnóti Gimnázium kerek születésnapja alkalmából szabadságról, szupererőről és szekértáborokról.
(Forrás: 24.hu)
 
2019.11.13.
November 30-ára tüntetést, januárra akár sztrájkot tervezhet a Pedagógusok Szakszervezete
A pedagógusok bére nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony, miközben a munkaterhük az EU-ban kiemelkedő: évi 45 órát helyettesítenek ingyen, és heti 5 órát úgy dolgoznak, hogy azt nem tudják elszámolni (ilyen a gyerekek étkeztetése és felügyelete is).A szakszervezet ellenzi azt is, hogy a szakképzésben oktatók elveszítsék közalkalmazotti státuszukat. (A KDNP-s Hollik István benyújtott egy módosító javaslatot, ami a szülőktől vonna meg különféle, a gyerekük után járó juttatásokat, ha a gyerek nem tanul tovább 18 éves koráig, vagy egy részszakma megszerzéséig.)
(Forrás: 444.hu)
 
2019.11.13.
Nem kapott állami akkreditációt a Prezi-alapító iskolája
A Budapest School kerettantervét korábban elfogadta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ám egy nyári törvénymódosítás új követelményeket határozott meg. A Budapest School még a nyári törvénymódosításoknak is igyekezett megfelelni, de nem sikerült dűlőre jutniuk a minisztériummal és a kormányhivatallal. Halácsyék terve azonban nem változott: az állam által elfogadott iskolaként szeretnének működni. Akkreditációs kérelmüket így a következő tanévre is beadják, az elbírálásig pedig óvodás és egyéni munkarendes gyerekek tanulóközösségeként folytatják.
(Forrás: 24.hu)
 
2019.11.13.
Épp elkélne egy kis pánik! – Bese Gergő iskolalelkész a magyar családok állapotáról a Mandinernek
„Álltam a koporsó mellett, láttam a szülőket, akiknek ő volt az egy szem gyereke, és velem szemben hatszáz diák. Ezt a képet mindenkinek levetíteném. Ha minden szülő látna egy ilyen pillanatot, sokkal jobban odafigyelne a gyerekeire!” – vallja Bese Gergő. Drog, Tinder, tiniszex, kütyüfüggés, családi elidegenedés és széthullás. Az iskolalelkésszel a mai magyar családi és iskolai valóság mélyére merültünk nagyinterjúnkban. Figyelmeztet: „Ha tönkremegy egy társadalomban a családkép, és családroncsok lesznek, akkor arra nehéz sikeres családpolitikát és társadalompolitikát építeni”.
(Forrás: Mandiner)
 
2019.11.13.
Az irodalom lényegét tekintve távol áll a tantárgyszerű oktatástól (Interjú Háy Jánossal)
Van-e jelentősége a magyar irodalomnak egy olyan világban, amelyben a művészetek karizmája enyhén megkopott? Teljesített-e annyit a kortárs magyar irodalom a rendszerváltás óta, mint a hazai gazdaság? Lehet-e írói mű tárgya az irodalom története? Irodalomtörténetről, esetleg tudományról van-e szó, vagy újraélesztési kísérletről, mumifikálódott arcok, művek újrafelfedezéséről? Komoly sajtóvitákat gerjeszt egy ideje Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, amely az újraolvasott magyar irodalom metszetét portrészerű fejezetekben próbálta megrajzolni. Tiltakoztak az irodalomtanárok, hibajegyzéket szerkesztettek a szerkesztők, és várható volt, hogy megsértődik a súlyosan vegzált szerző. Mások szerint Háy könyvének veszélye, hogy „túl egyéni”, s félő, hogy állításai átszivárognak az oktatásba. De bárhogy lesz is, a századok során elkövesedett szobrok Háynál újra élő emberek.
(Forrás: 168 óra)
 
2019.11.13.
Totális beismerése a kormány oktatási kudarcának a KDNP szülőbüntető javaslata
Hollik egyébként osztrák példára hivatkozva tartaná bent a szülő felelősségére a gyereket az iskolában (vagy amíg ugye a résszakmát meg nem szerzi).Szép elgondolás. De arra már nem tér ki a jó KDNP-s képviselő, hogy miért büntetnének szülőket olyasvalamiért, aminek a lehetőségét egyébként épp a kormány teremtette meg? Mert arról Hollik nagyvonalúan felejtkezik el, hogy a tankötelezettségi korhatárt épp a Fidesz-KDNP kormány csökkentette le 16 évre még 2012-ben, elvágva ezzel több tízezer diák esélyét a tisztes jövőre.
(Forrás: mérce)
 
2019.11.13.
Megemelnék az igazolható hiányzások számát
Teljes mértékben támogatjuk azt a petíciót, amelyet korábban egy gyermekorvos, Tordas Dániel indított el, és már tizenegyezren írtak alá azért, hogy több napot igazolhassanak a szülők gyermekük hiányzása esetén – mondta el Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. Mint ismert, nincs érvényes jogszabály arról, hogy a szülő hány napot igazolhat a gyermekének. Ezt az iskolák önállóan határozhatják meg, és legtöbb helyen valóban három napot engedélyeznek nekik. Ez viszont ahhoz vezet, hogy lassan napi gyakorlattá vált a hamisított, illetve a valótlan tartalmú orvosi igazolások kiadása.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.11.13.
A Corvinus professzora szerint a mai diákok olyanok, mintha magyarul beszélő külföldiek lennének
Tózsa István szerint a hallgatók magyarságtudata is csak 15-21 százalék, nem véletlenül tüntetnek a kormány ellen. „Egy 21 százalékos kognitív nemzeti identitás nem szükségszerűen tartja vissza a hallgatót attól, hogy egy magát határozottan nemzetinek deklaráló kormány ellen – és ne mellette – tüntessen. Ez komoly akadálya lehet a magyar kormány tudatos nemzetállam-építési és -erősítési politikájának” – mondta. Tózsa szerint egy átlagos hallgató, aki a magyar kormány ellen tüntet, átlagosan egyötödnyi tudással rendelkezik, és négyötödnyivel nem rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy mitől magyar a magyar.”
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.11.
A szülő felelősségévé tenné a KDNP, hogy szakmát szerezzen a gyerek
Az új szakképzési törvényhez nyújtott be a kereszténydemokrata Hollik István módosító javaslatot. Ez – osztrák példára hivatkozva – a szülők (vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselője) részére „új kötelezettségként határozza meg a tankötelezettség teljesítését követő továbbtaníttatást a tanuló tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig”. Ha ennek nem tesz eleget, akkor valamennyi a gyerek után járó jogosultságot meg kellene tőle vonni – legalábbis addig, amíg nem szerez valamilyen részszakmai képzettséget a gyerek. Az elképzelés szerint az iskolarendszerből kihullott kiskorú esetleges munkáltatója pedig megszüntetheti annak munkavállalói jogviszonyát, ha az akadályozná a tanulását.
(Forrás: hvg.hu)
 
2019.11.11.
Nem kötelező, de nagy előnyt jelent felvételinél a nyelvvizsga
Bár nem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez, de azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.
(Forrás: infostart)
 
2019.11.11.
Részletek a szakképzés átalakításáról
Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.Pölöskei Gáborné kifejtette, hogy a szakképző iskolákban az 1 éves ágazati alapozót 2 éves szakmai képzés követi majd, a technikumokban pedig a 2 éves ágazati alapozó végeztével az eddigi 1 évről 3 évre bővül a szakmai képzés, ami a duális együttműködésekben érintett cégek elvárásának is megfelel.
(Forrás: infostart)
 
2019.11.11.
Készíts te is digitális tananyagot - Prievara Tiborral!
A tanfolyam előadója Prievara Tibor, a #school létrehozója, a TanárBlog írója, A 21. századi tanár és A 21. századi iskola című könyvek (társ)szerzője, aki Nádori Gergellyel együtt immár egy évtizede a digitális pedagógia élharcosának számít Magyarországon. Konferenciák, továbbképzések, kerekasztal-beszélgetések állandó vendége, akinek neve a szakmai körökön kívül is egyre ismertebb.
(Forrás: Nyelv és Tudomány)
 
2019.11.11.
Nem született még döntés a nulladik osztályról
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatosan semmiféle új információt nem hozott nyilvánosságra, mivel a dokumentummal kapcsolatosan nem született még döntés. Ennek ellenére egyes ellenzéki portálokon az a hír kezdett el terjedni, hogy mégis lesz előkészítő évfolyam. A tárca viszont ilyen tájékoztatást nem adott” – így kommentálta lapunk megkeresésére a szaktárca azt a sajtóértesülést, amely szerint a kormány bevezetné a kilencosztályos általános iskolát.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.11.11.
Háromszázezret érhet egy jó vizsga
Csaknem négyszeresére emelkedik az ösztöndíjasok száma a szakképzésben: míg az idén 33 ezren kaphatnak juttatást, 2021-ben már 110 ezernél is több diá­kot fog támogatni az állam. A kezdetben havi 7-14 ezer forintos ösztöndíjat a duális időszakban már 25-60 ezer, sőt a képzés végén akár 100 ezer forintos munkabér váltja fel. A hátrányos helyzetűek emellett havi 30 ezres tehetséggondozási ösztöndíjra is pályázhatnak. A szakmaszerzéskor pedig mindezen túl még 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatást is zsebre tehetnek a sikeresen vizsgázó fiatalok.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2019.11.11.
Visszaüt a migránspropaganda: Ferencvárosban az Erdogan-féle magániskolától féltik a lányokat
Az emberekben nyomott hagyott a migránsok elleni propaganda, és már Erdogan magániskolájával kapcsolatban is olyan félelmek jelennek meg a helyiek körében, hogy lányokat fognak megerőszakolni - mondta az ATV-ben Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere. A kerületben a török elnök lobbiszervezete, a Maarif Alapítvány nyitna iskolát. A szervezet egyik egyik fő célja - Erdogan politikájának népszerűsítése mellett –, hogy fokról fokra visszaszerezhesse a Fetullah Gülen alapítványaihoz tartozó nemzetközi iskolahálózat tagjait. A Maarif azonban több szálon kötődik különböző iszlamista terrorszervezetekhez, jelenlegi alelnöke, Osman Nuri Kabatepe pedig alapítója volt az IHH-nak, annak az állítólagos segélyszervezetnek, amely majdnem minden komolyabb iszlamista terrorszervezethez ezer szállal kötődik, és amit a CIA már 1996-ban radikális szervezetnek minősített.
(Forrás: Népszava)
 
2019.11.11.
A Nemzeti Bántalmazás Rendszere
Kiverték két fogát és eltörték több bordáját egy 15 éves fiúnak egy fiatalkorú banda tagjai a Széll Kálmán téren, kés is volt náluk. De ez a riport nem róluk szól. Nem is arról a 11 éves lányról, aki talán éppen a fogtörés, vérömlés idején ugrott le 15 éves szexpartneréről, amikor rájuk nyitott a gyermekfelügyelő. És nem is arról a fogyatékos óvodáskorúról, aki nevelőotthoni társai életét pokoli nyüszítéssel keseríti, de ha kiszabadul a rácsok közül, akkor máshogyan is. Ez a riport arról a gyermekvédelemről szól, amely újratermeli a nyomorúságot, erkölcs és gátlás nélküli fiatalokat nevel, túl nagy eséllyel prostituáltakat és börtönlakókat. Miközben a létező legjövedelmezőbb befektetés volna a szegénység és a tudatlanság felszámolására költeni az adóforintokat. TÁRSADALMI CÉLÚ HIRDETÉS
(Forrás: Népszava)
 
2019.11.11.
A belügyminiszterhez fordult Baranyi Erdoganék iskolája miatt
Pintér Sándor belügyminisztertől kért tájékoztatást hétfőn Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere a kerületben helyet kapott török alapítványi Maarif Általános Iskola és Gimnázium működésével kapcsolatban. „A sajtóból szerzett információk alapján úgy tudom, hogy jövő szeptembertől a török elnök legszűkebb köreihez tartozó magánemberek nyitnak iskolát Budapesten, épp a kilencedik kerületben” – kezdte a közösségi oldalán is közzétett levelét Baranyi.A polgármester egyebek mellett kiemelte: szokatlannak tűnik, hogy egy külföldi állampolgár által alapított, alig pár hónapos szervezet kevesebb, mint egy hónap alatt meg tudja szerezni a magyar kormány illetékes hatóságától és a kormányszervétől a működéshez, induláshoz szükséges engedélyeket,
(Forrás: Népszava)
 
2019.11.11.
A Nemzeti Bántalmazás Rendszere
Kiverték két fogát és eltörték több bordáját egy 15 éves fiúnak egy fiatalkorú banda tagjai a Széll Kálmán téren, kés is volt náluk. De ez a riport nem róluk szól. Nem is arról a 11 éves lányról, aki talán éppen a fogtörés, vérömlés idején ugrott le 15 éves szexpartneréről, amikor rájuk nyitott a gyermekfelügyelő. És nem is arról a fogyatékos óvodáskorúról, aki nevelőotthoni társai életét pokoli nyüszítéssel keseríti, de ha kiszabadul a rácsok közül, akkor máshogyan is. Ez a riport arról a gyermekvédelemről szól, amely újratermeli a nyomorúságot, erkölcs és gátlás nélküli fiatalokat nevel, túl nagy eséllyel prostituáltakat és börtönlakókat. Miközben a létező legjövedelmezőbb befektetés volna a szegénység és a tudatlanság felszámolására költeni az adóforintokat. TÁRSADALMI CÉLÚ HIRDETÉS
(Forrás: Népszava)
 
2019.11.11.
Kilenc évfolyamos iskola: szorít az idő, még sincs válasz a kérdésekre
Bevezetik-e a magyar iskolákban jövő szeptembertől az óvoda és iskola közötti előkészítő évfolyamokat? Ha igen, akkor kik és mi alapján járnának oda? Kik és mi alapján foglalkoznának velük? Összefügg-e a bevezetés az iskolaérettségi protokoll változásaival? Tíz hónappal a következő tanév kezdete előtt egyikre sincs válasz, a minisztérium hallgat és a kormányra mutogat.
(Forrás: hvg.hu)
 
Sajtófigyelő
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep