Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2021.05.30.
65 százalékos pedagógusbér-emelés kellene, hogy maradjanak tanárok az országban - véli a Nemzeti Pedagóguskar elnöke
Horváth Péter szerint kevesen választják a fiatalok közül a tanári pályát, és ezen nem segít, hogy a fizetések nem követték a minimálbér mozgását. Nem követte a minimálbér mozgását, ezért „nem lehet kérdés, hogy rendezni kell a pedagógusok bérét” - mondta el az RTL Híradójának Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth elmondta, a 2013-as életpályamodell bevezetése óta rengeteg változás következett be, a legkellemetlenebb az volt, hogy a pedagógusok bére a minimálbértől elszakadt. Akkoriban 101 500 forint volt, most pedig a 170 ezer forintot közelíti.
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
 
2021.05.30.
A fideszes kormánybiztos szerint kaotikus a magyar iskolarendszer
Révész Máriusz korábban az oktatáspolitikai kabinet tagja volt. Elmondta, hogy az oktatás rendbetételéhez elsőként a pedagógus fizetéseket kéne rendbe tenni, az oktatás színvonalának emeléséért. Hozzátette, hogy a rendszerváltás legnagyobb tévedése az volt, hogy átalakították az iskolák szerkezetét. Úgy véli, hogy rendkívül bonyolulttá vált a középiskolák rendszere. Szintén nagy hibának nevezte a szabad iskolaválasztást is, ugyanis ezzel országos szinten komoly egyenlőtlenségek alakultak ki a diákok között, ugyanakkor érthető, hogy minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének.
(Forrás: alfahir.hu)
 
2021.05.30.
Öngyújtóval és fertőzéssel fenyegette általános iskolai tanárát két Somogy megyei diák
Mindketten évismétlők voltak, 14, illetve 16 évesen kerültek a hetedik osztályba. A házirendet folyamatosan megszegték, félévkor több tárgyból is bukásra álltak. Tavaly novemberben egy matematikaórán felálltak, és engedély nélkül akartak kisétálni, amikor a tanárnő rájuk szólt. Ekkor szidni kezdték őt, majd elállták az útját a tanári asztalnál. A 14 éves fiú ekkor a tanárnő arcához hajolva levette a maszkját, és többször ráköhögött, azzal fenyegetve őt, hogy megfertőzi. Társa egy öngyújtót tartott az arcához égő lánggal. Az iskolaőrtől egy osztálytársuk kért segítséget. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszakért felfüggesztett börtönt kért rájuk az ügyészség.
(Forrás: telex)
 
2021.05.30.
A magyar oktatás betegségeire finn recept hozhatja el a gyógyulást
Ha a XXI. században versenyképes oktatási rendszert akarunk teremteni, akkor bizony körül kell néznünk a fejlett világban, és haza kell hoznunk az itthon is adaptálható jó gyakorlatokat. A nemzetközi teszteredmények a kelet-ázsiai (Szingapúr, Kína, Japán) és észak-európai országok (Finnország, Észtország) kiemelkedő teljesítményét mutatják. Mivel a magyar társadalom kulturális vonásait tekintve egyértelműen a nyugati kultúrkörhöz tartozik, így az észak-európai példákhoz érdemes nyúlnunk. És valóban, a sokat emlegetett finn oktatás, bár nem tökéletes rendszer, de nagyon sok tanulsággal szolgál nekünk, magyaroknak. Annál is inkább, mert a finnek ott erősek igazán, ahol a magyar oktatási rendszer elbukik: az esélyteremtésben, az iskolák egységesen magas színvonalában, a modern gyermekközpontú pedagógiai gyakorlatban, a pedagógusok megbecsülésében és az innovációt támogató szabályozási keretekben.
(Forrás: mérce)
 
2021.05.30.
Semjén Zsolt: Az egyházi iskolák az ember teljességét szolgálják
Az egyházi iskolák az emberi személyiség teljességét látják és szolgálják a test, a szellem és a lélek összetettségében és egységében – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen, a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium sportközpontjának és vívótermének átadásán.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.05.30.
Vészesen ketyeg a közoktatás újabb időzített bombája
2020 őszén az országban csupán egyetlen helyen, mindössze egy hallgatóval indult el a tíz féléves osztatlan kémia-fizika tanár szakos képzés. Rajta kívül voltak még bátor jelentkezők, tavaly 41 másik hallgató választotta egyik tanári szakjának a kémiát. Az pedig már egy külön ügy, hogy ők itt végül befejezik-e tanulmányaikat, illetve rálépve a pedagógusi pályára, meddig maradnak a közoktatásban. Vagy már néhány éven belül választanak maguknak egy jóval jövedelmezőbb, magasabb presztízsű, valamint kevesebb emberi és szakmai kihívással járó munkát, hivatást. Ha a tendencia így folytatódik, 10-15 év múlva nem lesz, aki természettudományos tárgyakat, biológiát, földrajzot, fizikát, kémiát tanítson a gyerekeinknek – mondta el az Indexnek Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke.
(Forrás: index)
 
2021.05.28.
Kompetenciamérés az iskolákban, elmaradtunk az OECD-átlagtól
Az Oktatási Hivatal (OH) szerdán tartotta a 6., a 8. és a 10. évfolyamos diákok szövegértési képességét és matematikai eszköztudását vizsgáló országos kompetenciamérést. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉST A KÉTEZRES ÉVEK ELEJÉNINDÍTOTTÁK, TEHÁT MOST MÁR TÖBB MINT HÚSZÉVES TÖRTÉNETE VAN – utalt vissza a kezdetekre Halász Gábor oktatáskutató. A legutóbbi eredmények szerint, a magyar diákok átlagpontszáma kismértékben javult a legutolsó felméréshez képest, de 2009 óta így is mindhárom területen romlás látszik: olvasásban 18, természettudományokban 12, matematikában 9 pontos a visszaesés az elmúlt tíz évben. Emelkedett a nagyon gyenge teszteket írók aránya is:
(Forrás: index)
 
2021.05.24.
L. Ritók Nóra: A családon belül
Egyszer azt a tanácsot is kaptam, igaz, azt a prostitúció kapcsán, de erre a területre is illik, mert általában bántalmazó kapcsolat a futtatás is. Szóval azt, hogy erősítenünk kellene a nőkben az áldozati szerepet, hogy jelentsék fel a futtatójukat, és ne vonják vissza a feljelentést, hanem tartsanak ki mellette. Igen, ez jól hangzik… elméletben. Ám a gyakorlatban ezt átvinni képtelenség. A lány, akiről a prostitúció kapcsán egyeztettem, értelmi fogyatékos. Integrálható volt, vagyis átgörgette az általános iskola, bár alapkészségek tekintetében nem sokat adott neki a rendszer. Felnőve nem lett gondnokolt, részlegesen sem. Mert felnőve senki sem törődik már ezzel a réteggel, akik a szükségleteik kielégítésében nem szorulnak segítségre, pl. fel tudnak öltözni, de önálló életre, felelős döntésekre, főleg olyanra, amiben gyerek is vállalható, nem képesek. Rendkívül manipulálhatók, gyakorlatilag rávehetők mindenre, anélkül, hogy éreznék a dolgok súlyát.
(Forrás: hvg.hu/Nyomor széle blog)
 
2021.05.24.
János vitéz – 14. rész – Tollár Ivett óravázlata
Taneszközök: laptop, vetítővászon, projektor, pendrive, nyomtatott szöveg (14. rész), papír, színes tollak, filcek, kis cetlik, érzelemkártyák, kalap/tarisznya. A felvezető foglalkozás célja: a monológban megjelenő életeseményekhez kapcsolódó érzelmek és kapcsolatok megjelenítésének segítségével a beleérző képesség fejlesztése. Felhasznált szakirodalom: Kaposi László (szerk.): Játékkönyv. Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 2013.
(Forrás: tani-tani online)
 
2021.05.23.
Zűrös gyerekek támogatói helyett kétségbeesett menekülők búvóhelyei lesznek a második esély-iskolák
Évekkel ezelőtt figyeltünk fel rá, hogy valami hirtelen megváltozott. Az iskola, ahol dolgozom, sokáig az úgynevezett “második esély”-iskolák közé sorolta magát: hozzánk kerültek azok, akik sehol máshol nem találták meg a helyüket, mert olyan problémáik voltak, amiket a közoktatás keretein belül működő intézmények nehezen tudtak elfogadni vagy kezelni. Tanulási. és magatartási zavar, hiperaktivitás, figyelemzavar, szerhasználat, családi problémák. Még 2015-ben, a beiratkozáskor tűnt fel, hogy a megszokottan “zűrös” gyerekek között egyre többen vannak olyanok, akikkel nincs semmi különösebb gond. Őket neveztem el akkor oktatási menekülteknek, ezzel jelezve, hogy olyan fiatalokról van szó, akik maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják a közoktatást, mert nem érzik magukat komfortosan az egyre szűkülő keretek között. Azóta eltelt öt év. Az “oktatási menekült” bevett és a gyakorlatban használt fogalommá vált szakmai körökben, a mi profilunk pedig lassan átalakult: második esély iskolából egérút-iskolává váltunk anélkül, hogy bármit is változtattunk volna a hozzáállásunkon és a kitűzött céljainkon.
(Forrás: allterkata blog)
 
2021.05.23.
Ónody-Molnár Dóra: ÁLMOK ÉS PORTRÉK – LÁTHATATLAN TANODA, LÁTHATÓ EREDMÉNYEKKEL
Magyarországon minden harmadik roma gyerek szegregált iskolába jár, ahol a lemorzsolódás esélye magas, a tovább tanulásé pedig nagyon alacsony. A Rosa Parks Alapítványnál óvodásokkal, iskolásokkal és a családjaikkal azért dolgozunk, hogy a gyerekek minél jobb iskolába járjanak és ott minél jobb eredményeket érjenek el, hogy aztán felnőttként megvalósíthassák a vágyaikat. Mi az inkluzív nevelésben hiszünk, ehhez nyújtunk segítséget intézményeknek és gyerekeknek is” – olvasható az Alapítvány céljai között. A Józsefvárosban lévő Tanodát nyolc éve még az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) hívta életre. És nem véletlenül itt: ez a városrész a romák által legsűrűbben lakott Budapesten, itt él a roma általános iskolások jelentős része is. A CFCF munkatársai pedig szerettek volna a kerületi gyerekeknek segíteni abban, hogy kikerüljenek a szegregált iskolákból. De nem csak jogi eszközökkel szerettek volna ezt elérni, hanem a tanulást segítő foglalkozásokkal is, így jött a Tanoda megalapításának ötlete.
(Forrás: Jelen)
 
2021.05.23.
Szakemberek érvelnek a gyermekek oltása mellett
Bár hazánkban egyelőre nem tervezik a 12 éven aluliak vakcinációját, több szakember is megerősíti: a legkisebbek beoltása saját egészségükre és a társadalom egészére nézve is kedvezően hat. Az MTA orvosi tudományok osztályának legfrissebb beszámolójából ugyanis kiderül: a vakcina felvételének köszönhetően a fertőzés terjesztése, a ritka szövődmények kialakulása, valamint a krónikus betegségben szenvedő gyermekek súlyos covid-fertőzése is megelőzhető.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.05.23.
Táboroztatás megalázóan alacsony bérért
Döbbenetesen alacsony órabérről adott számot az egyik pécsi általános iskola tanára, amikor arról írt a Facebookon, hogy a pedagógusok mennyi pénzért táboroztatják a diákokat az önkormányzat Balaton parti nyaralójában. Attól függően, mennyi gyerek jut rájuk a táborban, heti 25-50 ezer forint bruttó bérre jogosultak. Ennek a nettója 17-34 ezer forint. Miután ebből levonják a napi háromszori étkezés kétezer forintos díját hat napra (az érkezés napján csak vacsorát kapnak), marad 5-22 ezer forint. A táborban a pedagógusok folyamatos műszakban őrzik a gyerekeket, így a 168 órával elosztva kijön a 30-131 forintos, kézhez kapott órabér. Az alacsony díjazás miatt nemcsak a pécsi tanárok panaszkodnak, másutt sem tud jobban fizetni az önkormányzat. Országos problémáról van szó, ami ráadásul évek óta tart, s aminek következménye, hogy egyre nehezebb tanárt találni a táboroztatásra.
(Forrás: Népszava)
 
2021.05.23.
KI TANÍT MAJD FIZIKÁT, KÉMIÁT, BIOLÓGIÁT, FÖLDRAJZOT A GYEREKEINKNEK? – MÁR NEM HIÁNYSZAKMA A TERMÉSZETTUDOMÁNY-TANÁRI, HANEM KIHALÓFÉLBEN LÉVŐ HIVATÁS!
Ha nem is ettől a kétségbeejtő helyzettől hangos a magyar oktatáspolitika, a problémát egyértelműen észlelték a döntéshozók is, ezt bizonyítja, hogy néhány éve bevezették azt a lehetőséget az iskolák számára, hogy a fizikát, kémiát, biológiát és földrajzot egy tárgyként, természettudományok név alatt taníthassák. Ez a szakemberek szerint akár járható út is lehetne, hiszen a sokszor jó példaként emlegetett finn oktatási rendszerben is működik hasonló, de hangsúlyozzák, hogy nem mindegy, hogy egy jól átgondolt tanterv szerint valósul meg az összevont tantárgy, vagy vész esetére, kényszermegoldásként alkalmazható eszközként van jelen a tantervben. Sajnos itthon egyelőre az utóbbi teljesül, de már készül az integrált természettudományos tantárgy kerettanterve, illetve a hozzá illeszkedő tankönyv, aminek fejlesztésén Bárány Zsolt is dolgozik. Azt mondja, ez már nem egy összeollózott anyag lesz, hanem a különböző tudományterületek ténylegesen egymásra épülnek majd benne.
(Forrás: wmn.hu)
 
2021.05.20.
Hibáktól hemzseg az új szakképzési törvény
- Az új szakképzési törvényt érdemi előkészítés nélkül, rohamtempóban kezdték el bevezetni tavaly, a mostani törvényjavaslattal a saját maguk okozta káoszt próbálják korrigálni - fogalmazott Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Abban bízik, most már jobb irányba próbálják finomhangolni a rendszert. Egy pozitív változás például, hogy az iskolai felnőttképzésben tanulók is jogosultak lesznek diákigazolványra, életkortól függetlenül. A duális képzés rendszerét pedig az erősítheti, hogy azok a cégek, akik vállalják a diákok gyakorlati felkészítését, havi 250 ezer forintos adókedvezményt kaphatnak tanulónként. Gosztonyi Gábor szerint a kormány ezzel próbálja vonzóbbá tenni a duális képzést a cégek számára, ami folyamatosan veszített vonzerejéből, különösen a koronavírus-járvány berobbanása után. Még januárban írtunk arról, hogy a külsős gyakorlati helyeken tanulószerződéssel rendelkező diákok száma egy év alatt jelentősen lecsökkent: míg 2019 decemberében mintegy 50,3 ezer tanulószerződést tartottak számon, 2020 decemberében 37,5 ezret. A csökkenő tendencia nem állt meg, jelenleg 36,1 ezer a hatályos tanulószerződések száma.
(Forrás: Népszava)
 
2021.05.20.
Az állam egyre jobban kivonul a magasabb minőségű középiskolai oktatásból
Orbán Viktor miniszterelnök és a fideszes politikusok többször kifejtették már, hogy nem gimnáziumba, és onnan a felsőoktatásba kellene járni a többségnek, hanem szakmát kellene tanulnia, lehetőleg minél korábban. Ennek megfelelően minél több diákot próbál a rendszer a szakmát adó középfokú képzések felé terelni. Európai összevetésben valóban alacsony Magyarországon a szakmát adó középfokú képzést választók száma. Csakhogy ennek az oktatási formának a minősége nem kifejezetten acélos Magyarországon, és ezt talán a szülők is érzékelik. A Cedefop nevű uniós oktatási ügynökség számára készített, a magyar szakmai középfokú képzéséről készült elemzés is azt állapította meg, hogy ezek a képzések az alacsony minőség és a rosszabb munkaerőpiaci kilátások miatt nem népszerűek. A fideszes reformok óta a PISA felméréseken a lemaradó teljesítményt nyújtó diákok aránya növekedni kezdett. Bár európai összevetésben azelőtt is kifejezetten magas volt ez az arány (amely egyébként a társadalmi különbségekre és az oktatás színvonalára is utal), a visszaesés még innen is látványos.
(Forrás: g7.hu)
 
2021.05.20.
A középiskolai felvételi rendszer hátraszorítja az állami gimnáziumokat, az állam az egyházi iskolákba tereli a diákokat
Az alapítványi és egyházi fenntartású gimnáziumokat első helyen bejelölők száma regionális bontásban pár kivételtől eltekintve nem haladja meg a férőhelyek számát, az államiaknál viszont többnyire igen. Ez arra utal, hogy az állami gimnáziumokba összességében sokkal nagyobb a túljelentkezés, mint a két másik fenntartású iskolákba. A fővárosban az első helyen valamilyen állami gimnáziumot megjelölő diákok 71,4 százalékát vették fel valamelyik állami gimnáziumba, persze nem feltétlenül abba, amit elsőnek jelöltek, de mondhatni, hogy ők még talán célba értek, mert bekerültek egy általuk preferált típusú intézménybe. Országosan ugyanez az arány átlagosan 77 százalék az átlag, de fordítva ugyanez a szám azt is jelenti, hogy 23 százalék nem jut be a gimnáziumokba.
(Forrás: g7.hu)
 
2021.05.19.
Kutató az Indexnek: Magyarországon továbbra is luxus egyetemre járni
„A probléma 2012 környékére vezethető vissza, amikor a Széll Kálmán Terv után a kormány döbbenetes mértékű forrást vont el a felsőoktatástól, valamint különböző intézkedésekkel elkezdte korlátozni azok számát, akik esélyt kapnak a diplomaszerzésre” – mondta az Indexnek Radó Péter oktatáskutató, oktatáspolitikai elemző, utalva például arra, hogy megszabták, hány hallgatót lehet felvenni egy adott képzésre, de ekkor vezették be a „röghöz kötést” is, amely előírja, hogy az állami ösztöndíjas hallgatóknak a szemeszterek számától függően még évekig itthon kell dolgozniuk. Ennek komoly visszatartó ereje volt, hisz már ekkor is sokan vágytak külföldre, ami ahhoz vezetett, hogy a fiatalok már az egyetemi tanulmányaikat sem Magyarországon kezdték el, népszerű alternatíva lett például Dánia, ahol a felsőoktatás ingyenes.
(Forrás: index)
 
2021.05.18.
Diákok az állami pénzből támogatott újságíróképzésről: Azt mondták, az sem baj, ha nem igaz, amit leírunk
Mint azt a Szabad Európának nyilatkozó, a képzésben részt vevő egykori és jelenlegi diákok mesélték, a képzés a valóságban az ígéretekhez képest mégsem annyira „gyakorlatorientált”, sőt, az újságírói alapokat is mellőzi: „Nem mondták el, mi az a riport vagy az oknyomozás. Újságíróetikáról egyáltalán nem volt szó, a közszolgálatiságról is csak annyi, hogy mi a különbség a kereskedelmi és a közszolgálati média között. De azt egyáltalán nem hangsúlyozták, hogy kiegyensúlyozottnak kellene lenni, vagy minden oldalt bemutatni.” A lapnak egyébként végül, több tucat diák megkeresése után közel fél tucat nyilatkozott még annak ellenére is, hogy Gáspár Kinga tanulmányi igazgató emailben figyelmeztette az összes diákot, hogy ne nyilatkozzanak senkinek a képzésről, a közösségi médiában se osszanak meg semmit az NTGN-ről, mert azzal szerződést szegnek.
(Forrás: telex)
 
2021.05.18.
Május 25. után lehet ballagásokat tartani, de csak az udvaron
Hatályba lépett kedden Orbán Viktor hétfőn, a Magyar Közlönyben megjelent rendelete a ballagásokról: ennek értelmében 2021. május 25. után megtarthatóak a köznevelési intézményekben, óvodákban, iskolákban a ballagások az udvaron, a vendégeknek (néhány kivételtől eltekintve) pedig végig orrot és szájat elfedő (orvosi, munkavédelmi, textil vagy más anyagból készült) maszkot kell viselniük. A ballagókra ez a megkötés nem vonatkozik.
(Forrás: telex)
 
2021.05.17.
Egy borsodi faluból indult a program, amivel végre a ketteseknek és az ötösöknek is élmény a tanulás
A Komplex Instrukciós Program keretében a tanítási órák 10-20 százalékára a pedagógusok olyan feladatokat dolgoznak ki, amelyeken aztán négy-öt diák együtt dolgozik. Azt szeretnék elérni, hogy a feladat megszólítsa a tehetséges és felzárkóztatásra szoruló tanulókat egyaránt. Ezek a feladatok státuszkezelésre szolgálnak, „míg az egyik tanul, a másik tanít, így ez utóbbinak a szóbeli kifejezőkészsége is nagyon erőssé válik”, fogalmaz az igazgató. A gyerekek pedig minél többet beszélnek a tananyagról, annál többet tanulnak. Hejőkeresztúron úgy gondolták, a tanítási órákon kívül is „rendbe kell hozni” a gyerekek életét, így a szabadidő hasznos eltöltését megcélozva létrehozták az úgynevezett táblajáték programot. Ennek keretében a tanulók mintegy háromszáz játékot használnak, mindezt úgy, hogy a siker sem marad el: góban és dámában már Európa-bajnokságra is kijutottak, illetve az országos versenyekről is rendre hoznak el aranyérmet.
(Forrás: 24.hu)
 
2021.05.17.
Az iskolák nem képesek megoldani a szegregációs problémákat
A kutatók azonban felhívják arra is a figyelmet, hogy még nem lehet határozott következtetéseket levonni, mert a fogadó iskolák között is különbségek vannak az eredményességet illetően. Megjegyzik, hogy a fogadó iskolák diákjainak tanulmányi eredményét nem befolyásolta az új diákok érkezése, és az iskolaválasztási szokások sem változtak. A másik cél az érintett diákok és csoportok erősebb integrációja volt. A kutatás itt számos ellentétes tendenciát tár fel. Egyrészt belső szegregációt figyeltek meg a fogadó iskolákban, de arra is vannak példák, hogy a diákok „hidakat építenek” a csoportok között. Felhívták rá a figyelmet, hogy ez nagyban függ a tanárok hozzáállásától.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.05.17.
Nincs iskola, nincs internet, nincs pénz: a legszegényebb településeken keményen meg kell harcolni az érettségiért
Nincs szélessávú internet és megfelelő számítógép, otthon pedig nincs tanulásra alkalmas hely – ilyen akadályokkal szembesültek az elmúlt hónapokban azok az érettségizők, akik az ország mélyszegénységgel sújtott részein élnek, komoly anyagi gondokkal küzdő családokban. Bőven volt munka a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó civil szervezeteknél a távoktatás hónapjai alatt, de sikertörténetek is akadnak: van olyan végzős gimnazista, aki Hajdú-Bihar megye egyik legszegényebb kistelepüléséről juthat be a jogi egyetemre.
(Forrás: Népszava)
 
2021.05.17.
„A mi diákjaink már ne közmunkások legyenek!” (Beszélgetés a Dr. Ámbédkár Középiskola vezetőivel)
Nem az lenne a jó cél, hogy az érettségizett vagy a diplomás roma fiatalok visszakerüljenek a saját közösségükbe, s ott hasznosítsák ezt a tudást? Orsós János.: Korábban én is ezt az elvet vallottam, de aztán megváltoztam. Látva, hogy a mi gyerekeink milyen mélységes versenyhátrányból indulnak, arra trenírozzuk őket, hogy hagyják el a roma telepeket, hagyják ott a kis falvakat, mert ők legfeljebb csak érettségizett cigányok maradnak. Ha magamból indulok ki, én sem lehetek egy ilyen közegben az a Waldorf tanár, akit Vekerdy Tamás külön is kiemelt, ott csak a „cigány tanár” lennék. Ezért mutatunk nekik utat a nagyvárosok felé, sőt a minél nyugatabbra lévő nagyvárosok felé, mert ott már nem a bőrszínük, hanem a szakmai tudásuk számít.
(Forrás: Népszava)
 
2021.05.15.
Atipikus tehetséggondozás. Braun József és Kerényi Mari írása
A Zöld Kakas Líceum 1997-ben olyan középiskolás diákok számára jött létre, akik kiszorultak a középiskolákból, miközben képességeik alapján az érettségire, továbbtanulásra predesztináltak. Környezetük többnyire tanulászavarosnak és/vagy magatartászavarosnak tekinti őket – olyanoknak, akikkel nem lehet a szokásos keretek között együttműködni. 2016-tól általános iskolásokat is fogadunk. Egyre inkább olyan diákokat, akikben nagyon erős belső késztetés, drive munkál különös, többnyire szó szerint „haszon-talan” képességek jelentléte mellett. Nekik sem könnyebb, mint a nagyoknak. Annyiban szerencsésebbek, hogy felismerve gyerekük különösségét, a családjuk nagyon hamar alternatív megoldás után nézett.
(Forrás: tani-tani online)
 
2021.05.14.
A középiskolások államilag támogatott, kéthetes külföldi nyelvtanfolyamai idén sem indulnak el
Erre a programra Kásler Miklós szerint a kormány 90 milliárd forintos keretet alakított ki, ebből csaknem 140 ezer diák utaztatását és tanulását tervezték támogatni. Az angol nyelvű képzéseknél Anglia, Írország és Málta, a német nyelvűeknél pedig Ausztria és Németország szerepelt a célországok között, de Franciaországba és Kínába is utazhattak volna a diákok. A középiskolások külföldi nyelvtanfolyamai az eredeti tervek szerint 2020-ban indultak volna. Azt, hogy a koronavírus-járvány miatti halasztás után milyen feltételekhez lesz kötve a részvétel, illetve pontosan milyen költségeket fedez majd az állam, egyelőre nem árulta el a minisztérium.
(Forrás: telex)
 
2021.05.14.
Érettségiző diák: sokan covidosan mentek vizsgázni, volt, aki ott kapta el
„Sokan úgy voltak vele, hogy inkább akkor covidosan is bemennek, amire nagyon sok példa volt. Hiszen a barátnőm, aki elkapta a covidot, az érettségik előtt három hétig direkt nem ment sehova, viszont a középszintű érettségiről már a coviddal távozott, tehát valószínűleg valaki behozta az iskolában a vírust” – nyilatkozta az ATV Híradójának Csatár Eszter érettségiző diák. A covidosan síró gyermeket egy anyának hallania kéne – mondta Becker Anna. Anna annak a végzős lánynak az édesanyja, aki négy középszintű érettségi után két emelt szintű vizsgáját koronavírus fertőzés miatt már nem tudta letenni. Ezzel az érvényes érettségitől, és az egyetemi felvételitől is elesett.
(Forrás: ATV)
 
2021.05.14.
MATOLCSY BESOKALLT: AZ MNB KIVONULNI KÉSZÜL A CORVINUSON INDÍTOTT KÉPZÉSEK MÖGÜL
Értesüléseink szerint a hirtelen és drasztikus döntés hátterében Anthony Radevnek, a BCE elnökének (ő lényegében a kuratórium meghosszabbított keze az egyetemen) sokak által „összeférhetetlennek” tartott vezetési módszerei állnak. A konfliktus Radev és az egyetem alapítványának (Maecenas Universitatis Corvini) egyik kuratóriumi tagja, Palotai Dániel között mérgesedett el. Úgy tudjuk, már egy ideje érlelődött a szakítás, a viszony ugyanis folyamatosan romlott az elnök és Palotai között. Palotai – aki 2013-2020 között az MNB ügyvezető igazgatója volt, az egyetemen pedig kurátori tagsága mellett az MNB Intézetének oktatója – folyamatosan próbálta a szakmai érveit képviselni, azonban Radev, ahogy egyik forrásunk fogalmaz, „nem vette komolyan, hogy az egyetem vezetésében rajta kívül mások is ülnek”. A konfliktus elérte a jegybank elnökét, Matolcsy Györgyöt is, úgy tudjuk, a kivonulásról szóló döntést ő hozta meg.
(Forrás: Jelen)
 
2021.05.13.
Ónody-Molnár Dóra: Győzelmi jelentés, de a NER fennállásának egyik legtragikusabb mondata
Azt hittem, elég edzett vagyok már így, a NER 11. évében, de nem: az, amit a múlt héten Pölöskei Gáborné mondott, mélyen megrázott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára büszkén tette ugyanis közhírré: a nyolcadikosok 41 százaléka a szakképzésben, azaz technikumokban tanul tovább. Vagyis az Iparkamara „reformjai” beértek. 3-4 éve a nyolcadikosok 41 százaléka még gimnáziumba jelentkezett, most technikumokba. A gimnáziumokat mindössze a diákok 34 százaléka választotta. Ráadásul Pölöskei Gáborné szerint messze még az áhított cél, de – tette hozzá – „előremutató az arányok megváltozása”.
(Forrás: Jelen)
 
2021.05.13.
Inkább nem kérte a magyar kormány az egyetemeknek ígért 1200 milliárd forintot Brüsszelből
A magyar kormány szerdán beadta az Európai Bizottsághoz az EU-s helyreállítási alap magyar felhasználási tervét, eszerint csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tartunk igényt. A további 3300 milliárdnyi kedvezményes hitelt nem kérjük, hivatalosan azért, mert nem akarunk eladósodni. A legnagyobb vesztes az egyetemi szféra: a korábbi terv szerint nekik szánt 1200 milliárdból csak egy töredék részt igényel a magyar kormány.
(Forrás: telex)
 
2021.05.13.
MIÉRT CSAK A JÉGHEGY CSÚCSA NÖVEKEDNE? – A MEIXNER-KÖNYVRŐL. GYARMATHY ÉVA VÉLEMÉNYCIKKE
A szűk szakmai gondolkodás dobozol, és most már nemcsak a gyerekeket sorolja valamely szűk kategóriába, hanem a módszereket is. Pedig a módszerek értő használatával egy-egy eljárás sokkal többek hasznára lehet. A szakmai nagyképűség és kisstílűség által adott megalapozatlan minősítések megakadályozzák a tisztánlátást, és zavart keltenek. A nyitott gondolkodás ideje jött el, amikor a gyors változásokat a gyerekek képességeinek változása jelzi a legjobban, és ha erre odafigyelünk, a sok, már rendelkezésre álló kiváló módszert értően tudjuk alkalmazni.
(Forrás: ckpinfo)
 
2021.05.12.
Radó Péter Miért ilyen súlyos a pedagógushiány Magyarországon?
Bizonyos felmérések szerint 2018-ban már az általános iskolák hetven százalékában volt pedagógushiány, ami egyértelműen minőségromlást okoz. A növekvő pedagógushiánynak van néhány nyilvánvaló oka és van néhány rejtett, az ágazati humánerőforrás gazdálkodási rendszer elhibázottságával összefüggő magyarázata.
(Forrás: Portfolio)
 
2021.05.12.
Tankönyvrendelés \"kézi vezérléssel\": hiába a hivatalos jegyzék, közvetlen utasítás érkezett
A TANOSZ alelnöke, Romankovics András egy példát is említett a Népszavának: több tankerületben az első osztályosoknak szóló \"Játékház\" című olvasókönyvet cseréltették le egy újabb típusú állami kiadványra, miközben a rendelésből kihúzott könyv ugyanúgy szerepelt a hivatalos tankönyvjegyzéken. Romankovics András szerint ha egy iskola a hivatalos tankönyvjegyzékről választ tankönyvet, annak jogossága akkor sem vonható kétségbe, ha nem a 2020-as NAT-hoz készült. Úgy véli, ez azt mutatja, hogy már a hivatalos tankönyvjegyzékről sem lehet szabadon választani, egyes tankerületek pedig \"kézi vezérléssel\" íratják át az iskolák rendelését.
(Forrás: Népszava)
 
2021.05.12.
Átírták a tankerületek egyes iskolák tankönyvrendeléseit
Több tankerület is átírta egyes iskolák tankönyvrendelését - írja a Népszava. Az iskoláknak május végéig kellett leadniuk ezeket a tankönyvellátónak, de a tankerületek is ellenőrizték a listát, és aTankönyvesek Országos Szakmai Egyesületét (TANOSZ) idéző lap szerint volt olyan, hogy a tankerület az iskolaigazgatót megkerülve utasította az iskolai tankönyvfelelősöket, hogy egyes kötetek helyett más - új típusú, de kétes minőségű, az új NAT-hoz igazított állami - tankönyveket rendeljenek inkább.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.05.12.
Eddig három személyt gyanúsítottak meg az Öveges-program csalási ügyében
Három embert gyanúsított meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Igazgatósága hét esztendeje folyó nyomozást követen abban az uniós pénzforrást is felhasználó Öveges-program kapcsán indult csalási ügyben, amelyben a feljelentést még az LMP politikusaként tette még 2014-ben Hadházy Ákos. Az országgyűlési képviselő az elmúlt években többször is kérdezte a nyomozás állásáról Polt Péter legfőbb ügyészt, aki április végén tájékoztatta a képviselőt arról, hogy a nyomozás a felderítési szakaszból a vizsgálati szakaszba lépett, mert 2021. április 15-én három embert gyanúsítottként hallgattak ki az ügyben. Polt Péter levelét Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra a korrupcioinfo.hu oldalán.
(Forrás: index)
 
2021.05.11.
Sok szülőnek elfogyott az éves szabadsága, mi lesz így a nyáron?
Az óvodák és az iskolák egész nyáron nyitva tartanak majd? Ügyelet lesz? A várhatóan jóval nagyobb arányú igénybevétel miatt milyen bérkompenzációban részesülnek majd az oktatási dolgozók? Milyen és mekkora források állnak rendelkezésre az egész nyáron át biztosítandó programszervezés számára? Hogyan kíván a kormány gondoskodni egy év után a pedagógusok mentálhigiénés támogatásáról? (Ez a kérdés különösen aktuális az egészségügyi dolgozók esetében is.) Az egy éve tartó rendkívüli állapotok után a tanulók számára hogyan, milyen formában biztosít támogatást a kormány az időszak feldolgozására? Ennek hatványozott jelentősége van a – szlogenek szintjén oly fontos – vidék Magyarországán, ahol a segítő szakemberek már évek óta hiányoznak az ellátórendszerből. Hogyan tervezi a kormány a tanulók lemaradásainak felmérését országos szinten? Hogyan, milyen módon tervezi a kormány a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek – a digitális oktatáshoz való hozzá nem férés miatt – különösen súlyos tanulási lemaradásainak pótlását? Hogyan tervezi a kormány – a nyári szünetet felhasználva – az őszi időszakra való felkészülést? Például a Digitális oktatási stratégia azon elemeinek végrehajtását, melyek egy igen valószínű negyedik hullám esetében érdemben hozzá tudnak járulni a digitális oktatásba való bevonás teljes körűvé szélesítéséhez, valamint az oktatás színvonalának és eredményességének növeléséhez. Milyen megelőző intézkedéscsomagban gondolkodik azon helyzetek kezelésére, amely segít kivédeni, mérsékelni a gyermekével otthon maradó szülő/család újabb ellehetetlenülését? Miként segíti a súlyos bizalmi deficittel bíró társadalomban az önsegítés különböző formáinak létrejöttét, az empátia erősödését a gyerekek felügyeletét illetően is?
(Forrás: g7)
 
2021.05.11.
Totyik Tamás: Miért lesz teljes kudarcra ítélve az újranyitás a közoktatásban?
A közoktatási rendszer minden baját felszínre hozta az elmúlt egy év, amelyből tanulnunk kellene, és megkeresni a gyógyírt a problémákra. Az Európai Unió 750 milliárd eurós helyreállítási segélykeretet hozott létre, ebből mintegy 6 ezer milliárd forint jöhet Magyarországra. Az összeget a kormány 9 területen akarja elkölteni, ennek egyike a köznevelés, amelynek tervét nyilvánosságra is hozták anélkül, hogy partnereivel, akikkel stratégiai megállapodást is kötöttek, egyeztettek volna. Olyan terv született tehát, mintha a magyar közoktatást nem is sújtotta volna a Covid–19, mintha a kormány gőzmozdonyba akar magasfeszültséget vezetni, ami piszkosul fog rázni, de a vonat nem fog előrehaladni.
(Forrás: mérce)
 
2021.05.11.
Kásler: a diákok 90%-os jelenléte mellett indult újra az oktatás
ásler Mikós úgy fogalmazott, \"a magas jelenléti arányok visszaigazolják célunkat, hogy az aktuális járványhelyzet fényében hazánk az élet valamennyi területén, így a köznevelésben is, fokozatosan újraindulhasson\". Ennek kulcsa azonban továbbra is az emberek minél nagyobb arányú átoltottsága - hívta fel a figyelmet a miniszter, hozzátéve, ehhez rövidesen már a 16 és 18 év közöttiek is hozzájárulhatnak. Kásler Miklós arra biztatja a fiatalokat is, hogy jelentkezzenek és éljenek az oltás lehetőségével.
(Forrás: Portfolio)
 
2021.05.11.
Iskolanyitás: felelés, dolgozathegyek, új órarend
A kormány döntése értelmében az általános iskolák alsó tagozatai után hétfőn már a felsősök és a középiskolások is visszatérhettek a tantermekbe. Sokan várták, hogy újból személyesen találkozhassanak osztálytársaikkal, tanáraikkal, különösen a gimnazisták, hiszen nekik tavaly novembertől szinte folyamatosan digitális munkarendben kellett tanulniuk (az általános iskolákban csak március 8-tól rendelték el a „karanténoktatást”). Az ADOM Diákmozgalom Facebook-oldalán egy érintett arról írt: hétfőn hét tanítási órájuk volt, az egyik rögtön dolgozatírással telt. Nem ő volt az egyetlen: egy diáklány arról számolt be, első nap nyolc órájuk volt, bár néhány pedagógus „jól állt a dolgokhoz”, egy másik tanáruk órája témazáró dolgozattal indult. Volt olyan osztály is, ahol reggel, nulladik órában matematika dolgozattal indították a napot, egy másik intézményben pedig új órarendet is kaptak a diákok, napi 8-9 tanórával. Több helyen előre jelezték: a következő hetek dolgozatírással, feleléssel telnek majd. Az ADOM Diákmozgalom arra kérte a pedagógusokat, a visszatérés után ne a számonkérés legyen az első, hanem adjanak egy kis lehetőséget a visszahangolódásra.
(Forrás: Népszava)
 
2021.05.11.
Kazanyi iskolai támadás: egy 19 éves fiatal végzett 8 emberrel
Fegyveres támadás történt kedden az oroszországi Kazany egy iskolájában, amelynek nyolc halálos áldozata és 21 sebesültje van. A legfrissebb adatok szerint a támadást egy 19 éves helyi fiatalember, Ilnaz Galjavijev hajtotta végre, akit a biztonsági erők elfogtak. A Moscow Times szerint Galjavijev korábban az iskola tanulója volt, és a közösségi médiában előre bejelentette, hogy mit tervez. A TASZSZ orosz hírügynökség egy forrása arról számolt be, hogy a férfi áprilisig főiskolán tanult, ahol csöndes és nyugodt diákként ismerték, tisztelettudóan viszonyult a többiekhez és a tanárokhoz, tanulmányi problémák miatt azonban eltanácsolták.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.05.11.
MÁR A HIVATALOS TANKÖNYVJEGYZÉKRŐL SEM LEHET (SZABADON) VÁLASZTANI? A TANOSZ ÁLLÁSFOGLALÁSA
Az iskolák éljenek azzal, hogy júniusban 15% erejéig még módosíthatják áprilisban leadott rendeléseiket. Bízzunk abban, hogy az oktatásirányítás különböző rangú vezetői megértik: kontraproduktív, ha a tankönyvválasztás amúgy is szűkre szabott és még megmaradt kicsiny mozgásterét tovább próbálják nyirbálni! Az 5–8. és 9–12. évfolyamon tanítók jelen írás szerzőjénél jobban tudják, milyen eszközökkel védhetik meg tanári önállóságukat az esetenként rájuk tukmált tankönyvekkel szemben. A tanítók nevében mondom: amikor becsukódik az a bizonyos ajtó, ami ott történik, az a tanító és a gyerekek összekacsintásából jön létre, és ebbe kívülről már nem tud beleszólni semmilyen hatalom…
(Forrás: ckpinfo)
 
2021.05.10.
Ha így megy tovább, jobb, ha továbbképzik magukat a szülők, mert az iskolákban nem lesz ki tanítson
A 60 év felettiek már közel egytizedét teszik ki a tanári gárdának, miközben a 30 évesnél fiatalabbak aránya egyre kisebb lesz, ma már csak 5 százalék. A 30–39 éves korcsoportban is folyamatosan csökken a tanárok száma, bőven 20 százalék alatt van már az arányuk. Nyugdíjas tanár viszont a szigorú kormányzati szabályozás miatt csak kevés van, állami iskolákban alig akad, miközben például az egyházi iskolákban 3-4 százalékot tesz ki az arányuk. A pályakezdő tanárok aránya nagyon alacsony, fél–másfél százalék között változik képzéstől és helyszíntől függően. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 0,7 százalék, míg Budapesten több mint a kétszerese, 1,6 százalék
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.05.09.
Kálmán László: Miért kínozzák a kisiskolásokat olyan nyelvtani feladatokkal, amik még a hivatásos nyelvészeken is kifognak?
Lehet, hogy minden más „tantárggyal” kapcsolatban fel lehet tenni ilyen kérdéseket (bevallom, én már magával a tantárggyal mint intézménnyel sem vagyok megbékélve). Másrészt meg majdnem mindent ki lehet magyarázni, állandóan megkapom az ilyen ellenvetéseket: „Ha jó a pedagógus, szinte semmit sem számít, mit ír a könyv, és mi a feladat.” „Mi még gyengébb taneszközöket használtunk, lám, mégis milyen jó fejek lettünk.” „Bármin gondolkozik a gyerek, az használ neki.” Tegyük félre most egy kicsit az ilyen okoskodásokat. Induljunk ki abból, hogy teljesen átlagos pedagógusokat és teljesen átlagos tanulókat képzelünk el (ilyenek persze nincsenek), és tételezzük fel, hogy valamilyen koncepciót szeretnénk képzelni a pedagógiai folyamat, a gyerek iskolai tevékenysége mögé, ami aztán vagy megvalósul, vagy nem, de azt szeretnénk, ha inkább megvalósulna.
(Forrás: Qubit)
 
2021.05.09.
A PSZ szerint be kell tartani a járványügyi szabályokat, de vissza lehet térni a tantermekb
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az ATV Start című műsorában felidézte, hogy a PSZ márciusban ezernégyszáz alatti napi megbetegedésekben határozta meg az újranyitás feltételeit. Ezt tulajdonképpen elértük, így nem zárkóznak el a jelenléti oktatástól. Szerinte mind a társas kapcsolatokra, mind a tananyagban való megfelelő haladásra is szükség van, mivel a digitális oktatás egyiket sem tudta rendesen helyettesíteni.
(Forrás: eduline)
 
2021.05.09.
Középiskolai felvételi – a szakképzés arányai
Így sajnálatos módon a tényeknek megfelelően bejelentett szakképzési előretörés, népszerűségnövekedés nem a technikumban tanulók számának növekedésében jelenik meg: a technikumba felvettek aránya a tavalyihoz képest változatlannak tűnik (a tavalyelőttihez képest viszont nőtt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi szakgimnáziumok egy része nem alakult technikummá). Mivel a gimnáziumba jelentkezők, és feltehetően az oda felvettek száma jelentős mértékben csökkent, a szakképzési előretörés idén az érettségit adó iskolákba járók számának csökkenését jelenti. (juhász Ágnes)
(Forrás: ckpinfo)
 
2021.05.07.
Kiemelt beruházás lesz a Fudan egyetem
Palkovics László kezdeményezi, hogy a kormány nyilvánítsa nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá a kínai Fudan Egyetem építését - mondta az atv.hu kérdésére az innovációs és technológiai miniszter. Az atv.hu szerint ez azt is jelenti, hogy lőttek a Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester által is szorgalmazott népszavazásnak, de nem világos, milyen jogszabály alapján gondolja így az atv.hu.*
(Forrás: 444.hu)
 
2021.05.07.
Maruzsa oltakozásra buzdítja a fiatalokat: \"Ne feledjétek: no vakcina, no party\"
Az egész országban rendben zajlottak eddig az érettségi vizsgák – közölte Maruzsa Zoltán köznevelésügyi államtitkár az Operatív Törzs pénteki sajtótájékoztatóján. Megerősítette, hogy bizonyos kivételek mellett idén csak írásbeli vizsgákra kerül sor. Elmondta, hogy 1159 helyszínen mint 112 ezer diák érettségizett az elmúlt napokban, a vizsgák pedig a jövő héten folytatódnak.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2021.05.07.
Vége a karanténoktatásnak, de nem tehet úgy az iskola, mintha semmi nem történt volna
A középiskolások eddigi életük mintegy tizenötödét töltötték iskolán kívüli oktatással, de a kisebbeknek is sok hetet kellett kihagyniuk, ezt nem lehet nem figyelembe venni a tanév utolsó öt – immár jelenléti oktatásos – hetében. Dolgozatok, a kimaradt tananyag ledarálása, közösségépítés? Mire érdemes használni, és mire nem a június 15-ig hátralévő napokat?
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.05.07.
Az egyetemek helyett a fideszesekkel feltöltött kuratóriumoknak lesz autonómiájuk
Hiába erőlködik Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos, bizonygatva, hogy az egyetemek fölé rendelt kuratóriumok szakmai alapon, akadémiai ajánlatra és az adott intézmények szempontjaira is figyelemmel jönnek létre. Múlt heti rádiónyilatkozatában a kormányfő nyilvánvalóvá tette: ideológiai elkötelezettség alapján szelektált. Amikor Orbán megtette személyi javaslatait a kinevezési jog gyakorlójának, Palkovics László innovációs miniszternek, szavai szerint „nemzeti szemléletű” embereket keresett.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.05.06.
Nádori Gergely: Hogyan tovább?
Kiváló alkalom nyílik először is arra, hogy a jelenléti oktatásba is megpróbáljuk a jól működő digitális gyakorlatokat beemelni. Érdekes, hogy még mindig sok tanár fejében elválik ez a két dolog, azaz vagy online tanítunk, online eszközökkel, vagy offline, és akkor offline eszköztárral. Itt a történelmi pillanat, amikor azok az akadályok elhárulnak, amelyek eddig útját állták gyakran a digitális innovációnak: a diákok és a tanárok legnagyobb része is sokkal felkészültebb a digitális eszközök használatára, mint eddig. Rengeteg tapasztalat gyűlt össze, óhatatlanul kipróbáltunk rengeteg alkalmazást, módszertani kísérletezésbe voltunk kényszerítve, hosszú hónapokon át. Készítsünk leltárt, nézzük meg, mi az, ami működött, és hogyan tudnánk ezt megtartani a jelenléti oktatás során is. Iskoláknak online oktatási keretrendszereket kellett bevezetniük, ezt ne engedjük el, hiszen a tantermi órák remek társa és/vagy kiegészítője lehet ez továbbra is. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa is lenne, ha a diákoknak, akik lassan egy éve például a telefonjukon tanulnak megint le kellene adniuk a kikapcsolt telefonokat az óra elején, vagy akár be se hozhatnák azt az iskolába.
(Forrás: tanárblog)
 
2021.05.06.
Az ITM államtitkára szerint előremutató, hogy ma már több nyolcadikos jelentkezik szakképzésbe, mint gimnáziumba
Pölöskei Gáborné szerint előremutató az arányok megváltozása, hiszen míg 3 - 4 évvel ezelőtt a nyolcadikosok 41 százaléka gimnáziumba jelentkezett, most a technikumokba jelentkeztek ennyin, és a gimnáziumokba kevesebben, a diákok 34 százaléka. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy \"még van ahova fejlődni\", és példaként említette Ausztriát, ahol a nyolcadikosok 21 százaléka választja a gimnáziumot, a többi diák a szakképzés mellett dönt. A szakképzés vonzereje az ösztöndíj mellett, hogy a tanuló először egy ágazatot ismer meg; technikumban 2 évet, szakképző iskolában egy évet tanul - mondta a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a tanulóknak nem kell azonnal szakmát választaniuk; munkaköröket ismernek meg, és megtanulják, milyen szakmák vannak az adott ágazatban, és az ágazati ismeret megszerzése után indul a szakképzés.
(Forrás: 444.hu)
 
2021.05.06.
A hatalom olyan konfliktusokba kergeti az iskolarendszer résztvevőit, amelyeket nem tudnak megoldani
Sokaknak most a megfertőződés kockázata és az egzisztenciájuk között kellett választaniuk azzal, hogy visszaküldik a gyerekeket az iskolákba, vagy tovább vállalják a megnövekedett gondoskodási terheket munkájuk mellett. Az egyedülálló szülőknek ez most különösen nehéz, hiszen minden az ő nyakukba szakad. Ha a pedagógusok nem érzik biztonságban magukat, kénytelenek táppénzre menni, az amúgy is alacsony fizetésük 60%-ából viszont képtelenek megélni. Tehát gyakorlatilag az a helyzet, hogy saját egészségük vagy az egzisztenciájuk között kell választani. A kiesett tanárok óraszámait pedig a jelenlévő pedagógusoknak kell helyettesíteni, így a munkaterhek is tovább növekednek. Több kollégája egyszerre tanít alsó tagozatosokat az iskolában, majd hazasiet a felsős osztályához megtartani az online órákat.
(Forrás: mérce)
 
2021.05.06.
A felkészült diákokat nem érhette meglepetés a történelemérettségin
A középszintű feladatsor a jogszabályoknak mindenben megfelelt, ugyanakkor semmiképpen sem nevezhető nehéznek. A tesztfeladatok többségében egyszerű forrás-, ábra- vagy képelemzési kérdések kerültek elő – véleményezte a dolgozatot lapunk kérésére Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a szokottnál nagyobb arányban jelentek meg a zárt végű tesztkérdések, melyek a mérhetőség kapcsán előnyösek, ugyanakkor a nyílt végű, szabad válaszadást lehetővé kérdések is fontos, gondolkodást mérő feladatok, így fontosnak tartjuk, hogy ezek is kellő arányban kerüljenek be a feladatsorba.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.05.06.
Történelemtanárok Egylete: Az érettségin volt olyan kérdés, ami hiteltelen képet próbált sulykolni a Horthy-korszakról
Az idei középszintű történelemérettségi nem volt nehezebb a korábbi évekhez képest, számos ismert forrás és feladattípus került elő, de volt benne olyan esszékérdés a hűbériségről, ami könnyen félrevihette a diákokat, és azzal sok pontot lehetett veszíteni – mondta a Telexnek Repárszky Ildikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezető tanára, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke. Repárszky Ildikó szerint volt a feladatlapon egy alig használható térkép, és egy olyan kérdés is, ami történelmietlen és hiteltelen dolgokat próbált sulykolni a Horthy korszakról. A megoldásokat a Telex videóján láthatja, amelyen Repárszky Ildikó veszi végig a feladatokat.
(Forrás: telex)
 
2021.05.06.
Az olvasóvá nevelés a legfontosabb cél
A Magyar Katolikus Püspöki Kar megrendelésére egy egyedülálló irodalomtankönyv-sorozat született a középiskolás diákok részére. A katolikus irodalmi tankönyv céljairól, módszertanáról S. Pásztor Juditot, a kötetek főszerkesztőjét kérdeztük. Egy megbeszélésen Korzenszky Richárd atya úgy fogalmazott, hogy nem minden elemében katolikus, keresztény tankönyvet szeretnének elkészíttetni, hanem egy jó tankönyvet. Ez a gondolat mindvégig megmaradt a vezérfonalunknak: azaz az irodalomtankönyvünk nem lehet hittankönyv. Az irodalomtudományt és a szépirodalmat sem egyedül katolikus szempontból mutatjuk be. Sőt, az sem volt cél, hogy minél több, de irodalmi szempontból vitatható értékű katolikus szerzőt mutassunk be. Azon dolgoztunk, hogy a keresztény-katolikus örökségünkhöz tartozó, értékes irodalmi szövegek jobb értelmezését és hangsúlyosabb szerepeltetését lehetővé tegyük.
(Forrás: vasarnap.hu)
 
2021.05.06.
Több autonómiát kértek, mindent elvesztettek a modellváltó egyetemek
VÉGY EGY MODELLT, AMI KÜLFÖLDÖN SIKERESEN MŰKÖDIK, ÉS VALÓS INTÉZMÉNYI PROBLÉMÁKAT OLDANA MEG, TÖLTSD MEG A SAJÁT POLITIKAI/HATALMI RACIONALITÁSODNAK MEGFELELŐ TARTALOMMAL, MAJD VERD VÉGIG A RENDSZEREN OLYAN GYORSAN ÉS AGRESSZÍVEN, AMENNYIRE CSAK LEHET! Ennek eredményeként azok az egyetemek, amelyek évek óta akarták és várták a modellváltást, valami egészen mást kaptak a folyamat végén, mint amiről évekig tárgyaltak a kormánnyal. Idővel talán így is megoldódnak a problémáik, amik miatt várták a reformot, de olyan áron, amelyet nem biztos, hogy szerettek volna kifizetni cserébe.
(Forrás: 444.hu)
 
2021.05.05.
November óta ez az ágy az iskolám
Tavaly, amikor csak az írásbeliket tartották meg, egy teremben csak 10 diák ülhetett, és a folyosón is kötelező volt a maszkviselés, akkor azt mondtuk: ilyen érettségi nem volt a háború óta. Azóta eltelt egy év, de a koronavírus-járvány miatt újra elmaradnak a szóbelik, ismét csak 10 diák ülhet egy teremben, és a folyosón is kötelező a maszkviselés. Persze ami egy éve még rendkívülinek tűnt, az ma akár már „az új normális” is lehetne. Mégse lehet annyival elintézni az újabb Covid-érettségit, hogy nincs itt semmi látnivaló. Amíg az előző évfolyam úgy tett érettségi vizsgát, hogy előtte március közepétől kezdve nem járhattak iskolába, addig az idei végzősök az elmúlt két tanév összesen 20 hónapjából mindössze 6-ot tölthettek az iskolákban. A járvány azóta sokkal súlyosabban érintette hazánkat, igaz, ma már jobban is ismerjük és időközben megérkeztek azok a vakcinák is, amelyek talán a kiutat jelenthetik a korlátozások világából.
(Forrás: telex.hu)
 
2021.05.04.
AZ OTTHONMARADÁS ÉS A SEGÍTÉS JOGA – NAIH ÁLLÁSFOGLALÁS ÉS ADOM PETÍCIÓ
Az ADOM Diákmozgalom petíciójában követeli, hogy – NE legyen kötelező a jelenléti oktatás május 10-től! – Fogadják el a szülői igazolást érvényesnek a tanév végéig, és ne számítson bele a 250 óra hiányzásba, ha a diák a vírushelyzet miatt nem szeretné veszélynek kitenni magát és családját! – Hadd döntsék el a diákok, tanárok, szülők az igazgatóval együtt, hogy kinyisson-e az iskola arra az 5 hétre vagy sem! Szülessen helyi döntés arról, hogy milyen formában szeretnék folytatni az oktatást! (A petíciót már 70 ezren aláírták.)
(Forrás: ckpinfo)
 
2021.05.04.
PDSZ: A Nagy Testvér figyelné a tanárokat
A Nedolgozzingyen.hu oldalon hozták nyilvánosságra a tervezetet, amivel a tankerületek felhatalmazást kapnának a magántulajdonú számítástechnikai eszközök ellenőrzésére is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ez még az intézmény által biztosított eszközöknél is aggályos lenne, mert jogszabály erre nem jogosítja fel a tankerületeket. A PDSZ furcsállja, hogy miközben a legtöbb pedagógus kénytelen saját eszközével megoldani a digitális oktatást, az oktatás irányítói azt hiszik, közük van ahhoz, mi történik a munkához használt saját gépeiken.
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
 
2021.05.04.
Megválik a rasszista és szexista kijelentései miatt bepanaszolt oktatójától a Szegedi Tudományegyetem
A felmentése már szerdától hatályos, a szorgalmi időszak kezdetéig tartó kurzusait más oktatók veszik át. Gulyás eltávolításának hírét egyelőre nem erősítették meg hivatalosan, de úgy tudjuk, hogy ezt órákon belül bejelentik egy vezetői értekezleten. Április elején került nyilvánosságra, hogy a Szegedi Tudományegyetem oktatóját bepanaszolták a diákjai egy február 17-én tartott kurzusán elhangzott kijelentések miatt. Gulyás László a migrációról tartott óráján rasszista megjegyzéseket tett az Egyesült Államok alelnökével összefüggésben, de elhangzottak más homofób és szexista kijelentések is.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.05.03.
KIRÚGHATNAK-E, HA NEM VAGY BEOLTVA?
Azt már nagyon sokszor elmondtuk, hogy egy oltás még nem jelent biztos védettséget, de annak is számtalan oka lehet, hogy valaki még nem kapta meg az első oltást sem. Vannak, akik még valamilyen oknál fogva nem kerültek sorra, vannak, akik csak nyugati oltást szeretnének beadatni maguknak. Vannak olyanok is, akik nemrég estek át a betegségen, ezért még nem olthatók, és olyanok is akadnak, akik egyáltalán nem szeretnének oltást kapni. Nem gondoljuk, hogy ők helyesen járnak el, de egyelőre mindenkinek joga van nem felvenni az oltást, hiszen a Covid elleni védőoltás nem kötelező. Éppen ezért kirúgással fenyegetni egy oktatási intézményben bárkit azért, mert nincs beoltva, jogilag egyértelműen aggályos.
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
 
2021.05.03.
Szokott-e ön szegregálni? Ferge Zsuzsa és a társadalmi egyenlőtlenségekről való tudás újratermelődése
Felemelő érzés lenne Ferge Zsuzsa születésnapja apropóján olyan köszöntőt írni, amelyben a magyar szociológiában általa úttörő problémaérzékenységgel felvetett, az oktatási rendszer és a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése közötti kapcsolatot bemutató kérdésekkel foglalkozva boldogan leírhatnánk: íme, oda jutottunk, hogy mindezen problémák jórészét, köszönhetően rengeteg felgyülemlett tudásunknak, immár megoldottuk! Sajnos nem ez a helyzet.
(Forrás: mérce)
 
2021.05.03.
Saját telefonjával is figyelik az online nyelvvizsgázót
A szóbeli vizsga is kétkamerás ellenőrzés alatt zajlik videokonferencia rendszer használatával. A vizsgáztatás rendszerét többféle jogosultsággal rendelkező, különböző teremfelügyelők irányítják és ellenőrzik. A csalások kiküszöbölését szolgálja a vizsgakezdés előtt a személyi azonosság és a vizsgahelyszín ellenőrzése, a vizsga közben pedig a vizsgázóról folyamatosan készülő állóképek összehasonlítása az előzetesen feltöltött és jóváhagyott arcképpel és a vizsgázó folyamatos felügyelete az első és a hátsó kamerás megfigyelőrendszeren keresztül. Mivel az okostelefonjaikon a vizsgázók a mikrofont nem kapcsolhatják ki, ezért a vizsgaszobában hallható hangokat is hallhatják a felügyelők. A BME NYELVVIZSGAKÖZPONTBAN JELENLEG IS EZZEL A MÓDSZERREL SZERVEZIK MEG AZ ONLINE VIZSGÁKAT, FISCHER MÁRTA SZERINT AZ EDDIGI TAPASZTALATOK POZITÍVAK, CSALÁSI KÍSÉRLET UGYANIS MÉG NEM TÖRTÉNT.
(Forrás: index)
 
2021.05.03.
Hétfőn kezdődik az érettségi, ismét karantén vár a dolgozatokra
Az óvatosság indokolt, ezért szigorú egészségvédelmi óvintézkedéseket írtak elő. Egy tanteremben legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat úgy, hogy közöttük biztosítani kell legalább másfél méter védőtávolságot. Minden vizsgahelyszínen megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt kell biztosítani. A védőmaszk viselése a felügyelő tanároknak kötelező, a tanulóknak a vizsga előkészületei során kötelező, az írásbeli alatt pedig ajánlott. Belépéskor megmérik az érkezők testhőmérsékletét, a folyosókon tilos a csoportosulás, vizsga után mindenkinek azonnal el kell hagyni az épületet. A tanárok kesztyűben osztják ki, majd javítás előtt minimum 24 óráig elzárják a dolgozatokat.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2021.05.03.
\"Ne legyen kötelező jelenléti oktatás május 10-től\" - petíció indult az iskolanyitás elhalasztásáért
\"Sajnos a járványügyi helyzet még mindig nem indokolja az iskolák teljes nyitását, hiszen naponta még mindig közel 200 haláleset történik. Bár már több millió beoltott van, a legtöbben csak az első dózist kapták meg, így még nem alakulhatott ki megfelelő védettség a szervezetükben\" - olvasható az ADOM Diákmozgalom oldalán, ahol azt is hozzáteszik: aggódnak az indiai variáns közelsége és magas fertőzőképessége miatt, aggódnak az immungyenge diákokért és szülőkért, illetve azokért a tanárokért is, akik még nem kapták meg az oltást, vagy akiknél még nem alakult ki két hét alatt a védettség.
(Forrás: eduline)
 
2021.05.03.
74 ezer középiskolás ballagása maradt el a hétvégén, fákkal emlékeznek a diákévekre
A 10 millió Fa Alapítvány elhatározta, hogy az idén elmaradó középiskolai ballagások helyett a saját eszközével, több ezer gyümölcsfa elültetésével zárja le az érettségizők diákéveit. A középiskolai ballagókat szimbolizáló őshonos, magyar gyümölcsfa csemeték szerte az országban eresztenek gyökeret, hoznak majd gyümölcsöt, együtt fejlődnek és érnek a 2021-es évfolyammal. A megvalósításhoz a lakosság támogatását kérik. Az akció \"Csokor helyett gyümölcsfát\" néven fut, az érdeklődők az alapítvány weboldalán, Facebook oldalán is tájékozódhatnak a támogatás, csatlakozás lehetőségeiről.
(Forrás: hvg.hu)
 
2021.05.03.
Még soha nem robbantott ki annyi vitát az érettségi, mint idén: a magyarral indul a 2021-es vizsgaszezon
Hónapokig tartó bizonytalanság után, több mint 111 ezer vizsgázóval és speciális szabályokkal indul a 2021-es érettségi szezon. Sok diák és tanár arra számít, hogy a hónapok óta tartó távoktatás miatt a tételkészítő bizottságok könnyű feladatsorokkal készülnek, mások szerint az idei végzősök mindenképpen hátrányból indul majd a vizsgákon.
(Forrás: hvg.hu)
 
Sajtófigyelő
2021.10.28.
„A teljes oktatásnak át kell állnia: kultúrát kellene váltanunk, hiszen körülöttünk megváltozott a világ” - a Transindex.ro portálról
Miért elavult és kudarcos a jelenlegi közoktatás? Mit jelent ma a tehetségfejlesztés? Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológussal beszélgettünk. „A legfontosabb és leghat...
(Forrás: Transindex.ro)
--
2021.10.28.
Szigorított a kormány: november 1-től újra kötelező a maszk iskolába, egyetemre menet
November elsejétől újra kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedési eszközökön.- mondta Gulyás Gergely. Így bár az iskolákban nem, a buszokon, villamosokon, vagyis a tömegközleked...
(Forrás: eduline)
--
2021.10.28.
Akut tanárhiány van már ma, összeomlás következik - Totyik Tamással (hanganyíag
Már ma akut tanárhiány van a közoktatásban, szakmai becslés szerint 12000 tanárral van kevesebb, mint kéne. Az elkövetkező években pedig konkrétan össze fog omlani a rendszer, de már ma...
(Forrás: pogi-podcast)
--
2021.10.28.
Lannert Judit: egy, a mainál jobb oktatáshoz gendertudatosabb hozzáállás kellene
Az oktatásban nálunk minden nagyon lebutított, lineáris, homogén és centrális. Az élet nem ilyen – mondja Lannert Judit, a Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. oktatáskutató...
(Forrás: hírklikk)
--
2021.10.28.
A társadalom ott ül az iskolapadban, kérdés, hogy mit kezdünk vele
A társadalom nem az iskolán kívül létezik. Az iskolában nemcsak az európai országok fővárosait vagy a szorzótáblát tanuljuk meg, hanem azt is, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz, hogyan...
(Forrás: Mérce)
--
2021.10.28.
Magyar gyermekek diszkriminálása miatt kell kártérítést fizetnie a román oktatásügyi minisztériumnak
Magyar gyermekek hátrányos megkülönböztetése miatt kell kártérítést fizetnie a román oktatásügyi minisztériumnak és a Kolozs megyei tanfelügyelőségnek – számoltak be szerdán Kolozsv...
(Forrás: Mandiner)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep