Az ambiciózus célok megvalósításához a képzésben, a készségek fejlesztésében lépéseket kell tenni. A modern eszközöket szükséges irányítani, karbantartani, amihez az informatikusok, mérnökök mellett technikusokra, jól képzett kékgallérosokra is szükség van. Nagyon sokra! MINÉL ERŐTELJESEBBEN KONCENTRÁL EGY ORSZÁG A FEJLETT TECHNOLÓGIA MEGHONOSÍTÁSÁRA, ANNÁL NAGYOBB FIGYELMET KELL FORDÍTANI AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKRE. A negyedik ipari forradalom vívmányait használni készülő fiataloknak olyan körülmények között kell tanulniuk, ahol lehetőségük nyílik találkozni a modern technológia eszközeivel, ahol fel tudnak készülni azokra a kihívásokra, amelyekkel munkájuk során szembesülni fognak.

Az egyesült ellenzék csütörtökön online sajtótájékoztatón mutatta be a hat párt oktatási programjának legfontosabb elemeit. A Telex tudósítása szerint Kunhalmi Ágnes többek közt arról beszélt, hogy kormányváltás esetén első lépésként nagyarányú és egyszeri béremelést ígér az ellenzék a pedagógusoknak. Az MSZP társelnöke szerint ezt követően a pedagóguspálya vonzerejét a bérek fokozatos és kiszámítható növekedésével erősítenék, helyreállítva a bérek értékállóságát biztosító garanciákat. Ugyanakkor jelezte, hogy fontosnak tartják, hogy esetükben is megjelenjen a differenciált bérezés, valamint bérpótlékot adnának a halmozottan hátrányos területen sajátos nevelési igényű diákokat oktató pedagógusoknak

Teljesen átírná a jelenlegi oktatási rendszert az ellenzéki szövetség Márki-Zay Péter vezetésével, és sok elemében visszaállítanák a Fidesz előtti rendszert. Csütörtök délelőtt online sajtótájékoztatón mutatta be három képviselőjelölt a hat párt oktatási programjának legfontosabb elemeit.

Az év kudarcait és nehézségeit szedte össze a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. Ezek jó részének köze van a kormány gyermekvédelmi politikájának, vagy egyéb intézkedéseinek. A kudarcok között beszámolnak arról, hogy annyi gyermekjogi ügy történt ebben az évben, hogy minden napra jutott egy olyan ügy, amit erőforrás-hiány miatt nem tudtak elvállalni. Állításuk szerint van olyan iskola, ahol feketelistára tették őket és emiatt nem kerülhetett ki a gyerekek jogairól szóló plakát. Az alapítvány egyetlen hazai pályázaton sem kapott támogatást. Posztjuk szerint a dezinformáció és hamis hírek miatt több együttműködéstől visszaléptek a partnerek, mert féltek a következményektől.

Év végéig kaptak haladékot a beoltatlan tanárok, hogy felvegyék a vakcinát, de még mindig több ezren ellenállnak, és ez jövőre komoly fennakadásokat okozhat a közoktatásban. December elején az oktatásban dolgozók 10 százaléka nem volt beoltva, mostanra ez a felére, körülbelül ötezer főre csökkent – mondta érdeklődésünkre a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter ezt a saját iskolájában is tapasztalta, ahol először hat pedagógus nem oltatta be magát, aztán hárman meggondolták magukat. A Nemzeti Pedagógus Kar információi szerint a beoltatlan tanárok többsége vidéki, és sokan közülük művészeti iskolákban tanítanak.

2023/24-es tanévtől életbe lépő módosítás a megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez igazítja az érettségi követelményrendszert, csökkenti az elvárt ismereteket, valamint még jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást. Az önállóság és a kreativitás jegyében több tantárgy esetében új értékelési formákat vezetnek be. A természettudományos tantárgyak (földrajz, kémia, biológia, fizika) esetében projektmunka is készíthető középszinten: ennek során az eddig megszokott gyakorlati vizsgafeladatok helyett saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunka készül, amit az érettségi vizsgán kell megvédeni. Projektmunkát kell bemutatni továbbá az állampolgári, gazdasági, közigazgatási ismeretek és a mozgóképkultúra vizsgán is.

Az oktatás összeomlott, a tíz évvel ezelőtti ígéreteknek pont az ellenkezőjük valósult meg Millei Ilona Millei Ilona | 2021. december 26. 07:30 Sok víz lefolyt a Dunán, mióta a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség 2011. december 20-án hajnalban, név szerinti szavazással elfogadta a köznevelési törvényt. Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, maga is gyakorló oktató, azt mondja, azóta sokat romlott a helyzet. A matematika, fizika és biológia szakos gimnáziumi tanár szerint az oktatás összedőlt. Sok iskolában – a kormány elvárásának megfelelően – gyerekmegőrzés folyik. A törvényből az akkori ígéreteknek pont az ellenkezőjük valósult meg. Semmi nem úgy történt, mint ahogy arról a nagy szavak elhangzottak. Ámították a népet.

Megnyílt az az informatikai felület, amely a tankötelezettség kezdő időpontjának halasztásáról vagy korábbi megkezdéséről szóló kérelmek benyújtására szolgál. A kérelmeket január 18-áig lehet beadni – közölte az Oktatási Hivatal (OH). Amennyiben a szülő vagy gyám úgy látja, hogy tanköteles korú gyereke még nem érett az iskolakezdésre, vagy éppen indokolt, hogy még nem tanköteles gyereke szeptemberben megkezdje az iskolát, az OH-hoz nyújthatja be a kérelmét, amelyhez bármilyen lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhet. A kérelmezést támogató formanyomtatvány tartalmazza az összes szükséges adatot. A kitöltött dokumentumot a szülők az ügyfélkapun hitelesítve elektronikusan vagy kinyomtatva, postán is eljuttathatják az OH-hoz. Az űrlap használata nem kötelező, ám jelentősen megkönnyíti a kérelmek benyújtását és feldolgozását.

Hosszú távú stabilitásra, kiszámíthatóságra van szükség a pedagógusképzésben – mondja Csapó Benő neveléstudományi kutató, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának és Oktatáselméleti Kutatócsoportjának vezetője. Szerinte nehéz lesz olyan pedagógusokkal pótolni a hiányzó tanárokat, akiket nem készíthetnek föl emelt szintű érettségire. De akkor mi lehet a megoldás?

Komoly fejtörést okozhat Orbán Viktornak, hogy mit kezdjen a legfiatalabb választókkal. Tájékozottságukkal, világlátásukkal ugyanis kíméletlenül lerántják a leplet azokról az illúziókról, amelyeket a kormány százmilliárdos kommunikációs költségvetéssel próbál beleverni az emberek fejébe Magyarország fejlettségéről.A Medián legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a fiatalok elsöprő többsége messze jobbnak tartja a nyugati életminőséget a magyarországinál, a gazdaság fejlettségétől kezdve az emberi kapcsolatok minőségén keresztül a korrupció elleni fellépésig szinte minden tekintetben.

Iskolai munkánk fontos építőköve Howard Gardner többszörösintelligencia-elméletének felhasználása a pedagógiai munkánk során. Egyaránt fontosnak tartjuk a nyelvi-verbális, a logikai-matematikai, a képi-térbeli, a testi-mozgásos, a zenei, a természeti, a társas (interperszonális) és a személyes (intraperszonális, önismereti) területeket. Ebből kiindulva gondolkodunk a projektek, a csoportmunkák és az órai munkák egy részének tervezéséről. Különös ismertetőjegyünk, hogy hiszünk a demokratikus nevelés erejében, ezért hetente egyszer iskolagyűlést tartunk. Az iskolagyűléseket kiegészítheti az erre felkészítő osztálygyűlések tartása is. Mindkét esetben a közösség szempontjából fontos helyzeteket, felmerülő problémákat beszélünk át, vitázni, érvelni, egyezségre jutni, szabályokat létrehozni, módosítani tanulunk. Mindezek mellett nagy figyelmet fordítunk a mozgásban tanulásra, a projektekre, a differenciálásra, a gyerekek egyéni útjainak támogatására, a sikerélmény megszületésére. Saját tudásexpót hívtunk életre, ahol nemcsak bemutathatják a gyerekek a projektek során megszerzett tudásukat, létrehozott alkotásaikat, hanem az iskola saját fürcoinjának használatával „kereskedhetnek” is velük.

A Szülői Hang felmérése természetesen nem reprezentatív, és nyilván jobban tükrözi az iskolarendszerrel és saját helyzetükkel elégedetlen pedagógusok és szülők véleményét, de feltűnő, hogy azért az eredménye erősen egybevág más tanulmányokkal, kutatásokkal. A jelentés kiemeli azt is, hogy – bár mint írtuk, a Hoffmann-törvény fő indokaként az iskolák közötti különbségek csökkentését emlegették - 2019-ben Magyarországon volt a társadalmi-gazdasági szempontból előnyös helyzetű és a hátrányos helyzetű iskolák tanulóinak teljesítménye közötti különbség az EU-ban a legnagyobb. Nem függetlenül az egyházi iskolák helyzetbe hozásától, nőtt a szegregáció (50 százalékkal több lett a gettóiskola), a tankötelezettsági korhatár leszálltása miatt nőtt a korai iskolaelhagyók száma, és kritikus méretűre duzzadt a tanárhiány.

Ha néha ott lehetek az iskolában, ugyanazt a szeretetet és – soha nem lesajnáló, hanem segítőkész – részvétet érzem meg az ebédlőben, a tanáriban vagy épp a zenés színházi előadásokat nézve, közös dalokat készítve, mint amit a Dohány utcában, az iskolaalapítók otthonában kamasz koromban úgy kaptam meg, hogy szinte észre sem vettem.

Tovább emelkedett és 12,1 százalék volt 2020-ban Magyarországon a korai iskolalehagyók száma, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Egy évvel korábban a tanulók 11,8 százaléka lépett ki a közoktatásból a tanköteles kora előtt, vagyis mielőtt betöltötte volna a 16. életévét. A fiúk 12,9 százaléka, a lányok 11,3 százaléka fordított hátat a tanulásnak 2020-ban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma VG-nek küldött válasza szerint, Magyarországon a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértéke egy évtizede szinte változatlan, csak kis mértékű ingadozásokról beszélhetünk. Hozzátették: a kormány számos projektet működtet a korai iskolaelhagyás mérséklésére. Az Európa Unió egyébként a legfontosabb célkitűzései között nevezi meg a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá mérséklését. Az oktatásból idő előtt kikerülő személyek képezhetősége, foglalkoztathatósága komoly problémát jelent. Emiatt a mutató a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia kiemelt indikátora is – írja a KSH.

Aszakszervezet azt állítja, hetekig tárgyaltak a kormánnyal, egyrészt béremelésről, másrészt arról, hogy ne kelljen az oltatlan dolgozókat fizetés nélküli szabadságra küldeni. Ezek a tárgyalások nem sok eredménnyel zárultak, a kormány csak 10 százalékos béremelést ígért, amit a szakszervezetek kevesellnek, és az oltás ügyében sem közeledtek az álláspontok, a szakszervezetek sztrájkra készülnek. Erre válaszul az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal vádolta a szakszervezeteket, hogy a januárra és márciusra bejelentett sztrájkok a baloldal kampányakciói.

A tárca szerint szakszervezetek „a Gyurcsány-párt befolyása alatt állnak”, és most is úgy hirdetnek sztrájkot, hogy az átfogó pedagógus béremelési program után januárban újabb 10 százalékos pedagógusbéremelés lép életbe, amelyet 2023-ban újabb béremelés követ – írják. A szakszervezetek szerint a fenti, szerintük valótlan állításokon keresztül a cél a szakszervezetek lejáratása. „Tiltakozunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának hazugságokkal zsúfolt, hitelrontó közleménye ellen és annak visszavonását követeljük! Sem a PDSZ-nek, sem a PSZ-nek nincs és nem is volt köze választási kampányhoz, ahogy egyik politikai párthoz sem” – írták. Szerintük a kormány akkor kezd el „gyurcsányozni”, amikor nem tud érdemi és hitelt érdemlő választ adni a pedagógushiányra, az alacsony és megalázó bérekre. A szakszervezetek szerint 17 havi bérével tartozik akormány 2015 óta minden oktatásban dolgozónak. Hozzáteszik: nem igaz, hogy 10 százalékos béremelésre kerül sor jövőre.

A hagyományos tanterv különálló tantárgyakra épül, amelyeket magától értetődően fontosnak tartunk. A helyes kiindulópontnak viszont annak kellene lennie: mit kellene a tanulóknak tudniuk és mire kell képesnek lenniük - mutat rá a neves oktatási szakember, Ken Robinson, aki szerint az iskoláknak nyolc alapkompetenciát kellene fejleszteniük.

„Egy bohózatban vettünk ma részt, legszívesebben fekete zászlókat lengetnénk, ehelyett most gyertyát gyújtunk és figyelmeztető sztrájkot hirdetünk” – jelentette be Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke közvetlenül azután, hogy újabb sikertelen fordulóval zárult a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalás. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja az Indexnek elmondta: január 31-én egyelőre szimbolikus jelleggel csak az első két órát nem fogják megtartani, de ha kell, továbbmennek, márciusban újabb sztrájkot tartanak, amely akár napokig is eltarthat.

A koronavírus-világjárvány miatti korlátozások teljesen megváltoztatták a vírusos megbetegedések szezonalitását. Az intézkedések feloldása több vírus egyidejű megjelenését okozta – közölte a Magyar Gyermekorvosok Társasága csütörtökön. Azt írták, hogy a gyermekek felsőlégúti és emésztőszervi fertőzéses megbetegedéseinek már évtizedek óta a késő őszi hónapoktól kora tavaszig megszokott volt a menetrendje, és az egyes vírusok (rhino/náthavírus, RSV, influenza, rotavírus és még számos másik) a sorrendet általában betartva követték egymást hónapról hónapra.

„Egy bohózatban vettünk ma részt. Ha tehetnénk, fekete zászlókat lengetnénk” – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke, aki a kollégákkal együtt gyertyát tartott a gyász jeléül. Azt mondta, a héten beadják a bíróságra a még elégséges szolgáltatásokra vonatkozó követeléseinket. Nem sikerült elérniük, hogy vonják vissza a rendeletet, ami alapján fizetés nélküli szabadságra küldik azokat, akik nem oltatták be magukat, és nem lett megállapodás a béremelésről sem, a kormány ragaszkodik a 10 százalékos 2022-es emeléshez. A két szakszervezet vezetői azt kérték az oktatásban dolgozóktól, hogy minél többen vegyenek részt a figyelmeztető sztrájkban, valamint a szülők és a diákok támogatását is kérték.

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke a lap megkeresésére elmondta, a mostani jogrendhosszabbítás a nyelvvizsga-mentességgel kapcsolatban csak azt mondja ki, hogy azok, akik 2021 augusztusáig megszerezték az abszolutóriumukat – azaz végeztek az egyetemen – továbbra is átvehetik az oklevelüket nyelvvizsga nélkül. Röviden tehát arról van szó, hogy akik eddig jogosultak voltak a kedvezményre, azok ezután is azok lesznek. A rendelet csupán annyit tesz lehetővé, hogy az egyetemek bármikor kiállítsák és átadják azoknak az oklevelét, akik 2021. augusztus végéig befejezték az egyetemet, de még nem jelentkeztek a bizonyítványukért.

A magyar fiatalok túlnyomó többsége továbbra is úgy látja, hogy a nyugat-európai országokban messze magasabb színvonalon lehet boldogulni – derül a Medián HVG számára készített felméréséből. Magyarországon jelenleg az emberek háromnegyede gondolja úgy, hogy az élet minőségét tekintve messze le vagyunk maradva a Nyugattól. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Orbán Viktor mantrájának, amely szerint „a Nyugat elvesztette vonzerejét Közép-Európa szemében”, még a kormánypárti szavazók is megkérdőjelezik a valóságtartalmát.

Legkésőbb február közepéig dönteniük kell a nyolcadikosoknak arról, hol szeretnének továbbtanulni. Nincs könnyű dolguk: egész egyszerűen túl nagy a választék, főként Budapesten és a vidéki nagyvárosokban. Igyekszünk segíteni, ma például egy listát hoztunk azokról a középiskolákról, ahol a pedagógiai munka fejlesztő hatása az átlagosnál nagyobb.

Egy 12 éves kislánynak a koronavírus ráhúzódott a szívére áprilisban. Csak szívátültetéssel tudták megmenteni az életét; Haszmann Lilla az Országos Kardiológiai Intézet csapatának köszönhetően már jól van. Sok szülő, aki azon hezitál, oltassa, vagy ne oltassa a gyerekét, felkaphatja a fejét. Létezik ilyen? Hiszen mindig azt hallottuk, hogy a koronavírus nem veszélyes a kicsikre. Csakhogy az első hullám óta sok minden változott. Most 33 kérdésen keresztül két szakértő és számos tudományos közlemény segítségével mutatjuk be az érveket és kételyeket. Vigyázat, tudományos vizsgálatokra alapozott, de kíméletlenül őszinte tartalom következik annak kapcsán, hogy öt évnél idősebb gyerekeket is lehet már regisztrálni az oltásra. Vajon érdemes is?

Az események célja hogy – ahogyan a szakszervezet fogalmaz – „az egyes a társadalom egésze számára nyilvánvalóvá tegyük, hogy mekkora veszélyt jelent mindannyiunkra nézve a már létező pedagógushiány, és mennyire közel van az a pillanat, amikor visszafordíthatatlanná válik különösen az állami közoktatás végleges hanyatlása”. A megmozdulások során minden alkalommal helyi pedagógusokkal szervez sajtótájékoztatókat a sazskszervezet, amelyek alatt a „Holnap ki fog tanítani?” feliratú molinót feszítik ki a helyi tankerületi központok előtt. Kelet-Magyarországról indulva a tervek szerint néhányn napon belül nyugati helyszínekre is elérnek majd

Az adóhatóság, a kormányhivatal és az államkincstár is vizsgálódik egy fővárosi egyházi fenntartású szakgimnáziumban, ahova több mongol diák is járt a koronavírus-járvány kezdetéig. Bár a gyerekek hazautaztak, a rendszerben papíron benne maradtak, még osztályzatokat és év végi értékelést is kaptak. Az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium szerint csak a tanulói jogviszonnyal rendelkezők után, a jogszabályok által meghatározott feltételek szerint igényeltek támogatást.

– mondta György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az Országos Oltási Munkacsoport vezetője szerda reggel az M1 aktuális csatornán. A regisztráció utáni lépés az időpontfoglalás, amelyhez 2-3 napos validációs folyamat. A regisztráltak közül 16 ezren már időpontot is foglaltak – tudatta a munkacsoport-vezető. Nagyon fontos szerinte, hogy minél több gyereknek adassák be az oltást, hiszen a gyerekek ugyan viszonylag könnyebb tünetekkel vészelik át a vírus okozta megbetegedést, a fertőzőképesség ennél a korcsoportnál is jelen van.

A szervezet szerint „közerkölcs és a kiskorúak védelme nem indokolhatja a születési nemtől eltérő nemi identitás, a nemváltoztatás vagy a homoszexualitás propagálásának vagy ábrázolásának általános tilalmát/korlátozását”. A testület szerint a törvénymódosításokban használt kifejezések, mint például a „propagálás”, „ábrázolás”, „negatív befolyás” és „homoszexualitás” túlságosan kétértelműek és a rendelkezések nem határozzák meg kellőképpen azokat a körülményeket, amelyek között alkalmazzák őket. A Velencei Bizottság számos alkalommal hangsúlyozta közleményében, hogy a túlságosan tág és potenciálisan kétértelmű kifejezések vagy fogalmak nélkülözik a jogi szövegek szempontjából alapvető fontosságú pontosságot, és potenciálisan eltérő értelmezéshez vezethetnek.

Magukra maradtak a pedagógusok az online oktatás megszervezésével a koronavírus járvány időszakában, nagy részük sem az iskolától, sem a fenntartótól nem számíthatott segítségre – derült ki a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) friss felméréséből. Bár a kutatás nem reprezentatív – összesen 239 pedagógust és majdnem ugyanennyi szülőt kérdeztek meg –, a CKA szerint az eredmények beszédes látleletei a pandémia alatt kialakult oktatási helyzetnek. A kérdőívet kitöltő pedagógusok 62 százaléka semmilyen szakmai segítséget nem kapott az iskolától, miután digitális munkarendre kellett átállniuk. Az iskolafenntartók – állami intézmények esetében a tankerületek, szakképzési centrumok – sem álltak a helyzet magaslatán, a válaszadók csupán 8 százaléka számíthatott rájuk. A tanároknak csak a fele kapott laptopot az iskolától, mintegy 40 százalékuk pedig a saját eszközét használta, hogy részt vehessen az online oktatásban.

Több szakember a nyári szünet lerövidítésének ötletét is elővette, szerintük ugyanis a \"túl hosszú\" nyári szünet negatív hatással van a hátrányos helyzetű diákok tudásszintjére, nehezebb számukra a felzárkózás. A nyári szünet hossza egyébként Európa- és vilásgszerte más és más: míg az olasz diákok majdnem három hónapig lehetnek otthon, addig Hollandiában alig másfél hónap jut a pihenésre. Néhány évvel ezelőtt itthon is előkerült a kérdés, vajon nem túl hosszú-e a két és fél hónapos nyári szünet. A köznevelési államtitkár úgy fogalmazott, el lehet gondolkodni azon, hogy a rövidebb nyári és a hosszabb őszi, tavaszi és téli szünet nem lenne-e jobb, mert sok szülőnek jelent problémát a gyerekek nyári felügyeletének megoldása, ráadásul a diákok rengeteget felejtenek a két és fél hónapos szünet alatt.

Ezek közül kettő, Péter és Máté esete jó példa arra, hogy mennyire félreértjük néha azokat a szituációkat, amelyeket egyértelműnek gondolunk. Mindkét diák kis híján a rutin keltette előítélet áldozata lett, szerencséjükre és a mi okulásunkra másként hozta a sors. Fanni története annyiban illeszkedik ide, hogy ez az írás a fenti tévedések nyílt beismerése mellett alapvetően a tehetségről szól.

Megmutattuk a bölcsész- és az orvosi karok 2022-es HVG-rangsorát, több érdekes kutatásról is beszámoltunk, és tudósítottunk arról a sajtótájékoztatóról, amelyen Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bejelentette: akciósorozatot szerveznek, így hívják fel a figyelmet az egyre komolyabb tanárhiányra.

Nekünk az osztályfőnök már jelezte, hogy a téli szünet után nem fog tanítani. Alsós osztályba jár a fiam, és a másik tanítónénijével is ugyanez a helyzet. Vagyis karácsony után tanító nélkül maradunk – nyilatkozta lapunknak egy Pest megyei általános iskolába járó diák édesanyja. Hamarosan – december 15-én – az állami oktatási-nevelési intézményekben dolgozók számára is lejár a kötelező koronavírus elleni védőoltás felvételének határideje, ám a pedagógusok körében továbbra is mintegy tízezren vannak, akik nem oltatták be magukat. Ők decemberben még kapnak egy figyelmeztetést, ha a hónap végéig nem élnek az oltás lehetőségével, januártól fizetetlen szabadságra küldik őket.

A négy évfolyamos gimnáziumok két tannyelvű képzéseire azok juthatnak be, akiknek a nyelvtudása eléri a B1-es szintet – ezt a szóbelin tesztelik is (vannak olyan gimnáziumok, ahol inkább a B2-es szint az elvárás). Akik ilyen szintű nyelvtudást még nem szereztek (vagy számukra új nyelvet tanulnának emelt szinten), nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkezhetnek. A felvételi többi részére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az általános tantervű középiskolákban.

Erős nemzettudat erős Európa-pártisággal párosul a magyarországi 15-29 éveseknél - derül ki egy most megjelent kutatásból, amelyben ennek a korosztálynak az attitűdjeit vizsgálták. Emellett kirajzolódik: a kormánypárti-ellenzéki törésvonalak már a fiatalok körében is kézzelfoghatóak, a régióban pedig több mutatóban is hátul kullogunk, már ami az országgal való elégedettséget illeti.

A negyedik hullám is elért mindannyiunkat. Hogyan tudnak segíteni a tinédzserekkel dolgozó pedagógusok a gyerekeknek? 1. Segítsük a serdülőket az iskolai közösségi háló megtartásában. Ez a digitális oktatás során is számos eszközzel támogatható, legyen szó projektmunkákról, online csapatépítő foglalkozásról. Az osztályfőnöki órák ne maradjanak el, legyenek rendszeres közös beszélgetések az osztállyal abban az esetben is, ha karanténba kell vonulnia a közösségnek. 2. Támogassuk az önhatékonysági érzésüket, a kontroll élményét. Amennyire csak lehet, adjunk teret az ötleteiknek, javaslataiknak. 3. Legyünk elérhetők a diákok számára, és igyekezzünk olyan légkört teremteni, amelyben meg tudnak nyílni, mernek őszinték lenni. Segítsük őket az érzelmeik kifejezésében. stb.

2022 szeptemberében indulnak az átalakított, ötéves tanárszakok, amelyeknek az elvégzése után általános és középiskolában is lehet majd tanítani. A hallgatók már az első évtől kezdve ismerkedhetnek az egyetemi gyakorlóiskolákban és partnerintézményekben zajló munkával, az önálló tanítás is korábban kezdődik majd, mint most. Emelkedik a szakmódszertan óraszáma is, a korábbi kettő, illetve négy helyett hat ilyen jellegű gyakorlatot teljesítenek majd a pedagógusjelöltek.

Bár a legismertebb Magyarországon működő alternatív iskola volt diákjai és szüleik szinte kivétel nélkül szuperlatívuszokban beszélnek az intézményről, a kívülállók közül többen, köztük szakemberek, pedagógusok is úgy gondolják, hogy az alternatív pedagógiai irányzatot képviselő Waldorf már-már szektás elemeket hordoz; van, amit enged, de túl sok mindent tilt, miközben túl nagy terhet ró a gyerekekre és a szülőkre. Az iskolával kapcsolatban néha félig komolyan elhangzik a „terror” vagy a „Waldorf-terror” kifejezés, és van olyan iskola, ahol a Waldorfból odaérkező diákokat „Waldorf-menekülteknek” hívják a hátuk mögött. (Kende Ágnes)

Soha ennyi gyerek nem volt még beteg. Szerencsére a többségük nagyon enyhe, megfázásos tünetekkel átvészeli az egészet. Egy ideje már nagyon sok a hiányzó. Próbálunk minden megtenni annak érdekében, hogy a kockázatot csökkentsük, de lassan kezd lehetetlen küldetéssé válni ez az egész.Soha ennyi gyerek nem volt még beteg. Szerencsére a többségük nagyon enyhe, megfázásos tünetekkel átvészeli az egészet. Egy ideje már nagyon sok a hiányzó. Próbálunk minden megtenni annak érdekében, hogy a kockázatot csökkentsük, de lassan kezd lehetetlen küldetéssé válni ez az egész. (Balatoni József)

A rendőrség azután kezdett nyomozni, hogy egy, az iskolai évfolyam számára létrehozott Facebook-csoportban terjedni kezdett egy állatos pornófelvétel, amiről a megosztói azt állították, hogy a szereplője az egyik 14 éves tanuló. Az esetet az iskola igazgatója heccnek minősítette, és remélte, hogy a gyerekek majd bocsánatot kérnek, de ez nem történt meg. Sőt, az eset után több ismeretlen felnőtt is megtalálta az interneten a zaklatott lányt, aki ettől még jobban kikészült az édesanya elmondása szerint. A lányt képviselő ügyvéd, dr. Kertész Gusztáv szerint az eljárás hamarosan vádemelési szakba léphet azután, hogy november közepén kihallgattak egy fiatalkorút gyanúsítottként.

A szakképzésben is van már digitális tananyagtár, tavasszal pedig elindul a tanárok képzése, hogyan építhetik be ezeket a tanmenetbe - mondta Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért felelős helyettes államtitkára egy konferencián, amelyen az iskolai digitális átállás is téma volt. A szakképzésbe be kell emelni azokat a tartalmakat, amelyek a gazdaság szereplői által elindított technológiai váltásokról, a cégek mindennapi gyártási folyamataiban alkalmazott eszközökről szólnak, hogy valóban naprakész tudással lássák el a diákokat - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára.

megjelent a rendelet a pedagógusok 2022-es béremeléséről. A jogszabály alapján nem az alapbérek emelkednek, hanem a szakmai ágazati bérpótlék, méghozzá 10 százalékkal.A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete pénteken úgy reagált a közleményre, „meccs közben nem hirdetünk végeredmény”. A béremelésről és más követelésekről szóló tárgyalások ugyanis még tartanak a két szakszervezet sztrájkbizottsága és a kormány között. A szakszervezetek ráadásul azt szeretnék elérni, ha az alapbért ismét az évről évre emelkedő minimálbér alapján számolnák, a pótlék duplázását nem tartják elfogadhatónak.

Több mint húsz éve kötődik Magyarországhoz, azt mondja, egyéniségének fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárultak az itt töltött évek. Második hazájának tartja Magyarországot. A finn oktatási szakember a matematika tanításának új módját alkotta meg, amely sokkal jobb tanulási eredményeket hozott. A finn sztárpedagógus (a Global Teacher Award 2019-es nyertese) szerint ha egy tanár nem tud tisztességesen megélni a fizetéséből, az azt mutatja, hogy az ország vezetői nem értékelik nemzetüket és a gyerekek oktatását. Jukka Sinnemäki a Szabad Európának adott interjúban beszélt a magyar oktatási rendszer hiányosságairól és a benne rejlő kiaknázatlan lehetőségekről.

A válaszok az EMMI-től- ezek a karanténszabályok a felsőbb évfolyamokban: Igazolt fertőzötteknek karanténba kell vonulnia, ha oltott, ha oltatlan, akkor is. Igazolt fertőzött szoros kontaktjának akkor rendelnek el karantént, ha oltatlan. Az oltott és tünetmentes személyek védettek, részükre a karantén elrendelése indokolatlan, ezért a hetedik évfolyamtól felfelé egy igazolt megbetegedés esetén csak a szoros kontaktnak minősülő oltatlan diákok kerülnek karanténba, aki oltott és tünetmentes, tovább járhat az iskolába. Ugyanakkor természetesen nagyon fontos, hogy beteg, tünetes gyermeket a szülő ne vigyen közösségbe. Mivel 12 éves életkor felett rendelkezésre áll az oltás, és a kontaktszemélynek minősülő, de védett tanulók vonatkozásában a helyi népegészségügyi szerv sem rendel el karantént akkor, ha egy osztályban például valaki megbetegedik, nincs akadálya annak, hogy a beteg tanulón kívül azok, akik felvették az oltást, jelenléti oktatásban részesüljenek. Azon tanulók, akikre a járványügyi hatóság karantén kötelezettséget ír elő, hasonlóan bármilyen más betegséghez, a KRÉTA rendszeren vagy a helyben szokásos módon kapják meg a pedagógusoktól azt, hogy milyen témaköröket dolgozott fel az osztály és mi a házi feladat, ezáltal otthonlétük alatt is tudnak tanulni és haladni a tananyaggal. Digitális munkarendet kizárólag az Operatív Törzs rendelhet el a hatályos eljárásrend szerint. Jelenléti munkarend keverése digitális oktatással azért nem lehetséges, mert a pedagógusoktól sem várható el, hogy egy tanítási órán belül két módszer szerint, két külön csoporttal foglalkozzanak párhuzamosan. Hogy mikor jöhet el a jelenlegi járványhelyzetben az a pont, amikor elrendelik az online oktatásra való átállást megkérdeztük az Operatív Törzsettől, de a kért időpontig nem reagáltak.

Ingyenes, a pedagógusok mentálhigiénés egészségét célul kitűző program indult Van kihez fordulnod! névvel, amelynek fókuszában az iskolai agresszió kezelése, feldolgozása, megelőzése, valamint a pedagógusok lelki egészségének védelme áll. Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár lapunknak elmondta, a programban részt vevő pedagógusok visszajelzései rendkívül pozitívak, hiszen felmerülő problémáikkal kapcsolatban gyakorlati, a mindennapokban is alkalmazható segítséget kapnak.

A pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó pedagógusok eddig az alapbérük tíz százalékának megfelelő „ágazati szakmai pótlékot” kaptak. Ez jelenleg 21 900 és 53 795 ezer forint közötti összeg a ledolgozott évektől és a fokozattól függően.Egy kezdő – gyakoronok besorolású – tanár vagy tanító 21 900 forintos pótlékot kap, egy húsz éve dolgozó, pedagógus II. fokozatban álló tanár 33 495 forintot. Ezt módosítja az a jogszabály, amelyet a hvg.hu szúrt ki a Magyar Közlönyben. 2022 januárjától az alapbérnek nem tíz, hanem húsz százaléka lesz az ágazati pótlék. A pályakezdők például 21 900 forint helyett 43 800 forintot, a húsz éve dolgozók 33 495 forint helyett 66 990 forintot kapnak.

A csütörtök este, a Magyar Közlönyben bejelentett támogatás a korábbi, szintén 10 százalékos emeléssel együtt már plusz 20 százalékos pótléknövekedés jelent. Csakhogy ettől nem nő a tanárok alapbére, amit a kormány a 2014-e s 101 500 forintos minimálbérhez kötött, és azóta is változatlanul hagyott. Így állhat elő az a helyzet – írják a szakszervezetek – hogy januártól egy 17 éves fiatal, akinek szakmunkásvizsgája van, ugyanannyit fog keresni, mint egy 1 éve pályán lévő tanítónő, óvónő. Az alacsony fizetések miatt így is évről évre ezrek hagyják el a pedagógus szakmát, sokan pedig nyugdíjba mennek; a megmaradó tanárok helyzetén csak tovább ront, hogy a kötelező oltás miatt legalább háromezer tanító és tanár mondhat fel munkahelyén.

„A két pedagógus szakszervezet évek óta tisztességes bért követel, nem pedig bérpótlékot, de ezt a kormány nem értette meg, sőt önmagának is ellentmondva újabb bérpótlékot vezetett be tavaly. A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszerének bevezetésekor éppen az volt a kormányzati szándék, hogy a béremelésekben érvényesüljön egyfajta automatizmust magában foglaló bértábla. Ne pótlékokkal, hanem alapbérnöveléssel emeljék az illetményeket, amelyek valamennyi járandóságba, így pl. a jubileumi jutalomba is beszámítanak” - követelik. A PSZ és a PDSZ küzd azért, hogy a kormány tartsa be eredeti ígéretét, és a folyamatosan növekvő mindenkori minimálbért vegye figyelembe a pedagógus végzettségű foglalkoztatottak fizetésének kiszámításakor.

December 14-én, a tervezettnél egy héttel korábban érkezik az 5-11 éves korosztálynak szánt Pfizer oltás Magyarországra, a szülők pedig előreláthatólag december 8-tól tudnak majd online időpontot foglalni gyerekeiknek – derül ki abból a körlevélből, melyet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő küldött a házi gyerekorvosoknak.

Megemelik a sérült gyermeket nevelők pótlékát: aki eddig havi 10 000 vagy 5000 forintot kapott, annak januártól 50 000, illetve 25 000 forint jár. Az emelés a speciális és a különleges gyermekotthonban, valamint a javítóintézetben foglalkoztatott nevelőt, gyermekfelügyelőt, gondozót, gyermekvédelmi asszisztenst, pszichológust, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust, munkaoktatót, szakoktatót, orvost, ápolónőt és a javítóintézeti utógondozót illeti meg. A „speciális” és a „különleges” szó a hétköznapi nyelvben ugyanazt jelenti, de a gyermekvédelemben nem. A törvény szerint különleges ellátást a tartósan beteg, a fogyatékos és a három év alatti sérült gyerekek kapnak, ha nevelőszülőhöz nem lehet elhelyezni őket, a speciális ellátásra pedig a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve az alkoholt, drogot és egyéb pszichoaktív szert használó gyerekek jogosultak.

A PDSZ emlékeztet, hogy Kásler a tanév elején az intézményvezetőknek küldött levelében azt írta, hogy önmagában a pandémia nem indoka a tanulók iskolai mulasztásának, tavasszal pedig Maruzsa Zoltán államtitkár hangsúlyozta, hogy a tanulók hiányzásának igazolása mindig is az intézményvezetők hatásköre volt és az is maradt. Most viszont a szakszervezet az egyre romló járványügyi adatok miatt lépéseket sürget. Kérjük, hogy a szeptemberi levelében foglaltakat vonja vissza, jelentse ki újból, ahogyazt 2021 elején is megtette, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bek. c) pontja alapján az intézményvezető a gyermek, tanuló mulasztását igazolja, amennyiben a szülő a járványhelyzet miatt azt kéri, és biztosítja gyermeke számára az otthoni felügyeletet, valamint a tananyagban való haladást.

Ami a tanári fizetéseket illeti, Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke elmondta, a minisztérium a korábbi ajánlatait annyival változtatta, hogy a 10 százalékos ágazati pótlékemelés és az évenkénti egyszeri 200 ezer forintos cafetéria juttatást most megfejelte egy 30 ezer forintos szakkönyv-utalvánnyal. A szakszervezetek ezt nevetségesnek találják, hiszen a tanárok megélhetéséről van szó – tette hozzá. Ami pedig a kötelező óraszámokat illeti, a kormány 22-24 órás korlátot állítana fel, azonban a szakmai szervezetek a kötőjel nélkül képzelik el a tanárok óraszámának maximalizálását: az osztályfőnököknek 22, a többi tanárnak pedig 24 órában maximalizálnák az óraszámokat.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a november 18-ai kormányinfón még 86-87 százalékos átoltottságról beszélt, az Emmi tájékoztatása szerint pedig mostanáig a pedagógusok mintegy 90 százaléka élt felelősségteljesen a koronavírus elleni oltás lehetőségével. Ez azt is jelenti, hogy 10 százalékuk viszont nem. Miután valamivel kevesebb, mint 150 ezer pedagógus van az országban, a tárca által közölt arányszám alapján csaknem 15 ezer tanár továbbra is oltatlan. Ráadásul ezen pedagógusok aránya nem csökkent számottevően az elmúlt hetekben, annak ellenére sem, hogy az állami oktatási-nevelési intézményekben kötelezővé tették az oltást, melynek felvételére december 15-ig van idejük az érintetteknek. Ha nem teszik meg, fizetés nélküli szabadságra küldik őket