Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2022.04.30.
Az iskolából a nyílt erőszak csupán áttevődött oda, ahol az iskolaőrség tehetetlen
Azokban az iskolákban, ahol igen nagy fegyelmi problémák voltak, ott az iskolaőrök jelenléte nem csökkentette, csupán elfojtotta az agressziót. A nyílt erőszak így áttevődött az iskolákból olyan területekre, ahol az iskolaőrségnek nincs hatásköre – mondta Gosztonyi Gábor. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint továbbra is nagy szükség lenne a prevencióra. Ehhez egyrészt a feladathoz értő emberek kellenének, másrészt arra, hogy feltárják az iskolai agresszió okát. Különben nem lehet kezelni ezt a problémát sem. Marad az intézkedésekről szóló statisztika és az elfojtás.
(Forrás: hírklikk)
 
2022.04.30.
A menekült gyerekek oktatásába be kellene vonni ukrán pedagógusokat is
Bár a magyar állam biztosítja az Ukrajnából menekült diákok tanulását, csak ahhoz, hogy valahol egyáltalán elindíthassák az oktatásukat, nagy szükség lenne módszertani, eszköz- és tankönyvtámogatásra is. Emellett pedig olyan pedagógusokra, akik a „magyar, mint idegen nyelv” oktatásában jártasak. Belőlük pedig nincs sok. Akik vannak, azok többnyire önkéntes alapon segítenek, az államtól egyelőre nem kaptak segítséget. Emellett nagyon fontos lenne, hogy bevonják az oktatásba a menekült ukrán pedagógusokat is
(Forrás: hírklikk)
 
2022.04.30.
Emmi: Álságos pedagógushiányra hivatkozva megszüntetni az óvodás csoportokat
Szeptembertől tizennéggyel kevesebb óvodai csoport működik Miskolcon, az önkormányzat szerint ugyanis a pedagógushiány veszélyeztetné a biztonságos feladatellátást. A szakszervezetek úgy látják, a probléma országos. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint álságos, hogy egy baloldali vezetésű város pedagógushiányra hivatkozva szüntet meg csoportokat.
(Forrás: index)
 
2022.04.30.
A pedagógushiány miatt Miskolcon kevesebb óvodai csoport indul szeptembertől
Szeptembertől tizennéggyel kevesebb óvodai csoport működik Miskolcon, az önkormányzat szerint ugyanis a pedagógushiány veszélyeztetné a biztonságos feladatellátást – számolt be az RTL Híradó. Dajkából és asszisztensből nincs hiány, sőt, kevesebbre lesz szükség. Varga Andrea Klára alpolgármester azt mondta, azzal szembesültek, hogy az óvodapedagógusok életkora egyre magasabb, a következő 5-10 évben gyakorlatilag a most foglalkoztatottak harmada el fogja érni a nyugdíjkorhatárt.
(Forrás: hvg.hu)
 
2022.04.30.
Iványi Gábor egyháza működteti Gulács egyetlen iskoláját, a falu köszöni szépen, de a Fideszre szavazott
ványi Gábor – mint azt lapunknak már elmondta – szerint mindez azt jól visszatükrözi, hogy egyházuk mennyire nem folytat politikai tevékenységet, agitációt azokban az intézményekben, amelyeket fenntartanak, az is feltételezhető szavai szerint, hogy még a dolgozóik közül is többen a kormánypárti jelöltre adtak voksukat. De vajon milyen szempontok számítanak, amikor egy ilyen faluban a szavazóurnákhoz járulnak az emberek, s él-e bennük bármilyen szolidaritás a sokaknak munkát, adó a gyerekeiket pedig befogadó közösség iránt – erre a kérdésre is kerestük a választ az ukrán határhoz közeli településen.
(Forrás: Népszava)
 
2022.04.30.
Helyretették Semjén Zsoltot a pedagógus szakszervezetek
Nagy Erzsébet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavaira reagált, aki az ATV kérdésére azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök „bölcsességén”, a „nagy világkihívásokon”, nem pedig a szakszervezetek tetszésén múlik a kormányzati struktúra összeállítása – így például az, lesz-e önálló Oktatási Minisztérium, amit a PDSZ mellett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is követelt.Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Népszavának azt mondta: amíg az oktatás nem rendelkezik kellő súllyal a kormányzati struktúrában, és olyan miniszterek felelősek a területért, akiknek fogalmuk sincs az oktatásügyről, addig nem lehet fontos nemzetstratégiai ágazatról beszélni. – Ha az a cél, hogy egy lebutított nemzet felett uralkodjanak, akkor maradhat az oktatás az Emberi Erőforrások Minisztériumánál vagy átkerülhet a Belügyminisztériumhoz, teljesen mindegy lesz
(Forrás: Népszava)
 
2022.04.30.
Okos nemzet vagyunk, mégsem becsüljük a tanárokat
Önképünk szerint okos nemzet vagyunk, az eredményeink azonban kevéssé felelnek meg ennek. Egy szűk réteg kiemelkedő teljesítménye (amely elsősorban a családi háttér és az abból adódó lehetőségek révén bontakozik ki) elfedi azt a tényt, hogy a magyar diákok bőven az uniós átlag alatt teljesítenek. Szerencsére azonban egyelőre a totális elbutulás rémképe sem fenyegeti az országot. Igazából a világ gazdag országainak középmezőnyébe tartozunk – a középszerűségben ragadás a legnagyobb veszély a számunkra.
(Forrás: telex)
 
2022.04.30.
Aberrált LMBTQ-rendezvényként panaszolt be egy bolondballagást telefonon egy nő Kőbányán
Bár április 3-án érvénytelen lett a kormány gyermekvédelminek mondott homofób népszavazása, azért úgy tűnik, nemcsak kommunikációs siker történt, hanem sikerült néhány falat átütni: egy. a kőbányai Zrínyi Miklós Gimnáziumban dolgozó tanár az Azonnalinak küldött beszámolója szerint ma tartanak bolondballagást az iskolában. Ez ugyebár annyit jelent, hogy a végzős diákok vicces ruhákat vesznek fel, és hangosan énekelnek az utcán, de vannak, akik ebbe mást láttak bele: mint megtudtuk, az egyik tizenkettedikes osztály fiúi úgy döntöttek, női ruhába öltöznek bolondballagni, a lányok pedig férfiaknak szánt darabokat vesznek fel.
(Forrás: azonnali.hu)
 
2022.04.30.
Dr. Donauer: 100 gyerekből, akinek pecsétes papírja van arról, hogy diszlexiás, 85 nem az
Veiszer Alinda műsorának e heti vendége Dr. Donauer Nándor neuropszichológus, a Budai Gyermekkórház klinikai szakpszichológusa volt. A szakember, aki főleg részképesség-zavarokkal küzdő gyerekekkel foglalkozik, Vekerdy Tamás halála után vette át annak nagy sikerű rovatát a Nők Lapjában. Donauer az interjúban beszélt a képességi zavarok jeleiről, praktikus tanácsokról, valamint arról, miért fontos már óvodás korban elkezdeni a kezeléseket.
(Forrás: telex)
 
2022.04.28.
MINEK MEGTANULNI ÍRNI, HA MINDENT BEPÖTYÖGHETÜNK A SZÁMÍTÓGÉPBE?
Az utóbbi években világszerte egyre nagyobb egyet nem értések vannak abban a kérdésben, hogy szükséges-e a folyóírás tanítása az iskolákban, vagy sem. 2014-ben az Egyesült Államokban 41 államban tették fakultatívvá a folyóírás oktatását, tekintve, hogy az elektronikai eszközöknek köszönhetően a gyerekek sokkal könnyebben képesek elsajátítani a gépelés képességét, és általa sokkal gyorsabbak is a jegyzetelésben. Magyarországon is egyre több családban okoz konfliktust a gyerekek írástanulás iránt mutatott demotiváltsága. A kézírás elsajátítása, megtanulása bonyolultabbnak és hosszadalmasabbnak bizonyul a gyerekeink számára, fölöslegességének érzete pedig teljesen érthetetlenné teszi a felnőtt világ bizonytalan lábakon álló ragaszkodását. Az elmúlt évek vitái következtében viszont egyre több tanulmány, tudományos előadás és könyv kutatta és dolgozta fel az folyóírás oktatás szükségtelenségének felvetését. A munkák eredménye abban is meglátszik, hogy a 2014-es évhez képest napjainkban az Egyesült Államokban már 9 helyett 21 államban tették újra kötelezővé a folyóírás iskolai tanítását. De vajon mit mutattak ki a kutatások, és ha valóban olyan fontos szerepe van a kézírásnak, hogyan kezelhetnénk a gyerekeinkben kialakuló ellenszenvet?
(Forrás: divany.hu)
 
2022.04.28.
Nem támogatja tovább a KLIK a súlyosan hátrányos helyzetű gyerekek iskoláját
Sajtótájékoztatót és levél átadást szervezett a Klebelsberg Központ elé a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület, a Láncreakció oktatási munkacsoport és a Bliss Alapítvány, miután kiderült, a KLIK nem szándékozik támogatni a budapesti Bóné András Kommunikációs és Fejlesztő Iskolát, amely 12 súlyosan-halmozottan sérült gyermeket lát el nappali tagozaton és több száznak végez évente vizsgálatot és ad tanácsot.
(Forrás: Mérce)
 
2022.04.28.
Kásler Miklós szerint az oktatási rendszer célja, hogy hívő gyerekeket neveljen
Az új kormány megalakulásával valószínűleg a posztjáról távozó miniszter mindezt az állami fenntartású Mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola új, 693,1 millió forintból, uniós támogatással felújított és kibővített épületének átadásán fogalmazta meg. Kásler Miklós hozzátette: „kétezer éves, keresztény kultúránkból, a magyar hagyományokból és az európai értékekből levezethető értékrend amely meghatározta a magyarság múltját, s meghatározza jelenét és jövőjét is”. A miniszter hangsúlyozta, a magyar oktatás tradíciói rendkívüliek. Mint mondta, „a mi feladatunk az, hogy a múltunkból mindent kiválasszunk, ami érték, mindent próbáljunk megőrizni, amit útközben elveszítettünk, és helyreállítani, amit útközben elvettek tőlünk”.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2022.04.28.
„Egy-két tanárnak nem tetszett, amit csináltunk. Nem értem: az ő fizetésük nem alacsony?”
„Az egyik szünetben felhívott Lili, és azt kérdezte, hogy megadhatja-e a nevemet és az elérhetőségemet a rendőrségen. Mondtam neki, hogy persze. Így lettem a Széll Kálmán téri csapat vezetője” – meséli Mihály Marcell. A II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban végzős, a diákönkormányzat elnöke. Azt mondja, komoly szervezőmunka kellett ahhoz, hogy a két pesti diákcsapat mellett a budai oldalon is összejöjjön egy nagyobb csoport, amely átvonul március 16-án a Kossuth térre. „Nem nagyon ismerjük a többi iskola diákjait, ezért egy megoldás tűnt járhatónak: nyomtatunk szórólapokat, és azokat a sulik környékén osztogatjuk. Nagyon figyeltünk arra, hogy az iskolák területére ne lépjünk be, csak az utcán szórólapoztunk, mégis legalább két helyen kijött hozzánk az igazgató vagy más vezető, hogy menjünk el, ezt ne csináljuk....„Van egy-két tanárom, akinek láthatóan nem tetszett, amit csináltunk, és ez valószínűleg az érettségimen is meglátszik majd, de ha ezen múlik, hát legyen. Bár nem értem a hozzáállásukat: ők kacsalábon forgó palotában élnek? Az ő fizetésük nem alacsony?” Persze bőven voltak pozitív visszajelzések is, több tanára kezet fogott vele, és azt mondta, nagyon szuper, amit tesznek értük.
(Forrás: Eduline)
 
2022.04.28.
Semjén Zsolt: jogosak a tanárok szempontjai, de az ország teherbíró-képességétől függ a bérrendezés
Látjuk, hogy ezer nehézség van, hiszen a háború következtében, majd az ebből következő szankció következtében egész Európa nehéz helyzetben van. Nyilván a költségvetési realitásokat is figyelembe kell venni. Én azt gondolom, hogy amint föl fog állni az új kormány, akkor a tanároknak az ügyével érdemben fogunk foglalkozni. Még egyszer mondom, a tanároknak jogos az az igénye, különösen az időközben történt piaci fizetésnövekedések tekintetében vagy más szakmákkal történt megállapodáshoz viszonyítva, hogy a az anyagi megbecsülésük jelentősen javuljon. Készek vagyunk arra, hogy ebben komoly előrelépés legyen az ország teherbíró képességének a realitásainak a figyelembevételével”– nyilatkozta az ATV Híradónak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a levélre reagálva.
(Forrás: alfahir.hu)
 
2022.04.28.
Visszalökték a startmezőre a pedagógusok túlórapénzeiről szóló jogi harcot
Nem erősítette meg a másodfokú bíróság a tavaly októberben hozott nem jogerős elsőfokú ítéletet, amely szerint a tankerületnek ki kell fizetnie visszamenőleg a pedagógusok helyettesítéseit, túlóráit. A fontos és feltételezhetően precedens értékű munkaügyi perben ehelyett új eljárás lefolytatására kötelezte a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiumát, azzal az indokkal, hogy formai hibák mellett nem volt megfelelő a bizonyítási eljárás sem. Információnkat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megerősítette.
(Forrás: g7.hu)
 
2022.04.26.
A Pedagógus-szakszervezet nyílt levele Orbánnak: önálló oktatási minisztériumra van szükség
„A választásokon győztes pártszövetség több tagja is nyilvánosan hangot adott annak a véleménynek, hogy valóban szükséges és nem tűr halasztást a pedagógusok helyzetének, életkörülményeinek javítása, beleértve az anyagi megbecsülést, a munkaterhek csökkentését, a független értelmiségi lét feltételeinek megteremtését” – írták.Szerintük „az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a kormány eddigi struktúrájában nem volt igazán gazdája az oktatásnak”. Úgy vélik, nem vált be az a megoldás sem, hogy különböző minisztériumok fennhatósága alá kerültek az oktatás különböző területei. „Mindezekért szükségesnek tartjuk önálló Oktatási Minisztérium létrehozását, mely az oktatás minden területét – az óvodától a felsőoktatásig – összehangoltan tudja képviselni”
(Forrás: telex)
 
2022.04.25.
Még kevesebb fiatal törhet ki a szegénységből a szigorúbb felvételi szabályok miatt
Az általános felsőoktatási felvételi eljárás új követelménye lett 2020-ban az emelt szintű érettségi és 280 pont elérése, ezek hiányában újabban csak a gyakorlati vizsgát megkövetelő alap- és osztatlan képzésekre jelentkezhetnek a felvételizők. A szabályok módosításával – és a fenntartói modellváltással – egybeesett a felsőoktatási jelentkezések csökkenése két éve, amivel megtört a felvételizők számának évek óta tartó növekedése. Vit Eszter és Holb Éva nemrégiben megjelent tanulmányukban részletesebben is megvizsgálták, hogy a felvételi követelmények és körülmények változása, illetve a jelentkezők számában bekövetkezett trendforduló összefügghetnek-e egymással.
(Forrás: g7.hu)
 
2022.04.25.
MEGALÁZÓ: EGY HÉT TÁBOROZTATÁS PÁR EZER FORINTNYI CBA-UTALVÁNYÉRT
30 ezer forint értékű CBA-utalvány. Így szándékozna kifizetni a pedagógusok nyári táborban végzett munkáját az Erzsébet-táborokat közpénzből szervező magánalapítvány. Ahogyan azt számtalanszor megírtuk már, semmi baj nincs azzal, ha egy nevelőtestület úgy dönt, nyarából pár napot feláldoz a rábízott gyerekek érdekében, táboroztat, tábort szervez. Ugyanakkor erre kötelezni bárkit is, törvényellenes. A táboroztatásért ellentételezés jár, és ez érvényes az Erzsébet-táborokat szervező Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványra is. Arcpirító, hogy a pedagógusok munkáját pénzzel sem kívánnák megfizetni. A felajánlott fizetség mind formájában, mind összegében megalázó – ennél egy diákmunkás több pénzt keres egy gyorsétteremben a nyáron, nem is beszélve arról, hogy őt nem utalványokkal próbálnák kifizetni. (PDSZ)
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
 
2022.04.25.
Orbán Viktor üzent: \"Nem fogtok ennél jobb ajánlatot kapni egyetlen más országból sem\"
A parlamenti választáson a szavazók igent mondtak arra is, amit az elmúlt tizenkét évben a szakképzésben elért a kormány - erről is beszélt Orbán Viktor a Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján. Az elmúlt időszakban kiterjesztették a duális képzést, életszerűbbé tették a képzési formákat, létrehozták a szakképzési centrumokat és a szakmunkás hallgatók ösztöndíjrendszerét, komoly lépéseket tettek a digitalizáció irányába is, a kormány pedig ingyenesen biztosítja az első két szakma vagy szakképesítés megszerzését - sorolta. Megköszönte a tanárok munkáját, azt mondta, a magyar szakmunkások hazai és nemzetközi eredményei tanúskodnak róla, \"milyen kiváló oktatók és pedagógusok dolgoznak a magyar szakképzési rendszerben\".
(Forrás: Eduline)
 
2022.04.25.
Az Ukrajnából menekült gyerekek hazai oktatása egyszerre mutatja a civilek összefogását és az állam tehetetlenségét
Az Ukrajnából menekült gyerekek oktatása sehol sem egyszerű feladat, különösen a nyelvi akadályok, kulturális különbségek miatt. A cél az lenne, hogy az itt maradók sikeresen integrálódjanak a hazai oktatásba, de ehhez egyelőre nincsenek meg a feltételek. A felzárkóztató képzéseket jellemzően civilek kezdeményezték, és ezeken a helyeken önkéntes tanárok oktatják most is az ideérkezőket. Az állam ugyan ad valamennyi támogatást, de arról egyelőre nincs szó, hogy rendszerszinten megszervezték volna a menekültek oktatását. A Zugligeti Béke Tanoda, a Kőrösi Csoma Sándor gimnázium, a Piarista Gimnázium vagy az ELTE délutáni átmeneti iskolájának tapasztalatai azt mutatják: ugyan sok ide érkező család jövője még bizonytalan, de már ezek az átmeneti képzések is nagyon sokat jelentenek a gyerekeknek.
(Forrás: Telex)
 
2022.04.25.
Radó Péter: a pedagógusok ellenállása munkahelyi lázadás, és nem egy szervezett szakma akciója volt
„Nem véletlen, hogy a későn jött 2016-os pedagógus-ellenállás és a hat évvel későbbi polgári engedetlenségi mozgalom is munkahelyi lázadások, s nem egy szervezett szakma szervezett ellenállásai voltak.” Ezt Radó Péter, a CEU Demokrácia Intézet oktatáskutatója mondta a Magyartanárok Egyesülete 25. születésnapjára szervezett konferencián. A pedagógus szakmai szervezetek történetén keresztül mutatta be, hová vezetett az oktatásban a 2010 előtti nyitott, sokszereplős oktatáspolitika felszámolása, a 2010-es cezúra után gyorsan kiépülő autokratikus rendszerben.
(Forrás: hírklikk)
 
2022.04.24.
Eltörölnék az orosz nyelv oktatását Ukrajnában az új tanévtől
– A háború kitörésével egy nagyon komoly oroszellenes hullám indult, most már gyakorlatilag minden, ami orosz, ellenségessé válik – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Seremet Sándor, történész, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) külső szakértője. Ukrajnában nemcsak az orosz nyelv tanításának eltörlését kezdeményezték, hanem az orosz klasszikusokat is száműznék az iskolai oktatásból.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2022.04.24.
Ez Magyarország száz legjobb középiskolája 2022-ben: itt a teljes lista
Az Eötvös József Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium – holtversenyben ez a két budapesti középiskola vezeti a HVG 2022-es gimnáziumi rangsorát, amelynek harmadik helyét az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium szerezte meg. Bár a legjobb tíz középiskola között csak egy Budapesten kívüli szerepel, a százas rangsorban összességében több a vidéki iskola, mint a fővárosi. Igaz, idén nem minden megyéből került gimnázium a listára: Békés és Tolna megyei középiskola nincs a rangsorban, a legjobb békési a Békéscsabán található Andrássy Gyula Gimnázium, amely a 104. lett, a szekszárdi Garay János Gimnázium pedig a 120. Heves és Nógrád megyéből egy-egy iskolának sikerült a százba kerülnie, mindkettő a megyeközpontban található.
(Forrás: Eduline)
 
2022.04.20.
Lannert Judit: Ki fogja tanítani gyermekeinket tizenöt év múlva?
A pedagógusok számának csökkenése tíz éven belül a mainál sokkal kézzelfoghatóbb méreteket ölt. A trend egyelőre nem változik. Ennek elsődleges oka az, hogy a pedagóguspálya presztízse soha nem látott mélységekbe zuhant, mindenekelőtt a képtelenül alacsony bérek és a szakmai autonómia hiánya miatt. A magyar pedagógus bére a többszöri emelések után is jóval alatta marad a diplomások átlagos bérének (66 százalék, míg az OECD-átlag 90 százalék). Ráadásul a magyar pedagógusnak kell a leghosszabb ideig tanítania ahhoz, hogy elérje a csúcsot a fizetésében (40 évet, szemben az OECD-ben is tag EU-államok 25 éves átlagával).
(Forrás: telex)
 
2022.04.20.
L. Ritók Nóra: Csak negatívan….
Vajon tényleg meg kellene várnunk, amíg az alapkészséghiányos, a generációs szegénység csapdájában élők maguktól ráéreznek a nyomorúságból kivezető útra? Egyáltalán, megtörténik ez valaha, segítség nélkül? Megtörténik majd, hogy ők, a szegregátumok lakói emelnek szót a szegregált iskolarendszer ellen? Hogy politikai tudatossággal szavaznak? Vállalkozásokat alapítanak, és foglalkoztatják egymást? Megbirkóznak a lakhatási szegénységgel, és stabil önfenntartási képességekkel, fenntartható módon használják ki a környezetük adottságait?
(Forrás: nyomor széle/hvg blog)
 
2022.04.19.
A közoktatás immunrendszereés a pedagógus szakmai szervezetek. Radó Péter írása
A szélsőségesen centralizált oktatásirányításon és az iskolák autonómiájának felszámolásán keresztül a közoktatás minden szereplője közvetlen politikai kontroll alá került. A tudás iránti kereslet megszűnt, így leépült a rendszeres oktatáskutatás is. Röviden: a különböző értékek, érdekek és nézetek ütköztetését szolgáló nyílt oktatáspolitikai tér megszűnt. Helyébe egy kizárólag politikai kommunikációs célokat szolgáló egységes hivatalos narratíva lépett, amelyhez képest minden szakmai kritika ellenzéki politikai állásfoglalássá változott.
(Forrás: tani-tani online)
 
2022.04.19.
„FALTÓL FALIG TANÍTUNK” – A HÁBORÚ ÉS A VÁLASZTÁS ELMOSTA A TANÁRSZTRÁJKOT, PEDIG A GYEREKEINK JÖVŐJE A TÉT
Bár (remélhetőleg) mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a pedagógusok helyzete tarthatatlan, a társadalom részéről mégsem kap elegendő figyelmet a küzdelmük, pedig rajtuk múlik a gyerekeink jövője. Sajnos a Covid, a háború és a választás is elterelte a figyelmet az ügyükről, és az általuk szervezett (sokfelől támadott) sztrájkhullám is szinte visszhangtalan maradt. Öt pedagógust kérdeztünk arról, mi lesz most, hogyan tovább. Both Gabi riportja.
(Forrás: WMN)
 
2022.04.18.
KEPES ANDRÁS: AZ ÁLKÉRDÉSEK ELTERELIK A FIGYELMET A VALÓDI PROBLÉMÁKRÓL
Hatgyermekes apaként, nagyapaként rendkívül fontosnak tartja a gyermekvédelmet az egyik legnépszerűbb magyar író, meg is fogalmazott négy értelmes kérdést az áprilisi népszavazás szerinte értelmetlen felvetései helyett: 1) Támogatja-e, hogy a kormány kiemelt figyelmet szenteljen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának, felzárkóztatásának az esélyegyenlőség érdekében? 2) Támogatja-e, hogy a Család- és Gyermekvédelmi Központok fokozottabb figyelmet szenteljenek a gyermekeket is sújtó családon belüli erőszak felszámolásának? 3) Támogatja-e, hogy a kormány nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesítse a pedagógusokat, hogy a pedagógusok értelmiségi létüknek megfelelő színvonalon élhessenek és dolgozhassanak, mert gyermekeinknek és az országnak is az az érdeke, hogy az iskolák a legtehetségesebb pedagógusjelöltek közül válogathassanak? 4) Támogatja-e, hogy korszerűsítsék az elavult szemléletű, túlszabályozott magyar állami iskolarendszert, visszaállítsák a tanszabadságot, mert a jelenlegi helyzet azt eredményezi, hogy a tehetősek alapítványi-, illetve magániskolákba viszik, külföldi egyetemekre küldik tanulni a gyerekeiket, a kevésbé tehetős családok tehetséges gyermekei pedig igazságtalan hátrányt szenvednek?
(Forrás: Szemlélek)
 
2022.04.16.
Alma, spenót, iskolatáska, papír zsebkendő – sok mindenre rácsodálkoztak a Kárpátaljáról menekült roma gyerekek
Lenyűgöző egy lelkes kis csapatnak az összefogása és szakmai munkája Zugligeten, ahol Kárpátaljáról menekült roma családokról gondoskodnak. Tanárok, szociális munkások, gyógy- és fejlesztő pedagógusok, pszichológusok és orvosok dolgoznak együtt, hogy segítsenek új életet kezdeni Magyarországon néhány, mélyszegénységből érkezett családnak. Munkájuk modellt adhat a nálunk maradó menekültek sikeres integrációjához, ám ehhez hosszú távon nem lesz elég a segítők embersége, odaadása és lelkesedése.
(Forrás: 24.hu)
 
2022.04.15.
PDSZ: A tanárok fizetéséből nem futja megtakarításokra
Az ÁSZ felmérése eredeti szándékai szerint nem a tanárok anyagi helyzetét, hanem a pénzügyi tudatosságukat vizsgálta, ami a megállapításuk szerint magas szintű és példaértékű. A válaszokat adó pedagógusok átlagéletkora meghaladta az 50 évet, a kitöltőknek pedig a 2,5 százaléka volt csupán 30 év alatti. Ez is jelzi, hogy a teljes pedagógusszakmára vonatkozóan nem lehet valós következtetést levonni ebből az ÁSZ-felmérésből. A kérdőívet hétszázan töltötték ki tavaly tavasszal önkéntesen, anonim módon.
(Forrás: index)
 
2022.04.15.
Mindhárom tesztelésen elromlott az iskolai kompetenciamérés digitális felülete
Az országos kompetenciamérés idén először teljesen digitálisan zajlik majd az iskolákban a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákoknak. Pontosabban zajlana, ha működne az az informatikai rendszer, amin keresztül a gyerekek bejelentkezhetnek a felületekre. Eddig három próbaalkalmat hirdetett meg az Oktatási Hivatal (OH), de eddig a diákok többségének egyik alkalommal sem sikerült belépniük a rendszerbe. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a kérdésünkre azt írta: terheléses támadás érte az informatikai rendszert, de a gyerekek a tavaszi szünetben gyakorolhatnak a felületen.
(Forrás: telex)
 
2022.04.15.
Miért nincs állampolgári nevelés a hazai oktatásban?
Az összeesküvés-elméletek korában elgondolkodtató, nincs-e szükség a tudatos és kritikus médiafogyasztás oktatására, a különféle manipulációs technikák és kognitív csapdák felismerésének képességére. Vajon nem lenne-e nagyobb szükség állampolgári ismeretek helyett demokratikus nevelésre? Cikkében ezt taglalja Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.
(Forrás: telex)
 
2022.04.13.
„Ha ilyen rózsás lenne a helyzet, akkor az öt évvel ezelőtt pályakezdő 6800-7000 pedagógusból, nem csak 2200-an maradtak volna”
Totyik Tamás a felmérés hivatalos céljával egyetértett, azt viszont erősen vitatta, hogy a tanárok ilyen nagy százaléka rendelkezne megtakarítással. A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva állította, hogy a pedagógusok csaknem 90 százaléka az átlagkeresetnél alacsonyabb fizetést vihet haza. Egy 14 éve pályán lévő gyermekét egyedül nevelő tanító a létminimum alatt él. Ráadásul a kutatásban arra nem tértek ki, hogy valójában mekkora összegűek ezek a megtakarítások, de arról sem volt kérdés, hogy mekkora adósságot halmoztak fel a tanárok – mondta a PSZ alelnöke. Totyik Tamás ehhez csak azt fűzte hozzá: úgy tűnik, ez is kevés ahhoz, hogy vonzóvá tegyék a pályát, az idén mintegy ezer fővel kevesebben jelentkeztek tanárképzésre.
(Forrás: Népszava)
 
2022.04.13.
„Azokon kérik számon a választás eredményét, akik a legvédtelenebbek a manipulációval szemben”
Most a többségi társadalom azokon kéri számon a választás eredményét, akik a legvédtelenebbek a manipulációval szemben, akik a leginkább áhítoznak arra, hogy biztonságban érezzék magukat, akiknek a Fidesz azt az üzenetet juttatta el, hogy az ellenzékkel a háborúra szavaznak. Most pedig jönnek azok a vádak, hogy »ezek elvették a jövőmet«, ilyeneket írtak értelmiségi emberek, mintha tényleg ez a társadalmi csoport lenne a hibás, holott pontosan tudjuk, hogy a nagyobb városokban a jobb társadalmi státuszúak közül a többség is a Fideszre szavazott” - mondta L. Ritók Nóra, a Berettyóújfalu környékén működő Igazgyöngy Alapítvány vezetője, aki a választások után szintén kapott ingerült üzeneteket olyanoktól, akik úgy érezték, ilyen eredmény mellett nincs értelme a helyben segítő civilek munkájának.
(Forrás: 444.hu)
 
2022.04.13.
Nahalka István: Magyarország jelenlegi alaptanterve olyan, amilyen utoljára 1978-ban volt
Kásler Miklós, az EMMI minisztere néhány napja 180 új okostantermet ígért az oktatásnak, és azt mondta, az oktatás-nevelés a Nemzeti alaptanterv (NAT) nyomán elmozdult a klasszikus értékek irányába, ugyanakkor eszközeiben és módszereiben egy korszerű oktatási rendszerre törekszik a kormány. Nahalka István oktatáskutató szerint a fejlesztés akár jól is elsülhetne, ha szakemberekre bíznák. Arról viszont szó sincs, hogy bármiféle értékváltoztatás történt volna az oktatásban a NAT hatására. Magyarországnak jelenleg olyan központi alaptanterve van, amilyen utoljára 1978-ban volt.
(Forrás: hírklikk)
 
2022.04.13.
Abszurd, hogy az ÁSZ a pénztelen tanárok pénzügyi tudatosságát vizsgálja
Amellett, hogy a jelentést egészen bizarr időzítéssel épp a pedagógussztrájk alatt sikerült publikálni, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete több hiányosságra is felhívta a figyelmet. Bár a felmérés maga is elismeri, hogy a pedagógusbérek köztudottan alacsonyak, azt is megállapítja, hogy ennek ellenére a mindössze 705 megkérdezett 86 százalékának van megtakarítása. Nem derült ki azonban, hogy a megtakarítások a pedagógusbérekből vagy másod- harmadállásokból, esetleg családtagok hozzájárulásával keletkeztek-e, ahogy az sem, hogy mennyi pénzt képesek rendszeresen félrerakni a pedagógusok. Ez pedig még könnyen a kormány ütőkártyájává is válhat a következő hetek sztrájktárgyalásai során.
(Forrás: Mérce)
 
2022.04.13.
PDSZ: nemhogy megtakarításaik nincsenek, súlyos lakhatási szegénységgel küzdenek a tanárok
Az oktatásban dolgozók közül minden második kénytelen másodállást vállalni, sőt sokan „harmadállást” is keresnek, olyan komoly egzisztenciális problémáik vannak – saját kutatásával reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az Állami Számvevőszék felmérésére, amely szerint a pedagógusok több mint 80 százalékának van megtakarítása.
(Forrás: Eduline)
 
2022.04.12.
DR. GYURKÓ SZILVIA: MERRE TOVÁBB, MAGYAR GYERMEKVÉDELEM? AVAGY: EZ A BAJ, NEM A „NEMVÁLTÓ ÓVODÁSOK”
A gyermekvédelemmel kapcsolatban nem plakátokról tájékozódom vagy politikusoktól, hanem szociális munkásoktól, gyermekotthoni nevelőktől, gyerekektől és családoktól. És az a kép, ami ezekből a beszélgetésekből kirajzolódik, egyre sötétebb. 1997 óta van Gyermekvédelmi törvényünk, és már a kétezres évek elején arról írt az Állami Számvevőszék egy jelentésében, hogy a törvény elfogadása óta soha nem álltak rendelkezésre azok az anyagi, tárgyi, személyi erőforrások, amelyek a végrehajtáshoz kellenének. Soha. 1997 óta. És a helyzet azóta sem változott. Sőt. Meg tudom erősíteni, hogy elképesztően nagy a szakemberhiány, és hogy olyan alapvető, strukturális problémákkal küzd a rendszer, amik a jogszabályok végrehajtását sem teszi lehetővé.
(Forrás: wmn.hu)
 
2022.04.12.
A kudarcok után az Oktatási Hivatal azt ajánlja, a tavaszi szünetben próbálgassák a kompetenciatesztet a diákok
„A 2021/2022-es tanév valódi mérföldkő Magyarország pedagógiai mérési rendszerének történetében. Eddig az országos mérések a szövegértési képességet, a matematikai eszköztudást, valamint az idegen, illetve célnyelven nyújtott tanulói teljesítményt vizsgálták – és mindezt papíralapú mérőeszközökkel. A változás két szempontból is jelentős. Mostantól a rendszer kiegészül a természettudomány kompetenciaterülettel, és a méréseket a tanulóknak online felületen kell teljesíteniük” – idéztük az Oktatási Hivatal december végi közleményét április 6-án, amikor az első próbamérést tartották volna. Azért csak „volna”, mert bár a tanárokat és gyerekeket berendelték a próbatesztre, a rendszer nem működött. Az Emmi aznap délután az iskolák vezetőinek küldött levélben „előre látható technikai nehézségekre” hivatkozik, és azt írja, a szükséges módosítások elvégzése után további próbaüzemek lesznek.
(Forrás: hvg.hu)
 
2022.04.11.
Itt a friss lista: erre a 10 egyetemi karra próbál bejutni idén a legtöbb felvételiző
Múlt csütörtökön hozták nyilvánosságra a 2022-es felvételi statisztikákat – egy korábbi cikkben már megmutattuk a legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemek és főiskolák, valamint alap- és osztatlan szakok listáját, ma pedig azt nézzük meg, melyik a legnépszerűbb egyetemi kar 2022-ben. A mesterképzések között is tarolnak a gazdasági szakok, a legtöbben azonban tanári mesterszakra jelentkeztek a 2022-es felvételin. Mesterképzést első helyen összesen 18 188-an jelöltek meg. Idén is népszerűek a gazdasági szakok, de a legtöbben a tanári mesterképzésre jelentkeztek.
(Forrás: Eduline)
 
2022.04.11.
Így készült a végzetes szelfi Sárospatakon
Sárospatakon, a református gimnáziumnál mintha megállt volna az idő hétfő este óta. A diákok halkan beszélgetnek, sokan értetlenül állnak két diáktársuk meggondolatlan döntése előtt. A most napvilágra került fotók tanúsága szerint a vagonon többen voltak, készültek a szelfik. Azonban az egyik srác elszámolta magát: a maga 180 centijével a magasba emelte a telefonját, ekkor húzott át a 25 ezer voltos ív a készüléken keresztül a testén. A vagon fémszerkezete gyakorlatilag földelte a testet. A fiatal fiú lezuhant, koponyatörést, nyakcsigolya-törést és számtalan belső sérülést szenvedett. Őt a helyszínen, míg segítségére siető társát a kórházban kellett újraéleszteni. Állapotuk válságos, azóta mélyaltatásban tartják őket.
(Forrás: friss média)
 
2022.04.11.
Az Állami Számvevőszék a sztrájk alatt kiadott egy felmérést, amely szerint Magyarországon egész jól élnek a tanárok
Nem szerepel a jelentésben, de összevetésül érdemes megemlíteni, hogy ma Magyarországon a pályakezdő állami oktatásban elhelyezkedő tanárok bruttó 219 ezer forintot (a 15 ezres pótlékkal együtt nettó 160 ezret) vihetnek haza havonta, ami éppen megegyezik egy szakmunkás minimálbérével. Három év és egy sikeres minősítő vizsga után a fizetés bruttó 243 ezer forintra emelkedik. Egy egyetemi végzettségű tanár fizetése 15, egy főiskolai végzettségű tanáré cirka 30 pályán töltött év után hagyja le a bruttó magyar átlagkeresetet. A gyakorló tanárok közelmúltban közzétett beszámolói szerint a hó végén még azt is meggondolják, hogy gyümölcsöt vegyenek, az fel sem merül, hogy megtakarítást halmozzanak fel. Ennek fényében döntött úgy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hogy azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve március 16-án határozatlan idejű sztrájkot hirdetett. A kormány válaszul rendeletet hozott ennek ellehetetlenítésére. A PSZ számításai szerint öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket a jó esetben két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni. Ráadásul az idén mintegy ezer fővel kevesebben jelentkeztek tanárképzésre.
(Forrás: Népszava)
 
2022.04.10.
A tanár dolga. Műveltség, tekintély, közélet. Knausz Imre írása
A jó tanár gúzsba kötve is tud táncolni. Dolgozik erején felül, feláldozza szabadidejét, gyakran a magánéletét is, és kezei közül derűs, az irodalom, a nyelvészet, a történelem, a kémia iránt szenvedélyes érdeklődést mutató tanítványok kerülnek ki. Nem ironizálok, tudjuk, hogy van ilyen. De gúzsba kötve táncolni nem elég. Húsz éven keresztül tanárképzéssel foglalkoztam egy olyan egyetemen, ahol a tanárképzést Mihály Ottó, a magyar közoktatás szenvedélyes kritikusa szervezte meg a kilencvenes években. Nehezen feloldható dilemma volt számunkra, hogy nem arra tanítottuk a jelölteket, hogy megfeleljenek egy diszfunkcionálisan működő rendszer követelményeinek, hanem arra, hogy úgy tanítsanak, ahogy ebben a rendszerben nem lehet. És tanítottuk őket arra is, hogy miért rossz ez a rendszer. Volt ennek értelme? Azt gondolom, volt. Mert a tanár dolga nemcsak az, hogy tanítson, hanem az is, hogy fellépjen egy jobb iskoláért.
(Forrás: tani-tani online)
 
2022.04.10.
L. Ritók Nóra: Újratervezés?
Szóval, ez két út. Amit eddig nem választottam szét, de most úgy tűnik, muszáj lesz. Vagy próbálkozni az állammal, lobbistákkal, és a rendszerszintű hatásra gyúrni, vagy maradni a céges-civil támogatásban, és a munkánkat végezni a terepen tovább, nem törődve azzal, hogyan működik a rendszer. Úgy néz ki ugyanis, hogyha az előző évek gyakorlatát nézem, azon a területen, amin mi dolgozunk, változás nem várható. Valaki azt tanácsolta, tegyem a rendszerre való hatást a stratégiámban a vízió szintjére… mert most erre nincs politikai esély, szándék.
(Forrás: nyomor széle/hvg blog)
 
2022.04.09.
Hoffman Tamás: Pszichológusi látlelet az oktatás helyzetéről
Nagyon súlyos stresszfaktor azt látni, hogy a kormány milyen beruházásokat és drága reklámkampányokat folytat, miközben az oktatási rendszer roskadozik a pénz- és a szakemberhiány súlya alatt. A téma átpolitizálódik, pedig a kérdés nem politikai jellegű abban az értelemben, ahogy az ma megjelenik. Ez nem pártpolitikai töréspont, hanem szakpolitikai. A magyar gyerekek oktatásának, fejlődésének és mentális egészségének a kérdése, aminek minden felelős döntéshozó prioritási listáján előkelő helyet kellene elfoglalnia. Amennyiben a célfüggvény annak az elérése, hogy tájékozott, tanulni szerető és önálló gondolkodásra képes társadalmat termeljen újra az iskola, akkor a jelenlegi rendszer kifejezetten kontraproduktívnak tekinthető.
(Forrás: index)
 
2022.04.09.
Több pont járhat a felvételin az önkéntes katonai szolgálatért, mint a nyelvtudásért
Szeptembertől módosul a felvételi eljárásról szóló törvény: a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint többletpont jár azoknak, akik a felsőoktatás megkezdése előtt elmennek önkéntes, tartalékos katonának. Az Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával megjelent rendelet szerint: 16 többletpont jár azoknak, akik hat hónapot töltenek el tartalékos katonaként alapkiképzésen; 32 pontot kapnak azok, akik a féléves szolgálat alatt a szakkiképzést is végrehajtják; plusz 32 pont jár még azoknak, akik folytatólagosan újabb hat hónap szakkiképzést eltöltenek. Így ebben a legutóbbi kategóriában összesen 64 pontot lehet megszerezni.
(Forrás: telex)
 
2022.04.09.
A pedagógus-szakszervezet jogásza elmagyarázza, miért jogellenesek a sztrájkoló tanárok elleni retorziók
Ha egy munkavállalót 8 órában foglalkoztatnak, és egy sztrájkkal érintett munkanapon 4 órát sztrájkol, akkor csak erre a 4 órára nem jár neki munkabér, de egyébként ugyanerre a munkanapra a további 4 órára eső munkabérre jogosult. A PDSZ-hez azonban eljutottak olyan esetek is, mikor egy pedagógus béréből 3 teljes napnyi fizetést vontak le úgy, naponta csak néhány óra erejéig csatlakozott a sztrájkhoz. A jogász ilyen esetekben megjegyzi, minden jogellenes levonással érintett munkavállaló, illetve közalkalmazott a jogellenesen levont munkabért 3 évig követelheti a munkáltatótól. Teljesen egyértelmű, hogy csak és kizárólag a ténylegesen sztrájkkal töltött idő alatt szünetel a társadalombiztosítás, így a fenti példával élve egy 8 órás napi munkaidő esetében 4 óra sztrájk időtartama mindösszesen 4 óra időtartamban eredményezi a biztosítás szünetelését.
(Forrás: Mérce)
 
2022.04.09.
Továbbra sem vonzó a pedagógusképzés: ha minden jelentkezőt felvennének és diplomát szerezne, az sem lenne elég a kieső tanárok pótlására
A pedagógusképzésbe jelentkezők száma az elmúlt három évben esett vissza jelentősen. 2020-ban 11,1 ezren jelentkeztek erre a képzési területre, ami 36 százalékos visszaesést jelentett a 2019-es 17,4 ezerhez képest. Ez azért jelent problémát, mert egyre kevesebb a pályakezdő pedagógus, a 2020/2021-es tanévben számuk alig haladta meg a kétezer főt. Az egyetemre felvettek mintegy fele jut el a diplomáig, de közülük sem mindenki pedagógusként helyezkedik el, de azok közül is többen viszonylag gyorsan – egy-két éven belül – elhagyják a pályát, akik a végzettségüknek megfelelő munkakörben helyezkednek el. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás lesújtónak nevezte az idei jelentkezési adatokat, szerinte ha a pedagógusképzésbe jelentkezők közül mindenkit felvennének és mindenki szerezne diplomát, az sem lenne elég a kieső tanárok pótlására. A PSZ számításai szerint öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni. Totyik Tamás úgy látja, a fiatalok \"beárazták\" a pedagóguspályát, a mostani bérviszonyok mellett ez a hivatás nem vonzó.
(Forrás: Népszava)
 
2022.04.09.
PSZ: tisztázásra szorul a miniszterelnök kijelentése
Totyik Tamás szerint nem világos, hogy az Orbán Viktor által említett bérrendezés az Európai Bizottság által felajánlott fejlesztési pénzekből, vagy a kormány saját forrásaiból történne. Ismereteik szerint ugyanis a brüsszeli testület – uniós forrásokból – háromszor 10 százalékos bérrendezésre tett javaslatot Magyarország kormányának, amit első körben el is fogadtak – emlékeztetett. A PSZ alelnöke szerint mindez azért lényeges kérdés, mert tudomásuk szerint az Európai Bizottság indexáláshoz kötné a béremelést, tehát nem egyszeri bérrendezésről lenne szó, hiszen annak le kellene követnie az inflációt, illetve a gazdasági helyzetet. Kiemelte: még egyszer nem lehet ugyanazt a hibát elkövetni, amit a Medgyessy- és a korábbi Orbán-kormány elkövetett, miszerint, bár adtak egy-egy drasztikus béremelést, de azok később elértéktelenedtek, miután nem követték le a gazadáság változásait.
(Forrás: Infostart)
 
2022.04.09.
Felmérik a V4-országok diákjainak digitális készségeit
Magyarországról az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért csatlakozott az IT Fitneszteszt elnevezésű online felmérési projekthez. Ennek keretében Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban élő diákok és fiatal felnőttek digitális készségeit fogják feltérképezni minden korábbi kutatásnál átfogóbb módon. A négy országban zajló projekt elsődleges célja az, hogy kiderítse, mennyire fejlett digitális készségekkel rendelkeznek a V4-országok diákjai. A felmérés készítői kifejezetten a mindennapi munka, ügyintézés során szükséges készségeket vizsgálják a projekt keretében, nem pedig az iskolai informatikaórák tananyagát kérik számon a kitöltőkön.
(Forrás: Magyar Nemzet)
 
2022.04.09.
A világ legjobbjai közé került a Bécsbe költöztetett CEU, nagyot nyert vele az osztrák felsőoktatás
Szerdán hozták nyilvánosságra a brit Quacquarelli Symonds, vagyis a QS friss felsőoktatási rangsorait. A szakterületi listákon több magyar egyetem is szerepel, ám a legjobb eredményt a Zeneakadémia érte el, amelyet az előadóművészet területén a világ száz legjobb egyeteme közé soroltak. A Central European University (CEU) még ennél is jobb helyezést szerzett, politikatudományból például a 24. helyet szerezte meg – csak éppen a CEU neve mellett már nem Budapest, hanem Bécs szerepel.
(Forrás: Eduline)
 
2022.04.07.
A tanársztrájk miatt több iskolaigazgató extra tanítási napot rendelt el
Az érintett szülők jelezték az igazgatóik döntését a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ). Plusz tanítási nappal próbálja több iskolaigazgató pótolni a sztrájk miatt kiesett tanítást – erről szülők panaszkodnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének. Tíz ilyen iskoláról tudnak jelenleg. A szakszervezet szóvivője, Nagy Erzsébet elmondta az RTL Klubnak, hogy jogellenes tanítás nélküli munkanapon elrendelni tanítást, illetve visszamenőlegesen tanítás nélküli munkanap elrendelése is jogellenes a köznevelési törvény szerint.
(Forrás: index)
 
2022.04.07.
Orbán: jövőre és két év múlva is 10-10 százalékkal emelik a tanárok bérét
A miniszterelnök újságírói kérdésre beszélt a pedagógusok béremeléséről. Háromszor tízszázalékos emelést említett (ebből az első az idei pótlékemelés). Hogy ennél nagyobb mértékben tudják-e növelni a fizetéseket, az a gazdaság teljesítményétől függ – tette hozzá. Megismételte azt is: tisztában van vele, hogy a pedagógusok szerint nem elegendő egy ekkora emelés, és egyet is ért velük, többet adna, ha lenne rá lehetőség. „Én elvi alapon nem értek egyet azokkal a közgazdasági megoldásokkal, ahol bármilyen állami ágazatnak a bérezése a minimálbérhez van kötve. Mert a minimálbér befolyásolására csak részleges ráhatásunk van” – mondta arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy ismét a minimálbér lesz a pedagógus-bértábla alapja.
(Forrás: Eduline)
 
2022.04.07.
10 ok, amiért szuper a finn oktatási rendszer
Bizonyára hallottad már, hogy a nemzetközi felmérésekben a finn diákok folyamatosan az első helyet szerzik meg minden tantárgyból. Gondoltad volna, hogy mindezt nagyon kevés házi feladattal és leadott anyaggal érik el? Az alábbiakban sorra vesszük, miben tér el a finn oktatási rendszer a magyartól, és mi az, ami nagyszerűvé teszi a finn iskolákat.
(Forrás: családi net)
 
2022.04.07.
Jött a bosszú, bérlevonással, pótórákkal, igazolatlan távollét beírásával büntetik a sztrájkoló tanárokat
A legtöbb panasz az aránytalan bérlevonásokkal kapcsolatos: sok tanár egész napra nem kapott fizetést, holott az adott napon csak egy-két óráját nem tartotta meg. Egy budai gimnáziumban tanító pedagógus például öt nap alatt mindössze öt tanórát nem tartott meg, mégis öt egész napi bért vontak le tőle, miközben minden más feladatát elvégezte. Ez a sztrájktörvénnyel és a Munka törvénykönyvének előírásaival is ellentétes. A PSZ-hez érkezett egy olyan panasz is, amelyből kiderült, az egyik vidéki tankerületi központ igazgatója elrendelte, hogy a sztrájkban részt vevő pedagógusok a megtartott, adminisztrált óráikat is töröljék a rendszerből. Máshol igazolatlan távollétet írtak be a sztrájkoló pedagógusoknak, holott végig az intézményben tartózkodtak.
(Forrás: Népszava)
 
2022.04.07.
ÖCSÉM, MILYEN DOKTOR VAGY TE, HOGY ILYEN AUTÓVAL JÁRSZ?
Durst Judit szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének munkatársa és társai 153 első generációs diplomással készítettek interjút arról, hogy mennyire volt könnyű vagy nehéz az út, amin végigmentek, és mekkora lelki árat kellett fizetniük azért, hogy a szüleikhez képest magasabb iskolai végzettséget szerezzenek. És bár a vizsgálatba bevont 91 nőnek és 62 férfinak, illetve 102 roma és 51 nem roma származású első diplomásnak az oktatási mobilitása sikeres volt, ez nem feltétlenül társult sokkal jobb anyagi körülményekkel. Ahogy Dés Fanni szociológus, a kutatócsoport egyik tagja fogalmazott, „a szegénységből nem feltétlen ugrottak egy generáció alatt a gazdagságba”.
(Forrás: Qubit)
 
2022.04.05.
Szelfi Kisgrófóval kontra roma gyerekek szegregációja
Az 1Magyarország Kezdeményezés a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításában látja a megoldást, amellyel 4 évben belül véget kell vetni az évtizedek óta fennálló roma gyerekekre irányuló elkülönítés gyakorlatának. A nemzetközi közösség által jelentős előrelepések történtek a romák oktatásának támogatása terén az elmúlt évtizedben. E pozitív tendenciának érvényesülni kell hazánkban is. A pedagógusok munkáját fontos elismerni, ez az ellenzék programjában olyan prioritás, amely hosszú távon csökkentheti az iskolák közötti különbségeket. A közösségi vélemények, a pedagógusok és szülők egybecsengő véleménye, hogy az állami iskolák drámai helyzetben vannak, és mindehhez jelentősen hozzájárult a jelenlegi kormány oktatáspolitikája, a sztrájkjogok limitálása, bizonyos egyházi szereplők döntéshozatali jogkörrel való felruházása. Mindez mélyítette azt a szelekciós mechanizmust, amely leginkább a roma tanulókat érinti hátrányosan.
(Forrás: Mérce)
 
2022.04.05.
„ELKEZDTE TÖRT MAGYARRAL MONDANI A FIÚ: »NINCSEN APÁM, SE ANYÁM, SE ISTENEM, SE HAZÁM…«” – NYELVTANÍTÁS MENEKÜLT GYEREKEKNEK
Február vége óta több ezer ukrajnai menekült érkezett Magyarországra. Noha a többség továbbutazik, sokan maradnak hazánkban is, köztük iskoláskorú gyermekek, akik közül számosan, hogy ne veszítsenek el egy teljes tanévet, elkezdtek vagy elkezdenek magyar iskolákba járni. De hogyan tanul meg magyarul közvetítő nyelv nélkül egy gyermek? Milyen nehézségekbe ütköznek ezek a gyerekek – és tanáraik? Mi jelenthet segítséget a számukra, és milyen segítségre volna szükségük a magyar mint idegen nyelv szakon diplomázott tanároknak? Milyen szívszorító vagy épp vicces történeteket eredményez, ha a magyarul egy mukkor sem beszélő diákot bedobnak a mély vízbe? Lesz itt minden a télimacitól a bambuszfüvön át a pókembercicáig. Ottucsák Melinda Anikó magyar mint idegennyelv-tanárral, a menekült gyerekek számára készült nyelvtankönyv egyik szerzőjével Csepelyi Adrienn beszélgetett.
(Forrás: wmn.hu)
 
2022.04.05.
„Nem engedhetem meg magamnak, hogy pedagógus legyek, mert valamiből élnem kell”
Megrendítő posztot írt a Facebookon egy fiatal lány. Luca 26 éves, óvónőnek tanult, de nem dolgozik a szakmájában, mert, mint mondja: a szíve hiába húzza a gyerekek közé, nem engedheti meg magának, hogy pedagógus legyen, mert valamiből élnie kell. A húga 3 éve Angliában él, az édesanyja tanár, de ő is azon gondolkodik, hogy Németországba költözik a párjához. Luca arról is mesélt posztjában, hogy milyen nehezen tud megélni, és már megszokta, hogy a hónap 7. napján a fizetése fele eltűnik a számlájáról.
(Forrás: Szeretlek, Magyarország)
 
2022.04.05.
Szél Dávid: Gyerekbántalmazás, hogy politikai hirdetéseket kellett nézni a Bogyó és Babóca előtt
A gyerekek körében is zavart okozhatott a sok, számukra értelmezhetetlen, de nem kikerülhető kampányüzenet, és ők is átvehetik a választások után a szüleik esetleges szorongását, félelmeit. Szél Dávid pszichológus úgy véli, legfontosabb számukra a folytonosság és a biztonság – szülőként erre kell törekednünk, és ehhez sokat kell beszélgetni velük.
(Forrás: hvg.hu)
 
2022.04.04.
L. Ritók Nóra: Választás, népszavazással
Félek attól, hogy a döntő szavazatokat épp azoktól kapják majd, akiket szisztematikusan hoztak a politikai tudatosságtól a legtávolabbi helyzetbe. Mert igazi, paternalista módon elhitették velük a gondolkodás nélküli elfogadást, a kulturális azonosságot, hogy nekik ez a jó, ami most van. Félek, mert még inkább megerősödik a hibáztatás, pont egy olyan társadalmi csoport irányába, akik épp a rendszer esélyteremtő funkciójának a működésképtelensége miatt nem tudnak változtatni a sorsukon. De egy biztos. Akármelyik oldal győz majd, utána is élnünk, dolgozunk kell tovább. Megpróbálni mérsékelni a kettészakadást, a gyűlöletet, a kirekesztést, a gazdasági problémákat. Azért drukkolok most legjobban, hogy ez sikerüljön. A választások után is élni tovább, és élhetővé tenni az országot.
(Forrás: nyomor széle/hvg blog)
 
2022.04.02.
Bárki kerül kormányra, azonnal hozzá kell nyúlnia az oktatáshoz, mert tényleg nagy a baj
Siralmasak a pedagógusfizetések, miközben egyre több a munka, egyre kevésbé érzékelhető szakmai megbecsültség és egyre súlyosabb a tanárhiány az iskolákban. Eközben a diákok túlterheltek, a tananyagmennyiség hatalmas, a sajátos nevelési igényű gyerekek integrációjához pedig nincs elég szakember. Ilyen problémákat gyűjtött össze az a több mint 2300 pedagógus, szülő és diák, aki elküldte véleményét a Szülői Hangnak a magyar oktatás állapotáról.
(Forrás: Eduline)
 
2022.04.02.
Egy egyházi gimnázium körlevélben buzdítja a szülőket a kormány támogatására
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete birtokába jutott egy állítólagos levél, melyben a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója arra kéri a tanulók szüleit, hogy vegyenek részt a kormány által indított erősen homofób „gyermekvédelmi” népszavazáson, és „támogassák azt, hogy a gyermeknevelési döntések szülői jogkörben maradjanak”. A levél emellett azt is sugalmazta a címzetteknek, hogy keresztény erkölcsök mentén döntsenek az országgyűlési választásokon.
(Forrás: Mérce)
 
2022.04.02.
Tanítani akarnak, de nem mindegy, hogyan! - tüntetés a tanárokért a Kossuth téren
„Azért vagyunk itt, mert tanítani akarunk, de nem mindegy, hogyan”– mondta Törley Kata, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a koncerten, aki hozzátette azt is: több ezer pedagógus, iskolapszichológus, oktató, tanító hosszú heteken át tartott ki, állt ki a szakmájáért, emberi méltóságáért, jogaiért, és nagyon sok szülő, diák, állampolgár támogatta őket. „Tanár nélkül nincs iskola, szabad oktatás nélkül nincs jövő.” A koncertre előzetesen is lehetett támogatói jegyeket venni, de a helyszínen is gyűjtenek adományokat az önkéntesek – ez az összeg is a Tanítanék sztrájkalapjába megy, amelyből azokat a pedagógusokat támogatják, akik a sztrájk miatt anyagi problémákkal küzdenek majd áprilisban. Egy sztrájknap ugyanis körülbelül tízezer forint bérkiesést jelent a tanároknak, akik közül sokan több napig kitartottak a munkabeszüntetés mellett.
(Forrás: Magyar Narancs)
 
2022.04.02.
„Nem szeretnék belegondolni egy olyan forgatókönyvbe, hogy a felálló új kormány nem foglalkozik velünk nagyon hamar”
Közös szolidaritási koncerttüntetést tartott a Tanítanék Mozgalom és a noÁr. Abba a sztrájkalapba gyűjtöttek, amiből a tiltakozó pedagógusok kieső bérét igyekeznek pótolni. Hét zenekar, köztük a Belmondo, a Platon Karataev és a Punnany Massif is kiállt a tanárok mellett.
(Forrás: 444.hu)
 
2022.04.02.
Önkéntes tanárok foglalkoznak menekültgyerekekkel a piaristáknál
Az egyházi iskolák és a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom Pedagógus Műhelye által indított akció keretében jelenleg 15 kisdiákról gondoskodnak. Hagyományos tanórákat nem tudnak tartani, de igyekeznek tartalmas időtöltést biztosítani a gyerekeknek – mondta az InfoRádiónak Horváth Bálint, a Piarista Gimnázium igazgatója.
(Forrás: Infostart)
 
2022.04.02.
Kelemen Elemér: A magyar oktatási rendszer haladásellenes, céljai elfogadhatatlanok
Az elmúlt évtized hazai oktatásügyi változásaira visszatekintve azt állapíthatjuk meg, hogy vezérlő elvei, oktatáspolitikai szándékai egy rendies társadalom anakronisztikus, a modern társadalomfejlődésnek ellentmondó víziójából bonhatók ki. Azátalakított oktatási rendszer a tehetséggondozás leszűkülő csatornái, a korai szelekciót jelentő, „minőségelven” szervezett hat- és nyolcosztályos gimnáziumok révén kiépíti, illetve megerősíti az iskolai – és a társadalmi – továbbhaladás „királyi útját” a politikai hatalomhoz lojális köztisztviselői-értelmiségi réteg utánpótlásának megszervezése, „kinevelése” érdekében. Az oktatásfejlődés, -fejlesztés fő iránya világszerte egy iskolázottabb „műveltségalapú”, demokratikus – nyitott – társadalom megteremtése, ami a gazdasági-társadalmi modernizáció és a versenyképesség egyedüli biztosítéka a 21. században. A jelenleg hatályos köznevelési törvény társadalom- és oktatáspolitikai céljai ezzel nyilvánvalóan ellentétesek
(Forrás: hvg.hu)
 
2022.04.01.
Bocsánatot kért Ferenc pápa a kanadai őslakosoktól az egyházi iskolákban történt súlyos visszaélésekért
Bocsánatot kért Ferenc pápa Rómában a kanadai őslakosoktól azért, hogy több mint 150 ezer bennszülött gyermeket szakítottak el a 19. századtól kezdve egészen az 1970-es évekig családjuktól azért, hogy egyházi iskolákba járjanak, ahol elszigetelték őket addigi kultúrájuktól – számolt be az AP hírügynökség pénteken. Ferenc pápa római audienciáján azt mondta, reméli, hogy Szent Anna júliusi ünnepére Kanadába tud utazni, hogy személyesen is bocsánatot tudjon kérni azoktól, akik áldozatul estek a katolikus egyház „missziós buzgóságának”.
(Forrás: hvg.hu)
 
2022.04.01.
Felfüggesztik a szakszervezetek a pedagógussztrájkot
Mint ismert, április 3-án országgyűlési választásokat tartanak hazánkban. A vasárnapi választások után az új Országgyűlés alakuló ülése és az új kormány megalakulásáig tartó időszakban ügyvezető kormány fog működni, így a pedagógus-szakszervezetek szerint a sztrájktárgyalások nem tudnak érdemben folytatódni, ami az egyik alapfeltétele a jogszerű munkabeszüntetésnek. Az ügyvezető kormánynak nincs joga rendeletalkotásra, nincs joga megállapodásra, így tulajdonképpen egy darabig nem lesz másik fél, akivel érdemben tárgyalni tudnánk. A sztrájktörvény ugyanakkor előírja, hogy a tárgyalásokat a sztrájk ideje alatt is folytatni kell. Ennek hiányában a munkabeszüntetés jogszerűtlen lenne, a kollégákat pedig semmiképp nem sodornánk veszélybe,– indokolta a sztrájkbizottság döntését Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi tagja. A heteken át tartó sztrájk komoly anyagi áldozatokkal jár a tanároknak, a munkabeszüntetés idejére ugyanis nem kapnak fizetést. A szakszervezetek mindezt kompenzálni szeretnék, a PSZ külön erre a célra hozott létre egy 89 millió forintos alapot, melyből a szakszervezeti tagokat segítik, a PDSZ pedig azokat is tudja kárpótolni, akik egyik szakszervezetnek sem tagjai. Az erre a célra létrehozott számlán társadalmi adakozásból egy hét alatt több mint 35 millió forint gyűlt össze.
(Forrás: index)
 
Sajtófigyelő
2022.11.26.
ORSZÁGOS AZ ELÉGEDETLENSÉG – AZ ŐSZI TILTAKOZÁSI HULLÁM 2000 ESEMÉNYE LÁTHATÓ TÉRKÉPÜNKÖN
napi térképek után most elkészült az őszi tiltakozások – sztrájkok, polgári engedetlenség, élőláncok, szolidaritási akciók – egyesített térképe. A térképen mintegy 300 telep...
(Forrás: ckpinfo)
--
2022.11.24.
Toplistás tankerületi vezetők: mindenki kétmillió forintnál nagyobb jutalmat kapott
„Bár Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője áll a tankerületi hierarchia csúcsán, meglepő módon az 1,7 milliós összeggel nem ő kapta a legmagasabb motivációs elismerést 2021...
(Forrás: Magyar Narancs)
--
2022.11.24.
Súlyos bizonyítványt kapott a magyar oktatás
Egy új uniós jelentés adatokkal bizonyítja a magyar oktatás teljes kudarcát: az iskolai eredmények romlanak, az oktatásra fordított állami pénz kevés, egyre többen hullanak ki idő előtt...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.11.24.
Kampányt hirdetett egy pedagóguscsoport, hogy kiderüljön, mit (nem) tud venni egy tanár a nettó órabéréből
Akciókampányt hirdetett a Pedagógus Egység nevű, a tanársztrájkhullám támogatására alakult csoport, hogy minél többeket rávegyen arra, hogy a nettó órabérét kiszámolva szembesüljö...
(Forrás: Mérce)
--
2022.11.23.
AZ UKRAJNAI MENEKÜLT GYEREKEKNEK NEM FELZÁRKÓZTATÁSRA, HANEM POZITÍV ÉLMÉNYEKRE LENNE SZÜKSÉGÜK AZ ISKOLÁBAN
Milyen szerepet tölthet be a művészet az oktatásban? Hogyan használható a kreatív pedagógia eszköztára a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási folyamataiban? Hogyan segíthetnék a külö...
(Forrás: Qubit)
--
2022.11.23.
„Komfortot találok a vagdosásban” – pánik, önsértés és mentális zavarok a gyermekeknél
„Kisebb lett a világ”, „ha valaki rámnéz, sírni tudnék”, „el akarok tűnni valahova”, „addig ütöm a bordáimat, amíg be nem húzódnak”, „nem lenne-e könnyebb, ha nem lenné...
(Forrás: Mandiner)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep