Sajtófigyelő | OFOE

„EGY TOLLVONÁSSAL LÁTHATATLANNÁ TETTEK MINKET, ÚGY, AHOGY SOKSZOR A TANÍTVÁNYAINKAT, AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT GYEREKEKET IS”

Az idén sztrájkoltunk. Két órát. Az intézményben mindenki egyetértett a sztrájkkövetelésekkel, de sokan nem látják értelmét a sztrájknak. Eddig se hallották meg a hangunkat, most miért hallanák? De sokan sztrájkoltunk. Két órát. Januárban. Hogy miért csak ennyit? Azért, mert a sztrájkot meghatározó rendelet szerint (ami a márciusi sztrájk előtt jelent meg) a sajátos nevelési igényű tanulóknak a sztrájk ideje alatt mindent biztosítani kell, ugyanúgy, mintha nem lenne sztrájk. Tehát törvényesen nem szüntethettük be a munkát. A gyógypedagógus nem sztrájkolhat. Egy tollvonással láthatatlanná tettek minket, úgy, ahogy sokszor a tanítványainkat, az értelmileg akadályozott gyermekeket is láthatatlanná teszik. Kevés a fizetés. Nekem is, a kollégáknak is. Az osztályokban egy gyógypedagógiai asszisztenssel dolgozunk együtt, ők olyan fantasztikus munkatársak, akik nélkül megállna az élet. Ha nincsenek, akkor a fejlesztésekre nem jut idő, nem tudunk úgy differenciálni, ahogy kell és ahogy szeretnénk. Régen olyan gyógypedagógiai asszisztenssel dolgoztunk, aki elvégzett egy kétéves OKJ-s képzést. Ma már nem kell végzettség, 8 általánossal is felveszünk jelentkezőt (már ha van, persze). De nem maradnak. Ennyi pénzért?

(Forrás: wmn.hu)

ÓNODY-MOLNÁR DÓRA: PINTÉR SÁNDOR RENDJE

Optimista várakozásaimat a miniszteri expozé kissé letörte. Beszédének kulcsszava a rend volt. De hát mi más is legyen? Ő mégis csak egy rendőr. „Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van”, mondta, majd nyomatékosításképpen hozzátette, hogy a „leszakadó területeken” az iskolákat már most kamerás megfigyelő rendszer segíti. Aztán felhozta az iskolaőrök intézményét is, ami szerinte népszerű intézkedés volt, és segíti az oktatást is. A rend biztosítása lesz tehát az új oktatási-belügyminiszter legfőbb célja. Ebből sok jó nem következik. Hiszen a rend és a fegyelem témájának erőltetése, meglehet, népszerű volt a tanárok egy körében, eddig is azt szolgálta, hogy az oktatás tartalmi és módszertani megújításának elmaradását a poroszos hagyományok idealizálásával adják el az arra fogékony közönségnek. A sokszínű, változó, a kor igényeihez alkalmazkodó oktatási szemlélethez képest már a 2010-es hatalomátvételtől kezdve azt az uniformizáló, anakronisztikus, gyerekellenes ideológiát képviselte a Fidesz, amelynek egyik központi fogalma: a rend.

(Forrás: Jelen)

A magyar lányok bekerültek a legjobb öt közé a matematikai diákolimpián

A múlt héten véget ért Egerben az Európai Leány Matematikai Diákolimpia (EGMO), amelyen idén 57 országból 222 versenyző mérte össze az erejét. Magyarország első alkalommal szervezte meg a nagyszabású versenyt, amelyen a legeredményesebb az Egyesült Államok csapata lett. Az európai nemzetek sorában a magyar csapat az ötödik helyen végzett. Arany-, ezüst- és bronzérmeket is hoztunk.

(Forrás: hvg.hu)

Az érettségi sikerét nem az határozza meg, ami nyolcadikban történik

„Ne tanítsunk, hanem segítsünk tanulni! Ne kizárólag tantárgyakban gondolkodjunk!” – vallja a hamarosan új épületszárnyat kapó Lauder Gimnázium igazgatója, Horányi Gábor. Az iskola mostani bővítésének nem az az indoka, hogy még több tanulót tudjanak befogadni, hanem az, hogy felkészüljenek a 21. századnak megfelelő oktatásra.

(Forrás: hvg.hu)

A héten mindenki megtudja, hány pontot szerzett az írásbelin: itt van minden, amit a megtekintésről tudni kell

A megtekintéssel együtt kifogást is lehet tenni, ha a szaktanár esetleg a központi javítási-értékelési útmutatótól eltérően javította ki a dolgozatot, valamint elszámolta magát. Aki középiskolában jelentkezett az érettségire, ő a dolgozatot, legyen az közép- vagy emelt szintű, a középiskolában tekintheti meg- Arról, hogy ki mikor nézheti meg az érettségi dolgozatát, és tehet szükség esetén észrevételt a szaktanár értékelésére, arról elvileg minden vizsgázó már az írásbeli vizsga megkezdése előtt kapott tájékoztatást. A megtekintésre és a másolat készítésére egy munkanapot, egész pontosan nyolc órát kell biztosítani.

(Forrás: Eduline)

Novák Katalin hűséges maradt az Orbán-kormányhoz, aláírta a tanársztrájk korlátozását

A módosítás törvényi szinten akadályozza meg, hogy a pedagógusok tantestületileg sztrájkba lépjenek. Egy esetleges “munkabeszüntetés” esetén például minden intézményben biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, az étkeztetést, csoportokat sem lehet összevonni, a tanórák 50 százalékát – érettségiző osztályok esetében a kötelező érettségi tantárgyak 100 százalékát – meg kell tartani. Szükség esetén a sztrájkolókat is munkára utasíthatja az intézményvezető. A sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak pedig teljesen megtiltják a sztrájkot. A kormány ezzel korábbi bírósági határozatokkal is szembement, amelyek kimondták, az ilyen mértékű munkavégzés nem tartozhat bele a sztrájk alatti elégséges szolgáltatások körébe.

(Forrás: Népszava)

A kérdés, hogy felkészültek-e a pedagógusok erre a veszélyre

Januárban meghalt egy hétéves kisfiú Újpesten, miután egy iskolai születésnapi tortázás után anafilaxiás sokkot kapott. A napokban szintén Újpesten történt hasonló eset: ám ekkor szerencsére az óvónő lélekjelenlétének és a már kéznél lévő életmentő gyógyszernek köszönhetően ez a kisfiú nem halt bele az életveszélyes allergiás reakcióba. Mennyire vagyunk messze attól, hogy minden magyar oktatási intézmény és pedagógus fel legyen készülve a hasonló vészhelyzetekre?

(Forrás: index)

70 milliót loptak hamis online érettségi és diploma hirdetésével

Néhány év alatt csaknem 70 millió forintot keresett az a társaság, amely különböző webfelületeken úgy hirdette magát, mint ahol egy év alatt érettségihez lehet jutni. A cég oktatási listájában ezen túl szerepeltek különböző szakképesítések, sőt még diploma is. Csaknem félezer embert verhettek át, de a nyomozók továbbra is várják a becsapottak jelentkezését.

(Forrás: index)

Parragh: Nincs olyan munkavállaló, akit csak a fizetés motiválna, az anyagi szempontok csak idősebb korban lesznek fontosak

Az iparkamara elnöke ezután ment be a Klubrádió Megbeszéljük... című műsorába, ahol arról beszélt, hogy őt személy szerint soha nem ambicionálta semmilyen politikai szerep, őt vállalkozók választják meg, és a vállalkozók érdekeinek képviselete a feladata. Visszatetszést keltő kijelentésével kapcsolatban pedig kijelentette, hogy szerinte \"nincs olyan munkavállaló, akit csak és kizárólag a fizetésemelés motiválna a munkakeresésénél\". Azt állítja, hogy az anyagi szempontok a kor előrehaladtával válnak fontosabb kérdésekké. Parragh azt is leszögezte, hogy nem mond le, sőt, a szakszervezeteknek azzal kellene foglalkozniuk, hogy a realitásokhoz igazított igényekkel álljanak elő”.

(Forrás: hvg.hu)

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a tanárok sztrájkjoga érdekében a PDSZ

A tájékoztatás szerint a szervezet május 27-én és 28-án tartotta kétnapos, XXVI. kongresszusát, ahol határoztak egyebek mellett arról is, hogy a PDSZ továbbra is kitart a sztrájkkövetelések teljesülése és a sztrájkjog biztosítása érdekében a jogi eljárások, az egyeztetés és a sztrájkfolyamat mellett. A PDSZ XXVI. Kongresszusa megválasztotta a szervezet választmányát és felügyelőbizottságát. A kongresszus résztvevői visszautasították Parragh László kijelentését, amely szerint a szakszervezetek vitték bele a pedagógusokat a politikai vitába. Szerintük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke próbálja a közvéleményt a pedagógusok ellen hangolni, elterelni a figyelmet a társadalmat érintő, súlyos problémákról. A kongresszus - egyetértve a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetével - javasolja: Parragh László kérjen bocsánatot, és végkielégítés nélkül távozzon a közéletből.

(Forrás: portfolio.hu)

Szent-Györgyi Albert: A tudomány szent nevében agyonütjük a diákokat

Erőteljesen bírálta a középiskolai rendszert, ami ahelyett, hogy boldog, egészséges és nyitott embereket nevelne, felesleges tudással tömi a gyerekek fejét. Szerinte az iskolának az lenne a feladata, hogy a diákokban elültesse az érdeklődést, ami aztán további ismeretszerzését vezérelni fogja. Bírálataiban rendre számon kérte az oktatáson azt is, hogy nem neveli életre a gyermekeket (Hm…ismerős gondolatok?), az egyetemeket pedig azzal vádolta, hogy onnan megfásulva távoznak a diákok, akiknek a lelkéből kitaposta a rendszer az építeni akarás vágyát: És mit csinálunk itt az egyetemen ezzel a tanárjelölttel? A tudomány szent nevében agyonütjük. Tanítjuk addig míg, mint élettelen, megtört ember füstölgő fejjel el nem hagyja az egyetemet. (A hibás és helyes pedagógiáról – Riport a Magyar Nemzet 1941. február 28-i számában)

(Forrás: hvg.hu)

Hová tűntek a fiatalok a magyar politikából?

Mégis, kár volna egy egész generációt leírni csak azért, mert annak nem jutott még a demokráciából, és borítékolni lehet, hogy nem is fog. Elvégre minden rendszernek volt ifjúsági utánpótlása, és minden rendszer ellen a diákok, egyetemisták mozdultak meg először. Ezen a vonalon haladva tehát csak a mikor és a kik a kérdés – vagy az, hogy a NER évtizedes fennmaradásához megvan-e a kellő számú ember, illetve akarat a mostani huszonévesek között. A fiatalok tenni akarásának Magyarországon hagyománya van, a rendszerváltás óta is.

(Forrás: hvg.hu)

Szűnjön meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara!

Sokkal hasznosabb és életszerűbb volna, ha nem a katát, hanem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát szüntetnék meg. De legalábbis a kötelező, évi ötezer forintba kerülő tagságot. A Parragh vezette intézmény ugyanis, túl azon, hogy az ily módon megsarcolt vállalkozásoktól beszedi az évi ötezer forintos dézsmát – amelyik cég, vállalkozó „elfelejti” befizetni, azt a NAV inkasszó révén jobb belátásra bírja – nem sokat tesz a vállalkozókért. Küld időnként e-maileket, amelyeknek a vállalkozások semmi hasznát nem veszik. Nem nő tőlük a bevételük, nem nyílnak meg előttük új üzleti lehetőségek, a legtöbbször magas belépődíjas üzleti konferenciákat ajánlanak a számukra.

(Forrás: hírklikk)

Semjén Zsolt elmagyarázta, miért nem lehet azonnal emelni a pedagógusbéreket, ha ilyen jó a gazdasági növekedés

A gazdaság nehéz helyzete mindenkit érinteni fog, nem csak a tanárokat - jelentette ki az Országház épületében újságíróknak nyilatkozva a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt kifejtette, a pedagógusok piaci szintű béremelése valóban elmaradt, s az is tény, hogy az orvosoknál volt bérfejlesztés, a tanároknál nem. Ám az ország teherbíró képességéhez mérten megtörténik mindez, s Pintér Sándor a garancia, hogy ha az orvosokkal meg tudott állapodni, és ha tanári oldalról van megfelelő tárgyalópartner, akkor velük is lehetséges az egyezség. A Népszava kérdésre, miszerint a kormány folyamatosan azt hangsúlyozza, milyen jók a gazdasági mutatók és éppen emiatt nem férhetne-e bele egy pedagógus-béremelés, azt felelte, „most jó a GDP, de a helyzet az, hogy az EU elhibázott energetikapolitikájából látható, hogy az energiaárak az égben vannak, óriási gazdasági bizonytalanság van, ennek a következményére nyilvánvaló az országnak fel kell készülni gazdaságilag. (...) Ebből kifolyólag a rendelkezésre álló pénzeszközöknek van egy prioritása és van egy végessége.”

(Forrás: Népszava)

Fact-check: Nem 22-en jelentkeztek idén fizikatanárnak, de nem sokkal jobb a helyzet

Az elmúlt hetekben bejárta a sajtót és a közösségi médiát, hogy idén országosan mindössze 22-en jelentkeztek első helyen fizikatanárnak, és 25-en kémiatanárnak. Eredetileg a Válasz Online-on jelent meg egy podcast még május 5-én, amiben Weiszburg Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudomány Karának oktatója beszélt többek között az idei jelentkezők csekély számáról, amelynek szemléltetésére alapos grafikonokat is készített. Ezek a beszélgetés alapján készült cikkben láthatók is. A leírásban az szerepel, hogy az adatok forrása az Oktatási Hivatalhoz tartozó felvételi információs portál, a Felvi.hu. Ezzel még nem is lett volna baj, de az innen származó információk aztán elkezdtek terjedni a közösségi médiában kissé leegyszerűsítve és különböző véleményekkel megspékelve. Ezek közül talán a legfinomabb még az volt, hogy majd az utolsó kapcsolja le a villanyt az iskolában.

(Forrás: telex)

DIPLOMA ELŐTT, NYELVVIZSGA NÉLKÜL – EZÉRT NEM BESZÉLNEK A MAGYAR FIATALOK IDEGEN NYELVEKET

Az Eurostat-felmérésekben rendre a gyengébb országok között szerepelt hazánk, az elmúlt öt–hat évben azonban Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint mégis látszik valamiféle csekély javulás. Ez pedig leginkább annak köszönhető, hogy az ország nyitottabbá vált a mobilitás által. „Sokkal szélesebb körben vált realitássá, hogy valakinek az élethelyzete miatt akár hosszabb ideig, akár átmenetileg külföldön kell dolgoznia, ennek köszönhetően némileg változott az idegen nyelvekhez való viszonyulás. Illetve az is közrejátszik a folyamatban, hogy az aktív, felnőtt lakosságban valamicskét nőtt azoknak az aránya, akik ugyan alacsony szintű, de mégis valamiféle használható idegennyelv-tudásra szert tettek az oktatásban” – mondta. Nemzetközi összehasonlításban azonban a relatív helyzetünk semmivel sem jobb az előző évekhez képest, ezek a folyamatok ugyanis másutt – leginkább a környező országokban – is hasonlóan zajlanak.

(Forrás: wmn.hu)

Megszólalt a pesti topgimi igazgatója: ezért állnak egyre kevesebben tanárnak Magyarországon

Biztos, hogy a mai oktatás színvonalának tartásakor a kulcskérdés az, hogy a külső tényezők ellenére meddig van még lelekesedése, kedve a pedagógusoknak ugyanolyan színvonalon oktatni - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában dr. Erős-Honti Zsolt. A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium megbízott igazgatójával többek között beszélgettünk a magyar pedagógusok és iskolák előtt álló kihívásokról, az oktatás helyzetéről és arról, hogy milyen tudásra lenne szükségük a diákoknak ahhoz, hogy dinamikusan tudjanak reagálni a jövő változásaira. Az intézményvezetőt arról is kérdeztük, hogy miként lehet az ország egyik legsikeresebb középiskolái között az állami fenntartású gimnázium.

(Forrás: Pénzcentrum)

HOSSZÚRA NYÚLIK A KAMASZKOR: A 25 AZ ÚJ 18!

A társadalmi változások következményei közül nem is az a legfontosabb, hogy pontosan mikortól számít valaki felnőttnek, hanem az, hogy a kamaszkor és a felnőttkor manapság már teljesen egymásba folyik. Miközben száz évvel ezelőtt például a tanulás és a munka évei élesen elváltak egymástól, mára ezek nem zárják ki egymást. Nem ritka, hogy valaki munka mellett másod- vagy harmaddiplomát szerez, sőt, a teljes pályamódosítások is gyakoriak. Emiatt, és mert nők tömegei szereznek diplomát és tesznek szert komoly karrierre, az otthoni munkavégzés is szükségszerűen átrendeződött.

(Forrás: Qubit)

Betámadták az ELTE Tanító- és Óvóképző Karát egy érzékenyítő kurzus miatt

Petíciót indított a szélsőségesen abortuszellenes CitizenGo nevű szervezet, illetve a kormánypárti propagandamédiához köthető Védett Társadalom Alapítvány az ELTE egyik szabadon választható képzése ellen. Arra hivatkoznak, hogy az érzékenyítő kurzus \\\"genderideológiára\\\" és \\\"átfogó szexuális nevelésre\\\" képezi ki a magyar pedagógusokat. A petíciót indító, ultrakonzervatív CitizenGo egy több mint 50 országban jelenlévő szervezet, amely hírhedt a szélsőségesen abortuszellenes megnyilvánulásairól, az azonos neműek házasságát, a melegjogokat, genderszakokat, vagy éppen az eutanáziát ellenző petícióiról.

(Forrás: hvg.hu)

400 ezres kezdőfizetést lát ideálisnak a tanárok számára a Pedagógus Kar Nyugat.hu 2022. május 25. 14:19

Ha valaki ezt a pályát választja, akkor nagyon alapvető dolognak kellene lennie, hogy megkapja azt a fizetést, amely mellett nem kell egyéb állásokat vállalnia a létfenntartáshoz vagy mondjuk a családalapításhoz, hogy a feladataira tudjon koncentrálni, ne a pénz miatt kelljen aggódnia – mondta ATV Startnak Horváth Péter, Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Egy kutatásra hivatkozva elmondta, hogy a pedagógusok bére leszakadóban van a többi diplomás fizetéstől, a 2016-ig emelkedő tendenciát mutattak a bérek a 2013-as fizetésemelés után, a diplomás átlagbér 80-85 százalékához közelítettek, most viszont ismét 60 százalék körül mozog. Ideális kezdőfizetésént 400 ezer forintot jelölt meg az elnök, ez egy 60 százalékos fizetésemelést jelentene a pályakezdők esetében.

(Forrás: Nyugat.hu)

Tanárhiány miatt szűnik meg két képzés Füreden, a diákoknak Veszprémbe kell járniuk

Megszűnik szeptembertől a Balatonfüredi Szent Benedek Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium cukrász és szakács képzése, mert nincs elég szaktanár az iskolában – derül ki abból a Telex birtokába került levélből, amelyet az intézmény vezetése a szülőknek és diákoknak írt. Az információt a Telexnek megerősítette a füredi iskola fenntartója, a Pannonhalmi Főapátság is.

(Forrás: telex)

Komplex reáltárgyakról is beszélt a leendő miniszter, nem tervezi újabb egyetem modellváltását

„Komplex reáltárgyakról” is beszélt Csák János, a kulturális és innovációs miniszteri poszt jelöltje erről az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában, szerdán. A leendő tárcavezető kitért a modellváltásra is, képviselői kérdésre azt mondta, nem szerepel a tervek között újabb egyetemek modellváltása.Kitért arra is, hogy a szakképzésben jelenleg 250 ezer hallgató vesz részt, nagy részük ösztöndíjjal. Hozzátette: a szakképzésben megtörtént a pedagógusok béremelése is. A miniszterjelölt fontosnak nevezte a felnőttek szakmai továbbképzésének megerősítését is. Úgy vélte, azt a problémát, amelyet a kémia-, biológia- és fizikatanárok hiánya világszerte jelent, komplex reáltárgyak kialakításával lehet kiváltani.

(Forrás: Eduline)

Azonnal 50 százalékkal emelné a tanárok bérét az LMP

Emlékeztetett: a Fidesz egyszer már megígérte, hogy az oktatói bérek vetítési alapja a minimálbér lesz, „csakhogy becsapták a pedagógusokat, és ezt az ígéretet tíz éve nem teljesítik”. Emiatt a tanárok jövedelmének reálértéke 2015 óta folyamatosan csökken, jelenleg a diplomás átlagkereset 60 százaléka a tanári átlagbér. Pintér mellett Kövér László is beszélt már a tanári fizetések emeléséről, igaz, magyarázatként hozzátette: egy életpályamodellt kidolgozni több ciklus dolga. A pedagógushiány miatti problémákat közben egyre jobban érzékelni: mára már megháromszorozódott a képesítés nélküli tanárok aránya. Kanász-Nagy Máté szólt arról is, hogy a tartós pedagógushiány az intézmények 80 százalékát is érintheti, vagyis a probléma nemcsak a kistelepüléseken, hanem a fővárosban is fennáll.

(Forrás: hvg.hu)

Parragh László: A tanároknak ott a szabad nyár, a tűzoltóknak az adrenalin-löket, a kassza persze mindenkinek egyformán csörög

A jegybankot bírálja, a különadókat, a rendeleti kormányzást szükségesnek tartja, a katát és az iparűzési adót újragondolná Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki sajátos módon „motiválja” a csekély fizetésért dolgozó tanárokat, tűzoltókat. „A minimálbér és a garantált bérminimum összege jogszabályban előírt, de megállapodáson alapszik. Magyarországon nagyon magas a foglalkoztatási ráta, ez is azt igazolja, hogy az állam „csendes” jelenléte hasznos e téren. De sokféle motiváció létezik: a tanároknak ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek. Minden egyes szakmánál más és más. Egy tűzoltót motiválhat a társadalmi megbecsültség és az adrenalin-löket. A kassza persze mindenkinek egyformán csörög, így valamiféle egyensúlyt a kormánynak kell létrehoznia.”

(Forrás: Népszava)

Ezerforintos jutalmat kapnak a tanárok pedagógusnapra

„Ereszd el a hajam! Lesz ám bulika!” – írta Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) arra reagálva, hogy ezer per főből kell kihozni egy „méltó összejövetelt” a pedagógusnap alkalmából. Tavaly olyan tanár is akadt, akire kétszáz forint jutott, így ez végül is előrelépés. A Belső-Pesti Tankerületi Központ 76 ezer forint keretösszeget biztosít egy intézménynek az idei pedagógusnap alkalmából. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Facebook-oldalán megosztott levélben hozzáteszik: a méltó összejövetel keretein belül tanáronként ezer forint áll rendelkezésre.

(Forrás: index)

Felmondott a pedagógus, akinek kiállása elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat

„A feleségem is pedagógus, tehát időről időre beszélgetünk arról, hogy elsősorban a pénzügyi okok miatt előbb-utóbb valamelyikünknek olyan állás után kell néznie, ahol azért anyagilag jobban meg van becsülve az ember” - meséli Tóth Viktor Kőbányai Szent László Gimnázium abgoltanára„ A feleségem is pedagógus, tehát időről időre beszélgetünk arról, hogy elsősorban a pénzügyi okok miatt előbb-utóbb valamelyikünknek olyan állás után kell néznie, ahol azért anyagilag jobban meg van becsülve az ember” - meséli Tóth. „Három gyerekünk van, egyre nagyobbak, és hát egyre nagyobbak az igények is. De mind a ketten elég elhivatottak vagyunk, nagyon szeretjük ezt a közösséget, a gimnáziumot, úgyhogy egészen idáig mindig erősebb volt bennem a hivatástudat, felülírta az anyagi szempontokat. De most azt éreztem, hogy ha nem történik változás, akkor valószínűleg nem fogok tudni tovább kitartani. Megfogalmaztam magamban a választások előtt, hogy ha nincs kormányváltás, akkor elhagyom a pályát, mert azt sejtettem előre, hogy ha a Fidesz-KDNP-kormány marad, akkor a pedagógusok következő négy évben semmi jóban nem reménykedhetnek.”

(Forrás: 444.hu)

PDSZ: Tíz év múlva a tanárok fele eltűnhet a rendszerből – az iskola már gyerekmegőrzésre sem lesz alkalmas

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az elmúlt hetekben készített online felmérést az oktatásban tapasztalható szakemberhiányról. „Ideális esetben arra a kérdésünkre, hogy a válaszadó tapasztalt-e az intézményében egy éven belül két hónapnál huzamosabb ideig bekövetkező szakemberhiányt egy alacsony százalékos értéket kellene kapnunk. A válaszadók visszajelzéseiből azonban az derül ki, hogy a szakemberek hiánya aggasztóan és mellbevágóan magas” – írják. Konkrétan a válaszadók több mint 82 százaléka válaszolt erre igennel. Ezen belül közel 60 százalékuk a közismereti tanárok (tartós) hiányát jelölte meg, de több mint 30 százalékuk a tanítót, a nyelvtanárt, és a gyógypedagógust is kiemelte. De nagyon sok helyen nincs óvodapedagógus, iskolapszichológus és más szakember sem.

(Forrás: hvg.hu)

Pintér Sándor annyit beszél a rendről, hogy a pedagógusok elkezdtek aggódni

Semmilyen szakmai indoka nincs annak, hogy a köznevelés a BM fennhatósága alá kerüljön – hangsúlyozza Radó Péter oktatáskutató is. Ő úgy véli, nem az történik, hogy a kormányzat előtt álló feladatokhoz alakítja a miniszterelnök a kormányát, hanem embereket választ, és az emberekhez pakol portfóliókat. Az pedig egyértelműen látszik, hogy a humán területek nem élveznek prioritást. Rendnek kell lenni: ennyi az elvárása az egészségüggyel, a szociális ellátórendszerrel és az oktatással szemben – majd hozzátette: \"Az oktatás csak egy problémaforrás, mert a pedagógusok hőzöngenek, ennek leszereléséhez pedig valószínűleg a belügyminiszter ért a legjobban. Szerintem ennyi az oktatási stratégia, nem több. A járvány idején Pintér Sándor elérte, hogy a kórházak információs fekete lyukak maradjanak: az orvosok nem beszéltek ki, újságírók nem mentek be a kórházakba, csak a kormány által ellenőrzött információk kerültek a hírekbe. Ugyanez lesz a dolga a közoktatásban is.”

(Forrás: hvg.hu)

Centenáriumi falujárás Kodály népdalgyűjtő útjainak emlékezetére. Dinyés Soma, Körber Katalin és Walter Judit írása

Éppen száz esztendeje, hogy Kodály Zoltán emlékezetes népdalgyűjtő útjaira sor került. A modern magyar zeneélet, nem kevésbé a XX. századi énektanítás meghatározó műveit jegyezhette fel annak idején a Mester. Hűséges követői, a Magyar Rádió 1954-ben alakult, világot járt, világhírű Gyermekkórusának mai karnagyai, pedagógusai úgy határoztak, hogy egy-egy osztály, tanulócsoport felkeresi a száz év előtti népdalgyűjtés helyeit, az egykori adatközlők utódainak jelképes köszönet gyanánt koncertet adnak a település gyerekeinek, felnőttjeinek. A „tanulmányi kirándulást” a gyerekek „kutatómunkája” is megelőzte. Mondhatni: a gyermekkórus a projektmódszert alkalmazta e látogatásokkal összefüggésben. Három csoport kelt útra, hatodikosok, hetedikesek és a kicsik (Palánták) válogatott csapata.

(Forrás: tani-tani online)

Totyik Tamás: meddig lehet a hivatástudatra hivatkozni, meddig lehet azzal visszaélni?

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt tartotta volna fontosnak, hogy az oktatás egésze egységes rendszerben, egy tárcánál legyen. Ebből a szempontból másodlagos kérdés, hogy a minisztert Pintér Sándornak vagy Csák Jánosnak hívják – nyilatkozta a Hírklikknek Totyik Tamás a PSZ alelnöke. Az érdekvédelmi szervezet aggódik, mert a közalkalmazottakról szóló törvény hatálya alóli kikerüléstől kezdve, az intézményrendszer átvilágításáig sok mindenről lehetett hallani, és úgy látják, ez mind be is fog következni. Amikor ilyen nagy átalakítást akarnak végrehajtani, akkor – ugyanúgy, mint az egészségügynél vagy a közmunkánál – mindig a belügyminiszter kezébe kerül a dolog. Pintér Sándor parlamenti bizottsági meghallgatásán viszont a közoktatás problémáira semmilyen választ nem adott.

(Forrás: hírklikk)

\"A kormány oktatáspolitikai célja első pillanattól a tanítás kontrollja volt\" – interjú Radó Péterrel

Ez az oktatási rendszer nem feltétlenül arra van kitalálva, hogy a szülőket sakkban tartsa; nem annyira az alul lévők politikai magatartásának a stabilizálását szolgálja, mint inkább a helyi eliteknek, a pedagógusoknak a sakkban tartását. A másik fontos aspektus az, hogy 12 év alatt létrehoztak egy oktatási kasztrendszert. Az a polarizáció, ami a társadalom egészében érvényesül, leképződött az oktatásban is. Vannak állami iskolák a szegényeknek és/vagy a romáknak, és vannak egyházi és állami elitiskolák a középosztálynak. A szegregációs index 2008-ban 27 százalékot mutatott a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek elkülönülésére, ami magas, de Magyarországon mindig is erős volt az egyenlőtlenségek hatása, és európai összehasonlításban ez még nem egy katasztrófa. De egy évtized alatt, a 2010-es évek végére felment 40-re, ami viszont már döbbenetes mértékű elkülönülés. Ennek az egyik legnagyobb lökést az egyházi iskolahálózat expanziója adta.

(Forrás: Magyar Narancs)

Egy óvónő mentette meg az allergiás sokkot kapó kisfiú életét Újpesten

Januárban halállal végződött egy hasonló eset, most azonban kéznél volt az életmentő gyógyszer, Ildikó néni pedig azonnal tudta, hogy mit kell tennie. Az Allergiaközpont tájékoztatása szerint az anafilaxiás sokk életveszélyes állapot. Ilyenkor a szervezet annyira túlzásba viszi az allergén elleni védekezést, hogy összeomlik a légzés, a keringés.Az anafilaxiás sokk tünetei mögött a szervezetben hirtelen felszabaduló nagy mennyiségű hisztamin és egyéb kémiai anyagok által kiváltott értágulat, valamint a légutak görcse áll. Azonnali beavatkozás nélkül az allergiás sokk halálhoz vezet: erre kellett a kéznél lévő injekció, a felkészültség és a lélekjelenlét.

(Forrás: index)

Nem túl jó Magyarországon fiatalnak lenni, ha csak a statisztikákat nézzük

2022 az EU-ban a fiatalok éve. Ennek örömére az Európai Bizottság egy játékos kalkulátort készített az Eurostat adataiból, amelyben a 16 és 29 év közötti fiatalok hasonlíthatják össze magukat a korosztályuk tagjaival. A 20-24 év közötti magyar fiatalok csupán 9,3%-a szerez diplomát, ez az európai átlag fele. Ez az arány főleg úgy tűnik nagy problémának, hogy egy a magyar oktatási rendszerben folyamatosan haladó fiatalnak már 21-22 éves korában alapdiplomát kellene szereznie, és 24 éves korára már akár mesterdiplomája is lehet. Ám úgy tűnik, hogy hazánkban még azoknak is, akik az egyetemi továbbtanulás mellett döntenek jelentős része nem tudja kihagyások és halasztások nélkül megszerezni a diplomáját. Ennek több oka is lehet, a fiatalok például az anyagi problémák, a nagyon megterhelő vizsgarendszer vagy szakváltások miatt csúszhatnak meg végzettségük megszerzésével. Érdekes viszont, hogy ugyanez a statisztika nemekre lebontva nagy különbséget mutat. A nők esetében ebben a korosztályban már 12%-nak van diplomája, míg ez a férfiak esetében csak 6,7%.

(Forrás: hvg.hu)

Kulcsfontosságú az informatika és a digitalizáció a képzésben is

digitalizáció és az informatika kulcsfontosságú szerepet tölt be mindennapi életünkben: így például az egészségügyben, a folyamatosan fejlődő honvédelemben vagy a környezettudatos, fenntartható jövő kialakításában, de legalább ekkora szerepet kap az oktatásban is – jelentette ki a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) kancellár asszonya az Európai Szakképzési Hét idei hivatalos zárórendezvényén. Az Informatika és digitalizáció a szakképzésben – a jövő jelene című eseménysorozathoz kapcsolódóan Molnárné Rénes Éva kiemelte az informatika- és a IKT- (infokommunikációs technológiai) iparágak jelenőségét, valamint az ahhoz kapcsolódó szakemberképzés fontosságát. Utalva arra, hogy a rendezvény egyik fő célja éppen az, hogy átfogó szakmai kitekintést adjon, és feltárja az iskola és ipar kapcsolódásának lehetőségeit.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kiderült, jelenleg a világon csupán egyetlen olyan ország van még, ahol a belügyminiszter egyúttal az egészségügyért is felelős

Azt, hogy a világ többi részén komolyabban veszik az oktatást, mint az Orbán-kormány az is bizonyítja: az országok több mint negyedében két szakminiszter között osztják fel a területet. Európában többek között a francia, a svéd és a hamarosan hivatalba lépő új szlovén kormányban is más személy viszi a kormányban a közoktatás, és más a felsőoktatás ügyeit. Sőt: majdnem minden tizenkettedik nemzetben 3 miniszter felel az oktatásért, egyes afrikai országokban pedig 4. Utóbbiak közé tartozik Mali is, ahol ugyan a hadsereg nemrég magához ragadta a hatalmat, ám mégsem érezte szükségességét, hogy egy rendpárti belügyminiszterre bízza az oktatási rendszer megregulázását. A közelmúltban szintén puccson átesett Bissau-Guineában, Burkina Fasoban, Csádban, Gunieában, Mianmarban, Szudánban hasonlóképp megmaradt az önálló oktatási minisztérium.

(Forrás: Népszava)

„Amíg nincsenek tanárok, addig rend sem lesz”

A pedagógus társadalom már most is eléggé zaklatott, nem biztos, hogy úgy reagálnak majd a sztrájktilalmat meghosszabbító rendeletre, ahogy azt a törvényalkotók remélik – mondta a Magyar Hangnak Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi elnöke. Hangsúlyozta, hogy Pintér Sándor szemléletmódja távol áll az oktatástól, a belügyminiszter rendteremtő szándéka egyáltalán nem tesz jót az iskoláknak. Furcsa, hogy Pintér Sándor nem ismeri a polgári engedetlenség forgalmát, de az tény, hogy jogszabály nem vonatkozik rá. Az is megdöbbentő, hogy fegyelmi kérdésként tekint rá, mivel Magyarországon a fegyelmit pár évvel ezelőtt eltörölték, helyette léptették életbe a hátrányos jogkövetkezményt. Ezek között vannak nagyon súlyosak, de egészen viccesek is, mint például a jutalommegvonás. A jutalom rendszere sok éve nem létezik az oktatásban. Az azonnali felmondás, amivel valószínűleg Pintér Sándor fenyegetőzni szeretne, nagyon nehezen megvalósítható, mivel csak abban az esetben lehet bármilyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, ha azt tartalmazza a kollektív szerződés és minden esetben bizonyítani kell munkaviszonyból származó súlyos károkozást.

(Forrás: Magyar Hang)

Kőbaltával végzünk koponyaműtéteket a lézerkés korában

Bár 85 millió tanárt foglalkoztatnak jelenleg világszerte, további 69 millió tanárra lenne szükség a fejlődéshez – derült ki a Világgazdasági Fórum átfogó jelentéséből, mely többek között a koronavírus-járvány iskolákra, gyerekekre gyakorolt hatását vizsgálja. A tanulmány magyar aspektusairól és úgy általában a hazai oktatás helyzetéről, fejlettségi szintjéről Ercse Kriszta oktatáskutatót és Máté Andrást, az Oktatói Hálózat egyik alapítóját kérdeztük.

(Forrás: index)

Palkovics Lászlótól Csák Jánoshoz került a Fudan Egyetem

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter által benyújtott, a kormány új szerkezetével összefüggő módosításokat tartalmazó salátatörvényben az állt, hogy a Fudan továbbra is az iparügyekért felelős miniszterhez, az eddig a felsőoktatást is kezelő Palkovics Lászlóhoz tartozzon. A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén azonban elfogadtak egy módosító csomagot, melynek egyik pontja megváltoztatja a kínai egyetem magyar intézményéért felelős személyt Csák Jánosra. A módosítóról kedden szavaznak. Az új miniszter tegnapi bizottsági meghallgatásán azt mondta a Fudanról: keletre és nyugatra is nyitni kell, „ha ezeket a tudásokat nem hozzuk be, az olyan lenne, mintha önként levágnánk a fél karunkat”.

(Forrás: 444.hu)

Nem is az önálló minisztérium hiányzik legjobban a közoktatás megmentéséhez, hanem a politikai szándék

„Ha végignézzük az oktatást, akkor volt már pap, aki próbálkozott vele, volt mérnök, aki próbálkozott vele, volt onkológus, aki próbálkozott vele, most pedig egy rendőr fog vele próbálkozni”– összegezte Pilz Olivér, a Tanítanék mozgalom egyik alapítója. Hiába reménykedtek a pedagógusok, nem lett külön minisztériuma az oktatásügynek, sőt, mind a közoktatás, mind a közegészségügy bekerült Pintér Sándor belügyminisztériuma alá.

(Forrás: 444.hu)

Pedagógusok Szakszervezete: Nem hagyjuk szó nélkül, hogy elvegyék a jogainkat!

\"Semmiképpen sem hagyjuk szó nélkül ezt, de amíg az új kormány nem alakul meg, nincs kinek benyújtani a sztrájkkövetelésünket. A sztrájktárgyalásokat sem tudjuk folytatni addig, amíg az új kabinet nem lép hivatalba\" - mondta a PSZ alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti választás előtt azt lehetett hallani egyes fideszes és kormányzati oktatáspolitikusok részéről: nagyon komoly átalakításokat terveznek a közoktatásban. A törvényjavaslatot vélhetően azért terjesztették be, mert arra számít a kabinet, hogy az átalakítás nem lesz konfliktusmentes. \"Jelentős átalakítás várható a közoktatásban, így a pedagógustársadalom ellenállásának megakadályozására próbálják korlátozni a jogainkat\" - hangsúlyozta Totyik Tamás.

(Forrás: Magyar Narancs)

Závecz: Az ellenzékiek inkább kötnék iskolázottsághoz a szavazati jogot, mint a fideszesek

A konkrét nyomásgyakorlást érzékelők relatíve magas aránya egybevághat azokkal az értelmezésekkel, amelyek a szegény és tanulatlan emberek befolyásolásában, adott esetben „megvásárlásában”, látják a Fidesz sikerének egyik titkát. Ehhez a vélekedéshez azok a kutatások is hozzájárulhattak, amelyek a pártrendszer növekvő iskolázottságalapú polarizációját jelezték. Kutatásunkból kiderül, hogy az iskolázottság szintje valóban jelentősen befolyásolta a pártválasztást, de fontos látni, hogy a Fidesz a diplomások körében is győzött, bár kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedben az alsó társadalmi rétegekből inkább nyert, míg a felső rétegekből inkább veszített támogatókat. A mai szavazóbázisának harmada legfeljebb 8 osztályt végzett. Ez a társadalmi képlet, valamint a kiszolgáltatott polgárok mozgósításáról terjedő történetek hozzájárulhattak ahhoz, hogy a társadalom túlnyomó többsége egyetért azzal az állítással: a szavazati jogot az általános iskola elvégzéséhez kellene kötni.

(Forrás: telex)

„Másként kellene tanítani a fiúkat és a lányokat, hogy vonzóbb legyen nekik a fizika és a kémia”

Jelenleg a diákok tömegei nincsenek birtokában alapszintű természettudományi kompetenciának – ezt mondta Németh Szilvia oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezetője a május 3-án tartott beszélgetésen. A beszélgetés apropója az volt, hogy a T-Tudok Zrt. egy friss kutatást publikált a természettudományos tárgyak oktatásáról. A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány által szervezett beszélgetésen szóba került a hátrányos helyzetű gyerekek speciális oktatása, és az is, miért választja sokkal kevesebb lány a mérnöki pályát, miközben az első osztályokban még ugyanúgy érdea sok lány helyezkedik el természettudományos területen. Szalai Luca kémiatanár szerint a vízválasztó a nemek között inkább az elméleti, laborjellegű kutatások és a gyakorlatibb ipari-mérnöki tevékenységek között van. Utóbbi kategóriában, például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képzésein sokkal nagyobb arányban vannak a férfiak.

(Forrás: telex)

PSZ: a tanárok megfélemlítésével és a jogaik elvételével kezdődhet az újabb kormányzati ciklus

A PSZ különösen barátságtalannak tartja a parlament Törvényalkotási bizottsága elé került kormánypárti törvénymódosító javaslatot, amely állandóan fenntartaná az oktatásban dolgozók, a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő korábbi rendeletet, megfosztva a szakszervezeteket a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalások lehetőségétől. Felhívja a megalakuló új kormány figyelmét is arra, hogy a sztrájk alapjog. Kiemeli: a polgári engedetlenség pedig igenis létezik a fejlett demokráciákban, melynek „rendpárti” tiltása egyértelmű jele az új kormány filozófiájának. Az ilyen kijelentés több ezer bátor magyar pedagógus megfélemlítését szolgálja. A belügyminiszter-jelölt parlamenti bizottságok előtt tett „rendpárti” kijelentései aggodalomra adnak okot, miközben az oktatás alapvető gondjaira (bérek, munkaerőhiány, munkaterhek csökkentése) Pintér Sándor nem adott választ.

(Forrás: Infostart)

Törvénybe iktatják a pedagógussztrájk ellehetetlenítését

A helyi sztrájkbizottságnak, sztrájkszervezőnek a tervezett sztrájkot megelőző ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig tájékoztatnia kell az igazgatót a sztrájk-szándékról, majd legkésőbb a megelőző harmadik munkanapon 16 óráig a sztrájkban várhatóan résztvevő közalkalmazottak és egyéb munkavállalók létszámáról és személyéről. Az intézményvezető a tervezett sztrájkot megelőző napon legkésőbb 16 óráig közli a sztrájk első napjára érvényes munkaidő-beosztást a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében.

(Forrás: hvg.hu)

Pintér Sándor: A gazdasági helyzettől függ, lesz-e pedagógus-béremelés

A pedagógusbéreken szerinte is javítani kell, ez viszont, úgy látja, ez az ország gazdasági helyzetétől függ. Ha az rosszabb lesz, akkor nem tud ígérni fizetésemelést. Viszont amit tud, megtesz majd érte. – Az oktatás szabadságának meg kell lenni, de van egy állami kötöttség, amit minden pedagógusnak teljesíteni kell. A tankerületi rendszert a miniszter szerint felül fogják vizsgálni folyamatosan, ha pedig kell, megváltoztatják majd. Úgy látja, azt is fel kell mérni, jó-e, hogy ennyi iskola van az országban, és nyolc gyerekkel érdemes-e fenntartani az iskolákat. Szóba került a tanárok sztrájkmozgalma is, Pintér Sándor szerint nincs olyan, hogy egyszemélyes polgári engedetlenség. Úgy gondolja, nem feltétlenül túlterheltek a magyar diákok, a tananyag pedig uniós átlag körüli.

(Forrás: Magyar Hang)

Pintér Sándor: Továbbra is Maruzsa Zoltán felel a közoktatásért

Pintér hangsúlyozta, hogy eddigi munkája is az együttműködésről szólt, több területtel működött együtt, továbbra is ezt szeretné folytatni. Majd bemutatta az oktatásért felelős segítőit: Rétvári Bence lesz a miniszterhelyettes, és Maruzsa Zoltán lesz (marad) az államtitkár. Pintér elmondta, hogy a belügymnisztérium a közoktatásban is a szervezésben tud segíteni és a rend betartásában. Kiemelte emellett, hogy folytatódnak az informatikai fejlesztések a közoktatásban. (Szeretné, ha minden gyereknek lenne számítógépe, és azt tudná is használni. Fontosnak tartja, hogy programozni minél korábban kezdejenk el tanulni.) A tornacsarnokok és tanuszodák építési programját is folytatják . az eddigi Nemzeti alaptanterv szerint folytatódik az oktatás, ha valamely terület nem működik, azon korrigálnak. Ingyenes lesz továbbra is minden tanulónak a tankönyv. Beszédében a tanárképzésről, a pedagógusok fizetéséről, az ezzel összefüggő tanári elvándorlás megakadályozásáról, és az iskolai esélyegyenlőség megteremtéséről a leendő miniszter először nem beszélt, csak a bizottsági tagok kérdései után tért ki ezekre a problémákra.

(Forrás: hvg.hu)

Fizetésemelés helyett elbocsátással fenyegetéssel motiválná a tanárokat a kormánypárt

Miután Pintér Sándor belügyminiszter – aki immár atipikus belügyi tárcaként a közoktatásért is felelős – bejelentette, hogy nem fogadja el a polgári engedetlenséget, hovatovább jogi nonszensznek tartja, már meg is érkezett egy kormánypárti javaslat, ami törvénybe iktatva lehetetlenítené el a sztrájkjogot. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön tárgyalja a kormánypárti javaslatot, ami a sztrájk ellehetetlenítése mellett elbocsátással fenyegetné a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusokat. Holott már így is különösen súlyos a pedagógushiány Magyarországon, pláne az állami közoktatásban.

(Forrás: Mérce)

Pintér Sándor: rend lesz az iskolákban, ellenőrizni akarják a tanárokat

Pintér kijeentette, hogy a pedagógiai kérdésekben inkább a szakértőkre hagyatkozik, ő inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy rend legyen az oktatási intézményekben. Ehhez például kibővítenék az iskolaőri rendszert, Pintér Sándor ismeretei szerint jelenleg több mint száz olyan iskola van, ahol szeretnének iskolaőröket, de létszámhiány miatt még nem sikerült alkalmazni őket. Fontos célkitűzésként említette az iskolai erőszak visszaszorítását, ezen felül mérni szeretnék a diákok és a pedagógusok teljesítményét, utóbbiak esetében azt is szeretnék ellenőrizni, hogyan látják el feladataikat. A közeljövőben tervezik, hogy felülvizsgálják a minősítési rendszert, valamint a tankerületi fenntartói struktúrát is.

(Forrás: Népszava)

Pintér Sándor: Nem fogadom el a polgári engedetlenséget

Pintér Rétvári Bence és Maruzsa Zoltán államtitkárok kíséretében jelent meg a meghallgatáson. A polgárokkal, az intézményekkel, a parlamenti bizottságokkal való együttműködés ígéretével kezdte expozéját Pintér. A miniszterjelölt szerint a korábbi alapokon folytatják a munkát, a közoktatást érintően is – amiért Maruzsa Zoltán felelne államtitkárként. A kulcsszó ezután a szervezés volt: Pintér elmondása szerint a Belügyminisztérium „a szervezési munkában” jár élen, „a rend fenntartásával és a rendnek érvényesítésével” foglalkozik.

(Forrás: telex)

L. Ritók Nóra: Lehet, hogy rend lesz, de olyan veszteségek árán, amit nem tudunk kiheverni

L. Ritók arra hívta fel a figyelmet a bejegyzésében, hogy „az oktatásnak és az egészségügynek az empátia az alapja. Abból az attitüdből táplálkozik, hogy megértem a másikat, empatikus vagyok vele, elfogadom, a szocikulturális közegével együtt értelmezem, segítem, fejlesztem, motiválom, bátorítom. Hogy türelmes vagyok vele, szeretettel, kedvességgel és megértéssel fordulok felé, nem pedig erőből kényszerítem rá, amit akarok. Megértem a kiszolgáltatottságát, ha beteg, ha gyerek, és a folyamatokban, amiben hozzám kapcsolódik, pozitív vagyok vele, és tudom, ő a fontos. Akit rám bíztak, akár gyerekként, akár betegként”.

(Forrás: hvg.hu)

Jobb helyen lehet Pintérnél az egészségügy, mint Káslernél volt

Bárhol jobb lesz, mint Kásler alatt volt – legfeljebb ezzel nyugtathatják magukat a humán szférában dolgozók, akik napokon belül a rendőrminiszter felügyelete alá kerülnek. A pedagógusokat letaglózta a hír, az egészségügyben esélyt is látnak a felettes változásában.Nyilván az induló kormányzati ciklus egyik legmesszebb vezető kérdése, hogy mihez kezd a „rendőrminiszter” az eddigi kormányok alatt stabilan kudarcra ítélt két ágazattal. Az egyik olvasatban az átcsoportosításuk azt üzeni, hogy az oktatás és az egészségügy véglegesen a kispadra került. A megengedőbb verzió szerint Orbánék nem találtak olyan belülről érkező menedzsert, aki valamelyest függetleníteni tudja magát az ágazati lobbistáktól, és még a szükséges képességekkel is rendelkezik a halaszthatatlan beavatkozásokhoz.

(Forrás: hvg.hu)

Intelligensebb lesz a gyerek, ha videójátékokkal játszik

A Nature-ben megjelent legújabb tanulmány szerint összesen 9855 amerikai gyereket vizsgáltak azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van rájuk a videójátékozás. A szakemberek a 9-10 éves gyerekek agyi fejlődését és egészségi állapotát követték nyomon két éven át. Emellett azt is vizsgálták, hogy a játék a tartalomfogyasztás – televíziózás, YouTube- és Twitch-videók nézése –, valamint a közösségi oldalak – Facebook, TikTok – mellett milyen hatással van az intelligenciájukra. A vizsgálat eredménye összhangban van a korábbi tanulmányok eredményeivel: a videójátékok nemcsak, hogy nem károsították, de még javították is a gyerekek intelligenciáját. A szakemberek szerint azoknál a 9-10 éves gyerekeknél, akik rendszeresen játszottak valamilyen videójátékkal, két évvel később nagyobb intelligenciaszint-növekedést tapasztaltak, mint azoknál a társaiknál, akik nem foglalkoztak ilyesmivel – írja az IFLScience.

(Forrás: hvg.hu)

Érzékenyítéssel is próbálnak hatni a zsinagógát meggyalázó fiatalokra

a pesti Dohány utcai zsinagógát a minap meggyalázó (levizelő, sörösdobozzal megdobáló), náci karlendítéssel „poénkodó” fiatalokat a zsinagóga és a gettómúzeum megtekintésére invitálták. A cél az volt, hogy megértessék velük, mit jelent a holokauszt tragédiája. A 16–22 éves elkövetők csoportos garázdaság miatti büntetőügye ettől függetlenül folyik, azt pedig még vizsgálják, hogy tettük megbotránkoztató jellege vagy a műemlék épület megrongálása miatt más bűncselkemény elkövetése is felmerül-e. A rendőrség közlése szerint egyébként a rongálók a kihallgatásukon azt mondták, megbánták a tettüket, amelyet a részegségükkel magyaráztak. A látogatás az ő esetükben opcionális, más országokban azonban már sikerrel alkalmaznak ehhez hasonló érzékenyítő foglalkozásokat a büntetés helyett vagy annak kiegészítéseként.

(Forrás: hvg.hu)

Lassan ott tartunk, hogy a pedagógus-szakszervezetek visszasírják az EMMI-t

Bár a felelősségi körökre vonatkozó részletekre még várni kell, a jelek szerint a közoktatás a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz, míg a felsőoktatás és a szakképzés az újonnan csatlakozó Csák Jánoshoz kerül, aki a Kulturális és Innovációs Minisztériumot fogja vezetni. A változásokra reagálva a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője az Index megkeresésére kijelentette: bár korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumával finoman szólva sem voltak kibékülve, a közoktatás most még rosszabb helyzetbe kerülhet. Még távolabbra eső területekkel kerül egybe, az egyetlen kapcsolódási pont az iskolaőrprogram lesz, ami nem sok jót jelent a jövőre nézve. Azt sem értjük, hogy ha lesz egy olyan tárca, mint a Kulturális és Innovációs Minisztérium, ami szakképzéshez, felsőoktatáshoz, gyermekvédelemhez, családokhoz köthető feladatokat lát el, akkor a közoktatás miért nem sorolható be ide, miért kell azt önmagában kiemelni, és egy teljesen másik terület alá becsatornázni

(Forrás: index)

Három díjat nyert egy magyar film Olaszországban

A Külön falka történetében a tizenkét éves Niki (Horváth Zorka) nagyszüleivel él, akik nem tudják kordában tartani a vadóc, az iskolában nehezen beilleszkedő gyereket. Amikor Niki megtudja, hogy édesapját, Tibort kiengedték a börtönből, minden tiltás ellenére felkeresi a férfit. Tibor (Dietz Gusztáv) kidobóként dolgozik a budapesti éjszakában. Magának való alkat, erőszakos természete miatt állandó harcban áll a környezetével. Sötét múltja és egy családi titok miatt kerüli a lányával való találkozást, de Nikit nehezebb lerázni, mint gondolta. A két kívülálló lassan közeledni kezd egymáshoz, de minden az ellen szól, hogy a család egyesülhessen.

(Forrás: origo)

Elszálltak az árak, egyre drágább a nyelvtanulás is

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint minden iskolánál volt áremelés. Körülbelül 15 százalék áremelkedést tapasztaltunk eddig. Azt gondolom, hogy 10-15 százalékkal kell számolni év vége előtt. Egészen egyszerűen nem tudják megfizetni az oktatókat és a teremköltséget. A személyesen megtartott vállalati és magánórák is drágultak, viszont jóval nagyobb mértékben. Egy vállalati órát négy-ötezer forint között adtak a nyelviskolák Budapesten a járvány előtt. Ma a személyes részvételű vállalati óra nyolc-kilenc, akár tízezer forint is lehet. Az online oktatás díja ennél biztosan kedvezőbb.

(Forrás: index)

Parancsuralmi rendszertől tartanak a pedagógusok a Belügyminisztérium irányítása alatt

„Attól tartunk, hogy minket is felmondási tilalommal, átvezényléssel és hasonlókkal sújtanak majd. De a parancsuralmi módszerek nem valós megoldások, csak átmenetileg lehet elfedni dolgokat. Attól is tartunk, hogy lehetetlenné teszik majd a tömeges lemondásokat a közalkalmazotti jogviszonyról, és lehetetlenné teszik a tömeges felmondásokat a nem állami intézményekben”– mondta a lapnak Nagy Erzsébet.

(Forrás: Mérce)

PDSZ: „Az EU-s országok egyikében sincs az oktatás a belügy alá rendelve”

„Óriási visszalépés oktatási és társadalmi szempontból, hogy a belügyminisztérium lesz a felelős az oktatásért. Ennek üzenetértéke van, mégpedig hogy esetleg parancsuralmi eszközökkel fogják irányítani ezt a területet is. Azt pedig furcsának tartjuk, hogy a területekért felelős államtitkárokat nem az új kormány névsorával egyidejűleg jelentették be. Ahogy az is érdekes, hogy ami a gazdasági szegmenseket illeti, azokat több tárca között is szétosztották” – kommentálta lapunk érdeklődésére Nagy Erzsébet a pénteki bejelentést.

(Forrás: mfor.hu)

Nagyon úgy tűnik, nincs értelme házi feladatot feladni alsóban

Az, hogy Magyarországon kisebb gyerekek számára is általános a házi feladat, elsősorban a hazai oktatási rendszer elavult felfogásának, illetve a tantervnek és a pedagógusokkal szembeni elvárásoknak a következménye. Ercse Kriszta oktatáskutató szerint itthon a tanulási folyamatról még mindig az a kép él a fejekben, hogy a tudást el kell sajátítani, át kell adni, ennek módja pedig a memorizálás, az ismétlés. Vannak olyan esetek, ahol ez valóban működőképes, például a harcművészetekben vagy a hangszertanulásnál, de a megértésen alapuló tanulásnál egyáltalán nem hatékony eszköz sem a magolás, sem a repetitív tevékenység alapú házi feladat. A tantárgyak többsége ez utóbbi kategóriába tartozik: a matematikai gondolkodás fejlesztését vagy a történelemértelmezés lehetséges szempontjainak feltárását a legkevésbé szolgálja a tanuld meg a definíciókat, az Árpád-házi királyokat, oldd meg az egyenleteket típusú házi feladat

(Forrás: g7.hu)

„Tűkön ülve vártam, mikor mehetek be végre egy osztályterembe tanítani”

A tanárszakos egyetemisták az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé szerveztek demonstrációt. Amikor ezt megelőzően érdeklődtünk a céljaikról, a szerveződés résztvevői a 24.hu-nak úgy fogalmaztak: számukra a sztrájk a jövőjükről szól. Elmondták, hogy a tanárképzésben résztvevők jelentős része már a tanulmányait sem fejezi be, vagy ha igen, sosem áll fel a katedrára a diákok elé. A jelenlegi rendszerrel ugyanis sem az egyetemi oktatók, sem a hallgatók, sem pedig az egyetemisták gyakorlatát vezető tanárok nem elégedettek, értelemszerűen ennek is hosszú távon a diákok látják a kárát, mint ahogy a pedagógusok leterheltségének, az anyagi, fizikai, mentális kizsákmányolásuknak is ők a közvetlen vesztesei. Nekik is, nekünk is a jövőnkért kell kiállnunk, illetve az utánunk következő generációkért is

(Forrás: 24.hu)

Emléktáblát kapott A walesi bárdok Montgomeryben

Az emléktáblát, amely magyarul, angolul és walesi nyelven méltatja Arany Jánost és költeményét, Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete és Jill Kibble, a nem egészen 1300 lakosú walesi kisváros polgármestere avatta fel. Az emléktáblán olvasható ismertetés szerint Arany János a balladában azoknak a walesi regösöknek a legendás hősiességét énekli meg, akik 1277-ben, a híres montgomery-i lakomán halált megvető bátorsággal szegültek szembe a Walest leigázó I. Eduárd angol királlyal. Az emléktábla szövege hangsúlyozza azt is, hogy Arany költeménye az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc hősei előtti főhajtás, a civil kurázsit ünneplő allegorikus himnusz.

(Forrás: Infostart)

Úgy megütötte több diákját, hogy azok lefejelték a padot, de felrúgta az iskolatáskákat, elvette a kicsik uzsonnáját is a durva tanítónő

A vádirat szerint az 56 éves nő több mint két évtizede dolgozott pedagógusként, és 2013 óta tanított egy Veszprém megyei általános iskolában, ahol ismert volt a túlzott szigorúságáról és fegyelmezési módszereiről. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a gyermekekkel szemben rendszeresen durva, megalázó és trágár kifejezéseket használt, s ha a tanulók nem értették a tananyagot, volt, hogy felrugdosta az iskolatáskáikat, földhöz vágta a füzeteiket.

(Forrás: Népszava)

Pintér Sándorhoz kerül a köznevelés

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat egyik indoklásából lehet kiolvasni ezt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megszűnt, az alá tartozó területeket szétosztották. A részletes indoklásban az szerepel, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatásköre a belügyminiszter által irányított ágazatok közül – a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók kivételével – a köznevelési és a szociális intézményekre nem terjed ki.

(Forrás: hvg.hu)

Kolduló középiskolai tanárról posztolt fotót egy momentumos képviselő

A fotóhoz több tucat komment érkezett. Tompos Márton az egyik kommentben azt írta, beszélt is a férfival.„Be kell, hogy valljam: nem szoktam sírni, temetéseken se, nem vagyok az a típus. De látni egy fiatal tanárt, aki konkrétan koldul a Deák téren, közben mosolyogva meséli, hogy persze, csinálja tovább, de gondolkodik valamilyen másodálláson, mert máshogy nem lehet. A tanári kar jelentős része is így csinálja, mert nincs más út: félállásban vannak. Kell a pénz. De aki bent van, az is tolja este 9-ig, emiatt rengeteg gyerek apa/anya nélkül nő fel. Na, ezt nehéz volt könnyek nélkül kibírni” – olvasható a kommentben.Volt olyan kommentelő, aki „bulvárkacsának” nevezte a fotót. Erre a momentumos képviselő úgy reagált: „Nem kamu, a Deák téren találkoztunk. Bemutatkozott, én pedig leellenőriztem az iskolája oldalán, hogy tényleg ott tanít-e. Valahol még örülni is lehetett volna, ha kamu lett volna. Nem volt

(Forrás: Eduline)

Menekültválság: pótlékot kérnek a tanárok a többletmunkáért

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezi, hogy azoknak az óvodapedagógusoknak, pedagógusoknak, oktatóknak is állapítsanak meg pótlékot többletmunkájuk elismeréseként, akik a délelőtti foglalkozásokon, tanórákon integráltan - vagyis a magyarokkal együtt - oktatják, nevelik az Ukrajnából érkezett menekült gyermekeket A kormány tanulónként, havonta 130 000 forint támogatást ad annak a csaknem 600 oktatási intézménynek, amely délutánonként vállalja a menekültek felzárkóztatását, a magyar nyelvi ismeretek megszerzését. A PSZ AZT KÉRI, HOGY A PÓTLÉK ÖSSZEGE LEGYEN AZONOS A NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT VÉGZETT MUNKÁÉRT JÁRÓ PÓTLÉKKAL.

(Forrás: portfolio.hu)

Egyre több roma diák szembesül elkülönítéssel, emelkedett a korai iskolaelhagyók aránya is

Mindez látszólag ellentmondást mutat a hátrányos helyzetű gyerekek arányának alakulásával: a hh-s tanulók aránya 2012-ben még 27,5 százalék volt, 2019-ben viszont már „csak” 10,4 százalék. Hasonló változás történt a hhh-s gyerekek esetében is: arányuk 2012-ben 9 százalék körüli volt, ami 2019-re 5,6 százalékra esett vissza. A kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy ez elsősorban nem azért történt, mert a hátrányos helyzetű gyerekek hirtelen jobb körülmények között kezdtek el élni, hanem azért, mert 2013-ban volt egy jogszabály-módosítás, amely szigorúbb feltételekhez kötötte a különböző kategóriákba sorolást. Ennek hatására a legkevésbé hátrányos helyzetűek veszítették el státuszukat, a statisztikákban így már nem szerepelnek, de az iskolák tanulói összetételében „valódi” változás nem történt.

(Forrás: Népszava)

Súlyos adatok: a matekot tanító tanárok tizedének nincs matematika szakos diplomája

A települések közül a legrosszabb helyzetben a községek vannak, ahol a képesített pedagógusok hiánya minden szakos tantárgy esetében meghaladja a 10 százalékot: 2020-ra már több mint 14 százalékra emelkedett azoknak a tanároknak az aránya, akik szakos képesítés nélkül tanítanak például fizikát, kémiát, biológiát. 2016 előtt a budapesti általános iskolákban volt a legkisebb a tantárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya, 2020-ra viszont a községek után már a fővárosban volt a legnagyobb az arány – a Közgazdaságtudományi Intézet tanulmánya szerint főként azért, mert Budapesten egyre több alternatív elhelyezkedési lehetőség van a tanárok számára.

(Forrás: Eduline)

Thuróczy Szabolcs: Kikészít, hogy egy tanár annyit keres, amennyit egyesek elkapucsínóznak luxuséttermekben

. Hogy egy hajdúdorogi pedagógus vagy az Eötvös gimnázium pedagógusa is kétszáznyolcezret keres, ami körülbelül annyi, amit elkapucsínóznak luxuséttermekben reggelente bizonyos emberek, az nemhogy felháborít, hanem kikészít teljesen, megalázó, aljas, pofátlan dolog, amit én is látok, csak nem tudom jól megfogalmazni. Mert nem vagyok szónok, nem vagyok Bibó István, nem vagyok kulturálisan annyira intelligens, hogy ezt pontosan meg tudjam fogalmazni. Ha indulatba kerülök egy társaságban, akkor időnként talán bele tudok pontosan találni, hogy mi az, ami fáj, de semmilyen döntés nincs a kezünkben.

(Forrás: 24.hu)

Egyre gyakoribb, hogy nem matektanár tartja a matekórát - A hátrányos helyzetű régiókban a legaggasztóbb a helyzet

2016 után nőtt rendkívüli mértékben a szaktantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya, az általános iskolákban 2020-ban már a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, valamint az összes szakos tárgyat oktatók 7 százalékának nem volt szakképesítése a tárgy tanításához. Az érettségit nem adó szakképző iskolákban a matematikát tanítók 12 százaléka, az összes szakos tárgyat oktatók több mint 10 százaléka nem rendelkezett megfelelő szakképesítéssel. Az érettségit adó szakképzésben 4-6 százalékos arányok alakultak ki 2019-re (a szakképzés esetében ez a legutóbbi elérhető adat), szintén jelentős növekedés után. A legjobb helyzetben a gimnáziumok vannak, 2020-ban a szaktárgyak 3-4 százalékát tanították nem szakos pedagógusok, de itt is jelentős volt a növekedés a 2010-es 1-2 százalékos arányokhoz képest.

(Forrás: Népszava)

Még castingolják a minisztereket, de házon belül is vita van arról, hogy a közoktatás jó helyen lesz-e a belügynél

Információink szerint valóban felmerült, hogy a közoktatás ügye az új kormányban átkerüljön a Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztériumhoz, de erről még belső viták vannak. Orbán feladatokat oszt most újra minisztériumok és miniszterek között. Navracsics Tibor személye például segítheti az uniós pénzek megszerzését. Hatalom-politikailag érthető lehet, ha a gazdaságban Matolcsy György és Varga Mihály mellett a jövőben még egy vezetőnek, például Nagy Mártonnak is komoly szerepe lenne az új Gazdaságfejlesztési Minisztérium élén, de vajon egy ilyen kifejezetten nem „szerelmi” háromszög mennyire segítheti kritikus időkben a koordinált válságkezelést?

(Forrás: telex)

Önálló tanszéket kapott az iparimesterségesintelligencia-oktatás az ELTE-n

Az egyetem és a magyarországi Bosch-csoport együttműködése lehetőséget teremt arra, hogy az intézmény közvetlenül is bekapcsolódjon az ipari innováció nemzetközi folyamataiba, miközben a vállalat kutatás-fejlesztési tevékenysége számos eredménnyel bővülhet – méltatta a partnerséget Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Magyarország első mesterségesintelligencia-ipari tanszékének átadásakor az ELTE Informatikai karán. Az ELTE és a Bosch az egyik legizgalmasabb közös kutatási területe a 4-es és 5-ös szintű önvezetést támogató rendszerek fejlesztése, ahol a gépi intelligencia már teljes mértékben, emberi felügyelet és beavatkozás nélkül át tudja venni a járművek biztonságos irányítását – mondta Szászi István, a Bosch csoport-vezetője Magyarországon és az Adria-régióban. Hozzátette, hogy a cég nemcsak az ipari hátteret és a szaktudást biztosítja az új tanszék számára, hanem a gyakorlati megvalósításban is segítséget nyújtott.

(Forrás: index)

Róna Péter: aki azt az oktatáspolitikát folytatja, ami most van, az hazaáruló - 1. rész

Itt legalább négy dologról van szó: 1. A magyar oktatás módszertana, az, ahogy oktatunk, teljes mértékben elavult. A magyar továbbra is egy régen elavult, porosz oktatási rendszer, miközben mára az internet átalakította az oktatás alapjait. Az információs halmaz összegyűjtése, kezelése, az egész felhasználása egészen más dimenzióba került, mint ahogy oktatunk. 2. A strukturális kérdés. Itt komoly logisztikai kérdésről van szó. Az, hogy sok a kisiskola, az egyéb gondokkal is jár, mert nincs meg az a szellemi pezsgés, amit csak egy bizonyos méret tud hozni. 3. Nem állnak rendelkezésre megfelelő anyagi források. Ez nem csak a méretről szól, hanem a felszereltségről, az iskolák állapotáról, az egész környezetről. Itt GDP-arányosan számolva, a jelenlegi szint négyszeresére lenne szükség. 4. A tanárok továbbképzése. A tanárok számára lehetővé kellene tenni, hogy továbbképezhessék magukat, a rendszerben ehhez időt és a körülményeket is biztosítani kellene. Pont azért, mert a világ változik.

(Forrás: Hírklikk)

Fogyatékkal élő gyerekkel a négy fal között – Karantén alatt nyílt ki a világ az anya előtt, aki fiával pert nyert az állam ellen

Míg másnak a Covid-járvány idején bezárult, neki kinyílt a világ. Élvezte, hogy végre színházi előadásokat nézhet a neten. Schilling Magdolna 38 éve ápolja otthon súlyosan mozgás- és értelmi fogyatékos gyermekét, Ferkót. Magdi egyike annak a hat szülőnek, akik áprilisban immár másodfokon, a Fővárosi Ítélőtábla előtt is hét nehéz év után pert nyertek az állammal szemben. Kezdeményezésükre a bíróság fejenként 5 millió forint kártérítést ítélt meg és arra kötelezte az állami szervezeteket, hogy az otthonuktól, szeretteiktől távol eső, személytelen tömegintézmények helyett kis létszámú, támogatott lakásokat hozzon létre a fogyatékkal élők számára. Amire immár 14 éve törvények kötelezik őket, ám eddig nem tettek eleget feladatuknak.

(Forrás: Népszava)

Elfogytak a fiatal tanárok, 40 százalékuk 50 év feletti

A vizsgált időszakban a 30 évesnél fiatalabb tanárok 8-ról 7 százalékra, a 30-39 éves korcsoport aránya rendkívül nagy mértékben, 10 százalékponttal, 26-ról 16 százalékra csökkent. Ezzel szemben az 50-59 éves pedagógusok aránya 30-ról 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb tanárok aránya pedig 2-ről 10 százalékra. Az általános iskolákban településtípusok szerint Budapesten dolgoznak viszonylag a legnagyobb arányban fiatalabb tanárok, de a pedagógusok csaknem fele itt is 50 év feletti volt. A tanárok elöregedésére és a fiatalok hiányára évek óta figyelmeztetnek a pedagógus érdekképviseletek – emlékeztet a Népszava. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nemrég egy fotókampányt is indított a probléma szemléltetésére: nem egy olyan iskola jelentkezett, ahol 20-29 éves pedagógusok egyáltalán nincsenek.

(Forrás: Magyar Narancs)

L. Ritók Nóra: A fókusz áthelyezése

a többségi társadalomban akkor vagyunk jó úton, ha a szegénység ellen küzdünk. Ha ennek a mértéke csökken, akkor majd az identitás is fontos kérdés lehet. Amihez persze nyitottan kell állnunk, mi is támogatunk minden kezdeményezést, ami tőlük jön, de szerintem nagyon fontos lenne, hogy ne mi építsük az identitásukat, hanem ők. A többségi társadalom pedig, ha elengedi a roma fókuszt, és a szegénységben szocializálódás oldaláról értelmez, könnyebben lenne szolidáris. Mert letenné a sztereotípiák csomagját, amit cipelünk magunkkal, a közbeszéd szintjén is, folyamatosan. Vajon rá tudunk-e nézni így? Hogy elengedjük ezt az “évszázadok óta senki sem tudott rajtuk változtatni” vonalat? Ha a szegénységet helyezzük fókuszba, nem könnyebben találunk-e megoldásokat is? Olyanokat, amelyeket nem terhelünk azokkal a sztereotípiákkal, amelyek már nem is állják meg a helyüket? Ha nem az áldozati szerepet, a hibáztatást, és nem is a hősöket, hanem egyszerűen az embereket néznénk, akikkel együtt élünk, egy társadalomban?

(Forrás: nyomor széle/hvg blog)

„Olyan embereknek való az elitiskola, akiknek nagyon magas az IQ-szintjük, de az érzelmi intelligenciájuk alacsony”

Az elitiskolának is megvan tehát az árnyoldala, és egyáltalán nem mindenkinek valók. Mindezek ellenére az általunk megkérdezett több mint tucatnyi nyilatkozóból csak néhányan mondták azt, hogy ha tehetnék, és újrakezdhetnék, nem választanák az adott iskolát. A legtöbben újra beiratkoznának oda. „Aki szellemileg nyitott, nem fél felvállalni, megmutatni önmagát és képes a köz javára cselekedni, hasznos vagy épp gyönyörködtető dolgokat létrehozni, az szinte bizonyosan kibontakozik, kivirul és megerősödik az ebben a gimnáziumban töltött évek alatt” – vallja egy volt fővárosi elitiskolás diák.

(Forrás: hvg.hu)

Leszerelik az analóg órákat néhány brit iskolákban, mert a gyerekek már nem tudják olvasni őket

Ahogy a technológia egyre inkább részévé válik az életünk minden szegletének, úgy hagyatkozunk egyre inkább csak a digitális eszközökre. Ennek tökéletes példája, hogy a Godfullness beszámolója szerint (ami a The Telegraph tavalyi cikke alapján készült) az Egyesült Királyságban egyre több iskolában szerelik le a hagyományos analóg órákat a tantermekben, mert a gyerekek egész egyszerűen már nem tudják leolvasni a pontos időt a számlapról

(Forrás: 24.hu)

Itt vannak a friss statisztikák: a diákok közel fele technikumot választott a középiskolai felvételin

Idén több mint 98 ezer tanuló: 85 286 nyolcadikos, 7829 hatodikos és 5299 negyedikes felvételizett középiskolába - tájékoztatta az Oktatási Hivatal kedden az MTI-t. A hivatal közölte: az általános felvételi eljárásban a nyolcadikosok 96,91 százaléka (82 650 diák) nyert felvételt valamely középiskolába. A felvettek 76,06 százaléka (62 867 diák) az első helyen, 93,12 százaléka (76 967 diák) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait. A tanulók 34,51 százaléka (28 526 diák) gimnáziumi, 2,43 százaléka (2009 diák) szakgimnáziumi, 42,14 százaléka (34 831 diák) technikumi, 19,29 százaléka (15 941 diák) szakképző iskolai, 1,27 százaléka (1050 diák) szakiskolai, 0,35 százaléka (293 diák) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be.

(Forrás: Eduline)

Anyanyelvükön szólalhatnak meg a roma gyerekek egy tiszavasvári iskolában, ez jobban segíti, hogy megtanuljanak magyarul

Az ország egyetlen olyan általános iskolájában vagyunk, ahol a roma gyerekeknek nem kötelező csak magyarul megszólalniuk egy-egy tanórán, főleg, ha az adott témakörben, legyen az irodalom, ének vagy természetismeret, könnyebben ki tudják magukat fejezni a saját, otthon használt és beszélt romani nyelvükön. Ottjártunkkor épp a csodaszarvas regéjét dolgozták fel magyarórán Tündik Zita tanárnő irányításával, aki kisebb csoportokba ültette a gyerekeket. Valamennyien testhez álló feladatot kaptak, hogy annak is legyen sikerélménye, aki netán félénkebb, vagy nehezebben fejezi ki magát. A tudomány mindezt „transzlingválásnak” nevezi, a tiszavasvári iskolát pedig egy nemzetközi kutatásba is bevonták, amelynek koordinátora a Károli Gáspár Református Egyetem, Heltai János Imre egyetemi docens irányításával, és az ERASMUS-projekt részvevője rajtuk kívül még a University College London, a finn Jyväskyläi Egyetem, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a szímői Jedlik Ányos Alapiskola.

(Forrás: Népszava)

Szó szerint elfogynak a kémiatanárok, ez már nemzeti sorskérdés

A 2022-es felvételi eljárásban fizikaszakos tanárnak első helyen 22-en, kémiaszakosnak 25-en jelentkeztek. Nem elírás: ez az országos szám. Hogyan jutottunk idáig? Hogyan hat a tanárok elfogyása a nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú ágazatokra, mint a gyógyszer- és vegyipar? Az érettségik hetében összeültettük Szakmány Csaba kémia- és fizikaszakos tanárt (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) és korábbi interjúalanyunkat, Weiszburg Tamás professzort (ELTE TTK Környezettudományi Centrum), hogy a cselekvés lehetőségeiről és az új természettudományos képzés, a Z-szak körüli vitákról beszéljünk. Podcast.

(Forrás: válasz online)

Kövér László: A legfontosabb, hogy az elmúlt tizenkét évben elért eredményeket meg tudjuk őrizni

Az élet azonban most azt hozta, hogy a konzervatívok – szokásuk szerint – inkább arra vigyáznak, ami van, nem akarnak nagy újításokat. Kövér az Európai Uniót most úgy látja, mint amely szervezet Magyarországot legyűrendő ellenfélnek látja, és olyan dolgokba szól bele, amelyekhez nincs köze, miközben komoly problémák fölött huny szemet. Emellett az interjúban megoldandó feladatnak nevezte a kormányzat előtt, hogy legyen elég tanerő az iskolában és elegendő rendőr az utcán, meg kell teremteni egy olyan egyensúlyt, amely lehet, hogy létezett a két világháború között e két, korábban megbecsült szakma mentén. Kiemelte az orvosok bérrendezését, és sürgette, hogy a pedagógusok korábbi életpályamodellje után most újra elővegyék az ő jogos bérköveteléseiket.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Villanyszerelőnek mennek el tanárok Pécsen, van olyan, akinek doktori címe is van

\"Felháborító, megalázó, mindennek az alja\" - így reagált a Pedagógusok Szakszervezete Kövér László szavaira, aki azt mondta: \"megfelelő, minimális mértékben kell emelni a tanárok fizetését\". Szabó Zsuzsa elnök szerint amennyiben nem emelik jelentősen - első lépésben 45 százalékkal - a béreket, akkor ismét sztrájkba lépnek. Az ATV Híradó riportja.

Orbán Viktor új tárcákkal, új emberekkel, teljesen új struktúrával alakítana kormányt

Az ITM-et alaposan megrángatnák az új struktúrában. A leendő Ipari és Technológiai Minisztériumtól elkülönül majd a Humán és Innovációs Minisztérium (családpolitika, kutatás, tudomány, oktatás, gyermekjólét). Utóbbi nem is annyira az ITM, hanem inkább az Emmi feladataiból örököl. Előbbinél Palkovics László lehet a befutó, aki felé töretlen a bizalom, utóbbinál Csák János nevét emlegették nekünk, aki régen a legnagyobb magyar cégekben volt felső vezető (Matáv-csoport, Mol), de volt hazánk londoni nagykövete, 2020-ig pedig a Corvinus Egyetem kuratóriumának tagja. Őt korábban még köztársaságielnök-jelöltként is emlegette a sajtó. Több felkért szakemberről is azt hallottuk, hogy még lesz velük egy utolsó egyeztetési kör. Nagy meglepetésnek indult, de mivel már elterjedt, így aligha szól majd akkorát, hogy a Belügyminisztérium alá kerülne az egészségügy és a szociálpolitika is az egykori Emmiből.

(Forrás: telex)

Elfogytak a fiatalok: a pedagógusok jelentős része 50 év feletti, több olyan iskola is van, ahol 20–29 éves tanár egyáltalán nincs

A közoktatásban dolgozó pedagógusok jelentős része 50 éven felüli, és csak töredékük tartozik a 20-29 éves korosztályba – derült ki a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ adataiból. Az 50-64 év közötti korosztályba 58,3 ezren tartoznak összesen, ez a tanárok több mint 40 százaléka. A 40-49 évesek 46,2 ezren vannak, a 30-39 év közöttiek 23,5 ezren. A 20-29 éves tanárok száma rendkívül alacsony, mindössze 11,3 ezer, ami a pedagógustársadalom körülbelül 7 százaléka.. Jelenleg több mint kétszer annyi pályakezdő tanár kellene, mint amennyi az utóbbi években volt, hogy az utánpótlás biztosítva legyen. A tanárképzés azonban továbbra sem vonzó: mint a Népszava megírta, idén mintegy 12 ezren jelentkeztek pedagógusképzésre, ami ezerrel kevesebb felvételiző tavalyhoz képest. Ráadásul akiket felvesznek és el is jutnak a diplomáig, kevesebb mint felük marad a pályán.

(Forrás: Népszava)

Balatoni József szerint Kövér Lászlónak sem megfelelően, sem minimálisan fogalma sincs arról, hogy mi zajlik egy iskolában

az Inforádióban kérdezték kedd este Kövér Lászlót arról, hogy mikor lehet emelni a pedagógusok fizetését. A parlament újraválasztott elnöke azt válaszolta, a bérkövetelések jogosak, rövid távon is foglalkozni kell ezzel, és „a megfelelő, minimális mértékben emelni”, méghozzá „annak érdekében, hogy újra vonzó legyen a pálya. Vagy vonzóbb, mint ahogy most látszik, mert nagyon sok fiatal elmegy inkább mást csinálni, mint hogy iskolában próbáljon veszkődni a gyerekekkel.” Erre reagált Balatoni József, azaz Jocó bácsi tanár, író nemrég a Facebookon. A bejegyzésében azt írta: Aki szerint a pedagógiai munka annyi, hogy »iskolában próbálni veszkődni a gyerekekkel«, az inkább maradjon csendben! Kikérem magamnak, hogy a hivatásomat bárki egy ilyen mondattal degradálja! Mert neki sem megfelelően, sem minimálisan fogalma sincs arról, hogy mi zajlik egy iskolában.

(Forrás: hvg.hu)

Gigászi összegbe kerülhet az adófizetőknek a lipótmezei fizetős elit gimnázium

Több tízmilliárd forint is lehet a Gyurcsány-kormány idején bezárt lipótmezei pszichiátria átalakításának költsége. Az új intézmény elsősorban a visegrádi országokból vár diákokat, akik olyan nemzetközi érettségit szerezhetnek, amelyet elfogad például a Harvard, a Sorbonne vagy az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem is.

(Forrás: hvg.hu)

A pedagógusok szerint ha a kormány tényleg rendezni szeretné a bérüket, semmi nem állhat az útjába

Az utóbbi időben már számos kormánypárti politikus elismerte, hogy a pedagógusoknak valóban komoly szükségük van a béremelésre. Nemrég Semjén Zsolt beszélt arról, hogy a szakszervezetek követelései jogosak, valamint Gulyás Gergely , de maga Orbán Viktor is hasonló értelmű nyilatkozatokat tett az elmúlt időszakban. A pedagógus-szakszervezetek márciusi sztrájkja után gördülő megmozdulásokba kezdtek, majd a választások előtt felfüggesztették a munkabeszüntető akciókat. A PSZ és a PDSZ jelenleg az új kormány megalakulására vár, hogy folytathassák a tárgyalásokat a béremelésről.

(Forrás: Mérce)

Egy éven belül új érettségi tantárgy jöhet

Egy éven belül választható érettségi tantárgy lehet a fenntartható fejlődés – ezt Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője mondta el a Green Policy Center Klíma – Zöldpolitikai percek címen futó podcastsorozatának legújabb adásában. Ha minden jól megy, egy éven belül választható tantárgy lesz a középiskolai érettségiken a fenntartható fejlődés. Egy éven belül választható érettségi tantárgy lehet a fenntartható fejlődés – ezt Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatósági igazgatóságának vezetője mondta el a Green Policy Center Klíma – Zöldpolitikai percek címen futó podcastsorozatának legújabb adásában. Ha minden jól megy, egy éven belül választható tantárgy lesz a középiskolai érettségiken a fenntartható fejlődés – fogalmazott egész pontosan Kőrösi Csaba, az Áder János leköszönő köztársasági elnök kezdeményezésére létrehozott környezeti fenntarthatósági igazgatóság vezetője.

(Forrás: index)

Kövér László szerint „a megfelelő, minimális mértékben” kell emelni a tanárok bérét

Kedd este az Inforádióban megkérdezték a Fidesz választmányi elnökétől, mikor látják megoldhatónak a pedagógusok béremelését. Kövér László hosszú fejtegetésbe kezdett arról, hogy az elmúlt 10-12 évben mást sem csináltak, mint a különböző ágazatokban dolgozó különböző szakmák, hivatások bérproblémáit próbálták megoldani. A bérrendezés problémáját pedig ahhoz hasonlította, mint amikor a halászléből kell újra akváriumot csinálni, de nem nagyon megy. „Nyilvánvalóan az egyik feladat, amit meg kell oldani, az az rövid távon, hogy a pedagógusokat is, meg a rendvédelmiseket is újra elő kell venni...újra elő kell venni az ő jogos bérköveteléseiket, és a megfelelő, minimális mértékben emelni kell a pedagógusbéreket annak érdekében, hogy újra vonzó legyen a pálya. Vagy vonzóbb, mint ahogy most látszik, mert nagyon sok fiatal elmegy inkább mást csinálni, mint hogy iskolában próbáljon veszkődni a gyerekekkel.”

(Forrás: 444.hu)

Magyarország elbutítása a gyermekmegőrzővé silányuló óvodákban kezdődik

Azt a miniszterelnöknek a XV. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján elhangzott mondataiból tudjuk, hogy „Magyarországon a munkának és a szakmunkának van jövője”. Régóta így tartja már. Azt a statisztikai számokból tudjuk, hogy az Orbán-kormányok „áldásos” tevékenységének köszönhetően, egyre kevesebb diák jelentkezik a felsőoktatásba, egyre kevesebb lesz a diplomás. Az ország elbutításának folyamatában pedig most bontakozik ki a szemünk előtt, ahogy a legkisebbek, az óvodások is veszélybe kerülnek már. Ebben a folyamatban az óvodapedagógusok hiánya, a helyettesítésükre hozott törvényi lehetőség mind egy-egy állomás csupán. A valaha világhírű magyar óvodai nevelési program lassan „a lecsóban végzi”, az óvoda pedig mindössze gyermekmegőrzővé silányul.

(Forrás: Hírklikk)

Ha én oktatásügyi miniszter lennék… – 14 reformjavaslat a jobb általános iskolákért

Ki más érezné és értené jobban az oktatási rendszer hibáit, nehézségeit, mint mi, a hivatásunkat szerető tanárok? Egy vidéki nagyváros általános iskolájának tanáraként reformjavaslataimat a kollégáimat körbekérdezve állítottam össze. Íme, együtt gondolkodásunk eredménye. A javaslatok többsége egyszerre érinti a gyerekeket és a pedagógusokat, nehéz ezt szétszálazni, és nem is feltétlenül érdemes. A rendszer akkor jó, ha mindkét – sőt, a szülőkkel együtt mindhárom – fél jól tud benne működni. (Kovács Tímea)

(Forrás: Képmás)

Ha én oktatásügyi miniszter lennék… – 21 reformjavaslat a jobb középiskolákért

Az alábbi gondolatokat, oktatásügyi reformjavaslatokat a kepmas.hu kérésére adom közre olyan szakvizsgázott középiskolai mestertanárként, aki jelenleg egy elitiskolának nevezhető budapesti gimnáziumban tanít két szakot teljes állásban, egyben osztályfőnök és munkaközösség-vezető. (Roggenbauer Emília)

(Forrás: Képmás)

Egyszerre volt poros és bátran újító az idei magyarérettségi

Először egy szövegértési feladaton kellett keresztülverekedniük magukat a diákoknak az idei középszintű magyarérettségin, majd egy rövidebb szövegalkotási feladat várt várjuk, végül pedig a szokásos műelemzés. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke ugyan fogalmazott meg kisebb kritikát az idei érettségi vizsgával kapcsolatban, összességében korrekt, megírható vizsgának tartja az idei középszintű magyar nyelv és irodalom számonkérést.

(Forrás: index)

Természete szerint – Darvas István vezető rabbi megnyitója a budapesti Scheiber Iskolában rendezett könyvbemutató

Az „Öreg Doktor”, a varsói Janusz Korczak hazánkban eddig nem érte el a kívánt ismertséget, ezért is fontos leszögezni, hogy pedagógiája és emberi példája egyetemleges, az emberiség, a jövő nemzedékek útját egyengető XX. századi pedagógusok egyik legnagyobbika volt. A gyermekek jogainak szószólója, a hatékony gyermekszeretet megfogalmazója volt könyveiben, nemkülönben az általa vezetett nevelési intézményben, a varsói árvaházban, ahol ő volt a „gyermeki demokrácia” megvalósítója. Orvosként figyelt külön-külön valamennyi növendékére, tudta, hogy fejlődésüket vagy elmaradásaikat sajátos, egyedi törvényszerűségek igazgatják. Pedagógusként közösséggé szervezte őket, s íróként ellátta őket történetekkel, mesékkel. S ellátott bennünket is a pedagógiai tapasztalatainak élményszerű leírásával.

(Forrás: tani-tani online)

Kevesebben jelentkeznek Magyarországon egyetemre, mint három éve: ez állhat a háttérben

A felsőoktatási jelentkezések 2019 és 2020 között megfigyelhető csökkenése egybeesett a felsőoktatási felvételi szabályokat módosító rendelet hatályba lépésével. Ez a rendelet a 2020-as általános felvételi eljárástól kezdve kötelező emelt szintű érettségihez, valamint 280 pontos minimum ponthatárhoz köti a felsőoktatási alap- és osztatlan képzésre való felvételt. A cikk alapjául szolgáló tanulmányban amellett érvelünk, hogy makroszintű adatok alapján összefüggés feltételezhető az emelt szintű érettségi követelménye és a jelentkezőszámok visszaesése között. Ugyanis a csökkenés főként a felsőoktatás azon szegmenseit érintette, melyekre fokozottan hatással lehetett az emelt szintű érettségi követelménye és a minimum ponthatár megemelése.

(Forrás: portfolio.hu)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak