2023.02.28.
Vége a szemeszternek, bejött a Z-szak?
Hogy mi az a Z-szak? Olyan integrált természettudományos képzés, amelynek során a diákok nem egyetlen hagyományos tárgyat (fizikát, biológiát, kémiát, földrajzot) tanulnak, hanem gyakorlatilag mindenből egy kicsit, de rendszerbe ágyazva, sok terepmunkával kiegészítve. Az egyre fenyegetőbb tanárhiány orvoslása mellett a Z-szaknak további vállalásai is vannak. Mint a képzést népszerűsítő honlap hirdeti, a szakot „a Z generáció kiszolgálására” tervezték, és azzal is kecsegtetik a diákokat, hogy ha valóban a tanári hivatást választják, 2028-ban „az akkor már jövedelmi szempontból is vonzó közoktatás” biztosít majd nekik stabil megélhetést, de „a szakon megszerzett professzionális kommunikációs készségek és a problémaközpontú, innovatív gondolkodás a 21. század valamennyi megbecsült, feljövő szakmájába is belépőjegyként szolgálnak.”
(Forrás: Qubit)
2023.02.28.
Átfogó vizsgálatot indított a közoktatási intézményekben az alapvető jogok biztosa
Kozma Ákos a közleményben emlékeztetett rá: az alaptörvény deklarálja, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, továbbá hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és ahhoz, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. Hozzátette, hogy az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerint az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogainak védelmére.
(Forrás: 444.hu)
2023.02.28.
Feltűnően kivételeztek egy diákkal a vizsgán, etikai eljárás indult a Corvinuson
Az eljárásokat a poszt szerzője, Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense kezdeményezte, mert, mint írja, tudomására jutott, hogy a téli vizsgaidőszakban \"az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát, miközben az illető a minden más hallgatóval szemben szigorúan érvényesített tantárgyi adatlap feltételrendszere szerint eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet.\" Ádám Zoltán azt is írja, hogy a hallgató családja \"a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik\", a szülők pedig személyesen és email-ben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél, hogy a gyerekük kaphasson még egy lehetőséget.
(Forrás: 444.hu)
2023.02.28.
Az érettségi bojkottjára készül több száz tanár: reagált a Belügyminisztérium
„Sajnálatos, hogy egyet nem értésének kifejezési módját bárki gyermekeink érettségi vizsgájának és továbbtanulásának veszélyeztetésében látja. Különösen elgondolkodtató, ha mindezt a pedagógus teszi” – így reagált a Belügyminisztérium (BM) arra, hogy több iskolában döntöttek úgy a pedagógusok, nem vállalnak önkéntes érettségi elnöki, vizsgáztatói, szaktanári javítói feladatokat az idei emelt szintű érettségik lebonyolításában, amíg a kormányzat nem hajlandó érdemben foglalkozni a diákok, szülők, tanárok követeléseivel.
(Forrás: Blikk)
2023.02.28.
A Radnóti tanári karának 40 százaléka csatlakozott az érettségi bojkotthoz
Az iskola vezető magyartanára, Schiller Mariann azt mondta a csatornának: „Arra számítunk némi naivitással, hogy kénytelenek lesznek mégis csak elgondolkodni azon a kilenc ponton, amit egy éve próbálunk az oktatás irányításon valahogy keresztül verni, hogy legalább észre vegyék, hogy mik a gondok”. A bojkottot a tatai Eötvös József Gimnázium 32 pedagógusa indította el, és a tiltakozásukhoz azóta már csaknem 200 tanár csatlakozott. Amikor a Népszava megkérdezte a Belügyminisztériumot az ügyről, azt a választ kapta: „Sajnálatos, hogy egyet nem értésének kifejezési módját bárki, gyermekeink érettségi vizsgájának és továbbtanulásának veszélyeztetésében látja. Különösen elgondolkodtató, ha mindezt a pedagógus teszi.”
(Forrás: hvg.hu)
2023.02.26.
Tavasszal jön az első \"kimeneti mérés\" az általános iskolák utolsó évfolyamaiban
Az összesen 60-65 perces eljárás során a Hivatal különböző informatikai eljárásokat, beállításokat és forgatókönyveket tesztelt annak érdekében, hogy \"biztosítani tudja a digitális országos mérések alapját jelentő mérőszoftver stabil működését az egyre növekedő résztvevői tanulószámok mellett is\" - magyarázta a hivatal.A legutóbbi, 2022-es kompetenciamérésben a diákoknak már természettudományos kérdésekre is válaszolniuk kellett, a feladatokat azonban már nem papíron kapták, hanem online kellett megoldaniuk. A próbaüzem nem ment túl jól, és élesben sem működött sokkal jobban a rendszer, több iskolából azt jelezték, hogy a mérés egy részét sokan nem tudták megoldani, mert a felület lefagyott.
(Forrás: Eduline)
2023.02.25.
Kölcseyvel a kibertérben. Bessenyei István írása
A Parainesis – archaikus nyelvezete, bonyolult fogalmi rendszere ellenére – ennél sokkal többet érdemelne, hiszen témakörei nagyon is alkalmas – és aktuális – vitatémák lehetnének. Gondoljunk csak a haza, hazaszeretet, nacionalizmus, nemzet, nemzetállam, nemzetiségi kérdés, a világpolgári lét, az egyén és a közösség viszonya, a globális összefonódás és nemzeti önrendelkezés, nyelv, anyanyelv, erkölcsösség, hagyomány vagy – országgyűlési beszédeinek alapján – a nemesi országgyűlés, a demokrácia, a liberalizmus, a jobbágyfelszabadítás vagy akár a migráció és antiszemitizmus (például a Galíciából Szatmárba beköltöző zsidók ellen kikelő Kölcsey kapcsán) témáira.
(Forrás: tani-tani online)
2023.02.25.
3,6 millió eurós támogatást kérne vissza az OLAF egy magyar iskolai digitális projekttől
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta egy magyarországi digitális projekttel kapcsolatos vizsgálatát, és több mint 3,6 millió euró uniós támogatás visszafizettetését javasolta. Az OLAF több jogsértést is megállapított a közbeszerzési eljárás kapcsán: a felhívás műszaki leírását például az utolsó pillanatban módosították, valamint kizárták a legolcsóbb ajánlatot, így versenyelőnyt biztosítottak a nyertes vállalatnak. Az OLAF vizsgálói megállapították, hogy a digitális projekt hatása elmaradt a várttól, és nem használta fel megfelelően az európai adófizetők pénzét” – idézi a közlemény Ville Itälät, a csalás elleni hivatal főigazgatóját.
(Forrás: telex)
2023.02.25.
Ifj. Lomnici: Elrendelhetik a tanárok pszichológiai vizsgálatát
Az óbudai Krúdy általános iskolában történtek miatt egy összetett, sok jogszabályt és az élet számos területét érintő, átfogó jogalkotási folyamat indulhat el, amely a hazai gyermekvédelem rendszerének és szabályainak szigorítása mellett a tankerületeket, valamint a tanári szerepkör betöltésének feltételeit is érinthet. Véleménye szerint ahhoz, hogy a nemrégiben nyilvánosságot látott esethez hasonló ügyek megítélése könnyebb legyen, a szexuális visszaélés és a hatalmi/befolyási viszonyok részletesebb definiálására, szexuális visszaélés megvalósulása esetén pedig súlyosabb büntetésre lehet számítani. Az alkotmányjogász szerint nem kizárt, hogy a kormány azon munkálkodik, hogy a sokszor máshova fordulni nem tudó diákok részére egy anonim bejelentő rendszert állít fel, ezzel is lehetőséget biztosítva azok részére, akik egyedül érzik magukat, magányosnak vagy kilátástalannak ítélik meg saját helyzetüket. Továbbá az az elgondolás is támogatandó lehet, hogy az intézményvezetők a pedagógusok munkájának értékelése során kikérhetik a diákok véleményét, akár szintén az anonimitás védelme alatt.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2023.02.25.
MUNKABESZÜNTETÉS A KÖZOKTATÁSBAN!
A PDSZ és a PSZ ezért 2023. március 16-17-ére hirdeti meg a gördülő sztrájk keretén belül a következő sztrájknapokat. Azt kérjük, hogy e két napon a szülők ne küldjék be a gyerekeiket azokba az intézményekbe, ahol munkabeszüntetést szerveznek. Kérjük a támogatókat, a munkabeszüntetésekben részt vevő intézmények köré vonjanak élőláncokat! Tegyük láthatóvá, hogy mit akarunk!
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
2023.02.25.
Orbán Viktor téved, a gyermekvédelem nem a pedofíliáról és a genderről szól – Interjú Herczog Máriával
Magas minőségű pártfogás, szociális munka, oktatás, rehabilitáció nélkül nincs esély érdemi változásra. Itt is kellenének kutatások, vizsgálatok arról, hogy hatékony volt-e az intézkedés bevezetése, javultak-e az érintett gyerekeket, fiatalokat ellátó intézmények feltételei, miért nincs fiatalkorúak bírósága, speciálisan felkészített bírók, ügyészek, szociális munkások. A közhangulat sajnálatos módon minősítő, ítélkező, az erőszak elfogadottsága, sőt támogatottsága egyre nő minden területen. A szóbeli, hétköznapi erőszak, az erő politikája biztosan nem segíti a megelőzést, a bűnelkövetés csökkenését sem, és lassan elviselhetetlenné teszi a mindennapokat. Jelentős felelőssége van ebben a kormányzatnak, az erőszakmentességet, konfliktuskezelést, együttműködést kellene erősíteni, nem a szembenállást, harcot, a gyengébb legyőzését.
(Forrás: Népszava)
2023.02.25.
A kormány variál a pedagógusok és a szociális ellátók béremelése miatt a költségvetésen
A kormány közzétette rendelettervezetét a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozók eredetileg 20 százalékos den jog fenntartva.ágazati bérpótlékának további 10 százalékos emelésének költségvetési fedezetigazításáról. Az önkormányzatoknak és egyházaknak is forrásokat biztosítanának a szükséges kiadásokhoz. A szociális ellátóknál is változnak a számok.
(Forrás: portfolio.hu)
2023.02.24.
Itt a döntés: az óvodákban, az iskolákban és a szakképzésben is határozatlan sztrájk kezdődik március 16-tól
A két szakszervezet szerint a kormány érdemben semmilyen követelésre nem reagált, ezért határozatlan idejű sztrájkot hirdettek 2023. március 16-ától. Kérik a tanárokat és oktatókat, hogy ezeken a napokon szüntessék be a munkát, illetve kérik a támogató szülőket, lehetőség szerint tartsák otthon gyermekeiket. A támogatóinkat pedig arra szólították fel, intézményeik környékén ezeken a napokon szervezzenek élőláncot. A szakszervezetek azt remélik, hogy ezzel végre a szakképzésben dolgozók követeléseit is sztrájkbizottságban tudják tárgyalni az illetékesekkel.
(Forrás: Eduline)
2023.02.24.
Fontos bejelentést tett a KIM a szakképzésben dolgozók fizetéséről
Jelenleg folyik a szakképzésben oktatók teljesítményértékelése, amely alapul szolgál a májusi, átlagosan 5 százalékos további bérfejlesztéshez. Kiemelték: a későbbi időszakra vonatkozóan - a már bejelentett köznevelési béremelésekhez hasonlóan - a szakképzésben is várható további korrekció. A 2019-ben kezdődött átalakításnak köszönhetően a technikumok és a szakképző intézmények egyre népszerűbbé váltak, és mára a szülők és tanulók körében is bizonyítottak. Ezt támasztja alá, hogy 8. osztályt követően a technikumot választják legtöbben és a jelentkezők száma folyamatosan emelkedik. Vannak olyan szakképző intézmények, ahová tavaly tízszeres volt a túljelentkezés. Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ közzétette a legnépszerűbb technikumok rangsorát, ami az ikk.hu linkre kattintva érhető el - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
(Forrás: ATV)
2023.02.23.
Az iskolák összevonásának lenne értelme, a tankerületeknek most semmi értelme – interjú
A gyerekek egész életjövedelmére kihathat, hogy a digitális oktatásra való átállás nem ment megfelelően az elmúlt három évben. A rendszer nem működik jól, de a szülők és a tanárok többségének részéről a napi megélhetési gondok nem hagynak energiát a változások menedzselésére. Lannert Judittal, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Zrt. senior kutatójával beszélgettünk, aki azt is elmondta, miért lehet gyengébb szövegértéssel is egyetemet végezni, és, hogy a magyar gyerekek sokkal többet érdemelnének, mint amit nyújtunk nekik.
(Forrás: Forbes)
2023.02.23.
A Veres Pálné Gimnázium 28 tanára nem vállal önkéntes feladatot az érettségi vizsgák lebonyolításában
Az említett tanárok sem az emelt szintű írásbeli vizsgák javításában, sem az emelt szintű szóbeli bizottságok munkájában nem vesznek részt, és nem vállalnak elnöki feladatokat a középszintű érettségi vizsgákon. Hozzáteszi, addig tiltakoznak, amíg a kormány nem foglalkozik érdemben a pedagógusok 9 pontos követelésével. A feladatra való jelentkezés határideje hivatalosan március 2., így – teszi hozzá – (az oktatásügyi tárcával nem bíró) kormánynak az érettségi kezdetéig több mint két hónapja van arra, hogy „ne csak az aktuális helyzetet oldja meg tűzoltással, hanem valódi javaslatot tegyen a pedagógushiány megoldására, a diák-tanár leterheltség megszüntetésére, az érdemi szakmai egyeztetés feltételeinek megteremtésére”.
(Forrás: Népszava)
2023.02.23.
Navracsics Tibor elárulta, mit ajánlottak fel az Erasmus+ uniós pénzeiért cserébe
Néhány nappal ezelőtt Navracsics Tibor arra a kérdésre, hogy mi lesz a kuratóriumokban pozíciót betöltő polgármesterekkel és parlamenti képviselőkkel, azt felelte: „jó kérdés”, még tárgyalnak róla. A HírTV-nek adott interjú alapján viszont úgy tűnik, a kormány állaspontja szerint a helyettes államtitkároknak, a parlamenti képviselőknek és polgármestereknek nem kell lemondaniuk a jól fizető kuratóriumi tisztségükről annak érdekében, hogy Brüsszel megenyhüljön.
(Forrás: hvg.hu)
2023.02.23.
„Inkorrekt választási folyamat” – a Magyartanárok Egyesülete nem vesz részt az OKNT új tagjainak kiválasztásában
Szakmai szervezetként a Magyartanárok Egyesülete (ME) is jogosult a választásra, de azon nem vesz részt. Korábban a Történelemtanárok Egylete (TTE) is egy „álszervezet álválasztásának” nevezte a mostani választást, és közzétette levélváltásukat a témában a minisztériummal, majd bejelentette, hogy \"nem kíván egy kiüresített testület választásában részt venni, részvételével vagy szavazatával legitimálni a szakmailag elfogadhatatlan oktatáspolitikát, a vállalhatatlan szakmai döntéseket. választáson\". A testület 2023-as választási folyamatának korlátozott hozzáférhetőségéről február 7-én a Civil Közoktatási Platform honlapján jelent meg beszámoló.
(Forrás: hvg.hu)
2023.02.22.
Oktatási államtitkár a kritikákról: Propaganda, hülyeség, fizetett emberek
Tüntetések, sztrájkok, polgári engedetlenségek és kirúgások: az elmúlt hónapok egyik legnagyobb kérdése az oktatás helyzete, de erről a kormányt alig lehetett kérdezni. Egy Nógrád megyei iskolaátadón viszont megjelent Rétvári Bence, sőt, Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár is, akit szembesítettünk a kritikákkal.
(Forrás: telex)
2023.02.22.
Elindult a Telex Akadémia, egész napos workshopon tanulhatják a diákok, hogyan működik egy újság
Ellepték a Telexet a diákcsoportok, hatalmas érdeklődés övezi a tavaly, év végén meghirdetett Telex Akadémia médiaműveltségi képzéseinket. Eddig közel kilencven iskolai csoport és több tucat tanár jelentkezett diákworkshopjainkra és tanárképzéseinkre, a foglalkozások január eleje óta folyamatosan zajlanak. A most futó programunkban az értő médiafogyasztást, a fiatalok médiaműveltségét ingyenes programokkal erősítjük, a 15–25 év közötti diákokból álló csoportokat fogadunk az ország minden szegletéből, sőt, azon túlról is. Emellett az Idea Alapítvány bevonásával akkreditált médiaműveltségi tanárképzéseket tartunk.
(Forrás: telex)
2023.02.22.
Nem csökkentenék a rosszul teljesítő tanárok fizetését
Nem büntetik fizetéscsökkentéssel a teljesítményértékelésen rosszul teljesítő tanárokat, mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádiónak. A Belügyminisztérium eredeti terve úgy szólt, hogy az új értékelési rendszerben 100 pontot gyűjthetnének egy év alatt a tanárok és intézményvezetők. A felső 20 százalék extra anyagi elismerést is kaphat, az alsó 20 százaléktól viszont el is vonhatnának pénzt. „Ez az elképzelés azonban annyira negatív fogadtatást kapott, hogy elvetették. Kötelezően nem vesznek el majd pénzt azoktól sem, akik a legrosszabbul szerepelnek a teljesítményértékelésen,”mondta Horváth Péter. Hozzátette: ha viszont az intézmény vezetője – valamilyen oknál fogva – úgy ítéli meg, hogy valaki annyira rosszul teljesít, akkor erre van lehetősége. Az értékelési rendszer tesztüzeme hamarosan elindul,
(Forrás: 444.hu)
2023.02.20.
Nem csak tanárhiány van: hiányzik a rendszerből 14 ezer segítő is
Mintegy 14 ezer, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkatársat kellene még alkalmazni a hazai köznevelési intézményekben ahhoz, hogy legalább a hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleljen a pedagógusok munkáját segítő, illetve az intézmények működését biztosító dolgozók száma – derült ki a Budapest Intézet elemzéséből, amit a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) megrendelésére készítettek. Jelenleg mintegy 36 ezer teljes állásban, valamint körülbelül háromezer félállásban vagy szerződéssel foglalkoztatott, NOKS státuszú munkavállaló – például pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, titkár, dajka, könyvtáros, rendszergazda, takarító – dolgozik a köznevelésben.
(Forrás: Népszava)
2023.02.18.
Radó Péter: Ördögi problémák a magyar közoktatásban
A közpolitikai tervezéssel foglalkozó szakértők gyakran beszélnek úgynevezett „ördögi problémákról” (wicked problems), melyek azzal érdemlik ki ezt a kevéssé hízelgő jelzőt, hogy makacsul ellenállnak a megoldásukat szolgáló minden beavatkozásnak. Noha a magyar közoktatás az ördögi problémák gazdag példatárát szolgáltatja, kormányzatunk meg sem kísérli megoldani azokat, s ha megkísérelné, akkor is képtelen lenne rá.
(Forrás: portfolio.hu)
2023.02.18.
Az EU megoldási javaslatai nem rángatják ki a magyar oktatási rendszert a 19. századból
Lannert Judit szerint Magyarországon „egyre erősebb a tanári pályán a kontraszelekció, egyre kevesebb pontszámmal lehet bejutni a tanárszakokra, a mentorálás teljesen hiányzik a rendszerből, a központilag kinevezett intézményvezetők pedig finoman szólva sem az innováció motorjai. Az a pedagógus ugyanis, aki annyit csinál, hogy kiadja a tananyagot, majd ellenőrzi, hogy azt melyik gyerek hogyan sajátította el, legfeljebb annyit tud, mint egy gép. Az érzelmi intelligencia fejlesztése, az önszabályozó tanulás és a kritikai gondolkodás elsajátítása nem szerepel a tantervekben, és ami a legszomorúbb, továbbra sincs semmi nyoma sem a 19. századi oktatás felé rohamléptekben haladó kormányzati vállalásokban, sem a technokrata szemléletmódot sugalló uniós javaslatokban.”
(Forrás: Qubit)
2023.02.18.
Szubjektív teljesítményértékelés alapján emelné vagy csökkentené a tanárok fizetését a Belügyminisztérium
A Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztérium, ahová a kormány nemrég besuvasztotta az oktatásügyet, nekifogott a közoktatás átalakításának – ennek az egyik első jele a rendszeres, éves szintű teljesítményértékelés bevezetésének terve, ami a pedagógusokra és az intézményvezetőkre vonatkozik. A Qubit birtokába jutott dokumentumokban foglalt tervek megvalósításának hamarosan nekifognak, és a pilot projekt lezárulta után szeptembertől várhatóan élesben működik majd az új értékelési és bérezési rendszer.
(Forrás: Qubit)
2023.02.18.
2030-ra minden második hallgató mérnöki, informatikai vagy természettudományi szakon tanuljon - ez a kormány célja
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a Mesterséges Intelligencia (MI) és Autonóm Rendszerek Expó keddi nyitónapján arról beszélt, azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra minden második hallgató MTMI-képzést válasszon.
Ettől messze vagyunk. A Felvi statisztikái szerint a tavalyi általános felsőoktatási felvételin összesen 73 859-en jutottak be a felsőoktatásba, közülük azonban mindössze 17 076-an kerültek be valamelyik informatikai, műszaki vagy természettudományi szakra.
(Forrás: Eduline)
2023.02.18.
MIÉRT KELLENE MÁSKÉPP OKTATNI MA A GYEREKEKET? – A PEDAGÓGUS VÉLEMÉNYE
A mostani gyerekeknek a rengeteg ingertől szintén teljesen más az agyuk, számukra már nem elég inger a kréta és a tábla, az osztály elé kiálló, magyarázó tanár. Persze próbáljuk színesíteni az órát internetes feladatokkal, rövid videókkal – már ha lehet, ha van rá idő, ha nem kell rohanni a tananyaggal (de kell), ha van hozzá eszköz, ha alkalmas rá a tananyag, hogy „felturbózzuk”. De ezek csak látszatmegoldások: olyan tananyagot kell ezer oldalról megtámogatni a padokban ülő, negyvenötperces mozdulatlanságra és figyelemre kötelezett nebulóknak, ami nem nekik való, nem számukra befogadhatóan írták meg és építették fel.
(Forrás: egy.hu)
2023.02.18.
Hetvenkilenc szolnoki tanár csatlakozik az érettségi bojkottjához
korábban már közel száz tanár tagadta meg az érettségi körüli önkéntes feladatokat; a tiltakozást a tatai Eötvös József Gimnázium pedagógusai kezdeményezték. A pedagógusok 9 pontban határozták meg követeléseiket; többek közt azt kérik a kormánytól, hogy szüntessék meg a pedagógusok megfélemlítését, kezdjenek velük érdemi párbeszédbe, legyen kisebb a terhelés a diákokon és tanárokon, és legyen érdekérvényesítésre alkalmas a pedagógusok sztrájkjoga.
(Forrás: hvg.hu)
2023.02.18.
A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELÉSE – KRITIKA ÉS JAVASLATOK
Nahalka István részletesen elemezte, miért nem jelent előrelépést a javasolt értékelés a jelenlegihez képest, miért nem szolgálja a közoktatás minőségének jobbítását, mennyiben rontja tovább a jelenlegi helyzetet. Az alább közölt elemzés javaslatokat is tartalmaz egy valóban hasznos közoktatási értékelési rendszerre vonatkozóan.
(Forrás: ckpinfo)
2023.02.16.
Nem maradnak munka nélkül a tanárok, ha tudják, mire jó a ChatGPT
Tudomásul kell venni, hogy ma már Magyarországon is a ChatGPT állította elő a diákok esszéinek egy részét. A mesterséges intelligencia (MI) viharos elterjedésével új korszak érkezett el a közoktatásban is. Mire jó az iskolában az MI? Szükség lesz-e még tanárra? Megkérdeztünk erről szakértőket, és magát a a ChatGPT-t is. Az emberi és a gépi válaszok feltűnően összecsengenek. A ChatGPT (és a hamarosan érkező társai) az oktatásban is forradalmi változásokat hozhat, hiszen, mint gyorsan kiderült, képes arra, hogy - ha nem is kitűnő eredménnyel, de – átmenjen kifejezetten nehéz orvosi vizsgán, simán veszi az akadályt jogi és üzleti vizsgán is, tudományos cikket is képes összerakni. És ne gondoljuk, hogy mindezt csak angol nyelven tudja, a Tanárblog tesztje szerint ötösre írta meg a robot magyar nyelven az emelt szintű biológia érettségi esszékérdését, de tud, mondjuk programozni is. Van egy sor olyan dolog, amit még nem tud a robot. Kommunikációt, tudásépítést például még a pedagógusoknak kell és érdemes is tanítani, de nem biztos, hogy például az adatokat nekik kell.
(Forrás: hvg.hu)
2023.02.15.
„Tipikus rendőrállami módszer” – Alapvető jogokat sért az Orbán-kormány a tanárokat sújtó új rendeletével
Ez egy elvetemült pánikintézkedés – így reagált a Népszava megkeresésére a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor arra a Magyar Közlönyben csütörtök éjjel megjelent kormányrendeletre, amellyel a kabinet egyszerűsítette a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok azonnali hatályú kirúgásának szabályait. A rendelet értelmében péntektől a munkáltatóknak – állami iskolák esetében a tankerületi központoknak – több idejük van „mérlegelni”, hogy egy tantestületben kiket bocsátanak el azok közül, akik „szándékosan vagy jelentős mértékben” szegik meg kötelezettségeiket. Például azzal, hogy polgári engedetlenség keretében szüntetik be a munkát.
(Forrás: Népszava)
2023.02.15.
Gloviczki Zoltán: csak nyilvános kommunikációval lehetne megoldani az oktatás bajait
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora úgy látja, hogy most már a szó konkrét és tágabb értelmében a tömegkommunikáció az a fórum, ahol beszélni, beszélgetni, üzeneteket megformálni lehet. Legfőképpen azért, mert a két frontvonalban mozgó szakszervezet nem biztos, hogy valamennyi pedagógust képviselni tudja. most a kormányzat részéről kellene válaszokat adni, mert a pedagógusok oldalán megfogalmazott kérdések viszonylag azonosak. Ezekre kellene a másik oldalnak nyilvános kommunikációval válaszolnia. Ugyanakkor azt is fontosnak tartotta, hogy a pedagógusok bérét mielőbb megemeljék.
Enélkül ugyanis nincs esély a rendezésre. Az eddigi egyetlen oktatáspolitikai lépés az volt a kormányzat részéről, hogy bevezették az iskolán belüli minősítést és az ehhez köthető fizetésrendezést..
(Forrás: infostart)
2023.02.14.
Közlekedésismereti vizsga lehet az általános iskolákban
Berzai Zsolt alezredes szerint \"hosszú távon elképzelhető, hogy a tanulóknak a közlekedési ismeretekből vizsgát kell majd tenniük\". A cél az, mondta, hogy egy gyerek ne azért biciklizhessen a főúton, mert már betöltötte a 12. életévét és a KRESZ szerint megteheti, hanem azért, mert már képes és felkészült rá. A Belügyminisztérium már elkezdte az ehhez kapcsolódó kerettantervet és módszertani anyagokat összeállítani, ezért a 2023/2024-es tanévben a diákok elvileg már találkozhatnak is az újítással. A rendszer elméletileg nem növeli érdemeben az órák számát és a gyerekek tanulmányi előrehaladását sem befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy ezen tárgy vagy képzés elvégzése nem lesz feltétele a félévek/évek teljesítésének. Viszont aki ezeken nem esik túl, azt különböző hátrányok érhetik a jogosítványszerzés folyamán,
(Forrás: Infostart)
2023.02.13.
Már idén fontos változások jönnek a felsőoktatási felvételinél
Az egyetemek határozhatják majd meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét, valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont. Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért. Hankó Balázs államtitkár szerint megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségin, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár – magyarázta. Kiemelte: a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2023.02.13.
Rendhagyó órákkal népszerűsítik az olvasást az iskolásoknak
Rendhagyó olvasásórákkal is várja idén a kisiskolás korosztály tagjait a Könyvfőváros 2023 programsorozat a Móra Kiadó és Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezésében. Februárban veszi kezdetét a Móra kiadó Már tudok olvasni című sorozatához kapcsolódó, több állomásos író-olvasó találkozó, amelynek keretében a sorozat frissen megjelent köteteit, és azok szerzőit ismerhetik meg a fővárosi iskolák tanulói – közölte a kiadó.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2023.02.13.
Két gimnáziumban is megtagadják a tanárok az önkéntes munkát az emelt szintű érettségin
Mi, az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 tanára, a tatai Eötvös József Gimnázium tanárainak nyilatkozatával egyetértésben kijelentjük, hogy mindaddig nem vállalunk önkéntes feladatot az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításában, amíg a kormányzat a pedagógusok 9 pontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó
(Forrás: Eduline)
2023.02.13.
Több hónapja harcol a tanárok helyzetének javításáért az Eötvös diákja, most felvették a világ egyik legjobb egyetemére
Letette az amerikai felvételi vizsgának számító SAT-t, bekerült a világ nyolcadik legjobb egyetemére, ráadásul társaival együtt több tucat megmozdulást szervezett a tanárok és az oktatás helyzetének javításáért – ilyen volt Strbka Anna elmúlt egy éve. Az Eötvös József Gimnázium és a Milestone Intézet végzősével tervekről, felvételiről és generációja első demokráciaélményéről is beszélgettünk. Sőt az is kiderült, miért érdekli a Princetont, milyen dalt választana élete zenei aláfestésének.
(Forrás: Eduline)
2023.02.12.
Teszteltük a ChatGPT-t. A tesztelést Bessenyei István végezte 2022. február 5-én.
A program képes az interaktív párbeszédre, képes egyéni tanulási utak mentén végigvezetni a felhasználót egy téma mentén, és képes többek között feladatokat, összefoglalókat generálni, programot írni, matematikai feladatokat megoldani – és sok más műveletet elvégezni. Interaktív párbeszédes képességeit a „tudás” és az „iskolai tudás” néhány témájában teszteltük le. Az eredményt minden változtatás nélkül adjuk közre. Az esetleges nem pontos kérdésekért csakis a kérdezőt terheli a felelősség.
(Forrás: tani-tani online)
2023.02.11.
A terapeuta szerint a mai gyerekek ezért nem tudnak tanulni, nincs türelmük és nehezen viselik az unalmat
„Sok a tennivalónk, ezért adunk a gyerekeknek olyan kütyüket, amelyek lefoglalják őket. Sajnos a kütyük felváltották a szabadban tett sétákat. Ezenkívül a technológia miatt a szülők kevésbé tudnak kapcsolatba lépni a gyerekekkel. Az a telefon, amelyik helyettünk ’ül’ a kicsivel, nem fogja megtanítani őket kommunikálni. Az agy olyan, mint az izmok, amelyeket edzeni kell. Ha azt akarod, hogy a kisgyermeked biciklizni tudjon, tanítsd meg neki. Ha azt akarod, hogy türelmes legyen, meg kell tanítanod neki, hogy türelmes legyen. Ha azt szeretnéd, hogy kommunikáljon, segítened kell neki a szocializációban. Ugyanez vonatkozik minden készségre. Nincs különbség!” – állítja Răzvan Danc.
(Forrás: filantropikum)
2023.02.11.
Pölöskei Gáborné: sajnálatos, hogy nem gumiból vannak a szakiskolák falai
Az orientációs évfolyamok az előkészítő évfolyamok közé tartoznak, különlegességüket az adja, hogy a diákokat kéthavonta ismétlődő kompetenciamérések alapján csoportokba sorolják, ahol aztán a mentoroktól olyan feladatokat kapnak, amelyek a képességeik és készségeik erősítését szolgálják, tehát nincsenek konkrét tantárgyak – magyarázta Pölöskei Gáborné. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta, az érintett fiatalokat sok mindenben meg kell erősíteni, eloszlatva a kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy hol is folytassák a tanulmányaikat, vagy egyáltalán, milyen ágazat érdekli őket. Az orientációs évfolyamokat nagyjából 500-600 gyerek választja, 25-30 százalékuk a technikumot, 60 százalékuk a szakképzőt, illetve műhelyiskolát, néhány százalékuk pedig a gimnáziumot választja végül – ismertette a helyettes államtitkár.
(Forrás: Infostart)
2023.02.10.
Egymillió forintos pedagógus átlagbért ígért 2027-re Gulyás Gergely
Az oktatást érintő kérdésre Gulyás úgy fogalmazott: méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére, de a magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása azt szavatolja, hogy „2025. január 1-jén egy pedagógus bére átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz, és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni\". Ehhez az európai uniós pénzek visszatartásának meg kellene szűnnie, ez március végén megtörténhet – mondta a miniszter. Gulyás arról is beszélt, hogy „a pedagógus szakszervezetek által támogatott politikai erők” mindent megtesznek azért, hogy a tanárok ne kaphassák meg az országnak és nekik járó pénzeket.
(Forrás: hvg.hu)
2023.02.09.
Hankó Balázs: “további béremelés érkezik”- jelesre vizsgázott a szakképzés átalakítása
2022. év végétől Dr. Hankó Balázs vette át az oktatásüggyel kapcsolatos terület irányítását a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkáraként. Kíváncsiak voltunk, hogyan látja az új vezető a szakképzés jelenlegi helyzetét és milyen tervei vannak, különösen a szakképzés és a felsőoktatás együttműködésével kapcsolatban. „Így széles ismerettel rendelkező, a technikai fejlődéshez rugalmasan alkalmazkodó, kiváló mesteremberek, ha úgy tetszik a „jég hátán is megélő” szakemberek képzése a ma szakképzésének feladata.” – nyilatkozta az államtitkár a vele készült interjúban.
(Forrás: szakmaverzum)
2023.02.09.
„A folyóvölgyi társadalmak istenkirályságainak politikai modellje, ami alapján ez a rendszer működik”
„Már az is teljesítmény, hogy egy olyan nem túl konfrontatív réteg, mint a pedagógusok, mernek kockázatot vállalni és kiállnak az ügy érdekében” - mondta Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmányának elnöke a 444 társadalmi kérdésekkel foglalkozó műsorában múlt pénteken. Komjáthy szerint az is tény, hogy ennek a kiállásnak eddig csak az lett a következménye, hogy tavasszal elismerték a probléma nagy részét. Úgy látja, hogy a tanárok többsége a továbbiakban is ki fog tartani, mivel „a kormány szolgáltat muníciót az ellenállásra”. Az, hogy az oktatásügyben tiltakozó mozgalmak még nem haltak el, a beszélgetés másik résztvevője, Radó Péter oktatáskutató szerint is nagyban köszönhető annak, hogy a kormány mindig „csinált valamit, amivel újra felgerjesztette az indulatokat”.
(Forrás: 444.hu)
2023.02.09.
A NYUGATI EGYETEMI KURATÓRIUMOKBAN IS ÜLNEK POLITIKUSOK, REPLIKÁZOTT ORBÁN AZ ERASMUS-PÉNZEK FELFÜGGESZTÉSÉRE, DE NAGYOT CSÚSZTATOTT
Az EU-nak nem önmagában azzal van baja, hogy kormánytisztviselők is részt vesznek az egyetemek ellenőrzésében, a kérdés az, hogy hogyan. Nálunk a kormány embereinek jóval nagyobb a befolyása, mint a nyugat-európai felsőoktatásban. Az Európai Bizottság ugyanis nem általánosságban tartja elfogadhatatlannak, hogy állami tisztviselők részt vegyenek állami pénzből gazdálkodó egyetemek működésének felügyeletében. Valóban, ez nyugati egyetemeken is általános gyakorlat. A Bizottság valójában az uniós források elköltésének jogszerűségét látja veszélyben Magyarországon a kormányzati politikusok kuratóriumi tagságával. Jelenleg ugyanis a kormány emberei is helyet foglalnak a kormánytól elvileg független intézményekben, és a jelenleg érvényes szabályok alapján komoly befolyással rendelkeznek az egyetemre érkező uniós források elköltésében, jelentős korrupciós kockázatot teremtve ezzel
(Forrás: lakmusz.hu)
2023.02.08.
Megvolt a sztrájk (megint), hogyan tovább (újra)? (videóval)
Évek óta zajlik - hol nagyobb, hol kisebb intenzitással - az oktatási tiltakozás. Mit tanultunk az elmúlt évekből? Számtalan eszközzel igyekeztek pedagógusok, diákok és szülők is felhívni a figyelmet az immár túlzás nélkül tarthatatlannak nevezhető helyzetre. Sztrájk, polgári engedetlenség, demonstráció, petíció, flashmob, közös éneklés, menetelés... Lehetne még sorolni az eszközöket, de a végső kérdés egyszerű: melyikkel lehet eredményeket elérni? Működik-e még a szakszervezetek legfőbb ütőkártyája, a sztrájk, van-e értelme tereket megtöltő tüntetéseket szervezni, vagy valami teljesen új eszközhöz kell nyúlni?
(Forrás: 444.hu)
2023.02.08.
Sokat \"gépezik\" a gyerek? Szülői kisokos készült
\"A biztonságosabb internet felé az első lépést a szülő teheti meg, ha beszélget gyermekével a témáról. Megtalálni a közös hangot, feltenni az első kérdést azonban nem könnyű feladat.\" Szülők számára készített kézikönyvet a biztonságos internethasználatról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a GameStar magazin szerkesztőségével együttműködve
(Forrás: Infostart)
2023.02.08.
Majdnem minden második gyerek találkozott már 18+-os tartalommal az interneten
A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült felmérés megerősítette, hogy már a 7–12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt. A fiatalok körében továbbra is a Facebook és a Messenger (66 százalék) a legnépszerűbb platform, ezek használata minimális mértékben még emelkedett is a vizsgált korcsoportokban. Az Instagram népszerűsége viszont – bár a kamaszok továbbra is előszeretettel használják – összességében igencsak beesett, 43 százalék helyett már csak 35 százalék használja a kutatás szerint. A helyét idén átvette a TikTok, amelyet a korábbi 39 százalék helyett már a gyerekek fele használ. Harmadiknak a YouTube futott be, amelyet tízből négyen használnak rendszeresen.
(Forrás: hvg.hu)
2023.02.07.
Intenzív szülősködés: a gyerekek nem lesznek boldogabbak tőle, az egyenlőtlenségeket viszont biztosan fenntartja
A gyereknevelés a 21. században nem magánügy, hanem képzett szakemberek felügyeletére bízott társadalmi tényező. És bár a gyereknevelés pszichologizálása már a 19. század végén elkezdődött, az utóbbi 20 évben sosem látott mértékben sokszorozódott meg a témában a szakkönyvek, online tanácsadó platformok száma, amelyek mellett a szülők döntéseit egyre több állami irányelv is igyekszik korlátozni – például az oktatási intézményeken, gyerekjóléti intézményrendszereken keresztül.
(Forrás: Qubit)
2023.02.07.
Óriási érzelmi és anyagi terhet ró a családokra az intenzív gyereknevelés, de ha nem tesznek meg mindent a gyerekük jövőjéért, senki más nem fog
A gyerekközpontúsággal is összeköthető, hogy a gyerek jövője, sorsa ennyire fontos lett. A neoliberális szemléletben ez egyfajta befektetés is az államok részéről, hogy később minél produktívabb felnőttek legyenek. Itt van egy ambivalencia, mert közben az állam egyre inkább kivonul a közfeladatokból, mint az oktatás, egészségügy, ami a gyerekek jövőjét jobbíthatná. Emellett viszont egyre erősödik a kontroll, amivel különböző módokon próbálja befolyásolni, hogy a szülők hogyan neveljék a gyereküket. Akár szabályozással, akár úgy, hogy a szülői választásokat limitálja. Franciaországban például ez az otthoni iskolázás egyre erősebb korlátozásához vezetett. A szülőkre így kettős felelősség nehezedik: egyrészt pótolják az állami szolgáltatások hiányosságait, másrészt tegyenek meg minden tőlük telhetőt a gyerekük jövőjéért.
(Forrás: Népszava)
2023.02.07.
Tiltakozások a közoktatásban: honnan jövünk, merre tartunk?
Ha még sokáig tiltakozunk, megoldhatjuk a közoktatás problémáit? Miért nem sikerült eddig elérni a céljainkat, és mit csinálhatnánk másképp? Sokan keressük a választ ezekre a kérdésekre; írásunkban kísérletet teszünk arra, hogy a mostani közös küzdelmünket szélesebb kontextusba helyezzük, hogy ezáltal új, hatékonyabb lehetőségeket kereshessünk. Van esély, hogy végül meglássuk a fényt az alagút végén, de az eredmények eléréséhez széleskörű összefogás és kitartó munka szükséges. A Szülői Hang Közösség és a Szülői Összefogás Közösség alapítóinak írása a közoktatásért folytatott közös pedagógus-szülői-diák küzdelem nehézségeiről.
(Forrás: Szülői Hang)
2023.02.07.
Setényi János: nem kerülhető el a falusi iskolák összevonása
Falusi kisiskolák helyett járásközponti intézmények kellenének, az iskolák élére pedig menedzser típusú igazgatók – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Setényi János. A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint a leggyorsabban bért kell emelni az oktatásban, közben viszont már folyhat a társadalmi egyeztetés a kormány napvilágot látott terveiről.
(Forrás: Infostart)
2023.02.06.
Gloviczki Zoltán: Remélem, a közoktatás összeomlik, mert akkor újra kell épülnie
A fizetés rendezése a nulladik feltétel ahhoz, hogy bármi történjen a közoktatásban, és mielőbb észre kell venni, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése közben a pedagógus nem arra való, amire használják – mondja Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az oktatási rendszert a 2010-es évek elején alapjaiban átszabó Hoffmann Rózsa államtitkár egykori helyettese. : Fontos: én az újrakezdésben reménykedem. Mivel óriási, nehezen mozduló rendszerről van szó, addig valahogy mindig el fog működni. A már most óriási pedagógushiányt különböző intézkedésekkel, helyettesítésekkel el lehet tüntetni, és ebben némi javulás is jöhet, mivel vannak tartalékok a rendszerben. Például ha a kisiskolákat kicsit összpontosítjuk, vagy ha valamilyen képzési enyhítéssel – rövidebb vagy egyszerűbb képzéssel, átképzéssel – juthatnak végzettséghez a tanárok. Azt remélem, hogy szinten tartás lesz addig, amíg „átkattan” a rendszer.
(Forrás: hvg.hu)
2023.02.04.
Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző
Az, ha a családfőnek alacsony az iskolai végzettsége, már több is egyszerű szegénységi kockázatnál, csapdahelyzet, amely igen, újratermeli önmagát a gyerekek esetében. Mindez párosul azzal, hogy a roma gyerekek többsége, de általában véve is, a mélyszegénységben élő gyerekek jelentős hányada sajnos alacsony színvonalú oktatást kap, az iskolabejárások miatt akár egy éves tanulási veszteséget is felhalmoznak. Az e körbe tartozó családok által birtokolt ingatlan árából lehetetlen integrált környezetbe költözni, s a szegénység vámszedői is mindig megjelennek, nem véletlen, hogy a legszegényebb járásokban az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékben vannak jelen például az úgynevezett nemzeti dohányboltok. Ez egy rettenetes spirál, és nagyon komoly segítség kell ahhoz, hogy ebből ki lehessen törni.
(Forrás: Jelen)
2023.02.04.
A pedagógusok fele sztrájkolt a bicskei általános iskolában
Bicskén a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola pedagógusai eljutottak az elkeseredettségnek arra a szintjére, hogy a pedagógusaik fele sztrájkba lépett hétfőn. A tanulók 80 százaléka nem ment iskolába a sztrájk idején, ami sokak szerint annak is következménye, hogy a szülők is kiálltak a magyar iskolák ügyéért. A Prohászka utcai épületegyüttes ódon kerítésén még csütörtökön is kinn voltak a az akkor kiakasztott laminált lapok, nemzeti színben, „Tudta?” címmel. A táblákon ugyanis szomorú és elgondolkodtató tények és adatok sorjáztak az iskolák helyzetéről.
(Forrás: Jelen)
2023.02.04.
Setényi János: van elég tanár, túl sok az intézmény, de béremelésre szükség van
Kérdésre válaszolva, hogy a kormány tervezett teljesítményértékelési rendszere megfelelő-e Setényi János úgy fogalmazott: \"diplomatikusan válaszolnék, minden ilyen kezdeményezés, ami Nyugat-Európában a 80-as 90-es évektől elindult ugyanebbe az irányba, az viharokat kavart és ez a mai napig így van, mert ez egy olyan szakma, ahol szentségtörésnek számít, ha láthatóvá teszik a teljesítményeket, és utána ezeket értékelni is akarják, és végül szankciókat is kötnek hozzá\". Az igazgató szerint a kormány első tervezetei tökéletesen alkalmasak arra, hogy erről társadalmi vita induljon és a részleteket véglegesíteni még lesz idő.
(Forrás: Infostart)
2023.02.03.
Pankotai Lili: Az iskola vezetősége megszavaztatta a tanárokkal, hajlandóak-e velem dolgozni
Pankotai úgy érezte, elfogyott körülötte a levegő, szerinte pszichológiai hadviselést folytattak ellene, és tavaly novemberben eljött az iskolából, sőt, Pécsről is, azóta a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanulója. Idén januárban pedig azt is bejelentette, hogy a TASZ segítségével pert indít volt iskolája ellen. A végzős gimnazista pénteken az RTL Reggeli vendége volt, ott beszélt arról, hogy szerinte nem akarták kirúgni a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumból. Egyrészt nem akartak belőle mártírt csinálni, másrészt nem is tudták volna jogszerűen megindokolni, ha eltanácsolják, ezért inkább nyomásgyakorlással igyekeztek elérni azt, hogy önként hagyja el az iskolát.
(Forrás: hvg.hu)
2023.02.03.
Rétvári Bence tisztázta a pedagógusbér-emelés részleteit
dén januártól már 10 százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek, de amint megérkeznek a Magyarországnak járó EU-s források, 21 százalékra emelkedhet az idei béremelés mértéke. Ezt a jövő évben 10 százalék helyett 25 százalékos, 2025-ben pedig 29 százalékos emelés követheti. Ezzel összességében három év alatt 75 százalékkal nőhetnek a pedagógusbérek, és egy magyar pedagógus átlagos fizetése 777 ezer forint lehet. Valótlan tehát a baloldal és a baloldalt visszhangzó szakszervezetek azon állítása, hogy nem kaptak garanciát az EU-s forrásokból való 75 százalékos béremelésre.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2023.02.02.
Nem csitul a tanársztrájk, újabb akciók jönnek Március 15-ére pedig a diákok is nagyobb megmozdulást szerveznek.
A szakképzésben oktatók hosszabb ideig tartó munkabeszüntetésével folytatódhat a tiltakozási hullám az oktatásban, a részleteket hamarosan elkezdi kidolgozni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - tudtuk meg Nagy Erzsébettől, a PDSZ ügyvivőjétől. Az érdekképviselet legutóbb január 23-ától 31-éig hirdetett sztrájkhetet a köznevelésben dolgozó pedagógusoknak, ehhez az utolsó napon, kedden kétórás figyelmeztető sztrájkkal csatlakozhattak a szakképzési oktatók. Nagy Erzsébet lapunknak elmondta, pontos adatokat még nem tud mondani a résztvevők számáról, de becslései szerint a múlt hét folyamán tízezer körül lehettek, akik csatlakoztak. Hozzátette, kedden számos szakképző intézményben is sztrájkoltak az oktatók, Budapest mellett számos vidéki városban is.
(Forrás: Népszava)
2023.02.02.
Kütyüikbe bújó gyerekek - itt az ideje a szemléletváltásnak
#agyermekkornemapplikáció címmel társadalmi figyelemfelhívó kampány indult, melynek célja a gyermekeket nevelő szülők és pedagógusok edukálása, az online tartalmakkal kapcsolatos tévhitek és tények feltérképezése, a jó gyakorlatok bemutatása szakemberek közreműködésével. A csütörtökön kezdődött program apropóját a február 5-i biztonságos internet világnap adja.
A kampány kapcsán aznap a Facebookon szakértőkkel – pszichológus, tanár, mentálhigiénés szakértő, generációkutató, klinikai szakpszichológus – tartanak beszélgetést a függőségekről, a gamifikációról, a XXI. századi médiafogyasztási szokásokról, a digitális lábnyomról, a hírekről és az álhírekről, a tartalommegosztásokról. A témával kapcsolatos tartalmak a szervező Felelős Szülők Iskolája weboldalán érhetők el.
(Forrás: infostart)
2023.02.02.
A szaki felemelkedése az elitbe – így szorul ki az értelmiség a legjobban keresők közül
Meglepő társadalmi folyamat zajlik Magyarországon: az alkalmazott szakmunkások és betanított munkások közül az utóbbi években egyre többen kerültek fel a legfelső jövedelmi ötödbe, miközben értelmiségi csoportok kicsúsztak onnan. A Válasz Online a TÁRKI kutatása mellett két gyár és az állam által fizetett értelmiségiek példáján mutatja be az egyébként örvendetes folyamatot – vagyis azt, hogyan nőtt meg a legjobban teljesítő üzemekben dolgozó szakik jövedelme – és a negatív tendenciát, ahogy a tanárok, egyetemi oktatók alapbére becsúszik a szakmunkás minimálbér alá.
(Forrás: G7)
