Sajtófigyelő | OFOE

A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin

Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Mint elmondta, munkája középpontjában a családbarát köznevelés továbbfejlesztése áll, szeretné beépíteni a magyar népi hagyományok elemeit is. Az új államtitkár beszélt arról is, hogy a digitalizációval lépést tartva, a kormányzat összesen 579 ezer notebookot oszt ki a köznevelésben részt vevő diákok és tanárok között.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban

A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolgálata, az Internet Hotline és a Belügyminisztérium (BM) Integrált Jogvédelmi Szolgálata közösen dolgozott ki.

(Forrás: Eduline)

Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?

Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, feláll, és nem él a lehetőséggel. A felmondott pedagógusoknak az őszi szünet után már nem kell bejárniuk az iskolába, a fizetésüket még kapják, de novemberben a státusztörvény szerint már nem kell dolgozniuk. aki november 30-a utáni 90 napban új köznevelési jogviszonyt létesít, annak a végkielégítést vagy ennek legalább egy részét vissza kell fizetnie. Számukra jogi kiskapu lehet az óraadói jogviszony, hiszen az iskolai óraadókra ugyanis nem vonatkozik a státusztörvény, ők megbízási szerződés keretében dolgozhatnak.

(Forrás: Eduline)

Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni

ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak saját adófizetőink, akik finanszírozzák az ország működését. Az uniós források arra valók, hogy pluszfejlesztéseket, értéknövelést hajthassunk végre eseti jelleggel. Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni, miközben nagyon sok mást finanszírozunk. A státusztörvény elfogadását súlyosabb kérdésnek látom, mint azt, hogy a 2024-es költségvetési egyenleg el fog-e csúszni, utóbbi finanszírozási, ám előbbi civilizációs kérdés. Sajnálom, hogy ebben nem sikerült jobb kompromisszumokat kötni.

(Forrás: Index)

Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért

Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium részére eljuttatni. Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit. Egyes sajtócikkekben megjelent valótlan állítások miatt hangsúlyozzuk, hogy oktatóink egységesen kiállnak az Egyetem autonómiája, demokratikusan megválasztott képviselői, a tanszékvezetők és elsősorban az Egyetemi Szenátus mellett.

(Forrás: Index)

„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről

Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétesésében? Miért racionális lépés a státusztörvény egy olyan kormánytól, amelyik nem minőségi oktatásban, hanem gyerekfelügyeletben gondolkodik – ahogy egyébként a társadalom nagy része is – a XXI. században? Lannert Judit oktatáskutatót kérdeztük, aki több kutatást is végzett a magyar oktatás emberierőforrás-szükségletéről.

(Forrás: szabadeuropa.hu)

A státusztörvény miatt elhagyja a tanári pályát Jocó bácsi, az ország kedvelt pedagógusa

Elhagyja a tanári pályát Balatoni József, vagy ahogy mindenki ismeri, Jocó bácsi. A közel százezer követővel bíró pedagógus úgy fogalmazott, „a lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe”. Mint mondta, ha a pályán marad, akkor tovább leplezi a rendszer hibáit. „Ma éjfélkor hatályba lép a státusztörvény. Ezzel együtt pedig hatályba lép a közalkalmazotti státuszról való lemondásom is. Elhagyom a tanári pályát, a közoktatást. Nem tudok már mást tenni. A lelkem egy darabja most kicsit belehal ebbe” – írta Jocó bácsi közösségi oldalán, majd megköszönte Veiszer Alindának az interjút, amelyben részletesen beszél döntése hátteréről. Ezt a rendszert én már nem akarom megváltoztatni, mert ha nem is lenne most státusztörvény, ugyanott tartunk, mint 2015-ben, sőt még rosszabb a helyzet – nyilatkozta a történelemtanár.

(Forrás: Index)

Kiválóan fejlesztő általános iskolák. Asztalos György írása

Egy intézmény akkor kerül fel a kiválóan teljesítők listájára, ha az elmúlt öt kompetenciamérésen legalább egyszer a „sárga pont” felette van a „kék vonalnak”. Vagyis a gyerekek nyolcadik osztályos pontszámátlaga szignifikánsan magasabb, mint ami a hatodikban elért eredmények alapján várható lenne. Csak azokkal az iskolákkal foglalkoztam, amelyek szövegértésből vagy matematikából az elmúlt öt mérésen legalább kétszer teljesítették a szintet. A továbbiakban ebben az értelemben beszélek kiváló iskolákról.

(Forrás: tani-tani online)

Pedagógusoknak, rendőröknek ad havi 150 ezres albérlet-támogatást Terézváros

Három éven át havi bruttó 150 ezer forintos albérlet-támogatást nyújt 18 olyan munkavállalónak Terézváros, akik az állami szférában dolgoznak nehéz körülmények között, ezzel is próbálják megakadályozni pályaelhagyásukat, írta Facebook-bejegyzésében Soproni Tamás polgármester. Soproni azt írta, elkeserítő látni, hogy hány tanár és óvodapedagógus hagyja el a pályát azért, mert azt érzik, hogy sem erkölcsileg, sem anyagilag nincsenek megbecsülve, a státusztörvénnyel pedig még nehezebb helyzetbe kerültek. A polgármester ezután további olyan szakmákat sorol, amelynek képviselői menekülnek az államtól mint munkáltatótól.

(Forrás: Telex)

A magyar tanárok sokkal jobb fizetés kapnak a határon túl

Egy évtizede még elképzelhetetlen lett volna, egy olyan kijelentés, hogy a fiatal tanároknak megéri átjárni Romániába tanítani. Pedig a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Inforádiónak azt mondta, tudnak olyan tanárokról, akik Gyula környékéről átjárnak Aradra, Nagyszalontára, mert sokkal jobban megéri számukra egy ottani magyar iskolában tanítani, mint a hazai oktatási intézményekben. Az Erdély Ma pedig részletesen összehasonlította a két ország tanárainak jelenlegi fizetését. Bár az kezdő nettó fizetéseket tekintve „csak” egyharmaddal magasabb a romániai pedagógusoké, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ott 18 óra, nálunk pedig 26 óra is lehet a kötelező heti óraszám, akkor már meg is van a kétszeres különbség. Két évtized tapasztalat után a román tanárok harmadával, a szlovák tanárok kétharmadával, 40 év után pedig 15, illetve 81 százalékkal keresnek többet, mint a magyarok.

(Forrás: g7.hu)

Hiányzó tanárok és tanítók: egyre nagyobb gondban a kistelepülések iskolái

Mindhárom tankerületnél komoly, a tanárhiánynál jelentősebb problémát jelent a tanítói helyek üresedése. Ebben a tekintetben a Szigetvári Tankerületi Központ „vezet”. Itt 16 tanítót keresnek, a pécsi körzetben 14-et, míg Mohács környékén „csak” 11-et. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Pécs környéki pedagógushiány felét, a Mohácsi Tankerület esetében pedig 40%-át az általános iskola alsó tagozatában tanítók teszik ki. Június végén Baranya 25 településén keresnek tanítót. Csak az állami rendszerből 41 ilyen szakember hiányzik, az esetek döntő többségében kisebb településekről. Nem egy esetben 2-3 tanítót is keresnek falusi iskolák. Ezen felül szemet szúró a meghirdetett gyógypedagógus álláshelyek magas száma. Még akkor is így van ez, ha az egy héttel ezelőttihez képest a megyeszékhe

(Forrás: Szabad Pécs)

Nesze neked státusztörvény: kiábrándult tanárokra vadászik a hazai nagyvállalat

Megszavazta a parlament a sokat kritizált státusztörvényt, melyet sok tanár és a szakszervezetek is elfogadhatatlannak tartanak. Éppen ezért várhatóan több pedagógus is beadja a napokban a felmondását, de várhatóan nem lesznek sokáig munkanélküliek, hiszen már egy nagyvállalat is számol velük: konkrét pedagógus átképzési programot hoztak létre nekik.

(Forrás: Pénzcentrum)

Elindul a távozótanár-számláló

Jövő kedden fogadják el a parlamentben a státusztörvényt. Ez a törvény tovább nyirbálja a tanárok jogait és tovább növeli terheiket. Sok ezer pedagógus jelezte az aHang oldalán, hogy ha a törvény hatályba lép, akkor beadják a felmondásukat. Köztük van Pilz Olivér is, a Tanítanék Mozgalom egyik alapító tagja, aki letétbe helyezte felmondását a „bosszútörvény” benyújtása miatt. A hírt a mozgalom saját Facebook oldalán jelentette be.

(Forrás: 444.hu)

Úgy látszik, nem jutnak munkához a diákok

A tavalyi évhez viszonyítva mintegy öt százalékkal kevesebb diákmunkásra van szükség idén, ezért a diákok már azzal is megpróbálkoznak, hogy maguktól mennek el a cégekhez, ezt azonban nem kellene – fogalmazott a portálnak Majzik Nándor, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet vezetője. A visszafogás oka, hogy a cégeknek sokkal jobban át kell gondolniuk a kiadásaikat. Az órabérek pedig jelentősen eltérhetnek az országrészek függvényében: a legtöbbet a Balatonnál, Budapesten és az Észak-Dunántúlon kereshetnek a diákok.

Október végéig kell dolgozniuk azoknak a pedagógusoknak, akik nem írják alá az új szerződést BELFÖLD 2023. július 09. – 17:06

Amint megkapják ezt az értesítést, szeptember végéig tudnak rá reagálni. Ha elfogadják az ebben foglaltakat, és én azt hiszem, hogy ez döntő többségében így fog történni, akkor az érintetteknek január elsejével ennek mentén változik majd meg a jogállása” – magyarázta Maruzsa. Aki azonban nem fogadja el, annak november végével megszűnik a jogviszonya, és a feladatait október végéig kell ellátnia. „A baloldal azt állítja, hogy itt több ezer fő távozására kell számítani. Az egészségügyi jogviszonynál is ezt mondták, de nem így lett, hazugságnak bizonyult. Mi jóval optimistábbak vagyunk, a törvényjavaslat végső verziója igenis kedvező a pedagógusokra nézve” – állítja a köznevelési államtitkár.

(Forrás: Telex)

A Nemzeti Pedagógus Kar – Országos Elnökségének állásfoglalása

A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint: „A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja.” Ahhoz, hogy a közszolgálat, a felnövekvő nemzedék ellátása az óvodásoktól, a legnagyobbakig, a sajátos nevelési igényű gyermektől, tanulótól a kiemelkedően tehetségesig biztosított legyen, mindenekelőtt olyan felkészült és elhivatott szakemberekre van szükség, akik ezt a közszolgálatot elvégzik. Az államnak az egyik legfontosabb feladata gondoskodni arról, hogy megfelelő számban és minőségben álljanak rendelkezésre pedagógusok, gyógypedagógusok, oktatók, és a feladatellátást segítő munkatársak. Az oktatás területén dolgozók jelenlegi bérhelyzete, munkaidejének folyamatos növekedése veszélyt jelent a szakma utánpótlása és a közszolgálat garanciái szempontjából is. A 2013-ban érvénybe lépő életpálya modell a feladatok mellé a gazdasági változást követő bérekre tett ígéretet, melyből a feladatok megmaradtak, az ígért juttatások elmaradtak.

(Forrás: Nemzeti Pedagógus Kat)

MIT KELL TUDNI A STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL?

Tájékoztatónk az elfogadott törvényszöveg alapján készült. A következő kérdésekben azt gyűjtöttük össze, hogy milyen hatása lesz a törvénynek a pedagógusokra és a többi közoktatásban dolgozóra. Ez az tájékoztatónk 2023. július 7-én frissült utoljára. Igyekszünk anyagainkkal a változásokat követni, ha pontatlanságot találsz, vagy további kérdésed van, fordulj hozzánk a jogsegely@tasz.hu címen.

(Forrás: tasz.hu)

Még mindig a tanári a legnépszerűbb mesterszak a felvételiben, mutatjuk a 15 legnépszerűbb képzés listájá

Összesen 21 396-an jelentkeztek mesterképzésre az idei évben, míg az előző évben ez a szám csak 18193 volt - derül ki a felvi.hu adataiból. Meglepő, ugyanakkor pozitív, hogy a tanártüntetések és az oktatás viszontagságos helyzete ellenére továbbra is a tanári mesterképzés a legnépszerűbb a jelentkezők körében, ráadásul tavalyhoz képest még nőtt is a jelentkezések száma, hiszen míg 2022-ben 1957 fő jelölte első helyen, addig idén több száz fővel többen, 2753-an. De nem csökkent a gazdasági szakok népszerűsége sem, hiszen idén összesen nyolc ilyen képzést került a listába.

(Forrás: Eduline)

Állami támogatás nélkül maradt a roma önkormányzat két iskolája

Nem jut állami támogatáshoz az Országos Roma Önkormányzat fenntartásában működő két iskola, mert a Belügyminisztérium inkasszót jegyzett be az szervezet számlájára, írja a Népszava. A ORÖ és a tárca közti elszámolási vita miatt már eleve csak a sziráki és tiszapüspöki iskola működtetéséhez szükséges pénzt fizették ki, csakhogy az inkasszó miatt az adóhatóság rögtön le is emelte az összeget a számláról. Hogy megkapják az iskolák a forrást, a minisztériumnak ideiglenes fel kellett volna függesztenie az inkasszót. Ezt korábban megígérték, de valamiért mégsem történt meg.

(Forrás: 444.hu)

Még több iskolaőrre van szükség a kormány szerint

Az iskolaőrség 2020. szeptember elsejei bevezetése óta összesen 618 esetben intézkedtek az iskolaőrök. Ezek közül 152 alkalommal büntetőeljárás, 77 esetben pedig szabálysértési eljárás indult – válaszolta márciusban a rendőrség a Népszava kérdésére. Az iskolaőri állásra jelentkezőkre a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénynek kell megfelelni – ez büntetlen előéletet ír elő. Ezen kívül van egy belügyminisztériumi rendelet, amely pszichológiai, fizikai vizsgálatot ír elő, amelyet időközönként meg kell ismételni a már iskolaőrként dolgozók esetében is.

(Forrás: Telex)

Megjelentek a részletek a státusztörvényről

Megjelent a Magyar Közlönyben is a Novák Katalin által aláírt, „A pedagógusok új életpályájáról” szóló törvény, melyet a köznyelv csak státusztörvényként emleget. A törvény 136 igennel ment át az országgyűlésen. Most megmutatjuk, mit tartalmaz pontosan. A kormánynak meggyőződése, hogy „korszerű tudást biztosító, hatékony köznevelési rendszert csak a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre, valamint aktív állampolgárságra történő nevelésre lehet alapozni” – legalábbis ez áll a Magyar Közlönyben megjelent státusztörvény nyitószövegében, amelynek tervezetét június 6-án nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek.

(Forrás: Index)

Novák Katalin aláírta a státusztörvényt

„A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt az Országgyűlés elfogadta. A sokak által joggal kifogásolt, eredetileg vitára bocsátott úgynevezett státusztörvény-tervezet leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem vagy érdemi módosítással szerepelnek. Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta. Ezért, áttanulmányozva a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szövegét és mérlegre téve a mögötte meghúzódó törvényhozói szándékot, úgy ítélem meg, hogy az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját” – áll a Sándor-palota közleményében.

(Forrás: Index)

„Kellene olyan pályaorientáció, amit a diákjainknak szervezünk” – mihez kezdenek magukkal a felmondó pedagógusok?

Az aHang civil szervezet felületén a státusztörvény miatti felmondási szándékukat jelző pedagógusok közül több százan azt is megválaszolták, mit terveznek, miután otthagyták az iskolájukat. Sokaknak még nincs B-terve, a többiek jellemzően magántanárok lennének vagy más szellemi munkát választanának a pszichológustól az operatőrön át a HR-esig, de kéttucatnyian a kivándorlást is fontolgatják. Az általunk megkérdezett oktatáskutató szerint ugyanakkor, ha egy rendes oktatási reformot követően pár éven belül visszatérnének a pályaelhagyók, a plusz tapasztalatuk még jót is tenne a területnek.

(Forrás: Eduline)

Féktelen kizsákmányolás zajlik, nemzetközi jogi fórumokon kell fellépni a magyarországi tanárokért – Interjú Totyik Tamással

Elsősorban a kollégákat kell majd felkészítenünk arra, mire kell odafigyelni, mielőtt a törvény értelmében januártól megszűnik a közalkalmazotti státuszuk és egy új jogállásban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében dolgozhatnak tovább. Tudniuk kell, hogy az új szerződéseket milyen feltételekkel szabad elfogadni, a munkaköri leírásokban mi szerepelhet, és hogy mi az, amit nem szabad elfogadniuk. A távozó kollégáknak pedig abban szeretnénk segíteni, hogy milyen körülmények között lehet a legkedvezőbb számukra a jogviszony megszüntetése, ehhez jogsegélyszolgálatot, jogi támogatást próbálunk biztosítani. Attól tartok, hogy a következő tanév is húzós lesz az oktatásban dolgozóknak.

(Forrás: Népszava)

Liszt Ferenc forog a sírjában – a kormány beintett a Zeneakadémiának

Méretes pofonra ébredt a Zeneakadémia szenátusa tegnap. A Kulturális és Innovációs Minisztérium a reggeli órákban tette közzé az intézmény rektori pályázatát, amely – a békés megoldásokban bízók legnagyobb bánatára – nyomokban sem emlékeztet az egyetem vezetése által elkészített javaslatra. Ne kerteljünk: a pályázati kiírás egészen konkrétan rávágja a kaput az egyetem saját rektorjelöltjére, Kutnyánszky Csaba jelenlegi oktatási rektorhelyettesre, de szélesre tárja azt az intézményen belül nem támogatott két induló, Kelemen Barnabás, főleg pedig Keller András előtt.

(Forrás: válasz online)

Pilz Olivér: Ez már a csőd

\"Több helyre is beadtam már a jelentkezésemet, egyelőre várom a visszajelzéseket. 55 évesen már nem nagyon kapkodnak az emberért, de bizakodó vagyok\" - mondja Pilz Olivér, aki jelezte: ha nem talál másik állást magának, marad ugyan a közoktatásban, a családját ugyanis neki is el kell tartania, az elmúlt időszak azonban számára is - ahogy az oktatásban érintettek számára jellemzően - pszichésen nagyon megterhelő volt.

(Forrás: 444.hu)

Donáth Anna: Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít a státusztörvény miatt

„A státusztörvényt már vizsgálják. Amikor legutoljára Vera Jourová biztossal leültem beszélni, akkor kértem, hogy nézzenek rá, hogy a jogállamiság kritériumoknak mennyire felel meg. Biztos vagyok benne, hogy lesz kötelezettségszegési eljárás. Ez akkor tud elkezdődni, ha hivatalosan elfogadják a törvényt. Ez sajnos a mai nappal megtörtént, ez is hatalmas bűn ennek a kormánynak a lelkén, hogy ezt áttolták, a képviselők lelkén is, akik ezt megszavazták” – mondta Donáth Anna az InfoRádió Aréna című műsorában.

(Forrás: Index)

„Jövő” feliratot írtak a Kossuth térre, száz kiló jeget olvasztottak el rajta

Lengyel Tamás színész Radnóti Miklós „Száll a tavasz” című versét szavalta el a Kossuth téren, miközben egy krétával rajzolt „JÖVŐ” feliratra száz kilogramm jeget borítottak ki a státusztörvény ellen demonstrálók. A Pedagógus Egység akciójával azt szeretnék szemléltetni a tüntetők, hogy a jövő olvad el a státusztörvény elfogadásával. Imre Szilvia pályaelhagyó tanár azt mondta: jól látszik majd, hogy folyik szét a jövőnk. Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja azt mondta: nagyon dühösek, de aktivistáikkal folytatják, a mai nap arról fog szólni, hogy elmondják, hogyan.

(Forrás: Telex)

Megszavazták a törvényt, mire számíthatnak a magyar pedagógusok?

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot 136 szavazattal, 58 ellenében elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége. A diákok egész napra tüntetést hirdettek, kérdés, mi következik a jövőben.

(Forrás: Nap híre)

Az ország legismertebb tanára is reagált a státusztörvény elfogadására: \"Akkor ennyi\"

Jocó bácsi a közösségi oldalon fejezte ki véleményét a státusztörvény elfogadásával kapcsolatban. Azt írta: \"Kívánom, hogy ennek a 136 embernek a nevét sose felejtse el senki, és sose bocsássa meg nekik senki, amit ma a magyar oktatással, a diákokkal, a pedagógusokkal tettek! Azt hiszem, lesz mivel elszámolniuk...\"

A szakszervezeteket is egymásnak próbálja ugrasztani a kormány a státusztörvény 75 oldalas módosítójával

A státusztörvény holnapra várható megszavazása után a szakszervezet számára a legsürgősebb teendő, hogy a feltehetően alapjogokat sértő passzusok miatt a törvényt az Alkotmánybíróságon megtámadják. Ezenkívül a távozó pedagógusokat is mielőbb tájékoztatni kell a pályaelhagyás lehető legkedvezőbb feltételeiről. A maradó kollégákat pedig fel kell készíteni a jogállás váltásra, bemutatni nekik, hogy a megbízási szerződésünkben és a munkaköri leírásokban mi szerepeljen és mi az, „amit nem szabad aláírniuk”. A PSZ és a PDSZ is csatlakozik kedden, a státusztörvényről szóló parlamenti szavazás időpontjára, a Kossuth térre szervezett egész napos demonstrációhoz.

(Forrás: Mérce)

Ismét erasmusos pénzt vesztettek alapítványokba kiszervezett egyetemek, a Semmelweis-t és a MATE-t is lehúzták a támogatási listáról

Kihirdette a felsőoktatási intézmények szövetségeinek támogatást nyújtó „Európai Egyetemek” kezdeményezéssel kapcsolatos 2023-as Erasmus+ pályázati felhívás eredményeit az Európai Bizottság, ebből egyebek között az derült ki, hogy az alapítványi formába kiszervezett Semmelweis Egyetem és a hasonló sorsra jutott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) sem kaphat az uniós pénzből, az állami fenntartásban maradt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) viszont igen - írja az EUrológus. Az eredményhirdetést követően hét új szövetséggel összesen 50-re nő az európai egyetemek szövetségeinek száma, s rekordösszegű, 402,2 millió eurós összköltségvetést különítettek el rá az Erasmus+ programból.

(Forrás: Népszava)

Új óvodai nevelő képzéssel próbálja enyhíteni a Orbán-kormány az óvónőhiányt

Öt- és kétéves “óvodai nevelő” képzést tervez indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban – derült ki egy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által közzétett tervezetből, amellyel a szakképzési kormányrendeleteket módosítanák. E szerint óvodai nevelőnek a szakképző iskolákban, valamint az érettségit is adó technikumokban ötéves képzés keretében lehet majd tanulni, de kétéves oktatásra is jelentkezhetnek, akik csak a szakmai vizsgára szeretnének felkészülni (mert például már van érettségijük). A dokumentumból ennél több nem derült ki. A tervezetet június 16-án, pénteken töltötték fel a kormany.hu-ra és június 24-ig adtak időt társadalmi egyeztetésre.

(Forrás: Népszava)

Szemlélek: A megkérdezett tanárok szerint rosszabb lesz a helyzetük a státusztörvény bevezetésével

Felmérést készített a Szemlélek a tanárok körében, hét kérdésben kérték őket osztályozásra, (1-es a legrosszabb jegy, 5-ös a legjobb), két plusz kérdésben pedig pályaelhagyási vagy pályán maradási motivációkra voltak kíváncsiak. A lap nem reprezentatív kutatásában 917 pedagógus vett részt, voltak köztük általános iskolai, gimnáziumi, egyházi és önkormányzati iskolák tanárai, pedagógiai szakszolgálati dolgozók és óvodapedagógusok is Budapestről, vidéki nagyvárosokból és kistelepülésekről is. Az adatgyűjtés június 26-30. között zajlott, a tantestületekhez, pedagógusi kapcsolattartókhoz juttatták el és névtelenül lehetett kitölteni. A megkérdezett pedagógusok elégtelenre, vagyis a legrosszabbra értékelték a döntéshozók pozitív szándékába vetett bizalmat, de a legjobb eredmény is csak alulról súrolja az elégséges, vagyis a 2-es jegyet.

(Forrás: Telex)

Egész napos tüntetést szerveznek a Kossuth térre a státusztörvény ellen

A megmozdulást a törvény elfogadásának napjára időzítik, a szervezők a demonstráción a 7Igen nevű oktatási népszavazásukhoz gyűjtenek támogatókat. Az országgyűlés a tervek szerint kedden szavaz a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatról, amely bírálói szerint nem teszi vonzóbbá a pedagóguspályát, ellenben szerzett jogokat vesz el, szűkíti a szakmai autonómiát, a véleménynyilvánítás szabadságát és sérti a diákok oktatással kapcsolatos alapvető jogait.

(Forrás: szabadeuropa.hu)

Dörömböl az ajtón a baj - képtelenség megfékezni a korai iskolaelhagyók számát

2022-ben a diákok 12,4 százaléka végzettség nélkül hagyta el a közoktatást, ami emelkedés 2020-hoz képest. Nyolcszázzal csökkent a tanárok száma is, és a diplomások tekintetében sem hozzuk az uniós elvárást, ez olvasható ki többek között az elmúlt tanévet összegző adatsorból.

(Forrás: napi.hu)

Akik ősztől már nem tanítanak

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, ami már eddig is megoldhatatlan gondokat okozott. A tanárhiány öt-, de akár több mint tízezer fővel is nőhet a tanév kezdetéig. A szakszervezet szerint olyan pesszimista forgatókönyv is lehetséges, hogy ötezren mondanak fel, és hatezren vonulnak nyugdíjba idén. A tanárok, tanítók és óvónők tömeges távozásával az évről-évre szűkösebb létszámú szakmai utánpótlás képtelen felvenni a lépést. A PSZ szerint idén már csak jóval kevesebb kezdő pedagógus léphet pályára, mint ahányan távoztak a rendszerből. Számításaik* szerint az utóbbi tíz évben a pedagógushallgatók mindössze ötöde maradt a szakmában két évvel az egyetem befejezése után.

(Forrás: 444.hu)

Rétvári Bence szerint a státusztörvény az Orbán-kormány vészforgatókönyve a tanárhiányra

Pintér Sándor helyett Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt. Állítása szerint a fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok száma 2010 óta 165 ezer és 170 ezer fő körül mozog, miközben a tanulók száma csökken, így több figyelem jut egy-egy gyermekre, 2010-ben még 11,5 diák, 2010-ben 10,4 diák jutott egy pedagógusra az OECD adatai szerint. Majd Vadai Ágnes konkrét kérdésére reagálva bemásolta a Belügyminisztérium június 6-ai közleményét, amely az új pedagógus jogállási törvény, vagyis a státusztörvény parlamentnek benyújtott tervezetéről szólnak. A tervezetről jövő hét kedden szavaz a parlament.

(Forrás: Népszava)

Évtizedeket lép vissza az oktatási rendszer: 2024-től drasztikusan megváltozik az érettségi

Utoljára vizsgáztak a már „megszokott” módon a diákok a 2023-as tavaszi érettségi szezonban. Bár az idei őszi érettségik még ehhez hasonlóan zajlanak majd, a Nemzeti Alaptanterv 2020-as átalakításának köszönhetően az új érettségi szele már idén is megcsapta a diákokat, 2024-től pedig (a felvételivel együtt) teljesen átalakul az érettségi. Magyarból új típusú feladatok, történelemből pedig új témakörök lesznek, de változnak a természettudományos tárgyak vizsgái is, ráadásul a következő tanévben teljesen új tárgyakból is vizsgázhatnak majd a végzősök. Mutatjuk a részleteket.

(Forrás: Eduline)

Véget ért a tavaszi érettségi időszak, és ezzel egy korszak is lezárult a hazai oktatásban

Jövőre teljesen új alapokra kerülnek a vizsgák, aminek a legfőbb oka az, hogy 2024-ben azok számára is elérkezik a legfontosabb középiskolai megmérettetés, akik 2020-ban az új Nemzeti alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat.Amit kiemelnénk, hogy a természettudományos tárgyaknál a vizsgázók ezentúl saját projektmunkát is bemutathatnak, míg informatikából – amely 2020 óta digitális kultúra néven fut – kötelező lesz a portfólió bemutatása. Érdemi változás várható a történelem- és a magyarérettségin is. Az érettségi vizsgák mellett a felvételi rendszer is átalakul, a folyamat pedig már idén elkezdődött, de a hangsúlyos változások csak jövőre lépnek életbe.

(Forrás: Index)

Hivatalos, lemondott a köznevelési helyettes államtitkár

Megjelent a Magyar Közlönyben Orbán Viktor miniszterelnök határozata arról, hogy távozik posztjáról a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára. A hivatalos megfogalmazás szerint a kormányfő Pintér Sándor miniszter előterjesztésére „megállapította”, hogy Kisfaludy László András megbízatása a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján, lemondására tekintettel, 2023. július 15-ei hatállyal megszűnik. A citált jogszabály alapján egy helyettes államtitkára tisztségéről „a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat”. A helyettes államtitkár államtitkár lemondásáról elsőként a Magyar Hang írt, ám arról a lapnak sem voltak információi, lemondását mivel indokolta. Az biztos, hogy jővő héten még hivatalában lesz, amikor a közoktatás legégetőbb témája, a státusztörvény az Országgyűlés elé kerül.

(Forrás: 24.hu)

Nagyobb fizetés, kevesebb munka – Tényleg magániskolákba áramlanak a tanárok?

Az Alapítványi és Magániskolák egyesületének társelnöke szerint téves az a kép, hogy a magániskolák a gazdag iskolák. De vajon miben más egy magániskola egy államihoz képest, és hányan távozhatnak a közoktatásból, ha elfogadják a státusztörvényt? Megnéztük, miben kínál mást egy magániskola, tanárok mondták el, ők miért döntöttek a váltás mellett. Néhány ismertebb alapítványi iskola igazgatóját kérdeztünk arról, érzékelhető-e, hogy az állami szférából kilépő tanárok a több fizetés és a nagyobb szabadság reményében hozzájuk jelentkeznek. Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák egyesületének társelnöke segített megvilágítani a különbségeket az állami és magániskolák között.

(Forrás: Telex)

\"Vádolom a jelenlegi magyar kormányt, mert tanárok sokasága kényszerül menekülni a pályáról\" - nyílt levél

Amíg javában tombol a vidám és gondtalan nyári vakáció, addig a felszín alatt csalódott pedagógusok sokasága igyekszik menekülni az amúgy is pedagógushiánnyal küzdő pályáról. A Berzsenyi Gimnázium népszerű tanára 23 év után mondott fel végső elkeseredettségében, és mivel sokan kérdezték tőle, hogy miért tette, úgy döntött, hogy nyílt levélben válaszolja meg a fájó kérdést. (Mezei Mónika írása)

(Forrás: Kölöknet)

Oktatási népszavazás lehet Magyarországon – két kérdéshez kezdik meg az aláírásgyűjtést ma 12:32

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerdán közölte: a Kúria felülbírálta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, így a Pedagógusok Szakszervezete által kezdeményezett 5 kérdésből 2-ben lehet népszavazást tartani: „Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”

(Forrás: Blikk)

A saját törvényeit sem tartotta be a kormány a státusztörvény véleményezésénél

Amint arról beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének vezetői legutóbb hétfőn egyeztettek a közoktatási államtitkárral. A megbeszélés után arról számoltak be, hogy a kormány nem hajlandó érdemi lépésekre, változtatásokra a státusztörvénnyel kapcsolatban, így azt a Parlament fideszes többsége július 4-én biztosan elfogadja majd. A státusztörvény beterjesztéséről sem a PSZ-t, sem pedig a PDSZ-t nem értesítette az oktatásügyért felelős Belügyminisztérium. A parlament honlapjára felkerült javaslat legalább 20 olyan pontot tartalmaz, amelyekről a státusztörvény beterjesztése előtt nem esett szó a döcögősen haladó egyeztetések során.

(Forrás: Mérce)

Hiába kötelessége, szinte semmit nem árult el az Orbán-kormány a státusztörvényhez kapott százezer észrevételről

Jogsértés történt a státusztörvény társadalmi egyeztetése során – közölte a már végszavazás előtt álló pedagógus-életpályamodellről szóló jogszabálytervezetre utalva a Civil Közoktatási Platform (CKP). Juhász Ágnes, a civil szervezet munkacsoport-vezetője a hvg.hu-nak azt mondta: miközben a kormányzat lépten-nyomon arra hivatkozik, hogy milyen széles körű társadalmi egyeztetést folytattak a törvényjavaslatról, a „látszatra sem adnak”, és a törvényi előírás ellenére határidőre nem számolt be az illetékes Belügyminisztérium arról, hogy milyen észrevételek, javaslatok érkeztek, melyeket fogadták be, és miért utasították el a többit.

(Forrás: Népszava)

Az idei gála győztes tanára mindenkinek könnyeket csalt a szemébe - Beszédével óriási hatással volt a jelenlévőkre

Az idei JOY Social Media Award gáláján két különleges és új kategóriában is jelöltünk kiemelkedő közösségia média szereplőket, amelyek közül az egyik a #TIKTOKTANÁR kategória volt. Az idei első #TikTok Tanár díjat Marik Laura vehette át, aki igazi élményekkel igyekszik emlékezetessé tenni a gyerekek számára a tanulást, és aki a többi jelölttel együtt még mindig hisz az oktatás erejében.

Megvannak az országos kompetenciamérés eredményei

Matematikából a 8. és 10 évfolyamon az előző évekhez hasonló eredményt értek el a diákok, 6. évfolyamon az átlageredmény jelentősen javult, szövegértésből a 8. és 10. évfolyamon romlás figyelhető meg, 6. évfolyamon pedig hasonló szinten vannak az eredmények mint egy évvel korábban. Az eredmények változásában a mérőeszközváltás mellett a koronavírus-járvány is jelentős szerepet játszhatottElmondta azt is, hogy a digitális átállásnak köszönhetően új mérési területekkel is kiegészült a rendszer: a 6., a 8. és a 10. évfolyamon a matematika, a szövegértés, valamint az angol, illetve német nyelv mellett természettudományból is oldottak meg feladatokat a diákok 2022-ben.

(Forrás: Infostart)

ELÉGEDETT PEDAGÓGUSOKAT KERESÜNK!

De hol van a Gulyás Gergely által említett csendes többség? Hol vannak azok a gyakorló pedagógusok, akik üdvözlik az új életpályáról szóló törvény bevezetését? Hol vannak azok az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, akik szerint az új szabályozás valóban hozzájárul a magyar oktatás ügyének előmozdításához, szolgálja a gyerekek, a pedagógusok és a szülők érdekeit? Hol vannak, miért nem látszanak, miért nem hallatják a hangjukat?

(Forrás: Szemlélek)

Ösztöndíjprogramot indít hátrányos helyzetű középiskolásoknak a MOME

Magyarország legszegényebb térségeiben számos tehetséges, kreatív fiatal él, mégis alig vannak jelen a művészeti felsőoktatásban. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a hátrányos helyzetű régiókban élő középiskolások számára indít ösztöndíjprogramot, amely abban segíti őket, hogy érettségi után sikeres felvételit tegyenek.

(Forrás: Index)

70 éves korában, motorbalesetben meghalt Csapó Benő neveléstudományi kutató

70 éves korában egy külföldi motorbalesetben meghalt Csapó Benő Prima Primissima díjas neveléstudományi kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora, írja a szeged.hu. A város saját halottjának tekinti. Fontosabb kutatási területei voltak a kognitív fejlődés, a képességek fejlődése és fejlesztése, az ismeretek közvetítésének és a képességek fejlesztésének integrálása, a tudás szerveződése, tudáskoncepciók, a demokratikus gondolkodás kognitív aspektusai, a nyelvtanulás és a nyelvtudás országos helyzete.

(Forrás: Telex)

„A gyerekeket menteni próbáló pedagógusokat teljesítményértékelni gonoszság” – szakpszichológus a státusztörvényről

Reális veszély, hogy nem a szakmai szempontok, hanem szimpátia és érdekek mentén történik majd a pontozás– véli Sándor Éva, pedagógiai szakpszichológus, akivel a státusztörvény keretein belül bevezetendő teljesítményértékelés pszichológiai hatásairól beszélgettünk.x„Erősen szubjektív és igazságtalan is. Elképzelhető ugyanis, hogy a nagyobb bér reményében sokan hajlandóak lennének többet, illetve jobban dolgozni, de nem lesz mindenkinek esélye arra, hogy megkapja a munkájáért a többletet, mert a tervezet szerint csak a legjobb 25 százalék kaphat. Kíváncsi leszek, hogy ha nagyon sok azonos pontszámot elért pedagógus lesz, akkor közülük hogyan válogatják ki azokat, akik jogosultak lesznek az emelt bérre” – mondja az Eduline-nak Sándor Éva pedagógiai szakpszichológus, aki jelenleg iskola- és óvodapszichológus koordinátorként dolgozik egy pedagógiai szakszolgálatban.

(Forrás: Eduline)

A fideszes többségű kulturális bizottság egyórányi vita után el is fogadta a státusztörvény tervezetét

Az Országgyűlés kulturális bizottsága egyórányi vita után elfogadta a sokat kritizált státusztörvény tervezetét, írja a Népszava. A parlamentben korábban 18 órán keresztül vitatkoztak a képviselők a bosszútörvényként emlegetett javaslatról. A státusztörvény júliusban léphet hatályba, ha megszavazza a parlament. Az ellenzéki pártok részéről több mint 40 módosító javaslat érkezett a törvénytervezethez, de ezeket egytől egyig leszavazták a bizottság kormánypárti tagjai. Egyedül a fideszes Dunai Mónika módosítóját szavazták meg, ami heti 24 órában rögzítené a pedagógusok heti munkaidejét. Az ellenzéki képviselők ezt is igazságtalannak nevezték, mert szerintük így lesz, akinek nőni fog az óraszáma. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a pedagógushiányra vonatkozó ellenzéki kérdésre azt mondta, hogy ilyen minden országban van.

(Forrás: Telex)

Erasmus: Vészesen fogy az idő, a kormány tovább vitatkozik

Július közepéig kellene dűlőre jutni az Európai Bizottságnak és a magyar kormánynak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól, hogy az Erasmus-programból ne essenek ki a magyar egyetemi hallgatók, de a határidőhöz közeledve sincs még megállapodás a felek között. A Portfolio értesülése szerint a kuratóriumi tagok kiválasztásáról szóló utolsó magyar ajánlatról egyeztet az Orbán Viktor vezette kabinet Brüsszellel.

(Forrás: 24.hu)

Azt látom, hogy a kormány saját forrásból jelentős pedagógus-béremelést nem tud, nem akar tenni

A státusztörvény biztosan nem teszi vonzóbbá a pályát, és az is kijelenthető, hogy a pedagógushiány, amely most is nagy, még jelentősebb lesz – mondta Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Telexnek. Horváth előrelépésnek nevezte, hogy a törvény márciusi első változatán annyit sikerült puhítani, hogy szerinte nem lesz rosszabb a tanárok státusza, mint eddig volt. A tanárok felmondása komoly működési problémákat okozhat az iskolákban, előfordulhat, hogy csoportokat kell összevonni, nem lesznek délutáni foglalkozások, csökken a színvonal. A béremelésre ugyanakkor nem lát szeptemberig valós esélyt, és szerinte a kormány által saját erőből ígért emelés sem teszi vonzóbbá a pályát.

(Forrás: Telex)

Az oktatás igazi problémája nem a pedagógushiány vagy a munkabér

Gloviczki Zoltán, ,az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint A méltó fizetés az alapja annak, hogy a pedagógusokkal építő párbeszéd és együttműködés induljon el. Ezen háttér nélkül a terület reformja egész egyszerűen hiteltelen. Az egész oktatási rendszer megállt a fejlődésben az elmúlt harminc-negyven évben és kritikus állapotban van” – állapította meg a rektor. A státusztörvényt nem tartja annyira tragikusnak, mint ahogyan beállítják. A pedagógus-minősítési rendszer ugyan vitatható, de paradigmatikusan szemlélve akár jónak is nevezhető. A világon bárhol vezetnek be ilyen típusú minősítési szabályzatot, nagyjából tíz évbe telik, mire adott szakterület integrálja. Az összeesküvés-elméletekben nem hisz, ugyanakkor feketén-fehéren látszik: a terület legnagyobb krízise, hogy a társadalom az oktatáson belül is kettészakadt.

(Forrás: Index)

Új óvodai nevelő képzéssel próbálja enyhíteni a Orbán-kormány az óvónőhiányt A szakszervezet szerint ez nem megoldás a pedagógusok pótlására.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke lapunknak azt mondta, meglepte a tervezet, a minisztérium a PSZ-szel nem egyeztetett, de még arra sem hívták fel a figyelmüket, hogy társadalmi egyeztetés indult a szakképzésben várható változásokról. Pedig az alelnök szerint az új óvodai nevelő képzés több kérdést is felvet, ilyen szakmai oktatás és munkakör eddig nem létezett, óvodapedagógusként csak felsőfokú diplomával lehet elhelyezkedni. – Jobban mondva az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza – fogalmazott Gosztonyi Gábor. Gosztonyi Gábor szerint ugyanakkor még nem tudni, az óvodai nevelők pontosan milyen képzést kapnak majd, milyen feladatokat láthatnak majd el az intézményekben. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke hozzátette, az viszont egyértelmű, hogy a kormány a pedagógushiányra próbál félmegoldásokat találni, ez alól pedig nem kivétel az óvodai nevelés sem.

(Forrás: Népszava)

Szakképzett nevelőkkel váltaná ki a diplomás óvodapedagógusokat a kormány

Öt- és kétéves „óvodai nevelő” képzést tervez indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban, legalábbis azon tervezet szerint, amit a Népszava szemlézett. A Kulturális és Innovációs Minisztérium tervezete alapján a szakképző iskolákban és az érettségit is adó technikumokban is el lehet végezni az ötéves óvodai nevelő képzést – az érettségivel rendelkezőknek pedig elég lenne egy kétéves képzéssel felkészülni a szakmai vizsgára. A tervezetet június 16-án töltötték fel a kormany.hu-ra, és június 24-ig adtak időt társadalmi egyeztetésre. Igaz, erről előzetesen egyáltalán nem egyeztettek a Pedagógusok Szakszervezetével és feltehetően más szakmai szervezetekkel sem. Holott a PSZ szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint az új nevelői képzés több kérdést is felvet, hiszen eddig nem létezett ilyen munkakör vagy szakmai oktatás – óvodapedagógusként ugyanis csak felsőfokú diplomával lehet elhelyezkedni.

(Forrás: Telex)

Státusztörvény: érdemi egyeztetés nélkül, a szülői szempontok figyelmen kívül hagyásával nyújtották be a törvénytervezetet

A Szülői Hang Közösség cáfolja a kormányzat állítását, miszerint a pedagógusok jogállásáról szóló státusztörvényt „több hónapos átfogó egyeztetést követően” nyújtották be. Közösségünk a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját három hónappal korábban írásban eljuttatta a Belügyminisztériumhoz, erre azonban nem érkezett válasz, mint ahogy a CKP-n keresztül küldött személyes egyeztetési meghívóra sem. A szülői szempontoknál a benyújtott törvénytervezetben az eredetihez képest csupán apró megfogalmazásbeli változtatások találhatóak, érdemi előrelépés nincs. A kormányzat félrevezetően hivatkozik arra, hogy a törvénytervezetet szülői konzultáció előzte meg, ugyanis az őszi online szülői konzultáció kérdései – melybe propagandakérdés is került – nem kapcsolódnak a benyújtott törvényjavaslathoz.

(Forrás: Szülői Hang)

„A félelem lett az úr” – máris elkezdtek felmondani a tanárok a státusztörvény hatására

Bár a kormány a végkielégítés csökkentésével próbálta maradásra kényszeríteni az engedetlen pedagógusokat, többezren előre jelezték, hogy ha a státusztörvényt megszavazzák, felmondanak. Alig telt el három nap a státusztörvény parlamenti vitája óta, a tanárok máris elkezdtek felmondani. Több tanár is felmondott például az Eötvös József Gimnáziumban a Telex információi szerint, és a Karinthy Frigyes Gimnázium egyik angoltanára is bejelentette, hogy a felmondás mellett dönt tizenötévnyi szakmában eltöltött év után. Mindkét intézményből rúgtak már ki korábban tanárokat „polgári engedetlenség” vétségéért. A Miután felmondtam c. oldalon számos felmondó vallomása olvasható: a legutóbbi bejegyzés ma reggel került közlésre.

(Forrás: Mérce)

Gépileg gyártják a hamis gyermekpornográfiát

Az online gyermekpornográfia elleni küzdelemmel foglalkozó, nagy techcégekkel és hatóságokkal együttműködő Thorn gyermekvédelmi nonprofit vezetője elmondta, hogy tavaly ősz óta folyamatosan emelkedik az MI által generált gyermekpornográfiát ábrázoló képek száma. Rebecca Portnoff szerint az áldozatok azonosítása eddig is olyan volt, mint tűt keresni a szénakazalban, a gépileg generált képek számának gyors növekedése pedig drámaian megnehezíti a nyomozók helyzetét. Elmondása alapján a képek nyílt weben való terjedésének akadályozása szintén gond, a rengeteg pluszban érkező anyag túlterheli a gyermekvédelmi szervezetek és hatóságok munkatársait, így egyre gyakrabban fordulhat elő, hogy a szokásosnál több időt vesz igénybe a képek ujjlenyomatainak online adatbázisokba való felvétele.

(Forrás: origo)

A Corvinus Egyetemen népszerű a mesterséges intelligencia

A megkérdezettek 22 százaléka ezzel szemben abszolút nem használ semmilyen MI-alapú programot vagy felületet. Ezen túl a válaszadók 85 százaléka semmilyen információt nem kapott sem a szolgáltatótól, sem máshonnan – vagy legalábbis nem emlékszik rá –, az MI-alkalmazások etikai vonatkozásairól. A hallgatók fele tájékoztatást és előfizetési lehetőséget várna el az egyetemtől, hogy hatékonyabban alkalmazhassák a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket. A felmérésben résztvevők 40 százaléka arra is nyitott lenne, hogy ilyen típusú kurzuson részt vegyen, valamint 7 százalékuk attól sem zárkózik el, hogy AZ EGYETEM SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMBAN HATÁROZZA MEG AZ MI-ALKALMAZÁSOK HASZNÁLATÁT.

(Forrás: Index)

Tovább szigorítana a pedagógusok életpályájáról szóló törvényen egy fideszes képviselő

Módosító javaslatot készül benyújtani az új pedagógus-életpályáról szóló törvényjavaslathoz az LMP, jelentette be Hohn Krisztina, a párt népjóléti és családügyi szakszóvivője. Sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy a törvényjavaslathoz Dunai Mónika fideszes képviselő módosító javaslatot nyújtott be, mely alapján négy órával megemelnék az óvodai gyógypedagógusok kötelező óraszámát. Hohn szerint mivel valójában egy óvodás, fejlesztésre szoruló gyerekkel semmivel sincs kevesebb munka, mint egy iskolással, ezért érthetetlen a megkülönböztetés.

(Forrás: 444.hu)

A nagyvonalú magyar oktatásügy: ezer forint sem jut egy kitűnő tanuló jutalomkönyvére

Pintér Sándor belügy-, oktatás-, egészségügyi stb. miniszternek írt üzenetet egy tanító a Facebookon, amiben egyrészt megköszöni, hogy megkapta az osztálynak járó, összesen 5000 forintos könyvutalványt a jutalomkönyvekre, de rögtön megkérdezi azt is, hogy ebből milyen könyveket tud venni a 6 kitűnő tanulónak?

(Forrás: 444.hu)

Texasban szülői jóváhagyásra lesz szükség a közösségi média használatához

Texas állam szerdán egy új közösségi médiatörvényt fogadott el, amely megtiltja a 18 év alatti felhasználóknak, hogy előzetes szülői jóváhagyás nélkül hozzáférjenek a közösségi oldalakhoz vagy fiókokat hozzanak létre. A törvény a közösségi oldalakat célozza, de adott esetben más online szolgáltatásokra is kiterjeszthető. A szabályozás előírja a digitális szolgáltatók számára, hogy a szülő vagy gyám beleegyezését kérjék, mielőtt 18 év alatti felhasználónak engedélyeznék fiók létrehozását. Azok a szülők, akik megadják a hozzájárulást széles körű hozzáférést kérhetnének a kiskorúak adataihoz. A „digitális szolgáltatások” a jogszabályban leírtak szerint olyan weboldalra, alkalmazásra, programra vagy szoftverre utalnak, amely internetkapcsolattal személyes azonosító adatokat gyűjt vagy dolgoz fel, ide tartozik többek közt a TikTok és az Instagram is.

(Forrás: Telex)

„NEM A DIÁKOK FELADATA, HOGY KIÁLLJANAK ÉRTÜNK”

Ma az oktatásnak nincs képviselete a kormányban, az államtitkár nem ül ott a kormányüléseken, így nincs, aki tájékoztasson, aki kiálljon a szakterület érdekeikért. A pedagógusok önérvényesítő képességéről is lesújtó adatot hozott a beszélgetésre magával a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója, Barlay Bence. Az elmúlt egy évben mindössze a tanárok 8 százaléka vett részt a tüntetéseken. A magyar kormány rendkívül rossz üzeneteket fogalmaz meg a pedagógustársadalom felé, a státusztörvény például atomcsapásként érte az eleve kiábrándult, épp sztrájkoló tanárokat. Azt is elmondta, hogy az annak idején az Orbán-kormány által bevezetni kívánt, és nagy port kavart pedagóguséletpálya-modellből szinte semmi nem valósult meg. szerint ha a státusztörvényt a jelenlegi formájában elfogadja a kormány, az tovább fogja rombolni a tanári pálya presztízsét. Szerinte a jövőben a hangsúlyt a párbeszédre kellene helyezni, illetve arra, hogy a jövő Magyarországának családbarát jövőképébe belekerüljön a nevelés és a tanulás értéke is.

(Forrás: Szemlélek)

Megvan az időpont: péntek délután ismét tüntetnek a Kossuth téren

Időpontot kapott a korábban már bejelentett tüntetés, amit az Egységes Diákfront és a Tanítanék közösen szerveznek a Kossuth téren. Az esemény időpontját azt követően jelentették be, hogy a korábbi hírekkel ellentétben - mely szerint nem tárgyalják sürgősségi eljárásban a státusztörvényt a Parlamentben - Semjén Zsolt kormányfő-helyettes azt mondta, az eheti négynapos ülést megtoldaná egy rendkívüli üléssel is a pénteki nap folyamán, hogy aznap fogadják el a státusztörvényt. Szerinte ugyanis ha ez nem történik meg, akkor az őszi ülésszakra tolódna néhány egyéni indítvány megszavazása, ez pedig \"fontos jogalkotói célkitűzések megvalósítását\" sodorná veszélybe.

(Forrás: Eduline)

Új szint: a végkielégítésükkel zsarolhatják a tanárokat

Lényegesen kevesebb végkielégítésre számíthatnak azok a pedagógusok, akik nem fogadják el, hogy az új pedagógus jogállási törvény – közismertebb nevén: státusztörvény – bevezetése után már nem közalkalmazottként, hanem „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban” kelljen dolgozniuk. A parlamentnek múlt kedden benyújtott törvényjavaslat szerint akik idén szeptember 15-29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a jogállásváltást, 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után mindössze egy havi, 20-30 év között két havi, afölött három havi végkielégítést kaphatnak - írja a Népszava.

Szél Dávid pszichológus: A mostani kamaszgeneráció lesz az első, amelyiknek nem lesz jobb

Eddig minden kamaszgenerációnak egy fokkal jobb, kényelmesebb élet jutott, mint az előzőnek. A mostani az első generáció, amelyiknek nem lesz jobb. Háború zajlik a szomszédban, a klímakatasztrófa, az inflációs szegénység, az új vírusok, a Covid megjelenése egyszerre elég sok. Ezt érzik a gyerekek, szoronganak, félnek, a jövőbe vetett hitük inog. Másfelől az érzelmek kinyilvánítása sokkal elfogadottabb, nyíltabban beszélhetnek a problémáikról, bár szülői mintákat nem igazán kapnak, hogyan is kellene megfogalmazni őket. Az önsértés hátterében ez áll: ki is nyilvánítom, mit érzek, meg nem is.

(Forrás: hvg.hu)

CIVILEK A BENYÚJTOTT STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a változtatások nem érintik a törvény lényegét: a tervezett intézkedések semmilyen tekintettel nincsenek a valódi problémákra, a pedagógusok mellett a szülők és diákok jogait is súlyosan sértik. A változtatások nagy része pontosítás, formai változás, vagy a használt kifejezések cseréje a lényeg elfedése érdekében. Csak egy-két pontban állították vissza a régi szabályozást, például a továbbképzési kötelezettség esetén, és kihagytak pár olyan pontot, ami az alkotmányossági okokból biztosan nem ment volna át (halasztott rendkívüli felmondás, szólásszabadság erős korlátozása, amely voltaképpen benne maradt a törvényben, csak máshova került [a 2. § b) pontba]). Történt néhány enyhítés, például a próbaidőnél, a lemondási időnél, és olyan változások is bekerültek, amelyek kifejezetten szembemennek az általunk kértekkel. A benyújtás tényét és magyarázatát a miniszter levélben küldte el a pedagógusoknak. Ennek valótlanságairól külön cikkben írtunk.

(Forrás: ckpinfo)

Parászka Boróka: Düh és nevetés. A romániai tanársztrájk tanulságai

A pedagógustiltakozás szervezői azonban sikeresen felvették a propagandával a harcot. Tájékoztató oldalak, közösségi oldalak százai jelentek meg, ahol tételesen elmagyarázták: miért tarthatatlan az oktatás finanszírozása, hogy a finanszírozási kérdések nem csak arról szólnak, mennyit visz haza hóvégén a pedagógus. A legtöbb esetben pedig arról szólt az egyre erősebb társadalmi vita: mi történik, ha a jelenlegi színvonalon nem sikerül javítani, ha akuttá válik a tanárhiány, ha oktatási formák tűnnek el vagy jelentéktelenednek el. A romániai oktatásügyről tényleg, a szó legszélesebb és legnemesebb értelmében társadalmi párbeszéd indult el. És ezt a párbeszédet több más érdekvédelmi szervezet és csoport is támogatta.

(Forrás: hvg.hu)

LEGYEN AZ IRODALOM MINDENKIÉ 1.

Fenyő D. György Az irodalomtanítás módszertana című kétkötetes kézikönyve széleskörű, tapasztalatokon és tudáson alapuló, gyermek- és tantárgyközpontú módszertani repertoárt nyújt a leendő és aktív magyartanárok kezébe, azzal a didaktikai célzattal, hogy minden magyarórának legyen meg a maga létjogosultsága, értelme, miközben az anyanyelvi kompetencia fejlesztése is megvalósul. Négy pályakezdő tanár recenziója a könyvről, melyben a teljes koncepció átfogó vizsgálata után a számukra különösen megragadó szakaszokat veszik górcső alá.

(Forrás: Prae)

Az Európai Bizottsághoz fordul a PDSZ az érdemi egyeztetés nélkül benyújtott státusztörvény miatt

Alig pár órával a státusztörvény-tervezet benyújtása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy döntött: Brüsszelhez fordulnak a Parlament oldalán megjelent javaslat miatt, álláspontjuk szerint az ugyanis számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó. Az érdekvédők abban bíznak, hogy a folyamat még visszafordítható.

(Forrás: Index)

A köznevelési rendszer részéről a „különleges bánásmódhoz való jog” sokféle szükséges elemének biztosítása általában kimerül a fejlesztések, a segédeszközök és a vizsgakedvezmények tárgykörében. És még ezen a körön belül is egyre gyakoribb a gyógypedagógus hiánya vagy a ténylegesen megtartott fejlesztési óraszámok csökkenése miatt meghiúsuló vagy elégtelen hatékonyságú fejlesztés. Ez olyan közszolgáltatási hiányosság, ami lassan már „objektív” körülményként legalizálódik – ahelyett, hogy súlyos jogkövetkezmények mellérendelésével kényszerítenék az intézményeket és fenntartóikat a törvényi feltételek biztosításához szükséges finanszírozási, szervezési feltételek biztosítására… (Ez hasonló súlyú közpolitikai kérdés, mint az „épeknél” a pedagógushiány különböző jelenségei.)

(Forrás: tani-tani online)

Szeptemberben megszűnik a gödi Piarista Szakképző Iskola, az odajáró diákoknak máshol kell befejezniük a tanulmányaikat

Megszűnik szeptemberben a gödi Piarista Szakképző Iskola és Kollégium, új diákokat már nem vesznek fel az intézménybe, a most odajáróknak más iskolákban kell befejezniük tanulmányaikat – tudta meg a Telex. Az iskolát fenntartó Piarista Rend Magyar Tartománya lapunknak küldött válaszában a megszűnés okairól azt írta: „Az évek óta csökkenő diákszám, amely az idei évben kritikusan alacsony volt, az intézmény fenntarthatóságának egyre nagyobb terhe, a ránk bízottakról való felelős gondoskodás figyelembevételével rendünk vezetősége úgy határozott, hogy a 2022/2023-as tanév az utolsó év Gödön ebben a szakképzési formában.”

(Forrás: Telex)

Akkora a tanárhiány, hogy egy budapesti iskola vészforgatkönyvvel készül az új tanévre

– Hiány van biológia, földrajz, fizika szakos kollégákból, nincs más választásunk, muszáj valahogy rákészülnünk a helyzetre – nyilatkozta a Népszavának egy budapesti általános iskolában dolgozó pedagógus. Az érintett intézményben a vezetés már vészforgatókönyvvel készül a következő tanévre az egyre nagyobb tanárhiány miatt. A pedagógus állítása szerint náluk legutóbb három kolléga jelentette be a távozását, ketten a pályát is elhagyják, egyikük pedig egy vidéki iskolába megy dolgozni, mégpedig azért, mert az érintett településen az önkormányzat minden tanár ebédjét kifizeti.

(Forrás: Népszava)

Benyújtja a Belügyminisztérium a pedagógus státusztörvény tervezetét a parlament elé

Hónapok óta tüntetnek a tervezet ellen a diákok és a tanárok is. Ha elfogadják a törvénytervezetet, akkor a fenntartó belenézhet a tanárok munkahelyi számítógépébe, táblagépébe, de akár telefonjába is. Visszahozzák a fegyelmi eljárásokat az oktatásba, és jön a teljesítményalapú bérezés is – viszont automatikus béremelést a tanároknak nem jelent a törvény elfogadása sem, azt a kormány még mindig Brüsszeltől várja.

(Forrás: hvg.hu)

Az egyetemi modellváltást levezénylő Stumpf István belebukott a rektorválasztásba a Tokaj-Hegyalja Egyetemen

Stumpf - aki a kuratórium elnöke, korábbi kancelláriaminiszter, volt alkotmánybíró, de ami még érdekesebb, a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációját ellátó kormánybiztos is volt - közleményében azt írja, hogy az eddig megbízott rektor, Horváth Ágnes tevékenységének ismeretében, valamint az egyetemi szenátus véleményével összhangban ő Fiath Attila személyében új rektor szeretett volna látni az intézmény élén. De leszavazták 3:2 arányban.

(Forrás: 444.hu)

A magyar tanárok sokkal jobb fizetés kapnak a határon túl

A pedagógusbérek régiós összehasonlítása nem könnyű feladat: mindegyik országban próbáltuk a magyar Pedagógus I-nek megfelelő kategóriát használni, és az egyetemi végzettségű, magasabb béreket vettük figyelembe. Így is az látható, hogy bár a bruttó bérekben nincs nagy különbség, nettóban viszont Szlovákiában 15 százalékkal magasabb a kezdő tanári fizetés. Igaz, Romániában 13 százalékkal alacsonyabb, viszont az évek múlásával egyre inkább lemaradnak a magyar tanári fizetések.

Radó Péter: Az iskolák és a szülők közötti problematikus kapcsolatról

Az elmúlt évtizedbea miénknél kevésbé elmaradott országokban intenzív gondolkodás zajlott arról, hogy a jövőben milyen irányba fejlődnek majd az oktatás kormányzásának rendszerei. Az ezzel foglalkozó kutatók szerint a jelenlegi decentralizált, de még hierarchikus rendszereket lassan fel fogják váltani az úgynevezett „heterarchikus”, többközpontú, egymás mellé rendelt egyenrangú szereplők hálózatos együttműködésén alapuló irányítási modellek.

(Forrás: portfolio.hu)

Ideje átgondolni a pályaválasztást: a mesterséges intelligencia arannyal kövezi ki a karrierutakat

A mesterséges intelligencia viharos gyorsasággal írja át a munka világát, több millió munkahelyet szüntet meg, viszont kutatók szerint legalább ennyi új munkalehetőséget teremt. Szakértőkkel vizsgáltuk meg, mely munkavállalók iránt ugrik meg az igény a következő években, és arra is választ kaptunk, milyen készségek elsajátításával kerülhetünk ki nyertesen a munkaerőpiacot felforgató viharból.

(Forrás: Index)

A köznevelési államtitkár megállapította, hogy a holnap iskolája nem lehet olyan, mint a tegnapi

Maruzsa Zoltán elmondta, hogy a magyar köznevelés 11 935 helyszínen zajlik, és 1,5 millió óvodást és tanulót szolgál ki. Hozzátette: éppen tíz éve vette át az állam e hatalmas intézményrendszert, és lépésről-lépésre haladnak előre, mert nemcsak karbantartani, hanem fejleszteni is szükséges az épületeket, hiszen ez jogos és alapvető elvárás a társadalom részéről. Az államtitkár megjegyezte, hogy 2018 és 2022 között 4576 köznevelési beruházás valósult meg

(Forrás: Hírklikk)

Két XII. kerületi iskolában is az alapítványon keresztül támogatják pénzzel a tanárokat a szülők

A Telexnek a Szülői Összefogás Közösség képviselője azt mondta: érti azokat a szülőket, akik próbálják fenntartani a rendszert a gyerekeik érdekében, de ez szerinte csak „pillanatnyi tűzoltás”, hosszú távon nem old meg semmit, inkább kontraproduktív. Azt gondolja, attól, hogy valamennyi pénzt kapnak a pedagógusok, a rendszer ugyanolyan rossz marad: ugyanolyan leterheltek lesznek a diákok, a pedagógusok és minden iskolai dolgozó, az oktatás rendszerszintű problémákkal küszködik hosszú évek óta, ennek csak egy része a pedagógusok bére. „Elég egyértelmű, hogy azzal, hogy bérkompenzációban részesül néhányuk, nem lesz jobb maga az oktatás. A pedagógusok anyagi megbecsülése egyébként sem a szülők, hanem az állam feladata. Elvárjuk tőle, hogy oldja meg ezt a kérdést, hogy tárgyaljon az oktatás megújításáról, melynek része a pedagógusok anyagi elismerése.”

(Forrás: Telex)

Bűnösnek mondták ki a magyar kormány elleni diáktüntetés egyik részvevőjét

A „Gyerekeket bántasz! 7IGEN-nel a gyermekbántalmazó rendszer ellen” elnevezésű megmozduláson a résztvevők tömegesen megindultak az Oktogontól a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Budapest VI. kerület, Lendvay utcai székházához – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.0 és 21 óra között próbálták meg áttörni a rendőrsorfalat Budapesten, a Rippl-Rónai utcánál. Mint írták, a készenléti rendőrök azt a feladatot kapták, hogy zárják le a Lendvay utcát, megakadályozva a tömeg haladását. A rendőrség hangosbeszélőn keresztül többször felszólította a tüntető tömeget, hogy távozzanak a helyszínről. A résztvevők ennek nem tettek eleget, közülük egy nagyobb létszámú csoport a rendőrsorfalat tolni kezdte. AZ ITTAS FÉRFI EKKOR A TESTÉVEL TOLTA A RENDŐRSORFAL ELSŐ SORÁBAN ÁLLÓ EGYIK RENDŐRT, MAJD NAGY ERŐVEL, ÖKÖLLEL ÜTÖTTE, AMI A RENDŐR SISAKJÁNAK PLEXIJÉT ÉRTE.

(Forrás: Index)

Vérellátó: sikeres volt a középiskolai edukációs program

A vérellátó szolgálat pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a programmal több mint 12 400 fiatalt értek el. A főleg biológia, testnevelés vagy osztályfőnöki óra keretében elhangzott előadásokat követően a tanulóknak lehetőségük volt kérdezni, így több véradással kapcsolatos hiedelmet, félelmet is sikerült eloszlatni.Az előadásokat követően sok fiatal már másnap felkereste valamelyik véradási helyszínt– közölték. Az edukációs program az Oktatási Hivatallal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal kötött együttműködési megállapodás révén valósulhatott meg, a kezdeményezéshez csatlakoztak az egészségügyi szakképző iskolák egyetemi fenntartói és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) is.

(Forrás: Index)

MOST AKKOR KI AKADÁLYOZZA, HOGY 800 EZRES FIZETÉSE LEGYEN A TANÁROKNAK?

A kormány közel 800 milliárd forintot fordítana a pedagógusok béremelésére, nagyrészt EU-s forrásból. Egyszer azt mondják, már minden akadály elhárult az uniós finanszírozás elől, máskor azt, hogy az ellenzék akadályozza a fizetésemelést. Megnéztük, mi van a hivatalos dokumentumokban.

(Forrás: lakmusz.hu)

400 ezer gyerek él alkoholista szülővel

Alapítvány 2022-es jelentése. Mint írták, idén nagyon kevés adatból és kutatási eredményből dolgozhattak, de annak alapján is egyre szomorúbb kép rajzolódik ki a hazai gyermekjogi helyzetről. Az alapítvány a 2022-ben hatályba lépett jogszabályok, a legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi események, valamint a 2022-ben publikált kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állították össze a jelentést. Hangsúlyozták: nagyon eltérő gyermeki sorsok vannak régiók és társadalmi csoportok, egyéni élethelyzetek szerint, és megannyi rendszerszintű tényező befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven aluliak Magyarországon. Néhány adat ugyanakkor lesújtó képet fest a magyar gyermekek helyzetéről.

(Forrás: Házi Patika)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak