2020. január 14. kedd, 10:06
A tanár is ember, de nem az a dolga – Az EJNYE mágiája
Igen, innen ered az "ejnye", és nyilván onnan, hogy riaszt a verbális agresszió is, a felemelt hang, a rikácsolás. Ez az ejnye mágiája. Fegyelmez, de nem rendez szcénát, nem riszál, csak semmi hiszti, "ejnye" és megyünk tovább, mert elvégre valahová tartunk, de minek erről prédikálni, nem hülye az a gyerek, érzi, később meg majd érti is. Egyelőre elég, ha érzi. Ha érzi... Ha nem, az azért van, mert a tanárok túlstresszeltek, márpedig az ejnyéhez idő kell és nyugalom (Vass Judit).
„Oktatni csak abban az osztályteremben lehet, ahol rend van” – többek között ezt mondta Pintér Sándor belügyminiszter, akinek a személyében a kormányzat egy kalap alá vette az oktatásügyet a rendvédelemmel. Ezzel beismerve (ugyan csak közvetve, közvetlenül soha nem fogják), hogy iskoláink nagy részében a krízis egyre fokozódik – ez nem lehet másképp, ha már rendészeti szempontok jönnek be egy olyan területre, ahol pedagógiai szempontoknak szabadna csak érvényesülniük.
(Sulyok Blanka)
Milyen alapon várjuk el az őszinteséget, ha mi magunk sem vagyunk azok? Én állandóan kapok, mert kíméletlenül őszintén megmondom a tutit. Nem biztos, hogy igazam van, de azt hallják, amit gondolok. Szégyellem magam (vagy mégsem?), mert már megint azt az elvetemült kölyköt védem. De méltánytalanság érte, hazudtak neki. És nem érdekel, hogy milyen ocsmány hangnemben küldte el a kollégát melegebb éghajlatra. Az egy másik történet! (DZS)