2013. július 4. csütörtök, 8:45
Kis iskolai kalandregény
A fiam, Alpár és jómagam, no meg az anyukája az őszt, a telet és a tavaszt is végig küzdöttük Elvira nénivel, aki váltótársával napi 4-8 órát töltött a gyerekkel és másik huszonkilenc gézengúzzal. Elvira néni minden nap elmondta, hogy aznap Alpár éppen milyen kihívás elé állította, amellyel nem tudott megbirkózni. Mi minden nap elmondtuk neki, hogy az osztályközösségben keletkező problémát, ott és akkor kellene megoldani, erre otthon nemigen van már lehetőség. ("Apuka")
Pár éve nem foglalkozom az oktatásüggyel. Megvan a magam baja. Gyerekeket nevelek, pénzt keresek hozzá. Épp elég feladat. Most iskolát kell választani. Nem gondoltam volna, hogy ebben az országban talál engem ez az év. Nem is igazán gondoltam bele, hogy itthon fognak iskolába járni a picinyeim. Az ovival még valahogy kihúztuk, találtunk egy hozzánk hasonlóakból verbuválódott magánovit. De az iskolakeresés gyomorpróbáló. (Hanczár Gergely)