2006. május 18. csütörtök, 15:45
Pedig akkor még nem is volt sms…
„Anyu, Apu megkért, hogy mondjam meg neked, elköltözik innen! Nekem persze csak akkor szóltok, ha üzenetet kell átadni. Az összes ruháit magával vitte a nagybőröndben. Én moziba mentem. Üdvözlöm a hájfejű Bélát! István. Egyébként három napja nyomdász ipari tanuló vagyok, ha érdekel.” – Vámos Miklós
Cédulák című novelláját gimnazistáknak és osztályfőnöküknek ajánljuk beszélgetésre.
Az amerikai közvélemény napjaink ifjúságát „text generációnak” nevezi. Ez az elnevezés jelzi az ún. X generációt felváltó új korszak kezdetét. Amíg az X generációra vonatkozó statisztikai adatok az adott nemzedék viszonylag magas képzettségi szintjét mutatják, a text generáció elnevezés visszafejlődést sejtet. (Subert Mária írása.)
Miközben el kell fogadnunk, hogy a mobiltelefon ma már a napi működés alapvető eszköze, olyan tárgy, amelyet mindig magunknál tartunk, mint a zsebkendőt, úgy tűnik, a mobilkommunikáció etikai és viselkedésbeli szabályai, íratlan normarendszere ma még nem gyökeresedett meg a köztudatban. Pedig nagyon ideje lenne. Mit tehet ennek érdekében az iskola?